udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 39 találat lapozás: 1-30 | 31-39
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Temesvari Radio /Roman Radio Temesvari Teruleti Studioja/

1991. augusztus 5.

A Temesvári Rádió aug. 5-i magyar nyelvű adásában Pénzes Béla, az RMDSZ resicabányai szervezetének elnöke beszélt a város magyarságának helyzetéről. Mintegy ötezer magyar él Resicán, a katolikus és református egyház nyilvántartása szerint, azonban a helyi RMDSZ-nek csak 250 tagja van. Az emberek félnek. Nem politizálok, térnek ki az RMDSZ hívása elől. Az RMDSZ-nek nincs fizetéses alkalmazottja, mindent maguk végeznek, odaadásból. Resicán egyetlen magyar négyosztályos elemi iskola létezik, tizenöt tanulóval. Mindenkit kérnek, írassa gyermekét a magyar iskolába, de nem a kérésnek nem volt foganatja. /MTI/

1992. május 10.

Máj. 8-a és 10-e között Marosfőn tartották meg a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ III. kongresszusát. 115 küldöttet vártak, közülük az első napon 70-en jelentek meg. A FIDESZ is képviseltette magát. Márton András számolt be a MISZSZ parlamenti képviselőinek tevékenységéről. /Temesvári rádió magyar adása, MTI/. Toró Tibor elnökségi beszámolója szerint több tagszervezet nem működik megfelelően, sőt egyesek megszűntek /Beszterce, Bukarest/. A jövőben a MISZSZ országos választmánya szakcsoportokból fog felépülni. A MISZSZ részt akar venni az RMDSZ politikai tevékenységében is, az RMDSZ társszervezeteként, de csak akkor, ha a gyakorlatban is érvényesül a politikai sokszínűség, a platformosodás elve. Ellenkező esetben a MISZSZ önálló lesz. A kongresszus résztvevői csatlakoztak a jogtipró eljárások elleni eddigi tiltakozásokhoz /az 1990-es márciusi események után Maros megyében számos magyar és cigány nemzetiségű személyt ítéltek el az eseményekben való részvételük miatt, anélkül, hogy a román nemzetiségű résztvevők hasonló elbánásban részesültek volna. Hasonló a helyzet az 1989. decemberi események során elkövetett tettekért elítélt oroszhegyi lakosok esetében is. Az amnesztiarendelet hatálya alá esnek, az elítéltek többsége mégis börtönben van./ Megválasztották a MISZSZ új elnökségét: Kis Konrád /elnök/, Veres Valér /főtitkár/, Füstös István, Nagy István, Szabó Botond, Ungureanu László és Ungvári Imre /elnökségi tagok/. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12., Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

1992. július 1.

Az RMDSZ Temes megyei szervezete memorandumban kérte a polgármesteri hivatalt, hogy biztosítsanak székházat az RMDSZ számára. Az RMDSZ mellett székházra volna szüksége a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezetnek, az Ormós Zsigmond Társaságnak, továbbá az EMKE, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság és a Pro Kultúra Társaság helyi szervezeteinek. /Temesvári Rádió magyar adása, júl. 1./

1992. július 7.

Temesváron a Temesvár Társaság rendezésében mintegy 25 ezer ember részvételével ellenzéki nagygyűlést tartottak, ahol elfogadták a temesvári kiáltvány szellemében készült felhívást. Felszólalt Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke is. /Temesvári Rádió, magyar adás, júl. 8., Temesvári felhívás szövege: Ring (Budapest), aug. 9./

1992. július 8.

A Temesvári Új Szó júl. 7-i számában hirdette meg a városi RMDSZ és a Temisz a felhívást egy új kezdeményezésről. Ennek lényegét Toró T. Tibor ismertette: megkísérelnek eljutni minden temesvári magyar családhoz és elbeszélgetnek az RMDSZ problémáiról. Ez egyúttal a szórvány számbevétele lenne és pontosabb képet adna a magyarság lélekszámáról, mert a hivatalos népszámlálási statisztika nem reális: 1,6 millió magyar nemzetiségű. A temesvári tapasztalatokat szeretnék majd továbbadni. /Temesvári Rádió magyar adása, júl. 8., MTI/

1992. augusztus 7.

Temesváron az egyetemen magyar nyelv szak indul, továbbá magyar nyelvű tanárképzés, ismertette a helyzetet Szekernyés János, aki kezdettől szervezi ezt az új oktatási formát. Induláskor Szegedről szeretnének vendégtanárt meghívni. Temesváron az egyetem vezetősége pártolja az új tanszék indítását. /Temesvári Rádió magyar adása/

1992. október 7.

Az Arad megyei RMDSZ szervezet tagjai létrehozzák a Damjanich János Alapítványt, melynek célja az Arad megyei, majd az erdélyi 1848-as emlékek és emlékművek jegyzékbe vétele, restaurálása és méltó gondozása. Jelenleg intézik az alapítvány hivatalos bejegyzését. /Temesvári Rádió, okt. 7., felhívás szövege: Jelen (Arad), okt. 6./

1992. október 26.

Az RMDSZ-en belül komoly feszültségek vannak, fejtette ki Bodó Barna és Toró Tibor. Szemléletbeli különbség van Domokos Géza és az őt támogató konzervatív erő, valamint a radikális tábor között. A radikálisok nem egységesek, de abban megegyeznek, hogy az RMDSZ-t meg kell újítani, más politizálási stílust kell bevezetni. Az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa elfogadta a megrendezendő RMDSZ-kongresszus előkészítésének menetrendjét és egy 68-70 pontos csomagot. Elhatározták, hogy egy előkészítő bizottság konszenzust alakít ki annak érdekében, hogy közös dokumentum kerüljön a kongresszus elé. /Temesvári Rádió, okt. 26./

1995. február 11.

Febr. 10-11-én szórványtanácskozást rendeztek Nagyenyeden, több mint harminc civil társadalmi intézmény, az egyházak és szakmai társaságok képviselői próbáltak meg koncepciót kidolgozni a szórványkisebbség sajátos problémáinak megoldására. Szórványról akkor beszélhetünk, ha a kisebbség a helyi lakosság 10 százaléka alá süllyed. Szórványnak tekinthető az egész Bánság, Arad, Hunyad, Szeben, Brassó, Beszterce, Máramaros és Fehér megye, nyilatkozta Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke. A magyar lakosságból 700 ezer él szórványban. Sok alapítvány jött létre, a legtöbb az oktatás gondjaival kíván foglalkozni. A temesvári alapítvány pedig a szórvánnyal kapcsolatos elméleti kérdéseket vizsgálja. Az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Pedagógusok Szövetsége is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az oktatással kapcsolatos szórványtalálkozót 1994 őszén tartották. A jelenlegi tanácskozáson javasolták az RMDSZ-nek, hogy hozzon létre szórványirodát. Vetési László lelkész is tartott előadást. Az összegyűltek elhatározták, hogy márciusban szórványtanácsot hívnak össze. /Temesvári Rádió, febr. 13., MTI, febr. 16./ A megjelentek felkérték Bodó Barnát és Vetési Lászlót, hogy a tanács összehívásáig vállalják el az operatív feladtok kezelését. A szórványtanács feladata a szórványhelyzettel kapcsolatos gondok és feladatok összegyűjtése. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 15., 472. sz./ Az előadók között volt Vetési László "A szórvány - vázlatos helyzetelemezés" és dr. Csávossy György "A magyarságtudat megőrzése a szórványban" című előadásával. Kományi János marosvécsi tanár beszámolt a Kemény János Alapítvány munkájáról. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

1995. február 18.

Febr. 18-án tartotta közgyűlését Marosvásárhelyen a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, egyben a MÚRE elnöke tartott beszámolót az előző, 1993-as közgyűlés óta eltelt időről. Az 1994-es nívódíjat Sylvester Lajos /Háromszék/ és Halász Anna /Bukaresti Rádió/ kapta. Posztumusz elismerés illette Bálint András /Hargita Népe/ több évtizedes munkáját. Különdíjat kapott Ferenczes István Székely apokalipszis, illetve Benkő Levente Szárazajta riportsorozata. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./ Az egyesületnek 381 tagja van, anyagi gondok jelentkeznek, a fizetés alacsony. A Babes-Bolyai Egyetemen 1993-ban indult az újságíró szak, jelenleg 25 hallgatójuk van, 1994-ben pedig Nagyváradon nyitotta meg kapuit az Ady Endre Sajtókollégium, ahol 35 fiatal tanul. A MÚRE megszavazta egy újságíró szakszervezet létesítését. Tisztújítás történt, újraválasztották Kántor Lajost elnöknek, Gáspár Sándort ügyvezető elnöknek. Megválasztották az igazgatótanácsot, ezen belül a területi alelnököket is. /MTI, Temesvári Rádió, febr. 20./

1997. május 28.

Markó Béla szövetségi elnök kezdeményezésére a területi rádióstúdiók által sugárzott magyar nyelvű adások kérdéséről tartottak tanácskozást szerdán, máj. 28-án a szövetségi elnök marosvásárhelyi hivatalában. A megbeszélésen részt vettek a Román Rádió Területi és Helyi Stúdiók Főosztályának vezetője, Gheorghe Verman vezérigazgató-helyettes és munkatársai, a kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári rádióstúdiók képviselői, továbbá Márton Árpád képviselő, a Képviselőház művelődés-, művészet- és médiaügyi bizottságának tagja és Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal médiakapcsolatokkal megbízott igazgatója. A tanácskozás célja azoknak a konkrét módozatoknak és lehetőségeknek a felmérése volt, amelyek révén a területi stúdiók műsorrendjének módosításával, a magyar nyelvű adások egyidejűségének megszüntetésével, valamint a műsorszórás műszaki feltételeinek javításával biztosítható lenne a többórás folyamatos magyar nyelvű adás sugárzása, illetve vétele egész Erdély területén. A tanácskozás részvevői megállapodtak abban, hogy az illetékes szakértők a közeljövőben elkészítik a megvalósítás rövid és hosszú távú szakaszait, anyagi és műszaki feltételeit felmérő tanulmányokat. Ugyanakkor a Román Rádió vezérigazgató-helyettese közölte, hogy az Igazgatótanács döntése értelmében a kisebbségi nyelveken is sugárzó stúdiók vezetőségébe ? ahol ez még nem történt meg ? a kisebbségi szerkesztőségeket képviselő főszerkesztő-helyetteseket neveznek ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 29., 1037. sz./

1997. július 19.

Júl. 16-án jelentkezett először a Román Televízió egyes adóján a Traim impreuna interkulturális műsor a temesvári stúdióból. A jövőben minden szerdán délelőtt 11-től három nyelvű műsor lesz: először román nyelvű hírek, majd német nyelvű adás és után 15 perces magyar nyelvű műsor következik Körkép a végeken címmel. Bartha Csaba, a Temesvári Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője lesz a magyar tévéadásnak is a szerkesztője. Ebben az új műsorban Temes, Arad, Krassó és Hunyad megye területéről szeretnének képet adni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19-20./

1998. március 9.

Politikai alvilág címmel közöl jegyzetet a temesvári Heti Új Szó márc. 6-i száma, amelyben a szerző összefüggést lát a Kolozsváron az RMDSZ-székház falára festett legionárius falfeliratok között és a Temesváron "Fekete Sas" néven jelentkező között, aki egy héttel ezelőtt azzal fenyegette meg a temesi kormánybiztost: levegőbe röpíti annak házát, ha nem rendeli el a temesvári rádió magyar adásának beszüntetését. /Politikai alvilág...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

1998. május 16.

Dumitru Gant temesvári prefektus feljelentést tett egy ismeretlen levélíró ellen, aki immár másodszor fenyegetőzött bombamerénylettel. A leveleit Fekete Sas néven aláíró személy először mintegy két hónapja, majd ezen a héten fenyegette meg azzal a parasztpárti prefektust, hogy levegőbe röpíti házát, valamint több temesvári középületet, köztük a magyar operát, ha a prefektus nem rendeli el a temesvári rádió délutáni magyar adásának megszüntetését. Első alkalommal Dumitru Gant nem reagált a fenyegetésre, az újabb levelet azonban átadta a rendőrségnek és vizsgálatot kért. /Pataki Zoltán: A Fekete Sas nem alszik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16-17./

1999. szeptember 10.

Az elmúlt hét végén Vichentie Nicolaiciuc, a romániai ukrán kisebbség parlamenti képviselője kíséretében Temesvárra látogatott Ihor Harcsenko, Ukrajna bukaresti nagykövete. A látogatás célja: találkozó a helyi közigazgatás és a 15 ezres bánsági ukrán közösség képviselőivel, valamint a Temesvári Rádió egyórás ukrán nyelvű adásának felavatása. A rádió székházában az ünnepség alatt a terem falára egy 1938-as Nagy-Románia térképet függesztettek ki. A nagykövet megjegyezte: "Az Ukrajna és Románia között aláírt alapszerződés egyik következménye, hogy Ukrajnában nem nyomtatnak ki régi térképeket, hogy azokat hivatalos helyeken kifüggesszék". A találkozó végén Harcsenko kijelentette: el szeretné vinni emlékbe a térképet, mire a temesvári rádió igazgatója megígérte, küld neki emlékbe egy példányt. /Nagy-Románia térkép, emlékbe... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

1999. december 24.

A Temesvári Rádió bővítette nemzetiségi műsorait az ukrán nyelvűvel. Egyelőre csak havonta egy órában jelentkezik információs, kulturális műsorral az ukrán adás. /Ukrán nyelvű rádióműsor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

2000. március 11.

Kéthetente jelentkezik a Szegedi Rádió és a Temesvári Rádió műsorában az Európa Hullámhosszán kétnyelvű - magyar-román - 55 perces magazinműsor. A közös rádióadás március 9-én ünnepelte harmadik születésnapját a Temesvári Rádió székhelyén. A négytagú, román-magyar szerkesztőségében két temesvári és két szegedi, mindkét nyelven beszélő szerkesztő dolgozik: Lang János, Kimpián Péter (Szeged), valamint Nica Ágnes, Lehőcz László (Temesvár). Az Európa Hullámhosszán a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió eseményeiről szól, a határtérség közéleti, gazdasági, kulturális és civil kapcsolatairól, továbbá a határon átnyúló együttműködésről. Az Európa Hullámhosszán első kétnyelvű adása 1997 januárjában hangzott el, amely márciustól már a Temesvári Rádióval történő együttműködésben készült. Az 55 perces műsorok magyar változatát a Temesvári Rádió hullámhosszán (630 KHz) szombaton 14-15 óra között hallhatják a rádióhallgatók, a román változatot este 6,05-kor tűzik műsorra. Főbb témáik: az európai regionalizmus és a DMKT Eurorégió működése, a szakmai és civil szervezetek kapcsolata, ipari lehetőségek, befektetések ösztönzése stb. /Európa Hullámhosszán - bánsági eurégiós rádióműsor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12./

2000. április 12.

Ápr. 12-13-án Magyarság a médiában - Magyar médiastratégia címmel tartja Budapesten második szaktanácskozását a Magyarország 2000 konferenciasorozat. A szervezők a Határon Túli magyarok Hivatala és az Országos Rádió és Televízió Testület. A rendezvényre több mint száz magyarországi és külhoni (kárpát-medencei, nyugati) magyar médiaszakember vesz részt. A szaktanácskozást Szabó Tibor, a HTMH elnöke nyitja meg, vitaindító előadást tart Borókai Gábor kormányszóvivő, Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár és Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára. - Tallózás a konferencia témáiból: Nemzet és média - Helyi és körzeti (közösségi) regionális rádiózás és televíziózás a tengeren túl és a Kárpát-medencében - Műsorpolitika, figyelemmel a határon túli magyarság szükségleteire, igényeire - A határon túli magyar médiaműhelyek integrálódásának lehetőségei - Új médiatechnikák - Kitekintés - Magyar rádió- és tévéadások külföldre stb. Előadást tartanak a legfontosabb, médiával foglalkozó intézmények képviselői (Országos Rádió és Televízió testület, MTV, Magyar Rádió, Duna TV, Antenna Hungária, Nemzetközi Hírközlés és Informatikai Tanács). A külhoni magyarság médiaszakemberei 16 országból (Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Franciaország, Izrael, Jugoszlávia, Kanada, Kárpátalja, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Románia, Svédország, Szlovákia, Uruguay, Vatikán) érkeznek. Első ízben megvitatásra a határon túli magyar nyelvű elektronikus média működése nemzetstratégiai szempontból. A szervezők szándéka, hogy a magyarországi és a határon túli magyar médiaműhelyek hatékonyabb együttműködése révén intézményesüljön a szakmai tapasztalatcsere. A szaktanácskozás előadásaiból kötetet szándékoznak készíteni. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarság a médiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12.Magyarság a médiában - magyar médiastratégia elnevezéssel kétnapos konferenciát tartottak Budapesten, az Agro Szállodában. A rendezők mintegy 100 szakembert hívtak meg a határon túli magyar elektronikus sajtó működését nemzetstratégiai szempontból vizsgáló megbeszélésre. Romániából több vendég is érkezett az eseményre, mint például Boros Zoltán, a Román TV magyar adásának főszerkesztője, Csép Sándor és Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, illetve ügyvezető elnöke, Baranyi László, a temesvári rádió munkatársa. Szabó Tibor, a HTMH elnöke megnyitóbeszédében kifejtette, hogy a nemzeti hírszolgáltatásnak eddig nem alakult ki az a formája, amely egységbe tudná kovácsolni a magyarságot. A Kárpát-medencei hírszolgáltatásnak a nemzet integritását kell szolgálnia. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára vitaindítójában hangsúlyozta: a nemzeti nyelv megőrzése igazán fontossá az információs társadalom küszöbén válik. Szenes Andrea, a Magyar Televízió alelnöke szükségesnek tartotta olyan műsorok készítését, amelyeket a környező országokban egy időben, de más nyelven sugározhatnának. Boros Zoltán azt kifogásolta, hogy a magyarországi média még mindig bizalmatlan a romániai magyar újságírókkal, televíziós műhelyekkel szemben. Szerinte a magyar közszolgálati tévéknek támogatniuk kellene a határon túli magyar műhelyeket. Szorgalmazta, hogy az előre elkészített műsorok mellett készüljenek körkapcsolásos adások a határon túli stúdiók közreműködésével. Boros úgy vélte, hogy nemzeti médiafejlesztési alapot kellene létrehozni a közös staratégia hatékonyabb érvényesítésére. /Hatékonyabb Kárpát-mendecei hírszolgáltatást. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

2000. november 6.

A marosvásárhelyi rádió választási műsorában nov. 6-án Brassó megye szenátorjelöltje, Aranyosi István mutatkozik be. A kolozsvári rádióban Kocsis András, Beszterce Naszód megyei képviselő jelölt szólal fel. A temesvári rádióban, Hunyad megye részéről Winkler Gyula képviselő jelölt vesz részt a magyar adás keretén belül sugárzott választási műsorban. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 6. - 1843. sz./

2001. január 8.

Jan. 8-án az RMDSZ bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalában megbeszélést tartottak a szövetség vezetői és a Közszolgálati Rádió magyar nyelvű adásainak főszerkesztői. A találkozón részt vett Gáspárik Attila, az Audiovizuális Bizottság tagja, Boros Zoltán, a Román Közszolgálati Rádió vezetőtanácsának tagja, valamint Majtényi Ágnes, a Bukaresti Rádió kisebbségi adásainak főszerkesztője, Orbán Katalin a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásának főszerkesztője, Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának, Bartha Csaba, a Temesvári Rádió magyar adásának főszerkesztője, Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének titkára, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője és Vincze Lóránt, a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának munkatársa. A találkozón Markó Béla szövetségi elnök felvázolta az RMDSZ és a PDSR közt aláírt protokollba foglalt azon elvi megállapodásokat, melyek a közszolgálati rádió magyar nyelvű adásainak bővítésére, ezek összekapcsolására, illetve újabb területi stúdiók létrehozására vonatkoznak.. Döntés született arról, hogy rövid időn belül a rádiós szakemberek kidolgozzák közös elképzeléseiket egy egész Erdélyt átfedő, egész napos magyar nyelvű rádióadás kialakításáról. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 8. - 1881. sz./

2001. február 10.

Febr. 8-án Temesváron az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság és a belvárosi református egyházközség nőszövetsége szerezésében a református templom Újvárossy Ernőről elnevezett gyülekezeti termében Verdi-emlékelőadást tartottak. Az előadó, a temesvári rádió magyar adásából jól ismert Ohánovics Miklós egyetemi tanár, a zenei rovat szerkesztője volt, aki a technika segítségével világhírű művészek előadásában Verdi-muzsikával illusztrálta mondandóját. A házigazda, Kovács Ildikó és dr. Matekovits György beköszöntője után a zsúfolt terem vastapssal köszöntötte Wittmann Cecília ny. zenetanárnőt, születésnapja alkalmából. Az ő nevéhez fűződik Temesváron a magyar nyelvű karéneklés országos hírű sikere. Ezután a Bartók Béla Vegyeskar Elekes András vezetésével megszólaltatta Verdi Nabucco című operájából a rabszolgák kórusát. /(Sipos): Ajándékműsor telt ház előtt. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

2001. február 15.

Az év elejétől Bartha Csaba személyében temesvári tudósítója is van a Magyar Rádiónak. Ionescu Nicolette (Nagyvárad - Bihar megye) és Rostás István (Kolozsvár - Kolozs megye) mellett a Temesvári Rádió Magyar Szerkesztőségének vezetője, Bartha Csaba lesz a harmadik tagja az újonnan kialakult erdélyi tudósítói hálózatnak. Bartha Csaba elmondta, hogy a rádióhallgatók továbbra is a Határok nélkül műsorában, naponta 21.30-22 óra között hallgathatják tudósításaikat. Vannak kárpátaljai, vajdasági és felvidéki tudósítók is. Naponta két hírt szolgáltatnak, ezek bekerülhetnek a Krónikába is hírek, interjúk vagy riportok formájában. Lesz új bukaresti tudósító is, most jár le a pályázati határidő. Az eddigi tudósító, Márványi Péter február végén visszavonul. /Pataki Zoltán: "Nálam a Temesvári Rádió marad az első helyen" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

2001. május 17.

Július 30-a és augusztus 5-e között az aradi Videoklip Stúdió eurorégiós médiatábort szervez Kisiratoson 14-16 éves diákok számára. A táborba VIII-X. osztályos tanulók jelentkezhetnek, elsősorban a szórványból, Arad, Temes és Hunyad megyéből. Jön néhány diák Magyarországról és a Vajdaságból is. A rendezvény célja a szórvány magyar nyelvű írott és elektronikus sajtójának utánpótlás-gondjait enyhíteni. A rendezvény támogatói a Nyugati Jelen napilap, a Temesvári Rádió, a makói Videoműhely és a Duna Televízió. /Médiatábor 14-16 éves diákoknak Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

2001. szeptember 6.

Árkoson tartotta évi szakmai táborát a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. A magyarországi vendégek, Kövér Tamás, illetve Enyedi Nagy Mihály, Tripolszky László szerkesztők, médiaszakértők az anyaországbeli tapasztalatukat fejtették ki. A gyűlésen elhangzott, hogy szükség lenne egy egész napos - folyamatosan sugárzó - anyanyelvű rádió-, illetve televízióadóra. A nagyrészt az erdélyi nézők sajátos hírigényét sem az RTV, sem a DUNA TV, sem az MTV 2 nem tudják kielégíteni, fogalmazta meg Csép Sándor tévészerkesztő, MÚRE-elnök. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő, a művelődési bizottság tagjaként kifejtette, úgy tűnik, hogy az egységes rádió- és tévéadás megvalósításához megvan a politikai akarat a kormánypárt részéről. Az RMDSZ is prioritásnak tekinti e célkitűzés elérését. A rádióadás esetében ezt könnyebben lehet megvalósítani, mint a televíziózást. Gyakorlatilag körkapcsolással egymást követnék a bukaresti, kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári rádióadók. Ehhez azonban szükség lesz egy főszerkesztőségre, koordinálásra. Anyagiak hiánya miatt nehezebben létesíthető egy egységes erdélyi televízió-stúdió. A stúdió beindításához 20 millió dollárra lenne szükség. A MÚRE feladata, hogy kinevelje a megfelelő munkatársakat. Az sem elképzelhetetlen, hogy ennek céljából az Ady Endre sajtókollégiumban vagy a marosvásárhelyi színművészeti egyetemen audiovizuális, kommunikációs szak indulna. A MÚRE-tanácskozáson a szerzők egyike Enyedi Nagy Mihály és Tripolszky László, a Népszabadság szerkesztője ismertették a Magyar Médiakönyv 2001 című kötetet, amely átfogó képet nyújt a magyarországi és a határon túli médiák helyzetéről. /Vajda György: Lesz-e egész napos magyar rádiózás, tévézés? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

2002. március 8.

Öt évvel ezelőtt, 1997 márciusában sugárzott első ízben közös műsort a Temesvári Rádió és a Magyar Rádió Szegedi Stúdiója. Az Európa Hullámhosszán című eurorégiós rádióműsor ötödik születésnapját Temesváron ünnepelték. A közös, kétnyelvű (magyar és román) műsornak időközben elkészült a szerb változata is, a Szabadkai Rádió közreműködésével, így gyakorlatilag a Duna- Maros-Körös-Tisza Eurorégió egész lakosságához szól. /(Pataki Zoltán): Európa Hullámhosszán - Pe undele Europei - Na talasima Evrope. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2003. augusztus 19.

Az Illyés Közalapítvány értesítette a lap és a kiadó tulajdonosát, a Székelyudvarhelyen bejegyzett Pro Média Alapítványt, hogy az Erdélyi Napló megjelenését nem támogatja. A pályázatot első körben a romániai alkuratórium Sajtó Szaktestülete bírálta el, ennek tagjai: Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője (a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének javaslatára), Baranyai Attila, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke (az Alkuratórium javaslatára), Bartha Csaba, a temesvári rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára), Csép Sándor, a MÚRE elnöke (a MÚRE javaslatára), Fekete Vince, a Székelyföld és a Helikon szerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Hecser Zoltán, a Hargita Népe felelős kiadója (a MÚRE javaslatára), Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke (a MÚRE javaslatára), László Ferenc zeneszakíró (az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa szakbizottságának javaslatára), Makkai János, a Népújság főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Márton Árpád képviselő (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Vincze Lóránd, a bukaresti rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára). A szaktestület után az IKA Romániai Alkuratóriumát járta meg a pályázat, ennek összetétele: Markó Béla (RMDSZ-elnök, alkuratóriumi elnök), Béres András (rektor, volt RMDSZ-államtikár), Frunda György (RMDSZ-szenátor, SZKT-elnök), Kelemen Hunor (RMDSZ-képviselő, SZET-elnök), Kovács Péter (az RMDSZ ügyvezető alelnöke, MIÉRT-elnök), Kötő József (EMKE-főtitkár, volt RMDSZ-államtitkár), Takács Csaba (az RMDSZ ügyvezető elnöke). Utolsó körben a közalapítvány budapesti kuratóriuma döntött a lap támogatásának elutasításáról, a következő összetételben: (elnök), (titkár), Illyés Mária, Bátai Tibor, Bretter Zoltán, Géczi József Alajos, Herényi Károly, Jászkuti László, Lakatos Mihály, Potápi Árpád, Szarka László. Az IKA kuratóriumának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész megválasztása és beiktatás előtt, közben és után többször kijelentette: a közalapítványhoz benyújtott pályázatok elbírálásakor minden politikai ingerenciát, ideológiai szempontot, pártos hátsó szándékot kiküszöbölnek, erre az ő személye a garancia... Kíváncsian várják a magyarországi közpénzből támogatásra ítélt romániai magyar sajtóorgánumok listájának közzétételét, egyelőre nagy a titkolózás ezen a téren. /Kik nem szeretnek minket? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

2003. szeptember 2.

Az első kiírást leszámítva, minden évben díjazták Bartha Csabát az Ungvári Rádiós és Televíziós Fesztiválon. A Temesvári Rádió magyar adásának és a Román Televízió Temesvári Stúdiója magyar adásának főszerkesztője idén a rendezői díjat nyerte el a kárpátaljai seregszemlén a Dr. Mara című, Újra otthon alcímmel jegyzett filmjével. Elmondta, hogy dr. Mara Ernőt az ötvenes években kényszerlakhelyre vitték, ott végezte az egyetemet, később Nagybányán lett tanársegéd a bányamérnöki egyetemen, 1989 novemberében pedig kitelepedett Magyarországra, ahol a dorogi szénbányáknál dolgozott. Amikor ott kezdtek rosszul menni a dolgok, hazajött, s visszaigényelte az ősi családi birtokot. A faluban csak ő és az édesanyja magyarok. A templomot restaurálná, hogy ne omladozzon tovább. /Pataky Lehel Zsolt: Otthon dr. Maránál. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

2004. január 26.

Temesváron a helyi Civil Tanács vezetői a Temesvári Rádió magyar adásának szerkesztőivel vitát, megbeszélgetés-sorozatot kezdeményeztek az autonómiáról. Az első összejövetelt január 24-én tartották a temesvári Kós Károly Közösségi Központban. Toró T. Tibor parlamenti képviselő emlékeztetett arra, hogy az emlékezetes 1992. évi Kolozsvári Nyilatkozatot az RMDSZ vezető testülete teljes egyetértésben fogalmazta meg. Akkor minden magyar politikus egyetértett a belső önrendelkezésen alapuló autonómia kérdésében. Jelenleg pedig az autonómia kezdeményezését még a magyar politikusok (az RMDSZ csúcsvezetőse) is politikai baklövésként értékelik. Toró T. Tibor kiállt amellett, hogy folytatni kell a műhelymunkát, be kell vinni a köztudatba az autonómia jelentőségét, és el kell kezdeni az érdemi dialógust a román értelmiséggel. Befejezésül arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy felvállalta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia-tervének beterjesztését a parlamentbe. Dr. Bodó Barna egyetemi tanár tisztázta az autonómia és a régió közötti különbséget. Az autonómiát a többlet jogosítványok intézményeként határozta meg. Azt is tisztázta, hogy a területi autonómia nem etnikai szerveződés. /Sipos János: Termékeny vita – az értelem tükre. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./

2004. február 16.

Kudarcra van ítélve az erdélyi magyar történelmi egyházak egyezkedési kísérlete arra vonatkozóan, hogy megfelelő arányban vegyenek részt az erdélyi tévét működtető alapítványban. Nagy Zsolt az erdélyi tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke, aki egyben az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból, hiszen Jakab Gábor római katolikus pápai káplán és Vetési László szórványmissziói lelkipásztor tagjai a testületnek. A Janovics Jenő Alapítvány az erdélyi magyar televízió létrehozására és működésének biztosítására hivatott. Az alapítvány létrehozói: Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgató Tanácsának tagja, a Romániai Magyar PEN Club elnöke, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az alapítvány vezetését a kuratórium látja el. A kuratóriumi tagjai: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Bíró Zoltán szociológus, a Kulturális Antropológia Műhely vezetője, Hatházi András színművész, Jakab Gábor római katolikus pap, a Keresztény Szó folyóirat főszerkesztője, Kovács András Ferenc költő, Marosi Barna író, Márton Árpád RMDSZ-képviselő, Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus. A kuratórium elnöki tisztségére az alapítók Nagy Zsoltot nevezték ki. A kuratórium szakmai döntéseinek előkészítését szakmai tanácsadó testület segíti, amelynek tagjai: Barabási Győző, a Videoklip Stúdió igazgatója, Baranyi László televíziós szerkesztő, Bardócz Sándor a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója által sugárzott magyar adás főszerkesztője, Bartha Csaba, a Román Televízió Temesvári Területi Stúdiójának szerkesztőségi vezetője, Kacsó Sándor, a Román Televízió bukaresti magyar adásának főszerkesztője, Kádár Melinda televíziós szerkesztő, Maksay Ágnes televíziós szerkesztő, Székedi Ferenc a Csík Televízió főszerkesztője, Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió igazgatója, valamint Xantus Gábor filmrendező. /Borbély Tamás: Összeállt az erdélyi magyar tévét létrehozók névsora. RMDSZ: Az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2005. augusztus 24.

A Román Rádiótársaság elnök-vezérigazgatója, Maria Toghina bejelentette, hogy általános átszervezés vár a közszolgálati adóra. Nicolae Dolanga, a temesvári területi stúdió igazgatója kijelentette, hogy sem a román, sem a kisebbségi műsorok nem szenvednek kárt. Bartha Csaba, a Temesvári Rádió Magyar Adásának szerkesztőségvezetője viszont aggódik, hogy a vezetőség tovább kurtítja büdzséjüket, kevesebb mozgásterük lesz. Valamennyi területi stúdiónál – a román és magyar nyelvű adásoknál egyaránt – voltak leépítések bukaresti utasításra. Mindenütt tiltakoztak ez ellen, csak a Temesvári Rádió igazgatója hajtott fejet. A “fénykort” az jelentette, amikor 16-an dolgoztak a magyar nyelvű adásnál, jelenleg már csak öt fizetett munkatárs maradt a temesvári magyar adásnál: Bartha Csabán kívül Lehőcz László rovatvezető és Erdély Rita riporter főállású, Koczka György és Molnár Krisztina külsős. Megszűnt többek között a Temesvári séták című helytörténeti rovat (Szekernyés János), A szó és az ember (Bányai Aranka, Szekernyés Irén), az Utazás a zene világába (Ohanovics Miklós) és a gyermekműsor is, amit a mesefelolvasás “pótol” (Kiss Anikó). /Pataky Lehel Zsolt: Aggodalom a temesvári magyar rádióadásért. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./


lapozás: 1-30 | 31-39




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998