udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 61 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-61
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Ukrajnai Magyar Demokrata Szovetseg /UMDSZ/

1996. július 5.

Júl. 4-én és 5-én Budapesten a kormány, a parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői zártkörű tanácskozást tartottak Magyarország és a határon túli magyarság címmel. A határon túli magyar szervezetek: RMDSZ, Egyetértés /Duray Miklós/, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /Bugár Béla/, Magyar Polgári Párt /A. Nagy László/, Csemadok, VMDK, Vajdasági Magyar Szövetség /Kasza József/, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /Kovács Miklós/, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /Tóth Mihály/, Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Horvátországi Magyarok Szövetsége. A konferencia vendégeit az Országházban fogadta Horn Gyula miniszterelnök, aki kijelentette: a magyar kormány a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi fórumokon egyaránt támogatja a határon túli magyarság jogainak garantálására vonatkozó igényeit. A tanácskozás szünetében Kovács László külügyminiszter elmondta: megnyitóbeszédében kifejtette, hogy Magyarország euroatlanti integrációja nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a határon túli magyarság érdeke is. Az autonómia kérdésről elmondta: ezeket az elképzeléseket minden ország magyar kisebbségének önállóan kell megfogalmaznia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./ Egyetértenek abban, hogy az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció, szögezte le a zárónyilatkozat, melyben az is szerepel, hogy összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Egyetértettek abban is, hogy a határon túli magyar közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének százalékban rögzített hányada illesse meg. Az aláírók elhatározták, hogy idén ismét találkoznak, és megvizsgálják a konzultáció intézményesítésének lehetséges formáit. A közös nyilatkozatot a résztvevők közül egyedül a VMDK elnöke, Ágoston András nem írta alá. - A sajtótájékoztatón Kovács László külügyminiszter hasznosnak értékelte a találkozót, amely lehetőséget adott bizonyos félreértések tisztázására. Elismerte, hogy bizonyos kérdésekben jelentős véleménykülönbségek is felmerültek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., a közös nyilatkozat szövege: RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 818. sz./ Az ellenzéki pártok hiányolják a dokumentumból a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél. Nem volt egyetértés abban sem, hogy a magyar-magyar párbeszéd intézményesítésére létrehozzanak-e állandó testületet. Tabajdi Csaba államtitkár szerint a konferencia elősegítheti a nemzeti egyetértést a határon túli magyarsággal. - Az elmúlt két évben megromlott a külpolitikai konszenzus, a találkozó az első lépés volt annak helyreállítása felé.Németh Zsolt /Fidesz/. Markó Béla, az RMDSZ elnöke fontosnak tartja a konzultáció intézményesítését. Ennek megvizsgálására ősszel újabb konzultációt tartanak. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a magyar kormány nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a határon túli kisebbség beleegyezése nélkül nem köt szerződést. Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke szerint a határon túli szervezetek vétója jogi nonszensz lenne. /Népszabadság, júl. 6./ Hosszas egyeztetés után közös dokumentum elfogadásával ért véget a "magyar-magyar csúcstalálkozó". Az aláírás lezajlását nem fényképezhették a sajtó képviselői, ez az eljárás nagy felzúdulást keltett az újságírók között. - Egyes résztvevők hajlamosak voltak elfelejteni, honnan indult ez a kezdeményezés - nyilatkozta Udvardy Zoltánnak Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - emlékeztetve az RMDSZ és a Fidesz márciusi közös nyilatkozatára. "Nem értek egyet Kovács László külügyminiszter rádiónyilatkozatával sem, hogy a kisebbségi szervezetek megnyugvással fogadták volna a kormány ismertetett álláspontját." - A szervezők nem hangsúlyozták annyira "az autonómia kérdését, mint amennyire mi szerettük volna, bár nem is zárkóztak el előle." Orbán Viktor kijelentette: az ellenzék javaslatát a magyarság politikai egységéről nem tartotta elfogadhatónak a kormányzat, így ?a világ magyarságának együvé tartozása? került a végső szövegezésbe. - Messzemenően megfelelt ez a találkozó személyes elvárásaimnak - értékelte a "magyar-magyar csúcsot" Lábody László, a HTMH elnöke. Kiemelkedő jelentőségűnek nevezte, hogy az autonómia támogatásának alapelvét, valamint az integrációs folyamat és a kisebbségek kérdésének összehangolását sikerült megoldani e találkozón. /Új Magyarország, júl. 6./ A találkozó legfőbb üzenete, hogy nem a viták és nézeteltérések a meghatározóak, hanem a közös szándék és érdek, nyilatkozta Lábody László. - A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Magyarország költségvetésének bizonyos hányadát minden évben fordítsák a határon túli közösségek támogatására. A százalékos értéket azonban nem tudták meghatározni. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Fidesz Autonómia Tanácsot, mások Nemzeti Egyeztető Tanácsot akartak létrehozni, de ez nem történt meg: "Az ellenzék és a határon túli magyarok akarták ezt, a kormány azonban nem." - mondotta Orbán Viktor. /Magyar Nemzet, júl. 6./

1997. május 9.

Máj. 9-én Ungváron tartotta soros évi közgyűlését az Ukrajnában élő közel 200 ezres magyarság egyetlen országos szintű szervezete, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség. Az 1992-ben bejegyzett tömörülés az ország különböző régióiban tevékenykedő magyar szervezetek működésének összehangolását és az ukrajnai magyar kisebbség gondjainak országos szintű megjelenítését tekinti céljának. Tóth Mihály parlamenti képviselő, az UMDSZ elnöke beszámolójában úgy értékelte, hogy a közelmúlt központosítási törekvései nem kedveznek a magyarság helyi szintű érdekérvényesítő törekvéseinek. Megfigyelhető a kisebbségi jogok háttérbe szorítása. Tóth Mihály sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az egyik alapító, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ az 1995-ös lembergi közgyűlésen tagságát felfüggesztette. Az UMDSZ 1996-os kijevi közgyűlésén két új tagot felvett tagjai sorába, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségét és a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumát. Vass Tibor, az UMDSZ ügyvezető elnöke, a Kijevi Magyarok Egyesületének vezetője sürgette az ukrán kormányt, hogy részesítse támogatásban a nemzetiségi szervezeteket, amelyek eddig egyetlen fillért sem kaptak. Javasolta, hogy az ukrán kormány is bocsásson egy épületet Kijevben a magyarok rendelkezésére, ahogy a magyar vezetés is székházat biztosított az ottani ukrán közösségnek. /Népszava, máj. 10., MTI, máj. 9./

1999. január 23.

Ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek, amelyek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel párhuzamosan működnek, értetlenül fogadták Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium politikai államtitkárának jan. 20-i ungvári kijelentését, miszerint az intézményesített magyar-magyar kapcsolattartás szempontjából csak a parlamenti képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek - így Kárpátaljáról a KMKSZ - jönnek számításba. Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, az egyetlen országosan bejegyzett ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet elnöke, 1994 és 1998 között a kárpátaljai magyarság parlamenti képviselője, a külügyi államtitkár kijelentése kapcsán elmondta: "nem lepett meg Németh Zsolt ungvári nyilatkozata, mivel az abban foglaltak beleillenek az új magyar kormány vonalvezetésébe". Tóth mindazonáltal úgy véli: "a mindenkori magyar kormánynak joga van saját belátása szerint alakítani kapcsolatait a határon túli magyarsággal, ám ha a magyar-magyar kapcsolattartás állami intézmény, akkor nem ártana kikérni a kérdésben az ellenzék véleményét sem, a kárpátaljai magyarság ugyanis politikailag nem homogén, így egyetlen irányzat preferálásával szegényebb lesz maga a kapcsolatrendszer is". A Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség nevében Zubánics László ügyvezető elnök sajnálattal vette a magyar kormánypolitika irányváltását a határon túli magyar szervezetekhez fűződő kapcsolatokban, bár elismerte a kormány ehhez való jogát. A BMKSZ-vezető szerint Budapest részéről méltányosabb lenne, ha az ukrán választójogi törvény hiányosságai miatt amúgy is esetleges parlamenti képviselet helyett a kárpátaljai magyar szervezetek önkormányzati képviseletét tekintené mérvadónak. Az elmúlt ciklusban épp az UMDSZ-nek volt képviselője a kijevi törvényhozásban, az anyaországi fórumokon az ukrajnai magyarságot mégis négy szervezet képviselte, köztük a KMKSZ is - tette hozzá. /Kárpátalja. Értetlenül fogadták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

2002. július 11.

Minden alapot nélkülöz az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökének azon állítása, amely szerint 1998 után az UMDSZ és tagszervezetei elvesztették döntéshozó pozíciójukat az Illyés Közalapítvány kárpátaljai alkuratóriumában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) javára - közölte Brenzovics László, az alkuratórium elnöke arra a nyilatkozatra reagálva, amelyet a múlt hét végénTóth Mihály, az UMDSZ elnöke adott az MTI-nek. Brenzovics, aki egyben a KMKSZ alelnöke, az MTI ungvári tudósítójának nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a KMKSZ mindössze három fővel képviselteti magát az alkuratóriumban, a többi tagot az UMDSZ két tagszervezete: a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma, illetve a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Cserkész Szövetség és a történelmi egyházak - a Kárpátaljai Református Egyház, a Kárpátaljai Római Katolikus Egyház és a Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház - delegálják. Vagyis rágalom az UMDSZ elnökének a kijelentése, hogy kilenc-kettő lenne az alkuratóriumi helyek aránya a KMKSZ javára - tette hozzá. /Cáfol az Illyés Közalapítvány vezető tisztségviselője. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

2003. január 27.

A kárpátaljai magyarság helyzetének alakulását, az anyaország EU-csatlakozásának hatásait vitatták meg egy Ungváron rendezett konferencia keretében. Az etnikai arány változásnak a kárpátaljai magyar kultúrára gyakorolt hatása a 2001. évi ukrajnai népszámlálás tükrében című tanácskozást a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) szervezte, ukrajnai és magyarországi résztvevőkkel. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke a többi között kifejtette: a következő négyéves ciklusban az IKA tevékenységét oly módon kell átalakítani, hogy az a támogatásaival növelni tudja a határon túli magyar közösségek kulturális teherbíró képességét, és lehetővé tegye e kisebbségek intézményeinek önálló működését. Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke előadásában kiemelte: a kárpátaljai magyarság fogyása rövid távon lefékezhető, hosszú távon pedig visszafordítható gazdasági eszközökkel. A kárpátaljai magyarság kilátásait elemezve Dupka György MÉKK-elnök elmondta, hogy a vízumrendszer idén szeptemberre tervezett bevezetése Ukrajnával szemben a kárpátaljai magyarok anyaországi áttelepülésének újabb hullámát indíthatja el. Hozzávetőleges felmérése szerint ugyanis jelenleg közel 50 ezer kárpátaljai magyar él határ menti - nem mindig legális - kereskedelemből, s közülük mintegy 20 ezer azoknak a száma, akiknek már lakásuk vagy házuk van Magyarországon. Ők mostanáig kétlaki életet éltek, de a határátlépés feltételeinek a szigorodásával, illetve korábbi tevékenységük ellehetetlenülésével véglegesen az anyaországban telepednek le. /A kárpátaljai magyarság megmaradásának esélyei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2003. február 10.

Feladatunk, hogy gyermekeinket és unokáinkat úgy neveljük, hogy megmaradjon bennük a magyarság, többet tudjanak a magyar történelemről, a magyarokról - hangsúlyozta a Magyarok Kijevi Egyesülete febr. 8-i közgyűlésén Vígh János, a szervezet újraválasztott elnöke. A százhatvanhárom jegyzett tagot számláló egyesület az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tagszervezete, 1989. december 17-én alakult meg harmadikként a kárpátaljai és a lembergi tagszervezet után. Az elmúlt tizennégy év jelentősebb eseményei között Vígh János a kijevi Honfoglalási emlékmű és a Liszt Ferenc-emléktábla felállítását, a valamennyi kijevi magyarnak otthont adó ,,Magyarok Háza" létrehozását, a magyar vasárnapi iskolát és a magyar református gyülekezet működését említette. A közgyűlés a következő időszak feladatai között a székház újabb 80 négyzetméternyi területtel történő kibővítését, valamint internetes honlap és Kijevi Magyar Visszhang címen periodikus kiadvány megjelentetését határozta el. /Magyarok Kijevben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

2003. május 23.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége egyeztetett arról, milyen álláspontot képviseljen majd a szervezet a kedvezménytörvény módosítását napirendre tűző Magyar Állandó Értekezlet holnapi ülésén. Gajdos István, az UMDSZ elnöke elmondta: a szervezet a jogszabály módosításával kapcsolatos vita mellett szeretne benyújtani egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy az Országgyűlésben hozzanak létre egy olyan állandó bizottságot, amely a határon túli magyarok kérdésével foglalkozna. A kedvezménytörvényről az UMDSZ álláspontja közel áll az RMDSZ véleményéhez. "Azt szeretnénk, ha a törvény által biztosított kedvezmények és támogatások nem csak azokra a diákokra vonatkoznának, akik magyar nyelvű tanintézménybe járnak, és magyarul tanulnak." - fejtette ki Kőszeghy Elemér, az UMDSZ alelnöke. Azt szeretnék, hogy a vízumhoz jutás és a beutazás megkönnyítésével pozitív diszkriminációt alkalmazna a kárpátaljai és a vajdasági magyarsággal szemben.Duka Zólyomi Árpád, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke leszögezte: a legfontosabb az, hogy konszenzus szülessen a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban. Az MKP tíz pontból álló listájának legfőbb tétele az, hogy a kedvezménytörvény eredeti szelleme ne csorbuljon a módosítás során. Az MKP ahhoz is ragaszkodik, hogy a kedvezménytörvény által biztosított támogatásokra jogosultak körét továbbra is csak a magyar igazolvánnyal rendelkezők alkossák. Az MKP nem hajlandó támogatni egyetlen olyan módosítást sem, amely hátrányos következményekkel járhat a határon túli magyarság, főképp pedig a felvidéki magyarság számára. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a kedvezménytörvény módosítása távolról sem elsődleges fontosságú kérdés a délvidéki magyarság számára, összemérhetetlenül nagyobb gondot jelent azt, hogy magyarok kimaradnak a privatizációból, s a mindenkori budapesti kormány nem érzékeli ennek a problémának a súlyát. /Balogh Levente: Határon túli készülődés a Máértra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

2003. május 28.

Ukrajnában magyar-magyar ellentétek késleltetik az Illyés alapítványi támogatást.Még az erdélyi magyarság életkörülményei is irigylésre méltóak a kárpátaljaiakhoz képest. A magyarság belső ellentétei egyelőre az anyaországi segélyek folyósítását is befagyasztották. Ungváron aggódva tekintenek a jövőre, amely Magyarország európai uniós csatlakozásával a határok lezárását, a vízumkényszer bevezetését is jelenti. Kárpátaljának alig van kapcsolata Máramaros megyével. Hiába épült meg jó két éve a Tisza-híd Máramarossziget és a túloldalt lévő Aknaszlatina között, a két hídfőn nem építették ki a határátkelés infrastruktúráját. A hosszúmezői vasúti hídon is csak a határövezetben lakókat engedik át a Tisza túloldalára. Kevés erdélyi turista vállalkozik kárpátaljai kirándulásra. Beregszászba vagy Ungvárra ugyanis Magyarországon keresztül vezet a különleges engedély nélkül is járható út. A régióról, a kárpátaljai nehéz életkörülményekről az 1998-as, majd a 2001-es tiszai árvíz idején lehetett hallani.Ötvös Ida, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége felső-tiszavidéki szervezetének elnöknője elmondta, hogy az árvíz után az állam által nyújtott újjáépítési segélyből sokan tágasabb házat akartak építeni, mint ami odaveszett, de a pénz még az épület befejezése előtt elfogyott. Ezért látható a sok félbehagyott, félig megépült ház. A kárpátaljai magyarság Budapesthez igazítja az óráját, noha Ukrajnában a romániaival megegyező kijevi időt tekintik hivatalosnak. A helybeliek furcsa mód jól kiigazodnak e kettős időszámításban. "A vonat természetesen a kijevi idő szerint indul, az iskolánkban a tanítás viszont az európai idő szerint kezdődik" - magyarázza Forgon László, a viski Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója. A szovjet birodalom felbomlása után hivatalossá tett ukrán nyelvet még a tanárok sem tudják. A magyar gyermekek magyarul tanulhatják Ukrajna földrajzát, történelmét, és a magyar történelem oktatásában is csak a tankönyvhiány okoz nehézséget. Az ukrán kormányzat 185 hrivnyában (1,2 millió lej vagy 8100 forint) állapította meg a minimálbért, és amint Horváth Sándor, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese elmondja, a fizetések zöme alig haladja meg ezt az összeget. A tanári bér 220 hrivnya (9680 Ft, 1,4 millió lej), ami vásárlóértéke szerint is szánalmasan alacsony. A megélhetés alapvető feltétele a mellékkereset. Forgon László matematikatanár csak azzal a kikötéssel vállalta el a viski magyar iskola igazgatását, ha mellette folytathatja a lakodalmi zenélést. A kárpátaljai régiókban a magyarországi feketemunkából vagy a határ menti üzletelésből lehet megélni. Az ukrán benzin magyarországi eladása különösen jól jövedelmező "iparág". Az ukrán költségvetésből idén csak 40 ezer hrivnyát szántak a nemzeti kisebbségek támogatására. A 260 millió lejnek vagy 1,7 millió forintnak megfelelő összeg nagyobb része a legnagyobb kisebbségként számon tartott orosz közösségnek jutott. A 195 ezer fősre becsült magyar közösség Kárpátalján a lakosság 16 százalékát teszi ki. A magyar kultúra ápolásának legfontosabb forrása az anyaországi támogatás. "Az Illyés Közalapítvány tavalyi, Kárpátaljának szánt keretének 60 százalékát a Beregszászi Tanárképző Főiskola emésztette fel, a megmaradó 18 millió forintra mintegy 300 pályázatot nyújtottak be" - világosított fel Horváth Sándor, aki az elmúlt négy évben a kárpátaljai alkuratórium tagjaként vett részt a pályázatok elbírálásában.Nem véletlen, hogy az Illyés-alkuratórium összetétele az egyik legkényesebb politikai kérdés a magyar közösség számára. Noha az egyházak vállaltak közvetítő szerepet az egymással szemben álló Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) között, a május eleji, Beregszászra összehívott alakuló ülést dolgavégezetlenül kellett felfüggeszteni. "A felek már megállapodtak abban, hogy paritásos alapon lesznek jelen az alkuratóriumban - magyarázza Sari József, a KMKSZ Felső- Tisza-vidéki régióelnöke -, a közalapítvány budapesti képviselői azonban külön-külön tárgyaltak valamennyi kurátorjelölttel, és felborult az egyezség." Horváth Sándor - aki az UMDSZ jelöltjeként vett részt az ülésen - elmondta, tulajdonképpen az elnök és az alkuratóriumi titkár személyében nem sikerült megállapodni. Úgy vélte, az lenne a legjobb, ha az Illyés budapesti kuratóriuma vállalná a kárpátaljai pályázatok elbírálásának felelősségét, és kivenné a feladatot a helyiek kezéből. Csak így lehetne elkerülni, hogy ne a saját programjaik támogatásáról döntsenek a kurátorok. Erős az KMKSZ-UMDSZ szembenállás. A kárpátaljai magyarság autonómiáját zászlajára tűző KMKSZ alulmaradt a magyarok által megszerezhető egyetlen képviselői helyért folyó választási küzdelemben. A kijevi parlamentben immár nem Kovács Miklós KMKSZ-elnök, hanem Gajdos István képviseli a kárpátaljai magyarságot. Utóbbit az Egyesített Ukrán Szociáldemokrata Párt jelölte a beregszászi járásban, amely korábban együttműködési megállapodást kötött az UMDSZ-szel. "A kárpátaljai magyarságnak nincs parlamenti képviselője - értelmezi a helyzetet Sari József Felső-Tisza-vidéki KMKSZ-elnök. - Gajdos Istvánt az ukrán hatalom juttatta parlamenti székhez. Ukrán szavazatokkal győzte le a magyarság jelöltjét, Kovács Miklós KMKSZ-elnököt, és a parlamentben is egy ukrán párt frakciójában tevékenykedik." "Arra a lóra tettünk, amelyik a mi ügyünket viszi - jelentette ki Dupka György, az UMDSZ alelnöke. "A két magyar szervezet politikai programja nagyjából ugyanazokat az elemeket tartalmazza. Csupán annyi a különbség, hogy a Fidesz a KMKSZ-t, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége pedig az UMDSZ-t fogadja el partnerének" - magyarázza a helyzetet Horváth Sándor. Az UMDSZ az autonómiaformák közül csak a kulturális önrendelkezésnek a híve, míg a KMKSZ a területi autonómiát is hangoztatja. /Gazda Árpád: Szegény gazdagok Kárpátalján. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

2003. július 14.

Júl. 12-én Beregszászon megtartotta első kongresszusát az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /UMDSZ/. A közel 500 küldött előtt elmondott beszédében Gajdos István UMDSZ-elnök kiemelte: a 12 év óta ernyőszervezetként működő UMDSZ tavaly decemberben váltott, amikor az alapszabályt módosítva lehetővé tette az egyéni tagságot. Ez után viharos gyorsasággal épült ki az új struktúra, 135 alapszervezet jött létre közel 120 településen, 15 ezer főt meghaladó tagsággal, lefedve a kárpátaljai magyarlakta települések 99 százalékát. " Kiemelt feladatként jelölte meg a közvetítő szerepet az ukrán-magyar államközi, így a határ menti regionális kapcsolatok erősítésében, különös tekintettel a vízumrendszer minél fájdalommentesebb bevezetésére. Szabó Vilmos, a budapesti MeH határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó politikai államtitkára felolvasta Medgyessy Péter miniszterelnök levelét, és hangsúlyozta: a magyar kormány nem avatkozik bele a kárpátaljai magyar szervezetek vitájába. /Megtartotta első kongresszusát az UMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

2003. augusztus 9.

A kettős állampolgárság bevezetésének támogatására kérte öt vajdasági magyar párt és mozgalom /Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom és a Kereszténydemokrata Európa-mozgalom/ Mádl Ferenc államfőt, Medgyessy Péter kormányfőt és Szili Katalin házelnököt. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség szerint a kettős állampolgárság hosszú távon a kárpátaljai magyarság szempontjából is megoldást jelenthet az akadálytalan kapcsolattartásra Magyarországgal. A levélhez csatolták a kettős állampolgárságot támogatók aláírását is. Eddig mintegy négyezer aláírás gyűlt össze - közölte Ágoston András, az aláírásgyűjtést kezdeményező Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke. A kettős állampolgárság bevezetése iránti igény alátámasztására az aláírásgyűjtés teljes anyagát is elküldik Budapestre. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szabadság című kolozsvári lapnak kijelentette, az RMDSZ is szívesen tárgyal a határon túli magyaroknak biztosítandó kettős állampolgárság kérdéséről, de ebben az ügyben a döntés alapvetően a magyar kormányon múlik. Kovács László külügyminiszter korábban úgy fogalmazott: a magyar kormány kész szakértői tárgyalásokat folytatni a kettős állampolgárság kiterjesztéséről a határon túli magyar szervezetekkel, a szomszédos országok kormányaival és az Európai Unióval." /S. M. L.: Vajdasági egység. Kárpátalján üdvözlik a kezdeményezést. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

2003. augusztus 12.

Aug. 8-án tartották a Kölcsey-megemlékezést Sződemeteren, a helybéli református templom kertjében és környékén. Sződemeteren a pár száz román lakos között már csupán háromtucatnyi maradék magyar él. A szomszéd városok, Tasnád, Károly, Szatmárnémeti, Nagyvárad vissza-visszajáró vendégei az ünnepségnek. A fáradhatatlan Muzsnay Árpád, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör elnöke köszöntötte a megemlékezőket. Megkoszorúzták az ősi Kölcsey-kúriát (ma görög katolikus parókia) és a szerény kis emlékházat. Meleg Vilmos váradi és Marcel Mirea szatmári színművészek magyarul és románul tolmácsolták a Himnuszt, kórusszámokkal a nagykárolyi Kalazanci Szent József-templom énekkara és a Szilágypéri Budai Ézsaiás vegyeskar szolgált, a verses tisztelgésből kivették részüket a Felvidékről különbusszal érkezett Palóc Társaság tagjai is. Emlékbeszédet mondott többek között Varga Attila (RMDSZ) parlamenti képviselő, Z. Urbán Aladár elnök (Palóc Társaság) és Zubánics László választmányi elnök (Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség). /D. L.: Kölcsey Ferenc: Isten, áldd meg a magyart! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 12./

2003. december 6.

A magyarországi Új Kézfogás Alapítvány Fordulóponton - szándékok, lehetőségek és korlátok a határon túli magyarság gazdasági tevékenységének erősítésében címmel szakmai tanácskozást szervezett dec. 5-6-án, Budapesten. A tanácskozáson a romániai magyarság részéről jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátor, Kerekes Gábor gazdasági ügyvezető alelnök és Erdei Dolóczki István képviselő. A tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök egy olyan külön pénzalap létrehozását javasolta az Új Kézfogás Közalapítványnak, amely elsősorban a fiatal határon túli magyarok vállalkozásait célozza meg támogatásával. Borbély László ügyvezető alelnök javaslatot tett egy olyan támogatási rendszer létrehozására is, amely lehetővé tenné egy földalap létrehozását, hiszen a közeljövőben megnő a föld értéke, és fontos lenne, hogy a földek a magyarok kezébe is kerüljenek. A mikrohitelek rendszerével kapcsolatban a területi jelenlét tovább való terjesztését javasolta, hogy a támogatás minél több magyarlakta megyében eljusson az érintett kisvállalkozókhoz. /RMDSZ-javaslatok az erdélyi magyar vállalkozók támogatására. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./ Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte az Új Kézfogás Közalapítvány kétnapos konferenciával, Budapesten. Lábody László elnök szerint fordulóponthoz érkezett az általa elnökölt testület. "Az alapítvány számos, határon túli magyarságot támogató intézmény és szervezet közül az egyetlen, amely közvetlenül nyújt anyagi segítséget a szomszédos országokban élő magyarok szülőföldön maradásának elősegítéséhez" - jelentette ki. Az elmúlt négy esztendőben az alapítványhoz beérkezett 1992 pályázat mintegy 4,6 milliárd forintos igényt összesített. Az 1463 pozitív elbírálás alá esett projekt több mint 2,3 milliárd forintnyi támogatási összeget jelentett. Az Új Kézfogás tízéves tevékenysége sikeres volt, de a magyar állami költségvetésből származó anyagi segítség korántsem elégíti ki az igényeket. "Tudatában vagyunk annak, hogy az Új Kézfogás által biztosított pénz nem elegendő valamennyi általunk elképzelt tevékenység finanszírozására, arra viszont elégséges, hogy terveket dolgozzunk ki annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság megtalálja a szülőföldön való boldogulás eszközeit - fejtette ki a Krónika kérdésére Markó Béla RMDSZ-elnök. - Az általunk megfogalmazott jövőbeli prioritások közül a sikeresnek mondható mikrohitel-gyakorlat folytatását emelném ki." Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elsősorban a szerbiai privatizációban való részvétel elősegítését várja az Új Kézfogás közalapítványtól, Gajdos József, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség elnöke szerint Kárpátalján szabad a pálya, az alapítvány eddigi tevékenysége ugyanis arrafelé eddig csak az ottani magyarok földhöz juttatásában érződött. /Csinta Samu, Budapest: Fordulóponton a Kézfogás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

2004. január 28.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /UMDSZ/ irányításával indulnak újra a státusirodák – A HTMH Gajdos Istvánnal, az UMDSZ vezetőjével kötött szerződést. – Bálint-Pataki József elmondta: az UMDSZ jelezte, hogy nagyobb szerepet akar vállalni az irodák működtetésében, s a KMKSZ ezzel a szándékkal nem értett egyet, és közölte, hogy a fent említett szövetséggel a továbbiakban nem kíván együttműködni, a feladatot az UMDSZ kapta meg – A HTMH elnöke furcsának tartja, hogy noha a KMKSZ nem értett egyet a kedvezménytörvény módosításával, mégis ragaszkodik az irodák koordinálási jogához. _ Továbbra is úgy látjuk, hogy a HTMH ezzel a lépésével politikai bosszúhadjáratát folytatja a KMKSZ ellen – jelentette ki Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Megjegyezte: döbbenetes, hogy a státusirodák irányítását egy olyan szervezet vehette át, amelynek egyik képviselője a Magyar Állandó Értekezleten a státusirodák felszámolását kezdeményezte. /Bosszú Kárpátalján? = Magyar Nemzet, jan. 28./

2004. február 3.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette, hogy az elmúlt néhány hónapban a Medgyessy-kormány minden erőfeszítését arra összpontosította, hogy szétverje a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, az ukrajnai magyarság legrégibb, a másfél évtizedes érdekvédelmi és közképviseleti harcban megedződött szervezetét. A fideszes politikus azt követően nyilatkozott a "nyílt politikai bosszúról", hogy fogadta Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét. Kovács szerint az ellenük folytatott hadjárat azzal a következménnyel járt, hogy Kárpátalján megállt a státustörvény végrehajtása és működő intézményeket lehetetlenítenek el. A KMKSZ három konkrét ügyben tapasztalja ezt: szervezetük kiszorult az Illyés Közalapítvány alkuratóriumából, a pedagógusszövetségtől elvonták a 20 ezer forintos oktatási támogatás folyósítását, a státusiroda-hálózatuk sem működhet. Németh Zsolt úgy vélte: a magyar kormány "egy ukrán párt magyar tagozatán" keresztül a saját klientúráját építgeti Kárpátalján. A Határon Túli Magyarok Hivatala reagált e felvetésre, mondván: a KMKSZ immár huzamosabb ideje nem tekinthető a kárpátaljai magyarság kizárólagos képviseleti intézményének, mert az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség azonos támogatást élvez. Az UMDSZ-t a KMKSZ-ből kivált, a magyarországi baloldalhoz és a kijevi hatalomhoz maximálisan lojális politikusok alapították, írta a hetilap. /Medgyessy-kormány. Megint a más-más mérce. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./

2004. április 26.

Öt nappal Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása előtt, ápr. 25-én, vasárnap ünnepélyes keretek között leleplezték az aradi Tűzoltó téren elhelyezett Szabadság-emlékművet, valamint a 48–49-es szabadságharc román hőseinek állítandó emlékmű makettjét. Az eseményre közel 7–8 ezren sereglettek össze, határon innen és túlról egyaránt. A magyar kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök, míg a Nastase-kabinetet Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter képviselte. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Jonathan Shelee, az Európai Bizottság romániai küldöttség vezetője, valamint a magyar történelmi egyházak vezetői. A FIDESZ-Magyar Polgári Szövetséget Martonyi János volt külügyminiszter és Schmitt Pál, a FIDESZ-MPSZ alelnöke képviselte. A méltóságteljes ünnepséget egy kisebb, Románia zászlóját lobogtató csoport próbálta megzavarni, amely az ünnepi beszédek alatt nacionalista jelszavakat skandált, árulónak nevezte mind a magyar, mind a román felszólalókat. A hangulatkeltésen kívül rendbontást nem történt. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A leleplezésre Markó Bélát, Razvan Theodorescut, Medgyessy Pétert, Dorel Popát, Arad polgármesterét, valamint Desewffy Sándort, a tizenhárom aradi vértanú egyik leszármazottját kérték fel. "És íme, áll a Szabadság-szobor! A Szabadság-szobor szabad! Kiszabadítottuk!" – jelentette ki Markó Béla ünnepi beszédében. Markó elmondta: "a Szabadság-szobor kiszabadítása fontos lépés egy újfajta nemzeti együttélés felé. Az erről szóló kormányhatározat azt jelenti, hogy ezt hivatalosan is elismerik. Erdélyben a magyar múltnak is méltó helyet kell biztosítani, akinek pedig múltja van, jövője is lesz! Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy a Szabadság-szobor megszabadított minket a kishitűségtől, reménytelenségtől, beletörődéstől, kiábrándultságtól, csalódástól, hogy nekünk soha, semmi sem sikerülhet", vélte az RMDSZ elnöke. Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter úgy vélte: a román–magyar Megbékélési Park felavatása vonatkozási pont, valószínűleg az egyik legjelentősebb a két szomszédos ország jelenkori történelmében. "Történelmi pillanat, ha mi, románok meg tudjuk érteni ezt a jövőt, kezet tudunk nyújtani azoknak, akik nem voltak nekünk, és akiknek nem voltunk mi barátai, de akik mellett annyi ideig éltünk, és akiket a történelem, a földrajz, a nemzetközi együttélés szabályai arra ítéltek, hogy hozzánk hasonlóan túllépjenek az ellenségeskedéseken", jelentette ki. Medgyessy Péter szerint ez a szobor a szimbólumkódja már nemcsak a múltról szól, amit végre ki kellene beszélnünk magunkból. Rámutatott: mindaz, ami magyarokat és románokat összekötött, csak akkor működik, ha tiszteljük egymásban azt is, amiben különbözünk. "Minél otthonosabban, szabadon érzik magukat itthon az erdélyi magyarok, a székely magyarok, annál nyugodtabb, szabadabb és prosperálóbb ez az ország." – állapította meg Medgyessy Péter. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke, akinek köszönhetően a Szabadság-szobor kikerült a várfogságból, beszédében kiemelte: ezen a vasárnapon itt Aradon, Erdélyben és az anyaországban hangsúlyosan érezhette a vigaszt, a büszkeséget, hiszen több évtizedes tetszhalotti állapotából támadott fel a Szabadság-szobor, amely egyben a Kárpát-medencei magyarság feltámadásának jelképe, a közös Szabadságé. A Szabadság-szobor azt üzeni, hogy Trianon sebeire nincs más gyógyszer, mint az Európai Unióhoz való határok nélküli csatlakozás, mondta. /Papp Annamária: Ismét áll Aradon a Szabadság-szobor! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Az ünneplők között voltak, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, a határon túli magyar szervezetek reprezentánsai, köztük Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetsége, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője, valamint Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke is. /Ünnepélyesen felavatták a Szabadság-szobrot. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

2004. június 4.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége jún. 3-án nyilatkozatot tett közzé, amelyben azzal vádolja az ellenlábas Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőit, hogy lejárató kampányt folytatnak az UMDSZ ellen. A nyilatkozatot Gajdos István elnök, parlamenti képviselő mellett aláírt a szervezet valamennyi felső és középszintű vezetője, a többi között megállapítja: a KMKSZ elnökségének egyes tagjai, mindenekelőtt maga az elnök, Kovács Miklós, hónapok óta folytatja lejárató kampányát az UMDSZ ellen. Az UMDSZ elnöksége szerint a KMKSZ vezetői "kifogásolták az oktatási-nevelési támogatás célba juttatásának általunk kidolgozott rendszerét, de mélyen hallgattak a pályázat lebonyolításának sikerességéről. Bírálatuk állandó kereszttüzében áll az Illyés Közalapítvány Ukrajnai Alkuratóriuma, holott az, felszámolva a korábbi égbekiáltó aránytalanságot, közmegelégedésre tesz eleget feladatának, amire bizonyíték egyebek mellett a köztiszteletnek örvendő egyházi szaktestület számos megnyilvánulása". Az aláírók szerint a KMKSZ folyamatosan támadja a magyar kormányt, holott bizonyított: nem csökkent a határon túli, így ukrajnai magyar közösségnek nyújtott támogatás mennyisége, ellenkezőleg, "több kétoldalú megállapodásnak köszönhetően újabb lehetőségek nyíltak meg előttünk". /Nyilatkozatháború két kárpátaljai magyar szervezet között. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

2004. július 2.

Az ukrán választási törvényről, a huszti magyar iskoláról, valamint a beregszászi magyar főiskoláról is szó esett a magyar-ukrán kisebbségi vegyes bizottság társelnökeinek, Szabó Vilmosnak és Hennagyij Moszkalnak jún. 30-i találkozóján – tájékoztatta az MTI-t a HTMH. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára és Hennagyij Moszkal, az Ukrán Migrációs, Kisebbségi és Nemzetiségi Állami Bizottság elnöke megállapította, hogy a vegyes bizottság XII. ülésén, még 2003 szeptemberében Ungváron megfogalmazott ajánlások végrehajtása minden területen eredményesen folyik. – Mélységesen felháborítja az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ), hogy a szülők, a pedagógusok és az országos szervezet erőfeszítései ellenére, a hatályos ukrajnai kisebbségi törvények semmibe vételével tovább folyik a huszti magyar iskola meghurcolása. Huszt ukrán nacionalista polgármestere, Mihajlo Dzsanda a kárpátaljai megyei fellebbviteli bíróságnál azzal az ürüggyel indított újabb támadást a magyar iskola bezárása érdekében, hogy az épület tisztasága nem felel meg a kívánalmaknak. Újabb támadás a huszti magyar iskola ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2004. július 9.

A kárpátaljai magyar társadalmi szervezetek aláírásgyűjtési akciót indítottak a nemzetiségi jogok biztosítása és kiteljesítése érdekében – jelezte Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke júl. 8-án budapesti sajtótájékoztatóján. Az összegyűlt aláírásokkal, amelyeket az Ukrán Legfelső Tanács elnökéhez, Volodimir Litvinhez és a törvényhozás tagjaihoz juttatnak el, támogatni kívánják Gajdos István törvényalkotó és törvénymódosító kezdeményezésit. Az UMDSZ elnöke elmondta: szükség van egy új, az ukrajnai nemzetiségi kisebbségekről szóló törvény megalkotására, ugyanis az 1992-ben elfogadott törvény csak konstatálja a problémákat a kisebbségvédelmi területen, de nem határozza meg a szükséges lépéseket. A nyelvtörvényt úgy módosítanák javaslata szerint, hogy az tükrözze a kisebbségi nyelvek differenciált használatának elvét a közigazgatási-területi egységek határain belüli elterjedtségük függvényében. Kifejtette: "az egy tömbben élő kisebbségek területén, ahol meghaladja a húsz százalékot az adott kisebbség részaránya, ott a (nemzetiségi) nyelv (...) egyenértékűvé válna az állami nyelvvel". Gajdos kitért arra is: törvényileg kellene szabályozni az 1944-45-ben megtorlást szenvedett kárpátaljai magyarok és németek rehabilitációjával kapcsolatos kérdéseket. /Aláírásgyűjtés a nemzetiségi jogok kiteljesítéséért Kárpátalján. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

2004. július 29.

A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) honlapján meghirdette az „Információs társadalom – határon túli magyar nyelvű televíziók" címen azt a meghívásos pályázatot, amelyen keresztül elkezdődhet az erdélyi televízió felszereltségének beszerzése. A pályázat keretösszege 330 millió forint. A vissza nem térítendő, 100 millió Ft feletti összegű támogatás elnyerésének feltétele, legalább 200 ezer határon túli magyar háztartás televíziós elérése, és legalább heti 30 óra magyar nyelvű műsor biztosítása. Az IHM a Janovics Jenő Alapítványt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget, valamint a Mozaik Alapítványt, a vajdasági szórványmagyarság kultúrájáért dolgozó szervezetet kéri fel pályázatok benyújtására. /Három határon túli szervezet nyerheti el a 330 millió Ft támogatást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

2004. szeptember 4.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) nyilatkozatában visszautasította a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőinek az UMDSZ szerint minden alapot nélkülöző rágalmát, miszerint az országos szervezet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola megszüntetésére törekedne. /Versengés a beregszászi főiskoláért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2004. szeptember 8.

Gajdos István ukrajnai magyar képviselő szerint a közvélemény megtévesztését szolgálja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szept. 8-ára meghirdetett tömegdemonstrációja. A KMKSZ a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola védelmében hirdette meg a demonstrációt, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke kijelentette: "az akció a széles közvélemény, így a magyarországi és a kárpátaljai közvélemény megtévesztését szolgálja". Állítása szerint a KMKSZ vezérkara "Védjük meg a főiskolát" jelszóval valójában burkolt UMDSZ-ellenes tüntetést szervez. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke augusztus végén, budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a főiskola ellen politikai támadás folyik. "A politikai támadás szubjektuma nevesíthető, ez az Ukrajnai Egyesített Szociáldemokrata Párt magyar szárnyát képező Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, illetve annak vezetése" – mondta akkor a KMKSZ elnöke. Gajdos szerint a KMKSZ a beregszászi főiskola "leendő" épületével kapcsolatos tulajdonjogi kérdés rendezését egybemossa az intézmény létével. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke azt mondta: a beregszászi magyar főiskolának helyet adó épületben szállodát akarnak nyitni, és az ügy kapcsán "felsejlik" Gajdos István neve. A kárpátaljai magyar képviselővel összefüggésben a fideszes politikus kijelentette, hogy 2002-ben "nyilvánvaló választási csalással" jutott mandátumhoz. Kövér László, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke azt a kérdést tette fel, megfelel-e a valóságnak, hogy Gajdos Istvánnak köze lenne a kárpátaljai védelmi pénzek szedéséhez. Gajdos István megalapozatlannak minősítette ezeket a vádakat. /Gajdos szerint a KMKSZ akciója a közvélemény megtévesztését. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

2004. szeptember 16.

Kárpátalján és Felvidéken egyaránt üdvözölték az Országgyűlés azon határozatát, amely kiírta a kettős állampolgárságról szóló népszavazást. – Jó döntés született, ezért üdvözlöm a népszavazással kapcsolatos határozatot – mondta Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese. A kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban mint szép gesztust üdvözlik az Országgyűlés döntését, mivel az ukrán alkotmány nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, állapította meg Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) ügyvezető alelnöke. Ugyancsak üdvözölte az ügydöntő népszavazás kérdésében született magyar parlamenti döntést a legnagyobb ukrajnai magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). /Felvidéken és Kárpátalján is üdvözölték a népszavazás kiírását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

2004. október 28.

Háromszázmillió forintos támogatásban részesül a várhatóan jövőre sugárzó erdélyi magyar televízió – erősítette meg Szentgyörgyi Lajos, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) informatikai elnöki főszaktanácsadója, hozzátette: az erdélyi tévén kívül a vajdasági Mozaik Alapítvány 14,5, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség pedig 10,5 millió forintos támogatásban részesül. Az erdélyi pályázat azért részesült ekkora összegű támogatásban, mert teljesen új televízió létrehozásáról van szó, míg Kárpátalján és a Vajdaságban már létező intézmények fejlesztését kell segíteni. Kárpátalján pillanatnyilag az ukrán állami televízióban sugároznak heti 2-3 órás magyar műsort, de sem ez, sem a Duna Televízió adása nem ér el a legtöbb magyarlakta helységbe. A szerb-montenegrói állami televízió fokozatosan leépítette a ma már csak napi 2-3 órát sugárzó újvidéki televízió magyar adását. „A most elnyert támogatásból a Mozaik Alapítvány által létrehozott és szeptember 1-jétől napi félórás kísérleti adást sugárzó Mozaik Televízió műsorának állandósítását kívánjuk elérni” – tájékoztatott Bunyik Zoltán kuratóriumi elnök. Nagy Zsolt, az egész napos műsoridejű adót létrehozó és működtető Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának elnöke közölte, hogy a leendő televíziónak még nincs otthona. /Benkő Levente: Kezdődhet az erdélyi magyar televízióépítés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

2004. november 13.

Nov. 12-én tartották a 8. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) budapesti tanácskozását, amelynek fő témája a kedvezményes kettős állampolgárság kérdése volt. A tanácskozáson a magyar kormány, a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői vettek részt, a vita mindvégig feszült légkörben folyt. A magyar kormánypártok /MSZP és SZDSZ/ kivételével a résztvevők elfogadtak egy külön nyilatkozatot, amely a kettős állampolgárságot támogatja. A nyilatkozat, amelynek elfogadását Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke kezdeményezte, felkéri a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-i népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. A dokumentum aláírói szerint a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. "Sikeres népszavazás esetén felkérjük a magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal" – olvasható a nyilatkozatban. Mádl Ferenc köztársasági elnök a MÁÉRT-en kifejtette: történelmi igazságtétel a kettős állampolgárság, nincs jogi akadálya annak, hogy a határon túli magyarok megkapják a magyar állampolgárságot. Mádl Ferenc álláspontját a határon túli reprezentatív magyar közösségek vezetőivel az elmúlt években folytatott beszélgetései, valamint a kérdés vezető szakértőivel való tanácskozás eredményeként alakította ki. Mádl Ferenc arra szólítaná fel Magyarország választópolgárait, hogy „vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot osztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával”. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint ki kell számolni, mi mibe kerül. Orbán Viktor Fidesz elnök szerint azt kell világossá tenni, hogy az igen szavazat nem jár pluszköltséggel az adófizetők számára. "De csak egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat, úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt még a népszavazás előtt" – mondotta. "Nemzetközi példák alapján kijelenthetjük, hogy semmilyen nemzetközi akadálya nincs egy olyan útlevél megadásának, amely az egész európai unió területére szabadságot ad. A második alapelv, hogy ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek" – tette hozzá. Tizennégymillió magyar útlevél jelentősége a Kárpát-medencében felbecsülhetetlen, kitágítja Magyarország gazdasági határait, Budapest valóságos regionális központtá válik és növekedhetnek a magyar–magyar vegyes vállalatok – jelentette ki. A határon túli magyar szervezetek egyöntetűen az igent szorgalmazzák a kettős állampolgárságról – erősítette meg több szervezet vezetője. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: "Fontos a magyar kormány által bejelentett csomagterv, s értékelem, hogy többlettámogatásról döntöttek néhány fontos területen, mert ez segít a határon túli magyar közösségeknek a szülőföldön való boldogulásban. Viszont ez nem helyettesítheti az igent a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson". Felhívta a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság körében most is tapasztalható az elvándorlási szándék, a kettős állampolgárság legfeljebb újabb eszközt adna egyeseknek a kitelepedéshez. Éppen ennek megelőzésére szolgálna, viszont az a csomagterv, amelyet bejelentett a magyar kormány – tette hozzá. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a mulasztások onnan adódtak, hogy az MSZP túl hosszú időt hagyott kihasználatlanul ennek a kérdésnek a megoldására. "Konkrétan itt Kovács Lászlóra célzok, aki több ízben kérte, hogy ne nehezítsük az anyaország EU-csatlakozását és várjuk meg május elsejét, majd utána komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel" – fogalmazott. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta: a határon túli magyar szervezetek megegyeztek abban, hogy mindannyian felkérik a magyar állampolgárokat, hogy vegyenek részt a kettős állampolgárságról kiírt népszavazáson és szavazzanak igennel. /Feszült vita a Magyar Állandó Értekezleten. Az MSZP és az SZDSZ nem írta alá a kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ A MÁÉRT ülésén Orbán Viktor kifejtette: „Mindenik képviselt határon túli magyar szervezet kérte a kormányzó pártokat és a miniszterelnököt, hogy változtassák meg álláspontjukat, és a kettős állampolgárságra mondott nem helyett álljon át az igenek oldalára. (…) Szerintem nincs Magyarországon egyetlen olyan politikai erő sem, a határon túliakról nem is beszélve, akik azt szeretnék, hogy falak épüljenek magyarok és magyarok közé. (…) Azt kell világossá tennünk, hogy az igen szavazat nem jár plusz költséggel az adófizetők számára (…). Egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat. Úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt a népszavazás előtt. Nevezzük ezt, mondjuk az európai útlevélről szóló törvényjavaslatnak, amelynek az a hivatása, hogy tisztázza, milyen tartalma lesz a kettős állampolgárságnak. Ennek a törvényjavaslatnak elsősorban azon az alapelven kell nyugodnia, hogy olyan útlevelet kell eredményezzen, mint amilyen nekünk van. (…) Miért adnák kevesebbet, ha többet is adhatunk? (…) A második alapelv az, hogy ez a megoldás, ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek. Minden más részletkérdés. Ha ezekben az elvekben egyetértünk, akkor megtaláljuk a jogi megoldást.” Hangsúlyozta, a határon túli magyarok ügye „nem egy probléma, hanem egy lehetőség”, nemcsak erkölcsileg, hisz gazdasági értelemben is komoly lehetőségeket jelentene a Kárpát-medencében Magyarország számára. Egyetlen dokumentum született a MÁÉRT VIII. ülésén: A Magyar Állandó Értekezlet nyilatkozata a kettős állampolgárságról címmel, Bugár Béla – a már EU-tag Szlovákia legnagyobb magyar érdekképviseleti szervezetének, a Magyar Koalíció Pártja elnökének – kezdeményezésére. A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták kivételével az értekezleten részt vevő határon túli és anyaországi szervezetek, pártok mindegyike aláírta. A nyilatkozatot aláírók felkérik a magyarországi választópolgárokat, hogy a dec. 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. Kijelentik, hogy kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. Továbbá felkérik a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától. Sikeres népszavazás esetén pedig, felkérik az Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. /Guther M. Ilona: Konszenzus nélkül ért véget a MÁÉRT VIII. ülése. A meccs állása 14-2. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A konferencián a többi közt megjelent Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Demokrata Párt elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, valamint a nyugati magyarság képviseletében Léh Tibor, a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának elnöke. /(Guther M. Ilona): Az új nemzetstratégiáról tárgyalt a Máért VIII. ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2004. november 15.

A kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot fogadott el a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezeteinek többsége Budapesten. A dokumentumot a két kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége nem írta alá. A nyilatkozat szövege: A Magyar Állandó Értekezlet alábbi tagszervezetei a kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatban a következő nyilatkozatot teszik. 1. Felkérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-i népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. 2. Kijelentjük, hogy a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. 3. Felkérjük a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot próbál szítani a határon túli magyarsággal szemben. 4. Sikeres népszavazás esetén felkérjük a Magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. Aláíró szervezetek: Markó Béla, Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bugár Béla, Magyar Koalíció Pártja Kasza József, Vajdasági Magyar Szövetség Ágoston András, Vajdasági Magyar Demokrata Párt Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Gajdos István, Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Juhász Sándor, Magyar Egyesületek Szövetsége Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Hámos László, Hungarian Human Rights Foundation Deák Ernő, Észak- és Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetsége Léh Tibor, Magyarok Világszövetségének Nyugati Régiója Orbán Viktor, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Dávid Ibolya, Magyar Demokrata Fórum /A kettős állampolgárságot támogató nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

2004. november 29.

Tovább mélyülnek az ellentétek a kárpátaljai magyar szervezetek között az ukrán elnökválasztás kapcsán, mivel az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és társszervezetei az oroszbarát Viktor Janukovicsot tekintik a törvényesen megválasztott államfőnek, ellentétben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) álláspontjával, amely szerint a hatalom csalással vette el támogatottja, az európai orientációjú Viktor Juscsenko ellenzéki elnökjelölt győzelmét. Az UMDSZ szócsövének számító ungvári Kárpáti Igaz Szó országos lap nov. 27-i számának több írása is hitet tett Janukovics mellett, élesen elítélve a KMKSZ elkötelezettségét Juscsenko iránt. Az újság szerint a nacionalisták fizetett csatlósa a KMKSZ. (A magyar többségű, Beregszász központú választókörzetben Juscsenko szerezte meg a voksok 55 százalékát, míg Janukovics 41 százalékot kapott.) Horváth Sándor, az újság publicistája, aki egyben az UMDSZ vezető tisztségviselője és az Ungvári Rádió és Televízió magyar főszerkesztőségének vezetője írta: az első körben a KMKSZ nyilvánosan, hivatalosan egyetlen jelöltet sem támogatott, miközben az UMDSZ Janukovics mellé állt, s így logikus volt, hogy a magyar szavazatok túlnyomó többségét ő szerezte meg. A KMKSZ az ungvári tömegmegmozdulásokon is hitet tett Viktor Juscsenko támogatása mellett. /Mélyülő ellentétek a kárpátaljai magyar szervezetek között. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2004. december 2.

Dec. 1-jén Budapesten a Szülőföld Alapról beterjesztett törvény- és a szülőföldprogramról szóló határozati javaslatról tartottak országgyűlési vitanapot. Az Országházban felszólaltak a határon túli magyar szervezetek vezető politikusai is, egybehangzóan magyar állampolgárságot kérve az anyaországtól.  A magyar kormány a nemzetpolgárság megteremtésével, egymilliárd forintos kezdőtőkéjű Szülőföld Alap létrehozásával, húszmilliárd forintos hitelprogrammal, valamint az akadálytalan Magyarországra utazást lehetővé tevő úti okmány biztosításával kívánja segíteni a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldön való boldogulását – mondta Petrétei József igazságügy-miniszter. A kormány szülőföldprogramja nem helyettesítheti a kettős állampolgárság megadását – ezt az álláspontot fejtették ki a határon túli magyar szervezetek képviselői a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat vitájában.    Németh Zsolt (Fidesz) közölte: a kormány téved, ha azt hiszi, hogy a szülőföldcsomag eltereli a figyelmet a népszavazásról, és téved abban is, hogy ,,néhány milliárddal megvásárolhatja a határon túli magyarokat”. Eörsi Mátyás, az SZDSZ vezérszónoka közölte: miközben a „szegény” határon túli magyarok azt gondolják, hogy róluk van szó, addig ez a vita valójában a magyar politikáról szól, arról, hogy ,,ki hogyan gyűri le a másikat”. Eörsi Mátyás szerint a népszavazásért nagymértékben Orbán Viktor a felelős azzal, hogy aláírta az arról szóló kezdeményezést. Csapody Miklós (MDF) közölte: a népszavazás előtt bejelentett tervezet ,,propagandisztikus”, de végre kézzelfogható javaslatokat tartalmaz, ami jelzi, hogy a cselekvés sürgető kényszerét mindenki érzi. Markó Béla, az RMDSZ elnöke felszólalásában kijelentette: a kormány szülőföldprogramját – a vitás kérdések tisztázása után – támogatják, ugyanakkor a program nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt mondta, hogy minden olyan programot támogatnak, amely a szülőföldön való megmaradást segíti elő, ugyanakkor kifogásolta, hogy a kormány törvényjavaslatát nem ismerhették meg időben, arról nem kérték ki a véleményüket. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta: a szülőföldön való megmaradás feltétele a kettős állampolgárság, a szülőföldprogram és az autonómia megvalósítása. /Magyar állampolgárságot kérnek a határon túli vezetők (Budapesti vita a Szülőföld programcsomagról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./ Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a magyarok egyek voltak és egyek lesznek. A nemzet erőszakkal szétszakított részeit senki nem kérdezte, akarnak-e idegenként élni szülőföldjükön. Rólunk ismét mások döntenek, az anyaországi testvérek. Kikérjük magunknak, hogy élősködő, haszonleső hordaként állítsanak be minket, akik romba döntjük Magyarország gazdaságát – hangsúlyozta Kasza József. A délvidéki politikus emlékeztetett arra a szórólapra is, amely a határon túli magyarok betelepítésével riogatja az anyaországi polgárokat, s mint fogalmazott, ez a sárga cédula a zsidó csillagra emlékeztet, majd a kormánypárti padsorok felé fordítva fejét, kijelentette: ,,szégyen, de nekünk szántátok”. Kasza is azt mondta: a kettős állampolgárságot nem helyettesítheti a kormány által beterjesztett Szülőföldprogram. Hozzátette: idegenekké még egyik nemzet sem nyilvánította saját testvéreit. A kettős állampolgárság elutasítása a megsemmisülés útjára küldené a határon túli magyarokat, s megkezdődne az anyaországi magyarság sorvadása is. – Ha így lenne, visszaköveteljük teljes jussunkat, Adyt, Mátyás királyt, Zrínyit, az aradi vértanúkat és az Országház nekünk járó részét. Ez csupán annyira képtelenség, mint a nemzetegyesítés megtagadása – vélekedett Kasza József. /(sylvester): Forr a világ bús tengere). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ Ágoston András, a vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke úgy vélte, a kettős állampolgárság eszköz ahhoz, hogy Magyarországból új típusú demokratikus nemzetállam jöjjön létre, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke pedig azt fejtette ki, a kettős állampolgárság intézményét egyfajta belső „indíttatásból kérik, amely abból fakad, hogy Horvátország a saját nemzettársainak ezt már megadta.” Radda István, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének főtitkára javasolta, hogy a törvényjavaslatba „be kellene venni a Nyugat-Európában élő magyarokat is.” Pozsonec Mária, a Szlovén Köztársaság parlamentjének képviselője szerint „a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az igennek kell győzni. A nem nagyon fájna“ – tette hozzá. Szintén a kettős állampolgárság megadása mellett érvelt Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Országos Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: a kormány Szülőföld-programja „kizárólag kiegészítője lehet a kettős állampolgárság megadásának.” Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke „reményét fejezte ki, hogy legközelebb már a magyar állampolgárságról szóló törvény vitájában vehet részt a magyar parlamentben, miután a kettős állampolgárságról szóló népszavazás sikeres lesz.” /Igen, igen, mindörökké! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./ Németh Zsolt /Fidesz/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: pártja elutasítja a tervezetet, ez nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Mint mondta, inkább a rossz lelkiismeret dolgozik a kormányban, mint a felfokozott érzékenység a határon túliak irányában. Hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc azon hazug kijelentését akarják ellensúlyozni, hogy 539 milliárd forintba kerül majd az anyaországiaknak a 800 000 betelepülő. /(sylvester): Forr a világ bús tengere). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ Markó Béla kifejtette: úgy adódott, hogy 630 ezer szavazattal a hátuk mögött nem Budapesten, hanem Bukarestben folytathatnak hamarosan koalíciós tárgyalásokat, amelyek valószínűleg erős befolyással lesznek az erdélyi magyarság sorsára; hogy a román parlamentben bármikor megszólalhat jog szerint, a magyar parlamentben pedig csak egészen kivételesen, a házszabálytól való eltérés szerint. „Valójában nem adottság, nem elrendelés, nem történelmi fátum hozta így – mondta –, hanem a Trianon előtti és utáni rövidlátás, magyar politikusoké és másoké is. Eleink hibáiból is vagyunk, ahol vagyunk, és éppen ezért egy pillanatig sem hiszek abban, hogy amit elrontottunk, azt nem lehet kijavítani. A XX. században ez nem sikerült, de sikerülnie kell a XXI.-ben.” Leszögezte, a Szülőföld Alap nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. /Guther M. Ilona: A Szülőföld Alapról szóló vitában Határon túliak is felszólalhattak a magyar parlamentben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ A Népszabadság tudósítása szerint megdöbbenésükben és felháborodásuk miatt levegőért kapkodtak a kormánypárti képviselők Kasza József hozzászólása közben: a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a zsidócsillag színére asszociált egy sárga szórólapról, s azt sugalmazta, hogy azt az MSZP osztogatja. /Rányomta bélyegét a népszavazási kampány a Szülőföld-programcsomag vitájára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2004. december 2.

Nyilatkozat a kettős állampolgárságról 1) Felkérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. 2) Kijelentjük, hogy a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. 3) Felkérjük a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot próbál szítani a határon túli magyarsággal szemben. 4) Sikeres népszavazás esetén felkérjük a Magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. Aláírók: Markó Béla, Romániai Magyar Demokrata Szövetség; Kasza József, Vajdasági Magyar Szövetség; Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség; Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség; Deák Ernő, Észak és Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetsége; Bugár Béla, Magyar Koalíció pártja; Gajdos István, Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége; Ágoston András, Vajdasági Magyar Demokrata Párt; Juhász Sándor, Magyar Egyesületek Szövetsége; Hámos László, Hungarian Human Rights Foundation; Dávid Ibolya, Magyar Demokrata Fórum; Orbán Viktor, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség; Léh Tibor, Magyarok Világszövetsége Nyugati Régiója. A Latin-Amerikai Magyar Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ), tagszervezetei véleményének kikérése alapján egyhangúlag elhatározta, hogy csatlakozik a fentebb közölt nyilatkozathoz, melyet a MÁÉRT 2004. november 13-i gyűlésén minden tagja aláírt a kormány koalíció pártjainak kivételével. Döntésünk egy elvi álláspontot tükröz, mely szerint nem volt és nem lehet sohasem kétséges, hogy a magyarság, bárhol is lakjon és éljen a világon, a nemzet testének szerves tagja. Sajnálatos, hogy egy egészen más szinten keletkezett vita ezt az elvi álláspontot esetleg gyengítheti. Szükségesnek tartunk egy félreérthetetlen „IGEN” szavazatot a nemzeti egység érdekében. Kunckelné Fényes Ildikó, a LAMOSZSZ elnökasszonya, Caracas /Nyilatkozat a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

2005. január 5.

Január 6-án és 7-én tartják Szabadkán az anyaország határain kívüli magyar szervezetek értekezletét, amelynek napirendjén a kettős állampolgárság kérdése szerepel. Megfigyelőként megjelennek a Kárpát-medencén kívüli – nyugat-európai és tengerentúli – magyar szervezetek képviselői. A tanácskozáson az RMDSZ-en kívül nem lesznek jelen más erdélyi szervezetek. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetője Kasza Józsefhez, a VMSZ elnökéhez intézett levelében kifogásolta, hogy a SZNT nem kapott meghívást, s hogy a VMSZ ugyanúgy tesz, mint a magyar kormány a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) esetében. Az RMDSZ részéről a tanácskozáson részt vesznek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Attila képviselő, parlamenti frakcióvezető-helyettes, Székely István szakértő, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, állandósítják majd a találkozót. /(köllő): Mini-MÁÉRT ülésezik Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Az RMDSZ álláspontja szerint olyan megoldási formákat kell szorgalmazniuk a határon túli magyar szervezeteknek, amelyek elvezetnek a kettős állampolgárság kérdésének rendezéséhez – nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A konferencia teljes jogú részvevői a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői: Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Ukrajnából a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége és az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetsége, Szlovéniából pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A Vajdaságból két párt lesz jelen – a Máért két tagja –, az egyik maga a kezdeményező, a VMSZ, a másik pedig a Vajdasági Magyar Demokrata Párt. Takács Csaba, nem tartja járható útnak, hogy a határon túli magyar szervezetek törvényjavaslatokat terjesszenek a budapesti kormány vagy az Országgyűlés elé. „Nem szabad felcserélni a szerepeket. A törvényalkotás a magyarországi pártok feladata, ám elengedhetetlen, hogy Budapest konzultáljon velünk, határon túli magyarokkal a nemzetpolitikát érintő kérdésekben, nem úgy, mint ahogy a népszavazás előtt történt” – hangsúlyozta az ügyvezető elnök, aki szerint van lehetőség a kettős állampolgárság ügyének megoldására a népszavazás eredménytelenségétől függetlenül. Ezúttal sem hívták meg a Máértre Tőkés Lászlót, amit a püspök úgy kommentált: a határon túli magyar szervezetek opportunista módon viselkedtek. /Rostás Szabolcs: Konszenzus Szabadkán? = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2005. március 8.

Március 7-én Budapesten újabb három határon túli magyar szervezet képviselőivel írtak alá szerződést internet-hozzáférési pontok, úgynevezett eMagyar-pontok létrehozásának támogatására. „A cél az, hogy az idei év végéig több mint 300 internet-hozzáférési pont jöjjön létre a határon túli magyarok számára” – mondta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter. A szerződéseket a „Szülőföldön az információs társadalomba 1” pályázat lebonyolítója, a Puskás Tivadar Közalapítvány igazgatója, Kőhalmi Zsolt, valamint a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Jakab Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke Benzovics László és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke látta el kézjegyével. A közeljövőben újabb 28 eMagyar-pont létesül a szerződések alapján Horvátországban és Ukrajnában. Hasonló szerződéseket február végén írtak alá a szlovákiai Szövetség a Közös célokért, a Mécs László Társulás szervezetekkel, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanáccsal, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségével, és a Burgenlandi Magyar Kultúregyesülettel. Ezek alapján 55 eMagyar-pont telepítése kezdődött meg. További három szervezettel, az erdélyi Progress Alapítvánnyal, a Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közösségével, valamint az USA-ban működő Magyar Emberi Jogok Alapítvánnyal a tervek között március végén kötnek szerződést. /Újabb internet- hozzáférési pontok a határon túli magyaroknak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-61




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998