udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Tordai Magyar Dalkor

1997. június 22.

Jún. 22-én a tordai színház termében ünnepelte fennállása 125. évfordulóját a Tordai Magyar Dalkör. Tőkés Gyula elnök megnyitó beszéde után Fülöp Dezső mészkői lelkész vezetésével az egybegyűltek közös imán emlékeztek meg a dalkör néhei tagjairól és karnagyairól, majd Imre Lajos, a Jósika Miklós Művelődési Egylet elnöke ismertette a dalkör történetét. Ezután Kötő József, az RMDSZ művelődésügyi alelnöke, az EMKE ügyvezető elnöke átadta az EMKE díszoklevelét a dalkör karnagyának, majd Guttmann Mihály a romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke üdvözölte a jubiláló dalosokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 24., 1055. sz./

2001. február 8.

Tordán a dalkör hivatalosan 1872-ben alakult. A tordai Magyar Dalkör az idők folyamán nagyon sok első díjat szerzett. 1969-ben 102 tagja volt. Minden március 15-én Tordán és Aranyospolyánban szerepeltek, ott voltak a Tordával kapcsolatos híres emberek, dr. Tulogdi János, Jósika Miklós és Kőváry László emléktábláinak leleplezésén, továbbá minden egyházi és kulturális ünnepségen. 1994. június 11-én volt a dalkör új zászlójának avatása, amelyen több vidéki dalárda is részt vett. Azonban 2000 áprilisától, Szöcs Sándor karnagy távozásával, a dalkör tevékenysége megszűnt. Új karnagy nincs, és nem tudnak fizetett karnagyot alkalmazni. /Tompa Sándor: A tordai Magyar Dalkör. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

2002. július 23.

Tordán 130 éve, 1872-ben alakult meg a dalkör, így a tordai magyar dalárda világviszonylatban is az elsők között van. 1990-től az RMDSZ keretein belül újra működik a magyar dalkör. Az elmúlt 12 év alatt a tordai magyar dalárda minden kulturális, történelmi és egyházi ünnepségen részt vett és vesz. Részt vesznek a tordaszentlászlói kórustalálkozón, a Balázs Ferenc ünnepségeken, és szerepelnek a tordai kultúrnapokon, műsort mutattak be Ajtonban, Harasztoson, Kercseden, Marosbogáton és más helységekben. 1994. június 11-én volt a dalkör új zászlójának avatása. /Tompa Sándor: 130 éve alakult a tordai magyar dalkör. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

2002. október 28.

Közel kétszázan gyűltek össze okt. 27-én az Ótordai Központi Magyar Temetőben. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság az 1944. szeptember 13. és október 8. között a tordai csatában hősi halált halt honvédek elestének 58. évfordulója alkalmával megemlékező tiszteletadást tartott a 2000-ben felállított kopjafánál. Az emlékünnepség keretében a szindi kőbányában talált honvéd földi maradványainak eltemetésére is sor került. Közreműködött a Tordai Magyar Dalkör. A sírkertbe eltemetett hős katonák mindannyian életüket áldozták embertársaikért. Torda mellett harcoltak és három hétig tartották ezt a frontvonalat a túlerővel szemben. Évtizedekig nem volt szabad emlékezni rájuk. Amikor feloldódott a tilalom, a Honvéd Hagyományőrző Bizottság kellő tiszteletadással újra eltemette őket. Jelenleg 193 hősi halott nyugszik a kopjafa körüli sírparcellában. Ezek között 174 magyar honvéd, egy magyar munkaszolgálatos, négy német és tizenöt szovjet katona található - nyilatkozta Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság elnöke. A lapnak Alföldi László magyar főkonzul elmondta: a magyar kormány értékeli, hogy a határon túl, a Kárpát-medencében vannak olyan civil szervezetek, amelyek a magyar hazáért, szabadságért elesett hősi halottak emlékét ápolják. A magyar-román kapcsolat nagy hiányossága, hogy a magyar-román hadisír egyezményt még nem írták alá. Ennek oka: román részről az első világháborúnál szeretnének határvonalat húzni, és ami azelőtt történt, arra ne vonatkozzon ez az egyezmény. A magyar fél ezt nem fogadja el. /Valkai Krisztina: Eltemették a magyar honvédet. Megemlékezés a tordai csatában elesett katonákra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2003. március 6.

Tordán 1999. július 24-25-26-án a Petőfi Társaság /Torda/ az RMDSZ-el és a tordai Magyar Dalkörrel közösen emlékezett Petőfi Sándor tordai tartózkodásának 150. évfordulójáról. Több magyar történész, irodalmár és politikus jelenlétében ez alkalommal került sor Suba László képzőművész Petőfit ábrázoló domborművének leleplezésére a Petőfi Háznál az Ótordai Református Parókia udvarán, és egy kirándulásra Fehéregyházára, ahol egy hatalmas Petőfi szobor leleplezésén vettek részt. Tordán a Petőfi Társaság minden évben részt vesz a márc. 15-i ünnepségeken, és minden kulturális és egyházi ünnepségen. A Petőfi Társaság 2002-ben tartotta a tordai Népiskola helytállás tematikájú rendezvénysorozatát. Dr. Keszeg Vilmos professzor évtizedek óta részt vesz a tordai magyarság kulturális találkozóin. 2002. nov. 22-én a Petőfi Társaság író-olvasó találkozót szervezett, másnap pedig Ady Endre, humánumőrző költő üzenete témájú honismereti vetélkedőt. A Petőfi Társaság folytatja a Jósika Miklós Művelődési Kör munkáját. /Tompa Sándor, Torda: Köszönet a tordai Petőfi Társaságnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2003. március 17.

Meghitt ünnepségekre került sor márc. 15. alkalmával Kolozs megye településein is, például Tordán, Désen és Szamosújváron. Idén első alkalommal Zilahon is békésen telt az ünnep. Torda magyarsága az ótordai református templomban rendezett ökumenikus istentiszteletet, majd a Petőfi-ház udvarán Csetri Elek professzor beszélt az ünneplőknek az 1848-as szabadságharc történelmi jelentőségéről. Fellépett a Tordai Magyar Dalkör, fiatalok verseket szavaltak, majd a résztvevők elhelyezték koszorúikat. Désen Petőfi-szavalóversenyt rendeztek, délután pedig a Honvédemlékműnél tartottak koszorúzással egybekötött ünnepséget. Szamosújváron a református templomban emlékeztek 1848-ra, majd a főtéri kultúrházban rendeztek zenés-táncos előadást. Zilah főteréről a rendőrség elterelte a forgalmat, a közel ezer ember így zavartalanul hallgathatta végig a szobor talapzatánál elmondott köszöntőket. /Ünnep - a béke jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

2003. április 1.

Immár harmadik alkalommal szervezték meg március utolsó vasárnapján Tordán a helyi Kisebbségek Kulturális Napját, a Petőfi Társaság rendezésében. A Tordai Nemzeti Színház nagyterme megtelt. Ádámosy Klára, a Petőfi Társaság programfelelőse köszöntötte az egybegyűlteket, majd színpadra lépett a 130 éves múlttal büszkélkedő Tordai Magyar Dalkör Szabó Zsombor vezénylésével, és népdalokkal, műdalokkal kedveskedett a jelenlevőknek. A továbbiakban Aranyospolyán amatőr színjátszó csoportja adta elő Arany János A bajusz című darabját, a várfalvi Aranyosszék táncegyüttes tagjai pedig magyar táncot jártak. /Ladányi Emese-Kinga: Népdallal ünnepeltek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

2003. szeptember 24.

Szept. 20-án Aranyosegerbegy református templomában és Művelődési Házban tartották a II. Aranyosmenti Nemzetközi Kórustalálkozót. Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökének vezénylete alatt a templomban a gyülekezet egy közös énekkelés a himnusz eléneklésével végezte be az ünnepi istentiszteletet. Fellépett többek között az aranyosgyéresi Pacsirta Gyermekkórus, az Aranyosgyéresi Református Vegyeskar, a Tordaszentmihályi Vegyeskar, a gyulafehérvári gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium Fiúkórusa és a Tordai Magyar Dalkör. /Ladányi Emese Kinga: A dal szeretni megtanít... Véget ért a II. Aranyosmenti Nemzetközi Kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2004. február 11.

Torda városról többen írtak már, legbővebben Orbán Balázs Torda város és környéke /Budapest, 1889/ címmel. Tompa Sándor nagyon sok adatot említett írásában /Tordán 127 országgyűlést tartottak, 1568-ban a világon először itt hirdették ki a vallásszabadságot stb./ Itt született Jósika Miklós, nevét viselte a város művelődési köre 1970-től 2000-ig. Ezt a munkát folytatja a tordai Petőfi Társaság. A tordai kaszinó 1833-ban alakult, híres könyvtárát számos kutató, tudós kereste fel. A magyar színjátszás hőskorához a tordai Ferenczy György neve fűződik. A tordai amatőr színészek is jól működtek. A tordai magyar Dalkör 1872-ben alakult, egyike a legrégebbi magyar dalköröknek: 2002-ben ünnepelte megalakulásának 130. évfordulóját. Most is eredményesen működik, Szabó Zsombor vezetésével. 1879-ben alakult meg a tordai magyar iparosok önképző egyesülete. Tordán 1891–1940 között megjelent az Aranyosvidék című hetilap, 1932–1940 között pedig az Aranyosszék című. 1990-ben újraindították az Aranyosvidéket, de 1991. máj. 18. után több szám már nem jelent meg. 1870-től volt Tordának fúvószenekara. Megjelent Torda és környéke régi képeslapokon /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyv, Füsy Gyula és Lászlóffy Aladár, Torda szülötteinek munkája. Jó lenne, javasolta Tompa Sándor, ha dr. Csetri Elek professzor, Lászlóffy Aladár (mindketten a város szülöttei), dr. Keszeg Vilmos professzor és Szaniszló Miklós történelemtanár összefoglalnák és megírnák Torda történelmét, főleg onnan, ahonnan Orbán Balázs abbahagyta. /Tompa Sándor, Aranyostorda: Torda gyönyörű múltjáról – dióhéjban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2004. március 15.

A tordai magyarok márc. 14-én emlékeztek a református parókián, ahol a szabadságharc idején Petőfi is megszállt családjával együtt. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke mondott beszédet. Az Erdélyi Magyar Ifjak szintén jelen voltak az ünnepségen. Elmondták: új forradalomra van szükség. olyanra, amelynek célja a magyar kultúra és identitás megőrzése. A nemzeti ima eléneklése után a megyei és helyi RMDSZ, a történelmi egyházak, a Tordai Magyar Dalkör, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság, az Erdélyi Magyar Ifjak, valamint az Aranyosvidéki Ifjúsági Társaság helyezett el koszorút a Petőfi-emlékműnél. A detrehemtelepi magyarok is megemlékeztek nemzeti ünnepünkről a református templomban. /Ladányi Emese Kinga: Márciusi ünnepségek Tordán és Detrehemtelepen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2004. március 30.

Márc. 28-án Tordán az Állami Színház zsúfolásig megtelt a magyar kulturális napon. A közel háromórás műsorban a város és a környék apraja-nagyja képviseltette magát. A szervező Petőfi Társaság és a helyi RMDSZ nevében Ádámosy Klára köszöntötte az egybegyűlteket. Az előadást a tordai Ioan Opris Általános Iskola legkisebbjei nyitották meg, lakodalmas jelenettel, majd a Tordai Ifjak könnyűzenei együttes után a várfalvi Aranyosvidék táncegyüttes legkisebbjei népi gyermekjátékokat mutattak be. A várfalvi gyerekek adták a legsikerültebb műsorszámot, A dzsungel könyve című színdarabot. A tordai néptánccsoport is kitett magáért, meg a három kórus – a Tordai Magyar Dalkör, a Tordaszentmihályi Vegyeskórus, valamint az Aranyosgyéresi Vegyeskórus. /Ladányi Emese Kinga: Néptánctól a Dzsungel könyvéig. Vasárnap szervezték a magyar kisebbség kulturális napját. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2004. november 16.

Dávid Ferencre, a vallásszabadság kikiáltójára emlékeztek nov. 14-én Tordán. Toleranciáról, a szellem, lelkiismeret, hit és vallás szabadságáról szólt Kiss László tordai unitárius lelkész ünnepi beszéde, a 425 éve elhunyt Dávid Ferenc emlékére szervezett ünnepségen. A Tordai Magyar Dalkör idén is, mint minden évben fellépett a megemlékezésen. /Ladányi Emese Kinga: Torda. 425 éve hunyt el Dávid Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2005. március 17.

Tordán versmondó versenyt rendeztek, másnap, március 15-én az unitárius templomban ünnepi istentiszteletre és megemlékezésre került sor. Kovács Sándor, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanára előadását Kossuth Lajosról tartotta. A Tordai Magyar Dalkör kórusműveket adott elő Szabó Zsombor irányításával, míg kisiskolások, középiskolások és egyetemisták szavalataikkal tették emlékezetesebbé az ünnepet. Az emlékezés az ótordai református parókia udvarán elhelyezett Petőfi-emléktábla koszorúzásával ért véget. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Szavalóverseny és megemlékezés a békés együttélés jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

2005. április 6.

Április 3-án, vasárnap került sor a Tordai Állami Színházban a magyar közösség kulturális napjára. A műsorban nemcsak a tordai, de más aranyosszéki településekről is érkeztek meghívottak. Idén a Tordai Kulturális Napok keretében, a magyar közösség kulturális napján, a Tordai Petőfi Társaság és a helybeli RMDSZ által szerevezett program a „Dunának, Oltnak egy a hangja” címet viselte. Fellépett a 130 éves múlttal büszkélkedő Tordai Magyar Dalkör a Jagamas János-díjas Szabó Zsombor karnagy irányításával és az Aranyosgyéresi Vegyes Kórus. Suba László tordai képzőművész értékelte és jutalmazta a „Dunának, Oltnak egy a hangja” című rajzversenyre beérkezett pályaműveket. A Tordai Néptánccsoport után a várfalvi és sínfalvi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet színjátszó következett, majd a Tordai Ifjak könnyűzenekar. A műsor végén a várfalvi Aranyosszék táncegyüttes ropta a táncot. /Ladányi Emese Kinga: Dunának, Oltnak egy a hangja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2005. május 30.

Újraalakulásának másfél évtizedes fennállását ünnepelve május 28-án aranyosmenti kórustalálkozót szervezett a Szentmihályi Vegyes Dalkör Aranyosszentmihályon. Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalszövetség elnöke a nagyközség mintegy 120 éves kórusmozgalmának utolsó időszakát biztató periódusként jellemezte. 1990 júliusában 58 tagot sikerült összeverbuválnia Biró-Halmágyi Sámuel református lelkésznek. Azóta a Dalkör 160 fellépése révén bizonyított: több mint negyven oklevél sorjázik a találkozó előestéjén felavatott kórusterem falán. 2001-ben ők szervezték meg első ízben Aranyosmente kórusainak fórumát, a stafétát három évig az Aranyosgyéresi Református Vegyeskar vette át, most pedig Szentmihályon folytatódott a sorozat. A Tordai Magyar Dalkör, az Aranyosegerbegyi Árvalány Vegyeskar, az Aranyosgyéresi ReformátusVegyeskar és a Magyarországról jött Sárrétudvari Parasztkórus lépett fel. A Szentmihályi Vegyes Dalkör hamarosan civil szervezetként bejegyezteti magát. /Rostás-Péter István: Dalba öltözött lélekkel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

2006. április 3.

Április 1-jén került sor a Tordai Állami Színház nagytermében a Magyar Kulturális Napra. A műsor keretén belül a tordaiak mellett számos aranyosszéki település is képviseltette magát; a terem zsúfolásig megtelt. Míg tavaly József Attila 100 éves születésnapját ünnepelték, idén az 1956-os forradalomra emlékeztek Aranyosszéken. A tordai Petőfi Társaság és a helybéli RMDSZ által szervezett műsorban fiatalok is voltak. Fellépett a 130 éves múltú Tordai Magyar Dalkör, az aranyosegerbegyi Árvalányhaj vegyes kórus, a szentmihályi vegyes kórus, végül a várfalvi Aranyosszék Népi Táncegyüttes járta a táncot. A műsort követően a Suba László tordai képzőművész által szervezett Színes tintákról álmodom című rajzversenyre beérkezett munkákból álló kiállítást is megnézhették a jelenlévők, valamint megvásárolhatták a Mihai Viteazul Főgimnázium független diáklapját, a MI-t. /Ladányi Emese Kinga: Kicsitől nagyig. Aranyosszék kitett magáért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2006. október 31.

Az aranyosgyéresi református egyházközség és a helyi Református Vegyes Kar idén hatodik alkalommal szervezte meg a már hagyományossá vált Aranyosmenti Kórustalálkozót. Megjelent és beszédet mondott többek között Guttman Emese és Guttman Mihály a Romániai Magyar Dalosszövetség részéről és Nyitrai János, a John Paget Kulturális Egylet elnöke. Fellépett az Aranyosegerbegyi „Árvalányhaj” Vegyes Kar, a Nagyenyedi Egyházmegyei Kamarakórus, a 130 éves múlttal rendelkező Tordai Magyar Dalkör, az aranyosgyéresi és a tordaszentmihályi vegyes kar. /Ladányi Emese Kinga: VI. Aranyosmenti Kórustalálkozó Aranyosgyéresen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2007. március 29.

Zsúfolásig telt a Tordai Városi Színház nagyterme március 25-én, vasárnap a Tordai Kulturális Kisebbségi Napon. A szervezők: a Petőfi Társaság és a tordai RMDSZ. A műsor a tordai kisiskolások és óvodások Vitéz Ferkő című mesejátékával kezdődött. Idén először magyarországi és vajdasági testvértelepülések is képviseltették magukat. A vajdasági Torontáltorda népi zenekara után a 135 éves múlttal rendelkező Tordai Magyar Dalkör, majd a hódmezővásárhelyi Árendás Táncegyüttes lépett fel. A tordai és kolozsvári diákokból álló ifjúsági zenekar mellett bemutatkozott Tordaszentmihály néptánccsoportja is. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Aranyosvidéki közösségi est a magyar kultúra ünnepén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2009. április 29.

A múlt héten Nagyenyedet és környékét látogatták meg a kolozsvári magyar konzulátus képviselői, április 28-án Tordára, Harasztosra és Aranyosgyéresre érkeztek. Tordán a Jósika Miklós Elméleti Líceumba a tordai történelmi egyházak és civil szervezetek képviselői (Petőfi Társaság, Aranyosszéki Vitézi Rend, Bethlen Gábor Egyesület, Ratiu Központ a Demokráciáért, Tordai Magyar Dalkör, Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság és az alakuló Jósika Miklós Szülői Szövetség) várták a vendégeket. Rus Fodor Dóra iskolaigazgató beszélt a 308 diáknak otthont adó intézet sikereiről és gondjairól. A lemorzsolódás, a vegyes házasságok és a gyerekvállalás kérdése is napirenden volt. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottságot Pataky József képviselte a találkozón, aki megköszönte a vidék honvéd emlékhelyeinek kialakításában nyújtott segítséget. A vidéki látogatások célja, hogy feltérképezzék a magyarság gondjait. /Ladányi Emese: Aranyos-vidékre látogatott a konzul. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998