udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 130 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-130
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Temesvari Romai Katolikus Puspokseg/Egyhazmegye

1990. január 22.

Kolozsváron jan. 22-én találkoztak a romániai történelmi egyházak képviselői és szándéknyilatkozatot fogadtak el, bejelentve igényüket többek között az 1948-as kultusztörvény hatályon kívül helyezésére, az egyházi önkormányzat teljes szabadságára, a felekezeti iskolahálózat visszaállítására, a könyvtárak, levéltárak, ingatlanok, anyakönyvek, egyházi karitatív intézmények visszaadására. A Római Katolikus Egyház saját kéréseivel kiegészítette a nyilatkozatot: diplomáciai kapcsolat létesítése a Vatikánnal, a hagyományos egyházmegyék helyreállítása, a gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése, ide tartozzék a temesvári, nagyváradi és szatmári egyházmegye, a szerzetesrendek szabad működése, a Gyulafehérvári Egyházmegyei Tanács /Státus/ visszaállítása. /Valóság (Bukarest), febr. 6./ Ezt a szándéknyilatkozatot febr. 3-án átadták a vallásügyi miniszternek.

1990. február 19.

A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége II. konferenciáját Nagyváradon tartotta febr. 19-én, elfogadott egy közös nyilatkozatot és működési szabályzatot. Sikli László tartott bevezetőt, majd Fodor József főjegyző a nagyváradi római katolikus püspökség 1945-1990 közötti történetét, anyagi veszteségeit vázolta fel. 1953-ban a püspökség értékes festményeit vitték el, 1955-ben lebontották a Kálvária templomot, 1962-ben elvitték a püspökség és a káptalan teljes levéltárát, 1963-ban a városnak adományozta a hatalom a püspöki palotát, 1962-ben elvittek 36 olajfestményt és 213 metszetet, 1973-ban a püspökség könyveit és a plébániák irattárát is elvitték, 1975-ben elvették a Kanonok-sort. Ardai Attila a szatmári, dr. Szabó Árpád a temesvári római katolikus egyházmegye sorsáról szólt, dr. Szabó Árpád az unitárius egyházról, Deák Ödön az evangélikus egyházról. Elfogadták a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége működési szabályzatát. Megválasztották a vezetőséget, elnök Tőkés László temesvári református lelkész, titkárai: Sikli László szilágysomlyói római katolikus pap, Czirják Árpád kolozsvári római katolikus pap, Vetési László kolozsvári református lelkész. /Barabás Zoltán: "Vigyázzatok magatokra és az egész nyájra?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./ Előzmény: első konferencia: jan. 24-én.

1990. október 14.

A román kormányok a négy magyar eredetű egyházmegyét sem kímélték. A román kormány 1927-ben kötötte meg a Vatikánnal a konkordátumot, ekkor a magyar püspökök számát csökkentették azzal, hogy a szatmári és a nagyváradi püspökségeket összevonták, ugyanakkor felállítottak egy új püspökséget, a nagybányai görög katolikus püspökséget. 1948-ban pedig megtagadta az állam a szatmári, temesvári és a váradi egyházmegyék elismerését, mondván, túl kicsi egyházkormányzati egységek. /A bukaresti érsekségnél e diszkriminált püspökségek mindegyike nagyobb./ A három magyar egyházmegye élére tehát 1948 után nem lehetett püspököt kinevezni. Azonban A kommunista diktatúra idején, 1948 és 1951 között voltak titkos püspökszentelések. Ezeket sorolta fel Virt László. Gyulafehérvári egyházmegye: Márton Áron püspököt 1949-bn letartóztatták, életfogytiglani börtönre ítélték, külpolitikai tényezők miatt 1955-ben szabadon engedték, majd 1956 őszétől 1967 decemberéig házi őrizetben tartották. Márton Áron 1980-ban halt meg. Erős Alfréd titkokban felszentelt püspök, akit 1949 elején szentelt fel O?Hara nuncius. 1950-ben meghalt, csak ezért kerülte el a letartóztatást. Macalik Győzőt az elhunyt Erős Alfréd helyett 1951-ben szentelte fel titokban a házi őrizetben levő Cisar bukaresti érsek. Macalik Győzőt letartóztatták és 1952-ben meghalt a börtönben. Fiedler István nyugalmazott szatmári-váradi püspök visszavonultan élt, 1957-ben halt meg. Szatmári és váradi egyházmegyék: Scheffler János megyéspüspököt 1950-ben letartóztatták és 1952-ben meghalt a börtönben. Bogdánffy Szilárd titokban felszentelt püspök, letartóztatták, 1954-ben meghalt a börtönben. Temesvári egyházmegye: Pacha Ágoston megyéspüspököt 1951-ben, 82 éves korában letartóztatták és 18 évre ítélték. 1954-ben, röviddel halála előtt hazaengedték, a püspökségen halt meg. Boros Béla titokban felszentelt püspök, 1951-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. 14 évet töltött börtönben, 1964 végén engedték szabadon. Már csak ő él a titokban felszentelt püspökök közül. /Virt László: Akik Márton Áron mellett álltak. = Keresztény Szó (Kolozsvár), okt. 14./ Virt László /Budapest/ az erdélyi magyar katolikus egyház történetének kiváló kutatója.

1993. november 18.

Ismeretlenek kirabolták a buziásfürdői katolikus templomot. A temesvári egyházmegyében idén ez a 25. templomrablás. /Az idei 25. templomrablás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

1995. december 27.

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel készített interjút Marián Antal. Az 1995. év tevékenységét címszavakban összefoglalta az érsek: papképzés, hittanárképzés, iskolai- és felnőtt hitoktatás, liturgiai tevékenység, szentség-kiszolgáltatás, templomfelszentelések, beteggondozás, börtönpasztoráció, caritas-tevékenység, stb. Évtizedek óta segítik papokkal a temesvári egyházmegyét. 1994 óta Kárpátalján is szolgál egy erdélyi pap. - A kassai szentté avatással Erdély megkapta első szentjét, az alvinci születésű Pongrácz Szent István jezsuita vértanú személyében. Egyben ő az első nem Árpád-házi magyar szent is. - A bukaresti Apostoli Nunciatúra a római pápát képviseli, védi a kisebbségek jogait is. - Az érsek természetesnek tartja, hogy az erdélyi egyházak együtt tárgyalják meg közös ügyeiket. -Az erdélyi római katolikus provincia felállítását 1990-ben kérte a négy erdélyi történelmi magyar egyházmegye főpásztora. A Szentatya a kérés első részét 1991-ben teljesítette, Gyulafehérvárt kivette Bukarest fennhatósága alól, a második lépés, hogy az erdélyi magyar püspökségek egy tartományt alkossanak, várat magára. - "Először katolikus hívő vagyok, másodszor a magyar nép fia, harmadszor román állampolgár. A hívők érdekeiért folytatott küzdelemben ez az értéksorrend vezet" - vallja Jakubinyi érsek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./

1996. november 27.

Szent Gellért napján, szept. 24-én helyezték szülőfalujában örök nyugalomra Godó Mihály jezsuita papot, a katolikus egyház diktatúrabeli ellenállásának egyik szimbólumát. Godó Mihály 1913-ban született az Arad megyei Kisiratoson. Összesen 18 évet ült börtönben. Utolsó büntetését 1980-ban rótták ki rá. Munkásságát Boross Péter miniszterelnök kezdeményezésére a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjével jutalmazták. A kitüntetést Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke 1994. márc. 28-án nyújtotta át neki, a temesvári római katolikus püspökség épületében. Godó atya köszönőbeszédében bírálta a magyarországi katolikus egyházat, melyben a rendszerváltás nem történt meg. Köszönöm, hogy önök hozták ezt a kitüntetést és nem a magyar katolikus püspöki kar, így megkíméltek attól, hogy visszautasítsam - mondta. - Godó Mihály élete utolsó éveit az Arad megyei Szent Anna Öregotthonban töltötte. Életútjáról nyolc órát mesélt magyarországi filmesek felvevőgépe előtt. Egyetlen kikötése az volt, hogy a filmet csak halála után mutassák be. /(gazda) [Gazda Árpád]: Meghalt Godó Mihály atya. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./ Godó Mihály első alkalommal tíz évet volt börtönben, ebből nyolc évet magánzárkában, írta róla Virt László Katolikus kisebbség Erdélyben című könyvében /Egyházfórum, Budapest, Luzern, 1991/.

1998. március 24.

A Partiumi Közlöny statisztikát közölt a lélekszám apadásáról a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben gyűjtött 1997-es adatok alapján: 2488 keresztelő volt, emellett 4893 temetés, a különbözet, a fogyás 2455 főt tesz ki. A legnagyobb mértékű a fogyatkozás a Bihari Egyházmegyében /747 lélek/ és a Temesvári Egyházmegyében /445 lélek/. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), márc. 24./

1998. június 28.

Az SZKT zárt ülésén felszólalt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, aki a maga részéről közzétette nyilatkozatának szövegét. Ebben Tőkés László emlékeztetett arra, hogy maga kezdeményezte: a szövetség valamennyi felelős beosztású vezetője és képviselője azonnali hatállyal tegyen politikai múltjára vonatkozó írásbeli nyilatkozatot, az RMDSZ Operatív Tanácsa pedig olyan értelmű határozati javaslatot terjesztett a most ülésező képviselőtanács elé, hogy az RMDSZ minden tisztségviselője tegyen kötelező nyilatkozatot a volt Securitatéhoz fűződő viszonyát illetően. A püspök leszögezte, hogy lelkészi pályája 1989-ig terjedő szakaszának "valamennyi állomásán végigkísérte, sőt a mai napig visszakísérti" őt a Securitate. Brassói segédlelkész korában (1977 előtt) informátori kötelezvényt akartak aláíratni vele, de a "kényszergetéseknek" ellenállt. Dési másodlelkészi szolgálata idején 1977-1984 között élesen szembekerült a titkosrendőrséggel, az Ellenpontok című szamizdat kiadványnak közölt írása miatt pedig másfél éves durva meghurcoltatást kellett elszenvednie. Két évig munkanélküliségre kényszerült, közben számtalanszor behívták, zaklatták, kihallgatták. Temesvári szolgálata idején 1986-1989 között családjával együtt további megfélemlítések és üldöztetések célpontja volt, és végül 1989 decemberében, a Szilágy megyei Menyőbe hurcolták, ahol a Securitate kihallgatásainak kíméletlen terrorját szenvedte el, és feleségével együtt az életveszélyes fenyegetettség állapotát élték át. "A Securitate gyűlöletes főhadiszállásaira egyetlen egyszer sem magammal mentem, hanem minden esetben bekísértek, behívattak vagy behurcoltak - hangoztatta Tőkés László. - Soha egyetlen jelentést sem írtam a Securitaténak. Ezzel szemben száz és száz oldalnyi nyilatkozatot voltam kénytelen papírra vetni kényszer hatása alatt, túlnyomórészt kötelező diktálás alapján. Legjobb lelkiismeretem szerint csak olyasmit voltam hajlandó írásba foglalni, ami (a) senkinek sem árt; (b) amit már amúgy is tudtak (s ezért is diktálhatták); (c) ami félrevezető, vagy (d) másokra nézve ártalmatlan. Hosszú évtizedeken át családom tagjaival együtt a Securitate áldozata voltam. Tudatosan felvettem a harcot a román titkosszolgálat ellen. Ebbe a küzdelembe másokat is bevontam, és mások is bevontak engem. Különösképpen egyházi téren, a vallásszabadság védelmében és érdekében léptem fel. Ezzel együtt az elnyomott kisebbségi magyarság ügyét képviseltem. 1988-ban a temesvári egyházmegye lelkészi közösségében nyíltan kiálltunk Ceausescu diabolikus falurombolási terve ellen. 1989-ben temesvári gyülekezetem állhatatos ellenállása vezetett a romániai forradalmi megmozdulások kirobbanásához. Ellenzéki tevékenységemről regényt lehetne írni. A meg-megújuló és jelenleg is folyó rágalomhadjáratok helyett együttérzést és nem kárhoztatást érdemelnék. Tiltakozom a személyem ellen irányuló, erkölcsi, politikai megsemmisítésemet célzó gyalázatos rágalmak ellen" - áll a nyilatkozatban. "Tiltakozom Nagy Benedek, volt parlamenti képviselő és a mögötte álló RMDSZ-en belüli politikai erőcsoport becsületsértő és hitelrontó, burkolt vagy nyilvánvaló buktatási kísérletei ellen." Isten kegyelmezzen azoknak, akik valóban besúgói voltak a Securitaténak és "jelenleg is a titkosszolgálat zsoldjában állnak", továbbá azoknak a magyar honfitársaknak és azoknak a magyar - református - lelkipásztoroknak, akik "ma is belülről bomlasztják, rombolják nemzeti és egyházi közösségeinket." Tőkés László végül megismételte korábbi javaslatait az átvilágítási törvény elfogadásáról, Ticu Dumitrescu szenátor törvényének támogatásáról, a múltra vonatkozó írásbeli nyilatkozatról. Hangsúlyozza: "Védjük meg egymást, a Securitate áldozatait, másfelől tisztítsuk meg sorainkat a tényleges besúgóktól. Kérem, hogy az RMDSZ politikai úton kezdeményezze a személyemmel, családommal és gyülekezetemmel kapcsolatos temesvári és menyői események, a titkosrendőrségi terror hivatalos feltárását és az azokban résztvevők törvényes felelősségrevonását. A Szövetségi Képviselők Tanácsának egyik alapvető feladata és felelőssége, hogy ne vesse alá magát a "szekusok akaratának" és tagjai, valamint nemzeti közösségünk becsületét védelmezze" /Tőkés László nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1999. május 14.

A kormány a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal által előterjesztett sürgősségi rendeletet fogadott el 36, egykor a magyar, a német, a zsidó, a görög, a szerb, a szlovák és az ukrán kisebbség közösségi vagy egyházi tulajdonát képező ingatlan visszaszármaztatásáról. A mellékletben a gyulafehérvári katolikus érsekség három, a szatmárnémeti, nagyváradi és temesvári katolikus püspökség két-két, az erdélyi, illetve a királyhágómelléki református egyházkerület ugyancsak két-két, az unitárius és az evangélikus egyház pedig egy-egy ingatlannal szerepel. Többek között, visszakerül eredeti tulajdonosához a gyulafehérvári Katolikus Teológia épülete, a kolozsvári Református Kollégium, a kolozsvári Unitárius Püspökség székhelye, a temesvári római katolikus középiskola, a szatmárnémeti római katolikus Konviktus, a nagyváradi Szent József-kórház, a dévai ferences rendház, a zilahi református művelődési ház, valamint a marosvásárhelyi leánygimnázium. A sürgősségi kormányrendelet alkalmazására egy bizottságot hoznak létre. A bizottság hatásköre kiterjed újabb visszaszármaztatási kérések megvizsgálására is. /Bartunek István: Kisebbségi és egyházi javakat adnak vissza. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

1999. május 14.

Ismeretes, hogy a kormányrendelettel 15 ingatlant juttat vissza a romániai magyar történelmi egyházaknak. A gyulafehérvári érsekség visszakapja azt a csíksomlyói iskolaépületet, amelyben jelenleg a járványkórház működik. El is készült már a részben használt épület átadási-átvételi protokollja. Gyulafehérváron a katolikus teológia visszakapja a Képzőművészek Szövetsége használta épületet; megvan hozzá a prefektúra beleegyezése. Déván visszakerül eredeti tulajdonosához a ferencrendiek kolostora; jelenleg árvaház működik benne ferencrendi szerzetesek irányításával. A szatmári katolikus püspökség két épületet kap vissza: Nagykárolyban a Szent László konviktust, amely jelenleg használatlan; valamint Szatmárnémetiben a római katolikus konviktust, jelenleg az Unio szaklíceuma működik benne nagyon kevés diákkal. A váradi római katolikus püspökség tulajdonába visszajut Nagyváradon a Szent József kórház használatlan épülete, valamint a misericordiánus kórház épülete, amelyet jelenleg a megyei egészségügyi igazgatósága használ. A temesvári római katolikus püspökség Temesváron visszakapja a katolikus líceum épületét, amelyet részben az egyetem Elektrotechnika Kara használ, valamint a Miasszonyunk kolostort, amelyben jelenleg javítóműhelyek vannak. A Királyhágó környéki református egyházkerület tulajdonába kerül újra a zilahi református művelődési ház, jelenleg a városi művelődési ház; valamint Barátkán a református egyház tanácsterme a helyi kórház használatából. Az erdélyi református püspökség visszakapja Kolozsváron a Farkas utcai Református Kollégium régi, megrongálódott, s csak részben használt épületét, valamint Marosvásárhelyen a református leánylíceum épültét; a marosvásárhelyi városi tanács gondoskodik az épületben működő jogi személyek elköltöztetéséről. Az unitárius egyház visszakapja Kolozsváron a püspöki székhelyt; az evangélikus egyház pedig Nagyváradon a parókia könyvtárának épületét. /Zsehránszky István: A 15 visszaadott ingatlan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

1999. június 4.

A Resicabányán kiadott Vita Catolica Banatus című vallásos kiadvány 1999/6. száma érdekes statisztikai adatokat közölt a romániai katolikus társadalomról. Az ország területén jelenleg 1 242 000 római katolikus él 6 egyházmegyében, míg a görög katolikusok száma 5 egyházmegyében 846 000 lélek, 623 ezerrel több, mint az 1992-es népszámlálás idején. Az akkori adatokhoz viszonyítva a római katolikusok lélekszáma 80 ezerrel nőtt. A római katolikusok közül a gyulafehérvári érsekség területén 542 ezer, a bukaresti érsekség területén 105 ezer, a váradi, illetve a szatmári püspökségén egyaránt 108 ezer, a temesvári püspökségén 112 ezer, a jászvásári érsekségén 267 ezer katolikus él. Görög katolikus vonatkozásban a Gyulafehérvár-Fogaras érsekséghez 354 ezer, a Kolozsvár-Szamosújvár püspökséghez 200 ezer, a lugosihoz 60 ezer, a váradihoz 100 ezer, a máramarosihoz 132 ezer hívő tarozik. A római katolikusok 974 pappal, a görög katolikusok 704 pappal működnek. A szerzetes-, illetve az apáca-rendek száma az előbbieknél 21 férfi és 74 női, az utóbbiaknál 12 férfi és 30 női rend. A statisztika nem jelölte, de tudnivaló: a legtöbb magyar római katolikus a gyulafehérvári érsekséghez, míg a legtöbb görög katolikus a máramarosi püspökséghez tartozik. A nemzetiségek vonatkozásában a leggazdagabb a Temesvári egyházmegye, ott ugyanis magyar, német, román, horvát, cseh, bolgár római katolikusok és körükből kikerült papok vannak. /Katolikusok Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1999. június 4.

A Resicabányán kiadott Vita Catolica Banatus című vallásos kiadvány 1999/6. száma érdekes statisztikai adatokat közölt a romániai katolikus társadalomról. Az ország területén jelenleg 1 242 000 római katolikus él 6 egyházmegyében, míg a görög katolikusok száma 5 egyházmegyében 846 000 lélek, 623 ezerrel több, mint az 1992-es népszámlálás idején. Az akkori adatokhoz viszonyítva a római katolikusok lélekszáma 80 ezerrel nőtt. A római katolikusok közül a gyulafehérvári érsekség területén 542 ezer, a bukaresti érsekség területén 105 ezer, a váradi, illetve a szatmári püspökségén egyaránt 108 ezer, a temesvári püspökségén 112 ezer, a jászvásári érsekségén 267 ezer katolikus él. Görög katolikus vonatkozásban a Gyulafehérvár-Fogaras érsekséghez 354 ezer, a Kolozsvár-Szamosújvár püspökséghez 200 ezer, a lugosihoz 60 ezer, a váradihoz 100 ezer, a máramarosihoz 132 ezer hívő tarozik. A római katolikusok 974 pappal, a görög katolikusok 704 pappal működnek. A szerzetes-, illetve az apáca-rendek száma az előbbieknél 21 férfi és 74 női, az utóbbiaknál 12 férfi és 30 női rend. A statisztika nem jelölte, de tudnivaló: a legtöbb magyar római katolikus a gyulafehérvári érsekséghez, míg a legtöbb görög katolikus a máramarosi püspökséghez tartozik. A nemzetiségek vonatkozásában a leggazdagabb a Temesvári egyházmegye, ott ugyanis magyar, német, román, horvát, cseh, bolgár római katolikusok és körükből kikerült papok vannak. /Katolikusok Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1999. június 5.

Közel tíz esztendő telt el az 1989 decemberi fordulat óta, de a magyar történelmi egyházak még mindig nem jutottak hozzá elkobzott javaik töredékéhez sem. Azért bontakoznak ki oly nehézkesen a temesvári római katolikus egyházmegye védőszárnya alatt létrejött intézmények és civil szervezetek is. Jól példázza ezt az állapotot a temesvári Katolikus Nőszövetség júniusi számvetése. A lelkes közösség erejét meghaladó munkát végez. Ismerik a Szent Katalin plébániához - és nem csak ehhez - tartozó városrész nyugdíj nélkül vagy csekélyke segélyből tengődő magányos, idős embereket. Közülük kerültek fel a segélyezendők jegyzékére azok, akik a legnehezebben élnek. A Katolikus Nőszövetség tagjai a szó szoros értelemben adakozásból, a saját zsebükből fedeztek minden kiadást. Ezt gyarapítja adományokkal néhány külföldön élő egykori temesvári család. /Júniusi számvetés a Katolikus Nőszövetségben. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), jún. 5./

1999. június 24.

Kräuter Sebestyén temesvári megyéspüspök még 1997-ben, 75. életéve betöltésekor kérte nyugdíjazását. II. János Pál jóváhagyta a kérést, és 1999. június 24-én Msgr. Roos Márton irodaigazgatót nevezte ki temesvári megyéspüspöknek. Az új püspök 1942. október 17-én született Kenézfalván (Temes megye). Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron kezdte 1961-ben, majd 1962-től a németországi Köningstein im Taunus-ban folytatta 1969-ig. 1971-ben a németországi Rottenburgban szentelik pappá. 1987-ben a Dunamenti Svábok Egyház- és Kultúrtörténeti Intézetének alelnöke, 1988-ban a Szent Gellért Papi Egyesület elnöke. 1989 után a rottenburgi megyéspüspök engedélyével visszatért szülőföldjére, a Temesvári Egyházmegyébe; 1990. július 20. óta volt a püspökség irodaigazgatója. /Új római katolikus püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

1999. június 29.

Az Aradi Református Egyházmegye és a Temesvári Református Egyházmegye együttes negyedévi, de mégis rendkívüli lelkészértekezletet tartott Lippán. A lippai gyülekezet ma már csak harmincegy lelket számlál. Ünnepi volt az értekezlet, mert központi témája Kálvin János volt, aki 490 évvel ezelőtt született, és akinek a főműve, az Instituto Religionis Christienae (A keresztény vallás rendszere) című munkája 440 éves. /Makay Botond: Ünnepi lelkészértekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

1999. július 6.

A Nyugati Jelennek nyilatkozott Roos Márton, a Temesvári Egyházmegye új római katolikus püspöke. Az egyházmegye terület meglehetősen nagy, de a hívek száma ijesztően lecsökken, alig százhúszezren vannak. Az eltelt tíz év alatt - amióta szabadon dolgozhatnak -, sikerült megteremteniük a minimális feltételeket a hitélet újjászervezéséhez. Visszakaptak néhány épületet - köztük a püspöki palotát -, elindították a római katolikus középiskolát, újjászületett néhány szerzetes- és apácarend, megszervezték a hittanoktatást az iskolában. Mostoha körülmények között dolgoznak: elég a közelmúltban - papíron! - visszakapott Piarista Főgimnázium és a Marienheim épületének siralmas állapotát említeni. A Temesvári Egyházmegyét nyolc esperesség, hetven plebánia és több mint kétszáz filiálé (leány-egyházközség) alkotja. Sok helyütt hívek nélkül maradtak a templomok. A kivándorlás, a vallásüldözés, az ateista nevelés okolható a siralmas helyzetért. Nagy feladat bejárni a feloszlatott egyházközségeket, ahol még állnak a templomok és megkeresni, összegyűjteni a szétszéledt híveket. - A nyolcvankilences fordulat után szinte valamennyi plebánián alakult ifjúsági csoport. Az egyházmegye ifjúsági vezetője Kapor János, a Gerhárdinum Katolikus Líceum igazgatója. A püspökség negyvenezer kötetet számláló könyvtárából alig három és fél ezer menekült meg a pusztulástól. A legértékesebb kéziratok, egyedi kiadványok, a könyvtár legértékesebb kincsei tűntek el. /Emitte spiritum tuum. Folytatni az építkezést - Simonyifalvától Orsováig. A Nyugati Jelennek nyilatkozik Msgr. ROOS MÁRTON, a Temesvári Egyházmegye új püspöke. = Nyugati Jelen (Arad, júl. 6./ Az új püspöknek közel harminc év Németországban szerzett tapasztalattal kell kormányoznia egy olyan egyházmegyét, melyben a németek tömeges elvándorlása után immár a magyar hívek vannak többségben. A püspök magyarul is tud. A távollét évtizedeiben folyamatosan tartotta a kapcsolatot az itteni egyházzal. Tudományos kutatásokat végzett, próbálta feldolgozni az egyházmegye történetét. 1990 júliusában hazajött Temesvárra. A püspök a csanádi egyházmegye egyik legavatottabb kutatója. Németországi szolgálata idején átkutatta, feldolgozta az egyházmegye jugoszláviai és magyarországi részének archívumait. Az elmúlt évtizedekben a három részre osztott egyházmegyét egy egységnek tekintette, és mindhárom részben meglehetősen otthonos voltam mind a papság körében, mind a megfelelő archívumokban. "Tíz éven át a szabadságomat többnyire Nagybecskereken töltöttem, és majdnem az egész archívumot lefénymásoltam, feldolgoztam. Ez elég veszélyes és bonyodalmas munka volt." Az 1867 és 1918 közötti időszakot dolgozta fel legrészletesebben, és ez könyv formájában is megjelent. Feldolgozta a máriaradnai kolostor irattárát is. Ennek az első kötete a múlt évben jelent meg, a második remélhetőleg jövőben lát napvilágot Németországban. /Új püspök Temesváron. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./ Roos Márton most kinevezett megyéspüspök a lépésről lépésre történő haladás elvét vallja. Püspöki jelmondata: "Emitte spiritum tuum" - Küldd el Szentlelkedet - "kérés, fohász Istenhez a magam és mindazok nevében, akiket rám bízott." Püspöki címere Szent Gellért emlékét idézi. /"Küldd el Szentlelkedet." Beszélgetés msgr. Roos Mártonnal, egyházmegyénk új püspökével. = Heti Új Szó (Temesvár), júl. 9./

1999. szeptember 1.

Aug. 28-án Temesváron, római katolikus Dómban felszentelték a 94. temesvári római katolikus püspököt, Szent Gellért első csanádi püspök utódát (Trianon után a csanádi püspökség területét országhatárok szabdalták szét, ezért külön Szeged-csanádi és külön temesvári egyházmegye jött létre), Roos Mártont. A felszentelést dr. Jean Claude Périsset bukaresti pápai nuncius végezte Gyulai Endre Szeged-csanádi megyéspüspök és dr. Johannes Kreidler, a Rottenburg-Stuttgart-i egyházmegye kormányzója kíséretében. Roos Mártont a pápa június 24-én nevezte ki megyéspüspöknek. A négy nyelven tartott (magyar, német, román, latin) szertartás kezdetekor felolvasták a hivatalos kinevezésről szóló pápai okmányt, majd Kräuter Sebestyén püspök felkérte a nunciust, szentelné fel a temesvári egyházmegye új püspökét. Az új püspök átvette elődjétől a hivatali jelképet, a XVIII. századi pásztorbotot. Az új püspök Emitte Spiritum Tuum (Küldd el Szentlelkedet) jelszó jegyében kíván tevékenykedni. /Fölszentelték a Szent Gellért-i egyházmegye 94. püspökét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1999. november 20.

Nov. 17-én Temesváron sajtóértekezleten a szervezők először mutatták be a nyilvánosságnak A hit és hűség útja című, december 10-15 között, a temesvári forradalom tizedik évfordulóján megtartandó nagyszabású rendezvénysorozat programtervezetét. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök nyilatkozatában elmondta, hogy a temesvári egyházmegyében lelkészértekezleten vett részt, majd a temesvári évfordulós rendezvények szervezőbizottságával egyeztetett. A hit és a hűség gondolata áll Temesvár üzenetének középpontjában. Ide illene az igazságtétel gondolata is: az 1989-es felkelés áldozatainak ügyében is igazságot kell tenni. Addig nem lehet elképzelni a jogállamot, ameddig az emberi és a kisebbségi jogokat nem tartják tiszteletben. A decemberi megemlékezéssorozatot a református egyház szervezi a megyei RMDSZ-szel és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságával. A jubileumi rendezvényeket beárnyékolja a Klapka György emléktáblája ellen elkövetett vandál támadás, vagy maga az a tény, hogy a forradalom idején elkövetett atrocitásokért tíz év alatt szinte senkit sem vontak felelősségre.- Bukarestben a napokban összeült forradalmárok arról panaszkodtak, hogy még ez a demokratikusnak nevezett kormány sem tanúsít megértést az ő ügyük iránt. - Az Európába tartó Románia nem európai módszereket használ, a balkáni politikai játékokra emlékeztető magatartással szalasztja el az esélyeit a továbblépésnek. - Tőkés László a budapesti magyar-magyar csúcsról elmondta, hogy ez az értekezlet nagy előrelépést jelent a nyugati magyarság szavazati jogának biztosítása felé. A szavazati jog és a különleges jogállás a határon innen és túli magyarság nemzeti együvé tartozásának a jogi, politikai megjelenítése felé mutat. A Trianon, majd a világháborúk idején végbement drámai nemzetszakadás helyreállítását célozza. - Az erdélyi magyar egyetem ügyében az összmagyarság képviselői teljes támogatásukról biztosítottak. A püspök szerint 2000-ben lehet Romániában magyar egyetem. /Pataki Zoltán: "Mi Temesvár igazi szellemét akarjuk képviselni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2000. március 21.

A Vita Catolica Banatus című, önmagát a Bánsági Római Katolikus Püspökség orgánumának nevező kiadvány döntően román nyelvű, alig van benne magyar vagy német nyelvű szöveg. A szerkesztőként is feltüntetett Pál József Csaba lelkész román nyelven készített interjút Böcskei László püspöki vikáriussal, Csiky Ibolya páter Kapor Jánossal románul társalgott a temesvári katolikus ifjúsági mozgalomról, ugyancsak románul olvasható a pápa üzenete a 2000. esztendő nagyböjtjéről. A temesvári püspökségben még mindig a magyar katolikusok vannak többségben, hiszen magyar nyelven tudó, magyarul prédikáló papokat kérnek a legtöbb parókiára. Nem a román katolikusok alkotják a többséget még a kiadási és szerkesztési helyként megjelölt Resicabányán sem. /Ujj János: A hit nyelve. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

2000. március 21.

A Vita Catolica Banatus című, önmagát a Bánsági Római Katolikus Püspökség orgánumának nevező kiadvány döntően román nyelvű, alig van benne magyar vagy német nyelvű szöveg. A szerkesztőként is feltüntetett Pál József Csaba lelkész román nyelven készített interjút Böcskei László püspöki vikáriussal, Csiky Ibolya páter Kapor Jánossal románul társalgott a temesvári katolikus ifjúsági mozgalomról, ugyancsak románul olvasható a pápa üzenete a 2000. esztendő nagyböjtjéről. A temesvári püspökségben még mindig a magyar katolikusok vannak többségben, hiszen magyar nyelven tudó, magyarul prédikáló papokat kérnek a legtöbb parókiára. Nem a román katolikusok alkotják a többséget még a kiadási és szerkesztési helyként megjelölt Resicabányán sem. /Ujj János: A hit nyelve. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

2000. március 21.

A Vita Catolica Banatus című, önmagát a Bánsági Római Katolikus Püspökség orgánumának nevező kiadvány döntően román nyelvű, alig van benne magyar vagy német nyelvű szöveg. A szerkesztőként is feltüntetett Pál József Csaba lelkész román nyelven készített interjút Böcskei László püspöki vikáriussal, Csiky Ibolya páter Kapor Jánossal románul társalgott a temesvári katolikus ifjúsági mozgalomról, ugyancsak románul olvasható a pápa üzenete a 2000. esztendő nagyböjtjéről. A temesvári püspökségben még mindig a magyar katolikusok vannak többségben, hiszen magyar nyelven tudó, magyarul prédikáló papokat kérnek a legtöbb parókiára. Nem a román katolikusok alkotják a többséget még a kiadási és szerkesztési helyként megjelölt Resicabányán sem. /Ujj János: A hit nyelve. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

2000. április 21.

Temesváron a Székesegyházban a nagycsütörtöki szertartáson megjelent Jean-Claude Périsset pápai nuncius is. A szentmisét Roos Márton megyéspüspök celebrálta népes papi segédlettel. Miután felolvasta II. János Pál pápának a papsághoz intézett üzenetét, a püspök három nyelven ­ magyarul, németül és románul ­ emlékezett meg a kétezer év előtti eseményekről. A misén a papok megújították fogadalmukat. A mise végén Jean-Claude Périsset elbeszélgetett a Temesvári Egyházmegye papjaival, szerzeteseivel. /(Sipos): Nagycsütörtök. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

2000. szeptember 10.

Egy éve, aug. 28-án szentelték püspökké Martin Roost. A temesvári egyházmegye papsága az évforduló alkalmából a püspököt énekekkel és ünnepi beszéddel üdvözölték és minden jót kívántak neki a jövőre nézve. /Egy éve szentelték Martin Roos püspököt. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 10./

2000. szeptember 17.

Az idei csíksomlyói katolikus ifjúsági találkozót aug. 25-27. között rendezték. Hetvenhat helységből - a gyulafehérvári főegyházmegyéből, főleg Székelyföldről, a szatmári, nagyváradi és temesvári egyházmegyéből mintegy hatszáz fiatal gyűlt össze. Magyarországról kevesen jöttek, képviseltették magukat a felvidéki magyar fiatalok is. Az első napon dr. Jakubinyi György celebrálta a szentmisét, majd az érsek előadást tartott. Jakubinyi érsek a fiatalokkal való találkozás miatt jött Csíksomlyóra. Másnap Bicskey Zsolt (Magyarország) őstörténész tartott előadást a magyarok őstörténetéről. /A 24. CSIT. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 17./

2000. november 14.

Nov. 12-én és 13-án ismét Romániába látogatott Dávid Ibolya. A magyar igazságügyi miniszter ez alkalommal Margittán Ady-emléknapon vett részt, majd Temesváron millenniumi emlékzászlót adott át. Elmondta, hogy Margittán Ady Endre mának szóló üzenetéről tartott beszédet. Megtiszteltetésnek érezte, hogy a temesvári római katolikus püspökségnek hozhatta el a millenniumi zászlót. - Valamennyi eddigi millenniumi zászlóátadás közül számomra a mostani volt a legmegrendítőbb és egyben a legszebb - mondotta. Reményei szerint Temesváron román kollégájával, Valeriu Stoica igazságügyi miniszterrel is találkozik, akinek ismét felveti a Temesvári Magyar Ház visszaszolgáltatásának ügyét. /(tibori): Dávid Ibolya: Ez volt a legszebb millenniumi zászlóátadásom. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./ Nov. 12-én Temesváron felekezeti hovatartozástól függetlenül mindenki eljött a Millennieumi templomba, hogy részese legyen a Magyar Millennium 2000 feliratú történelmi zászló ünnepélyes fogadásának. A szentmisét Roos püspök celebrálta. Tamáskó Péter Pál marosi főesperes szentbeszédet kifejtette, hogy "a magyar millenniumi zászló sajátságos módon irányítja figyelmünket Szent István királyra, életművére és példájára", aki országépítő tervének részeként alapította 1030 táján ezt az egyházmegyét, melyet az I. világháborút követő politikai döntésig Csanádi Egyházmegyének neveztek. Dávid Ibolya hangsúlyozta: "Történelmi zászlót hoztam ide, melynek alapszíne a fehér, a tisztaság és a remény színe. Középen a Szent Korona, Európához tartozásunknak a hiteles szimbóluma, vallási, szellemi és kulturális összetartozásunk jelképe. A béke, a szeretet és a testvériség zászlaját olyanok közé hoztam, akik a legnehezebb körülmények között is megőrizték a hitet, az anyanyelvet, a jó pásztor nyája nem hullott szét. Megtiszteltetés számomra, hogy éppen a Millenniumi templomban adhatom át a millenniumi zászlót azoknak, akik tizenegy évvel ezelőtt felemelték szavukat a zsarnokság ellen, és győztek. Csoda történt! A gyűlöletnél erősebb volt a szeretet és a remény; a millenniumi zászló szintén a remény és a szeretet szimbóluma." Ezután a vendég a zászlót átnyújtotta Roos Márton megyéspüspöknek. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke a megye magyarsága nevében mondott köszönetet dr. Dávid Ibolya miniszter asszonynak a megtisztelő ajándékért. /Sipos János: Kereszténységünk 1000 éves évfordulója. Millenniumi zászló - jelkép és üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ Az ünnepségen Szabó Dénes temesvári esperes figyelmeztetett: ebben az évben 137 elhalálozást és csak 55 újszülöttet jegyeztek be az itteni plébánián, utóbbiak közül is csak öt vegyes házasságban született és négy tiszta magyar volt. A Roos Márton temesvári püspök celebrálta szentmisén elsőként dr. Dávid Ibolya vehette magához Krisztus testét. Dávid Ibolya beszédében elmondta: "Az elszakított nemzetrészben élő magyarság anyanyelve, kultúrája, etnikai-vallási hovatartozása okán nap-mint-nap sérelmeket szenved. Akikről a hivatalosság szintjére emelt torz történelem és türelmetlenség azt kívánja bebizonyítani, hogy betolakodók, vagy azok utódai. Minden ilyen megkülönböztetés, az anyanyelv tiltása lelki félszegséghez, bénasághoz vezethet. Elsorvaszthatja az öntudatot és az önbizalmat, kiolthatja a hitet, és ahol kihal a hit, ott kihal a lélek. De ma olyan nagyságok közé hoztam el a Millenniumi Zászlót, akik egy tizenegy évvel ezelőtti decemberi vasárnapon, magyarok, románok és más nemzetiségűek, összegyűltek és élő láncot alkotva védték lelkipásztorukat. A jó pásztor nyája nem hullott szét, de napról napra nőtt. A rémuralom itt alkalmazott először erőszakot, az Opera téren békés tüntetőkre lőttek és a román forradalom első mártírjainak vére itt hullott.". Az akkor kivívott szabadság egyik szimbólumaként, - dr. Dávid Ibolya hathatós segítségével, - az aradi Szabadság szoboregyüttes is kiszabadult börtönéből. /Millenniumi zászlót kapott a bánsági magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Az RMDSZ Temes megyei szervezete sajtótájékoztatóján Bodó Barna szenátorjelölt elmondta: dr. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter nov. 12-én, vasárnap, a Millenniumi Zászló átadása előtt, zárt ajtók mögött a helyi magyarság képviselőivel tárgyalt. Napirenden szerepelt a tárgyalás színhelyét is jelentő temesvári Magyar Ház visszaigénylésének kérdése. A miniszter asszony továbbra is felelősséget érez a bánsági magyarság jogos tulajdonát képező ingatlan sorsa iránt és megpróbál közbenjárni román kollégájánál, Valeriu Stoicánál ennek érdekében. A temesvári Magyar Ház körüli jogi visszaélések miatt a helyi magyar érdekképviselet a strasbourgi nemzetközi törvényszékhez fordult - nyilatkozta Bodó Barna. A tárgyalások napirendjén szerepelt a Nagycsanád-Kiszombor határátkelő nyitvatartásának meghosszabbítása is. /(Pataki Zoltán): Magyar Ház és határátkelő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2001. január 21.

A Caritas és Egyház, a temesvári egyházmegye Caritas-szervezetének folyóirata 2000 decemberi számában adta hírül, hogy gróf Klebelsberg Kunó (1875-1932), a két világháború közötti neves magyar kultúrpolitikus, kultuszminiszter szobrot kapott szülőhelyén, az Arad megyei Magyarpécskán. Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotását tavaly november 11-én a templomkertben állították fel. A ünnepi szentmisét Gyulay Endre szeged-csanádi és Martin Roos temesvári megyéspüspök celebrálta 13 pap segédletével. /Klebelsberg Kunó szobra Pécskán. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./

2001. február 17.

Vita Catolica Banatus s címe a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye folyóiratának. A többnyelvű folyóirat ezúttal csak három nyelven (magyar, román, német) közölt írásokat. Öt esztendő alatt az ortodox egyház 492, a görög katolikus 67, a római katolikus 37, a református 18, az unitárius 3 templomot épített. /Vita Catolica Banatus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

2001. március 6.

Márc. 4-én beiktatták Király Árpád arad-ségai római katolikus plébánost az aradi esperes tisztségébe, amely Heinrich József esperes, pécskai plébános távozásával üresedett meg. A beiktatási szentmisét Ross Márton megyéspüspök celebrálta Böcskei László általános helynök, Tamáskó Péter Pál marosi főesperes, Heinrich József tiszteletbeli főesperes és a kerületi papság közreműködésével. A megyéspüspök röviden vázolta a nyolc esperességből, három főesperességből álló temesvári római katolikus egyházmegye felépítését, beszélt "a püspök szemének" tekintett esperes feladatairól. /Piros cingulum Király Árpádnak. Beiktatták az aradi római katolikus esperest. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2001. március 13.

Márc. 10-én Böcskei László általános helynök, Tamáskó Péter Pál marosi főesperes, Heinrich József tiszteletbeli főesperes, Király Árpád aradi esperes részvételével megtartott ünnepi szentmise előzte meg az Újaradon a plébánián létesített római katolikus katetikai központ átadását. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye területén a temesvári, illetve a resicabányai katetikai központ után Aradon nyílt meg a harmadik olyan hely, ahol továbbképzésben részesülnek az egyházi életben résztvevő valamennyi laikus szervezet képviselői. /Újaradon megnyílt a katetikai központ. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

2001. április 24.

Megjelent a temesvári Római Katolikus Egyházmegye Laudetur c. lapjának első két száma (külön magyar és külön román nyelvű egyházmegyei kiadvány). A lapból hírül adta a máj. 13-án Temesváron rendezendő Egyházmegyei Ifjúsági Központ programját. /Laudetur. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-130




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998