udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Ukran Szocialista Part

2007. szeptember 28.

Ukrajnában a sorozatos belpolitikai válságok után szeptember 30-án előrehozott parlamenti választásokra kerül sor. A választások kiírására az államelnök Juscsenko és a kormányfő Janukovics közötti hatalmi torzsalkodás szolgáltatott alapot. 2004-ig, míg nem lépett életbe a kizárólagosan pártlistás rendszer a parlamenti választásokon, a magyarok a magyar többségű 72. számú kárpátaljai választókerületből juttatták be képviselőiket a Legfelsőbb Tanácsba (Verhovna Rada). 1994–1998 között a baloldali Tóth Mihály, 1998–2002 között a jobboldali Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, 2002 és 2006 között pedig a magyarországi szocialisták /MSZP/ támogatását élvező Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke képviselte a magyar érdekeket az ukrán fővárosban. A 2006-ban életbelépett pártlistás választási törvény három százalékban szabta meg a bejutási küszöböt. Ez a negyvennyolc milliós országban a 156 000 fős magyar közösség (2001-es népszámlálási adat) számára eleve lehetetlenné tette a parlamentbe való kerülést. A Juscsenko vezette Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelem (NU – NSZ) tömörülés Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, megyei tanácsi képviselőt a határesetnek számító, a parlamentbe való bejutásra azonban mégis esélyes 99. helyen jelölte, ennek fejében a KMKSZ az államelnök politikai alakulatát támogatja. Az Ukrajna Szocialista Pártja a 11. helyen jelölte a jelenleg Budapesten diplomáciai feladatot betöltő Tóth Mihályt. Gajdos István, az UMDSZ elnöke néhány hete azt ígérte Kovács Miklósnak, hogy szervezete a kampány során őt fogja támogatni. Ezt tudomásul véve a KMKSZ elkészítette az Ukrajnai Magyar Egyeztető Tanács (UMET) létrehozásáról kötendő szerződés tervezetét. Augusztus végén az UMDSZ Országos Tanácsa úgy döntött, hogy a szervezet nem Kovácsot, hanem Tóthot támogatja. Olekszandr Moroz leköszönő házelnök, az Ukrajna Szocialista Pártja elnöke közölte, hogy szocinternbeli magyar barátai ajánlására biztosított ilyen előnyös helyet Tóth Mihálynak. A párt kárpátaljai elnöke arról beszélt, hogy remélhetően még szeptember első felében pártja és az MSZP együttműködési megállapodást köt. A bejelentés a kampányba való durva beavatkozásnak minősíthető. Azt sugallja, hogy a támogatási forrásokat kezében tartó budapesti kormánypárt Morozék jelöltjét támogatja. Tóth Mihály kampányában felhasználható a magyar MSZP-s vezetők szokatlanul sűrű kárpátaljai látogatása is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az idén kétszer tett villámlátogatást a térségben, és augusztusban feltűnt a magyar pénzügyminiszter is. Az ukrajnai választásnál az EU- és NATO-tag Magyarország nem a „nyugatos” politikai erők oldalára áll. Mindez nem előzmény nélküli. A 2004-es elnökválasztás idején az EU és az Egyesült Államok Juscsenkot támogató politikájával szemben Budapest az orosz orientáltságú Viktor Janukovicsra – s annak kárpátaljai mamelukjára –, az akkor (egyesített) szociáldemokrata, Gajdos Istvánra tett, aki a narancsos forradalom győzelme után, különböző felelősségre vonások elől menekülve úgyszintén az MSZP közbenjárása után villámgyorsan igazolt át az Ukrán Szocialista Pártba. Az UMDSZ-hez közeli kárpátaljai magyar nyelvű sajtó páratlan történelmi esélynek írja le a két magyar jelölt indulását, valamint azt, hogy először lehet két képviselőjük az ukrán parlamentben a magyaroknak. (Forrás: Budapest Analyses) /A magyar képviselet esélyei az ukrán parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2008. október 14.

A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága mellett működő Szórvány Tanács alakuló ülését tartotta október 13-án Budapesten. Az elismert szakértőket tömörítő, a határon túl, a tömbmagyarságon kívül a szórványban élőkkel foglalkozó Szórvány Tanács feladata, hogy javaslatokat dolgozzon ki a szórványosodás lassítására. A konzultatív testületként működő tanács a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása érdekében stratégiát dolgoz ki, prioritásokat jelöl meg egy-egy régió támogatására. „Egységes megoldás a szórványosodás lassításában nincsen”, minden régió és település esetében önálló javaslatokat kell kidolgozni – mondta el Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség – és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Hozzátette: ahhoz, hogy kormányszinten is foglalkozni lehessen a szórványosodás ügyével, szakértőket kerestek a Szórvány Tanács 15 tagjának kiválasztásakor. Az alakuló ülésen a tanács egyhangúlag Göncz László, szlovéniai magyar parlamenti képviselőt választotta meg elnökének. A tanácsadó testület előzetesen véleményezni fogja a Szülőföld Alap stratégiai anyagait. Évente egy-két kiemelt programra javaslatot tehet, s véleményezi a szórványra vonatkozó 2009-es támogatási elképzeléseket. A Szórvány Tanács „nem pénzosztó testület”, javaslatai azonban beépülnek a kormány döntéshozatali folyamatába. A jövő év tavaszán nemzetközi konferenciát szerveznek, hogy áttekintsék a Kárpát-medencei szórványmagyarság helyzetét és azt, milyen módon lehet segíteni a szórványban élő közösségeket. Göncz László kifejtette, hogy a határon túli magyar közösségekre egyre inkább a szórványosodás jegyei jellemzőek. Kiemelten fontosnak nevezte az oktatást, a kultúrát, a vallást, mint megtartó erőt, és az együttműködést a többségi nemzetekkel. /Megalakult Budapesten a Szórvány Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ A tizenöttagú, szakemberekből álló testület meghatározta a régiónkénti alapvető problémákat is. Gémesi Ferenc Három témát emelt ki a tanácskozásból. A klasszikus, demográfiai alapú csökkenés mellett, új, modernizációs kihívásokkal is számolni kell. Másodsorban figyelembe kell venni a kettős vagy többes kötődés kérdését, hiszen nagyon sok helyen világosan látszik, hogy a regionális szemlélet erősebb a nemzeti kötődésnél. A 15 tagú tanácsban romániát Hegyeli Attila a moldvai Csángómagyarok Szövetségének programvezetője, Lakatos András, a Szövetség a Szórványért Alapítvány igazgatója, Pásztor Gabriella oktatási szakértő, államtitkár, Vetési László a Diaszpóra Alapítvány szórványlelkésze és Balázs-Bécsi Attila a Téka Művelődési Alapítvány elnöke képviselték. /Kánya Gyöngyvér: Megalakult a Szórvány Tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A Szórvány Tanács tagjai: Göncz László elnök (Szlovénia), Kontra Miklós (Magyarország), Balázs-Bécsi Attila, Hegyeli Attila, Lakatos András, Pásztor Gabriella, Vetési László (Románia), Gyurgyik László, Huncík Péter, (Szlovákia), Losoncz Alpár, Soós Mihály (Szerbia), Ambrus Pál, Tóth Mihály (Ukrajna), Horváth László (Horvátország). 3/ A határon túli magyarokat képviselő szervezetek megkérdezése nélkül hozta létre a magyar kormány a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága mellett működő Szórvány Tanácsot – kifogásolják Kárpát-medencei magyar politikusok. Az alakuló ülés után Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkára, Törzsök Erika, a MEH nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója, Göncz László, a Szórvány Tanács frissen megválasztott elnöke és Huncík Péter tanácstag tartott sajtótájékoztatót. A Magyar Hírlap felvetette, miért többnyire olyanok vehetnek részt a tanácsban, akik barátilag viszonyulnak a baloldali kormányokhoz, mire Törzsök közbeszólt: „nem méltó a Magyar Hírlaphoz ez a kérdés”, Gémesi Ferenc szerint pedig nincs valós alapja ennek a megállapításnak. Az újság munkatársa felhozta: az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke, Tóth Mihály tagja a tanácsnak, míg a KMKSZ-t nem képviseli senki, erre Gémesi azt mondta: Tóth Mihály nem pártpolitikusként, hanem szakértőként tagja a testületnek. Tóth Mihály az Ukrán Szocialista Párt (SZPU) listáján indult az ukrajnai parlamenti választásokon. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kijelentette: a magyar kormány nem egyeztetett velük, de nem ez a legsúlyosabb példa arra, amikor a budapesti kabinet nélkülük dönt, és az ellenfeleiket hozzák helyzetbe. Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának alelnöke elmondta, hogy a Szórvány Tanács létrehozását egyetlen, a Kárpát-medencében legitimitással bíró magyar alakulattal sem egyeztette a MEH. „Szeptemberben a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán egyenként megkérdeztem a résztvevőket, és azt mondták, a kormány nem tárgyalt velük erről. A tanács tagjait Törzsök Erika ismeretségi köréből válogatta a MEH, pedig nem a tapasztalatlanokat kell szórványszakértőknek kikiáltani, bár Göncz László vagy az erdélyi Vetési László jogát a tanácstagságra én is elismerem. Ami a többieket illeti, az, hogy valaki néprajz szakos vagy demográfus, még nem elegendő ahhoz, hogy a szórványban élőkkel is foglalkozzon. Kiemelném Huncík Pétert, aki ráadásul pszichiáter” – mondta Duray. /Nemzetpolitika barátok között. Ismeretségi alapon választották ki a Szórvány Tanács tagjait. = Magyar Hírlap (Budapest), okt. 14./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998