udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Times

2004. november 23.

A Magyarok Világszövetsége szerint a magyar kormány alkotmánysértő és törvénysértő magatartást tanúsít akkor, amikor részesévé válik a kettős állampolgárságról szóló ellenkampánynak, ezért a szövetség feljelentést tett a rendőrségen és az ügyészségen – mondta Patrubány Miklós, az MVSZ újraválasztott elnöke. “(...) az egyik kormányzó párt, az MSZP, milliós tételben gyárt olyan, a választókat súlyosan félretájékoztató dokumentációt, amelynek címoldalán ott szerepel maga a miniszterelnök, amelynek a második oldalán ott szerepel a kormány egyik minisztere, Hiller István. Ez megengedhetetlen, aki ezt elköveti, a népszavazás tisztaságát, esélyegyenlőségét veszélyeztető bűncselekményt követ el” – közölte Patrubány Miklós. Elmondta: az MVSZ a rendőrségen és az ügyészségen tett feljelentést ismeretlen tettes ellen azért a szórólapért, amelyet ötmillió példányban terjesztett az MSZP az országban. A szórólapok kimerítik a Btk. 211 paragrafusában foglalt bűncselekményt, amely a népszavazási félretájékoztatásra vonatkozik. Közölte: “Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (...) a Times-ban olyan utalást tett, amely alkalmas arra, hogy a kisantant országokat, jelesül Romániát és Szerbiát, magyarokat a magyarok ellen hangolja.” “Mindezek alapján azt kell mondanunk, hogy a MVSZ kénytelen az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) fordulni” – tette hozzá. /Az MVSZ feljelentést tett a magyar kormány népszavazási kampánya miatt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

2008. január 28.

Londonban is sikere van Dragomán György A fehér király című regényének: a művet a Guardian, valamint a Sunday Times, a Times irodalmi melléklete méltatta a napokban. A regény egy tizennégy éves kamasz szemszögéből mutatja be a nyolcvanas évek Erdélyét, a Ceausescu-rezsim hétköznapjait. A marosvásárhelyi származású írónak ez a második kötete, a regényt Márai Sándor-díjjal jutalmazták, s jelenleg több mint húsz nyelvre fordítják. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2009. július 28.

A közeledő választási bukástól való félelem közrejátszik abban, hogy az öndefiníciós zavarokkal küszködő MSZP legutóbb a határon túli magyarok felé nyújtotta ki kezét. Sőt az ugyancsak meghasonlott SZDSZ is újragondolná a kettős állampolgárság kérdését. Az MSZP-frakció külügyi munkacsoportja elképzelhetőnek tartaná a „külhoni magyar státus” törvénybe iktatását, fogalmazott Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke néhány hónappal ezelőtt, egy márciusi ungvári rendezvényen a magyar nemzet újraegyesítését a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség egyik alappillérének nevezte. 2004-ben Gyurcsány Ferenc kormányfő a népszavazás előtt kijelentette: „Nemmel szavazok a kettős állampolgárságra, a nemzetegyesítésre hivatkozó nemzetmegosztásra. ” Kovács László 2004-ban gyermeteg elképzelésnek nevezte, hogy egyetlen döntéssel több százezres vagy milliós magyar közösségek együtt váljanak magyar állampolgárrá. Ha az állampolgárság megszerzése egyszeri döntéssel nagy tömegekre vonatkozna, katasztrofális helyzetet idézne elő – mondta. Mintegy hárommillió embernek kellene biztosítanunk mindazokat az ellátásokat, melyek Magyarországon állampolgári jogon járnak – vélekedett Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyekért felelős biztosa. Annak idején Népszabadság Korózs Lajos, az egészségügyi minisztérium politikai államtitkárának kalkulációit idézte, amely 800 ezer ember áttelepülésére végzett számításon alapult. Eszerint az állampolgársággal járó juttatások – ilyen például a gyes, a gyed, a rokkantsági ellátás, a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás, a nyugellátás – 161 milliárd forintos pluszkiadást jelentenek. A Népszabadságban pedig szivárogtattak a szocialisták: hatástanulmányuk becslései szerint mintegy 750 ezren rendelkeznek magyarigazolvánnyal, e személyek áttelepülése 95 milliárd forintos szociális többletköltséget okozna. Ez az összeg félmillió személy esetén 63 milliárd, százezer ember esetén pedig 12 milliárd lenne. Eközben Gyurcsány Ferenc több megszólalásában is a következményekre figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy nem a pénzről van szó, de mégis: „ez az ügy pénzbe kerül”. A Times-nak adott interjújában pedig azt mondta: hogy a románok és a szerbek a kettős állampolgárság megadása után azt mondhatják a magyaroknak: „Mit akartok itt? Nem gondoljátok, hogy haza kellene mennetek?” Lendvai Ildikó, most az MSZP elnöke, 2004-ben, MSZP frakcióvezetőként egy televíziós műsorban azt mondta: a kettős állampolgárság nem megoldás sem a határon túli magyaroknak, sem Magyarországnak, mert egy tömeges bevándorlás összeroppanthatja az anyaország gazdaságát. Közölte azt is: egy felmérés szerint az erdélyi 18 és 35 év közötti magyar fiatalok közül minden harmadik kivándorolna Magyarországra, ha megkapná az állampolgárságot. „Ez egy második Trianon” – jövendölte. A kettős állampolgárság hívei számára hatalmas csalódással végződő népszavazás után a határon túli magyarok egy része megtagadásuknak érezte a szocialista ellenkampányt. Az SZDSZ most szintén rátalált a magyarokra. A 2004-es népszavazás idején viszont Eörsi Mátyás deklarálta, nemmel fog szavazni. Gusztos Péter, az SZDSZ akkori ügyvivője azt mondta, az igenek az erdélyi magyarságot kiszolgáltatott, kiszorítható helyzetbe hoznák. Fodor Gábor sem szerette volna alanyi jogon osztani a kettős állampolgárságot. Az atomizálódott SZDSZ új elnöke, Retkes Attila már azt mondta: az európai uniós példákat követve a kettős állampolgárság megadható bizonyos oktatási, kulturális kedvezményekkel, de egyéni kérelmek alapján, nem pedig alanyi jogon. /(HVG): Határon túliak: már nem riogat az MSZP, de vajon mit akar? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998