udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Tiszantuli Reformatus Egyhazkerulet

2004. január 19.

A magyarországi és a határon túli magyar református egyházkerületek közötti állandó tartalmi együttműködés kezdetének nevezte a Kárpát-medencei magyar református egyházkerületek elnökségének első, január 16-án Kecskeméten lezajlott konferenciáját Bölcskei Gusztáv püspök. „Trianon előtt egy magyar református egyház létezett, ami nem magától szakadt szét, hitbeli elveink nem különböznek" – mondta a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke a zárt körű találkozó végén tartott sajtótájékoztatón. Bölcskei Gusztáv hangsúlyozta, a négy magyarországi, a két erdélyi, a kárpátaljai, a felvidéki, valamint a délvidéki egyházkerületek püspökeinek és főgondnokainak első találkozóját tudatosan időzítették a mostani hétvégére, január 18-án, vasárnap kezdődött ugyanis az ökumenikus imahét. /„Túlbecsülték magukat".= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

2004. június 12.

Az idén 96 éves Református Szemle /Kolozsvár/ szerkesztőbizottsága Kozma Zsolt teológiai professzornak ítélte az első Pro Sciencia Sacra díjat. A jún. 9-én megtartott ünnepi nyílt szerkesztőségi ülés főhajtás volt a több lelkészgenerációnak tudományt és lelki táplálékot nyújtó Kozma professzor előtt. Adorjáni Zoltán teológiai professzor, a Református Szemle főszerkesztője ismertette a népes hallgatósággal a teológiai szaklap közel százéves történetét és Kozma Zsolt munkásságát. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke saját méltatása mellett felolvasta az objektív okok miatt távolmaradt Szabó István dunamelléki református püspök üzenetét, majd Marjovszki Tibor budapesti teológiai tanár személyes hangvételű előadásban méltatta a Kozma-életmű hatását a felnövő teológus-generációkra. Pap Géza erdélyi püspök az idén nyugdíjazását kérő Kozma Zsolthoz fordult: ne hagyja abba a tanítást, ne hagyja abba az írást. /M. Á. Zs.: Pro Sciencia Sacra díj Kozma Zsoltnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2005. május 7.

Május 5-én a Temes megyei árvíz sújtotta Szigetfalu református templomában a híveket két püspök – Tőkés László, a Királyhágómelléki, és dr. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke – bátorította a nehézségek leküzdésére. Az anyaországi reformátusok – és nem csak ők – gyűjtést rendeznek a kárt szenvedettek megsegítésére. /(S.): Kézfogás országhatárok fölött. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./

2006. május 3.

Keresztelővel és konfirmálással egybekötött avatóünnepség keretében szentelte fel április 30-án, vasárnap Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a tavaly létrehozott, negyedik sepsiszentgyörgyi gyülekezet Gyöngyvirág utcai otthonát. Az ifjúsági központot mindaddig használhatja gyülekezeti házként a körzet református közössége, amíg ennek szomszédságában felépíti a saját templomát azon a közel másfél hektáros területen, amelyen a közeljövőben megépül a fogyatékkal élők foglalkoztatási központja és az idős betegek otthona. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöke elvágta az avatószalagot, és a közösség birtokba vette a Zakariás Attila által tervezett épületet. Igehirdetésében Bölcskei Gusztáv kiemelte, hogy annak a sajátosan magyar református zarándoklatnak a negyedik lelkészi látogatása zárul a szentgyörgyi templomavatóval egy időben, amely a 2004. december 5-i magyarországi népszavazás utáni hangulatban indult útnak és vált hagyománnyá, mert ,,határon innen és túl tudnunk kell egymásról, és éreznünk kell, hogy számíthatunk egymásra”. /Fekete Réka: Református gyülekezeti otthont avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

2006. augusztus 15.

Augusztus 13-án, vasárnap az V. Magyar Református Világtalálkozót több erdélyi településen is megünnepelték, így Gyulafehérváron is. A gyulafehérvári székesegyházban Jakubinyi György érsek nevében Gáll Alajos római katolikus főesperes vendégfogadóként köszöntötte az egybegyűlteket. Bárócz Huba református esperes rövid igehirdetése után Somos József a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke mondott beszédet. Gudor Botond magyarigeni református lelkipásztor részletesen ismertette Bocskai uralkodásának két évét. /Bakó Botond: Bocskai Istvánra emlékeztek a Református Világtalálkozó napján. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2007. szeptember 6.

A keresztény önazonosság, az európai értékrend és az egyházak közötti építő párbeszéd gondolatának jegyében kezdődött meg szeptember 5-én Nagyszebenben a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés, amelyet főszervezőként Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke és Jean-Arnold de Clermont, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) elnöke nyitott meg. A háromnapos találkozón 2500 katolikus, protestáns és ortodox egyházi képviselő vallja meg hitét, állást foglalva az európai nemzetek megbékélése és együttműködése mellett a keresztény értékrend és életforma szellemében. A tanácskozás meghívottjai között szerepel Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Jakubinyi György római katolikus érsek és Adorjáni Dezső evangélikus püspök. A rangosabb világi vendégek között van José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is. Üdvözlő beszédet mondott Josip Bozanic zágrábi érsek, a CCEE alelnöke és Jakubinyi György érsek. Szólt a küldöttekhez Daniel moldvai metropolita, Ioan Robu érsek, a román katolikus püspöki kar elnöke, Kirill metropolita, az orosz ortodox egyház külügyeinek irányítója és Wolfgang Huber püspök, a németországi evangélikus egyház elnöke. A pápai üzeneten kívül Rowan Williams canterbury érsek üzenete is elhangzott. Tőkés László püspök nem vesz részt a nagyszebeni eseményen, az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyház (KREK) alacsonyabb szinten van jelen. Számos megmagyarázhatatlan esemény érte Nagyszebenben a III. Ökumenikus Nagygyűlésen részvevő magyar református delegációt – közölte Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház (MRE) szóvivője. „Az, hogy a magyar delegáltak szállásával sem volt minden rendben, talán jelentéktelen dolognak tűnik, de az a tény, hogy a megnyitót követő ünnepi fogadásra egyetlen magyar református delegáltat sem hívtak meg, több mint véletlen” – fogalmazott. Pap Géza püspök elmondta, a köszöntésen a román államelnök jelenlétében csak román nyelvre nem fordították le köszöntő szavait. /Erdő bíboros nyitotta meg az ökumenikus nagygyűlést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2007. október 2.

Szabó Magda Kossuth-díjas író kapta idén a Tőkés László-díjat. A kilencvenesztendős művész nem vehetett részt az ünnepi eseményen. A díjátadó ünnepségen Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, majd az Evangélium Színház bemutatta az író Szent Bertalan nappala című történelmi játékát. A szervezők az előadás után jelentették be, hogy az író a határon túli magyar fiatalok továbbtanulása javára ajánlotta fel a kitüntetés összegét. /Frigyesy Ágnes, Kisvárda: Diákoknak ajánlott díj. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

2007. november 12.

Az elhunyt Csiha Kálmán püspöktől Erdély és a világ reformátusságának kiválóságától búcsúztak november 10-én Marosvásárhelyen családtagjai, egyháza képviselői, tisztelői. Az gyászszertartáson több ezren vettek részt. Ötvös József, esperes gyászbeszédében kiemelte: a XX. század a magyarság számára a tatárjárás utáni legnagyobb megpróbáltatásokat jelentette, s hogy az erdélyi magyarság ezt túlélte, túlélhette, abban fontos szerepük volt az egyházaknak, de annak az egyháznak is, amelynek egyik legrátermettebb vezetője volt Csiha Kálmán. Bustya Dezső nyugalmazott egyházkerületi főjegyző az elhunytról szólva kiemelte, a legnagyobb megpróbáltatások idején sem feledte küldetését: „Igazi építő volt, templomok sora s gyülekezetek sokasága termett az Úr által rászabott idő alatt, annak ellenére, hogy rácsokat, akadályokat is gördített eléje, amelyeken mindig áthatott az Isten igéje, s erőt adott neki a folytatáshoz. ” Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke mondott még beszédet. /Király K. László: Elbúcsúztak Csiha Kálmántól. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2008. július 31.

Első alkalommal tartanak egyhetes találkozót a Kárpát-medencei református fiatalok, a rendezvény keretében 150 fiatal érkezett az országból és a határokon túlról a református egyház balatonfenyvesi üdülőjébe. A július 28-a és augusztus 3-a között zajló találkozó első napján Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke tartott előadást. A többségükben középiskolás korú magyarok Kárpátaljáról, Felvidékről, Erdélyből és Magyarországról érkeztek. A vajdasági és a horvátországi magyarok nem reagáltak a meghívásra. /Református magyar fiatalok találkozója a Balatonon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

2009. május 23.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház kivételével az összes részegyház elfogadta a Magyar Református Egyház alkotmányát május 22-én Debrecenben, az alkotmányozó zsinat ünnepi ülésén. Erre az alkalomra az előzetes becslések és bejelentkezések alapján mintegy 20 ezer református hívőt vártak a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról. Az ilyen módon újraegységesült Magyar Református Egyház mintegy 3 millió lelket számlál, és ezzel előkelő helyet foglal el az európai református egyházak nagy családjában. A Nagytemplomban az alkotmányozó zsinat munkálatait irányították az egyházi vezetők, a templom előtti és mögötti téren sátrak sorakoztak portékáikat, különböző szórakozási lehetőségeket kínálva a látogatóknak. Egy-egy marék otthonról hozott földet öntöttek a zsinat tagjai, majd a küldöttségek a debreceni Nagytemplom előtti téren elhelyezett medencébe. Ezt követte az alkotmányozó zsinat ülése a Nagytemplomban, ahol a házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület nevében Bölcskei Gusztáv püspök tartott bevezető áhítatot, majd Kósa Lajos, Debrecen város polgármestere köszöntötte a vendégeket. A mostani esemény emlékére a város díszzászlót készített s adományozott a résztvevő részegyházaknak. Ünnepi üzenetét juttatta el Sólyom László köztársasági elnök is, aki szerint a magyarigazolvány bevezetése óta nem történt hasonlóan pozitív lépés, amely az összes magyar nemzetrészt érintené a Kárpát-medencében. Az alkotmányozó zsinat munkálatait Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka moderálta, az alkotmány szövegét és tartalmát pedig Bibza István, a Kolozsvár-Külső Egyházmegye esperese ismertette. A 32 cikkelyből és 12 fejezetből álló dokumentum szabályozza az egységes Magyar Református Egyház működését, kijelölve az utat, amelyben a jövőben haladni fog. Az iratot előzetesen ratifikálta a romániai, a szerbiai, a kárpátaljai, a szlovéniai és a magyarországi református egyház, a szlovákiai azonban specifikus, kétnyelvű helyzetére hivatkozva nem fogadta el, így ők nem írták alá a dokumentumot. Ezzel szemben azonban kifejezte csatlakozási szándékát, és az elfogadás után kézjegyével látta el a dokumentumot az Amerikai Református Egyház képviseletében Szabó Sándor püspök és dr. Kocsis Attila esperes. Az aláírás ünnepélyes pillanatai után a zsinat elfogadta azt az üzenetet, amelyet a jeles alkalom tiszteletére fogalmaztak meg. Az üzenet kimondja, hogy közel 20 évnyi fáradozás után a magyar reformátusság ebben a formában juttatja kifejezésre évszázados közösségét, bár lelki és szellemi egységét a reformáció évszázadától kezdve megtartotta. Kimondja továbbá, hogy sem a trianoni döntés, sem a 2004. december 5-i (lelki Trianonként is emlegetett) népszavazás nem tudta szétzilálni a református közösséget, amely május 22-én a közös alkotmánnyal is kifejezi és megszilárdítja egységét. A sajtótájékoztatón Bölcskei Gusztáv püspök kifejtette: a jelen mozzanat nem hoz létre új egyházat, hanem a meglévő egyházrészeket fogja egységbe, ugyanakkor a közös zsinat csak azon kérdésekben dönt, amelyekre a részegyházak vezető testületei felhatalmazzák. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ugyancsak kifejtette ünnepi gondolatait, kiemelve: számára május 22-e Isten csodája, a megmaradás csodája. A délutáni órákban a program egyesítő menettel folytatódott, majd az úrvacsorás istentiszteleten részt vettek a magyarországi evangélikus, baptista, metodista és római katolikus egyházak vezetői is. Közben bemutatkoztak a Kárpát-medence minden tájáról érkezett gyülekezetek és egyházi intézmények, színes műsorokat kínálva az egész napon át hömpölygő tömegnek. /Sándor Boglárka Ágnes: Megalakult az egységes Magyar Református Egyház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998