udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Tulipan Kft

1992. augusztus 5.

Maroshévizen az RMDSZ székházban működő Tulipán Kft kétnyelvű cégtábláját összetörték, ugyanakkor a polgármesteri hivatal nem engedélyezte a kétnyelvű feliratot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

1993. március 10.

Tőkés László püspök a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében márc. 10-i nyilatkozatában tiltakozott amiatt, hogy a harmincas épületben a hívők segítségével épült püspökség épületét újból el akarják venni. A hatvanas években a diktatúra pártbizottsági székháznak használta az épületet, az 1989-es változások után térhetett vissza az épületbe a püspökség. Jelenleg a Nagyváradi Egyetem akarja elvenni az épületet, kilakoltatni onnan a püspökséget, az esperesi hivatalt, a Harangszó és a Közlöny szerkesztőségét, a Sulyok István Református Főiskolát, az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség megyei szervezetét, a Romániai Német Demokrata Szövetséget és a Tulipán Kft-t. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 12./

1993. július 6.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége júl. 6-án ülésezett Kolozsvárott. A Tulipán Kft. gazdasági hatékonysága szükséges, állapították meg. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa tervezett közlönye számára a Politikai Főosztály az RMDSZ-t ismertető és a jogorvoslást igénylő kérdéseket bemutató anyagot állít össze. /Tulipántól a csíkszéki fórumig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1993. július 9.

Bővített választmányi ülést tartott a Szatmár megyei RMDSZ, melyen az országos vezetőség is képviseltette magát Muzsnay Árpád megyei elnök arra is kitért, miért pártolt ez a tagság egy része az RMDSZ-tól. Sokan azonosították az RMDSZ-t a Tulipán Kft-vel, a Tulipán Szatmárnémetiben és Nagykárolyban lejáratta magát, másokat kiábrándított az SZKT-ülések negatív visszhangja. Kötő József, aki az országos vezetőség is képviselte, hangsúlyozta, hogy a Szatmár megyei RMDSZ erős szervezet, szükség van a munkájára. /Gál Éva Emese: Bővített választmány és apadó tagság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1995. március 25.

A brassói RMDSZ a szórványhelyzetből fakadó hátrányokat szervezettséggel próbálja ellensúlyozni, jelentette ki Mina László megyei RMDSZ-elnök. A Tulipán Kft. Bordos Mária vezetésével jó eredményeket ért el, míg más megyékben ez nem mondható el. A Tulipán ma tizenhat fizetett alkalmazottal dolgozik. A megyei RMDSZ-székházban van jelenleg a brassói rádió magyar szerkesztősége, a képviselői iroda, az ifjúsági szervezet és a megyei elnökség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25-26./

1998. november 14.

Nov. 14-én tartotta a Brassó megyei RMDSZ tisztújító közgyűlését. Nedeczky László leköszönő elnök tartott beszámolót az elmúlt két évről. A megyei RMDSZ-tagság létszáma állandóan csökken, ennek okai: a beolvadás, a vallási szekták terjedése, a születések számának csökkenése és a kivándorlás. Az RMDSZ tagságának elszegényedése, a román sajtó magyarellenes kampánya, a megoldatlan kérdések, mint a Tulipán Kft. ügye, a kárpótlási jegyek helyzete is hozzájárult a tagok lassú eltávolodásához. Brassó megyében több mint 70 ezer magyar él, közülük ma kb. 16 ezer RMDSZ-tag, Brassó városában 30 ezer magyar nemzetiségű lakosa van, közülük 7500-an RMDSZ-tagok. Nedeczky László beszámolójában elismerte, hogy a brassói Ápriliy Lajos Középiskola ügyében nem sikerült előrelépni, nem tudták elérni, hogy tisztán magyar középiskola legyen. A szociális segítség terve a pénzalapok hiánya miatt csak elképzelés maradt. A szűkös anyagi alapokkal a szervezet puszta létezését tudták biztosítani. - A közgyűlésen heves vita volt, egymás elleni kirohanások is elhangzottak. Öt elnökjelölt volt, a szavazás eredménye: Kovács Csaba Tibor 70, Simon Sándor 68, Nedeczky László 65, Aranyosi István 12 és Török Ernő 5. Egyik sem kapta meg az egyszerű többséget, ezért a két legtöbb szavazatot kapott elnök között újabb szavazás döntött. Kovács Csaba Tibor parlamenti képviselő lett az RMDSZ Brassó megyei elnöke 92 szavazattal, Simon Sándor mindössze két szavazattal kapott kevesebbet. /Both Csaba: Bűnbak-keresés a Tulipán jegyében. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 20-26./

2000. április 25.

A Brassó megyei és városi RMDSZ megtartotta az előválasztást, egyben a tisztségviselők beszámoltak eddigi munkájukról. A problémák megmaradtak, így a Tulipán Kft. zűrös ügye, ami számos eddigi RMDSZ-tisztségviselőt érint. A másik, évtizede húzódó affér: az Áprily Lajos Középiskola épületszárnyának jogos átadása a magyar diákoknak. A választáson Nádudvary György, a Munkaügyi és Társadalomvédelmi Igazgatóság vezérigazgatója fölényesen nyert Madaras Lázár megyei tanácsi alelnökkel szemben, tehát ő lesz az RMDSZ polgármester-jelöltje Brassó városában, ahol matematikailag sincs esélye annak, hogy magyar nemzetiségű elöljárót válasszon a lakosság. Az helyi önkormányzati képviselők RMDSZ-es listáján az első szintén Nádudvary lesz, mögötte szorosan Nedeczky László. A megyei tanácsba jelöltek között az első Aranyossy István, a Kárpát-kanyar Fodor Leventét, Kőhalom és környéke Kovács Károlyt, Fogaras vidéke Simon Gábort jelölte. /Brassó. Egyoldalú tolerancia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 25./

2000. május 19.

Tóásó Áron Zoltán, a lap munkatársa a Madaras Lázárral, a Brassó Megyei Tanács alelnökével készített interjúját úgy kezdte, hogy eleve minősített: Simon Sándor, egykori ügyvezető elnök, az RMDSZ brassói szervezetének tanügyi alelnöke "háborút indított párttársai ellen", így Madaras ellen, de másokat is feljelentett, többek között Nedeczky Lászlót, a megyei RMDSZ egykori elnökét és Aranyosi István tanfelügyelőt. Madaras Lázár szerint egy bukott helyi politikus bosszújáról van itt szó. Simon Sándor a katedráról egyenesen beleült az ügyvezető elnöki székbe, anélkül, hogy előtte bármikor is végzett volna közösségi munkát. Simon Sándor belebukott a munkába, le kellett őt váltani. Madaras szerint ekkor nem volt ember, aki ellássa az elnöki tisztséget. Simon tevékenysége ellen a legfőbb kifogás a hozzánemértés volt. Most van egy új ügyvezető elnök, Fetykó Zoltán, de senki sem áll mellé. Madaras Lázár betegsége miatt visszavonul, felmentését kérte az országos alelnöki beosztásból, s itt helyi szinten sem jelöltette magát. Madaras szerint azért, hogy a töredék szavazatok ne vesszenek el, tárgyalni kell a többi párttal. - Apácán megtartották az urnás előválasztást, az eddigi polgármester és néhány tanácsos, akik a listán nem kerültek befutó helyre, Simon Sándor biztatására átálltak a liberális pártba. Madaras szerint Simon Sándor megpróbálja az RMDSZ-t, a magyarságot megosztani. Simon feljelentésében írta, hogy Madaras országos RMDSZ ügyvezető alelnökként használta a Megyei Tanács autóját. Valójában Madarasnak az RMDSZ elnöksége kocsit bocsátott a rendelkezésére. Madaras nem tesz törvénysértő dolgokat, beperli Simont becsületsértésért. Simon táplálja a román közösség bizalmatlanságát a magyarokkal szemben. /Tóásó Áron Zoltán: A megosztás jegyében. Beszélgetés Madaras Lázárral, a Brassó Megyei Tanács alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Simon Sándor, a megyei RMDSZ tanügyi kérdésekért felelős alelnöke a brassói Számvevőszéken feljelentette Madaras Lázárt, a Megyei Tanács alelnökét. Simon Sándor a Brassói Lapoknak elmondta: Madaras Lázár egyéni érdekeinek megfelelően használja fel a Megyei Tanács által rendelkezésére bocsátott személygépkocsit. Ezzel utazott rendszeresen Kolozsvárra, sőt Magyarországra is. Simonnak bizonyítékai vannak arra, hogy a Madaras Lázár által irányított Cenk Alapítvány több mint 719 millió lejnyi támogatást kapott. Az összegek egy része külföldről, másik része a Tulipán Kft.-től származott. Tisztázni kell, miként lehetséges, hogy a Kézdivásárhelyről érkezett pénzeket a Tulipán Kft. nevében kapták, de a Cenk Alapítvány számlájára folytak be. A pénzekkel el kell számoltatni őket. - Ezzel kapcsolatban Madaras Lázár elmondta: Az egész akció egy bukott politikus bosszúja.Az RMDSZ által rendelkezésére bocsátott személygépkocsit használta. - A román közvéleményben most az tudatosul, hogy az RMDSZ-t külföldről pénzelik. /Simon Sándor feljelentette Madaras Lázárt. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 19./ Máj. 12-én a brassói Városi Bíróság itéletet hirdetett a Nedeczky László és Aranyosi István városi, illetve megyei tanácsos-jelöltek ellen indított választási perben. A két jelölt ellen Simon Sándor, Orbán Géza, Roska Sándor és Pánczél Péter nyújtott be óvást. Az óvás megindoklásakor Simon Sándor kiemelte, hogy a két jelölt az önálló ügyvitelű vállalatok igazgatótanácsi tagjaként szerzett többletjövedelme meghatározott hányadát nem utalta át az RMDSZ-szervezet kasszájába. Kifogásolta, hogy Aranyosi István szaktanfelügyelői tisztsége összeférhetetlen a tanácsosjelöltséggel. Nedeczky László pedig - megyei elnökként - az RMDSZ számára hátrányos albérleti szerződést kötött a Cenk Alapítvánnyal és az általa működtetett rádióval. Kiemelte, hogy ő - ügyvezető elnökként - nem írta alá a kérdéses szerződést. Simon Sándor kitért az április 15. előválasztások során történt visszaélésekre is, és kérte a bíróságtól az előválasztásokat követően kialakult jelöltlista módosítását. A két tanácsosjelölt képviseletét Kovács Csaba képviselő, megyei RMDSZ-elnök látta el. Beszédében kiemelte, hogy a Simon Sándor által előadott vádak az RMDSZ belső ügyeire vonatkoznak, s nem sértik a választási törvényt. A két jelöltnek a tanügyben betöltött funkciója - a tanügyben dolgozók jogállására vonatkozó törvény alapján - nem összeférhetetlenségi ok. Kérte az óvás elutasítását. Daniel Cosma, a brassói Városi Bíróság elnöke megalapozatlannak találta és elutasította a Nedeczky László és Aranyosi István elleni óvást. Az ítélet jogerős. /Választási pert nyertek az RMDSZ-jelöltek. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 19./

2003. szeptember 23.

A máramarosszigeti RMDSZ-szervezet az országban másodikként alakult meg 1989 karácsonyán. Kihasználva a kezdeti lehetőségeket, impozáns székházat kapott. Sikerült visszaállítani a megszüntetett magyar osztályokat a líceumban, az általános iskolában párhuzamos osztályok indultak annak köszönhetően, hogy nagyon sok román tagozatra járó tanulót magyar tagozatra írattak át. A Tanügyminisztérium engedélyezte az önálló magyar iskola visszaállítását (de az okiratot májusban a főtanfelügyelő mindenki szeme láttára összetépte). Máramarosszigeti Napló címmel hetilap indult, szigeti képviselőt sikerült bejuttatni a parlamentbe Zonda Attila személyében, magyar alpolgármestere lett a városnak. A kezdeti lelkesedés azonban lassan lelohadt, a MADISZ tagjai, akiket magyarországi továbbképzésre, táborokba küldtek, nem tértek haza, de a cserkészmozgalom beindításával megbízott fiatalok sem, az újság anyagiak híján megszűnt. Az első nagy csapást a közösségre a Tulipán Kft. mérte, amikor befektetésre, magas kamatokat ígérve pénzt szedett össze, pedig a csőd szélén állott, így rengeteg nyugdíjas megtakarított pénzecskéje úszott el. 1992-ben Szigeti Turmix néven új hetilap indult, amely ma is él, annak ellenére, hogy a Communitas Alapítvány rendszertelenül folyósította a támogatást, egy időre pedig meg is vonta, úgymond RMDSZ-ellenes cikkek közlése miatt. A Hollóssy Simon Művelődési Egyletszékházat vásárolt az Illyés Közalapítvány segítségével. Létrejött az önálló magyar iskola, a Löevey Klára Líceum. Ma a volt székházban már a kolozsvári egyetem turisztikai kollégiuma működik, a Fő téren, a Vízművek irodaépületében kapott székhelyről az RMDSZ most leváltott elnöke önként vonult ki. Aki a Reform Tömörülés tagja lett, ellenségnek lett nyilvánítva, megkezdődött a politikai kiszorítósdit. A tagság elfordult a vezetőségtől. A Történelmi Máramaros RMDSZ-szervezete választmányi gyűlései sorra határozatképtelenségbe fulladtak, kvórum hiányában. A városi RMDSZ-elnök nincs beiktatva, mert az új választmány zöme lemondott. Takács Csaba ügyvezető elnök utazott le, hogy megpróbáljon rendet teremteni a máramarosi szervezetben. Az augusztus 30-ai küldöttgyűlésen a három jelölt közül Béres István erdőmérnök került ki győztesen. /Román János: Egy szervezet tündöklése és hanyatlása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998