udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Temesvari Nyugati Egyetem Kepzõmûveszet es Design Kar

2004. április 22.

Hagyománya a Bánsági Magyar Napoknak, hogy Temesváron megrendezi a Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karán tanuló magyar főiskolások kiállítását. A félszáz egyetemi hallgató alkotásaiból nyílt tárlatot Szász Enikő megyei önkormányzati tanácsos, a rendezvény életre hívója nyitotta meg. Szakmai értékelőt Dávid Károly a képzőművészeti kar tanszékvezető tanára mondott. /Sz. I.: Magyar főiskolások kiállítása. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

2004. június 28.

Első ízben bírált el doktori fokozat elnyerésére benyújtott dolgozatot a Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karának frissen alakult bizottsága. Jecza Péter európai rangú alkotó a saját házában működő Triade Galériában védte meg a XX. század szobrászatáról és saját alkotásairól készült doktori disszertációját. Jecza Péter szobrászművész ez alkalommal művészettörténészként a XX. század művészeti törekvéseinek rendszerezésére, s az irányzatok időrendi sorrendjének elkészítésére vállalkozott. A bizottság a legmagasabb minősítéssel és „summa cum laude"-val ítélte oda Jecza Péternek a vizuális művészetek doktora tudományos fokozatot. /Jecza Péter szobrász doktor lett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2004. július 20.

Tavaly virradattól sötétedésig dolgozott az aradi Szabadság-szobor talapzatkockáinak restaurálásán Kocsis Rudolf szobrászművész. A Temesvári Egyetem Művészeti karán tanító aradi szobrász Budapesten állított ki. Két másik szlovák kötődésű művész, a budapesti Ezüst György és az újvidéki Pavel Pop társaságában a Rákóczi úti galériában mutatta be munkáit. Négyévenként van a nagy nemzetközi seregszemle, a rigai szobrászati kiállítás. Ebbe beválogatták Jecza Péter bronzszobra mellett Kocsis Rudolf egyik famunkáját. Kocsis Rudolf augusztusban a Szabadság-szobor bronzalakjait restauráló Kolozsi Tibor, a szovátai Sánta Csaba és a sepsiszentgyörgyi Varga Mihály társaságában Kolozsváron állít ki, szeptemberben pedig a Pécsi Galériában az aradi képzőművészek viszonozzák a mecsekiek aradi bemutatkozását. /Puskel Péter: Budapesten és Rigában állított ki Kocsis Rudolf. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2005. április 11.

Teltházas rendezvényekkel kezdődtek Temesváron a X. Bánsági Magyar Napok. Április 8-án a temesvári Egyetem Képző- és Iparművészeti kara hallgatóinak tárlatán harmincnégy ifjú alkotó mintegy száz szobrát, grafikáját, festményét és textíliáját Szekerényés János méltatta. Április 9-én tartották az Irodalmi Jelen Könyvkiadó verses-zenés estjét. A zsúfolt terem előtt, Sinka Károly temesvári származású szegedi színművész Böszörményi Zoltán: Aranyvillamos c. kötetének verseiből mutatott be egy válogatást, a szintén Szegedről érkezett Forgó Nóra operaénekesnő és Koczka Ferenc zongoraművész megzenésített verseket adtak elő. /(Pataki Zoltán): Teltházas rendezvények a X. Bánsági Magyar Napokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2005. május 5.

Kiállítást rendez Kiss Iringó Márta képzőművész május 6-án Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban. A művész Sepsiszentgyörgyön járt képzőművészeti iskolába és a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karán szerzett diplomát. Első ízben Aradon állította ki munkáit, 1999-ben. A textilművészetet egyenrangúnak tartja a festészettel, a szobrászattal és a grafikával. Alkotásaiban a hagyományos és a modern formanyelvet ötvözi. /(Szekernyés): Absztrakt formákban az emberről. Kiss Iringó Márta kiállítása elé. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

2005. augusztus 6.

Augusztus 5-én megnyílt Kolozsváron, a Korunk Galériában Benedek Levente kiállítása. A fiatal művész, a temesvári Képzőművészeti Egyetem harmadéves textilszakos hallgatója, grafikai lapjai különleges rajzkészségről árulkodnak. /(németh): Benedek Levente művészi rácsodálkozásai. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

2005. október 15.

Az Őszi Közművelődési Napok első kézdivásárhelyi rendezvénye Kiss Iringó Márta nagyméretű textíliát bemutató tárlata volt. A sepsiszentgyörgyi fiatal képzőművész édesapja, Kiss Béla festőművész nyomdokaiba lépve 2003-ban fejezte be a temesvári képzőművészeti főiskola textil szakát, majd kétéves mesterképzésen vett részt. /Iochom István: Kiss Iringó Márta harmadik egyéni tárlata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./

2006. január 10.

Húsz temesvári képzőművész kiállítása nyílt meg Százhalombattán. A Formák világa című tárlatot Jakabházi Sándor grafikus, a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Tanszékének tanára rendezte, a megnyitón Szekernyés János, a romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezetének elnöke méltatta a Bega-parti művészek alkotásait. /(P. L. Zs.): Bánsági bemutatkozás Százhalombattán. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./

2006. január 31.

Két kiváló alkotójára, az alig két éve elhunyt Zimán Magda díszítőművészre és Victor Gaga szobrászra emlékezett Arad művészetkedvelő közönsége. Kiállították a két művész reprezentatív alkotásait. A két alkotó életpályáját Szekernyés János műkritikus idézte fel. Zimán Magda (1942–2003) díszítőművész a hagyományos faliszőnyegek megújítása terén alkotott maradandót. Élete utolsó éveiben megadatott neki, hogy az 1990-ben újraindult temesvári képzőművészeti főiskolán taníthatott. /(Sz. I.): Klasszikussá nemesednek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

2007. június 11.

Június 11-én nyílik meg Temesváron a Calina Galériában Kocsis Rudolf aradi szobrászművész, a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Kara tanárának tárlata. /K. K: Kocsis Rudolf tárlata Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

2007. július 27.

Kocsis Rudolf aradi szobrászművész, a Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Kara tanárának grafikáiból nyílt kiállítás a július 26-án, a Jelen Ház kávézójában felavatott Jelen Galériában. Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen főszerkesztő-helyettese ismertette a Jelen Galéria beindulásának történetét. /Kocsis Rudolf szobrászrajzai a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

2007. november 22.

A legendás hírű marosvásárhelyi Tutun kávézót Weinraub Edwald nyolc évvel ezelőtt nyitotta meg újra, akkor azt mondta, lát benne fantáziát. Ma már úgy látja, nem éri meg, hajlandó túladni a kávézón és az ingatlanon is. Nagyvárad valamikor híres volt az irodalmi kávéházairól. Az elmúlt évtizedekben voltak próbálkozások egy olyan kávéház létesítésére, ahová írók, költők, képzőművészek járnak, de egyik sem volt sikeres. Gyergyószentmiklóson az 1990-es évek végén működött Ihlető néven kiállításoknak, irodalmi esteknek helyet adó kocsma, de csak rövid ideig: csődbe ment. Nagyenyeden az Áprily-estek keretében a Magyar Közösségi Házban vagy a Bethlen Gábor Kollégium dokumentációs könyvtárában ül össze a magyarság, szűk körben, egy-egy előadás, kiállítás kapcsán, ezenkívül az Inter-Art Alapítvány nyújt lehetőséget. Szantmárnémetiben a román tollforgatóknak évek óta elismert irodalmi kávéházuk van, itt néha magyar könyveket is bemutatnak. Az 1991-ben alakult csíkszerdai Tilos kávéház kulturális rendezvényeknek ad helyet, a lapok általában Tilos irodalmi kávéházként emlegetik. György Attila társtulajdonos író szerint jelenleg ez az egyetlen ilyen jellegű hely Csík környékén. Kolozsváron a Bulgakov irodalmi kávéház társtulajdonosa Orbán János Dénes, József Attila-díjas költő lehetőséget ad könyvek bemutatására. A kávéház a kezdetektől fogva galériaként is működött. Kolozsváron az Insomnia kávéháznak vannak hasonló próbálkozásai, ők a kortárs művészeti megnyilvánulások bemutatását szorgalmazzák. Annak idején a Korunk folyóirat szerkesztőségében próbáltunk egy helyet létrehozni, de úgy tűnt, nincs rá igény. Most szeretnének létrehozni egyet a Kolozsvár Társaságnál, főtéri helyiségükben, jelezte Kántor Lajos. Bukarestben nincs olyan irodalmi kávéház, ahol magyar nyelvű irodalmi felolvasóesteket, író-olvasó találkozókat szerveznének, mondta Katona Réka, a Bukaresti Magyar Diákszövetség elnöke. Irodalmi kávéház nem működik Temesváron sem, de művészkocsma igen: a Papillon a Képzőművészeti Kar hallgatóinak törzshelye. Besztercén jelenleg a Magyar Házban tartanak irodalmi rendezvényeket. A magyar könyv viszont hiányzik a boltokból, a könyvkereskedők szerint a gyerekkönyvek, esetleg atlaszokon és szótárakon kívül nincs igény magyar könyvekre. /Kultúrüzletág vagy misszió? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2008. április 18.

Temesváron a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében 13. alkalommal szerveztek képzőművészeti tárlatot a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti karának magyar diákjai. A zsúfolásig megtelt teremben a Csiky Gergely Állami Magyar Színház két művésze, Borbély Bartis Emília és Kiss Attila reneszánsz muzsikával nyitotta meg a tárlatot, majd Szász Enikő, a Bánsági Magyar Napok szervezője beszélt a főiskolás rendezvény jelentőségéről. A kiállított alkotásokról Szekernyés János, a képzőművészek temesvári szövetségének elnöke mondott méltató beszédet. /Szekernyés Irén: A magyar képzőművészetis diákok tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./

2008. május 23.

Made in Hungary 1900–2000 címmel rendeznek kiállítást a 20. századi Magyarország iparművészetének történetéről és fejlődéséről Temesváron. A tárlat a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Fakultásának, a Romániai Képzőművészek Szövetsége Temesvári Szervezetének és a Magyar Képző- és Díszítőművészek Szövetségének együttműködésében jön létre. A megnyitóra május 28-án lesz, a tárlat anyagát Ernyey Gyula, a magyarországi szakmai szövetség alelnöke, a budapesti Moholy Nagy László Szépművészeti Egyetem tanára mutatja be. /Pataky Lehel Zsolt: Kiállítás a 20. századi magyar iparművészetről. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

2008. szeptember 29.

Nagyszentmiklóson, Bartók Béla szülővárosában néhány tucatnyi nagyszentmiklósi, temesvári és szegedi zenész és zenerajongó vett részt szeptember 27-én a nagy zeneszerző halálának 63. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen. A Bartók emlékműnél elmondott ünnepi beszédében Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke arra emlékeztetett, hogy 2002 óta, amikor állandó határátkelő nyílt Nagycsanádnál, a határ két oldalán élő zenebarátok együtt ápolják a Bánság nagy szülöttjének emlékét, évente többször is találkoznak Nagyszentmiklóson. A megemlékezés résztvevői koszorúkat helyeztek el a Bartók emlékműnél, majd ünnepi hangversenyre került sor a Nákó-kastély dísztermében. Tamás Sándor elmondta: az utóbbi években a Pro Bartók Társaság több mint 40 koncertet szervezett Nagyszentmiklóson, az idén ez volt már a harmadik, Bartók emlékének tisztelgő zenei esemény. A szegedi és a temesvári egyetem zeneművészeti karának tanárai és hallgatói immár rendszeresen találkoznak és koncerteznek Nagyszentmiklóson. /Pataki Zoltán: In memoriam Bartók Béla. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2009. július 31.

Boné Rudolf, a Nagyváradi Egyetem Vizuális Művészetek Karának oktatója tizenöt évig nem állított ki, idén azonban már három egyéni tárlata volt. Úgy tűnik, sok mondanivaló gyűlt fel a hallgatás évei alatt. Legutóbbi, Kiterjedés című kiállításán bemutatott munkái, a dróthálóból, fémlemezekből, betonvasból megformált mozgatható, forgatható kompozíciók a térrel, a formákkal való játékot, önfeledt kísérletezést sugallják. „Meg akarom szabadítani a szobrot a tömegtől, minél átlátszóbbá, könnyedebbé, ha lehet súlytalanná tenni. Az én célom nem annyira a szobor, mint inkább a szoborban rejlő költészet” – vallja. Arra a megjegyzésre, hogy a túlzott absztrakció a nagyközönség számára érthetetlenné teszi a posztmodern, posztavantgárd képzőművészetet, Boné Rudolf kifejtette: „A hagyományt be kell építeni, hogy ne légy gyökértelen, de tovább is kell vinni. A közönséget kell nevelni, nem a művésznek kell leereszkednie a publikum szintjére. ” Boné Rudolf /sz. Nagyvár, 1951/ a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem szobrászat szakán végzett. A 80-as évekbeli romániai avantgárd képzőművészeti törekvések egyik markáns képviselője volt. A rendszerváltást követően tanított a Temesvári Egyetem Képzőművészet és Design Karán, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. Jelenleg a Nagyváradi Egyetem Vizuális Művészetek Karának oktatója. /Pengő Zoltán: Az egyetlen hiteles művészet Isten megéneklése. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

2009. szeptember 4.

Kertem dicsérete címmel Marosan-Micota Ildikó pasztellképeiből nyílt Temesváron a Júlia Galériában. A festőművész az utóbbi öt évben tűnt fel Temesvár kiállító termeiben, természet ihlette festményeivel. Marosan-Micota Ildikó Temesváron él, mérnök volt. Rajzolni, festeni kezdett, a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti karának mesterképzésén tökéletesítette tudását, már a harmadik egyéni tárlatánál tart. /Szekernyés Irén: Pasztellképek a művész kertjéről. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./

2009. november 30.

November 27-én megnyílt Csillag Imola textilművész kiállítása a kolozsvári Korunk Galériában. Csillag Simon Repolski Imola 1976-ban született Szászrégenben. A Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karának textil szakán végzett. Jelenleg művésztanárként dolgozik a csíkszeredai művészeti líceumban, textil és grafika szakon. A nemezeléssel, batikolással készült alkotások sajátos jellegét álom- és meseszerűségük adja meg. /Xantus Boróka: Hagyományos technikák új anyagokkal és funkcióval. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998