udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Transilvania Jurnal

1998. április 23.

Ápr. 23-tól Transilvania Jurnal néven elsősorban erdélyi és bánsági olvasókra alapozó új napilap jelent meg, ez az első regionális napilap. Naponta négy kiadásban kerül az olvasók elé, van erdélyi értelemben vett "északi", "nyugati", "központi" és bukaresti kiadása. A központi szerkesztőség Brassóban működik.Az induló szám vezércikke szerint a szerkesztőség megkülönböztetés nélkül akar megfelelni a románok, magyarok, szászok és valamennyi nemzetiség elvárásainak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

1998. április 24.

Erdély olyan térség, amelyhez mindig is erős volt a szoros érzelmi kötődés. Nemzeti létünk tengelyének tekinthetjük - mondotta a Transilvania Jurnal ápr. 24-i számának adott interjújában Radu Vasile miniszterelnök. A kormányfő támogatta azt, hogy a kisebbségi iskolákban alternatív tankönyvet használjanak, erről már beszélt Andrei Marga oktatási miniszterrel. A román történelem és földrajz oktatásának nyelvéről szólva Vasile az RMDSZ-szel kötött koalíciós egyezségre utalt - amely nem kötelezte a román koalíciós pártokat a magyar nyelvű oktatási változat támogatására - de megjegyezte, hogy "meg lehet fontolni" mind a román, mind a magyar nyelvű megoldást. Az anyanyelvű egyetem kérdését bonyolultabbnak nevezte a miniszterelnök. "Elvben, ahogy nemzetközileg elköteleztük magunkat, nincs semmiféle akadálya egy magyar tannyelvű egyetem létrehozásának, a törvénynek megfelelően. Ilyen szelleműek az Európa Tanács ajánlásai is. Ha megvannak az anyagi feltételek, a finanszírozási keret, a statútum, létre lehet hozni ilyen egyetemeket. Létezik a multikulturális egyetemek változata is, amit javasoltak és amit el lehet fogadni". Megjegyezve, hogy a Hargita és Kovászba megyében is működik két főiskola egy magyar és egy román tagozattal, a kormányfő kifejtette, hogy az ilyen típusú oktatást is ki lehet terjeszteni. Ezt a megoldást, hangsúlyozta kérdésekre felelve Radu Vasile, a térségben teljes komolysággal figyelembe lehet venni. A miniszterelnök azt mondta, nem hiszi, hogy ezt ne szavazná meg a parlament, de számít a vitákra. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1998. május 29.

A román sajtó egy része máj. 29-én figyelmen kívül hagyta, hogy az Orbán Viktornak tulajdonított, és az elmúlt napokban valóságos média- és politikai vihart támasztott, Romániára vonatkozó nyilatkozatokat a Fidesz megcáfolta, és erről maga a román kormányfő is nyilatkozott. A Cotidianul, amely eddig azt fejtegette, milyen veszélyeket támaszt a jobboldali koalíció magyarországi győzelme, máj. 29-én egyetlen szót sem közölt sem a cáfolatról, sem általában a magyar témáról. Az Adevarul közli ugyan a cáfolatot, de eldugja az RMDSZ sajtóértekezletéről szóló beszámolójában. Első oldalon közli viszont a lap Dorin Suciu írását Orbán Viktor és Tőkés László hétfői találkozójáról, a következő cím alatt: "Hogy átvegye fizetségét a budapesti szélsőségeseknek tett szolgálataiért, Tőkés elment Orbánhoz". Az egyre inkább az erdélyi román szélsőségesek fórumaként is működő Transilvania Jurnal a magyar állam és nemzet határaira vonatkozó Orbán-kijelentés félrefordított változatára építő keretes írást közöl "Orbán Viktor destabilizálhatja az Egyesült Államokat" címmel. A szerző ugyanis azt adja Orbán szájába, hogy a "mindenhol lévő magyarok kormányát kell megalakítani", amit azután rögtön úgy értelmez, hogy "más ország polgárait kötelező döntéseket kíván hozni az etnikai azonosság ürügyén". Ugyanakkor a tárgyilagosság igényével fellépő Curentul máj. 29-én két cikkben is foglalkozott az elmúlt napok sajtóriadójával, amelyet az írások szerzői alaptalannak minősítenek. Lia Bejan azt hangsúlyozza, hogy mihelyt Orbán "miniszterelnök lett" (sic!), természetes módon, "a fény sebességével" érkeztek a cáfolatok az ellenzékben alkalmazott retorikára. Magyarország nem engedi meg magának, hogy radikálisan eltérő vonalat kövessen a külpolitikában az elmúlt nyolc évhez képest - hangsúlyozza a szerző. /MTI/

1998. július 20.

Dr. Gyenge Csaba, a kolozsvári Műszaki Egyetem Gépgyártástechnolológiai Tanszékének vezetője nyilatkozatban tiltakozott Funar polgármester által nyilvánosságra hozott, állítólag dr. Gyenge Csaba által írt levél ellen. A Funar által írt levélben a román nép ázsiai eredetéről, az Erdély Felszabadításáért Katonai Alakulatról és hasonlókról van szó. A nyilatkozat leszögezte, hogy nem ő írta a levelet, 37 éves tudományos tevékenysége alatt nem foglalkozott ilyen dolgokkal. Megköszönte a Transilvania Jurnal, a Ziua és a Monitorul de Cluj újságoknak, hogy a levél közlése előtt utánanéztek az állítólagos szerzőnek. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

1998. szeptember 14.

Liviu Medrea, a még be nem jegyzett, Gheorghe Funar alapította PAUR főtitkára Tőkés László letartóztatását és elítélését kérte sajtótájékoztatóján, írja a kolozsvári Stirea és a National. Az ellene felhozott vád: "az államhatalom aláásása". A Transilvania Jurnal úgy véli: az ellenzéki párt csak sértő és uszító kijelentésekkel képes harcolni az RMDSZ ellen. A párt szimpatizánsai szerint az önálló magyar egyetem első lépés Románia föderalizálása felé. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 14. – 897. sz./

1998. szeptember 16.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester feljelentést nyújtott be az ügyészségnek a csernátoni fórum szervezői és résztvevői ellen, azzal az indoklással, hogy a fórum az alkotmányos rend elleni cselekedetnek minősül, olvasható a Transilvania Jurnal és a Ziarul de Cluj lapokban. Valeriu Tabara, a RNEP-elnöke Tőkés László püspök "és a többi szélsőséges" polgári és büntetőjogi felelősségre vonását követelte amiatt, hogy "illegális követeléseikkel durván megsértik Románia alkotmányát és az ország törvényeit. Az egységpárti vezető ugyanakkor Orbán Viktor magyar miniszterelnök "nem kívánatos személlyé" történő minősítését, valamint a "magyar eredetű irredenta Eva Maria Barki az országból való kitoloncolását" is indítványozta abban a nyilatkozatban, melyben Tabara felszólította a kormányt: haladéktalanul zárja ki soraiból az RMDSZ-t, amely "tudatosan megszegi Románia alkotmányát". Amennyiben pedig nem tesznek eleget ennek a kérésnek, a RNEP megteszi a szükséges lépéseket Radu Vasile kormányfő, illetve Emil Constantinescu államelnök leváltásához - fenyegetőzött a pártelnök. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 16./

1998. október 6.

A Romániai Nemzeti Egységpárt /RNEP/ az RMDSZ kormányból történő eltávolítását kérte abban a nyílt levélben, amelyet a párt képviselői intéztek Radu Vasile kormányfőhöz, és amelyet a Transilvania Jurnal közöl. Az aláírók arra emlékeztették a miniszterelnököt, hogy a román társadalom jelenlegi problémái között nem a magyar egyetem, hanem a gazdasági és szociális problémák élveznek prioritást. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 6./

1998. november 4.

A magyar állami egyetem ügyének központi lapokban történt tükrözéséről közöl tanulmányt a Transilvania Jurnal. Az öt kiválasztott bukaresti napilapban (Adevarul, Curentul, Evenimentul Zilei, Romania Libera, Ziua) idén aug. 1-től szept. 30-ig 272 cikk jelent meg, ebből 60 első oldalon. Az elemzés szerint az öt lap nagyjából pártatlan volt, még az Adevarul is 71,8%-ban elfogulatlanul viszonyult a témához. A legpártatlanabb az Evenimentul Zilei és a Ziua volt, a Curentul-ra pedig a vélemények különbözősége volt a jellemző. A készítők pontozták az írások témával kapcsolatos objektivitását, de nem vették figyelembe a cikkírónak az ügy szereplőihez való viszonyulását. A megjelent anyagok 82,7%-a volt pártatlan, csupán 4,4% tükröz szélsőséges véleményeket. Megjegyzendő, hogy ezek között sokkal nagyobb az aránya a negatív, mint a pozitív viszonyulásnak (35/12). Jellemző, hogy a kis méretű cikkeknek sokkal nagyobb százaléka volt objektív (93,8%), mint a különösen nagyoknak (52,6%). Az első oldalas anyagok jóval kevésbé pártatlanok (csak 75%-ban), mint a beljebb megjelenők (84,9%), ráadásul ezek az anyagok általában negatív véleményt tükröznek (az esetek 20%-ban. A témával az Adevarul foglalkozott a leginkább, 71 írással magasan vezet a listán a Ziua 61-e előtt. A további sorrend: Evenimentul Zilei, Curentul, Romania Libera (ez utóbbi nagyon alacsony számmal, mintegy 29 ilyen témájú cikkel). /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 4./

1998. november 23.

A magyarok "fóbiás" magatartást tanúsítanak a román hadsereggel szemben - fejtette ki Ioan Mos, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) Arad megyei szervezetének elnöke. A nacionalista politikus szerint a magyar vámőrség azért nem engedte be Magyarország területére a román katonai alakulatot, mivel attól tartottak, hogy "Budapestet harmadszorra is elfoglalják" - írja a Transilvania Jurnal. Ioan Mos nyilatkozatában ugyanakkor minősíthetetlen szavakkal jellemezte a magyar-román alapszerződést, pártja számára nem létezőnek titulálva azt. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 23. 217.sz./

1998. december 3.

Dr. Kötő József államtitkár és dr. Murvai László oktatási minisztériumi vezérigazgató a Ziua és a Transilvania Jurnal című lapokban A magyar oktatás reális helyzete címmel tanulmányt közölt. A Petőfi-Schiller Egyetem létrehozására kinevezett bizottság öt román tagja kilépett a testületből, s annak ellenére, hogy előzetes megállapodásuk szerint a bizottság csak összes tagja egyetértésével nyilatkozhatott volna, különböző közlemények láttak napvilágot. Csúsztatások, hazugságok jelennek meg a magyar oktatás helyzetéről, azért is szükséges a reális kép bemutatása. Az 1997/98-as egyetemi évben 236 024 román állampolgárságú egyetemi hallgató szerepel a nyilvántartásban. Közülük 10 379 magyar nemzetiségű, az egyetemisták 4,4 %-a. Az 1992-es népszámlálás szerint a magyar lakosság aránya 7,1 %. A 10 379 magyar hallgató közül csak 2946-nak biztosított az anyanyelven való képzés. A magyar érettségizettek azon jogát, hogy azon a nyelven felvételizzenek, melyen tanultak, csak néhány erdélyi egyetemen biztosították, a többiben nem alkalmazták. A kolozsvári Orvosi Egyetemen ezt a jogot megtagadták, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán pedig a magyar felvételit kérőkkel szemben ellenségesen bántak. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /az egyetlen intézményben, ahol magyar csoportok is működnek/ idén a jogi, közgazdasági, az Európa-tanulmányok karán, az ipari fizika, ipari kémia, alkalmazott geológia, környezetvédelem és közigazgatás karokon nem indulhatott magyar csoport. A magyar oktatást sújtó megszorítások tehát továbbra is léteznek. A Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán és a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián - a hallgatók, a tanárok és a minisztérium oktatási főosztályának ismételt kérése ellenére - nem engedélyezték a magyar nyelvű képzést. Nemcsak az önálló egyetemet utasítják el, hanem a karok vagy fakultások létrehozását is. Románia 57 állami felsőoktatási intézményéből csak négyben biztosítanak lehetőséget arra, hogy a hallgatók a tananyag egy részét anyanyelvükön sajátítsák el: a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 1975 fő /az egyetem hallgatóinak 13,3 %-a, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen 809 hallgató /38,5 %6, a marosvásárhelyi Színiakadémián 73 hallgató /45,6 %/, a Bukaresti Egyetemen 89 fő. /Dr. Kötő József, dr. Murvai László: A magyar oktatás reális helyzete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

1999. január 14.

A Transilvania Jurnal arról ad hírt, hogy a romániai látogatáson tartózkodó brit védelmi miniszter, George Robertson január 12-i sajtótájékoztatóján kijelentette: valószínűleg a NATO áprilisi washingtoni csúcstalálkozóján, az eddig hangoztatottakkal ellentétben, nem hívnak meg újabb államokat a csatlakozásra. A szövetség egyelőre el van foglalva a tavalyi madridi csúcson meghívott három ország - Magyarország, Csehország és Lengyelország csatlakozásával kapcsolatos problémákkal, fejtette ki Robertson, hozzátéve: "Egyelőre a NATO nincs felkészülve újabb tagok felvételére, de, amikor eljött az idő, Románia a második bővítési körben csatlakozó államok között lesz." /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 14.- 8. sz./

1999. január 25.

A Transilvania Jurnal, a kovásznai Nagy-Románia Párt elnöke, Gica Agrigoroaie október 13-i nyilatkozatáról írt, amelyben az illető egy "Nemzeti Gárda" létrejöttét jelentette be. A nyilatkozat szerint az alakulat célja "az ország federalizálására irányuló RMDSZ-akciók megfékezése' és tagjai a Nemzetvédelmi-, és Belügyminisztérium, valamint a Román Hírszerző Szolgálat káderei közül kerültek ki. Márton Árpád RMDSZ-képviselő a kijelentésekben foglaltak tisztázásáért a fenti intézményekhez fordult, a főügyészségtől az ügy kivizsgálását kérve. A brassói főügyészség január 20-i határozata értelmében nem kezdett meg bűnvádi eljárást Agrigoroaie ellen, mivel a nemzeti gárda létrehozására semmilyen bizonyítékot nem talált, "egyszerű kijelentéseknek" nyilvánítva az erről szóló nyilatkozatot. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 25. 15. sz./

1999. január 26.

Molnár Gusztáv a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a filozófia szakon szerzett diplomát. Első összetűzéseire a Securitateval ebben az időben került sor, mert Echinox c. folyóirat megjelenésével egyidejűleg Molnár Gusztáv egy magyar nyelvű lapot is ki akart adni. Az egyetem elvégzése után Bukarestben a Kriterion Kiadó szerkesztője lett, de párhuzamosan egy magyar értelmiségiekből álló kört szervezett, amelynek tagjai az ország különböző városaiban adnak egymásnak találkozót. Ezeken a találkozókon - saját szavai szerint - "a kommunizmus utáni korszakra készültünk fel, mert teljesen biztosak voltunk abban, hogy a kommunizmus össze fog omlani". Ezen tevékenység miatt 1987-ben elbocsátották a Kriteriontól, miután a Securitate házkutatást tartott nála, amely alkalommal több száz könyvet, kéziratot és hangaszalagot koboznak el tőle, amit máig sem szolgáltattak vissza. Ezután 1988-ban Magyarországra települt át. 1990-től kezdve egy évig főtanácsadói szerepkört tölt be a magyar kormány mellett a határon túli magyarok kérdésének szakértőjeként. Miután lemondott a kormány mellett betöltött funkciójáról, Molnár Gusztáv megkezdte tevékenységét a Teleki László Alapítványnál, kezdetben egy, a kisebbségek kérdését tanulmányozó projekt keretén belül, négy év óta pedig a regionális geopolitikával foglalkozó csoport vezetője. 1997 őszétől kezdődően a Babes-Bolyai Tudományegyetem vendégprofesszoraként a nemzetközi kapcsolatokról tart előadásokat a magyar tagozaton, ez év második szemeszterétől kezdve pedig a történeti geopolitikáról fog előadásokat tartani az egyetem román tagozatain. A személyéhez kapcsolódó viták akkor robbantak ki, mikor 1997-ben közzé tette Az erdélyi kérdés c. tanulmányát, amelyben Erdély autonómiája mellett foglal állást. Eredetileg a tanulmány a kolozsvári Magyar Kisebbség c. folyóiratban jelent meg, később lefordították angol és román nyelvre is. Florin Danciu és Marius Avram készített interjút Molnár Gusztávval. Kérdésükre Molnár Gusztáv kifejtette, mit ért erdélyi kérdésen. "Románia régebbi helyzete - privilegizált helyzete a két világháború között - megváltozott." "Létezik a geopolitikai közelség törvénye, amely szerint annak, aki közelebb van a centrumhoz, nagyobb esélye van a centrumhoz tapadni. E meggondolás alapján Magyarország Románia stratégiai partnerévé vált, Románia keretén belül pedig Erdélynek, akarva, nem akarva, kapocs- szerepe van. Ez az én véleményem, amellyel mások is, például Gabriel Andreescu is, egyetértenek." /Florin Danciu, Marius Avram: Molnár Gusztáv magyar politológus, Erdély autonómiájának híve szerint az erdélyiek megrövidítve érzik magukat fennsőbbrendűségük miatt. - Megjelent a Transilvania Jurnal /Brassó/, 1999. jan. 4-i számában, részben közölte a Magyar Nemzet /január 20./ Teljes fordítása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26. - fordította Takács Ferenc László/

1999. február 27.

Sabin Ghermant, a Torkig vagyok Romániával kiáltvány szerzőjét, a Pro Transilvania Alapítvány vezetőjét febr. 24-re a kolozsvári ügyészségre idézték hazaárulás, az alkotmányos rend, a román állam nemzeti és oszthatatlan jellege veszélyeztetése címén. Ghermant Nicolae Popa, a Szövetség Romániáért Párt parlamenti képviselője, továbbá a Nagy-Románia Párt, a Román Nemzeti Egységpárt és az SZDRP jelentette fel. Sabin Gherman kihallgatása után nyilatkozott Transilvania Jurnal című lapnak. Kénytelen megállapítani, hogy torkig lenni Romániával súlyos bűncselekménnyé lépett elő anélkül, hogy valami is elhangzana azok felelősségéről, akik lejáratták a reform eszméjét, állapította meg. Nem érzi magát sem árulónak, sem politikai üldözöttnek. Emlékeztetett arra, hogy a maastrichti egyezmény előírja: a szubszidiaritás, a regionális autonómia elve az EU-ba való belépés kötelező elve. "Kevés román tudja azt, hogy Spanyolországban 17 autonóm tartomány található, hogy Olaszország ugyanezt az elvet alkalmazza, hogy Franciaország, amely a nyugati központosított állam mintája, kétszáz év után visszatért az autonóm történelmi tartományokhoz." - érvelt. /Azok vádolnak, akiknek tíz éve fizetem inkompetenciájukat - vallja az ügyészség elé idézett Sabin Gherman, a "Torkig vagyok Romániával" című kiáltvány szerzője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27-28./

1999. március 3.

A Transilvania Jurnalban az APADOR-CH /Romániai Emberi Jogok Védelmének Szövetsége/ jelentése alapján közölte azokat a visszaéléseket, amelyeket a román állami szervek az állampolgárok ellen elkövettek. Ebben szerepel Király István ügye is. Király István geológus 58 éves. 1990 júliusáig az egyik miniszterelnök-helyettes geológia és bányászati tanácsadója volt, majd az Ipari Minisztérium helyettes államtitkára 1991. októberéig, ezután aligazgató a geológiai igazgatóságon 1992. júniusáig. Ezt követően egy külföldi cég alkalmazottja, innen ment nyugdíjba 1993-ban. 1995. februárjában letartóztatták azzal a váddal, hogy idegen hatalmaknak államtitkot képező dokumentumokat adott át. Házkutatás során dokumentumokat koboztak el tőle, de ezek egyike sem volt titkos. Ennek ellenére a minisztérium 12 dokumentumról azt állította, hogy azok államtitoknak minősülnek. Király István hiába kérte, hogy független szakértők vizsgálják felül az iratokat. A bukaresti bíróság 1996. nov. 5-i ítélete elismerte, hogy a dokumentumokat nem államtitkokként tartották nyilván, de úgy ítélte meg, hogy jellegük az volt, ezért hét év börtönre ítélték. Király István fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság 1997. október 17-én hozott ítélete súlyosbított: 17 év börtön. /Túlkapások és tévedések a Király István-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ Emil Constantinescu elnök Király Istvánt febr. 2-án kegyelemben részesítette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

1999. június 10.

Az úgynevezett Kolozsvári Nyilatkozat körül támadt vihar azt mutatja: bizonyos erők bármi áron szeretnék megakadályozni, hogy Romániában megemlékezzenek az 1989. június 16-án napvilágot látott Budapesti Nyilatkozat 10. évfordulójáról - jelentette ki Molnár Gusztáv a Transilvania Jurnal jún. 9-i számában megjelent nyilatkozatában. Molnár Gusztáv annak idején maga is aláírta a Budapesti Nyilatkozatot, és akit a máris nagy port kavart Kolozsvári Nyilatkozat kezdeményezőjének tartanak, elmondta: "néhány jeles erdélyi értelmiségi - románok, magyarok, németek - felvetették egy erdélyi nyilatkozat gondolatát" az évforduló kapcsán, de végleges dokumentumot eddig még senki nem írt alá. - Molnár Gusztáv szerint Erdély, a Bánság és a többi történelmi tartomány közigazgatási autonómiája nem jelent föderalizmust, még kevésbé elszakadást. /Meg akarják akadályozni a megemlékezést a Budapesti Nyilatkozatról - véli Molnár Gusztáv politológus. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

1999. június 14.

A rendőrség azonosította azokat a huligánokat, akik betörték a kolozsvári magyar főkonzulátus és a magyar színház ablakait. A két fiatalt megbírságolták, közölte a Transilvania Jurnal. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1999. augusztus 12.

A Kolozsvári Rádió hírül adta, hogy a Transilvania Jurnal védelmébe vette ezt az elnyomott, beolvasztásra ítélt szerencsétlen magyarországi román nemzeti közösséget, amelynek létszáma 200 000-ről 20 000-re csökkent, mivel nem biztosított részükre a magyar állam se külön egyetemet, se más jogokat, hogy megőrizhessék nemzeti azonosságukat, sőt, még ma sincs képviseletük a magyar parlamentben. Kocsis István beolvadásuk megállítása végett a javasolta, hogy országos felmérést kell készteni mindazon románokról, akik ezen elnyomatás miatt voltak kénytelenek otthonukat elhagyni, és ide, Romániába menekültek, továbbá felmérést kell készíteni azokról a családokról, amelyek mégis vállalják az ide átköltözést, és lehetőséget adni nekik, hogy itteni magyar családokkal cserélhessék ki ott maradó vagyontárgyaikat. Ezeket a javaslatokat az RMDSZ parlamenti képviselői tehetnék meg, hogy bebizonyíthassák, nemcsak az erdélyi magyarok érdekeit képviselik, hanem az ország egyik kormányzó pártjaként a határon kívüli románság sorsát is szívükön viselik... /Kocsis István: A "szegény" magyarországi románság érdekében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

1999. augusztus 20.

Bihar megyében megalakult a "bécsi diktátum áldozatainak" társasága, s kártérítést követel a magyar kormánytól a "horthysta megszállás idején elszenvedett károkért", írta a Transilvania Jurnal. Gheorghe Feder, a társaság elnöke reménykedik, hogy követeléseiket támogatni fogják a román törvényhozók. Feder becslése szerint a sérelmet szenvedett román állampolgárokat fejenként 300 ezer és egymillió forint közötti kártérítés illetné meg. /Megalakult a "bécsi diktátum áldozatainak" társasága. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

1999. augusztus 23.

A Beszterce-Naszód megyei Párván "Ki az idegenekkel az országból" jelszóval támadták meg azt a német családot, amely a faluban letelepedett, adta hírül a Transilvania Jurnal. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

1999. szeptember 2.

Egymás után jelennek meg vallomások, emlékiratok részben a volt nómenklatúra, részben a volt politikai rendőrség, a Securitate képviselői tollából. Ezek az emberek tetteiket "hazafias" köntösbe bújtatják, kisebbségellenes akcióikat, "román érdekekre" hivatkozva igazolják. Például Nicolae Plesita szekus tábornok, aki hosszú időn át vezette a Külföldi Hírszerző Szolgálatot, előtte 1962-ben, 32 éves korában nevezték ki a kolozsvári hírszerző szolgálat élére. A Transilvania Jurnal napilapban megjelent interjúban úgy emlékezett vissza, hogy 1962-ben Kolozsvárra kerülve "olyan apparátust találtam, hogy nem tudtam, milyen az, hogy magyar, zsidó vagy román természetű." "Kolozsváron, az apparátusban, amint azt mondottam, imitt-amott még találtam egy-egy félszemű románt. És nekem ezzel az apparátussal kellett dolgoznom." Plesita ebbe beleborzadt. Valójában 1962-ig a kolozsvári "magyar, zsidó, részben talán román" szeku megtett mindent, amit csak lehetett. "Megtisztítottam azt az apparátust - nyilatkozott tevékenységéről Plesita - És létrehoztam egy igazi románt." Megállapította, hogy "egy verhetetlen román apparátust hoztam létre", Vajon ki ellen? - kérdezhette Gyarmath István. Plesita szerint a magyar irredentizmus ciklikus jelenség, s főleg a külföld érdekeinek van alárendelve. /Gyarmath János: Magyar? Zsidó? Román? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1999. november 2.

A Transilvania Jurnal nov. 1-jei száma terjedelmes interjút közölt Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. Ebben a kérdezett igen kemény vádakkal illette az RMDSZ-t és Markó Béla elnököt. Tőkés László szerint az RMDSZ "egyfajta kommunista párttá változott át", amelyben minden hatalmat egy elit birtokol. A szövetségi elnököt és a köré csoportosult "klikket" a tiszteletbeli elnök azzal vádolja, hogy feladták az RMDSZ fő célkitűzéseit - az autonómiát és a magyar egyetem ügyét -, s a kormányszereplés érdekében konformistákká és opportunistákká váltak. A nyilatkozattal kapcsolatban Wagner István Markó Béla véleményét kérdezte. Markó Béla kifejtette, hogy "Tőkés püspök úr szeret nagyot mondani, és szereti, ha ezáltal a közvélemény figyelmének középpontjába kerül". Nyilatkozatában közvetve vagy közvetlenül lekommunistázta az RMDSZ többségét. Markó Béla leszögezte: nem bocsátkozik polémiába ezzel kapcsolatosan, "mert az méltatlan lenne hozzám." /Wagner István: "Fel a nagyotmondás spirálján" = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 2./

1999. november 3.

Felelőtlenség bizonyítékok nélkül a Romániát fenyegető föderalizációról és az erdélyi probléma kirobbantásáról beszélni - jelentette ki Emil Constantinescu államfő a Transilvania Jurnal című új napilap nov. 2-i számában megjelent interjújában. Ezzel reagált az elnök Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnökhelyettese vádaskodására. Nastase a román állam egységét fenyegető veszélyre figyelmeztetett. Nastase kijelentése azért is súlyos, mert ő külügyminiszter volt, jelenleg pedig a képviselőház alelnöke - hangsúlyozta Constantinescu. /Lapszemle Constantinescu: Felelőtlenség a Romániát fenyegető föderalizációval riogatni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

1999. november 15.

A bukaresti A Nap című magyar nyelvű hetilap azzal vádolta Virgil Ardeleanu tábornokot, a belügyminisztérium hírszerző szolgálatának vezetőjét, hogy az erdélyi magyarok megfigyelését rendelte el, írta a Transilvania jurnal./Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

1999. december 20.

A Transilvania Jurnal román lap dec. 16-i száma írta, hogy Magyar Bálint, az SZDSZ első embere Aradra látogatott, s a kegyelet koszorúját elhelyezte a magyar állampolgárságú Tóth Sándor gépkocsivezető emlékjelénél. Magyar Bálintot és kíséretét Tokay György szenátor, volt kisebbségi miniszter fogadta. Tokay kijelentette, hogy az RMDSZ nem ért egyet magánegyetem létesítésével, mert ennek az akkreditálása a tanügyi törvény szerint hat évet vesz igénybe. Sylvester Lajos megjegyezte: ez egyszerűen nem igaz, valójában az RMDSZ egyetért a magánegyetem létesítésével. Tokay emiatt csak a maga nevében nyilatkozhat. A Tokay-féle álláspont akkor válik érthetővé, ha mellé illesztjük Magyar Bálint nyilatkozatát: a magyar politikusok a magyar nyelvű felsőoktatásról tárgyaltak Andrei Marga miniszterrel, de "az egyetem kérdése belső konfliktusok miatt politikailag manipulált, emiatt az alapvető kérdés az átpolitizálás áldozatává válik". Magyar Bálint nem ért egyet az egyházi hátterű erdélyi magyar egyetem létesítésével Erdélyben, s a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot "elviselhetetlen tehertételnek" minősíti a magyar kormány számára. Magyar Bálint Tokay Györggyel egyetemben nem ért egyet azzal sem, hogy a schengeni egyezmény után különleges státust biztosítsanak a határokon kívül rekedt magyarok számára. "Vizsgával kell bizonyítanod, hogy magyar vagy?" - tette fel a kérdést, és provokatív illúziónak nevezte az egész elképzelést. /Sylvester Lajos: Gomolyfelhők a Gránic fölött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./

1999. december 29.

A magyar kormányt a kolozsvári Szabadságban azzal vádolják, hogy pénzeli az RMDSZ radikális szárnyát, írta a Transilvania Jurnal. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./ Román reagálás Tibori Szabó Zoltán: Szavak és tettek /Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ című, a magyar kormányt támadó cikkére.

1999. december 30.

A kormányválság idején Radu Vasile megpróbálta megszerezni a prefektusok támogatását, és felhívott telefonon több tábornokot is, írta a Transilvania jurnal. - A volt kormányfőt az RKP stílusában zárták ki a pártból, állapította meg az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2000. február 8.

Székelyudvarhely mellett, Bikafalván ülésezett a Romániai Magyar Szabaddemokra Párt /RMSZDP/ vezetősége febr. 5-én, a román sajtó élénk érdeklődése közepette. Mint ismeretes, a Kiss Kálmán vezette párt Marosvásárhelyen alakult a '90-es években, akkor még Frunda György is tagja volt. A pártot 1996-ban, közvetlenül a választások előtt jegyezték be az akkori kormánypárt, a TDRP hathatós támogatásával, s most a pártelnök szerint tizenkét megyében 17 000 tagjuk van. A Transilvania Jurnal az eseményről szóló beszámolóját Szeg az RMDSZ talpában: a Magyar Szabaddemokrata Párt beszédes címmel közli. Kiss szerint az RMDSZ nem vonzza a magyar választókat, mert vezetői az elmúlt években kompromittálták magukat. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./ Kiss Kálmán elnök nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Szabadkozott: "rengeteg alaptalan vád" érte őket, főleg az RMDSZ részéről. Kijelentette, hogy semmiféle anyagi támogatásban nem részesülnek, tagadta, hogy pártjuk 1996-ban Iliescu pártjának segítségével jött létre. Kiss Kálmán kifejtette, hogy pártjuk célja a szociális piacgazdaság megteremtése, a romániai magyarság jogainak érvényesítése. Pártja napokon belül megnyitja befektető irodáit, amelyek adatbankként, vállalkozói tanácsadóként működnek majd. Első lépésként Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Aradon és Szatmárnémetiben nyílnak irodáik. Az RMSZDP alternatívát kínál az RMDSZ-ből kiábrándult választók számára. Kiss Kálmán pártja a választásokon az RMDSZ-szel nem akar együttműködni, viszont tárgyal néhány román politikai párttal. /Szentgyörgyi László: Ezeréves jövőt ígérnek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./

2000. március 28.

Smaranda Enachének, Románia finnországi nagykövetének leváltását követelte a Jurnalul National, mivel a nagykövet a Pro Európa Liga emberi jogi szervezet társelnökeként részt vett a marosvásárhelyi Türelem hete rendezvénysorozaton. A marosvásárhelyi székhelyű Pro Európa Liga 1991 márciusától kezdve minden évben megrendezi a "türelem hetét", így emlékezve és válaszolva arra, hogy 1990 márciusában véres összecsapások voltak a városban a románok és a magyarok között. "Egy román nagykövet támogatja a magyar szélsőségeseket, a marosvásárhelyi események 10. évfordulóján Smaranda Enache irányítása alatt történtek virulens románellenes támadások" - írta márc. 25-i számának címoldalán a lap. Márc. 27-én a Jurnalul National már arról számolt be címoldalán, hogy "a Románia-ellenes botrány ügyében Smaranda Enachénak a parlamentben kell magyarázatot adnia". A lap a szenátus külügyi bizottságának elnökére, Ghiorghi Prisacarura hivatkozva közölte, hogy a bizottság ezen a héten fogja tárgyalni, miként vehetett részt a nagykövet a marosvásárhelyi "türelem hetén". Prisacaru rendkívül súlyosnak minősítette "a Marosvásárhelyen elhangzottakat". A kolozsvári RMDSZ-tanácskozásról a Transilvania Jurnal azt írta, hogy "győztek az RMDSZ radikálisai", mert Markó Béla, az RMDSZ elnöke szóvá tette, hogy magyar nemzetiségűek nincsenek a román belügy-, a külügy- és a védelmi minisztérium, valamint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetésében. /Türelem, türelem... Smaranda Enachét a parlament elé citálják. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2000. május 19.

Évente Romániában közel háromszázezer ember változtat lakhelyet - derül ki az Országos Statisztikai Hivatal adataiból. Ez 30 %-os növekedést jelent a kommunista időszak népvándorlási adataihoz képest. 1983-1989 között évente 217 ezer ember változtatta meg lakhelyét. 1990-ben ez a szám elérte a 786 ezer, ezután visszaesett (1991-ben 265.000 fő), majd enyhe növekedést mutatva napjainkra megközelítette az évi háromszázezer főt. A Transilvania Jurnal regionális napilap A moldvaiak elárasztották Erdélyt című cikkéből kiderült, hogy a régiók közti migrációt illetően /a lakhelyváltoztatások 32 %-a/ az emberek továbbra is Munténiából, Moldvából és Olténiából vágyakoznak el leginkább. A fő cél elsősorban Erdély, de jelentős vonzerővel bír a Bánság, Bukarest, illetve Dobrudzsa is. Általában a szegényebb megyékből vándorol a lakosság a gazdagabb megyék felé. - Erdélyben a legiskolázottabb (líceumi, posztlíceumi és egyetemi képzésben részesült) lakosságú Kolozs és Brassó megye, ahol a lakosság 28 %-a iskolázott. Ezt követi Hunyad és Szeben megye 25-27 %-kal, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna 22-24%-kal, legvégül pedig Szilágy és Beszterce-Naszód megye 19-21 %-kal. - 1991 óta jelentős mértékben (szinte a felére) esett vissza a lakosság faluról városra történő vándorlása, ennek fordítottja pedig megnőtt. A rendszerváltozás óta városról falura költözött lakosság jelen pillanatban a falusi lakosság 6%-át teszi ki. A falusi lakosság 14%-át pedig azok képezik, akik feladták városi munkahelyüket, abbahagyták az ingázást. Elsősorban a 20 és 35 év közötti korosztály adja legszívesebben fejét lakhelyváltoztatásra. /Népvándorlás Romániában. Erdély tele van moldvaiakkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./


lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998