udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Tarisznyas Nepzenei Egyuttes/Zenekar (Kolozsvar)

1999. február 9.

Febr. 5-6-án tartották Szamosújváron a Nemzetközi Ifjúsági Néptánctalálkozót. A harmadik alkalommal a Téka Alapítvány által megrendezett találkozón megjelentek Erdély legjelentősebb hagymányőrző táncegyüttesei. Balázs Attila tanár, a Téka mindenese a semmiből teremtett az elmúlt években szamosújvári hagyományőrző fellegvárat. A találkozón részt vett egy veszprémi csoport és a szlovákiai Zselíz város Kincső együttese is. A Márton Áron Kollégium Zsigora, az Apáczai Csere János Líceum Szarkaláb, a Brassai Sámuel Líceum Zurboló együttese nagy sikert aratott. Harangozó Imre, a magyarországi Ipolyi Arnold Népfőiskola /Újkígyós/ elnöke a moldvai csángómagyarság vészes fogyatkozását hozta fel intő példaként. Olyan anyaországra van szükségünk, mondotta, ahol a magyar népi értékeket vallók, hirdetők ne érezzék magukat kisebbségben. Az esti táncházban a kolozsvári Tarisznyás együttes játszott. /Makkay József: Ifjúsági néptáctalálkozó Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

1999. augusztus 23.

A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Kolozs megyei RMDSZ, a Szarkaláb és a Virágos együttes szervezésében, valamint a magyarfenesi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület, a kisbácsi RMDSZ és a kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület hozzájárulásával augusztus 19. és 21. között Kolozs megyében először rendeztek Szent István-napi Találkozót. Négy helyszínen - Kolozsváron, Magyarfenesen, Kisbácsban és Kalotaszentkirályon - zajlott az ünnepségsorozat. - Magyarfenesen a IV. Magyarfenesi Napok keretében rendezték meg a Szent István-napi Találkozót. A helyi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület régi álma megvalósult: a falu apraja-nagyja részt vett a rendezvénysorozaton. Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke mondott köszöntő beszédet, majd a magyarfenesi születésű festőművész, a nyolcvan éves Balázs Péter kiállítása következett. - Kisbácsban Ferenc István plébános Szent István életművét méltatta, a műsorban fellépett a vajdasági Pancsova Petőfi Művelődési Egyesülete Maroknyi néptáncegyüttese is. - A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány Kaláka népi táncegyüttese Gyulán, a Határon Túli Magyarok hagyományos néptáncfesztiválján aratott nagy sikert. Az aranyosgyéresi táncosok pedig Mohácson léptek fel. - Aug. 21-én Kalotaszentkirályon az egész Kalotaszeg együtt ünnepelt. A Pusztinából érkezett csángó László Erzsébet énekelt, majd a Tarisznyás együttes, a Szarkaláb együttes, s a szintén kolozsvári Virágos együttes adott elő néptáncokat. /Hagyományteremtés a magyar államalapítás 999. évfordulóján. I. Szent István-napi Találkozó Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2001. június 15.

A szamosújvári Kaláka néptáncegyüttes 1992 őszén alakult középiskolásokból és fiatalokból. Kilenc év alatt a csoport több mint 250 előadást tartott elsősorban a Mezőség olyan falvaiban, ahova eddig még nem, vagy ritkán jutott el együttes. 1997-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület nekik ítélte a Könczei Ádám-díjat a mezőségi népzene és néptánc tervszerű átörökítése érdekében kifejtett tevékenységükért. Az amatőr néptánccsoport az általuk létrehozott Téka Művelődési Alapítvány intézményes keretei között működik. Balázs Bécsi Attila, az együttes vezetője elmondta, hogy 1994-ben változtatták meg az együttes nevét Kenderkócról Kalákára. Pályázat segítségével 1995-ben beköltözhettek az egykori magánházba, azóta ott próbálnak. Az együttes fellépéseit a buzai hagyományőrző zenekar kíséri, és sok esetben segít a kolozsvári Tarisznyás együttes. /Négyszáz gyermeknek oktatnak. Gazdag nyári program vár a szamosújvári Kalákára. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

2002. szeptember 16.

Besztercén a Magyar Házban tartották meg, szept. 14-15-e között, a helyi MADISZ szervezésében az Őszi "Tarisznyás Napokat". A résztvevők megtekinthették a Magyar Ház kiállítótermében berendezett kiállításokat. Az Erdélyi Kárpát Egyesület képviselői, Lukács József országos elnök vezetésével, honismeretről és természetvédelemről tartottak előadást és diavetítést. A rendezvényen megjelent az RMDSZ országos vezetősége. Megbeszélést tartottak a megyei RMDSZ szervezet ügyvezető elnökségével. A kerekasztal megbeszélésen Markó Béla a szövetség stratégiáját vázolta, az asszimiláció, a kivándorlás megfékezésében és az itthonmaradás és a hazai érvényesülés érdekében. Nagy Zsolt az erdélyi fiatalság, az oktatás, a helyi önkormányzat, a gazdaság, a politika, a magántulajdon adta lehetőségeket és kilátásokat mutatta be. Szép Gyula a művelődés, hagyományőrzés és az egyházak fontosságát, valamint összefogó szerepét emelte ki. A magyar történelmi egyházak kórusainak fellépését, a helyi ifjúsági színjátszó csoportok és az Árvalányhaj néptánccsoport előadása követte. Az est fénypontját a kolozsvári Tarisznyás együttes muzsikája biztosította. /Besztercei Tarisznyás Napok. = RMDSZ Tájékoztató, szept. 16., 2284. sz./

2002. szeptember 27.

Szept. 28-án Kossuth Lajost születésének 200. évfordulóján a Kolozsvári Magyar Opera a nevét viselő szimfónián kívül még sok mással köszönti. Nevezetesen a Bánk bán magyar táncával, a Mária főhadnagy ide találó részletével, az István király fináléjában elhangzó intelmekkel, a Tarisznyás Együttes Kossuth-dalaival, végül versekkel. Az RMDSZ, EMKE és a Kolozsvári Magyar Opera szervezi az ünnepi estét. /Kostyák Alpár: Kossuth-ünnepség a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

2003. szeptember 24.

Szept. 19-21. között Kolozsvári Kulturális Napokat tartottak Pécsett, a testvérvárosi kapcsolat jegyében. Az EMKE Pécs-Baranya Társasága által szervezett eseményen fellépett a Tarisznyás Együttes, találkozót tartottak a kolozsvári Korunk és a pécsi Jelenkor irodalmi lap munkatársai, a Barabás Miklós Céh két művészének, Károlyi Zöld Gyöngyi textilművész, illetve Sípos Zoltán grafikus alkotásaiból nyílt kiállítás, előadóesettel lépett fel Boér Ferenc színművész, és bemutatták a várost fényképeken, illetve filmszalagon is. Októberben a pécsieket várják Kolozsvárra. Dr. Kötő József kiemelte, hogy a találkozón bebizonyosodott: Kolozsvár továbbra is magyar értékalkotó szellemi műhely. Mindaz, ami a város művelődési életében történik, méltán beilleszthető az egyetemes magyar szellemi körforgásba. /Sándor Boglárka Ágnes: Kulturális kapcsolatok Pécs és Kolozsvár között. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2003. szeptember 27.

Szept. 26-án megkezdődtek Besztercén az immár másodszorra megrendezett Tarisznyás Napok a Magyar Házban. A kétnapos rendezvényt a helyi MADISZ és a Magyar Diáktanács szervezi. A kiállítóteremben népművészeti tárgyak és fényképkiállítás látható. Lesz vitakör, barkácsolás gyerekeknek, vetítés, közösségépítési tanfolyam (debütál a rendezvény keretében az I. Megyei ifjúsági Szervezetfejlesztési Képzés), fellépnek a helyi református és római katolikus egyház kórusai is, valamint a Finom vegyes ifjúsági színjátszó csoport, a marosszentkirályi Vadrózsa együttes, a besztercei Árvalányhaj néptánccsoport, valamint a kolozsvári Tarisznyás együttes. /Megkezdődtek a besztercei II. Tarisznyás Napok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

2004. július 31.

Nemrég tért haza sikeres külföldi turnéjáról Kolozsvár egyik legismertebb néptánccsoportja, a Szarkaláb, és további nyári programok is várnak még rájuk. Pillich Balázs, az együttes vezetője mondta el, hogy a májusi franciaországi turné és több kisebb kül- és belföldi fellépés után meghívták őket a Balatonhoz, Marcaliba, a júl. 22–25. között zajló a II. Eurofolk Néptánctalálkozóra, ami egyben a 14. Nemzetek Találkozója is volt párhuzamos rendezvényként. A nyolc rangos külföldi együttes egyikeként léptek fel. Kilencévi munkájuk eredménye, hogy már nem nekik kell bejelentkeznünk egy-egy rendezvényre, hanem a szervezők, fesztiválirodák keresik meg őket. Balatoni fellépésükön a zenét a kolozsvári Tarisznyás Együttes szolgáltatta. /Az összmagyarságot képviselte Lyonban a Szarkaláb Néptáncegyüttes. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

2006. március 22.

1995 novemberében hivatalosan is megalakult az Apáczai Csere János Líceum /Kolozsvár/ néptáncegyüttese Szarkaláb néven. A Szarkaláb Néptáncegyüttes vezetője a kezdetekben Pillich Gyöngyvér volt. Az évek során mind az együttes-vezetők, mind pedig a tagok cserélődtek. 1998-tól a Szarkaláb vezetését Pillich Balázs vette át, az Apáczai Csere János Líceum részéről pedig 1999-től Mihály Béla testnevelés tanár felelt a csapat munkájáért. 1999-ben teljes egészében kicserélődött az együttes tagsága, ez a szakadás egybeesett egy új kolozsvári néptáncegyüttes, az Ördögtérgye megalakulásával. Ettől kezdve a Szarkaláb zömét már nem apáczais diákok, hanem Erdély különböző vidékeiről származó, Kolozsváron tanuló egyetemi hallgatók alkotják. Az új csapat több bel- és külföldi rangos fesztiválon, rendezvényen vett részt. A Szarkaláb fennállásának tíz éve alatt több mint 40 fesztiválnak, falunapnak, kiállításnak, ünnepségnek volt a meghívottja Magyarországon, Felvidéken, Vajdaságban Horvátországban és más országokban. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány az együttes fenntartó intézménye, turnészervezéssel, támogatásszerzéssel, a teljes infrastruktúrájának használatával nyújtott támogatást. A Heltai Alapítvánnyal való szoros együttműködés eredményeként a Szarkaláb társszervezője az évente megszervezendő „Szent István-napi Néptánctalálkozónak”, melyet a szakmai körök már Erdély legnagyobb nemzetközi kisebbségi fesztiváljaként tartják számon. Az együttesnek saját zenekara nincs, Erdély valamennyi táncház-zenekarával dolgoztank már. Muzsikált már nekik a Palló, Tarisznyás, Tüske, Pirászló zenekar, a Háromszék és a Hargita Együttesek zenekarai és mások is. A Szarkaláb Néptáncegyüttes 2005/2006-ban ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. /Tíz év Szarkaláb – Ünnepi fesztivál március 25–26-án. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2007. február 19.

Február 17-én ünnepelte harmincadik évfordulóját a kolozsvári táncház. A felnőttek is nosztalgiázhatta, a terem falán rengeteg, táncházban készült képet tekinthettek meg. A kerekasztal-beszélgetésen Pávai István népzenekutató hangsúlyozta: a kolozsvári táncház sikerében kulcsfontosságú volt a város elhelyezkedése, lévén, hogy ebben a zónában, a magyar falvak jelentős részében még meglehetősen eleven volt a népzene, a néptánc. A táncház jelenlegi, perifériára szorult helyzete magyarázható a zenészek hiányával, a népi kultúrára fordított támogatás csekély mértékével, a külföldi könnyűzene térhódításával. A táncházon fellépett a Bodzafa, az Ördögszekér, a Regősök, a Tarisznyás, az Üsztürü, a Tüske zenekar, majd a kalotaszegi Czilika Gyula és zenekara, illetve a magyarlapádi Pirospántlikás együttes is. /Kiss Bence: Közösségépítés nélkül veszélyben a táncház. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

2007. április 6.

Kodály Zoltán halálának 40., születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett megemlékező ünnepséget a Kriza János Néprajzi Társaság április 4-én Kolozsváron. A rendezvényen dr. Almási István néprajzkutató tartott előadást „Az erdélyi népzene Kodály Zoltán életművében” címmel. Kodály erdélyi gyűjtőútjain azokat a településeket kereste fel, ahol Bartók nem járt. A gyergyói medencében, a Csíki havasokban és a bukovinai székely falvakban gyűjtött. Kodály kompozícióiban összesen 110 dallamot használt fel, ezek 90 százaléka székelyföldi és bukovinai. Az ünnepségen a szerző jelenlétében ismertették Móser Zoltán Cantus Hungaricus címmel megjelent fotóalbumát. Móser Zoltán a 60-as évek óta járja Erdélyt és Felvidéket, és készít felvételeket, jelenleg tanít is Kolozsváron. A Cantus Hungaricus kétnyelvű, angol és magyar album anyaga hosszabb ideje készen állt, Magyarországon nem sikerült kiadni, a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó jelentette meg, kiváló kivitelezésben. Az est végén a Tarisznyás együttes nyújtott rövid ízelítőt a Kodály által gyűjtött csíkkászoni népdalokból. /A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2007. július 23.

A huszárbandérium volt a hétvégi gyilkostói ünnepség fő attrakciója. Tucatnyi gyergyószentmiklósi fiatal dacolt a hőséggel, és végigkerekezte a 25 kilométernyi utat a 170 éves Gyilkos-tó megmentésére a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács szervezte rendezvényen. A július 20–21-én tartott 13. Gyilkostói Népművészeti Sokadalom. Sikere volt a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület vitézeinek. A Portéka Egyesület kézművesei kínálták szebbnél szebb áruikat. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter szerint jelentős összegekre pályázhat Gyergyószentmiklós önkormányzata is, amennyiben benyújtanak egy jól átgondolt tervet. Romfeld Ákos fotóművész A Gyilkos-tó arcai című fotókiállítását tekinthették meg az érdeklődők, fellépett a Fábián Ferenc Amatőr Színtársulat, a kolozsvári Tarisznyás együttes, Cserey Csaba ütőhangszerművész és a Triora. Másnap a gyergyószárhegyi Cika, a gyergyószentmiklósi Hóvirág és Romavirág néptáncegyüttes, illetve a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület táncosai, valamint a Budai Babszem budapesti és a vajdaszentiványi néptáncegyüttes szórakoztatta a közönséget. Délután a Csabafiak és Barantások kápráztatták el a közönséget fegyverbemutatójukkal, a huszárvirtusból pedig a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület tagjai nyújtottak ízelítőt. /Jánossy Alíz: Sokadalom hagyományőrzőkkel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

2007. augusztus 23.

A nagyszebeni Ars Hungarica-hét a Hatvani Vegyeskórus hangversenyével folytatódott. Balogh Kálmán napjaink legismertebb cimbalmosa és zenekara is bemutatkozott a nagyszebenieknek. A kolozsvári Tarisznyás együttes előadásában a különböző régiók népzenéjét, népdalait hallgathatták meg az érdeklődők, őket a szlovákiai magyarok Ghymes együttese követte. Ütő Gusztáv színművész Performance című előadása után a temesvári Shake Kvartett négy fiatalja, a Csíky Gergely Állami Színház művészei adtak elő magyar és angol musicalrészleteket. Bemutatkozott a pozsonyi Ab-Art és a kolozsvári Polis Kiadó. Mihály Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti igazgatója elmondta: Verbunkos, a nemzeti tánc születése a címe műsorukban nemcsak néprajzi, hanem történelmi szempontból is bemutatják a táncok fejlődését. Orbán Péter belsőépítész a Szentháromság római-katolikus plébánián látogatható Szent Korona felnagyított képeiből álló kiállításra várja az érdeklődőket. /Dézsi Ildikó: Hangversenyek, népzene és musical Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2007. augusztus 30.

Augusztus 30-án kezdődik a hatodik Zetelaki Írótábor, körülbelül negyven-ötven résztvevővel számolnak. Este a kolozsvári Tarisznyás együttes húzza a talpalávalót. A tábor résztvevői olvasnak fel írásaikból, majd Orbán János Dénes az aradi Irodalmi Jelen rovatszerkesztője beszél. Szeptember 1-jén tartják az E-MIL évi közgyűlését, majd kortárs román költők verseit olvassák fel fordítóik. A kolozsvári Sapientia Egyetem médiaszakos diákjainak filmjeit is vetíteni fogják. /Irodalom, film és muzsika. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./

2007. szeptember 3.

Írók, költők, irodalombarátok találkozójának adott otthont négy napon át az udvarhelyszéki Zetelaka. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) hatodik alkalommal szervezte meg az írótábort, amelyen ezúttal Orbán János Dénes költő, E-MIL-elnök Sándor vagyok én is! címmel előadást tartott. A jelenlevők részleteket tekinthettek meg Lakatos Róbert készülő filmjéből, esténként pedig a Tarisznyás népzenei együttes muzsikájára mulathattak. /Írótábor Zetelakán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

2007. szeptember 10.

A hét végén Szucságon Györffy György emlékére a református egyházközség, a helybéli RMDSZ, valamint a Randevú Színjátszó Kör közös rendezésében közösségi napokat tartottak, többen Magyarországról és Ausztriából is hazatértek. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési főosztályának alelnöke megjegyezte: nem véletlen, hogy Györffy Györgyről nevezték el ezt a rendezvényt, mivel ő, mint tudós és akadémikus talán a legnevesebb szülötte e helynek. Kötő József, az EMKE elnöke az erdélyi magyarság jövőképéről szóló borúlátó demográfiai válsággal szemben Tamási Áron szavaival „rendes feltámadásnak” nevezte ezt, és minden ehhez hasonló közösség-összetartó rendezvényt. Györffy Györgyről Bogdándy Zsolt történész tartott előadást, majd bemutatták Antalné Szép Ildikó Szucság monográfiáját. Az előadás-sorozatot a Tarisznyás együttes zenés-dalos előadása zárta. Fellépett Randevú helyi színjátszó csoport. /Tötszegi Orsolya: Közösségi napok Szucságon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

2007. október 30.

Székelyföldön töretlen a táncház iránti érdeklődés, Kolozsváron újraéledni látszik. Három év után újra heti rendszerességgel tartanak táncházat Kolozsváron: ma avatják fel a Kallós Zoltán Alapítvány új termét, ahol a táncalkalmak mellett kézműves-foglalkozások is várják majd az érdeklődőket. A szamosújvári Sóvirág, a helyi Tarisznyás, a kalotaszegi Csűrös és a székelykeresztúri Cikász zenekar húzza majd a talpalávalót az új kolozsvári táncházban. Heti rendszerességgel legutóbb, 2004-ig a Zurboló-táncházak működtek a városban, majd két év teljes szünet után a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványnál kezdtek el – havonta egyszer – táncházat tartani. A sepsiszentgyörgyi táncház hat éve újra virágkorát éli. Többféle táncalkalom is várja az érdeklődőket Csíkszeredában. A Virtus Egyesület négy éve indított rendszeres táncházat. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szintén szervez táncházakat Csíkszeredában. A Szilágyi vendéglőből a művelődési ház kiállítótermébe költöztek a népi táncok kedvelői Gyergyószentmiklóson. Az idény itt a hétvégén kezdődött el, a Szent István gyermekei pusztinai hagyományőrző csoport részvételével. A Nyisztor Tinka néprajzkutató vezetésével érkezett csángó hagyományőrzők előbb misén vettek részt, majd színpompás népviseletben vonultak át a művelődési házba. /Gödri Alpár Béla, Jánossy Alíz, Rostás-Péter Emese: Táncalkalmak hétköznapokra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2007. október 31.

Tizedik születésnapját ünnepelte Kolozsváron az Insomnia, a Szentegyház utcai kávéház, az egyetemisták és művészek törzshelye. Egy hetes ünneplést szerveztek, gazdag programmal, október 19–28-a között. Könyvbemutatóktól a kiállításig, a különböző műfajú zenekarok produkciójáig széles volt a skála. A záróbulin találkozhattak az érdeklődők a moldvai csángó népzenét játszó Serege együttessel, valamint fellépett a jól ismert Tarisznyás együttes is. /Varga Melinda: A tízéves Insomnia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2007. december 15.

Jubileumi koncertre várták a Tarisznyás együttes tagjai az egykori tagokat, barátokat és érdeklődőket Kolozsváron, az együttes fennállásának tizenötödik születésnapja alkalmából. /15 évet ünnepelt a Tarisznyás együttes. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2008. március 13.

Privát történelem. Történelmi ábrázolások családi térben címmel nyílt kiállítás március 12-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. A zabolai Csángó Néprajzi Múzeum és a mérai tájház anyagából válogatott tárlat megnyitóját a Tarisznyás együttes fellépése. Az esemény része a Kolozsvári Tavasz című, március 8–15. között zajló rendezvénysorozatnak. /Negyvennyolcról családi térben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

2008. június 21.

Múlt–jelen–jövő között hidat verni: ezzel a céllal hozták létre jó öt évvel ezelőtt a Kolozsvár Társaságot, írta Kántor Lajos, és most, a reneszánsz év keretében Kolozsvár reneszánszát is hangsúlyozni kell, a megújulás esélyét szóvá tenni. Egyfajta „Hívó Szóra” van szükség, ismét, ahogy ezt 1989 decemberében tették, Kolozsvár magyarságához intézve a felhívást. Akkor, a kommunista diktatúra pusztító évei után, a letargiából, a teljes kiszolgáltatottságból kellett kiszabadítani a várost, ma pedig a globalizáció adta lehetőségek és fenyegetések közepette kell tudatosítani: rajtunk is múlik, milyen lesz a város (és az ország) holnapja, hangsúlyozta Kántor Lajos. A Kolozsvár Társaság az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel és más országos intézményekkel, civil fórumokkal együttműködve először június 27. és 29. között szervez Kolozsvár Napokat. A Kolozsvár Társaság kiadásában elkészült Reneszánsz Kolozsvár bemutatásával kezdődnek a Kolozsvár Napok. A Kolozsvárhoz kötődő portré- és játékfilmek lesznek műsoron a Győzelem moziban; a jeles irodalomtörténészt, az akadémikus Poszler Györgyöt, a szintén kolozsvári születésű, nemzetközi hírű fotográfus Korniss Pétert, valamint a közelmúltban elhunyt Domokos Gézát bemutató dokumentumfilmek. Érdeklődésre tarthat számot a Szabédi László életéből-művéből ihletődött Felmentő levél. És újra látható lesz a Dallas pashamende című, európai fesztiválokon sikerrel szerepelt játékfilm, a férfi főszerepben Bogdán Zsolttal. Június 28-án együtt láthatók lesznek a Kolozsvár Társaság Főtér 22. szám alatti székhelyén az elmúlt években megjelent, Kolozsvárhoz kapcsolódó könyvek, a meghívottak pedig a szerzők és szerkesztők, kiadók. Végül a Farkas utcai Református Kollégium ad otthont a Tarisznyás zenekar koncertjének, amelyen közreműködik a Zurboló Táncegyüttes; a műsor vendége lesz a Kossuth-díjas népzenegyűjtő, Kolozsvár egyik mai jelkép-embere, Kallós Zoltán. /Kántor Lajos: Kolozsvár reneszánsza – 2008. június 27–29. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2008. szeptember 17.

A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Bogáncs Néptáncegyüttese és a véndiákok Zurboló Táncegyüttese eseményekben, előadásokban és különböző vendégszereplésekben gazdag nyarat zárt az idén is. A nyári eseményeket a május 30-án megtartott XXXIX. Brassai Hét gálaműsora nyitotta, ahol fellépett a Bogáncs együttes valamennyi csoportja. Másnap, május 31-én a Bogáncs Torockón, a Brassais Véndiák Alapítvány Tóbiás Ifjúsági Szabadidőközpontjának 15. évfordulós ünnepségén, a Kisbogáncs és az Apróbogáncs pedig a kolozsvári Farkas utcában szervezett gyermeknapi rendezvényen táncolt. A Bogáncs fellépett június 7-én a Kolozsváron megrendezett IX. Erdélyi Ünnepek c. néptáncfesztiválon, június 28-án Magyarlónán és Gyaluban, július 13-án a magyarszarvaskendi református szórványtalálkozón, majd a különböző falunapokon való fellépések sorozata következett. A Bogáncs táncolt augusztus 17-én Kolozsváron a X. Szent István Napi Találkozó gálaműsorán, valamint a Kisbogánccsal közösen augusztus 30-án részt vett a VII. Bonchidai Kastély Napokon is. A Zurboló Táncegyüttes június 12-én ismét előadta Postakert című táncjátékát Kolozsváron, majd június 29-én a Kolozsvár Társaság által szervezett Hívó szó Kolozsvárra rendezvénysorozat keretében közreműködött a Tarisznyás zenekar koncertjén. Augusztus 17-én a Zurboló is fellépett a X. Szent István Napi Találkozó gálaműsorán, augusztus 23-án pedig Györgyfalván tartott előadást. /Bogáncsos és zurbolós nyár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

2009. március 16.

Március 15-én Aradon a Szabadság-szobornál mintegy 300-400 ember előtt hangzott el a román és magyar himnusz, majd Bölöni György az Arad Megyei RMDSZ nevében köszöntötte az ünnepség résztvevőit, a megye és Arad város vezetőit. Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke mondott beszédet, majd a koszorúzás következett. Az aradi megemlékezés az Aradi Ioan Slavici Színházban folytatódott, ahol Bognár Levente aradi alpolgármester köszöntőjét követően a Kisiratosi Férfikórus énekelt 1848-as dalokat, majd a kolozsvári Tarisznyás együttes adott elő népdalokból álló műsort. /Jámbor Gyula: Arad. Idei jelszó: összefogás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2009. augusztus 31.

Augusztus 29-30-án zajlottak a Kolozsvár melletti Szucságon a Györffy György Közösségi Napok. Az immár harmadik alkalommal megszervezett találkozót a falu híres szülöttjéről, Györffy György történészről nevezték el; a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1917-ben született Szucságon, és 2000-ben hunyt el. A Zúgóberek Kulturális Egyesület színvonalas programmal várta az érdeklődőket. Augusztus 29-én dr. Csetri Elek akadémikus Kelemen Benjaminról, a szucsági mintagazdáról tartott előadást. Az erdélyi mintagazda Wesselényi Miklós gazdatisztje és barátja volt. Megnyitották Kiss Ernő helyi képzőművész emlékkiállítását. Festményeit, szobrait és grafikáit Felházi Zsuzsanna képzőművész méltatta. A művész tanítói állást kapott Szucságon, majd iskolaigazgató lett. A kolozsvári Kalapos Jazz Band, a zenelíceumi diákokból álló együttes először lépett fel, megzenésített magyar verseket adtak elő. A Győri Rába Néptáncegyüttes szucsági, andrásházi, abaúji, rábaközi és küküllőmenti táncokat adott elő a Tarisznyás együttes közreműködésével. A közösségi napok augusztus 30-án istentisztelettel zárultak. /Jakab Judit: Közösségi napok Szucságon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

2009. október 31.

Erdélyi, felvidéki, valamint a vajdasági magyar kultúra bemutatását tekinti feladatának a moszkvai Magyar Kulturális Intézet. Elsőként a Kolozsvári Napokat rendezték meg, amelyek több részletben 2010 májusáig zajlanak. A bemutatkozó alkotók (Kádár Tibor, Sipos László, Ughy István festőművészek és Demény Attila zeneszerző) munkásságában közös a keresztény hithez való erős kötődés, és az ezzel szoros kapcsolatban álló, fájdalom-edzette és letisztult formavilág. November elejétől a Tarisznyás népzenei együttes fellépésével és a Concordia vonósnégyes koncertjeivel folytatódik a program. /(demény): Kolozsvári Napok Oroszországban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2009. november 13.

Oroszországban turnézott november 1–7. között a kolozsvári Tarisznyás együttes. Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatóhelyettese, a zenekar vezetője elmondta, együttesük az október 12-én kezdődő Kolozsvári Napok Moszkvában elnevezésű rendezvénysorozat keretében muzsikált Oroszországban. /Varga László: Moszkvában, a Komiföldön és a Mordvin Köztársaságban lépett fel a Tarisznyás együttes. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998