udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Tordaszentlaszloi Vegyeskar

2005. július 12.

Július 10-én sikeres énekhangversenyt tartottak Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban. Fellépett a pécsi Református Kollégium énekkara és a népviseletbe öltözött tordaszentlászlói vegyeskar. /Hintós Diana: Énekhangverseny a Farkas utcai református templomban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2007. július 2.

Sikeres volt a térség egyik legnépszerűbb kórusmozgalmi rendezvénye, a tordaszentlászlói, Szent László-napi kórustalálkozó. A rendezvény menete a hagyományokhoz igazodott: ünnepi istentisztelet, közös éneklés a cinteremben, majd díszes felvonulás a faluban. Elsőként a házigazdák, Tordaszentlászló énekkara lépett fel. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Kolozsvár Törökvágási Református Egyházközség Vegyes Kara, főleg a Magyarfenesi Vegyes Kar, amelyet Tóth Guttmann Emese Jagamas János-díjas karnagy vezetett. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tordaszentlászló – 18. kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2007. augusztus 27.

Véget ért a nagyszebeni Magyar Hét, az Ars Hungarica-rendezvény. Irodalmi kávézó, népművészeti kiállítás, magyar ízek, szabadtéri lovas és íjászati bemutató várta az érdeklődőket. Fotókiállítás nyílt a 2007-es vízaknai fotótábor anyagából. Az este a rockzenéé volt, a sátorpavilonban három együttes: a baróti Transylmania, a magyarországi Orthent és a Kalapács lépett fel. A 2002-ben alakult Transylmania együttes lemezeik legszebb dalaival állt színpadra. Népdalfeldolgozásaikkal szeretnének hozzájárulni a magyar népzenei hagyomány átmentéséhez, megismertetéséhez és népszerűsítéséhez. Augusztus 25-én a komolyzenéé volt a főszerep. A Bartók és Kodály nyomában kórustalálkozón a tordaszentlászlói énekkar és a magyarfenesi vegyeskar lépett fel. Délután Orth Enikőnek, a nagyszebeni Művészeti Líceum zongoratanárának zongorahangversenye és az In Memoriam Kodály – Bartók hangverseny a Bartha-testvérek és meghívottaik előadásában. A Szomszédnéni Produkciós Iroda is fellépett. Az utolsó napon, augusztus 26-án Bodor Mária nagyszebeni születésű képzőművészre, díszlet- és jelmeztervezőre emlékeztek. Délelőtt ünnepi istentisztelettel és szentmisével kezdődött a nap. Eperjes Károly Az igazat mondd, ne csak a valódit rendhagyó zenés-irodalmi műsorát XX. századi, Istent kereső költők műveiből állította össze. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata fellépett Visky András Szökés című darabjával. Az Ars Hungarica nagyszabású rendezvénysorozatot a Csíki Kamarazenakar Bartók Divertimento hangversenye, valamint Dancs Annamari és a Neoton Família koncertje zárta. /Dézsi Ildikó: Véget ért a nagyszebeni Ars Hungarica-rendezvény. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

2008. június 30.

Fennállásának 120. évfordulójához érkezett a tordaszentlászlói énekkar, ezt a már hagyományos kórustalálkozóval együtt ünnepelték. Június 28-án Balázs Attila lelkipásztor hirdetett igét. A 19. kórustalálkozón 14 énekkar vett részt, de közel 140-re tehető azon Kárpát-medencei kórusok száma, amelyek legalább egyszer részt vettek ezen az évről évre megrendezett eseményen. A templomból kijövet, Szent László mellszobránál Boldizsár Zeyk Imre helyi RMDSZ-elnök ismertette a kórusmozgalom múltját és jelenét. Kötő József EMKE-elnök a talpra állás folyamata jelképének nevezte a tordaszentlászlói kórustalálkozót. Az énekkarok dalolva vonultak a művelődési házba, ahol Guttman Mihály, a dalosszövetség tiszteletbeli elnöke folytatásra buzdított. Az énekkarok fellépése után kiosztották a díszokleveleket. /120 éves az énekkar Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2008. december 20.

Az utódoknak kötelessége az emlékezés és az emlékeztetés egyaránt. November 2-án honvédemlékművet avattak Tordaszentlászlón – ez a 34. 64 esztendő után – Erdélyben. 1944. szeptember 4–5-re virradóan a 2. magyar hadsereg megmaradt alakulatai és német katonai egységei átlépték az Észak- és Dél-Erdélyt elválasztó országhatárt, s bevonultak Dél-Erdélybe. Szembe találták magukat a Dél-Erdélybe betörő orosz, illetve román katonai alakulatokkal. Az első ütközetre a Tordaszentlászlóhoz közeli szűk Kisbányai-szorosban került sor, ahol a visszavonult vasgárdista és mániuista-terrorista csapatok lesből rátámadtak a békésen bevonuló magyar és német egységekre. Ez lett a tordai csata előszobája, amelyet a magyarok és a németek vívtak orosz és román csapatokkal Észak-Erdély és Kolozsvár katonai kiürítéséért a visszavonulók fedezése és Kolozsvár megmentése érdekében. Ezeknek a harcoknak és a szembenállók véráldozatának köszönhetően nem pusztult el Erdély fővárosa, Kolozsvár. A harcokban megsebesült magyar és német katonákat Tordaszentlászlón ápolták. Akik a kastélykórházban haltak meg, azokat a kastély parkjának tisztásán temették el, sírjaik fölé fakeresztet állítva. Így maradtak az egyéni és közös katonasírok 1946 kora márciusáig, amikor az akkori hatóságok a hősöket kihantoltatták és a millenniumi Kiserdőben levő községi temetőbe, közös sírba újra temetették. A temetőt azonban a honvédsírokkal együtt az államosítás után 1951-ben felszámolták, a sírhantokat buldózerrel, földgyaluval a földdel egyenlővé tették, majd erdei fenyővel ültettették be. Az elpusztított honvéd és német katonasírok fölé az RMDSZ tordaszentlászlói szervezete, önkormányzata és közművelődési egyesülete honvéd emlékoszlopot és jelképes sírhantot állított a 23 ismert és 16 ismeretlen nevű magyar honvéd, valamint 5 ismeretlen nevű német katona emlékére, amelyet november 2-án avattak fel. A avatóünnepségen megjelent és beszédet mondott Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, a bukaresti magyar nagykövetség képviseletében Sándor Mátyás alezredes, légügyi katonai attasé, továbbá képviseltette magát és koszorúzott a Történelmi Vitézi Rend. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság elnöke, v. Pataky József székkapitány beszédet mondott és köszönőokmányt nyújtott át mindazoknak, akik valamilyen módon hozzá járultak e kegyeleti emlékhely kialakításához, így például Tamás Gebe András polgármesternek, a Tordaszentlászlói Kórus és Fúvószenekarnak, Boldizsár Zeyk Zoltán magyartanárnak, a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület elnökének, Balázs Attila és Szőke Zoltán lelkészeknek, v. Pataky Józsefnek és Boldizsár Zeyk Imrének, az RMDSZ helyi elnökének, az emlékmű és emlékhely kialakításának kezdeményezőjének, az 1944. évi hadi események átélőjének. Boldizsár Zeyk Imre beszédéből: „Hatvannégy év hallgatás és elhallgattatás után értük meg ezt a mai alkalmat, amikor is, bár anyagi mivoltában szerény, de mégis méltó emléket allíthattunk annak a 39 ismert vagy ismeretlen nevű magyar honvédnek és 5 német katonának, akik a második világháború nagy világégése idején itt, ezen a földön, a mi falunkban vagy annak környékén váltak világháborús áldozatokká. ” „Honvédeink a HONT védték úgy, ahogy azt az akkori viszonyok alapján Isten és ember előtt tiszta lelkiismerettel letett esküjük előírta. S hogy utolsó csepp vérükig helytálltak, annak bizony mi vagyunk okai! Hitük, hogy lesz e földön kései utód, akiért érdemes a katonahalált vállalni, íme nem volt hiábavaló. S hogy a történelem másként alakult, az nem az ő felelősségük. ” A legújabb kegyeleti- és emlékhely dokumentumfilmjét Csép Sándor készítette el. /Boldizsár Zeyk Imre: Múltidéző – Hol sírjaink domborulnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2009. január 7.

A 107-es, Magyarlóna–Brév közötti megyei út mentén levő négy falut vette célba a kutatás: a polgárosultabb Tordaszentlászlót, mint községközpontot, a hajdani (1930) Torda-Aranyos vármegye egyik legrégibb művelődési központját, a Kolozsvár külvárosához közelebb eső Magyarfenest, valamint két román falut: a kollektivizált Jára- vagy Oláhrákost, illetve a kollektivizálatlan Hesdátot. Tordaszentlászló változatos gasztronómiai kínálatán kívül, kalotaszegi látnivalókat biztosít az idelátogatóknak /Tordaszentlászlói Kalotaszegi Tájmúzeum, Jósika–Mikes–Széchen barokk stílusú kastély és dentrológiai park, a református templom és berendezése, a több mint 400 esztendős magyar iskola és tablógyűjteménye, Szent László király szobra és a királyhoz fűződő hagyományok (Szent-László kútja), a Tordai-hasadék, a Szent László-napi magyar kórustalálkozó, művészi kopjafa a falu alapításának és fontosabb történelmi eseményeinek évszámával, a millenniumi Kiserdő a honvéd emlékoszloppal, a Szentlászlói Kórus és Fúvószenekar, két hagyományőrző tánccsoport, gazdag községi könyvtár, színjátszó csoport/. Magyarfenesen a felújított árpádkori magyar római katolikus templom, a református templom szép népi varrottasaival, a kolozsvári Heltai Alapítvány által évente megrendezett Szent István-napi néptáncfesztivállal, valamint vendéglőjével vonzza a turistákat. A kutatói terepmunkát és felméréseket 41 kutató és egyetemi hallgató végezte, melynek során több mint 100 fénykép, 200 órányi hangos felvétel és 20 órányi videofelvételt készítettek a négy faluban. Tordaszentlászlón Tötszegi Tekla és Gazda Klára tanároknak a népi szűcshímzés, a női mellrevaló készítésének munkafolyamatát, szakszókincsét, ornamentikáját sikerült rögzíteniük, Magyarfenesről egy asszonyöltözetet, Hesdátról juhászati eszközöket vásároltak meg. A kutatás és felmérés teljes szintézisét Kolozs Megye Tanácsa román nyelvű dokumentumkötetben adja ki. De miért csak román nyelven? Meddig tart még ez az etnikai elfogultság? /Boldizsár Zeyk Imre: Hagyományozás – Híradás a készülő észak-erdélyi autópálya menti négy faluban végzett kutatások eredményeiről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2009. február 6.

A magyar kultúra napját ünnepelték Tordaszentlászlón a részben felújított Művelődési Házban és a hozzáépített új konferenciateremben, többek között a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület szervezésben. Fellépett a Tordaszentlászlói Kórus, a fúvószenekar, a műkedvelő színtársulat és a hagyományőrző tánccsoport. Boldizsár Zeyk Zoltán magyar–angol szakos tanár vetítettképes előadást tartott a Szent Koronáról és a Szent Korona tanról. Tamás Gebe András, a község polgármestere bemutatta a Kárpát-medence öt magyar településének Ezeréves kötelék című programját is, amelyet a magyarországi Hejce és testvértelepülése, a szlovákiai Debrőd kezdeményezett – közülük Hejce ezeréves fennállását ünnepeli az idén. Ebbe a programba bevonták Tordaszentlászlót, továbbá a horvátországi Dályhegy, a szlovéniai Hodos településeket, valamint ezek környékét. A kétéves program pénzügyi támogatója az Európai Unió. A projekt a kárpát-medencei régiók és kultúrák kölcsönös megismerését és megismertetését segíti elő. /Boldizsár Zeyk Imre: Tordaszentlászló – Ezeréves kötelék. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998