udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Unirea Fõgimnazium (Marosvasarhely)

1999. június 25.

Maros megyében öt líceumban szerveztek felvételi vizsgát a középiskolák magyar tagozatán induló osztályokba. A Bolyai Farkas (200 hely), az Unirea líceumokban (50 hely), a Papiu Ilarian Kollégiumba (50 hely), a szászrégeni Lucian Blaga és Petru Maior líceumokban (25 hely) minden helyet betöltöttek. Azon líceumok és szakközépiskolák betöltetlen maradt helyeire, ahol nem szerveztek felvételit, szombaton, jún. 26-án jelentkezhetnek a diákok. Marosvásárhelyen a Pedagógia Líceumban filológia szakon 6, míg nevelőket képző szakon 3 hely betöltetlen, a Gheorhge Sincai Szakközépiskolában filológia szakon 9 hely, az Elektromaros Líceum reál- természettudományok osztályában 14 hely, az Építészeti Szakközépiskolában a műszaki rajz szakon 15 hely, a segesvári Mircea Eliade Líceum magyar filológia szakán 3 hely, a marosludasi szakközépiskola teszmészettudomány-reál osztályában 12 hely, a bándi líceum matematika- informatika osztályában 11 hely, a dicsőszentmártoni elméleti líceum reál osztályában 12, filológia szakon 8 hely van. A sikertelenül vizsgázó diákok eredményeik függvényében kérhetik felvételüket az Avram Iancu Szakközépiskola textil osztályába (16 üres hely), vagy a Faipari Szakközépiskola falfeldolgozó osztályába (20 hely), esetleg a Traian Vuia Szakközépiskola szerelő szakára (9 hely) is. /Szombaton lehet jelentkezni a maradt helyekre. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

2000. március 8.

Az utóbbi hetekben társadalmi szervezetek, tudományos és közművelődési egyesületek, intézmények ünnepi összejövetelek keretében emlékeznek az elmúlt tíz esztendő legfontosabb eseményeire. A Nagyenyedi Bethlen Könyvtár is ugyanezt cselekszi e napokban. Az 1989-es fordulat e sajátosan magyar intézmény keretében is gyökeres változásokat hozott, mert a diktatúra eltiltotta az érdeklődőt, legyen az tudós, akadémikus, tanár, illetve diák e becses kincsesbánya valós értékeitől. Az utóbbi évek során valóságos zarándoklás színhelye lett Nagyenyed, a kollégium és a könyvtár. Hazaiak és határon túliak, fiatalok és idősek, mondhatni, egymásnak adták a kilincset Nagyenyeden. A könyvtár Aranykönyvében gyűlnek a saját kezűleg bejegyzett benyomások. Jöttek a vajdahunyadi tanulók, a temesvári Bartók Béla Líceum diákjai, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas és az Unirea Líceum tanulói és tanárai, a Gyulafehérvári Római Katolikus Kisszeminárium diákjai és tanárai, a kolozsvári brassais diákok, a magyarországi könyvtárosok, levéltárosok, muzeológusok, a dévai diákok, a Hargita megyei pedagógusok, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatói, a szatmárnémeti diákok, a Zilahi Református Kollégium diákjai, a szatmárnémeti képzősök folytatják, a Szülőföldek Felfedező Szövetsége, a brassói Áprily Lajos Gimnázium diákjai, a Nagyszebeni Református Nőszövetség tagjai, a Székely Mikó Kollégium diákjai és nevelői, a szentegyházasfalui egyházi tanácsosok, a marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskola hallgatói, a Maros megyei magyar szakos tanárok, a Castellum Alapítvány képviselői, továbbá a hivatalos német, holland, francia és angol delegációk. A könyvtár író-olvasó találkozókat, könyv-, dokumentum- és képzőművészeti kiállításokat, irodalmi esteket is tartott. /Győrfi Dénes: Tíz év a hely szelleme szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2001. május 15.

Május 10. és 12. között Marosvásárhely alpolgármestere, Csegzi Sándor által vezetett delegáció részt vett a Zalaegerszegi Napokon. A testvérvárosi kapcsolatok szerepe az Európai Unióba való integrációs folyamatban címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést. Marosvásárhely nem csak a polgármesteri hivatal szintjén fogott össze Zalaegerszeggel. Az Unirea Líceum a Zrínyi, míg a Sincai a Ganz Ábrahám Gimnáziummal szervezett már közös programokat. Ezenkívül a két városban élő alkotók műveiből képzőművészeti tárlatot is szerveztek. /Testvérvárosi kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

2002. június 10.

Jún. 8-án az RMDSZ Maros megyei szervezete által összehívott A magyar nyelvű oktatás és kihívásai Maros megyében című tanácskozáson tanfelügyelők, iskolaigazgatók, a helyi önkormányzatok tisztségviselői, az egyházak és a pedagógusszervezet képviselői vettek részt. Nagy F. István, az RMDSZ Oktatásügyi Főosztályának vezetője, Dónáth Árpád, Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes, Dáné Károly, az RMDSZ megyei szervezetének oktatásügyi alelnöke, valamint Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere tartott előadást. Nagy F. István kiemelte: bár 1989-hez képest 2001-ben a felsőoktatásban részt vevő magyar hallgatók száma is megháromszorozódott, a román hallgatókéhoz hasonlóan, arányuk változatlan maradt, tehát az összes romániai egyetemi hallgatóknak ma is csak a 4,3 százaléka magyar nemzetiségű, ezen belül pedig a tanulmányaikat magyar nyelven végző egyetemisták száma mindössze 1,4 százalék. Azt a tendenciát, miszerint csökken a magyar egyetemi oktatás hallgatói utánpótlása, a közoktatás, a középiskolai képzés mennyiségi és minőségi fejlesztésével lehetne megállítani - vélekedett az előadó. Az 2000-2001-es tanévben összesen 2367, az országos hálózat 9,7 százalékát jelentő iskolai intézményben folyt magyar nyelvű oktatás, ezeknek egy részét a minimális gyermeklétszámmal működő falusi iskolák jelentik, amelyek közül sok a megszűnés határához közelít. A tagozatos iskolákban a magyar diákok részére kifejezetten előnytelen, mert a tantárgyak egy részét - nyelvek, zene, ének, rajz, testnevelés stb. - román anyanyelvű pedagógusok tanítják, a tagozatok önállóságát illetően nem működik az intézményi autonómia, az iskola élén illetve a vezetőtanácsban nem biztosított a magyar tanerőknek a gyermeklétszámmal arányos képviselete. A magyar lakosság körében az országosnál is kisebb természetes népszaporulatot a kivándorlás és az asszimiláció is súlyosbítja. Maros megyében az iskolai népesség 31 százalékát képezik a magyar ajkú diákok, s számuk 2001-02-ben 2109-cel csökkent. A líceumi osztályok száma a tervezett 47 helyett az osztályonkénti tanulólétszám felemelésével 42-re csökkent (+15 szakiskolai és 3 inasiskolai osztály), ami a nyolcadikat végzett diákok 75 százaléka számára biztosít helyet. A 19 marosvásárhelyi általános iskolából 18-nak román nemzetiségű igazgatója van, 18 líceumból 15-nek szintén, s a tanfelügyelőségen a 20-ból mindössze négy szakfelügyelő magyar. /Látlelet az oktatásügyről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./ Dáné Károly arról tájékoztatott, hogy Marosvásárhelyen az Unirea Líceumban a magyar osztályok száma csökkent, a pedagógiai líceumban pedig - ahol eddig is több román osztály volt, mint magyar, mostantól még nyilvánvalóbb lesz az eltolódás a román osztályok javára. Több helyen volt túljelentkezés, azonban egyedül a román tagozaton adtak még egy osztályt. Az A. Persu sofőriskolában tavaly indult egy magyar szakiskolai osztály, az idén már nem. Marosvásárhelyen 19 általános iskolából egynek van magyar igazgatója, a többiben magyar aligazgató van. 18 líceumból háromnak van magyar igazgatója, a többiben nem mindenütt van magyar aligazgató. Sőt létezik négy olyan iskola, ahol nincsenek magyar osztályok, például a kereskedelmi líceumban, ahol gazdasági és közigazgatási szakembereket képeznek. Tehát létezik az új közigazgatási törvény, de nem képeznek magyar középkádereket. Egész Maros megyében nincs ilyen profilú magyar osztály. Egyetlen magyar mezőgazdasági osztály sincs, pedig Szászrégenben, Segesváron, Ludason, Radnóton és Marosvásárhelyen működnek ilyen profilú líceumok. – A felmérésekben magyar tagozatokról beszélnek, de ilyenek nincsenek, csak magyar osztályok vannak, pontosabban vegyes tannyelvű osztályok. A román nyelv, irodalom mellett Románia földrajzát, történelmét, a szaktantárgyakat, az idegen nyelvet, a sportot románul oktatják a magyar gyermekeknek. Az is előfordul, hogy a román igazgató szigorú utasítására a magyar tanár a magyar gyermekeknek az informatikát román nyelven adta elő. Maros megyében jelenleg a nyolcadik osztályt végzett román gyermekek 64 %-a kap helyet líceumban, a magyar osztályt végzett gyermekeknek mindössze 49 %-a tanulhat tovább magyar tagozaton, a többi román osztályba fog menni. Marosvásárhelyen tíz román informatika osztály indul, magyar nyelvű mindössze három. /Máthé Éva: Furcsa jelenségek a Maros megyei tanügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

2002. szeptember 23.

Szept. 21-én a szakos tanárok tartották megyeszerte a pedagógiaköröket, amelyek keretében a tantervvel, a tankönyvekkel kapcsolatos gondokat, a tantárgyversenyek különböző szakaszainak időpontját beszéltek meg. A megye különböző középiskoláiban tanító magyar szakos tanárok az Unirea Líceumban gyűltek össze. A magyar szakos tanárok 2000 óta tankönyv nélkül dolgoznak állandóan változó tantervekkel, mivel az irodalomtörténeti szempontú oktatásról át kellett térniük a műközpontú irodalomtanításra, amit bevezettek anélkül, hogy kipróbálták volna. Nagy a fejetlenség. Legalább az érettségi tételeket tennék közzé, a szaktanárok még azt sem tudják, hogy a régi tanterv vagy az új követelményei szerint kell-e tanítaniuk a végzős osztályokban, nem tudják, melyek azok a kötelező olvasmányok, amelyek szerepelhetnek az érettségi tételeken. /b.: A középiskolai anyanyelvoktatás terén nagy a zűrzavar. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

2002. november 16.

Nov. 14-én Marosvásárhelyen a városban működő ifjúsági csoportok és szervezetek képviselői és az RMDSZ vezető tisztségviselői találkoztak. A cél az ifjúsági szervezetek együttműködésének megalapozása volt. Jánosi György magyar ifjúsági és sportminiszter decemberben Marosvásárhelyre látogat, s találkozni kíván az ifjúsági szervezetekkel. Jakab Orsolya, az Unirea Középiskola Szálka Diákszövetség képviselője beszámolt arról, hogy 1998 óta nincs magyar diákszövetség és -lap a líceumban. Egy hónapja indították újra, azonban az iskola vezetősége akadályokat gördített eléjük és gátolja a magyar nyelvű diáklap létrehozását. Hasonló az Elektromaros Líceum magyar diákjainak helyzete, a tanintézet vezetősége a magyar nyelvű diáklap indításához szükséges támogatást megtagadta. A diákok közös gondja, hogy a különböző rendezvényekre, lapkiadásra nincs anyagi támogatásuk. /Nagy Annamária: Szerveződik az ifjúság. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./

2003. február 6.

Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás.Fehér megye: a protokollumba idén is szeretnék belefoglalni a gyulafehérvári Batthyaneumnak a római katolikus egyháznak történő visszaszolgáltatását. A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium étterme korszerűsítési munkálatainak állami költségvetésből való támogatását szeretnék elérni.Szilágy megye: a gáz Kraszna menti településekre való bevezetésének állami finanszírozását és magyar tannyelvű középiskolát hozzanak létre Szilágysomlyón. Hunyad megye: ne vonják össze gazdasági okokból az iskolai tagozatokat, jelentette ki Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium fenntartásához szükséges a közoktatási intézmények akkreditációjáról szóló normáknak az elfogadása.Csíkszék: az országos protokollumban szerepeljen a Csíki Magánjavak ügyének megoldása, fogalmazott az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke, Ráduly Róbert. Felső-Háromszék: anyagi támogatást kérnek Kézdivásárhely új kórháza és a több éve épülő, 24 tantermes iskola építésének folytatásához, könnyítsék meg a magánerdészetek létesítését.Alsó-háromszék: Albert Álmos, az alsó-háromszéki szervezet elnöke elmondta, hat pontban összesítették a legfontosabb kérdéseket: vagyon-visszaszolgáltatás felgyorsítása, a decentralizált intézmények felének RMDSZ-es vezetője legyen, a nagyon elszaporodott pénzügyi ellenőrzések leállítása, a privatizált vállalatok helyzetének elemzése, végül egy kérést nem hoztak nyilvánosságra.Gyergyószék: a 2002-es egyezmény gyergyói ajánlásaiból semmi nem valósult meg, ezeket a követeléseket belefoglalják idén is az országos egyezménybe. Ilyenek a kommunizmus előtti megyehatár helyreállítása a Gyilkos-tónál levő határszakaszon; a békásiak által elfoglalt legelők ügyében történő perújrafelvétel és az ügy Strassbourgig vitele; a megyei utak rendbetétele; a téli fűtés helyzetének megnyugtató megoldása, a gyergyószentmiklósi nagykórház megépítésének, valamint 500 férőhelyes sportcsarnok felépítésének támogatása, az iskolahálózat átszervezése, valamint külön művészeti iskola beindítása Gyergyószentmiklóson is. Máramaros megye: Ludescher István, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke leszögezte, a magyar lakosság számával arányos mértékben képviseltesse magát az RMDSZ a megyei döntéshozó struktúrákban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem most alakuló, nagybányai környezetvédelmi kollégiumán magyar tagozatot is létesítsenek. Arad megye: az elmúlt évhez hasonlóan idén is kérik a Szabadság-szobor helyzetének rendezését.Temes megye: a Magyar Ház ügyét szeretnék az országos protokollumban látni. A Magyar Ház ügyében a Temes megyei RMDSZ a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért.Beszterce-Naszód: a javaslatokról a febr. 15-i elnökségi ülésen döntenek, tájékoztatott Szilágyi János megyei RMDSZ-elnök.Bihar megye: Nem tartja egészségesnek Lakatos Péter, Bihar megyei területi RMDSZ-elnök, hogy megjelenjenek a sajtóban a 2003-as protokollum egyes kitételei, mielőtt azokat megtárgyalták volna a kormánypárt képviselőivel. Maros megye: még nem állították össze idei "igénylistát". A legtöbb bosszúságot a kétnyelvű feliratok hiánya okozza. A legtöbb vegyes lakosságú településen ezek késéssel jelentek meg, de a megyében még ma is létezik olyan falu, ahol a törvény előírásai ellenére sem tették ki a helységnévtáblát. A Bolyai Farkas Gimnáziumban a román tanárok nem törődtek bele az ősszel megkezdett fokozatos visszamagyarosítási folyamatba, és az elmúlt hetekben kérvényezték a IX. osztályok újraindítását a román tagozaton. Fontos a katolikus osztályok beindítása a felekezet államosított iskolájában, a mai Unirea Főgimnáziumban. Brassó megye: Magyar tagozat indítását kérik az erdészeti egyetemen. Kolozs megye: egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, magyar tannyelvű állami egyetem létrehozása.Szatmár megye: A Csanálos-Vállaj határátkelőhely megnyitása, a Hám János Katolikus Gimnáziumnak a püspöki palotába való költöztetése, /Tavaly teljesítetlen igények az idei egyezményben. Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2003. augusztus 27.

Szeptember 15-éig semmiképpen sem költözhet ki a brassói Áprily Lajos Gimnázium épületéből a román tannyelvű 6-os általános iskola, mivel új otthona még nem készült el. Az egykori Római Katolikus Főgimnázium világbanki támogatással felújított főépületében most takarítanak, a magyar diákok várják a beköltözést. Szeretnénk elérni, hogy a korábbi egyezség szerint a főépületben a magyar tannyelvű Áprily Lajos Gimnázium, a még fel nem újított épületrészben pedig a román tannyelvű 6-os számú Általános Iskola kezdje meg a tanévet - közölte Farkas Anna. Brassóban 1837 óta létezett önálló magyar iskola. A szóban forgó ingatlanban az 1948. évi államosításig a Római Katolikus Főgimnázium működött. 1960-ban a Magyar Vegyes Gimnázium felső osztályait a román tannyelvű Unirea Gimnáziumba, az alsó tagozatot pedig a 6-os Számú Általános Iskolába helyezték át. A román és a magyar iskolák összekeverése óta a mai Áprily Lajos Gimnázium és a román tannyelvű 6-os Számú Általános Iskola ugyanabban az épületegyüttesben működik. A brassói RMDSZ és az Unirea Gimnázium magyar tagozatának vezetői 1990 legelején döntöttek arról, hogy visszaállítják az önálló magyar középiskolát. Az akkori oktatási minisztérium elvileg jóváhagyta ezt, de a megyei tanfelügyelőségre és az érintett iskolákra bízott kivitelezés mindmáig eredménytelen tárgyalásokba fulladt. A 2002 februárjában aláírt PSD-RMDSZ együttműködési egyezménybe ismételten belefoglalták az Áprily Lajos Gimnázium tatarozásának befejezését és az intézmény önállósulását. Júniusban több mint 700 brassói magyar tanár és szülő sürgette beadványban az Áprily Lajos Gimnázium helyzetének rendezését. 2003 februárjában mintegy 150 román diák és szülő tüntetett az Áprily Gimnázium épülete előtt, és azt akarták elérni, hogy ők is visszaköltözhessenek az addig közösen használt főépületbe. Brassó megye prefektusa, Otilian Neagoe akkor kijelentette: sem a magyar, sem a román diákok nem költöznek be az épületbe addig, amíg a román iskola is fel nem épül. Kovács Csaba képviselő a parlamentben arra hívta fel a figyelmet, hogy az Áprily Gimnázium magyar diákjai helyszűkében szenvednek, nem férnek hozzá laboratóriumi felszerelésekhez, mindez pedig csökkenti az oktatás színvonalát. A gimnázium I-XII., valamint a posztliceális osztályokba több mint 700 magyar diákot várnak szeptember 15-én. Markó Béla a PSD-vel aug. 25-én folytatott tárgyalásokon megint felvetette a brassói magyar gimnázium kérdését, és bár a jelek szerint a két párt közötti egyezményben rögzített határidőt ezúttal sem lehet betartani, mihelyt az új épület elkészül, a román iskola azonnal kiköltözhet az Áprily Gimnáziumból. /Benkő Levente: Nincs román iskola, nem lehet magyar sem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

2003. szeptember 4.

Külön épületben kezdi a tanévet Brassóban a magyar tannyelvű Áprily Lajos Gimnázium és a román 6-os Számú Általános Iskola - erősítették meg a érintett két tanintézet vezetői. Ezzel lezárult a két iskola között tizenhárom éve zajló vita. A román tannyelvű általános iskola saját, új otthonának elkészültéig marad "vendégségben" a magyar iskola udvarán levő B épületben. Az Áprily Lajos Gimnáziumnak otthont adó épületegyüttesben működött egykoron a Római Katolikus Főgimnázium, amelyet a kommunisták 1948-ban államosítottak, majd 1960-ban a Magyar Vegyes Gimnázium felső osztályait a román tannyelvű Unirea Gimnáziumba, az alsó tagozatot pedig a 6-os Számú Általános Iskolába helyezték. Azóta a mai Áprily Lajos Gimnázium és a román tannyelvű 6-os Számú Általános Iskola osztályai közösen használtak négy iskolaépületet a város különböző pontjain. A brassói magyarság 1990 elején kérte, az oktatási tárca pedig jóváhagyta az önálló magyar gimnázium újbóli létrehozását, a döntést azonban nem sikerült kivitelezni. A kormányzópárt, a PSD és az RMDSZ közötti egyezményben külön tételként szerepel az Áprily Lajos Gimnázium önállósulása. Ősztől több mint 700 tanulója lesz a magyar gimnázium 1-12. osztályának, valamint a két posztliceális osztálynak. /Benkő Levente: Otthon az Áprily Lajos Gimnázium. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./ Megoldódott a brassói magyarok egyik legégetőbb gondja, végre ismét önálló gimnáziuma lehet a város és a környék magyarságának. Egy melléképületen és az iskolaudvaron egyelőre továbbra is osztozkodnia kell a magyar és a kiköltöző román tanintézetnek, mivel a román osztályok befogadására épített vadonatúj iskola még nem készült el. Miért csak most, tizenhárom évvel a rendszerváltás után sikerült mindezt elérni? A marosvásárhelyi Bolyai és a brassói Áprily Gimnázium esete egyaránt jól példázza, hogy bizonyos román nacionalista körök képtelenek elviselni a már megszerzett területek "feladását". Ezért szerveztek tüntetéseket mindkét tanintézetben, álságos módon az "etnikai szegregáció" fölöttébb káros mivoltát hangoztatva. Hasonló a helyzet a Babes-Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar karok ellenzőinek érvei mögött is. A magyarellenes román értelmiségi körök meghátrálásként értékelik a magyaroknak tett engedményeket. /Balogh Levente: Érdekek és ellendrukkerek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2004. január 23.

Az Unirea Nemzeti Kollégium (Marosvásárhely) Búvár diákköre 2000 októberében alakult a diákok kezdeményezésére, Márkos Katalin tanárnő támogatásával. A kör célja a tehetséges kutató diákok támogatása. Társadalomtudományi körként alakultak, gerincét a tudományos dolgozatok jelentik Felvették a kapcsolatot a budapesti Kutató Diákokért Alapítvánnyal. A kör az alapítvány támogatását élvezi. 2001 májusában a Székelyudvarhelyen megrendezett alternatív tantárgyversenyen Dósa Csaba és Fodor Zsuzsanna Ifjúkori deviancia című dolgozatukkal második díjat nyertek, meghívták őket Budapestre, a Bolyai-díj átadására. Ugyanazon év őszén Miskolcon Szécsi Orsolya mutatta be a gyerekkori agresszivitásról készített pályamunkáját a TUDOK-on (Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája). Márciusra terveznek egy interdiszciplináris jellegű diákkonferenciát. /Mészely Réka: Kör a tehetséges búvárkodókért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

2004. április 29.

A kormány ápr. 27-i ülésén jóváhagyta a katolikus és a református felekezeteknek a kéréseit a Bolyai, az Unirea és a Művészeti Líceum épületeinek a visszaszolgáltatására. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, a szövetség képviselőházi csoportjának vezetője szerint most érik be 14 év munkája. A híveknek nincs anyagi fedezetük arra, hogy ezeket az intézményeket önerőből fenntartsák. Régebben, a háború előtt, voltak mecénások, voltak olyan családok, akik tudtak erre áldozni. Ma egyre kevesebb az ilyen ember. Újra kell majd tanulni az iskolák működtetését. /Visszakapták iskoláikat a marosvásárhelyi történelmi egyházak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

2004. május 4.

A marosvásárhelyi liberálisok tiltakoztak az ellen, hogy a kormány visszaszolgáltató bizottsága az „átkozott protokollum"-nak megfelelően döntött a Bolyai Farkas Líceum, az Unirea Nemzeti Kollégium és a Művészeti Líceum épületeinek visszaadásáról volt tulajdonosainak, a református, illetve a katolikus egyháznak, „helytelen, jobban mondva, végzetes" módon alkalmazva a törvényt, tudósított a Cotidianul című lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2004. május 5.

Csató Béla római katolikus főesperes, a marosvásárhelyi Unirea, volt II. Rákóczi Ferenc Fiú Főgimnázium, illetve a Művészeti Líceum, volt Római Katolikus Leánygimnázium jövőbeni sorsáról leszögezte, hogy nem az egyházi iskolákat szolgáltatták vissza, csupán az iskolák épületét, vagyon nélkül. A törvény értelmében az egyház köteles 5 évre szóló szerződést kötni az épületben működő tanintézménnyel, amely bérleti díjat fizet majd az egyháznak. A római katolikus egyháznak újra működtetnie kell egy testületet, az iskolaszéki testületet, amelynek végig kell gondolnia, mi lesz öt év múlva. Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora a jelenlegi Bolyai Farkas Líceumról kifejtette: céljuk, hogy a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban keresztény szellemben minőségi oktatás folyjon. Jelenleg öt kollégium az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona. Az első hármat – a kolozsvárit, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot – már régebb visszaszolgáltatták. A marosvásárhelyit és a székelyudvarhelyit csak most sikerül visszaszerezni. /Mezey Sarolta: Mi lesz a visszaszolgáltatott iskolákkal? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

2004. május 10.

Máj. 8-án a színházban tartotta az RMDSZ Maros megyei szervezete a kampánynyitót, bemutatkoztak a polgármesterjelöltek, a marosvásárhelyi városi, illetve a megyei tanácsosjelöltek. Markó Béla nyitóbeszédében emlékeztetett a kétnyelvű feliratokra, az anyanyelvhasználat alkotmányos garantálására és arra, hogy visszakerült az egyházak tulajdonába a Bolyai, az Unirea és a Művészeti Líceum. Bízzanak bennük, kérte Virág György, a megyei tanács elnöke, a tanácsosjelöltekre utalva. Kelemen Atilla marosvásárhelyi polgármesterjelölt leszögezte: "Csak egységesen tudunk győzni s győzni tudunk, mert itt helyünk van és itt élni akarunk"! /Mózes Edith: Ha egységesek vagyunk, sikerül! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

2004. szeptember 30.

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával megbízott Országos Restitúciós Bizottság összefoglalta az eddig elfogadott elvi döntéseket, illetve a kikézbesített határozatokat. Az összesítés szerint a magyar történelmi egyházakat illetően az Evangélikus Püspökség 12, az Erdélyi Református Püspökség 88, a Királyhágómelléki Református Püspökség 69, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 61, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 40, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 15, a Szatmári Római Katolikus Püspökség 13, valamint az Unitárius Püspökség 28 ingatlan-visszaigénylési kérelme ügyében hozott az Országos Restitúciós Bizottság elvi döntést. A bizottság RMDSZ-es alelnöke, Markó Attila elmondta, hogy országos viszonylatban a kérelmek száma 7500, melyből mintegy 2000 (azaz 26 százalék) a magyar történelmi egyházakra vonatkozó. Az elvi döntések számának aránya a magyar történelmi egyházak javára billenti a mérleget, hiszen az összesen 574 elvi döntésből 326, – azaz a döntések 57 százaléka – magyar ingatlanokra vonatkozik. A bizottság legutóbbi ülését követően kézbesítették többek között a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületére és melléképületeire vonatkozó határozatokat, valamint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, illetve a szintén Marosvásárhelyen található Művészeti Líceum, az Unirea Líceum ügyében is. /(Márton Adél Evelin): A magyar történelmi egyházak javára billent a mérleg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2005. március 3.

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere nem csak a Bolyai Farkas Líceum, hanem az Unirea és a Művészeti Líceum visszaszolgáltatását is megfellebbezte. Míg a két első esetében nyert, a Művészeti Líceum visszaszolgáltatását jogosnak találta a bíróság. Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség jogtanácsosa elmondta, hogy a Restitúciós Bizottság tavaly szeptember 20-i határozatában juttatta vissza az Unirea Líceumot a püspökségnek, ezt a határozatot is megtámadta Florea. A Táblabíróság február 18-án döntött úgy, hogy a Restitúciós Bizottság határozata jogtalan volt. A Restitúciós Bizottság megfellebbezte a marosvásárhelyi táblabíróság döntését – tájékoztatott Markó Attila kisebbségügyi államtitkár, ugyanúgy a püspökség is. /(antalfi): Vajon még mi minden fog kiderülni? Az Unirea Líceumot is visszapereli a polgármester. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./

2005. március 5.

Marosvásárhelyen a Fellebbviteli Bíróság törvénytelen ítéleteket hozott, amikor a Bolyai Farkas, illetve az Unirea Líceum ügyében a polgármesteri hivatalnak adott igazat. Dorin Florea polgármester és a hivatal jegyzője a tanács nevében támadta meg a restitúciós bizottság döntését, de erről a tanácsot nem tájékoztatták. Az RMDSZ illetékeseinek „hivatalból” figyelemmel kellene kísérniük a restitúciós ügyek haladását. /Mózes Edith: Tátott szájjal? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./

2005. március 9.

2004 szeptemberében a Restitúciós Bizottság visszaszolgáltatta a református egyháznak a Bolyai Farkas Líceum épületét, a katolikus egyháznak a marosvásárhelyi Unirea Líceumot és a Művészetit. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester megtámadta a döntést, a táblabíróság a Bolyai és az Unirea visszaszolgáltatását törvénytelennek hirdette ki. Dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője kijelentette: „a polgármester alattomosan járt el, nem nyújthatott be a testület nevében fellebbezést, a véleményünket nem kérte ki”. Bárczi Győző alpolgármester elmondta, ő tudott az ügyről, és a február 7-i táblabírósági döntés után átadta Borbély László területrendezési miniszternek a táblabíróság indoklását, és támogatását kérte az ügyben.. Borbély László pedig azt mondta, hogy tudott az ügyről, ezért megkereste a marosvásárhelyi alpolgármestereket, nézzék meg, mi a valós helyzet. A Restitúciós Bizottság fellebbezett az ítélet ellen. Markó Attila kisebbségügyi államtitkár átiratot küldött az igazságügy-minisztériumnak, amelyben felhívja a figyelmet, hogy fennáll a gyanú, miszerint a marosvásárhelyi bíró részrehajlóan döntött. /(mózes): Borbély László a visszaszolgáltatott líceumok ügyéről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

2005. március 24.

A több mint 300 éves marosvásárhelyi katolikus oktatás hagyományainak folytatásaként indult be az elmúlt év őszén az első katolikus kilencedik osztály. Azok az intézmények (az Unirea valamint a Művészeti Líceum), amelyek egykor a katolikus egyház tulajdonát képező épületekben működnek, helyhiányra hivatkozva elutasították az osztály befogadását, végül is a Bolyai Farkas Líceum nyújtott lehetőséget és biztosított tantermet az oktatás elkezdésére. A marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnázium Öregdiákjainak Baráti Társasága, amelyet Sanctus Emericus (Szent Imre) néven jegyeztek be, azon munkálkodik, hogy fokozatosan visszaépítse az iskolát. A társaság az 1948-ban bezárt II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium egykori diákjaiból áll. Az Öregdiákok Tanácsa dr. Péterfi Mihály professzor vezetésével kezdte meg tevékenységét, s 2004-től dr. Jeremiás Béla vezetésével folytatta. A 2002-es ünnepségre emlékkönyv is készült Páll Géza és Péter Mihály professzor szerkesztésében. 2004. szeptember 15-én megindulhatott a katolikus osztály 19 tanulóval. A Kanizsai Gyöngyvér irányításával működő osztályban sokoldalú munka folyik. A régi katolikus főgimnáziumnak gazdag könyvtára volt, most mindent elölről kell kezdeni. Elkezdték a könyvek gyűjtését. /(b.): Épül a katolikus oktatás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

2005. április 15.

Tíz marosvásárhelyi református gyülekezet tagjai készülnek Marosvásárhelyen április 17-én, vasárnap a Bolyai Farkas Gimnázium elé vonulni, Dorin Florea polgármester törvénytelennek és magyarellenesnek ítélt lépése ellen tiltakozva. Florea a táblabíróságon a helyi tanács nevében, de annak tudta nélkül megtámadta az országos restitúciós bizottság döntését, melynek értelmében a református egyház visszakapta 448 éves iskoláját. Florea egyébként a Református Kollégiumhoz hasonlóan járt el a római katolikus egyháznak visszajuttatott II. Rákóczi Ferenc Kollégiummal, a jelenlegi Unirea Főgimnáziummal, valamint a Művészeti Gimnáziummal is. Mindhárom esetben a marosvásárhelyi táblabíróság – túllépve hatáskörét – érvénytelenítette a restitúciós bizottság tavalyi döntését. A restitúciós bizottság vezetője, Markó Attila kijelentette, megfellebbezik a bíróság törvénytelen ítéletét. Benedek István városi tanácsos, az RMDSZ frakcióvezetője pedig beadványban hívta fel Ciprian Dobre prefektus figyelmét a polgármester eljárására. /Szucher Ervin: Zsoltár a Református Kollégiumért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

2005. április 19.

A polgármesteri hivatal és a személye elleni izgatásnak tekinti Dorin Florea polgármester az április 17-én, vasárnap rendezett marosvásárhelyi tüntetést, melynek során a református egyház és más felekezetek hívei kiálltak amellett, hogy a Bolyai Farkas Középiskola épülete visszakerüljön a református egyház tulajdonába. A polgármester azt tartotta volna szerencsés megoldásnak, hogyha a líceum épülete fejében az egyház állami kártérítést kapott volna, és az épület a városi önkormányzat tulajdonába kerülne. Szerinte ugyanígy kellene rendezni a marosvásárhelyi Unirea és a Művészeti Líceum épületeinek a sorsát is, melyek a római katolikus egyház tulajdonában voltak. /(Máthé Éva): Harc a Bolyai Farkas Líceumért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2006. március 14.

A marosvásárhelyi 4-es Számú Leány Középiskola 1956-ban érettségizett tanulói 50 éves érettségi találkozóra készültek. Engedélyt kértek az akkori érettségi tabló (csoportkép) lefényképezésére. Öt évvel ezelőtt a 45 éves érettségi találkozóra készültek, akkor azt a választ kapták, hogy a padláson van, és nem lehet hozzáférni. A mostani válasz: rendeletet kaptak, hogy minden múlt rendszerből maradt tablót, stb.-t megsemmisítsenek. Ez a rendelet a mostani Unirea Nemzeti Kollégiumnak szólt, a (magyar nyelvű) volt 4-es Számú Leány Középiskolának, mert pl. a Bolyai Kollégium falán megmaradtak a régi tanárok és tanulók arcképei. Akinek nincs múltja, annak nincs hazája. /Szekeres Filep Erzsébet: Megsemmisítik emlékeinket. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./

2006. március 20.

Március 18-án tartották Marosvásárhelyen a megyei versmondó versenyt. A zsűri döntése szerint a nagydíj az Unirea Nemzeti Kollégium harmadikosának, Kiss Istvánnak ítéltetett, míg az első helyezést Jenei Emőke érte el Erdőcsinádról. /(mészely: Megyei vetélkedő. Sándor, József, Benedek zsákban hoztak verseket. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

2006. május 5.

A minisztérium jóváhagyta a 2006–2007-es évre érvényes beiskolázási tervet, közölte Albertini Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettes. Maros megyében a nyolcadik osztályt végző diákok 39 magyar tannyelvű középiskolai és ipari iskolai osztályba felvételizhetnek megyei szinten. Újdonságnak számít, hogy a Bolyai líceumban közigazgatási osztály indul. Az Unireában is lehet a társadalomtudományokat az angol nyelvvel társítani és természettudomány osztályt terveztek magyar nyelven. Az ipari iskolákban is van bőven kínálat mind a kilencedik, mind a XI. osztályokban. Esti osztályok azonban csak román nyelven indulnak. /(bodolai): 39 magyar tannyelvű osztály. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

2007. május 22.

Nincs pénz a Tamási Áron Gimnázium teljes körű tatarozására. Ipari alpinisták verték le a meglazult vakolatot a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium homlokzatáról, így próbálva elejét venni a baleseteknek. „A város legszebb épülete a város szégyene lesz” – kesereg Laczkó György igazgató. A három év híján százéves épületet 2004-ben kapta vissza a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye. Akkor megyei első volt a gimnázium a világbanki kölcsönből felújítandó iskolaépületek listáján. A visszaszolgáltatással azonban elesett ettől a lehetőségtől, és sem a helyi önkormányzattól, sem a minisztériumtól nem kaphatnak pénzt a felújításra. A tatarozási munkálatokat az egyháznak kellene állnia. Azonban a római katolikus egyház nem tudja ezt fedezni. Lehetséges anyagi forrást jelenthetne számukra az 2006/1884-es kormányhatározat. „Az állam 50 évig használta, lelakta az épületeket, tehát a felújítás költségeit is állnia kell. Ehhez azonban hosszú távú bérleti szerződést kell kötnie az egyháznak, a tanfelügyelőségnek és a városnak, és akkor a központi költségvetésből igényelhető pénz a felújításra” – állította Szász Jenő polgármester. A Katolikus Státus azonban ezt újabb államosításként értékeli, és elutasítja a hosszú távú bérleti szerződéseket. A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye a csíkszeredai Márton Áron, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes, valamint a marosvásárhelyi Unirea, a valamikori II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium épületét is visszakapta. Csíkszereda önkormányzata évi 150 ezer lejt fizet bérként, az új díjszabások szerint viszont 890 ezer lejt kellene fizetnie. Kézdivásárhelyen a visszaszolgáltatás előtt sikerült világbanki kölcsönből felújítani a Nagy Mózes Gimnázium épületét, ezért ott eddig nem fizetett bért az önkormányzat. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tavalyig pereskedett az Unirea épületének tulajdonjogáért, ezért nem fizetett bért. A katolikus egyház pert nyert, és az idéntől itt is bért fizet a város az épületért. /K. Cs. : Omladozik az iskola. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

2007. június 14.

Egyre kisebb az esélye annak, hogy a marosvásárhelyi Szent György utcai egykori református leányiskola épületében újból egyházi tanintézet kapjon helyet. Az épületet az egyház egy vállalkozónak adná ki. A befektetőre hárulna a düledező ingatlan teljes felújítása és kibővítése. „A marosvásárhelyi történelmi egyházak három nagy iskolaépületet kaptak vissza: a jelenlegi Bolyai, az Unirea és a Művészeti Gimnáziumot. Bár ne lenne így, de a város magyar fiatalsága sajnos elfér ebben a három ingatlanban. Egy negyediket már nem tudnánk fenntartani, annál is inkább, mivel a feljavítására mintegy kétmillió euró szükséges” – nyilatkozta Lakatos Péter, a tíz marosvásárhelyi református gyülekezet kuratóriumának elnöke. Ötvös József esperes szerint viszont a visszaszerzett épületnek oktatási és kulturális célokat kellene szolgálni. /Szucher Ervin: Befektetőkben bízik az egyház. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

2009. január 7.

A marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban végzett katolikus véndiákok Sanctus Emericus Baráti Egyesülete beadványt fogalmazott meg, melyben kifogásolják a hajdani iskolájuk – jelenleg Unirea Főgimnázium – épületeinek bérbeadására vonatkozó szerződés tervezetét. Szerintük ez a szerződéstervezet a katolikus oktatásra nézve előnytelen. A Sanctus Emericus Egyesület beadványát eljuttatta a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez. Ebben megírták, hogy Marosvásárhely polgármesteri hivatala és a Kolozsváron működő Status Alapítvány – mely az érsekség érdekeit képviseli – szerződést kötnek azzal a céllal, hogy a marosvásárhelyi volt Római Katolikus Főgimnázium épületét az Unirea Főgimnáziumnak adják bérbe. A bérleti díjat – a törvényes előírások szerint – a beépítetlen területre négyzetméterenként havi 1 lejben, míg a beépített felületre 1,5 lejben állapítják meg. A volt diákok szerint a szerződés szövege nem szól arról, hogy mennyi ideig érvényesek ezek az árak. Sérelmezik továbbá: a katolikus egyház beleegyezett abba, hogy a nevetségesen alacsony bérleti díjból 85 százalékot átengedjen a bérlőnek egy esetleges, de meg nem nevezett beruházásra. A bérleti szerződés tervezetét kezdetben ismertették az egyesület tagjaival, de a következő tárgyalásokra már meg sem hívták az egyesület képviselőit. Az egyesület tisztában van azzal, hogy a katolikus egyház nem veheti át és nem tarthatja fenn az épületet, azonban a kisebb épületrészre jogot formálnak, hogy a katolikus diákok itt végleges otthonra találjanak. Annál is inkább, mivel a 2004-ben újraindított katolikus líceumi osztályok ideiglenesen a Református Kollégium, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum épületében működnek. A katolikus egyház ragaszkodik ahhoz, hogy a kisebbik épületet átvegye, ehhez meg kell oldani az itt működő 16 osztály átköltöztetését, mondta el Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere. Ehhez új termeket kell kialakítani. Ezért megegyeztek, hogy a polgármesteri hivatal a bérleti díj 85 százaléka fejében elvégzi a beruházást. /Mezey Sarolta: Holtvágányra juttatják a marosvásárhelyi katolikus oktatást? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

2009. január 17.

Január 16-án felháborodott tanárok és szülők jelezték a Népújság szerkesztőségének, hogy a Maros Megyei Tanfelügyelőség honlapján megjelent beiskolázási tervből kivették a magyar tannyelvű középiskolai, szakközépiskolai osztályok egy részét. A tervezet hozzávetőlegesen több mint 400 nyolcadik osztályt végzett diákot fosztana meg attól a jogától, hogy anyanyelvén folytathassa tanulmányait. Tusnea Ion főtanfelügyelő, aki részt vett a tervezet kidolgozásában, csodálkozásának adott hangot. A magyar oktatásért felelős helyettesének véleményét meg sem kérdezték, sőt, tudta nélkül készítették el a dokumentumot. A 2009-10-es tanévre szóló tervezetben eltűntek a magyar tannyelvű középiskolai osztályok a Sincai Iskolacsoportból, sőt annak a humán osztálynak is nyoma veszett, amelyet a múlt évben az Unirea Főgimnáziumból helyhiányra hivatkozva „ebrudaltak ki” és tettek át a Sincai szakközépiskolába. Az Elektromaros Iskolacsoport kínálatából eltűnt az elektronika- automatizálás szakos magyar osztály, az Aurel Dandea Vegyipari Iskolacsoportban pedig felszámolnák a magyar tagozatot. Az egyetlen kivétel az Traina Vuia Iskolacsoport, ahol miután az elmúlt években megszüntették a magyar tannyelvű fodrászosztályt, most autóvillamosság-szerelői szakkal bővülne a kínálat. Csökkentették a magyar osztályok számát Szászrégenben és a Segesváron is, és meg akarják szüntetni az alig induló mezőgépészeti szakot a sáromberki szakiskolában. Összességében a VIII. osztályt végző közel 2. 000, magyar tagozaton tanuló diák számára 1400 helyet biztosítanának, míg a román tagozat 3. 700 körüli végzőse 4. 200 körüli helyben válogathatna. A főtanfelügyelő leszögezte, hogy nem végleges dokumentumról, csak egy tervezetről van szó, ami végleges formáját a beérkező javaslatok alapján nyeri el. A választ furcsa, mert az iskoláktól még novemberben bekérték a beiskolázási terveket, és nehéz elhinni, hogy a javaslatok alapján az interneten látható helyzetkép alakult volna ki. A főtanfelügyelő nem adott választ arra, hogy miért csökkentették ilyen drasztikusan a magyar osztályok számát. Illés Ildikó, a magyar oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettes megerősítette: nem tudott a tervezetről. Ígéretet kapott a főtanfelügyelőtől, hogy újratárgyalják a dokumentumot, és a gyerekek számának megfelelően tüntetik fel az osztályok számát. /(bodolai): Csak egy rossz tréfa? Botrányos beiskolázási tervezet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

2009. január 31.

Dr. Holló László egyetemi docens /sz. Csíkszentimre, 1966. febr. 9./ pappá szentelése után Insbruckban tanult tovább, doktorált társadalometikából. 1997-től tanít a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karán, jelenleg a didaktikai teológia (hittanárképző) tanszékvezető tanára, beosztása mellett az Erdélyi Római Katolikus Státus alelnöki tisztét is betölti. E témában több könyv és szaktanulmány szerzője. Kolozsváron január 19-én tartott előadást Erdélyi Római Katolikus Státusról. A Státus javainak az 1948. augusztus 3-i közoktatásügyi reformtörvénnyel végrehajtott államosítása Márton Áron püspököt arra késztette, hogy az akkorra már Egyházmegyei Tanács néven működő Státus intézmény ügyintézését felfüggessze, és saját hatáskörébe vonja. Márton Áron püspöknek a Státust felfüggesztő rendeletével dacolva Adorján Károly gyulafehérvári kanonok 1950 nyarán létrehozta a Katolikus Státus Időközi Bizottságát. A – most már nem Erdélyi, hanem – Romániai Római Katolikus Státus néven újjá-, illetve megalakult Státus működési szabályzatát a román kormány jóváhagyta. A fő cél, a nemzetegyház Státus általi megszervezése, a börtönben is ellenálló püspök példáját követő papok magatartása miatt nem valósult meg, a hatalom fokozatosan megvonta támogatását és az egész elsorvadt. Az 1989-es rendszerváltozás után Bálint Lajos, az egyházmegye akkori püspöke 1991. február 11-i határozatával rendelkezett az Egyházmegyei Tanács (Státus) jogfolytonossági alapon történő újraindításáról. A hajdan nagynevű Státusnak feltámasztására irányuló többrendbeli meddő próbálkozás után, 2005. november 25-én, Kolozsváron történt meg annak alapítványként való bejegyeztetése. 2005-ben dr. Jakubinyi György érsek Csiszér Albert pápai prelátust bízta meg a Státus intézmény újjászervezésével. A 2006. évtől a román nyelvű sajtóban napvilágot látott támadások miatt a katolikus érdekek védelmében szükség van a hitvalló katolikus világiak segítségére. A 2006. október 26-án Székelyudvarhelyen tartott rendkívüli státusgyűlésen a jelenlévők javaslatot tettek a Státus kuratórium bővítésére. A javaslatok alapján közreműködésre kérték fel Borbély László minisztert, Dr. Csucsuja István kolozsvári egyetemi professzort, Gencsi András marosvásárhelyi vállalkozót, Héjja Gyula brassói mérnököt, Kedves Imre közgazdászt, Kelemen Hunor képviselőt, Márton Árpád képviselőt, Nagy István jogtanácsost, Puskás Bálint szenátort és Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnököt. Valamennyien vállalták a közreműködést. A Státus-alapok vagyonát a 20. század első feléig az oktatási intézmények épületein túl, nagy kiterjedésű erdőgazdaságok, gazdasági uradalmak, valamint kolozsvári bérházak képezték. A kommunista hatalomátvételt követően 1948-ban az egyházmegyei alapok és intézmények ingó és ingatlan anyagi javait a román kormány az állam tulajdonába vette át. Az egyház a hajdani Státus vagyonból visszaigényelt ingatlanok közül eddig visszakapta a csíkszeredai Márton Áron, a székelyudvarhelyi Tamási Áron és a kézdivásárhelyi Nagy Mózes gimnáziumok, valamint a marosvásárhelyi Unirea Líceum épületeit. Továbbá tulajdonba vehetett egy brassói bérházat, amely az átadás előtt „véletlenül” felgyúlt és két emelete kiégett. A Státus-vagyon visszaigénylése nem öncélú, templomok, plébániák javítását, szociális intézmények támogatását, szórványlelkészek fizetés-kiegészítését szolgálta, és kell szolgálnia a jövőben is. /Holló László: Az Erdélyi Római Katolikus Státus – egykor és ma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2009. február 12.

Nevetségesnek, de egyben veszélyesnek tartja az egyház Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester ötletét, miszerint újra kellene államosítani az egykori felekezeti iskolák visszaszolgáltatott épületeit. Florea azzal indokolta elképzelését, hogy az omladozó ingatlanok veszélybe sodorják a diákok testi épségét. Példaként a Bolyai Farkas Gimnázium és a jelenlegi Unirea Főgimnázium épületét említette, amely alapos renoválásra szorulna. Másrészt, véli Florea, ”az egyháznak nem az iskoláztatással, hanem a templomozással kellene foglalkoznia”. ”Már lejárt az az idő, amikor mindennek a középpontjában az egyház állt. Ez ment az inkvizíció idején, most viszont más világot élünk, ezt a papoknak is meg kellene érteniük” – érvelt a polgármester. Dorin Florea megígérte, hogy hamarosan kezdeményezi az iskolaépületek újraállamosítását. A polgármestere néhány évvel ezelőtt a helyi önkormányzat tudta nélkül, de a tanács nevében bírósági úton próbálta megakadályozni az egyházi épületek visszaszolgáltatását. Kezdeményezése kudarcot vallott. Bálint István önkormányzati képviselő, a Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója kifejtette, amióta a kolozsvári székhelyű Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) átvette a hajdani Református Kollégium épületét, számos beruházás történt. Bálint István méltányolja az egyház erőfeszítéseit, annál is inkább, mivel aránylag rövid időn belül sikerült kijavítani a tetőzetet és a csatornákat. Bálint István emlékeztetett: amíg a polgármesteri hivatal volt a tulajdonos, addig sem fektetett több pénzt az épület karbantartásába, mint az egyház. ”A polgármester úr utoljára májusban fizetett bért, azóta semmit nem utalt a számlánkra. Inkább ez kellene őt foglalkoztassa” – jelentette ki Kovács István, az Erdélyi Református Egyházkerület menedzsere. A polgármesteri hivatalnak havonta 25 ezer lejt kellene átutalnia az EREK számlájára. Pap Géza püspök vállalta, hogy az összeg egy részét az EREK az épület renoválására fordítja. Marosvásárhelyen hasonló gondokkal küszködik a római katolikus egyház is, amelynek több tanintézményi épületéért a városháza hónapok óta nem fizeti a szerződésbe foglalt házbért. Az épületek újraállamosítási szándékával kapcsolatosan Ötvös József, az egyházkerület generális direktora kifejtette, ”a városháza csak olyasvalamit vehet vissza, ami az övé volt”. Csintalan László római katolikus főesperes szerint a cél nem is annyira az újraállamosítás, sokkal inkább a románosítás lenne. Dorin Floreát az zavarja, hogy ezek az épületek magyar célt szolgálnak. /Szucher Ervin: Újraállamosítana Dorin Florea. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./


lapozás: 1-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998