udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: The Washington Times

1991. május 31.

A Securitate, a régi-új román titkosszolgálat változatlanul merényleteket követ el emigránsok ellen, nyilatkozott Dorin Tudoran emigráns író a Washington Times máj. 31-i számában, őt is megfenyegették, Ion Culianu chicagói egyetemi tanárt a múlt héten ismeretlenek agyonlőtték, miután fenyegető telefonokat kapott. - Mihai Pacepa elmondta a lapnak, hogy a legtöbb újonnan kinevezett román nagykövet a titkosszolgálat embere. /MTI/

1993. január 18.

Másfél éve ismeretlen tettesek agyonlőtték a chicagói egyetemen tanító Ioan Culianu román teológust. Legtöbben úgy vélik, hogy Bukarest hallgatta el, mert hevesen bírálta az Iliescu-kormányt és a Securitate továbbélését. Egy másik román emigráns, Andrei Condrescu szintén a Securitatera gyanakszik. A washingtoni román nagykövetség szóvivője cáfolta ezt a feltételezést, mondván, hogy a román sajtó is bírálja a kormányt. /The New York Times, jan. 17. ismertette: Tovább gyilkol a Securitate. = Új Magyarország, jan. 18./ Ion Culianu meggyilkolásáról: The Washington Times, 1991. máj. 31. - ismertette: MTI/

1994. augusztus 1.

A The Washington Times tudósít Romániáról, a súlyos gazdasági gondokról, a román-magyar határ zsúfoltságáról. Kolozsváron a nacionalista Funar polgármesternek útjában áll a város főterén álló Mátyás-szobor, egy magyar király szobra. A szobor eltávolítása érdekében ásatásokat szorgalmazott a téren, azonban a minisztérium ezt megtiltotta. /David B. Ottaway: Post-Communist Country A Pre-Industrial Time Warp. = The Washington Post, aug. 1./

1995. október 4.

Az amerikai útjáról okt. 4-én hazaérkezett Iliescu elnököt politikai botrány fogadta Bukarestben. A bukaresti sajtó ugyanis megírta, hogy az államfő Washingtonban " két román Zsirinovszkijnak" nevezte a kormánykoalícióban részt vevő két szélsőséges párt vezetőjét, Gheorghe Funart és Corneliu Vadim Tudort, egyúttal kérve felmentésüket, mert nem igazán képviselik pártjaikat. Iliescu Washingtonban azt is kimondta, hogy a Molotov-Ribbentrop paktummal elvett román területeknek vissza kell térniük Romániához. /Ezt a kijelentését a The Washington Times idézte, átvette a bukaresti Adevarul, olvasható a Magyar Hírlap okt. 5-i számában./

1996. február 7.

Románia egyértelműen elkötelezte magát a nyugati integráció mellett - nyilatkozta febr. 6-án a The Washington Times című lapnak Teodor Melescanu külügyminiszter. Melescanu elutasította, hogy Bukarest engedjen bármilyen moszkvai nyomásnak és beérje valamiféle korlátozott NATO-tagsággal. Melescanu szerint nem lehet és nincs is értelme a NATO-n kívüli biztonsági rendszert létrehozni /ezt néhány éve Nastase javasolta/. A külügyminiszter szerint a nem szláv Románia mindig is a nyugati értékrend felé vonzódott. Az ukrán-román vitákról elmondta: Románia a Kígyó-szigetet nem követeli vissza, de mivel azt az egykori Szovjetunió jogtalanul szerezte meg, a gazdasági hasznosítást rendezni kell. Bukarest ragaszkodik ahhoz is, hogy Ukrajna ítélje el a Besszarábiát neki ítélő Molotov-Ribbentrop paktumot. /Teodor Melescanu Washingtonban Bukarest nem enged a nyomásnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Arra a kérdésre, hogy amerikai nyomásra szakított-e a kormány az antiszemita és magyarellenes pártokkal, a külügyminiszter kijelentette: Alfred Moses nagykövet csupán azt mondta ki, "ami valamennyiünk fejében motoszkált. Egyetlen ország sem akar olyan színben feltűnni, hogy azt mondhassák rá: antiszemita vagy idegengyűlölő erőkre támaszkodik." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

1998. július 15.

Júl. 16-án Bill Clinton amerikai elnök a Fehér Házban fogadta Emil Constantinescu román államfőt, aki hivatalos állami látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban. A találkozón Constantinescu igyekezett tájékozódni hazája NATO-csatlakozásának esélyeiről, valamint amerikai támogatást kért Románia gazdasági megújulásához. Constantinescu közölte: az amerikai elnökkel megvitatta a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat, és a maga részéről kifejtette, hogy az amerikai cégek beruházásai "segíthetik Romániát a fejlett technológián alapuló, számítógépekkel jól ellátott társadalom kialakításában". Clinton pedig a találkozó után újságíróknak annyit mondott, hogy mély benyomást tesz rá Románia előrehaladása. (Egyébként Michael McCurry, a Fehér Ház szóvivője - még a találkozó előtt - közölte: Clintonnak szándékában áll leszögezni, hogy az Egyesült Államok a NATO-bővítési folyamat továbbvitele, a "nyitott ajtók politikája" mellett áll, s bátorítani fogja a román vezetést, hogy az ország folytassa a gazdasági reformok politikáját.) Constantinescu a The Washington Times júl. 16-i számában megjelent nyilatkozatában úgy vélekedett: a Kaszpi-tenger alatti hatalmas olaj- és gázkészletek növelik a Fekete-tenger térségének stratégiai jelentőségét. Ha Románia NATO-tag lenne, az atlanti szövetség kiterjeszthetné hatókörét a Fekete-tenger keleti partvidékén elhelyezkedő kaukázusi országokra, amelyek Nyugatra akarják eladni az olajat - fejtegette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18-19./

2001. február 2.

Mircea Geoana külügyminiszter ismét Washingtonba utazott. Szerinte a balkáni helyzet továbbra sem megoldott, ezért intenzív amerikai és európai részvétel melletti kezelést igényel. Geoana, Románia volt washingtoni nagykövete jan. 31-én Washingtonban, a sajtóklubban tartott előadást. Álláspontját a The Washington Times jan. 31-i számában is kifejtette. Mircea Geoanat febr. 1-jén fogadta Colin Powell, az Egyesült Államok nemrég kinevezett külügyminisztere is. /Mircea Geoana (ismét) Washingtonban. A balkáni helyzet továbbra sem megoldott - hangoztatta. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2001. március 12.

Az egykori kommunista funkcionáriusok romániai visszatéréséről írt a The Washington Times márc. 10-i számában Ion Pacepa, aki Nicolae Ceausescu uralma idején a román hírszerzés vezetőjeként Nyugatra szökött. A cikk szerint Romániában újra felütötte fejét az antiszemitizmus. Utalt egyebek közt arra, hogy amerikai zsidó szervezetek kérték Ion Iliescu államfőt, vessen véget a náci korszakbeli vezetők rehabilitálásának. Pacepa megjegyezte: teljesen összeegyeztethetetlen lenne Románia jelenlegi soros EBESZ-elnöki funkciójával, ha tisztelegne a hírhedt Ion Antonescu marsall emléke előtt. "Az új antiszemiták nem mások, mint a régi kommunisták, akik ismét többségben vannak a parlamentben" - írta Ion Pacepa. A volt kémfőnök írásában sorra vett néhány "nacionalistává átkeresztelkedett kommunistát". A törvényhozásban jelen lévők közül kiemelte Corneliu Vadim Tudort, a Ceausescu család egykori "udvari költőjét", a Nagy-Románia Párt mostani vezetőjét, Gheorghe Buzatu volt kommunista történészt, aki újabban a vasgárdistákról szóló írásaival igyekszik rehabilitálni az egykori fasisztákat, valamint Constantin Florescut, a Ceausescu-féle "kulturális miniforradalom" egyik értelmi szerzőjét, aki antiszemita és magyarellenes aktivistává "képezte át magát". Pacepa élesen bírálta Bill Clinton volt amerikai elnököt, amiért tavaly decemberben támogató hangvételű levelet küldött Bukarestbe a hatalomba visszatért kommunistáknak. Kifejezte reményét, hogy George Bush, az új republikánus elnök "hozzásegíti majd a románokat annak meglátásához, milyen csúnya az új kormányzatuk ábrázata". /Pacepa: Romániában kiújult a zsidóellenesség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./ Pacepa két egykori beosztottjának a karrierjére is felhívta a figyelmet: Ristea Priboi lett annak a törvényhozási bizottságnak az elnöke, amely a hírszerzés fölött gyakorol felügyeletet, Tudor Tanase nyugalmazott tábornokot pedig megbízták az elektronikus megfigyelő rendszerek részlegének irányításával. /A kommunista vezetők visszatérnek. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 16./

2002. február 2.

A The Washington Times febr. 1-jei beszámolója szerint Románia meggyőzési kampányt indít az Egyesült Államokban a NATO déli szárnyának Románia felvételével történő megerősítése érdekében. A román törekvésekről nagykövet tájékoztatta a lapot. A nagykövet felhívta a figyelmet arra, a jövő héten, a Washingtonban sorra kerülő (évente megrendezett) országos imareggelin jelen lesz Ion Iliescu elnök is, aki amerikai tartózkodása alatt Románia NATO-felvétele mellett fog érvelni. (Február 7-én tart Washingtonban előadást Iliescu, amelynek téma a nyugati identitáshoz való román visszatérés.)

2003. április 30.

A Washington Times által idézett George Allen republikánus szenátor hangsúlyozta, hogy az amerikai csapatok átirányítása nem az amerikai politikát ellenző nyugat-európai országokkal szembeni büntetést jelenti, sem pedig a Washingtont támogató kelet-európai államok megjutalmazását, csupán az Egyesült Államok stratégiai érdekeit követi. George Allen közölte, hogy Amerika elsősorban Romániában, Bulgáriában vagy Magyarországon kíván erősebb katonai bázist működtetni, éspedig azért, mert ezek az államok közelebb vannak a lehetséges konfliktusövezetekhez. A közép-kelet-európai államok lakosságának viszonyulása az amerikai csapatok befogadására jóval pozitívabb, mint a nyugat-európai állampolgároké. A működtetési költség ezekben az államokban lényegesen alacsonyabb, mint a nyugatiakban.A szenátor vélekedését osztja James Jones tábornok, az amerikai hadsereg európai parancsnoka, aki szerint Romániának és Bulgáriának jó esélyei vannak az új amerikai támaszpontok befogadására. /I. F.: Csapatátirányítás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2006. január 23.

A bukaresti Adevarul Ion Mihai Pacepa tábornokkal készített interjúi szerint fegyver, lőszer és kábítószerek exportjával Ceausescu 1978-ig 400 millió dollárt gyűjtött össze. A Román Külkereskedelmi Bankban nyitott, TA jelzésű, titkos számlájába egyedül Victor Nanescu ezredesnek volt betekintése, aki 1990 után váratlanul belügyi államtitkár, az akkor újjászervezett Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) aligazgatója lett, de a 400 millió dollár sorsa azóta is rejtély. Pacepa szerint a posztforradalmi Románia másik legnagyobb mulasztása: tisztázni, hogy 1989 végén, a forradalmi események teljében miért, kinek a parancsára tették el láb alól Constantin Nuta, Mihai Velicu, majd Dumitru Puiu, Nicolae Doicaru, Emil Macri securitate-tábornokokat, valamint Gheorghe Ardelean ezredest, az USLA rohamosztag parancsnokát. Pacepa szerint azért kellett elhallgattatni őket, akárcsak a Ceausescu-házaspárt is, mert túl sokat tudtak a hatalomra kerülő személyiségek múltjáról. Pacepa példaként említette Nicolae Doicaru tábornokot, a DIE (Külföldi Információs Szolgálat) volt parancsnokát, aki ismerte Virgil Magureanu múltját. Pacepa az interjúsorozatban ismertette Virgil Magureanu pályafutását, hogyan lett 1972-ben a Securitate kollaboránsa, majd Mihai Mihaila álnéven aktív tisztje, 1989. december 25-én hogyan került Targovistére, hogy szerepet vállaljon a Ceausescu-házaspár kivégzésében. Ion Iliescu államelnök ilyen érdemek alapján választotta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ élére, ahol bebizonyította szakértelmét a diverzióban: olyan titkos adatokat szolgáltatott ki a sajtónak, de szükség esetén gyártott is, amelyek kompromittálták az Iliescu-rendszer ellenzékének vezéralakjait. (Az RMDSZ legtekintélyesebb politikusai is közöttük voltak). Végül éppen ez a túlbuzgóság lett Magureanu veszte. A SRI 1997. április 21-én sajtónyilatkozatban ítélte el a Washington Times-ot, amiért szóhoz juttatta Ion Mihai Pacepa hazaárulót. Azért, hogy a nyilatkozat ne veszélyeztesse a felfelé ívelő román-amerikai kapcsolatokat, Pacepa telefonon értesítette Adrian Severin külügyminisztert, hogy washingtoni politikai körökben nagy felháborodás fogadta a SRI lépését. Másnap este a sajtó közölte Virgil Magureanu lemondását. 1999. június 7-én pedig Bukarestben megkezdődött Ion Mihai Pacepa rehabilitálásának pere. A kulisszák mögé betekintést nyújt a Ziua 1999. június 12-i száma: leközölte a Washington Times előző nap megjelent cikkét. Ebben Michael Leeden, Ronald Reagen minisztere, Alexander Haig tábornok, NATO-főparancsnok tanácsosa kijelentette: Románia csak abban az esetben lehet NATO-tagország, ha rehabilitálja Pacepa tábornokot, aki döntő mértékben járult hozzá a kommunista rendszer összeomlásához. 1999. június 8-án a Legfelső Törvényszék 21 év után rehabilitálta Ion Mihai Pacepát, aki elnöki rendelettel visszanyerte tábornoki rangját is. /Barabás István: Akiket idegesít a tábornok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998