udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 52 találat lapozás: 1-30 | 31-52
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Temes Megyei Onkormanyzat/Tanacs

1993. november 20.

Nov. 20-án Nagyszentmiklóson ünnepélyesen leleplezték Bartók Béla mellszobrát, Jecza Péter alkotását. Az ünnepségen beszédet mondott Mircea Tomus román és Kálmán Attila magyar művelődésügyi államtitkár, majd Viorel Coifan, Temes megyei tanácselnök, Dukász Péter, Temes megyei RMDSZ-elnök és dr. Bárányi Ferenc képviselő. /Gazda Árpád: Bartók szülővárosában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

1994. november 2.

Okt. 4-én Iliescu elnök Strasbourgban aláírta a Helyi Autonómia Chartáját, rá nyolc napra, okt. 12-én adták ki a 706-os számú kormányhatározatot, mely a prefektúrák, azaz a kormány hatáskörébe utalta át a kommunista párt megyei székházait, melyeket eddig jobbára a megyei tanácsok birtokoltak. A Temes megyei tanács a bírósághoz fordul a törvénytelennek vélt kormányhatározat megsemmisítése érdekében, ugyanezt kéri a 442-es kormányhatározatra vonatkozóan is. Ez utóbbi a megyei fennhatóság alól központi fennhatóság alá vonta a kulturális intézményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

1995. december 11.

A Temes Megyei Tanács októberi ülésén egyesek javasolták Antonescu szobrának felállítását, Marossy Zoltán RMDSZ-tanácsos hangsúlyozta, hogy Antonescu háborús bűnös, akit még nem rehabilitáltak. A nov. 30-i ülésen újból szorgalmazták a szoborállítást, különösen Lorin Fortuna, aki még egy "tudományos" ülésszakot is összehívott ennek érdekében. Bodó Barna RMDSZ-tanácsos korabeli dokumentumokból, könyvekből idézve indokolta, hogy Antonescu marsall részt vett a holocaustban, nem lehet ma jelképként használni. Mircea Goian professzor megmagyarázta, hogy legmagasabb szinten nem merik a marsallt rehabilitálni, ezzel szemben alacsonyabb szinteken Antonescu-szobrok felállításával próbálnak olyan mozgalmat létrehozni, amely majd követeli a rehabilitálást. Végül Viorel Coifan tanácselnök javasolta, hogy ne egy Antonescu-szoborról, hanem a román történelem négy marsalljának /Averescu, I. Ferdinánd, Prezan és Antonescu/ szobor-együttesének felállításáról szavazzanak. Ezt a javaslatot megszavazták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1999. április 3.

Jugoszlávia bombázása miatt működésképtelenné vált a négy romániai, négy magyarországi megyét, illetve a Vajdaságot magába foglaló Duna-Maros- Körös-Tisza Eurorégió. A szervezet soros elnöke, Viorel Coifan Temes megyei tanácselnök bejelentette, hogy a NATO-támadás miatt lemondták a soron következő eurorégiós találkozót, melyre Kecskeméten került volna sor. Az Eurorégió temesvári elnöke - mint mondotta - rokonszenvéről biztosította Bosko Perovics vajdasági vezetőt, aki válaszában felrótta, hogy a bombázók a magyar légtérből támadják Jugoszláviát. - A román-szerb határállomásokról olyan hírek érkeznek, miszerint a háborús állapotok ellenére újból beindult a Romániából Jugoszláviába irányuló üzemanyag- csempészet. /A jugoszláviai konfliktus hatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

2000. június 8.

A Temes Megyei Tanács helyeiért folyó küzdelemből a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja került ki győztesen. A tanács végleges összetétele: a TDRP 9, a Demokrata Konvenció 8, a Demokrata Párt 6, a Nemzeti Liberális Párt 5, a Szövetség Romániáért 4, a Nagy-Románia Párt 4, az RMDSZ 3, a Nemzeti Kereszténydemokrata Szövetség és a Nyugdíjasok Pártja 2-2 tanácsos. Az RMDSZ tanácsosai: Marossy Zoltán mérnök, Bodó Barna politológus, egyetemi tanár és Szász Enikő színművész, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke. /A Temes Megyei Tanács új (végleges) összetétele. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./

2000. július 8.

Sikeres, de nehéz évadot tudhat maga mögött a Temesvári Csiky Gergely Állami Színház társulata, hangzott el sajtótájékoztatójukon. Sikereset, mert létrehozták a felolvasó színpadot, nehézséget jelentett, mint Demeter András igazgató elmondta, a Temes Megyei Tanács kevesebb pénzt adott a színház működtetéséhez. Abból csak az alkalmazottak fizetését lehetett biztosítani. Az előadások színpadra állításához a pénzt művészetpártoló szponzoroktól, alapítványoktól, külföldi mecénásoktól kellett előteremteni. Amennyiben nem jött össze, akkor esetenként el is maradt a meghirdetett bemutató. Örvendetes módon a nézők száma kitartóan növekedett: a három évvel ezelőttihez viszonyítva megkétszereződött! - A jövő évad magasan kiemelkedő eseménye lesz Dante Isteni Színjátékának bemutatása. /Sipos János: Évadzáró sajtótájékoztató a Csiky Gergely Színházban . = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2000. szeptember 20.

Ilie Sarbu, a Temes Megyei Tanács elnöke elmondta, hogy a makói hagymafesztivál alkalmából, Csongrád megyében tett látogatása idején találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A rövid megbeszélésre Magyarcsanádon került sor, és témája a határ menti megyék együttműködése, ezen belül a Csanád-Kiszombor határátkelő megnyitása volt. Orbán Viktor miniszterelnök ígérete szerint a magyar fél mielőbb pontot szeretne tenni az ügy végére. /Magas szintű ígéret a Csanád-Kiszombor határátkelő megnyitására. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

2000. október 27.

Temesváron felavatták a fogolytábor áldozatainak emlékművét. Az ünnepségen jelen volt Temes és Csongrád megyék hivatalos küldöttsége, továbbá megjelentek az egyházak képviselői, az RMDSZ megyei és városi tanácsosai, a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség és a volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének néhány tagja, és a fogolytábor túlélőinek egy csoportja. Megnyitó beszédében Ilie Sarbu, a Temes Megyei Tanács elnöke elismerőleg szólt a közös - román, magyar, német - összefogásról, amely lehetővé tette, hogy a jeltelen tömegsírban nyugvó sok ezer áldozatnak mostantól emlékműve legyen. Neumann Ernő temesvári főrabbi magyarul és románul összegezte a mérhetetlen szenvedést, amely a fogolytáborban raboskodó férfiakat tizedelte. A katolikus egyház nevében Böcskei László általános helynök beszélt. Radó János, a műemlék felállításának kezdeményezője felvázolta a fogolytábor történetét. A tábort a németek kezdték építeni, és 1940-ben szerb hadifoglyok voltak első lakói. 1941 után orosz foglyokkal telepítették be, majd 1944 őszétől zömmel magyar - de több száz észak-erdélyi román nemzetiségű is volt köztük - hadifoglyok zsúfolódtak benne. A tízezer főre tervezett táborban olykor 30-35 ezren raboskodtak egyszerre. A túlzsúfoltság, a rossz táplálkozás és az egészségügyi feltételek teljes hiánya miatt 1945 tavaszán kitört tífuszjárványnak nyolcezren estek áldozatul, többségben (mintegy hétezren) magyar honvédek. /Sipos János: Mementó az Aradi úton. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

2000. december 16.

Zsombolyán dec. 15-én Zsombolya XXI. elnevezéssel nemzetközi szimpóziumot szerveztek, amelyre meghívták Jugoszlávia temesvári főkonzulját, a vajdasági önkormányzat alelnökét, Kikinda város polgármesterét, Románia frissen kinevezett belgrádi nagykövetét, a Temes Megyei Tanács elnökét és alelnökét, román és szerb üzletembereket. A szimpózium résztvevőitől azt várják a szervezők, hogy felkeltsék a vajdasági vállalkozók érdeklődését Zsombolya lehetőségei iránt. /Zsombolya ismét kezdeményező. Megpróbálnak a Vajdaság felé is nyitni. = Nyugati Jelen (Arad), 2000. dec. 16./

2000. december 27.

Vajda Pál újvári polgármester és Bodó Barna Temes megyei tanácsos vezetésével december közepén népes, román és magyar nemzetiségű tanácsosokból álló újvári küldöttség látogatott a Szeged melletti testvértelepülésre, Algyőre. A Temes és a Csongrád megyei települések közötti közvetlen kapcsolatfelvétel lehetősége immár kézzelfogható: az újváriak a Nagycsanád-Kiszombor határátkelőn keresztül mintegy fele annyi idő alatt jutottak el Algyőre, mintha Temesvár-Arad-Nagylak felé kerültek volna!. /″A román és a magyar fiataloknak a jövőt másként kell megélni″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

2001. március 23.

Márc. 23-án Szegeden összeül a román-magyar határ négy-négy szomszédos megyéjét képviselő Phare CBC program magyar-román munkabizottsága. Az ülésen részt vesznek meghívottak is a vízügyi és környezetvédelmi, a közmunkaügyi, szállításügyi és lakásügyi, valamint a munkaügy és erőforrások minisztériumából is. A Románia-Magyarország Phare CBC program a nyolc szomszédos megyének évente tízmillió dolláros támogatás elnyerését teszi lehetővé beruházási célokra. Öt-öt millió dollárt a négy román, illetve a négy magyar határ menti megyének. /Március 23-án Szegeden összeül a Phare CBC program magyar-román munkabizottsága. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 2001. márc. 23./ Constantin Ostaficiuc, Temes Megye Tanácsának alelnöke Szegeden képviseli a megyét a román-magyar regionális együttműködési vegyes bizottságban, amely a Phare CBC 2001 program ügykezelője. Egyeztetik a Csanád-Kiszombor közúti határátkelő fejlesztési tervét. Ennek román vonatkozása a Temesvárt Csanáddal összekötő közút és a határátkelő körletében építendő létesítmények kérdése. A másik közös terv: Makó városával együttműködve regionális üzleti központ létesítése Temesváron. /Duna-Körös-Maros-Tisza Euro-régiós kistérség-fejlesztési program. = Nyugati Jelen (Arad), 2001. márc. 23./

2001. július 12.

Július 16-21. között Bánsági Néptánctábort szervez a Végvárért Alapítvány és Szoboszlai-Gáspár István lelkipásztor, a végvári hagyományőrző tánccsoport oktatója a Temes Megyei Tanács, a Csongrád Megyei Közgyűlés és a település minden lakosának támogatásával. Mintegy 130 résztvevőre számítanak a szervezők, a végvári tánccsoportokat támogató Szeged Táncegyüttestől, valamint a jugoszláviai Horgosról. A legfontosabb helyet a tánctanulás foglalja el, a táborozás a egyes népi mesterségek alapjainak elsajátítására is alkalmat nyújt. /Szekernyés Irén: Nemzetközi néptánctábor Végváron. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 12./

2001. augusztus 25.

A rendszerváltozás óta eltelt évtizedben sikerült néhány történelmi emlékhelyet helyreállítani, felújítani, sőt, újakat is létrehozni. Ilyen a második világháború végén működött temesvári hadifogolytábor helyén állított emlékmű is: többszáz, talán több ezer magyar honvéd került itt jeltelen tömegsírba. A hatóságok sokáig megkérdőjelezték a temesvári láger létezését, azonban a még életben levő egykori hadifoglyok, köztük a temesvári Szathmáry Károly vallomása, valamint Radó János ny. tűzoltótiszt levéltári kutatásai egyértelműen bizonyították: Temesvár mellett, Újszentes közelében hadifogolytábor működött, ahol a járványos betegségek számolatlanul szedték áldozataikat. A Temes Megyei Tanács és a Csongrád Megyei Önkormányzat közös erőfeszítése révén sikerült az emlékművet felavatni. - A nagykanizsai Garai József ötvenhat év után, az aug. 20-ai ünnepségek idején jutott el Temesvárra, hogy megkoszorúzza a temesvári hadifogolytábor helyén emelt emlékművet, édesapja feltételezett síremlékét. Azoknak a hadifoglyoknak az elbeszéléséből tud erről, akik élve hazakerültek. /Pataki Zoltán: Kötelességünk emlékműveket állítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

2001. szeptember 20.

Tizenöt európai országból érkezett több mint száz küldött részvételével tartották meg az elmúlt hétvégén Temesváron a 19. Régiók Európája Konferenciát. A Temes Megyei Tanács, a helyi Polgármesteri Hivatal és több európai intézmény által szervezett rendezvényen Bodó Barna politológus, egyetemi tanár képviselte a helyi magyar közösséget és a státustörvényről tartott előadást. A konferencia résztvevői szept. 16-án közös dokumentumot fogadtak el, Temesvári Nyilatkozat címmel. A nyilatkozat felszólított a dél-kelet-európai térség kormányait, hogy jogharmonizációval tegyék lehetővé - pl. a DKMT Eurorégió esetében - a polgárok és anyagi javak szabad mozgását, segítsék elő a kis- és középvállalatok országhatárokon átnyúló együttműködését, csatlakozzanak azokhoz a nemzetközi szervezetekhez, amelyek szavatolják a regionális együttműködést. A nyilatkozat fontosnak tartja továbbá az etnikai és vallási közösségek bevonását a regionális együttműködés kiépítésébe, a többnyelvűségre való nevelést, az együttélő népcsoportok kultúrájának kölcsönös megismerését, az egyházak közötti párbeszéd ösztönzését. /(Pataki Zoltán): 19. Régiók Európája Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2002. január 29.

Kása Zsolt, a Temes Megyei Tanács külügyi referense, a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió szegedi titkárságán a román megyék (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes) képviselője. A tervek szerint a 2002-es évben az ifjú jogász-közgazdász hat hónapot dolgozik majd Szegeden, ahol a magyar megyék és Vajdaság képviselőivel együtt az Eurorégiót vezető Elnökök Fóruma határozatainak a gyakorlatba ültetése lesz a feladatuk. A DMKT Eurorégió eddig nem volt jogi személyként bejegyezve, így pályázatokat sem nyújthatott be saját nevén. Febr. 7-én kerül sor Szegeden az eurorégiós csúcstalálkozóra, az Elnökök Fórumára. Az elképzelés szerint a DMKT Eurorégiót Magyarországon jegyeztetnénk be, közhasznú társaságként. Az intézmény vezetését egy évre minden bizonnyal Dan Ioan Sipos Temes megyei elnök veszi át. Az eurorégiós tevékenység fő célja közös projektek kidolgozása és ezek európai alapokból való finanszírozása. Kása Zsolt elmondta: hamarosan megvalósul a Szeged–Kikinda–Zsombolya–Temesvár vasúti összeköttetés, ami nagy mértékben elősegítheti a térség gazdasági fejlesztését. Folytatódik a Nagycsanád–Kiszombor határátkelő és a bekötőutak kiépítése, végül elkészült a Béga-csatorna hajózhatóvá tételének megvalósítási terve, erre a vajdasági partnerek nyújtanak be pályázatot. /Pataki Zoltán: Kimozdul-e a holtpontról... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2002. március 6.

Az eurorégiós együttműködési stratégia volt a témája a Temes Megyei Tanács régiós együttműködéssel foglalkozó bizottsága ülésének. A résztvevők a Duna-Maros- Körös-Tisza Eurorégió román megyéi - Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény - számára dolgoztak ki közös stratégiát eurorégiós viszonylatban. A négy román megyének egységes régióként kell fellépnie, amikor európai pénzeket akarnak megpályázni, a magyar és a jugoszláv partnerekkel közösen. A DKMT Eurorégión belül a legjobb és leggyümölcsözőbb Temes és Csongrád megye kapcsolata: a felek háromhavonta találkoznak az együttműködés időszerű problémái megvitatása céljából. /(Pataki Zoltán): Eurorégiós együttműködési stratégia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2002. március 26.

Nagyszentmiklós polgárai büszkék arra, hogy városukban született a világhírű zeneszerző, Bartók Béla. Születésnapja, március 24. táján emlékműsorral tisztelegnek emléke előtt minden évben. A tavaly megalakított Pro Bartók Társaság elnöke, Tamás Sándor gyógyszerész vezetésével nagyszabású tervet dolgozott ki Bartók emlékének ápolására. Ennek eredménye volt a mostani, március 24-i rendezvény. Az ünnepség Bartók Béla köztéri szobrának, Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotásának megkoszorúzásával kezdődött. A Nákó-kastélyban népes közönség hallgatta a Bartók műveiből rendezett  hangversenyt. A Pro Bartók Társaság meghívta a temesvári és a szegedi zeneművészeti főiskolásokat, akik felléptek. Kerek Ferenc Liszt-díjas zongoraművész, a Szegedi Konzervatórium igazgatója elvállalta a rendezvények zenei igazgatói tisztségét is. Nagyszentmiklóson Csongrád és Temes megye tanácsának képviselő együttműködési szerződést írtak alá a Bartók Múzeum felújításáról. Elekes Botond olvasta fel a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tárcavezetője, Rockenbauer Zoltán levelét, és adta át Magyarország ajándékát: Bartók Béla összes műveinek hanglemezsorozatát, valamint egy Bösendorfer hangversenyzongorát. /Szekernyés Irén: "Bartók méltó ünnepléséhez magas képzésű zenészekre van szükség".  Nagyszentmiklós "Bánság Salzburgja" szeretne lenni. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

2002. június 11.

A román–magyar művelődési kapcsolatok időszerű kérdéseiről tanácskozott Temesváron a hét végén a Harmadik Európa Alapítvány rendezésében huszonhét író, műfordító, lapszerkesztő, irodalomkritikus, egyetemi tanár és művelődési szakember. Az irodalmi párbeszéd résztvevői Aradról, Bukarestből, Kolozsvárról, Nagyváradról és Szegedről jöttek. Ezen a rendezvényen mutatták be az A Treia Europa időszaki kiadvány 5. számát, amelyet Konrád Györgynek és a magyar irodalomnak szenteltek, valamint egy kétnyelvű antológiát Travers címmel erdélyi írók és költők műveiből. A megszólalók többnyire arra tértek ki, hogy mit tettek a román írók a magyar irodalom megismertetéséért az utóbbi évtizedekben. Jelentek meg antológiák, próza- és verskötetek, folyóiratszámok, amelyek román nyelvű fordításban ismertették meg a magyar irodalmat a román olvasókkal. Időnként összehoznak tanácskozásokat, vitafórumokat, de a román–magyar irodalmi kapcsolatok még mindig az udvariassági gesztusok és az időnkénti hivatalos rendezvények szintjén mozognak – állapította meg több író. Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának vezetője az európai elvárásoknak való megfelelés jelenségét vetette fel. Az alkalmi könyvkiállításon ott voltak az utóbbi években napvilágot látott műfordítások, köztük Nádas Péter, Szentkuthy Miklós és Konrád György egy-egy könyve. /Szekernyés Irén: Őszintén a román-magyar irodalmi kapcsolatokról. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

2002. augusztus 10.

Ötödik születésnapját ünnepli az idén a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió. Marossy Zoltán, az RMDSZ Temes megyei tanácsosa szerint egyesek sikertörténetnek nevezik a DKMT-t, mások szerint felszínes, nem túl sikeres kezdeményezés. Szerinte az igazság középen van. Először, a Kárpátok Eurorégió kapcsán botrány kerekedett, embereket váltottak le bukaresti nyomásra. Azóta Bukarest is másként viszonyul ehhez a kérdéshez. /Ötéves a DKMT Eurorégió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

2002. november 28.

A Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége és a szegedi Dugonics András Társaság kezdeményezésére a DKMT Eurorégióhoz tartozó három nagyváros, Szeged, Temesvár és Szabadka egy-egy rendezvény keretében bemutatkozik egymásnak. Szeged és Szabadka kölcsönös rendezvénye után nov. 26-án a szegedi Városháza dísztermében közönség elé léptek a temesváriak. Előzően Szeged önkormányzati képviselői tanácskoztak a temesvári küldöttséggel. Adrian Orza, Temesvár alpolgármestere felvázolta Szeged és Temesvár kapcsolatrendszerének történetét, felidézve az utóbbi tizenkét évben szervezett tanácskozásokat, találkozókat, kulturális rendezvényeket. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke, városi tanácsos a bánsági és a temesvári magyarság múltjáról és jelenéről értekezett. Fórika Éva jogász, városi tanácsos a civil szervezetek és az oktatási intézmények szerepéről beszélt. Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának elnöke a régió magyarságát nagyobb összefüggésben elhelyező Romániai Magyar Évkönyv legújabb, 2002-es számát ismertette. Czári Tibor, a temesvári Csiky Gergely Színház zenei vezetője saját szerzeményét adta elő zongorán, Szekernyés János, a Romániai Képzőművészek Szövetsége Temesvári Szervezetének elnöke Székely László temesvári főépítész életművét és nemrégiben megjelent albumát mutatta be, Bartal Zsuzsa egy Enescu-művet adott elő zongorán, Németi Gergely Menyhért magánénekes énekelt egy népszerű áriát. /Szekernyés Irén: Temesvár bemutatkozott Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

2002. december 23.

A Csiky Gergely Színház /Temesvár/ ez évi utolsó előadásának keretében, dec. 21-én adta át Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának elnöke a Pro Cultura Timisiensis kitüntetést Ferenczy Annamáriának. A tragédiában, vígjátékban, abszurd drámában, zenés darabokban egyformán otthonosan mozgó művésznő közel ötvenéves színpadi munkáját az utóbbi években már három alkalommal díjazták. A temesvári színház örökös tagsága mellett magyarországi színészi életműdíjat és a Nagyváradi Szigligeti Színház kitüntetését nyerte el. /(Szekernyés): Kitüntették Ferenczy Annamária színésznőt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

2003. január 22.

A Temes megyei tanács és a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurórégió (DKMT) elnöke, Dan Ioan Sipos jan. 21-én megbeszélést folytatott Marosváry Attilával, a Csongrád megyei önkormányzat alelnökével. A találkozó témája: melyek lesznek a napirendi pontjai a Szegeden febr. 26-án tartandó megyei önkormányzati elnökök fórumának. Dan Ioan Sipos szerint az eurorégió szabályzatáról és a tagdíjakról kellene dönteni. Sipos és Marosváry végül megegyeztek, hogy az elnökök fórumának teljes jogú tagjai legyenek: a kereskedelmi kamarák és a megyeszékhelyek képviselői. /ifj. Cseke Péter: Egyeztettek a DKMT jövőjéről. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

2003. március 25.

Nagyszentmiklóson, Bartók Béla szülővárosában a zeneszerző születésnapi megemlékezéseit második éve szervezi a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság. A Szegedi Konzervatórium és a Temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Kara legtehetségesebb diákjait vonultatja fel a születésnapi rendezvényen. Márc. 23-án, a nyitórendezvényen a zeneszerző köztéri szobrának megkoszorúzása alkalmával mondott beszédet Oncu Iosif, Nagyszentmiklós polgármestere, kifejtette, hogy idén a rendezvényt a regionális együttműködés és a népek közötti barátság jegyében szervezték. Meghívták testvértelepüléseik: Burgkirchen (Németország), Kazincbarcika, Kiszombor és Makó (Magyarország) önkormányzatának képviselőit. A DKMT Eurorégió művelődési rendezvényei közé sorolta az évente megszervezésre kerülő nagyszentmiklósi Bartók Napot. A Csongrád Megyei Önkormányzat nevében Herbert Bertalan főjegyző köszöntötte az egybegyűlteket, a Temes Megyei Tanács részéről jelen volt a Művelődési Bizottság elnöke, Bodó Barna, az RMDSZ-vezetést Toró T. Tibor parlamenti képviselő, valamint Halász Ferenc megyei elnök képviselte. A Nákó-kastély dísztermében hangverseny volt. /Szekernyés Irén: Bartók Nap a régió népeinek barátsága jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

2003. május 21.

Az Eurorégió című folyóirat elektronikus formában, körlevélként történő megvalósításáról döntöttek máj. 16-án Újvidéken, ahol a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés négyes számú, külkapcsolatokért és médiáért felelős munkacsoportja tartotta ülését. A DKMT elnöksége mellett működő titkárság vezetője, a Temes Megyei Tanács munkatársa, Kása Zsolt elmondta, hogy elhatározták a www.dcmt.ro román nyelvű internetes portál létrehozását, sőt legkésőbb egy hónap múlva már működhet is a weblap (a magyar nyelvű oldal - www.dkmt.hu - már látogatható). A Határ Menti Régiók Közgyűléséhez való csatlakozással kapcsolatban arról döntött a bizottság, hogy a DKMT előbb megfigyelői státusban lépjen be, így a kétévi gondolkodási idő alatt mentesül a tagdíj fizetése alól. Máj. 19-én Szegeden egyeztettek az Elnökök Fórumának máj. 24-i üléséről, amelyet az Óbében esedékes DKMT Napok alkalmával a Temes megyei községben tartanak meg. /P. L. Zs.: Egyeztetések Újvidéken és Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

2003. május 26.

A román-magyar-szerb hármas határt jelölő Triplex Confinium határkőnél találkoztak május 24-én a Duna-Körös- Maros-Tisza (DKMT) kisrégióhoz csatlakozott megyék vezetői; a rendezvényen Dan Ioan Sipos, a Temes megyei tanács s egyben az eurorégió soros elnöke, Petar Misics, a Vajdasági Autonóm Tartomány végrehajtótanácsának alelnöke és Frank József, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke mondott köszöntőt. Az elnökök hangsúlyozták, hogy eljött az ideje a gazdasági kapcsolatok előremozdításának is. Erre jó lehetőséget nyújt a megalakuló DKMT Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság, melynek fő feladata az európai uniós pénzforrások kutatása és megpályázása. A szövetség 2003-2004-es költségvetését 64,5 ezer euróban állapították meg, a megvalósításra váró projektek közül a Csanád- Kiszombor határátkelő a teherforgalom számára való megnyitását, a Szeged-Temesvár vasútvonal újjáépítését, s a Triplex Confiniumnál egy kishatárátkelő létrehozását emelték ki./Határok nélküli hétvége. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

2003. július 23.

Tusnádfürdőn pótolta az áprilisban elmaradt díjátadást a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány: az idén tízéves, kutatásorientált civil szervezet többek között Kovács Péter magyarországi kisebbségjogi szakértőt tüntette ki Pro Minoritate-díjjal. A másik díjazott, a finn Tytti Ikohoona Asuunmaa a mostani rendezvényre sem tudott időt szakítani. Bakk Miklós politológus, egyetemi előadó a Szórvány Alapítvány tevékenységéről beszélt, hangsúlyozva a tudományos kutatómunkát. Bodó Barna alapítványi elnök, politológus, Temes megyei tanácsos elmondta, hogy évről évre olyan közéleti személyiségeknek ítélik oda a díjat, akik a tudomány, az egyház vagy a politikum terén végeznek méltányolandó munkát a többség-kisebbség viszony javításában. Idén Gabriel Andreescu kisebbségjogi szakértőt, a romániai Helsinki Bizottság volt elnökét, Kovács Péter magyarországi szakértőt és Tytti Ikohoona Asuunmaát, az Európa Tanács finnországi volt képviselőjét tüntette ki a nemzetközi zsűri. Méltatásában Bodó úgy fogalmazott, hogy "Kovács Péter az elmúlt negyedszázadban részese volt mindannak, amit nemzetközi kisebbségvédelemnek nevezünk". Kovács megtisztelőnek s egyben meghatónak nevezte az elismerést, s úgy vélte, hogy "a jó ügyet védeni kell az érdektelenséggel és az elutasítással szemben", a kitüntetést pedig nemcsak saját, hanem mások - szintén a szórványmagyarság ügyét szolgálók - munkája iránti figyelmességként értékelte. /Pataky Lehel Zsolt: Tusványoson pótolt díjátadás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./

2003. július 25.

Júl. 24-én tanácskoztak Temesváron a DKMT Eurorégió három adminisztrációjának alelnökei a jövő évi együttműködési programok finanszírozásáról. A megbeszélésen jelen volt Petar Misici, a vajdasági önkormányzat alelnöke, Marosváry Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke és Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács alelnöke. Nemzetközi támogatást kérnek a már hagyományosnak tekinthető Folklór karaván néven ismert kulturális együttműködés bővítéséhez, a rádió- és tévéstúdiók közös adásainak a gazdagításához, és létre kívánják hozni az Eurorégiós Tornászkupát. A kiemelt fontosságú programok között szerepel továbbá az Euroregio nevű közös folyóirat alapítása és rendszeres megjelentetése. Az alelnökök szükségesnek tartanák még az egész térséget kiszolgáló Információs Központ létesítését, valamint egy közös, több nyelvű turistatérkép kiadását. /(S.): A DKMT Eurorégió jövő évi programjai. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./

2003. október 6.

A Temesvári Magyar Nőszövetség szept. 26-27-én szemináriumot szervezett a megyében közéleti és közösségszervező feladatokat vállaló nők számára. A rendezvény fő témája a vidéki művelődési élet fellendítésének lehetősége volt. A Temes Megyei Tanács támogatásával megtartott szeminárium 22 résztvevőjét tájékoztatták a civil szervezetek létrehozásának szükségességéről és annak módozatairól, továbbá a pályázatírásról. Az aktuális politikai témák közül napirenden volt a kettős- illetve a külhoni állampolgárság kérdése és az autonómia törekvések. /Vezetőképző a bánsági magyar nők számára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2004. június 25.

A Temes megyei RMDSZ elnöksége zárt ajtók mögött értékelte a választási eredményeket. Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke rámutatott, kudarc, hogy Temesváron, valamint a megyei önkormányzatban nincs RMDSZ-tanácsos. 2000-ben a megyében 28 településen indított az RMDSZ helyi tanácsosjelölteket, idén pedig 39 településen. Négy évvel ezelőtt 10 601 szavazatot kaptak az RMDSZ helyi tanácsosai, most 13 375 voksot. Ennek ellenére az 5%-os küszöbre való tekintettel négy önkormányzatból kiesett az RMDSZ: Temes Megyei Tanács, valamint Temesvár, Nagyszentmiklós és Temesrékás önkormányzata. Négy településen viszont először került be az RMDSZ a helyi tanácsba: Ötvösdön, Nagyomoron, Temesfalván, valamint Temesságon. 2000-ben 18 településen sikerült helyi tanácsosokat bejuttatni, 2004-ben 19 településen sikerült ezt megtenni. Négy esztendővel ezelőtt a helyi tanácsokba 41 tanácsost juttattak be, most kettővel növekedett a számuk. 2000-ben három, 2004-ben négy polgármesteri tisztséget nyert el az RMDSZ: Újszentes, Zsombolya és Újvár mellé Igazfalva is felzárkózott. Temesváron 2000-ben 4667 szavazatot kapott az RMDSZ tanácsosi listára, ami akkor 4,88%-ot jelentett. Most 5556 szavazatot, tehát 879 szavazattal többet, ami a szavazatok 4,97 százaléka. Ami a megyei tanácsosok listáját illeti, RMDSZ az 178 szavazattal kevesebbet kapott, mint 2000-ben, 12 910-ről a szavazatszám lecsökkent 12 732-re. /Pataki Zoltán: Felemás választási eredmények Temes megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2004. december 10.

Mátray László színművész, a temesvári Csiky Gergely társulat tagja dec. 8-án Temesváron, a Megyeházán tartott bensőséges ünnepség keretében vehette át a Temes Megyei Tanács Pro Cultura-díját Constantin Ostaficiuc tanácselnöktől. Laudációt mondott Mészáros Ildikó tanárnő és színikritikus, nagyra értékelve az 1967 óta folyamatosan Temesváron alkotó Mátray László színész-rendező tevékenységét. /Pro Cultura-díj Mátray László színművésznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./


lapozás: 1-30 | 31-52




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998