udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Traian Elmeleti Liceum (Deva)

2004. május 14.

Több évtizedes hagyomány szakadt meg, néhány lelkes pedagógus egész életének küzdelme veszett kárba, és több száz szülő bizalma ingott meg a napokban, amikor kiderült, hogy Déván a magyar tannyelvű iskolai tagozatoknak helyet adó két intézményben nem lesz többet magyar aligazgató. Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő állítása szerint őt nem értesítették az Eminescu-Petőfi Általános Iskola szabad aligazgatói állásáról. A dévai Traian Elméleti Líceumban, illetve az Eminescu–Petőfi Általános Iskolában magyar anyanyelvű a diákok, illetve tanárok egyharmada, és ilyen esetben a vezetőségben helyet kell biztosítani a tagozaton tanulók nyelvét beszélő pedagógusnak is. Azonban mindkét tanintézményben román aligazgatót neveztek ki. A Traian Elméleti Líceumban a tavaly hirtelen elhunyt Hauer Erich volt a magyar aligazgató. Halálát követően a magyar tanári karból senki sem vállalta el az aligazgatói állást, és az igazgatónővel egyre feszültebbé vált a kapcsolat. A város másik iskolájában tanító Máté Márta jelentkezett az állásra, mellette egy román tanár. A román tanár pontszáma nagyobb volt, így az övé lett az állás. Máté Márta fellebbezett, mert kollégája nem beszél magyarul, és a tagozatos iskoláknál ez is kitétel. Az Eminescu–Petőfi Általános Iskolában Patrascu Magda aligazgatónőnek a tanév elején lejárt a kinevezése, azóta delegált aligazgatóként végzi feladatát. A versenyvizsgán egyetlen román anyanyelvű jelentkező vizsgázott, és el is nyerte az állást. Az új aligazgató nem tud magyarul. /Gáspár-Barra Réka: Elcsúsztunk egy banánhéjon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./

2004. szeptember 4.

Geszthy Ferenc dévai várkapitány 1582-ben először fordíttatta románra és nyomtatta ki saját költségén az Ótestamentumot jobbágyai számára, hogy értsék a Szentírást. A Szászvárosi Páliát a második román nyelvű kiadványként tartják ma is számon. – Déván a magyar oktatás 1989-ig végképp elsorvadt. Az 1990-ben megindult magyar iskolát egy évvel később épülethiány miatt felszámolták. Áldozatos munkával Böjte Csaba ferences szerzetes alapított néhány évvel ezelőtt újabb magyar iskolát. Az általa összegyűjtött 402 árvából és szegény gyermekből mintegy 300 Déván, a többi Szászvároson és Szovátán tanul. Hauer Erich, a helyi Traian Líceum néhai aligazgatója két évvel ezelőtt eldöntötte: a város négy iskolájában szétszórt magyar tagozatokat egyesítve állami magyar oktatási intézményt hoz létre. Tanártársaival és szülőkkel alapította meg a Geszthy Ferenc Társaságot, amelynek a dévai magyar iskolaközpont létrehozása a célja. Hauer 38 éves korában hunyt el, anélkül, hogy álmát valóra válthatta volna. Munkáját Varga Károly, a dévai Corvin Kiadó igazgatója folytatja. Tavaly a román költségvetés által pénzelt Communitas Alapítvány segítségével félkész épületet vásároltak. Az Illyés, illetve az Apáczai Közalapítvány támogatásából hozzáláttak az építkezéshez. A központban összesen ötszáz diák tanulhat majd, elsőtől tizenkettedik osztályig. Jövő szeptemberben már ide járhatnának iskolába a dévai magyar gyerekek. Mármint azok, akik nem szociálisan rászorultak, mert azoknak Böjte Csaba atya intézménye nyújt lehetőséget. Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei parlamenti képviselője mindkét intézmény aktív támogatója. Hunyad megye 25 400 lelket számláló magyar lakosának járna egy önálló magyar iskola, jelenleg ugyanis 1300 gyermek tanul különböző óvodák és iskolák magyar tagozatain, de további mintegy ezer románul végzi tanulmányait. 1992-es és a 2002-es népszámlálás között Hunyad megye magyarsága 7200 fővel csökkent. Főképp a nagy ipari vállalatok bezárásával munka nélkül maradt magyarok mentek el – Székelyföldre, Magyarországra, külföldre. Hunyad megye 11 iskolájában folyik oktatás magyar nyelven. Ezek egyike a ferencesek Magyarok Nagyasszonya Magániskolája, ahol csak magyarul tanítanak. A többi tíz világi iskola magyar tagozatain – Déván, Vajdahunyadon, Csernakeresztúron, a Zsil-völgyi bányavárosokban – az elmúlt tanévben összesen 570 diák tanult magyarul. /Tibori Szabó Zoltán: A várkapitány emléke és a kóbor kutya pedigréje. Magyar iskolahelyzetkép a Hunyad megyei szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998