udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: The Times

1991. augusztus 18.

Aug. 18-án Máriapócson a pápa a 200 ezer hívő előtt beszédében kifejtette, hogy a kisebbségnek joga van a léthez, a kultúrához és anyanyelvhez. A románokat arra buzdította, hogy jó kapcsolatot ápoljanak minden kereszténnyel és minden néppel, "országotok etnikai kisebbségével is..." /MTI, Reuter, Magyar Kurír (Budapest), aug. 18., The Times, aug. 19./ Máriapócsra várták Bálint Lajos gyulafehérvári érseket és az erdélyi magyarok többezres zarándokseregét, akik a román hatóságok akadékoskodása miatt /vasúti jegyek váratlan áremelése/ csak nagy nehézségek árán léphetik át a határt. A Magyar Államvasutak három vonatot küldött Lökösházára és Biharkeresztesre, hogy segítse az erdélyi híveket. /MTI/

1992. szeptember 8.

Az Új Magyarország tudósított arról, hogy a The Times szept. 8-i számában megjelent Tőkés László nyilatkozata /Timisoara bishop defies `injustice`/. Túl sok igazságtalanság és törvénytelenség történt, ezért elhatároztam, hogy valami radikálisat teszek a nép lelkiismeretének felébresztésére - jelentette ki a püspök. Ugyanebben a cikkben Florica Ciuca, Iliescu pártjának temesvári kampányszervezője kijelentette, hogy Tőkés László a CIA és minden bizonnyal több más kémszervezet ügynöke. /Új Magyarország, szept. 9./

1994. november 4.

Iliescu elnök nov. 4-én Londonból Brüsszelbe utazott, ahol a NATO-központban találkozott Willy Claes főtitkárral, majd Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5-6./ A "régi rendszer illata lengi be" Iliescut, írta a The Times. A román sajtó lelkesen beszámolt a "teljes pompával zajló állami látogatásról", közben csak rövid munkavizitről volt szó, írta a The Times. Iliescu indulatos gesztusokkal cáfolta a londoni lapnak adott nyilatkozatában, hogy ő rendelte volna a bányászokat Bukarestbe a liberális reformot követelők brutális szétverésére. /Pest Megyei Hírlap, nov. 5., The Times, nov. 4./

1998. szeptember 5.

Az őszi egyházmegyei, egyházkerületi választásokról tartott szept. 4-én sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, Szilágyi Aladár főgondnok és Borzási Gyula előadótanácsos. Az 1989 decemberi változások óta a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben harmadízben kerül sor általános tisztújításra. Az egyházközségi, presbiteri választásokat 1997 őszén bonyolították le. Tőkés László püspökségének időszaka alatt a közösségi felelősségvállalás szellemének hiányát nevezte a legnagyobb gondnak. Az idei tisztújítás újdonsága, hogy a megmérettetést vállaló lelkészeknek és világi vezetőknek politikai nyilatkozatot kell tenniük. Ennek tartalmaznia kell a Securitatéval 1990 előtt, illetve a Román Hírszerző Szolgálattal /SRI/ 1990 után fennállt kapcsolatokat. A nyilatkozatokat bizalmasan kezelik. A Harangszó (Nagyvárad) munkatársa megkérdezte, hogyan fogadja a több oldalról jövő támadásokat és vállalja-e az újabb püspöki jelölést. Nyilvánvaló, felelte Tőkés László, ha vele szemben felerősödik az ellenséges propaganda, az előbb-utóbb az egyházba is begyűrűzik. Megemlítette a Romániai Magyar Szóban megjelent leveleket, így Károlyi Kovács Imre paptamási lelkész nevében ismeretlen személy által írt rágalmazó levelet és a resicabányai lelkipásztorét, aki lemondásra szólította fel őt. Immár nem is a tisztségért, hanem a becsületért fontos a megmérettetés, válaszolta. Tőkés László a lejárató kampánnyal kapcsolatban közölte, hogy négy peres ügy van folyamatban. Az Aderavul főszerkesztője, illetve egyik munkatársa, Dorin Suciu ellen, továbbá a bukaresti anyagokat ellenőrizetlenül átvevő AP-hírügynökség, valamint a londoni The Times napilap ellen. Előbbivel szemben Kincses Előd, az utóbbi esetében Mark Harvey angol ügyvéd képviseli a püspököt. A The Times egyébként egy régi ügyet rángatott elő, azét a húszezer lejes elismervényét, melyet a püspök 1989 őszén teljes elszigeteltségben adott önzetlen barátai adományának igazolásául, s amit utóbb külföldi kémszervezetekkel való együttműködés honoráriumaként próbáltak feltüntetni. - Tőkés László a magyar egyetemet elutasító parlamenti bizottsági döntéssel kapcsolatban leszögezte: a hatalom gesztusértékű magatartásra sem volt hajlandó az anyanyelvi oktatás vonatkozásban. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 5-6./ Resicai lelkész: Makay Botond Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz /Romániai Magyar Szó, jún. 23/ című írásáról van szó.

1998. október 5.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke újra elmondhatja azt, amit 1994. jún. 15-i nyilatkozatában rögzített: 1989 óta alaposan átgondolt rágalomhadjárat folytatnak ellene a posztkommunista és szélsőséges nacionalista körök, a volt Securitate és a belső egyházi reakció erői. A CE Szövetség Zilahi Kálvin Szövetség csoportja indított globális aláírási kampányt és Internet-háborút nemcsak személye, hanem egyházkerülete törvényes rendje ellen is. Őket segítették a tiltakozó "erdélyi értelmiségiek" /1998. jún. 2./. Makay Botond resicai lelkész palástja mögé búvó "nagyváradi kollégái" intéztek támadást Tőkés püspök ellen, Makay Botond pedig felszólította a püspököt arra, hogy szíveskedjen tisztségéből távozni /1998. jún. 18./ 1994-ben a bukaresti Tinerama indított támadást, Tőkés Lászlót Szekuritáté-ügynöki múlttal vádolva, 1998 júniusában pedig az Adevarul közölt hasonló sorozatot. Ez alkalommal az Associated Press /AP/ is átvette a képtelen vádakat és világgá röpítette azokat, Emiatt jelenleg négy peres ügyben kénytelen becsületét védelmezni, nevezetesen az Adevarul főszerkesztője és Dorin Suciu nevű újságírója, az AP és a londoni The Times ellen indított perekben. A hollandiai lapokban /Trouw, Nederlands Dagblad stb./ megjelent lejárató cikkekkel szemben odavaló barátai védik meg. Balogh Barnabás egyházkerületi missziói előadó viszont a hollandiai Friesch Dagblad szept. 4-i számában támadta a püspököt. Ábrahám Dezső mocskolódásaihoz, akárcsak négy éve, a Romániai Magyar Szó nyújtott teret /1998. aug. 29-30./. Aczél Endre, a Népszabadság tollnoka erdélyi "magyar gettópolitikával" és irredentizmussal bélyegezte meg őt. Székely Ervin parlamenti képviselő a Medifaxnak adott augusztusi nyilatkozatában szintén a püspök titkosszolgálati múltját feszegette. /Tőkés László: Támadások kereszttüzében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

1999. január 11.

Tompa Gábor, a kolozsvári magyar színház igazgatója másfél éve megpályázta a budapesti Nemzeti Színház igazgatói állását. A Népszava kolozsvári tudósítójának elmondta, hogy Magyar Bálint akkori művelődésügyi miniszter kérte fel arra, hogy pályázzon. Tompa szerint a Nemzeti Színház nem sorolható még a magyar színházi élvonalba sem. A színháznak többszáz alkalmazottja van. Tompa szerint 20-25 alkalmazottja lenne a színháznak. Állandó társulat nélkül képzelték el Visky Andrással a Nemzeti Színházat, amely évadonként 2-3 produkciót mutatna be, az év többi részében pedig az ország, illetve a világ legjelentősebb színházait hívná meg. /A színházról - másképpen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11. - átvéve a Népszava jan. 9-i számából: Gál Mária /Kolozsvár/: A nemzeti ma elsősorban politikai harcok ürügye. Tompa Gábor kolozsvári rendező a magyarországi és a romániai színjátszásról. / A Romániai Magyar Szó nem idézte a beszélgetés további részét. Tompa szerint a Nemzetiben "a küldetéstudat agyonnyomta a művészi színvonalat." A tudósító, Gál Mária helyeselve jegyezte meg, hogy Tompa Gábornak Kolozsváron az elmúlt nyolc év sikerei segítettek elfogadtatni, "hogy a színháznak le kell vetkőznie azt a nemzetmentő küldetéstudatot, amely a kommunista érában nagyon hangsúlyozott volt az erdélyi színházakban". Tompa szerint a középszer a visszahúzó erő. Tompa büszkén sorolta, hogy az általa vezetett társulat eljutott különböző nyugati országokba és elismerően írt róluk a Le Monde, a The Times. - Marosvásárhelyről és az ottani színházról lekicsinylő Tompa Gábor véleménye: "egyre inkább provincializálódó, belterjes, önelégült transzilvanizmusban lubickoló társadalom alakult ki az egykoron oly pezsgő szellemi életű kisvárosban. Színházát már meg sem próbálom összehasonlítani az egykorival." /Népszava, jan. 9./

2000. november 27.

A nemzetközi sajtó a romániai választásokról. Euronews: "Románia újra megismétli a múlt hibáit, mivel a választásokon szereplők - bár a kommunizmusnak vége - ugyanazok maradtak. Ugyanakkor a második fordulóban a következő két jelölteket véli esélyesnek: Iliescu - " a volt ifjúsági miniszter Ceausescu idejéből", és Corneliu Vadim "a volt diktátor nacionalista udvari költője." - CNN: "az eredmények veszélyeztetik Románia integrációját az euro-atlanti struktúrákba." - New York Times: "C.V. Tudor hatással volt azokra, akik háborút akarnak Magyarországgal Erdélyért." - Le Monde: "Iliescu megválasztása a románok által egy szükséges rossz az aktuális kormány megbüntetésére, ugyanakkor a románok egy tíz éve halott ember megszavazására készülnek." - The Independent: " Ceausescu segédje elnök lesz. - BBC: "A jövő kormány rá lesz utalva külföldi támogatásra - a románok nem nőtték ki a kommunizmust." - The Times: "Ion Iliescu, Ceausescu volt szövetségese és a PDSR vezetője megnyeri az elnöki választásokat" címen arról ír, hogy a PDSR sikerének a titka az Iliescu által tett ígéretei a szegényeknek, mely le fogja állítani az ipari átszervezést, amit máskülönben még Adrian Nastase is szorgalmazott. - Agence France Presse: "A külföldi befektetők nem félnek a baloldali erők hatalomrajutásától." - Die Welt: "Romániában a volt kommunisták jutnak hatalomra." /RMDSZ Sajtószemle, nov. 27. - 471. sz./

2002. július 23.

Tőkés László református püspök az Európai Emberjogi Bíróságra viszi azt a büntetőjogi pert, amelyet rágalmazás miatt indított Alison Mutler, az Associated Press hírügynökség romániai tudósítója ellen, közölte Kincses Előd, Tőkés védőügyvédje. Alison Mutlert fellebbezése nyomán felmentette a bíróság, miután az újságírónőt azzal vádolták, hogy a The Times című londoni lapban a Szekuritátéval való együttműködéssel rágalmazta Tőkés Lászlót. Mutler azt követően fellebbezett, hogy a bíróság elsőfokon 700 millió lej értékű erkölcsi kártérítés kifizetésére ítélte őt és az Associated Press hírügynökséget. /Tőkés Európának tesz panaszt. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./

2003. január 31.

Tony Blair brit kormányfő és hét további európai vezető - köztük Medgyessy Péter miniszterelnök - közös felhívásban áll ki az egységes fellépésért Irak lefegyverzésének ügyében a The Times jan. 30-i számában, figyelmeztetve egyben az ENSZ-t arra, hogy hitelességének megőrzése a tét ebben a kérdésben. A közös felhívást a brit és a magyar kormányfő mellett José María Aznar spanyol, Silvio Berlusconi olasz, José Manuel Barroso portugál, Leszek Miller lengyel, Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök és Václav Havel távozó cseh államfő írta alá. A felhívás szerint a nemzetközi közösségnek továbbra is egységesen kell ragaszkodnia a bagdadi rendszer lefegyverzéséhez, mert "erőnk az egységben rejlik". A nyolc európai vezető szerint nem megengedhető, hogy egy diktátor módszeresen megsértse az ENSZ- határozatokat. Ha ezeknek a határozatoknak nem lehet érvényt szerezni, a Biztonsági Tanács elveszti hitelességét, aminek a világ békéje látná kárát. - Bízunk abban, hogy a Biztonsági Tanács ellátja felelősségteljes feladatát - áll a közös felhívásban. /Európai vezetők Irak lefegyverzéséért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./

2004. december 6.

A Habsburg-birodalom szelleme fog lebegni Közép-Európa felett vasárnap, amikor a magyarok a határokon túli 3 millió testvérük magyar állampolgárságáról szavaznak – írta elemzésében a december 4-i The Times. A vezető konzervatív londoni napilap „A Habsburgok öröksége kísérti az EU-t” című budapesti tudósításában azt írta, hogy a kettős állampolgárság terve „éppen középen vágta ketté az országot”". Emellett feldühítette a szomszédokat, fölvetve azt a kilátást, hogy „magyarok fognak beözönleni az EU-ba”, amelyhez Magyarország alig hét hónapja csatlakozott. A jobboldali ellenzék pártjai, köztük a Fidesz azonban a tervben a trianoni csorba kiköszörülésének lehetőségét látják – áll az elemzésben. A The Times felidézte, amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondott a lapnak nemrégiben tett londoni látogatása során. A kettős állampolgárságról a magyar kormányfő a novemberi interjúban azt mondta: az a magyar társadalmi élet mellett át fogja formálni a külföldön élő magyar kisebbség életét is, a magyaroknak ugyanis „a románok és a szerbek azt fogják mondani: magyar állampolgárok vagytok, mit akartok itt? Nem gondoljátok, hogy haza kellene mennetek?” /A The Times szerint: „A Habsburgok öröksége kísért". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2006. február 9.

Huszonhárom országból hetvenkilenc tudós aláírását gyűjtötte össze a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az önálló magyar állami egyetem támogatásáért. Az ügy érdekében írt levelet a testület José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu államfőnek és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek is elküldi. A levél tartalmát a BKB-tagjai február 8-án három helyszínen – Kolozsváron, Budapesten és Salzburgban – ismertették. Így a szervezők azt remélik, hogy az ügy nagyobb figyelmet kap nemzetközi színtéren is. Bodó Barna, a BKB elnöke és Kovács Lehel, a BKB-tagja Kolozsváron elmondta: Budapesten Hantz Péter, Salzburgban pedig Péntek Imre mutatta be a sajtónak a levél tartalmát. Az 1990 óta példátlannak számító aláírásgyűjtést az elmúlt két hónapban végezték. Emlékeztetettek, 1990-ben volt még egy hasonló akció, akkor Michael Atiyah kezdeményezésére az Oxford Egyetem Matematika Intézetének nevében 18 munkatárs írta alá a levelet. A tanuláshoz való jog címet viselő dokumentum megállapította: a Bolyai Egyetem „1945-től 1959-ig működött, és kitervelt felszámolása, erőszakos beolvasztása a dominánsan román tannyelvű Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE), egyike volt Nicolae Ceausescu személyes politikai győzelmének”. Az aláírás kezdeményezői emlékeztetnek, hogy az utóbbi tizenöt évben a felsőoktatásban nem sikerült elérni a nyelvi egyenlőséget. „Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi egyetemi struktúra nem szolgálja megfelelő módon a romániai magyar nyelvű szakemberképzést. Noha Magyarország kormánya két magánegyetemet is fenntart Erdélyben, a romániai magyar fiatalok számaránya a felsőoktatásban jóval a demográfiai arányok alatt van” – áll a levélben. Európában és máshol sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, amelyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás. Végül megjegyzik, ismerik a Romániát nyomasztó jelenlegi nehézségeket, de úgy gondolják, hogy egy valóban demokratikus társadalom létrehozása érdekében a román államvezetésnek biztosítania kell a másfél milliónyi magyar nemzeti kisebbség számára az említett jogokat. „Ennek érdekében sürgetjük a szükséges lépések haladéktalan megtételét az állami támogatású kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért” – áll a levélben. Az aláírók között kilenc Nobel-, illetve az ezzel egyenrangú Abel- és Wolf-díjas tudós is szerepel, közöttük megtalálható Elie Wiesel, Oláh György, Lovász László. Kézjegyével ellátta még a BBTE két díszdoktora is. A megkeresett tudósok közül tizenöten nem válaszoltak a BKB levelére, de az aláírók száma nőhet, ugyanis a szervezők bejelentették, hogy fél évente megismétlik ezt az aláírásgyűjtési akciót. A három vezető politikushoz elküldendő iratcsomóhoz rövid szándéklevelet is csatoltak, amit Kónya-Hamar Sándor képviselő, europarlamenti megfigyelő és Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke is aláírt. Bodó Barna kifejtette, az aláírásgyűjtésen kívül folyamatban van az Európai Parlamenti képviselők megkeresése is. Hozzátette: eddig tizenöt találkozójuk volt, amelyen az önálló egyetem kérdésében kértek támogatást. Kovács Lehel szerint az állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozása után a Bolyai és a Babes egyetem együttműködhet a Babes–Bolyai Konzorciumnak nevezett szervezet keretében. Szerinte így nem válik szükségessé, hogy a jelenlegi infrastruktúrát elkülönítsék egymástól a román és a magyar tagozat számára. Mivel a magyar nemzetiségű diákok száma körülbelül az egyetem diákjainak 25 százalékát teszi ki, elég lenne, ha a termek, laboratóriumok használatában ennek az aránynak megfelelő használati időt szabnának meg. A BBTE szenátusa február 20-án tűzi napirendre a magyar karok kérdését. Az Oktatási Minisztériumban jelenleg az új felsőoktatási törvényen dolgoznak – tájékoztatta a Szabadságot Kötő József államtitkár. Azt tervezik, hogy a felsőoktatási intézmények keretében új karok létrehozása ne csupán az egyetemi szenátus jogkörébe tartozzon, hanem kormányrendelettel is létre lehessen hozni azokat. /Borbély Tamás: Világhírű tudósok a Bolyai Egyetemért. Nagyszabású aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ 1990. július 7-én a The Times hasábjain jelent meg egy olyan nyílt levél, amelyet 18 amerikai tudós írt alá Sir Michael Atiyah, Abel-díjas matematikus vezetésével, amelyben kérték a magyar nyelvű Bolyai Egyetem azonnali újraindítását. Ezt a levelet egészítették ki és frissítették fel a kezdeményezők. A nyílt levélben arra hivatkoznak, hogy „Európában és máshol is sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, melyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás.” Bodó Barna hangsúlyozta, a jelenlegi belpolitikai viszály nem hátráltatja őket munkájukban, kialakított program szerint haladnak. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora szerint az arra vonatkozó döntés, hogy legyen-e magyar nyelvű állami egyetem vagy sem, a kormány hatáskörébe tartozik. Úgy véli, a BBTE az európai normáknak megfelelő multikulturális intézmény, ami jól működik jelenlegi formájában. „A Bolyai Kezdeményező Bizottság nyílt levelével kapcsolatban a BBTE magyar vezetőségének nincs hivatalos álláspontja, de hivatkozhatunk a régebb megfogalmazottakra, mert a kérés nem új, csak éppen egy újabb beadvány jelent meg” – mondta Nagy László rektor-helyettes. Nem biztos, hogy jót tesz a magyar nyelvű oktatásnak, ha a Babes-Bolyai Tudományegyetemet kettéválasztjuk – mondta Nagy. /Debreczeni Hajnal, Antal Joós Erika: Nobel-aláírók a Bolyaiért? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2006. február 24.

Február 20-i számában publikálta a The Times a nyílt levelet, amelyet a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) felkérésére több mint hetven rangos tudós (köztük Nobel- , Wolf- és Abel-díjasok) írt alá. A levélben azt kérik a világhírű tudósok, hogy a román állam állítsa vissza az önálló egyetemet. 1,5 millió magyarról van szó Romániában – hívják fel a figyelmet a tudósok és írók. Az aláíró Sir Michael Atiyah emlékeztet arra, hogy ő és tudóstársai már másfél évtizede megfogalmazták kérésüket, illetve kifejezték aggodalmaikat a romániai felsőoktatási szabadság és a kisebbségi jogok helyzetével kapcsolatban – az akkori nyílt levelet 1990. július 7-én publikálták a Timesban. Már ekkor kérték a Bolyai Egyetem visszaállítását Kolozsváron, most pedig az aláírók megismétlik kérésüket. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

2006. február 28.

Nem kívánta kommentálni a The Times ügyeletes szerkesztője azokat a vádakat, miszerint a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) levelének közzétételével a brit napilap hozzájárult volna a nemzetközi közvélemény félretájékoztatásához. “Ha valaki válaszolni akar erre a levélre, írjon nyugodtan a The Timesnak. Itt minden levél egyenlő elbírálás alá esik, ha megfelelő színvonalú, akkor közöljük” – szögezte le. A viszály tárgya a BKB azon levele, amely kéri a magyar egyetem létrehozását a Bolyai egyetem visszaállításával. A petíció-levelet 60 tudós, irodalmár, köztük Nobel-díjasok is aláírták. A teljes levél csak a The Timesban, rövid változata azonban több német lapban is megjelent. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetése szerint a levél félretájékoztatja a nemzetközi közvéleményt. A kezdeményező bizottság tagjai szerint a BBTE is félretájékoztat, mert Brüsszelben terjesztett kiadványaiban az áll, hogy az egyetemen kétnyelvű feliratok vannak, holott ez nem igaz. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora leszögezte: megmarad a Babes-Bolyai multikulturális jellege, nem engedélyezik az egyetem nemzetiségi és nyelvi alapon történő szétválasztását. Nicolae Bocsan rektor heves kifakadással zárta nyilatkozatát: “Ez a köszönet azért, hogy mi tettük a legtöbbet a magyar nyelvű felsőoktatásért ebben az országban. Egyetlen romániai egyetem se támogatta a kisebbségek nyelvén történő oktatást olyan módon, ahogyan a Babes-Bolyai tette.” /Debreczeni Hajnal, Isán István Csongor: The Times: írjanak ők is levelet! = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

2007. március 3.

A The Times vezető londoni napilap március 2-i számában közölt interjúban arra a kérdésre, hogy erősödött-e az antiszemitizmus a tavaly őszi események óta, Gyurcsány Ferenc kormányfő kijelentette: soha nem volt annyi antiszemita megjegyzés, mint mostanában. Arra a kérdésre, hogy szerinte csak a szocialista párt képes-e megvédeni Magyarországot a radikális antiszemitizmustól, a kormányfő kijelentette, hogy legalább három ilyen párt van: a szocialisták, az SZDSZ és az MDF. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az interjúra reagálva „Gyurcsány Ferencnek semmi sem szent” címmel hozott nyilvánosságra nyilatkozatot. Eszerint a Fidesz európai parlamenti képviselői megdöbbenéssel fogadták, és kategorikusan visszautasítják a miniszterelnök állításait.,,Gyurcsány az interjúban antiszemitizmussal vádolja a Fideszt, és egyben azt állítja, hogy Magyarországon komoly veszélyt jelent a növekvő zsidóellenesség. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Fidesz politikusai tetteikben úgy is, mint nyilatkozataikban mindig, ismételten és határozottan kiálltak a demokrácia mellett, és minden szélsőség, így az antiszemitizmus ellen is” – olvasható az állásfoglalásban, amely szerint Gyurcsány ismételten tanúbizonyságát adta politikai és erkölcsi gátlástalanságának, zsidók millióinak szenvedését aktuálpolitikai célokra felhasználva, az áldozatok emlékét gyalázza meg. /Gyurcsánynak semmi sem szent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./

2009. július 31.

Eckstein-Kovács Péternek a tusnádfürdői EU-táborban elhangzott nyilatkozatát az EMI cáfolta, erre reagált most Eckstein-Kovács Péter. Az EMI nem képviseltette magát a Csíkszeredán tartott, Budaházy melletti szimpátiatüntetésen, közölték. Eckstein-Kovács Péter az MTI július 6-i tudósítását hozta fel, eszerint a képviseltette magát az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) a tüntetésen.,,Az EMI független civil ifjúsági szervezet, egyetlen erdélyi vagy magyarországi politikai párt mellett sem kötelezte el magát” – áll az EMI nyilatkozatában. Eckstein-Kovács Péter ezt azzal cáfolta, hogy az EMI-táborba meghívták Vona Gábort, a Jobbik elnökét, más magyarországi pártok viszont nem kaptak meghívást. Eckstein-Kovács Péter a Jobbikat és a Magyar Gárdát szélsőséges szervezeteknek tartja, így gondolja ezt többek között a New York Times, a The Times, a Le Figaro és a Spiegel is. Eckstein kéri azokat a kiváló erdélyi értelmiségieket, egyházi és közéleti személyiségeket, művészeket, akik részt vesznek az EMI-táborban, vizsgálják meg, mennyire fér össze nézeteikkel, hogy képletesen egy asztalhoz üljenek a Jobbik vezetőivel. Eckstein-Kovács Péter kijelentette, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. közpénzekkel támogatja az EMI-tábort, amelyik teret enged szélsőséges politikusoknak, ez megengedhetetlen egy RMDSZ-színekben megválasztott tisztségviselő számára, ezért várja az RMDSZ vezetőségének véleményét ebben a kérdésben. /Eckstein-Kovács Péter: Válasz az EMI-nek (Visszajelzés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./ Előzmény: Sylvester Lajos: Nem szélsőségesek (Erdélyi Magyar Ifjak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998