udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Timp Kiado (Budapest)

2004. április 16.

Kóka Rozália előadóművész, érdi néprajzi gyűjtő meséket, mondákat, anekdotákat tartalmazó kötetének /Mátyás király rózsát nyitó ostornyele. Mesék, mondák, anekdoták. Timp Kiadó, Budapest, 2003/ második kiadása is napvilágot látott. Megjelent Kós Károly kis munkája /Mátyás király születési háza, Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2004/ is. Kós Károly tanulmánya élethű képet fest a királyról, családjáról és koráról. /Sarány István: Mátyás király fényből és mesékből. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./

2004. december 16.

1990-ben hosszú távollét után jött haza Torockóba Balog Szabolcs szilikátkémikus, jelenleg a Forrás borozó tulajdonosa. Az aranymosás titkai című könyve után jött idén a Budapesti Timp Kft. kiadásában A regélő Torockó. Olyan helyi mondákat, történeteket igyekezett beleszőni a szövegbe, amelyek eddig nem jelentek meg sehol írásban. Balog Szabolcs megpróbálja a feledéstől megmenteni az öregektől hallottakat. A regélő Torockó Kútvölgyi Mihály fotóriporter munkáival és Ughy István festőművész, muzeológus rajzaival jelent meg. /Regélő Torockó. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./

2005. április 20.

Megjelent a Keresztes Enikő–Szabó József János által jegyzett könyv, a Székely határőrballada /Timp Kft. Könyvkiadó, Budapest, 2005/, tulajdonképpeni ,,szerzője” Bákay Vilma csíkbánkfalvi asszony – Keresztes Enikő zenetanárnő nagyanyja. Hagyatékában hozzátartozói rátaláltak egy addig titkolt naplóra. A székely asszony három fia különböző harctereken szolgált honvédként. Bákay Vilma három fia közül kettő épségben hazatalált, a harmadiknak csak a halálhíre érkezett meg. Az anyai napló ennek a balladás asszonyi fájdalomnak az írásos rögzítése. A ’89-es fordulat után az Úz-völgyben hagyomány született: veteránok, ezek hozzátartozói és barátai keresik fel minden augusztus 26-án, az úzi szovjet betörés napján a harcok színhelyét. Az Úz-völgyi harcokról dokumentumfilm készült, könyv is született /Sylvester Lajos: Úz-völgyi hegyomlás, H-Press Kft., Sepsiszentgyörgy, 1996/. Ez a hagyományőrzés felkeltette az egyetemi oktatók érdeklődését, több évi levéltári kutatás alapján született meg Szabó József János Árpád-vonal című könyve. A Székely határőrballada egyik kiadója, Keresztes Enikő karmester is, az előadhatóság követelményei szerint tagolta Vilma néni prózai szövegét, és ezt foglalta az asszonykórus által előadott népdalkeretbe. Az alkotás címe: Úzi határőrballada. Szabó József János hadtörténész javasolta, hogy ezt az „énekekkel koszorúzott” naplószöveget készítsék elő nyomdai kiadásra. Keresztes Enikő megírta a vonatkozó család- és kézirattörténetet. Szabó József János hadtörténész megrajzolta a ballada születésének históriai hátterét. /Sylvester Lajos: Székely határőrballada. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./

2008. március 8.

Megjelent a Délvidéki magyar képzőművészeti lexikon /Timp Kiadó, Budapest/, Balázs-Arth Valéria vaskos, hiánypótló kötete, melyet Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban mutattak be. A kötetben délvidéki, azaz a történelmi Magyarország első világháború után leválasztott déli részein, majd a volt Jugoszlávia, később Szerbia, főképp a Vajdaság, Horvátország és Szlovénia területén született, élt vagy ma is ott élő, illetve onnan származó és pályájukat külföldön folytató magyar képzőművészek életét és pályáját tárja az olvasó elé a szerző 402 részletes szócikkben. A kötetben azok a művészek is szerepelnek, akik bár nem onnan származtak, hosszabb-rövidebb ideig a Délvidéken éltek. A kötetet Tolnai Ottó esszéje vezeti be. /Délvidéki magyar képzőművészeti lexikon – könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

2008. október 1.

A pákozdi csata 160. évfordulója alkalmából az 1848–49-es szabadságharc eseményeit, történéseit feldolgozó négy könyv jelent meg. A Molnár András által szerkesztett Pártvezér, miniszterelnök, vértanú – Tudományos emlékülés a 200 éve született Batthyány Lajos miniszterelnök tiszteletére című tanulmánykötetet a Zala Megyei Levéltár adta ki. Herman Róbert A Drávától a Lajtáig /Balassi Kiadó, Budapest/ című könyvében tanulmányokat gyűjtött össze a Batthyány-kormány által megszervezett fegyveres erőről. Szintén Batthyány Lajos miniszterelnök tevékenységeit öleli fel Csikány Tamás–Demeter Lajos–Egyed Ákos–Kedves Gyula–Urbán Aladár Székely határőrök /Timp Kiadó, Budapest/ című munkája; a könyve kiemeli az első független, felelős magyar miniszterelnök törekvéseit a honvédelem és az ehhez szükséges hadsereg megszervezésében, megvalósításában. Német György Gál Sándor honvédezredes 1848–1849-es tevékenysége /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című kötetből az olvasó megismerheti a honvédezredes élettörténetét. /Könyvek az 1848–49-es szabadságharcról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2009. augusztus 21.

Keresve sem találhattak volna jobb helyszínt a legújabb Petőfi-kötet bemutatójára, mint a gidófalvi Czetz János-emlékszoba. A háromszéki község leghíresebb szülötte, a szabadságharc legfiatalabb tábornoka, Bem tábornok vezérkari főnöke, majd a szabadságharc után Buenos Airesben az argentin Katonai Akadémiának negyedszázadon át az igazgatója maga is gyakran találkozott Bem főhadiszállásán Petőfivel, noha ennek nem maradt írásos nyoma. Bemutatták Kedves Gyula–Ratzky Rita: Csataterek Petőfije. Dokumentumok, Petőfi-művek hadtörténeti és irodalomtörténeti-poétikai elemzésekkel /Timp Kiadó, Budapest, 2009/ című könyvet. Dr. Kedves Gyula alezredes, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatóhelyettese és Ratzky Rita irodalomtörténész alaposan tájékozódtak nemcsak a könyvtárnyi Petőfi-irodalomban. A kötet a csatatereket számos korabeli haditérképen és napjainkban készült fotográfián mutatja be. /Krajnik-Nagy Károly: Könyvespolc: Csataterek Petőfije. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998