udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 36 találat lapozás: 1-30 | 31-36
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Temesvari Mûszaki Egyetem /Mûegyetem/

1996. december 21.

Dr. Mester Zsolt, a Sulyok István Református Főiskola /Nagyvárad/ dec. 20-án átadta a stafétabotot Kovács László professzornak, a Temesvári Műszaki Főiskola matematika tanszéke vezetőjének, aki a váradi főiskolán is tanít. A leköszönő rektor elmondta, hogy 1993 márciusában választották meg. Akkor már tudta, hogy családja után fog utazni Magyarországra. Emiatt csak két évre vállalta a megbízást, végül mégis mostanáig maradt. Az elmúlt évek legnagyobb csapása volt a jogi kar beszüntetése. Ami a sikereket illeti: két kar elnyerte az akkreditálást, tavaly 108, látogatás nélkülin végzett hittantanár kapott diplomát és állást. Bővült a könyvtár, a főiskola és a kollégium terjeszkedett, több mint száz bentlakójuk van, háromszázan étkeznek. Kovács professzor nem tud állandóan itt tartózkodni, ezért munkáját Tolnay István tanácsos, Méder Zsolt gazdasági igazgató, Pálfi József lelkész, a bentlakás igazgatója. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21-22./

1997. március 25.

Borbély Imre /sz. Temesvár, 1948/ szülővárosában végezte el a műegyetemet, 1989 előtt már Tőkés László munkatársi köréhez tartozott. 1991-től az RMDSZ elnökségének, majd a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja, 1992-1996 között parlamenti képviselő. Az 1991-es marosvásárhelyi RMDSZ-kongresszusra ő dolgozta ki a társnemzeti koncepciót, majd egyik megfogalmazója az 1992-es kolozsvári autonómia-nyilatkozatnak. "Az egységes magyar nemzetet a trianoni békediktátum szétdarabolta, részeinek szuverenitását megszüntette. Ebből következik, hogy a magyarság létérdeke a politikai, gazdasági és kulturális reintegráció. A mai Európában ez elképzelhető határmódosítás nélkül" - nyilatkozta. Az erdélyi magyarság számára elsődleges az autonómia megszerzése, ugyanúgy létérdekez a diszkriminatív, jogtipró intézkedések megszüntetése. Például az elkobzott egyházi javak visszaadása, magyar egyetemek létesítése. Az "RMDSZ csak olyan politikai alku keretében léphetett volna kormányba, amely mindezeket szavatolja. Ez nem történt meg. " Ezért a "kormányba lépés politikai hiba volt." - Az 1996-os választásokat megelőzően Frunda György, Verestóy Attila és Borbély László koalíciós megbeszéléseket folytatott az akkori nacionálkommunista hatalom képviselőivel. Később emiatt, a demokratikus erőkkel folytatott tárgyalásokon a román liberálisok megvétózták az RMDSZ "kaméleonjainak" tárcához jutását. Ezért lett Magureanu, a titkosrendőrség /SRI/ főnökének vadásztársa, Verestóy Attila helyett a következetes antikommunista Birtalan Ákos miniszter. A kollaborációpárti Frunda Györgyöt nemcsak az RMDSZ támogatta, hanem a magyar média is. A kedvező magyarországi visszhang a jelenlegi magyar kormányt támogató szociálliberális sajtótöbbség részéről volt tapasztalható. Csipor Csaba kérdésére válaszolva Borbély Imre egyetértett azzal, hogy az RMDSZ kormánytagságának óriási néppszichológiai hatása van, de a kényelmes csodavárást nem lehet pozitívnak nevezni. Nem igaz, hogy páratlan méretű ez a hatalomban való részvétel, Groza kormánya idején még nagyobb volt. "A templom és az iskola önállósága nélkül" - zárta a beszélgetést Borbély Imre - "a közösség önállósága sem képzelhető el." /Csipor Csaba: temesvári beszélgetés Borbély Imrével. Magyar létérdekek Erdélyben. = Magyar Fórum, márc. 28./

1999. április 1.

Dr. Kovács Ferenc Vilmost, a temesvári Műszaki Egyetem professzorát, a Romániai Robotikai Társaság /ARR-ROMSIR/ elnökét az 1998-1999-es év Nemzetközi Emberének nyilvánította a cambridge-i székhelyű Nemzetközi Életrajz Központ /International Biographical Center/, a díjazottnak a kutatásban elért eredményei elismeréseként. /Szakmai elismerés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

2000. május 4.

Ápr. 29-én Delesega Gyula, a Temesvári Műegyetem tanára találkozóra hívta Temesvár valamennyi magyar nemzetiségű főiskolai oktatóját és tudományos kutatóját és felvetette a magyar egyetemi oktatók és kutatók egyesülete megalapításának a szükségességét. Lépten-nyomon tapasztalható ugyanis, hogy a magyar nemzetiségű főiskolai ifjúság egyre inkább egynyelvűsödik. Szakmájuk kifejezéseit csak románul ismerik. Alig mutatkozik érdeklődés a magasabb fokú tudományosságot képviselő magyar szakirodalom iránt. A megjelentek úgy döntöttek, hogy vállalják az alapító tagságot, és körvonalazták a leendő egyesület legfontosabb tennivalóit. Ezek a következők: magyar nyelvű könyvtár létesítése, egy átfogó szakszótár vagy szótár-füzetek kiadása, magyar diákcsoportok alakítása és irányítása, magyar nyelvű tanfolyamok szervezése, kapcsolatok kiépítése, főleg a szegedi egyetemekkel és kutatóintézetekkel. /Sipos János: Újabb tudományos civil szervezet Temesváron. Alakulóban a magyar egyetemi oktatók és kutatók egyesülete. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

2000. november 29.

Huszonkilenc alapító tag írta alá az elmúlt hét végén a Temesvári Műegyetem Villanymérnöki Karán a legújabb magyar civil szervezet, a Techné Egyesület megalakításának okiratát. Az új civil szervezet élére dr. Delesega Gyula egyetemi tanárt, az egyesület szorgalmazóját állította a közakarat. Dr. Delesega Gyula műegyetemi tanár, a Techné elnöke, Aradtól Vajdahunyadig, Resicától Nagyváradig minden magyarul tudó értelmiségi jelentkezését várja. - A Temesváron élő magyar értelmiségiek nem ismerik egymást eléggé, még kevésbé a több mint ezer magyar nemzetiségű főiskolai hallgatót, akik igényelnék a segítségüket. E jelentős szellemi erő. Első céljuk Temesváron tanuló nagyszámú magyar főiskolás felkarolása. Idővel magyar kultúra ismeretére építve tudományos, irodalmi, művészeti iskolák teremtődhetnének az aktív együttműködésből.- Az alakulás megtörtént, most már hivatalosan vannak jelen a város közéletében. Hol a székház, hol juthat bővebb információhoz az érdeklődő? /Sipos János: Újabb magyar civil szervezet Temesváron. Megalakult a Techné Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

2001. január 17.

Jan. 16-án két, a 83/1999-es sürgősségi kormányrendeletben szereplő egyházi ingatlan ügyében döntött úgy az Alkotmánybíróság, hogy visszaszolgáltatásuk megfelel a hatályos román törvényeknek. A gyulafehérvári Batthyaneum visszaadása ellen a PDSR Fehér megyei szervezete, míg a temesvári Piarista Gimnázium esetében a helyi műszaki egyetem emelt alkotmányossági kifogást. Románia alkotmánybírósága mindkét épületről megállapította: a kormány jogszerűen szolgáltatta vissza tulajdonosaiknak. Batthyány Ignác egykori erdélyi római katolikus püspök 1798-ban adományozta könyvtárát ″egyházának és Erdélynek″. Kozsokár Gábor alkotmánybíró a Krónikának elmondta, a pereskedések ezután a területi bíróságon folytatódnak. ″Itt azonban nyilvánvalóan nagyobb esélye lesz az egyháznak arra, hogy a bíróság helyi szinten is visszautasítsa a felperesek kérését″. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek örömmel fogadta a taláros testület döntését: ″Sajnálatos, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan félremagyarázták Batthyány püspök végrendeletét, azt sugallva, hogy a történelmi és művészi értékű könyvtár román tulajdon lenne. Mi csak a jussunkat akarjuk, és bízunk benne, hogy isteni gondviseléssel visszakapjuk vagyonunkat″. -Azért is sürgető a temesvári Piarista Gimnázium birtokbavétele, mert az épület állapota egyre romlik. A tényleges birtokbavételt a Politechnika Műszaki Egyetem akadályozta meg, mely évtizedekkel ezelőtt költözött be. Az oktatási intézmény hasznot is húzott az épületegyüttesből, hiszen annak egyes részeit bérbe adta. - Ugyancsak alkotmánybírósági döntésre vár a 83-as sürgősségi kormányrendeletben szereplő zilahi Kálvineum Művelődési Ház visszaszolgáltatása is, amelynek a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába való visszahelyezését a zilahi polgármesteri hivatal tagadta meg. A zilahi bíróság tavaly decemberben annak ellenére utasította vissza az egyház keresetét, hogy a reformátusok a taláros testület 132/2000-es számú, az ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező kormányrendelet alkotmányosságát kimondó döntésére hivatkoztak. /Gazda Árpád/Rostás Szabolcs: Batthyaneum: közelebb a restitúcióhoz. Az Alkotmánybíróság jogszerűnek ítélte két erdélyi egyházi ingatlan visszaadását. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2001. március 14.

A Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) műegyetemi hallgatóinak csoportja ismét megszervezi - immár harmadszorra - a Kárpát-medencei magyar egyetemisták vagy hivatalos nevén a Határon Túli Műszakis Magyar Diákok Tudományos Diákkonferenciáját, amelyet idén március 23-25. között tartanak a Temesvári Műegyetem Villamosmérnöki Karán. Az idei összejövetelről Balla Réka és Bakk Jutas szervezők tájékoztattak. Elmondták, hogy a szervezéssel járó költségeket megpályázták különböző alapítványoknál. Segítséget kaptak az Erdélyi Tudományos Egyesülettől, a temesvári Techné vezetőségétől dr. Delesega Gyula elnök személyében és nem utolsósorban az alma materüktől. A rendezvény két patrónusa - Pokorni Zoltán magyar tanügyminiszter és dr. Nicolae Robu rektor-helyettes - támogatása sokat jelent. Hatvanon felül van azoknak a száma, akik már biztosan eljönnek. - A szakosztályon belül mindenki tetszés szerinti témát választhat, de tartania kell magát a szabályzathoz, mely szerint egy-egy előadás nem tarthat tovább hét percnél, és a dolgozat megvédése további három és fél percnél. Szerkesztenek egy katalógust, amiben kivonatosan minden dolgozat benne lesz, több száz példányban kinyomtatják, és valamennyi résztvevőnek adnak belőle. /Sipos János: Kárpát-medencei magyar műszaki hallgatók találkozója Temesváron. Tudományos diákkonferencia. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./

2001. március 22.

Márc. 23-án nyílik meg Temesváron, a Műegyetemen a Kárpát-medence egyetemein tanuló magyar műszakis diákok tudományos konferenciája. A Temesvári Magyar Diákszervezet immár harmadszorra rendezi meg Temesváron a Határon Túli Műszakis Magyar Diákok Tudományos Diákkonferenciáját, amely idén négy főszakosztályban hirdetett versenyt: építő-, gépész-, vegyész- és villamosmérnöki tudományokban. Idén összesen 90 dolgozatot nyújtottak be. /Magyar nyelvű szakmai rendezvény műszaki főiskolásoknak. Háromnapos Tudományos Diákkonferencia. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

2001. április 4.

Temesváron rendezték meg a III. Határon Túli Műszaki Magyar Diákok Tudományos Diákkonferenciáját. A Temesvári Műegyetem a mérnökképzés romániai fellegvára azon kevés hazai felsőfokú intézmények egyike, amelynek okleveleit határainkon túl is elismerik. Dr. Borbély Endre egyetemi docens, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára hangsúlyozta, hogy a diákkonferenciák fontos láncszemei az iskolában tanultak és az élet elvárásai közötti kapcsolatteremtésnek. A határon túli magyar diákok nem anyanyelvükön tanulják a szakmát. Emiatt nem tudják szabatosan kifejezni magukat, egy dolgozat megvédésénél ez komoly problémát jelent. Ezért missziót teljesítenek a határon túli diákköri konferenciák, amelyek megnyilatkozási lehetőséget biztosítanak a Kárpát-medence egyetemein tanuló magyar nemzetiségű hallgatóknak. Ezek a találkozások igen rövid múltra tekinthetnek vissza, de a konferenciák színvonala egyre emelkedik. - A magyarországi és erdélyi egyetemek hallgatói elmélyültebben, alaposabban "ássák" bele magukat a szakmába. A világ elitintézeteinek felszereltsége ugyanis elkényelmesíti a diákokat. A mieinknek jobban meg kell küzdeniük a tudás megszerzéséért. Borbély ezt egy adattal támasztotta alá, amelyhez Amerikában jutott hozzá: a Temesvári Műegyetem mérnöki karában minden hetedik alkalmazott magyar vagy magyar származású szakember. /Diákköri konferenciák a Kárpát-medencében. A kapcsolatteremtés fontos láncszemei. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./ A tudományos diákkonferencián kiderült, hogy Temesváron is tanulnak magyarok az orvosi egyetemen. Dr. Matekovits György egyetemi docens, neves temesvári közéleti személyiség meggyőzte a magyar hallgatókat, hogy vegyenek részt a mostani diákkonferencián. Temesvár egyetemeinek mintegy 1000-1200 magyar hallgatója van, köztük vannak a magyar orvostanhallgatók. /Először szerepelnek temesvári orvostanhallgatók tudományos diákkonferencián. Sok sikert, medikusok! = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

2001. április 24.

Ápr. 10-én a Temesvári Műszaki Egyetemre látogatott Szabadkáról Kern Imre, a városi önkormányzat végrehajtó bizottságának elnöke, Szegedről dr. Mécs László orvos, önkormányzati képviselő, valamint Perényi Ottó mérnők a TÜV Rheinland Hungaria részéről. A látogatás célja, hogy egy közös pályázat segítségével a TÜV által tanúsított hegesztőszakmunkás-képző központokat fejlesszenek tovább, illetve létesítsenek a DMTK Eurorégió e három városában. A központok az európai normák alapján fogják képezni és minősíteni a hegesztőket. Az itt képzett szakemberek képesek az EU számára elfogadható termékek előállítására vagy munkavállalásra az Unió bármely országában a kapott minősítés alapján. Szegeden már működik egy ilyen központ. Hasonló van indulófélben Temesváron a Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karának Hegesztő felszerelések és hegesztéstechnológia tanszékén, a szabadkai bázist a Gábor Dénes Műszaki Főiskola segíti. /Három város eurorégiós együttműködése. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./

2001. szeptember 21.

A helyi román sajtó úgy tudja, hogy a Temesvári Róm. Katolikus Püspökség visszakapta két épületét, a Piarista Líceum ingatlanegyüttesét és a közelében levő teológiai iskola épületét. A Piarista Líceumot, tornatermével és bentlakásával együtt a Temesvári Politechnika - jelenleg Műszaki Egyetem - birtokolta, de időközben új épületbe költözött és inkább raktárnak használta az ingatlant. Heinrich József igazgató közölte, az épületben működő Gerhardinum Katolikus Líceum előbb egy emeletet, majd idén ősztől a romos állapotban levő felső emeletet is megkapta - használatra. Heinrich József főesperes abban reménykedik, hogy egy fél éven belül sikerül rendbehozatni és rendeltetésszerűen birtokba venni a második emeleti részt is. Az ingatlan végleges visszaszolgáltatásáról még nem értesítették a katolikus oktatási intézmény vezetőségét. /(Pataki Zoltán): Két reprezentatív épületet kapott vissza a Temesvári Katolikus Püspökség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2001. szeptember 24.

Szept. 22-23-án Ezrednyitó Tudományos Esték - erdélyi magyar tudományosság címmel szervezték meg Marosvásárhelyen a Körmöczi János Fizikusnapoka, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Fizika Szakosztálya rendezésében. Neves hazai és magyarországi tudósokat, akadémikusokat hívtak meg. A rendezvény színvonalát két rangos tudományos kiadvány, a Természet Világa valamint az Élet és Tudomány című magyarországi folyóiratok főszerkesztőinek, Staar Gyulának illetve Herczeg Jánosnak részvétele emelte. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, az EMT Fizika Szakosztályának elnöke üdvözölte a jelenlevőket. Staar Gyula elmondta, hogy a Természet Világát ezernyi szál fűzi össze Erdéllyel, erdélyi tudósokkal, tanárokkal, diákokkal. 1991-ben a folyóirat tudományos szerkesztő bizottságába beválasztották Gábos Zoltánt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem fizika szakos tanárát valamint Weszely Tibor Bolyai-kutatót. Herczeg János leszögezte: az Élet és Tudomány hetilap nyitott szerkesztőség, az érdekesnek talált tanulmányok, cikkek helyet kapnak benne, szükséges lenne a terjesztés megoldása, de ez jelenleg még akadozik. Tonk Sándor, a Sapientia Tudományegyetem rektorának előadása a marosvásárhelyi iskolázás hagyományairól szóltak. Gábos Zoltán Az erdélyi magyar fizika úttörői címmel, Toró Tibor, a Temesvári Műszaki Egyetem tanára Természetfilozófia az ezredfordulón címmel, délután pedig Gündischné Gajzágó Mária, a hatvani Széchenyi István Gazdasági Iskola tanára Mozaikok Bolyai Farkas és Gauss fiatalkori barátságából címmel tartott előadást. /A.I.: Ezrednyitó Tudományos Esték - Erdélyi Magyar Tudományosság. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

2002. május 10.

Tízéves a  Gerhardinum, a Temesvári Római Katolikus Líceum. Ebből az alkalomból tart máj. 9–12. között a rendezvénysorozat. Heinrich József igazgató reménykedik: a következő évben újabb épületrészeket kap vissza az egyház a Műszaki Egyetemtől, s meg fognak oldódni a tanterem-  és a bentlakásgondok. Eddig ugyanis az iskola a leromlott állagú épület első emeletének néhány termét használhatta csupán, bentlakása pedig az Emil Ungureanu Szaklíceummal közös volt. Szabó Péter plébánost, az intézményt alapító első igazgatót beszélt az iskola történetének kezdeteiről. 1992 őszén nemhogy épülete lett volna az induló iskolának, hanem a felvételire jelentkező diákok is matracokon aludtak mások jóindulatából kapott termekben. Végül a tanfelügyelőség egy óvodát engedett át a Katolikus Líceumnak, ahol két tanteremben tíz magyar és tíz  román nyelven tanuló kilencedikessel megindult az ország nyugati régiójának egyetlen katolikus oktatási intézményében a tanítás. 1994-ben a Gerhardinum beköltözhetett a piaristák egykori iskolája első emeletének néhány termébe. Németországi támogatással jutottak iskolai bútorzathoz, onnan kapott a líceum egy autóbuszt is. A tanulók létszáma a kezdeti 20-ról mára 178-ra emelkedett. /Szekernyés Irén: Az államosítás óta először imádkoztak nyilvánosan az egykori piarista iskola második emeletén. Tízéves a  Temesvári Római Katolikus Líceum. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

2002. július 18.

Székely László Temesvár első városi főépítésze volt, 1903-tól. Tökéletesen megfelelt az elvárásoknak. Rendkívül gazdag az életműve, az általa tervezett épületek ma is meghatározó elemei a városképnek. Főműve a temesvári Piarista Főgimnázium épületegyüttese. Ma a Temesvári Műszaki Egyetem használja, egyik szárnyában pedig a Gerhardinum Római Katolikus Líceum működik. Székely László más városokból is kapott megbízásokat. Szülővárosa, Nagyszalonta őt kérte fel a Városháza és az Állami Főgimnázium korszerű épületeinek megtervezésére, de vannak Székely László-épületek Versecen és Nagybecskereken, Gyulán, az ő munkája a folyai kastély és a vingai községháza. Az 1877. augusztus 3-án született műépítész születési évfordulójára háromnyelvű album készül. A könyv 120 oldalán színes felvételek lesznek a művész reprezentatív épületeiről, amelyet 23 oldalnyi tanulmány egészít ki. Az album felelős kiadója Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, a tanulmányíró Szekernyés János helytörténész és műkritikus. A könyvben szereplő szövegek magyar, román és angol nyelven olvashatók. Halála kerek évfordulójára, 2004-re pedig köztéri mellszobrának felállítását tervezik. /Szekernyés Irén: Háromnyelvű album Székely László születésének 125. évfordulójára. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

2002. szeptember 6.

Szept. 6-8-a között Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem a házigazdája a Magyar Professzorok III. Világtalálkozójának. A rangos rendezvényt Tőkés László és Tempfli József püspökök nyitják meg. A meghívott előadók között van a kárpát-medencei és a nyugati magyar tudományos élet több jeles képviselője. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, a Temesvári Műszaki Egyetem professzora, a Világtalálkozó főszervezője elmondta, hogy a szervezetnek januárban 605 tagja volt - 342 anyaországi és 263 külföldön élő professzor. A programban öt témakör megvitatása szerepel: Anyanyelv, Tudományos továbbképzés, Nemzetközi kapcsolatok, A Partiumi Keresztény Egyetem, Az MPV tudományos szekciói. A munkabizottsági ülések során egy hatodik témakörben is lesznek előadások, ez a "visiting" professzori rendszer, amelynek célja éppen az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat megerősítése, ha kell, akár nyugati professzorokkal is. A plenáris üléseken 59 előadó mutatja be dolgozatát, ami nagyon nagy szám. Kovács Béla előadásának címe Magyar Egyetem Partiumban - története és eredményei. A Partiumi Keresztény Egyetemen idén 11 szakra hirdettek felvételit, tavaly 670 hallgatójuk és 125 tanárunk volt, jövőre az új szakokkal együtt 880 hallgatóra számítanak. A magyar államtól kapott pénzből mini campust hoztak létre, felújították az Arany János Kollégium régi szárnyát és az ősszel avatják fel az új, a XXI. századi követelményeknek megfelelő kollégiumot. /(Pataki Zoltán): Magyar Professzorok III. Világtalálkozója Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2002. december 27.

A Triade Interart Alapítvány és a Temesvári Műszaki Egyetem közös munkája az a CD-ROM, amelyet a napokban mutattak be. Két számítástechnika szakos egyetemista 660 szobor fényképfelvételét, a 2000-ben megjelent Jecza-album teljes anyagát lemezre vigye át. Az 1963 és 2000 között a Jecza-műhelyben keletkezett munkák mellett tartalmaz a kompaktlemez egyes alkotásokról készített képmagnó-filmeket, részleteket a művészről írt kritikákból és monográfiákból, bejegyzéseket a Triade Ház vendégkönyvéből. A CD-t a Triade Interart Alapítvány forgalmazza. /(Sz .I.): Jecza Péter alkotásai CD-ROM-on. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./

2002. december 30.

Dec. 28-án Temesváron leleplezték Székely László, a százhuszonöt éve született temesvári főépítész emlékét megörökítő domborművet /Kligl Sándor szegedi szobrászművész, valamint Andrási Sándor temesvári kőfaragó munkáját/ a Műszaki Egyetem épületén, az egykori Kegyesrendi Főgimnázium homlokzatán. Székely László otthona jelenlegi tulajdonosainak elutasították a bronzplakett lakóházukon történő elhelyezését, ezért választották a Műszaki Egyetem néhány fakultásának, illetve a Gerhardinum Római Katolikus Gimnáziumnak helyet adó, Székely László tervezte belvárosi épületegyüttest. Annak idején Székely László munkássága révén Temesvár újjászületett. /Gurzó K. Enikő: Üzenet a mának. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

2003. február 24.

A Bolyai Társaság /Kolozsvár/ kezdeményezte a találkozót febr. 22-én Temesváron, a felsőoktatásban tevékenykedő, magyarul beszélő egyetemi tanárokkal. Az összejövetelen tizennyolc temesvári magyar egyetemi tanár, valamint a Temesvári Magyar Diákszervezet néhány tagja volt jelen, akiket dr. Kovács Béla, a Temesvári Műegyetem Gépészmérnöki Karának tanára, a nagyváradi Keresztény Egyetem rektora üdvözölt. A Bolyai Társaság temesvári fiókszervezet megalakulását kezdeményezték. Dr. Kovács Béla professzor kiosztotta a Bolyai Társaság temesvári fiókjának megalakítását szorgalmazó értelmiségieknek a tagsági igazolványt, majd dr. Ferencz András, dr. Pogány András, dr. Matekovits György, Bakk Jutas TMD-elnök, dr. Salló Ervin, dr. Zimán Magda, dr. Preitl István fejtették ki véleményüket. /Pogány András: Temesvári fiókszervezet a Bolyai Társaságnak? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

2003. augusztus 26.

Hiánypótló könyv látott napvilágot Delesega Gyula: Temesvári kalauz /Szórvány Alapítvány, Temesvár/ című, a város nevezetességeit bemutató, fényképfelvételekkel és térképekkel ellátott munkája. Közel kilencven éve nem jelent meg hasonló jellegű könyv a városról magyar nyelven. A szerző, Delesega Gyula nem történész, nem is tollforgató ember, a Temesvári Műszaki Egyetem tanára. Megtalálható benne az utak és terek magyar és román elnevezése is. Sajnálatos, hogy a szerző nem nézette át könyvét a városban élő valamelyik történésszel. Bántó elírásoktól, tárgyi tévedésektől óvta volna meg olvasóit. /Szekernyés Irén: Városnéző sétákra hívó kalauz. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

2003. szeptember 9.

Művészi pályája 40. esztendejében a bécsi operaház számára tervez díszleteket Jecza Péter Temesvárott élő és alkotó kiváló szobrászművész. 1963-ban fejezte be tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. A művészt az 1950-es években tehetségkutatók fedezték fel Sepsiszentgyörgyön. Tanárai, diáktársai s jómaga is biztosra vették, hogy diplomaosztáskor gyakorlatvezetőnek, tanársegédnek tartják vissza a kolozsvári művészeti akadémiára. Azonban érvényesíteni kellett a numerus clausust. A főiskola szobrászati tanszékén abban az időben a hivatalos megítélés szerint még túlságosan sok magyar nemzetiségű tanár oktatott. A tanintézet akkori rektora Jecza értésére is adta, hogy még egy magyart nem alkalmazhatnak a szobrászati katedrára. Jecza Pétert a Temesvári Tanárképző Főiskola rajzkarára nevezeték ki. Később egy tollvonással megszüntették a rajztanárképző fakultást, akkor Jecza a műegyetem építészeti karán tanított formatant, majd az Afrikából, a "harmadik világ" régióiból érkezett diákjelölteket készítette fel, később pedig műszaki rajzot tanított a politechnikum gépészeti karán. Az 1989-es változásokat követően a temesvári Nyugati Tudományegyetem keretében megalakult a képzőművészeti kar: Jecza Péter immár több mint tíz éve a szobrászati tanszék professzora. A Romániában életbe léptetett törvények miatt 64. életévében Jecza Péter, a nemzetközi hírnevet szerzett szobrászművész és művésztanár arra kényszerült, hogy beiratkozzon a doktorátusra. Egyébként a 2004-2005-ös tanévtől már konzultáns tanárként sem oktathatna az egyetemen. A doktorjelölti státus ellenben automatikusan feljogosítja arra, hogy a továbbiakban is diákcsoportokat és mesterkurzusokat vezessen. 2003 nyarának elején Jecza Péter sikeresen felvételizett s a doktorándusok sorába lépett. Ha minden jól megy, 3-4 év múltán már oklevéllel, pecsétes papírral is igazolhatja, hogy a szobrászművészet doktora. Dolgozatában saját műveit készül bemutatni, leírni, szavakban is értelmezni. Nagyon sok hazai és külföldi városban rendezett egyéni tárlatot az elmúlt negyven év során. Ellenben Budapesten csak 2003-ban mutatta be először önállóan műveit: Románia budapesti Művelődési Központjában szerepelt egy magvas válogatással, majd a Rákóczi úti Árkád Galériában mutatta be bronzszobrait. 2003 nyarának elejétől Jecza Péter házában, amely egyúttal a családja által életre hívott Triade Interart Alapítvány székhelye is, alkotásainak állandó jellegű gyűjteményes tárlata fogadja az érdeklődőket. A ház előtti téren a Németországban élő bánsági származású szobrászművész, Ingo Glass köztéri alkotásának ünnepélyes leleplezésével hivatalosan fölavatták Temesvár első szoborparkját. A szoborparkban más művészek munkái is láthatók. Az Aradon élő és a temesvári képzőművészeti fakultáson oktató Kocsis Rudolfnak a szoborparkba szánt kompozícióját ősszel avatják fel, amikor sor kerül majd a Pécsett doktorált szobrászművész Tárgy és szobrászat című disszertációja román nyelvű fordításának bemutatójára is. A könyv a Triade Interart Alapítvány kiadásában látott nyomdafestéket. Jecza Péter bemutatja kortársai, valamint a fiatal művészek alkotásait is. Jó néhány sikerült hangversenynek, eszmecserének és tudományos szimpóziumnak is hajlékot nyújtott az elmúlt hónapokban a Jecza-ház. /Szekernyés János: Kortárs szobrászatunk legsikeresebb alkotóegyénisége. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 9./

2004. április 15.

Dávid László az Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek rektor-helyettese a vele készült beszélgetésben felvázolta életútját. 1981-ben végzett a Temesvári Műegyetem számítástechnika és automatizálás szakán, majd Sepsiszentgyörgyön dolgozott a gépeket és gépkocsi-alkatrészeket gyártó vállalatban. 1985-ben a bukaresti Elektrotechnikai Kutatóintézet marosvásárhelyi fiókjához ment, 1993-tól pedig adjunktusként oktatott a városban, a Petru Maior Egyetemen. Dávid László most is tanít a Petru Maior Egyetemen, akárcsak kollegái, akik egyben a Sapientia Egyetem oktatói. Tucatnyian vannak így: a Sapientia Egyetem társult tanárai és a Petru Maior Egyetem főállású oktatói. Dávid László elmondta, hogy négy évvel ezelőtt a Petru Maior Egyetemen létre akarták hozni a külön magyar vonalat. A tanári feltételek ehhez adottak voltak, a tanterveket kidolgozták. A minisztérium száz beiskolázási helyet ígért, azonban ezt Petru Maior Egyetem visszautasította. Ezért egyetlen lehetőségük maradt, hogy a Sapientián valósítsák meg a magyar műszaki kart. A bolognai folyamat értelmében a kollégiumi, főiskolai képzés csak első lépcső lenne ahhoz, hogy a magiszter-képzés szintjén mindenki megszerezze a szaktudást. Ez nagy gondot jelent főleg a magyar egyetemek számára. Az akkreditált szaknak az az óriási előnye, hogy az állam finanszírozza, és a kutatás terén is állami támogatást kap. Amikor majd a Sapientia karait akkreditálják, akkor román állami támogatást fognak kapni. A jövőben főállású oktatókat kell a Sapientiához vonzani. Hollanda dékán volt az első, aki ezt vállalta, s most jön a következő hullám, amiben ő is benne van. /Máthé Éva: Alakuló Sapientia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

2004. április 23.

Ápr. 22-én zsúfolásig megtelt a Temesvári Műegyetem előadóterme, ahol felidézték a Bánság neves hídépítője, Maderspach Károly életét és munkásságát. A rendezvény társszervezője, a Temesvári Magyar Nőszövetség felkutatta és meghívta az emlékünnepségre a Maderspach család Magyarországon és Ausztriában élő leszármazottait. A Maderspach Károly által épített vashíd köti össze a Temes két partját Lugoson, de áll és használják a Karánsebesen, Herkulesfürdőn épített hídjait is. Maderspach volt az első Délkelet-Európában, aki öntöttvasból (az acélszerkezetet akkor még nem ismerték) hidat épített. Maderspach Károly életének kevésbé ismert epizódjait Szekernyés János helytörténész elevenítette fel. A rendezvény a Jancsó Árpád–Szekernyés János szerzőpáros kétnyelvű (magyar–román) Maderspach-kötetének bemutatásával ért véget. /(S.): IX. Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./

2004. április 27.

Két napon át hazai és magyarországi magyar mérnökjelöltek mérték össze tudásukat a Temesvári Műegyetem Villamosmérnöki karán a Műszaki Tudományos Diákkonferencia keretében. Hat szakosztályban mutatták be szakterületük legújabb tudományos vívmányait. /Sipos János: Műszaki Tudományos Diákkonferencia. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

2004. június 11.

Jún. 10-én kezdődött Kolozsváron az MTM 2004 Nemzetközi Mechanizmus és Hajtás Konferenciája. A rendezvény egyik szervezője, dr. Csibi Vencel József professzor, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnökhelyettese elmondta, komoly szakmai tekintély elismerését jelenti, hogy a kilencedik ilyen eseményt, 1988 után, most másodszorra rendezik meg Kolozsváron (a sorozat kezdeményezője a Temesvári Műegyetem). A konferenciára több országból érkeztek részvevők. /Ördög I. Béla: Nemzetközi műszaki konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

2005. január 7.

A Temesvári Műegyetem rektora képmutató módon állította, hogy szó nélkül alávetik magukat a Legfelsőbb Bíróság határozatának, amennyiben az az egykori Piarista Líceum épületegyüttesét visszaadja jogos tulajdonosának, a katolikus egyháznak. Köztudott, hogy a szóban forgó ingatlant a kormány sürgősségi rendelettel évekkel ezelőtt visszaadta a temesvári püspökségnek, és éppen a Műegyetem gáncsoskodása miatt eddig nem vehette birtokba. /(Sipos): Kétszínűség a négyzeten. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 7./

2005. augusztus 19.

Borbély Imre politikai szakértő, a Magyarok Világszövetsége stratégiai bizottságának elnöke a vele készült interjúban elmondta, Temesváron német iskolába járt. Régi temesvári hagyomány volt a polgári körökben a német fiúkat magyar iskolába, a magyarokat pedig németbe járatták, hogy a két közösség jól beszélje egymás nyelvét. Elmélyítette benne a magyar öntudatot a német környezet. 1990 tavaszán a Temesvár Társaságban Borbély Imre kezdeményezte, hogy az egykori politikai rendőrség és a kommunista párt vezetői tíz évig ne vehessenek részt a politikai életben. Ez lett később a híres Temesvári Kiáltvány nyolcas pontja. Ugyancsak ő javasolta az erdélyi magyarság társnemzeti státusát, majd a külhoni magyar állampolgárságot.– Politológiai tanulmányait csak azután kezdte el, hogy a politikából kikerült. Benne a határon túli magyar közösségek belső választások útján megélt belső demokráciája, autonóm szerveződése, a magyar állampolgárság kiterjesztése és az erre a két oszlopra épülő szubszidiáris nemzetstruktúra kerek egészként él. Szerinte a magyar nemzeti közösségben súlyos társadalomlélektani traumák élnek, amelyek meggátolják a nagy nemzeti tervek megvalósulását. Úgy látja, hogy a népszavazás nélkül ma nem forogna közszájon a határon túli magyarok állampolgárságának ügye. Az egész magyarság a népszavazás által döbbent rá arra, hogy ilyesmi egyáltalán létezhet. A december 5-i népszavazás során a magyarországi posztkommunista és neoliberális baloldal az elutasítás ellen volt. Borbély leszögezte: „Ez a politikai irányzat a nemzetárulásban visszaeső bűnös. Ha ők 1918-ban nem árulják el a nemzet ügyét, akkor ma nem kéne az állampolgárság kiterjesztésén gondolkodnunk. Ha ők nem fosztják ki az országot évtizedeken át, a magyar nép ma jobban élne. Az újabb kor magyar történelmi tragédiáinak belső oka az, hogy – Orbán Viktor szavaival élve – a magyar baloldal periodikusan ráront saját népére.” Borbély Imre Temesváron született 1948. szeptember 22-én. A Nicolaus Lenau Gimnáziumban érettségizett, majd a temesvári Műszaki Egyetem Ipari Kémia fakultásán szerzett mérnöki diplomát. 1992-ben Hargita megyei képviselővé választották. 1998–2000 között kidolgozta, magyarországi és külföldi fórumok előtt kifejtette a Külhoni Magyar Állampolgárság Intézményének koncepcióját. 2000-ben a Magyarok Világszövetségének Kárpát-medencei régióelnökévé választották. 2004-től a Magyarok Világszövetsége Nemzetstratégiai Bizottságának elnöke. /Cél nélkül törvényszerű a szétporladás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

2005. szeptember 20.

Gyenge Gábor bukaresti amatőr festőművész közel száz alkotásából nyílt kiállítás Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban. A Hunyad megyei Haróban született alkotót erős szálak kötik Temesvárhoz, hiszen az ötvenes években itt végezte a Műszaki Egyetemet. Közben a helyi magyar közösséggel is kapcsolatba került, a református fiatalok szervezetébe is eljárt. Akkor szerzett barátai segítették kiállításának szervezését. A gyermekkora óta rajzolgató, festegető gépipari tervező 1962-ben telepedett le Bukarestben. Gyenge Gábor tájképfestészete teljes egészében Dél-Erdélyhez kapcsolódik. Maros menti erdők, dombok, vízpartok; nagyszebeni, segesvári, dévai városrészek, várak, tornyok, bástyák, várromok tartják fogva képzeletét. Anyanyelvét sem akarta elfelejteni Gyenge Gábor, ezért fogott versíráshoz. Eddig két kötetet jelentetett meg saját kiadásban. /Szekernyés Irén: A szülőföld és az anyanyelv vonzásában. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

2005. szeptember 28.

A Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) tanügyise, Kolozsi Gabriella kifejtette, évről évre kevesebb magyar diák jön Temesvárra. Amióta Nagyváradon megnyílt a Partiumi Keresztény Egyetem, majd Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán a Sapientia Egyetem, érezhetően csökkent a diákok létszáma. Temesvárra a Műszaki Egyetemre és a művészeti egyetemre jönnek magyar hallgatók. A TMD nem nagy létszámú, a vezetőség mellett 20-30 fő van jelen. Az érdektelenség okolható ezért. Az elsőéveseknek megszervezik a gólyatábort, ahová általában nehezen szedik össze az embereket. November elején a TMD-fesztiválon előadások, könyvbemutatók, továbbá filmvetítés és táncház lesz. Minél hamarább szeretnék kiadnia a TMD ismertető füzetét. A TMD vezetősége a hétvégén Buziásfürdőn részt vesz egy vezetőképzésen, amelyet egy magyarországi tréner tart. /László Árpád: Új tanév előtt a TMD. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./

2006. április 12.

Rangos Műszaki Tudományos Diákkonferencia (TDK) zajlott az elmúlt hét végén a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) égisze alatt. Delesega Gyula temesvári egyetemi tanár a szakmunkák polarizálódását emelte ki. “Egyesek a gyakorlatban bizonyultak jónak, mások az elméletben – mondta. – Mindkét téren felkészültnek kell lenni, de ez is bizonyíték, hogy nem szabad összemosni az elméletet a gyakorlattal.” Preitl István TDK-elnök, a Temesvári Műszaki Egyetem tanára szerint az ifjú kutatóknak ezek a rendezvények kínálják a legjobb alkalmat, hogy belekóstoljanak a dolgozatírásba. A nyolcadik temesvári Műszaki TDK-n neves hazai és magyarországi előadók bírálták el a temesvári, kolozsvári, marosvásárhelyi, budapesti, győri, veszprémi és szegedi egyetemi hallgatók négy szakosztályban (építőmérnöki, villamosmérnöki, gépészmérnöki és vegyészmérnöki) benyújtott 28 dolgozatát. /P. L. Zs.: Műszaki TDK. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

2006. augusztus 21.

Temesvár egykori neves tanintézete, a Piarista Főgimnázium épületegyüttese – amely jelenleg a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumnak ad otthont – végérvényesen visszakerült az egyház tulajdonába. Az államosított ingatlan eddigi főbérlője, a Temesvári Műszaki Egyetem visszavonta a püspökség tulajdonjogát helyben hagyó kormányhatározat ellen benyújtott fellebbezését. Az elmúlt hónapokban a Temesvári Püspökség anyagi támogatásával és felügyeletével végre elkezdődhetett az épület felújítása, továbbá egy 80 férőhelyes bentlakás kialakítása. Szeptember 15-ig korszerűen kialakított és berendezett bentlakás várja a tanulókat. A 2006/2007-es tanévben párhuzamosan indul magyar és román tannyelvű osztály. /Sipos Enikő: Visszakapta a katolikus egyház saját iskolaépületét. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./


lapozás: 1-30 | 31-36




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998