udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Ungvari Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvû Human- es Trmeszettudomanyi Kar

2008. október 6.

Lezárva tartják Ungváron az egyetem tíz napja ünnepélyesen megnyitott magyar tannyelvű humán- és természettudományi karának épületrészét, a helyiségekbe nem engedik be a diákokat. A magyar oktatási nyelvű karon október elsején 300 magyar nemzetiségű diáknak kellett volna megkezdenie a tanulmányait. Olyan híresztelések keltek szárnyra, hogy a magyar állam 68 millió forintos támogatásából kialakított tantermekbe valamelyik ukrán nyelvű kart költöztetik be. /”Ellopják” az egyetemet Ungváron? = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2008. október 14.

A rendszerváltás egyik nagy ígérete volt a kelet-európai és kelet-közép-európai nemzetiségek, nemzeti kisebbségek problémáinak enyhülése, jogaik bővülése. Ehelyett más forgatókönyv érvényesült. A már létező föderációk (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) fölbomlottak, a valaha domináns nemzetek (orosz, szerb) határon kívül rekedt nemzetrészeivel szemben – Horvátországban, a balti államokban – a legkeményebb diszkriminációt léptették életbe. Az Európai Unió kisebbségvédelmi struktúrái tehetetlennek bizonyultak, írta Tamás Gáspár Miklós. Ebben a kontextusban a kelet-közép-európai magyar kisebbségek a többiekétől kedvezően különböző státuszt vívtak ki maguknak egy időre. Emil Constantinescu elnöksége, Adrian Nastase miniszterelnöksége idején a magyarság pozíciója számottevően javult, s ezen olyan /Tamás Gáspár Miklós szerint abszurd/ magyarországi akciók se rontottak sokat, mint a „magyarigazolvány” és a népszavazási kezdeményezés a kettős állampolgárságról. A romániai magyar politika egyik alapvető dilemmája az, hogy az adott keretben sokkal többet már nem lehet elérni. Tamás Gáspár Miklós szerint a magyar politikai etikett azt követeli, hogy semminek se örüljünk, ami „a határokon túl rekedt, elszakadt nemzetrészeink, magyar véreink” körében történik. Az erdélyi magyarság problémái elsősorban nem közjogi, hanem gazdasági, mobilitási, demográfiai (népességfogyás, spontán asszimiláció) és kulturális természetűek, ezekre az aggodalmakra „az ottani értelmiség egy része intenzív wassalbertezéssel, árpádsávozással, turulozással és kopjafázással felel, ami bájos, de aligha célravezető. ”Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában a fő probléma a nemzetállami-többségi sovinizmus félelmetes fölerősödése. Szlovákia a legföltűnőbb példa. A Fico-Slota-Meciar koalíció a legelvadultabb és magyarellenes rohamba kezdett. A magára hagyott kisebbség fenyegetve érzi magát. Teljesen közömbös, hogy a magyar politika képviselői, például Szili Katalin magyarországi parlamenti elnök milyen hibákat követtek el a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma ügyében (vö. Hegedűs Dániel: „A Nagymagyar Játszótér és következményei”, Élet és Irodalom, 2008. október 3.), a szlovák sovinizmus offenzívája a felvidéki magyarokat sújtja. TGM nem ért egyet Hushegyi Gáborral, aki egyformán „hibásnak” tarja a magyar és a szlovák „felet”, s azt tanácsolja, hogy ne törődjünk Ján Slotával /H. G. : „Csak fekete vagy fehér” , Magyar Narancs, 2008. október 9./ A cikkíró szerint „a magyarországi Jobbik (parlamenten kívüli fasiszta párt) és rohamosztaga, a Magyar Gárda uszító performanszai során komikus módon épp olyan kettős kereszteket állít föl mindenfelé, mint pár száz méterrel odább Ján Slota”. TGM állítja, „az Egyesült Államok, a NATO és az EU rosszhiszemű, könnyelmű, tudatlan és buta oroszellenes politikai fordulata – amelynek fő magyarországi élharcosa Orbán Viktor országgyűlési képviselő, neokonzervatív politikus (Fidesz-KDNP) – annyira fölbátorította az ukrán nacionalizmust, hogy a zűrzavarba süllyedt ukrajnai kormányzat megpróbálja egyszerűen betiltani a nemzetiségi oktatást és nyilvános nyelvhasználatot, az ungvári egyetem magyar oktatási nyelvű kara veszélybe került”. A kelet-közép-európai magyar kisebbségek védelme egyre nehezebb. /Tamás Gáspár Miklós: Golyózáporban a magyar kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14. – egyidejűleg közölte a pozsonyi Új Szó és a bukaresti Új Magyar Szó, továbbá részletesen ismertette a pozsonyi Sme. – Nem jelezték, hogy a cikket a szerző először a Népszava október 13-i számában közölte. / A cikkíró állításával szemben a kettős állampolgárság megadása nem abszurd magyar kezdeményezés, Románia is megadta a határom túli románoknak. Hegedűs Dániel A Nagymagyar Játszótér és következményei című cikkében kikelt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma ellen, azt feleslegesnek és értelmetlennek mondta, továbbá következmények nélküli eszem-iszomnak, némi szolid magyarkodással. A cikkíró szerint házelnök nemzetpolitikai tevékenysége kártékony.

2009. január 20.

Megerősítette Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke azt, hogy Ivan Vakarcsuk oktatási miniszter az ukrán felsőoktatás „ukránosítására” készül. A tárcavezető levélben kérte a felsőoktatási intézmények rektorainak a közreműködését annak a tervének a megvalósításában, amely az oktatás ukrán nyelvre történő teljes átállítását tűzte ki célul 2012-ig, az ország valamennyi felsőoktatási intézményében. A törvénymódosítás elfogadása esetén kérdésessé válna a beregszászi magyar főiskola és az ungvári egyetem magyar karának a működése is. „Ukrajna majdnem szétesett állapotban van, bármilyen ukrán politikáról elmondható, hogy nem feltétlenül komoly. Mindegy, milyen oktatáspolitikai, gazdasági intézkedéseket hoznak, automatikusan hozzá kell tenni, hogy semmiféle intézkedést ebben az országban végrehajtani már nem lehet. Hogy a végrehajtási kísérlet mekkora kárt fog okozni, az egy másik kérdés” – fogalmazott a KMKSZ elnöke. Ezen túlmenően a magyar lapok is megszűnhetnek Kárpátalján, ha az Alkotmánybíróság helyt ad egy beadványnak. A parlament két koalíciós pártjának képviselői ugyanis azt szeretnék elérni, hogy minden kiadvány legalább részben ukrán nyelven jelenjen meg. /Lokodi Imre: Ukránosítás Kárpátalján. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

2009. augusztus 6.

Az Ungvári Nemzeti Egyetemre (UNE) felvételiző magyar nemzetiségű diákok számára megállapított kvóta megszüntetését és a felsőoktatási intézmény rektorának büntetőjogi felelősségre vonását követeli a nacionalista Szvoboda Összukrajnai Szövetség kárpátaljai megyei szervezete. A szélsőjobboldali szervezet beadványt intézett az ukrán legfőbb ügyészséghez és az oktatási minisztériumhoz, amelyben azzal vádolta Mikola Vegest, az UNE rektorát, hogy még 2005-ben a magyar felvételizőknek kedvező, az ukránokat nemzetiségi és nyelvi alapon diszkrimináló felvételi szabályokat rendszeresített az általa irányított felsőoktatási intézményben. Az ungvári egyetemen tavaly nyílt meg a magyar állam 56 millió forintos támogatásával a magyar tannyelvű humán és természettudományi kar, amelynek külön kvóta szerint megállapított 45 helyére a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák végzősei felvételizhetnek. A magyar kar megnyitása és működése miatt rendszeresen érik támadások az egyetem rektorát a kárpátaljai ukrán nyelvű sajtóban. /A magyar egyetemi kvóta megszüntetését követelik ukrán nacionalisták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

2009. augusztus 21.

Idén 77 magyar hallgató jutott be az Ungvári Nemzeti Egyetem tandíjmentes helyeire, közülük legtöbben, 48-an a magyar állam anyagi támogatásával létrehozott Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karon tanulnak majd, a többiek más szakokon kezdik meg tanulmányaikat. Ez a szám aggasztóan csökkenő tendenciát mutat az előző évek adataival összehasonlítva. Elgondolkodtató, hogy az egyetem magyar karának első évfolyamán kilenc ukrán nemzetiségű, illetve nem magyar iskolát végzett fiatal is tanul majd. A Magyarországról érkezett több tízmillió forintos támogatásokból, kimondottan a magyar iskolák hátrányosan megkülönböztetett végzősei számára létrehozott magyar karról is elkezdődött a nemzetiségi kisebbség gyermekeinek kiszorítása. A jelenség egyébként érinti a túlnyomórészt magyar nyelven oktató beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát is, amelyre idén ugyancsak elkezdtek jelentkezni az ukrán iskolák végzősei. /Kevesebb magyar diák az ungvári egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998