udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Temesvari Katonai Torvenyszek

1993. december 3.

A temesvári Katonai Törvényszék munkahelyi jellemzést kért a 85 éves dr. Boros Béla címzetes érsektől és egy jelentést "társadalombéli viselkedéséről", ezekkel az iratokkal kellett volna megjelennie. Ez volt a válasz az érsek rehabilitálási kérésére. 1951-ben az egyik koncepciós perben tízen álltak a bíróság előtt, Boros Bélát életfogytiglani börtönre ítélték. Közülük már csak ő él, az érsek szerette volna elérni az elítéltek rehabilitálását. Nem jelent meg a Katonai Törvényszék előtt, úgy vélte, hogy ezzel elismerné egykori ítéletét és a per jogosságát. /Gazda Árpád: Az érsek magaviselete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

2001. augusztus 31.

Adrian Pitu rendőrőrnagy politikai menedékjogot kapott Magyarországon. Adrian Pitu 1997-98 között a temesvári és lugosi rendőrségen dolgozott. 1997-ben a Temes megyei rendőrparancsnokság becsületbírósága tartalékba helyezte, úgymond "az intézményen belül folytatott politikai propaganda" miatt. Bár a vádat a bíróság nem erősítette meg, állítása szerint tovább zaklatták, sőt halállal is megfenyegették. Pitu, a rendőrség "milicista módszerei és visszaélései miatt" beadta a felmondását, s olyan vádakat hozott fel, hogy a "politikai rendőrség" továbbra is lehallgatja az állampolgárokat, hogy nem iktatják a lakossági panaszokat, beszélt a rendőrségi visszaélésekről, kínzásokról. Azt állította, hogy informátorok beszervezésére kötelezték őket. Ezért menekült családostól Magyarországra 1998-ban, ahol a debreceni gyűjtőtáborba került. Távollétében tavaly a bukaresti katonai törvényszék két év börtönbüntetésre ítélte dokumentumok elsajátításáért és megsemmisítéséért. Fellebbezett, meg is nyerte, s az ügyet a temesvári katonai törvényszék tárgyalta újra. Az ügy az Európai Emberjogi Bíróságig jutott, 2000-ben bekerült az Amnesty International Romániáról szóló évi jelentésébe is. - Ha igazak a Pitu által felhozott vádak, azt jelenti, hogy Románia még mindig távol áll a lakosságbarát rendőrségtől. /(mózes): Árnyalatok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

2007. október 18.

Kimpián György /sz. 1940, Gyegyótölgyes/ fodrászinas volt Pécskán, két barátjával, Brezán Istvánnal és Bodó Dezsővel 1957 decemberében Pécska főterére szovjet- és kommunista-ellenes plakátokat ragasztottak. Mindhármukat letartóztatták, 1958 márciusában a temesvári katonai törvényszék mindhármukat 7 év börtönre ítélte. Kimpián György 1962-ben szabadult, majd hazaköltözött Gyergyószentmiklósra. 1994-ben megkapta a Hazáért és a Szabadságért Érdemrendet Göncz Árpád köztársasági elnöktől. 2006 októberében volt a szabadságharc 50. évfordulója, akkor megkapta a Szabadság Hőse érdemrendet. /Kimpián György: Gyergyói ‘56-os = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), okt. 18. – 42. sz. /


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998