udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Termeszet Vilaga (Budapest)

1999. május 13.

Megjelent a Géniusz második száma, a Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ ifjúsági ismeretterjesztő szemléjéről van szó. Bizonyos fokig a Természet Világával vagy az Élet és Tudománnyal hasonlítható össze a 128 oldalas lap. /Balázs Bence: Géniusz - nem csak zseniknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2001. szeptember 21.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság 1995-től kezdődően minden esztendőben megrendezi a Körmöczi János Fizikusnapokat, két alkalommal Torockó, három ízben Szováta volt a házigazda. Idén Marosvásárhelyen szept. 21. és 23. között a Bolyai Farkas Líceum dísztermében kerül sor a kétnapos rendezvényre. Neves anyaországi és erdélyi, közéleti személyiségek tartanak előadást, mint Dávid Gyula irodalomtörténész; Gábos Zoltán és Puskás Ferenc, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzorai; Herczeg János, a budapesti Élet és Tudomány folyóirat főszerkesztője; Staar Gyula, a Természet Világa című folyóirat főszerkesztője; a marosvásárhelyi Péter Mihály professzor; Tonk Sándor, a Sapientia Tudományegyetem rektora; Toró Tibor fizikus és mások. A módszertani ülésen Kovács Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Csegzi Sándor fizikatanár, és Oláh-Gál Róbert csíkszeredai matematikus-informatikus tart előadást. /(Máthé Éva): Ezrednyitó Tudományos Esték. Körmöczi János Fizikusnapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2001. szeptember 24.

Szept. 22-23-án Ezrednyitó Tudományos Esték - erdélyi magyar tudományosság címmel szervezték meg Marosvásárhelyen a Körmöczi János Fizikusnapoka, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Fizika Szakosztálya rendezésében. Neves hazai és magyarországi tudósokat, akadémikusokat hívtak meg. A rendezvény színvonalát két rangos tudományos kiadvány, a Természet Világa valamint az Élet és Tudomány című magyarországi folyóiratok főszerkesztőinek, Staar Gyulának illetve Herczeg Jánosnak részvétele emelte. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, az EMT Fizika Szakosztályának elnöke üdvözölte a jelenlevőket. Staar Gyula elmondta, hogy a Természet Világát ezernyi szál fűzi össze Erdéllyel, erdélyi tudósokkal, tanárokkal, diákokkal. 1991-ben a folyóirat tudományos szerkesztő bizottságába beválasztották Gábos Zoltánt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem fizika szakos tanárát valamint Weszely Tibor Bolyai-kutatót. Herczeg János leszögezte: az Élet és Tudomány hetilap nyitott szerkesztőség, az érdekesnek talált tanulmányok, cikkek helyet kapnak benne, szükséges lenne a terjesztés megoldása, de ez jelenleg még akadozik. Tonk Sándor, a Sapientia Tudományegyetem rektorának előadása a marosvásárhelyi iskolázás hagyományairól szóltak. Gábos Zoltán Az erdélyi magyar fizika úttörői címmel, Toró Tibor, a Temesvári Műszaki Egyetem tanára Természetfilozófia az ezredfordulón címmel, délután pedig Gündischné Gajzágó Mária, a hatvani Széchenyi István Gazdasági Iskola tanára Mozaikok Bolyai Farkas és Gauss fiatalkori barátságából címmel tartott előadást. /A.I.: Ezrednyitó Tudományos Esték - Erdélyi Magyar Tudományosság. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

2002. június 3.

Új minőség az oktatásban címmel a kolozsvári BBTE Tanártovábbképző Intézete szervezésében jún. 1-jén, a Báthory-líceum dísztermében nagyszabású tantárgy-módszertani konferenciára került sor. Az egynapos értekezleten hazai és belföldi előadók szólaltak fel. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese a rámutatott: mivel a román oktatási rendszerben összemosódik a tudományos és a pedagógusképzés, szükség van e régióban a színvonalas pedagógus-továbbképzőkre. A plenáris előadások sorát Staar Gyula, a Természet Világa, és Herczeg János, az Élet és Tudomány főszerkesztője nyitotta meg. /Sz. Cs.: Sikeres tantárgy-módszertani konferencia. Új minőség az oktatásban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2003. június 11.

A 2002-es Bolyai-év utórezgéseiként még mindig jelennek meg kiadványok, amelyek Bolyai János életével és munkásságával foglalkoznak. Ilyen például a marosvásárhelyi Mentor Kiadó A tér úttörője c. emlékkönyve. A tizenkét szerző közül tizenegy marosvásárhelyi, egy csíkszeredai, de ő is Marosvásárhelyen született. A tanulmányok három téma köré csoportosulnak: Marosvásárhely a Bolyaiak korában, eredmények a Bolyai-kutatásban és a Bolyai-kultusz Marosvásárhelyen. Néhány hete került ki a nyomdából Budapesten a Természet Világa külön emlékszáma, amely Bolyai János nagysága előtt tiszteleg. A szerzők nagy része magyarországi és erdélyi ismert Bolyai-kutató, de szerepel benne két román akadémikus (Radu Miron és Solomon Marcus), valamint egy orosz tudományos kutató is. V. Alekszandrov cikkének érdekessége, hogy csodálattal ír a Bolyai-rendezvényekről, dicséri a magyarok hagyománytiszteletét, és mindezt szembeállítja az 1992-es, szegényesre sikeredett Lobacsevszkij-évfordulóval. Az emlékszám összeállítója, a folyóirat főszerkesztője, Staar Gyula interjút közöl az erdélyi származású és jelenleg Párizsban élő Tóth Imre tudományfilozófussal, Bolyai-kutatóval. /Borzási Péter: Újabb kiadványok Bolyai Jánosról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11/

2003. november 29.

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban megtartották a tudományos diákkonferenciát (TUDEK). Szervezője, Dvorácsek Ágoston tanár elmondta, hogy öt évvel ezelőtt a vadvirágokról írt dolgozatot irányításával egyik diákja, Nagy Kinga. Ezzel a Szeltersz varázslatos növényvilága című dolgozattal Csíkszeredában, majd Kunszentmiklóson nyertek előkelő helyezést. A következő évben a budapesti Természet Világa című folyóirathoz két dolgozatot nyújtottak be, az egyikért első díjat, a másikért dicséretet kaptak. Azóta minden évben küldenek cikkeket a Természet Világa által meghirdetett Református Középiskolák Tudományos Diákkonferencia (RKTDK) pályázatára. Dvorácsek Ágoston megalakította a kollégiumban a Fenichel Sámuel Önképző Kört, ahol minden iskolai évben 20-30 diák fejti ki munkáját. Támogatják őket a Budapesti Kutató Diákokért Alapítvány, a Természet Világa folyóirat, de sokszor váratlan adakozók is jelentkeznek. 1999-től 80 díjat és dicséretet hozott el a Bethlen Gábor Kollégium. A legtöbbet az anyaországból. /N. T.: "Mindenképp folytatni kell!"- Interjú Dvorácsek Ágostonnal. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

2004. április 28.

A Természet Világa című magyarországi természettudományi folyóirat áprilisi számának közel egyharmadát a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot népszerűsítő szakcikkek teszik ki. Bakó Botond cikkében (A nagyenyedi Bethlen Kollégium) a kezdetektől göngyölíti fel a tanintézmény életét. Győrfi Dénes A természettudományok a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban címmel közölt tanulmányt a könyvtár kincseiről. /Fehér megye. Természet – Világ – Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

2006. március 10.

Március 4-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében került sor a Természet Világa folyóirat XV. Diákcikk pályázatának eredményhirdetésére. A díjátadó ünnepségen, az anyaországi diákokon kívül erdélyi és vajdasági diákok is részt vettek. Erdélyből idén is marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, tordai, nagyenyedi és székelyhídi diákok érdemeltek ki díjakat. /Dvorácsek Ágoston: Erdélyi diákok a Magyar Tudományos Akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

2006. október 28.

A Magyar Tudományos Akadémián október 24-én tüntették ki Dumitriu Anna tordai nyugalmazott matematika szakos tanárt. A magyarországi és Amerikai Egyesült Államokbeli Rotary Club, valamint a Természet Világa folyóirat idén harmadjára részesít elismerésben egy-egy magyarországi és erdélyi tanárt. Dumitriu Anna sok éve foglalkozik a tordai Mihai Viteazul Főgimnázium Balázs Ferenc Diákönképzőkörének ifjú tagjaival. Az erdélyiek közül az elmúlt két évben Dvoracsek Ágoston nagyenyedi körvezető-tanár és Velencei András – Velencei Melinda baróti tanárházaspár részesült azonos elismerésben. /Ladányi Emese Kinga: Tanárok munkájának elismerése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2009. november 17.

Kőrösi Csoma Sándorra emlékeztek Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium diákjai, tanárai, a vendégek és más érdeklődők. Az Áprily-estek és a Fenichel Sámuel Önképzőkör közös rendezvényét Nagyenyedtől a Himalájáig címmel rendezték. Az nemzetközileg is elismert Fenichel Sámuel Önképzőkör tagjai a budapesti Természet Világa folyóirat 140. születési évfordulóján gyertyát gyújtottak a Kőrösi Csoma Sándor szobor talapzatán. Staar Gula főszerkesztő üdvözlő levelet küldött ez alkalommal „Csoma mai utódainak”, a kis „tudós jelölteknek” és Dvorácsek Ágoston körvezető tanárnak. A kör tagjai magyarországi rendezvényeken 83 díjat nyertek, a Természet Világa diákpályázatain 29-et, és ugyanannyi cikkük jelent meg a lapban. Az esten megjelent Bartha Zoltán, a Tinivár Könyvkiadó igazgatója, aki magával hozta Solymár László 81 éves budapesti író legújabb könyvét, amit Gyalog a halhatatlanságba (Tinivár, Kolozsvár, 2009) címen Kőrösi Csoma életéről írt. Krizbai Jenő történelem tanár tartott előadást az esten Kőrösi Csoma Sándor életéről. Szó esett Jakabos Ödönről is, aki végigjárta a nagy előd útját. /Bakó Botond: Nagyenyed – „Ólmot keresett és aranyat talált” 225 éve született Kőrösi Csoma Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998