udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 186 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-186
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Unitarius Egyhaz lasd meg Erdelyi Unitarius Egyhaz

1991. szeptember 4.

Az unitárius egyház megújulási lehetőségeiről tanácskozott Kolozsváron aug. 3-4-én az unitárius lelkészi konferencia. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

1992. június 23.

Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelő mondvacsinált ürüggyel jún. 23-án leváltotta a Brassai Sámuel Líceum igazgatóját, Bálint Kelemen Attilát, aki egyben a városi tanács tagja. Dragoi megjelent az iskolában és közölte a tanfelügyelőség döntését, hogy Bálint Kelemen Attilát leváltják. A megjelent újságírók előtt a főtanfelügyelő nem volt hajlandó felsorolnia leváltást szükségessé tevő vádpontokat. Annyit közölt, hogy Bálint Kelemen Attila munkastílusa individualista jegyeket visel. Dragoi felrótta az igazgatónak, hogy két tanteremről lemondott az unitárius egyház javára, ez súlyos tanteremhiányt eredményezett. Dragoi nem tudta megnevezni azokat a törvénycikkeket, melyek alapján leváltották az igazgatót. /Makkay József, Tibori Szabó Zoltán: Leváltották Bálint Kelemen Attila igazgatót. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Az intézkedés ellen Tőkés Elek, Kolozs megye magyar tanfelügyelője tiltakozást juttatott el a minisztériumhoz. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Az igazgató leváltása után a Brassai Sámuel Líceum tanárai gyűlést hívtak össze és kijelentették, hogy továbbra is Bálint Kelemen Attilát tekintik igazgatónak. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Jún. 24-én 400 szülő tartott tiltakozó tüntetést ezen jogsértő intézkedés ellen. A magyar és román értelmiségieket tömörítő Interetnikus Dialógus Csoport állásfoglalásában elítélte Funar kolozsvári polgármester jogsértő intézkedéseit és kiállt Bálint Kelemen Attila mellett. /Népszabadság, jún. 25./

1992. július 3.

Kádár Attila unitárius teológiai hallgató nyolc napja éhségsztrájkot folytat, így tiltakozik a kolozsvári magyarság elleni intézkedések /köztük Bálint Kelemen Attila igazgató leváltása/ ellen. Tőkés László püspök a nemzetközi diákszervezetekhez fordult, hogy fejezzék ki szolidaritásukat Kádár Attilával. A Kossuth Rádió és a magyar tévé Panoráma műsora ismertette az éhségsztrájkot. A magyarországi unitárius egyház szolidaritást vállalt a hallgatóval. /Balló Áron: A magyarországi unitárius egyház és Tőkés László szolidarizál az éhségsztrájkolóval. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

1993. május 27.

Az Unitárius Egyház az 1993/94-es tanévtől Kolozsvárott /a Brassai Sámuel Líceumban/és Székelykeresztúron /az Orbán Balázs Gimnáziumban/ újraindítja középiskoláit: egy-egy kilencedik osztály kezdi meg működését. Mindkét iskolában kántorképzést is biztosítanak az önként jelentkezőknek. /Újrainduló unitárius iskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

1993. június 10.

Ünnepségsorozattal emlékeztek meg Székelykeresztúron a volt unitárius Orbán Balázs Gimnázium fennállásának 200. évfordulójáról, Ebből a székely kisvárosból került ki - Fülöp Lajos helyi múzeumigazgató szerint - az első székely oskolamester mintegy 425 évvel ezelőtt. Mivel az unitárius egyház kisebb volt, mint a többi felekezet, azért épült fel később az iskolájuk. A homoródalmási zsinat 1793-ban jóváhagyta a gimnázium alapítását. Orbán Balázs alapítványt tett a gimnázium javára. Az 1880-as években pedig Berde Mózes tett jelentős alapítványt. Ebből az alapítványból jött létre a Berde-cipó, mely sok szegény székely gyerek táplálékául szolgált. Most, a kétszáz éves ünnepi hét keretében leleplezték Berde Mózes mellszobrát, Demeter István alkotását, szemben Orbán Balázs szobrával, melyet ugyancsak Demeter István készített. /Kétszáz éves a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium. = Magyar Nemzet, jún. 10./

1993. július 23.

A romániai unitárius egyház Kovács Lajos püspök aláírásával felhívással fordult az Egyesült Államok Kongresszusának unitárius tagjaihoz: a legnagyobb kedvezmény megszavazásakor vegyék figyelembe, hogy az országban nem alkalmazzák a kisebbségi egyházra a törvényt, nem kapják vissza a kommunista rendszerben elvett egyházi tulajdont. /Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

1993. október 28.

Erdélyben két unitárius osztály indult /mindkettő 9. osztály/, az egyik Székelykeresztúron, a másik Kolozsváron, a Brassai Sámuel Líceumban, ismertette helyzetüket dr. Erdő János teológiai tanár. Az unitárius egyház visszaigényli a Brassai Líceumot, a pereskedés 1990-ben kezdődött a városi önkormányzattal szemben. Elsőfokon az unitáriusoknak adtak igazat, azonban az önkormányzat képviselője fellebbezett, azóta Bukarestben folyik a per. /Kisgyörgy Réka: Unitárius osztályok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

1994. június 28.

Ismeretlen tettes leverte az unitárius egyház megalapítójának, Dávid Ferenc püspöknek a dévai várban levő emléktáblája magyar feliratát, a tábla felét törték le: a román felirat a helyén maradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

1994. augusztus 4.

Az Unitárius Világszövetség /IARF/ háromévenként rendez kongresszust. Most Kolozsváron tartotta Vallás és emberi jogok témájú európai konferenciáját. Az IARF /International Association for Religious Freedom/ 94 éves fennállása óta hirdeti Dávid Ferenc eszméit. Tagjai nemcsak unitáriusok, hanem mindazok, aki hisznek abban, hogy egy az Isten. Az unitáriusokon kívül mintegy hétmillió buddhista is tagja a szervezetnek, Dr. Erdő János, az Unitárius Egyház főjegyzője elmondta, hogy nem tagjai a Protestáns Világszövetségnek, mert nem hisznek abban, hogy Jézus Isten és Megváltó. Az IARF Konferencia nyilatkozatot adott ki, ebben szerepel, hogy Románia elfogadta a nemzetközi egyezményeket, ennek ellenére Romániában "az egyéni és kollektív jogok tiszteletben tartása mégsem valósul meg". Kérik a kormányt, hogy a törvény igazságos elveit terjesszék ki a "nemzeti és vallási kisebbségekre is." A konferencia támogatásáról biztosította "az elkobzott egyházi javak visszaadását vagy kárpótlását, a gyermekek anyanyelven való nevelését, a vallási és kulturális műemlékek, a vallási közösségek jogainak törvény előtti egyenlő védelmét." /Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

1994. augusztus folyamán

A Hunyad megyei RMDSZ és EMKE közös közleményben tiltakozott Dávid Ferenc emléktáblájának meggyalázása miatt. Az unitárius egyház alapítójának a dévai várban elhelyezett emléktáblának magyar nyelvű feliratát letörték. A felháborító cselekedetről jún. 20-án szereztek tudomást, akkor írásban értesítették a megyei tanácsot, a rendőrséget és a sajtót. A jún. 23-án kelt tiltakozást a Hunyad megyei RMDSZ elnöke, Borbély Márton és az EMKE megyei elnöke, Scheiber István írta alá. /Hunyadvármegye (Déva), aug. - I. évf. 6. sz./

1994. december 3.

A romániai unitárius egyház vezető tanácsa dec. 3-án az egyház ideiglenes püspökévé választotta Erdő János eddigi főjegyzőt. /MTI/

1995. szeptember 2.

Mintegy tizenötezren gyűltek össze szept. 2-án Székelyudvarhely főterén az anyanyelvű oktatás védelmében szervezett, az új tanügyi törvény diszkriminációs rendelkezései elleni tiltakozó nagygyűlésen. A fórumon részt vettek az RMDSZ vezetői, parlamenti képviselői és szenátorai, a társadalmi szervezetek, a történelmi magyar egyházak, az erdélyi falvak és városok küldöttei. A fórumot dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet, utána Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, dr. Jung János a Bolyai Társaság képviseletében, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ elnöke és dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szólt az egybegyűltekhez. A résztvevők kiáltványt fogadtak el. Nemes Levente Illyés Gyula Koszorú és Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét szavalta el. A gyűlés a himnusszal és a székely himnusszal zárult. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4./ "Magyarnak lenni, ezt a természetes adottságot vállalni feladatvállalást is jelent ma ebben az országban, ahol itthon vagyunk, de ahol sokan nem akarják, hogy itthon legyünk" - mondotta beszédében Markó Béla. Dr. Jakubinyi György az anyanyelvápolás létfontosságát ecsetelte, a magyar nyelven történő tanulás, imádkozás, művelődés nemzetmegtartó erejét. A magyar történelmi egyházak részéről megáldotta a nagygyűlést dr. Erdő János, az erdélyi unitárius egyház püspöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Mózes Árpád, a zsinatpresbiteri evangélikus egyház püspöke, Antal Zoltán református esperes, Csernák Béla püspök-helyettes Tőkés László püspök nevében mondott áldást. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 7-13./

1996. január 27.

Jan. 27-én Bölöni Farkas Sándor születésének 200. évfordulójára emlékeztek az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az unitárius egyház és Kovászna megye Művelődési Felügyelősége rendezésében Sepsiszentgyörgyön. Dr. Benkő Samu, az EME elnöke és dr. Imreh István történész-akadémikus összegezte az ünnepelt életművét. Előzőleg Bölönben megkoszorúzták a falu szülöttének emléktábláját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

1996. április 3.

A magyar pályázók közül az Ars Longa Alapítvány nyerte a Henry Ford Európai Természeti és Kulturális Örökségért Díjat és a vele járó tízezer dolláros jutalmat az erdélyi magyar református, lutheránus, unitárius és római katolikus egyház történelmi épületeinek és egyéb tulajdonának feltérképezéséért. Az Ars Alapítvány 1993 ősze óta ezerötszáz gyülekezetbe küldte szét kérdőívét, amelyet a helyi lelkészek töltenek ki. Összeírják az egyházi épületeket, műemlékeket, vallási tárgyakat, sőt, a hagyományait is. A munka hetven százaléka már készen van. /Magyar Nemzet, ápr. 3./ Az Ars Longa Alapítványt magánember hozta létre 1992-ben. Az alapítvány az elmúlt években foglalkozott az erdélyi magyar református gyülekezetek és a szórvány segélyezésével, kutatta a szórványmagyarságot. A Ford-díjat az erdélyi magyar történelmi egyházak épületeinek felmérésére fordítják. Harminckilenc kérdésből és további alkérdésekből álló kérdőív a felmérés alapja, melyet az azóta elhunyt Benda Kálmán professzor útmutatásai alapján állítottak össze. Vizsgálják a templom, a torony, a harangláb adatait, kitérve az építés idejére, módjára, az építészeti stílusra és szerkezeti megoldásokra, a templomi tárgyakra, festményekre, bútorokra, az egyházközségi levéltár és anyakönyv jellemzőire, mindezt fényképgyűjtemény egészíti ki. Az eddig beérkezett ezerötszáz kérdőív tartalmazza a protestáns gyülekezetek adatait. Az alapítvány munkatársai - Melegh Attila és Zsengellér József - elmondták, hogy a katolikus egyházi adatok felmérése most kezdődik, Tempfli József nagyváradi püspökkel és Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel egyeztetve. /Új Ember, ápr. 14./

1996. május 11.

Ápr. 25-én Kolozsváron a római katolikus, református, unitárius és evangélikus egyházak képviselői ökumenikus konferenciára gyűltek össze, elemezték a felekezeti oktatás helyzetét és perspektíváit a "Pontosítás az egyetem előtti teológiai oktatás megszervezéséről és működéséről" című szabályzat életbe lépése utáni körülményekben. A konferencián az egyházak közös állásfoglalást adtak ki. Az egyházak nem mondanak le a saját, minden fokon kiépített és a jogállamtól anyagilag támogatott felekezeti iskolahálózat megszervezéséről. A pontosításokat tartalmazó dokumentumot a Tanügyminisztérium /1996. 03. 04/27121. sz./ és a Vallásügyi Államtitkárság /1996. 02. 14/2144. sz./ bocsátotta ki, ezzel kapcsolatban az egyházak állásfoglalásukban hangsúlyozták: az országos konzultatív vallásoktatási tanács - amelynek tagjai az egyházak képviselői is - 1996. jan. 19-i ülésén azt ígérték, hogy figyelembe veszik az egyházak javaslatait és a pontosítások kiadása előtt még egy ülést tartanak. Ennek ellenére közzétették a pontosításokat, az egyházak javaslatait figyelmen kívül hagyva. Az egyházak tiltakoznak ez ellen és kifejtik nézeteiket: az egyházak kapcsolata az állammal ne a tanfelügyelőségeken, hanem a Vallásügyi Államtitkárságon keresztül történjen, kérik az oktatáshoz szükséges helyiségek sürgős biztosítását, a teológiai oktatásban foglalkoztatott nevelőket csak az egyház jóváhagyásával lehet kinevezni. Mindezek alapján kérik az egyházak a pontosítások módosítását. Ezt az állásfoglalást megküldték a Vallásügyi Államtitkárságnak, a kormánynak, a parlamentnek, valamint Iliesu elnöknek. /Az ígérettel ellentétben ismét megkerülték egyházainkat. Tiltakozás a vallásoktatással kapcsolatos "Pontosítások" ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ A romániai magyar történelmi egyházak vezetői elkészítették a vallásügyi törvény tervezetét, amelyet mielőbb a parlament elé kellene vinni. A tervezetben az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés határozatára, a teljeskörű vallási és oktatási szabadságra, másrészt az ET 176/1993-as számú ajánlására alapoztak, melynek értelmében Romániát felkérik, hogy szolgáltassa vissza az elvett anyagi javakat, és biztosítsa a felekezeti oktatás anyanyelven folyó feltételeit. Az egyházi vezetők kérik, hogy a felekezeti iskolák legyenek egyenrangúak az államival, továbbá adják vissza az elvett egyházi javakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./ Előzmény: A magyar történelmi egyházak már 1990-ben elkészítették a vallásügyi törvénytervezetet /!/ és bejelentették, hogy azt megküldik a többi egyháznak is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. szept. 19./ Azóta többször sürgették a tervezet tárgyalását, például: Az erdélyi magyar egyházi vezetők közös levélben fordultak Iliescu elnökhöz. Ebben többek között kifejtették, hogy sürgős lenne a vallásügyi törvény tervezetének parlamenti tárgyalása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. máj. 8./

1996. augusztus 28.

Aug. 31-én Kolozsváron szimpóziumot tartanak Az unitárius egyház hozzájárulás a magyar kultúrához címmel. Előadást tartanak: dr. László Gyula, dr. Szabó Árpád főjegyző, dr. Bodor András, dr. Molnár István, dr. Gaal György és dr. Faragó József. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

1996. augusztus 28.

Aug. 31-én Kolozsváron szimpóziumot tartanak Az unitárius egyház hozzájárulás a magyar kultúrához címmel. Előadást tartanak: dr. László Gyula, dr. Szabó Árpád főjegyző, dr. Bodor András, dr. Molnár István, dr. Gaal György és dr. Faragó József. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

1996. szeptember 7.

Szept. 7-én rangos külföldi részvétel mellett az Unitárius Egyház hozzájárulása a magyar kultúrához című tudományos értekezlettel és hálaadó istentisztelettel emlékeztek a honfoglalás 1100. évfordulójára Kolozsvár unitáriusai. Dr. Szabó Pál főgondnok köszöntötte a megjelenteket, dr. László Gyulának a kettős honfoglalást felvázoló tanulmányát felolvasták, dr. Szabó Árpád főjegyző, teológiai tanár a tordai országgyűlés Európában első ízben vallásszabadságot hirdető határozatáról értekezett, dr. Bodor András történész a kolozsvári Unitárius Kollégium múltjáról, dr. Molnár István néprajzkutató az 1793-ban alapított Székelykeresztúri Főgimnázium történetéről, dr. Gaal György a tordai Unitárius Főgimnázium az erdélyi művelődés szolgálatában címen, Faragó József Kriza János püspökről tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

1996. szeptember 30.

Az unitárius egyház újból kiadta Balázs Ferencnek, a korán elhunyt mészkői unitárius lelkésznek 1936-ban megjelent kis könyvét, amely elbeszéli a Jézushoz fűződő bibliai történeteket Közérthető evangélium címmel. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

1996. november 7.

Az elmúlt években ismeretlenek összetörték a dévai várban a Dávid Ferenc emlékét őrző márványtáblát, megrongálták a cella ajtaját. Az unitárius egyház helyreállíttatta az ajtót, Kelemen Géza dévai kőfaragó háromnyelvű /magyar, román, angol/ márványtáblát készített, amelyet nov. 9-én avatnak fel a dévai várban. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

1996. november 13.

A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban mutatta be dr. Benkő András zenetörténész Dávid István Műemlék orgonák Erdélyben /Polis, Kolozsvár, Balassi, Budapest, 1996/ című könyvét, amely két kiadó összefogásával látott napvilágot. A könyv 1500 műemlék erdélyi orgonát vett számba. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Dávid István orgonaművész a kolozsvári Zeneakadémián szerzett diplomát, áttelepült Magyarországra, jelenleg a nagykőrösi református egyházközség orgonaművésze és a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának tanszékvezető tanára. Könyvének tíz éves múltja van. A könyv bevezetőt nyújt az erdélyi orgonaépítés történetéhez, de szerepelnek benne a katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházak orgonáinak összeírásai is. Az erdélyi orgonák megmentésére hozták létre Magyarországon az Orgona Transsylvania Alapítványt. - Dávid István nemrég orgonakoncertet adott Kolozsváron, a Szent Mihály templomban. A bevételt az erdélyi orgonaművészet segítésére, valamint a történelmi értékű orgonák javítására fordítják. /Leopold Erika: Meg kell menteni az erdélyi orgonákat. = Népszava, nov. 22./

1996. december 12.

Dec. 13-14-ig ülésezik Székelyudvarhelyen az unitárius egyház püspökválasztó zsinata, ebből az alkalomból elfogadják az unitárius egyház új alaptörvényét is. Másodszor lesz unitárius püspökválasztás Székelyudvarhelyen, mondta Kedei Mózes helyi esperes-lelkész, először 1972-ben a városban választották meg dr. Kovács Lajost. Az új alaptörvény elmozdulást jelent a presbiteriánus, demokratikus egyházvezetés irányába. Eddig a püspököket életfogytiglan választották, az új törvény szerint viszont hatéves ciklusra választják a püspököt, egyszeri újraválasztási lehetőséggel. Székelyudvarhelyen hatezerre tehető az unitáriusok száma, ami a százezernyi erdélyi unitáriushoz viszonyítva is jelentős szám. A püspökválasztás a városban, a beiktatási ünnep pedig Kolozsváron, az unitáriusok központi templomában lesz. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./

1997. augusztus 17.

Aug. 17-én, vasárnap negyedik alkalommal szervezte meg Kiss Dénes lelkész vezetésével Hármasfalu közössége és az EMKE elnöksége Székelyszentistvánon az országalapító szent királyunk emlékezetének szentelt rendezvényt. Ez alkalommal a református templomban tartott ünnepi istentiszteleten dr. Szabó Árpád, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke hirdetett igét. Az istentisztelet után a nagyszámú részvevőt Kutasi Zoltán, a község polgármestere, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Petróczi Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnökhelyettese és Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei elnöke köszöntötte. Az első napon a Szó-Tartó mozgalom elindításáról Kántor Lajos, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke, a Korunk főszerkesztője és Deme Tamás pedagógiai kutató szólt. A korszerű nemzeti kultúra megtartását és minőségi művelését ösztönző Szó-Tartó mozgalom erdélyi hagyományairól, szellemi kereteiről Cseke Péter szerkesztő, egyetemi tanár és Kötő József színháztörténész, az RMDSZ oktatási, művelődési és egyházügyi alelnöke beszélt. A mai magyar irodalom helyzetét Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvi Konferencia elnöke mutatta be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 13., 1090. sz./

1997. szeptember 3.

Enyedi György és a kelet-közép-európai unitarizmus a XVI.-XVII. században címmel nemzetközi konferencia kezdődött Kolozsváron a Magyar Tudományos Akadémia, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az unitárius egyház szervezésében. Szabó Árpás unitárius püspök megnyitójában méltatta a négyszáz éve elhunyt Enyedi György unitárius püspök munkásságát. Benkő Samu, az EME elnöke azt emelte ki, hogy Enyedi György egyike azoknak a külföldet járt erdélyi magyaroknak, aki hazatérve hazája javára próbálta fordítani tanulmányútján elsajátított ismereteit. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

1997. december 3.

Dec. 3-án Kolozsváron emlékeztek Kelemen Lajos /Marosvásárhely, 1877. szept. 30. - Kolozsvár, 1963. júl. 29./ születésének 120. évfordulójára. A történelemtudós nevét viselő Műemlékvédő Társaság és az unitárius egyház közös rendezvényén Csetri Elek történész. Kovács András művészettörténész és Szabó Károly unitárius püspök tartott előadást a sokoldalú tudósról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

1998. január 14.

A Romániai Magyar Történelmi Egyházak Értekezlete levélben fordult Victor Ciorbea miniszterelnökhöz a római katolikus, a református, az evangélikus és unitárius egyházat ért jogsértések, a vallásügyi államtitkárság diszkriminatív megnyilvánulásai miatt. A felterjesztésre egy hónap múlva érkezett válasz, Remus Opris kormányfőtitkár aláírásával. Opris értetlenségét fejezte ki az egyházfők kifogásaival szemben. Letagadta az ortodox egyháznak juttatott többlettámogatást, majd azt állította, hogy a templomépítésre, műemlék templomok restaurálására a felezetek híveinek számával arányosan osztották el a támogatást. Valójában éppen a vallásügyi államtitkárság által kibocsátott dokumentumból kiderült, hogy 1997-ben dec. elsejéig az előirányzott támogatások 93 %-át kiutalták az ortodox /görög keleti/ egyháznak, a görög katolikus egyház az előirányzatnál nagyobb összeget /annak 281 %-át/kapta, a római katolikus egyház azonban az előirányzott szubvenciónak csak 23, a református egyház 21 %-át kapta meg. Opris ezenkívül megismételte Gheorghe Anghelescu államtitkár állítását, hogy a magyar történelmi egyházak asszimilálták, áttérítették az ortodox híveket. Opris válaszában azt ígérte, hogy a vallásügyi törvény tervezete még ezen a tavaszon a kormány elé kerül. /Szilágyi Aladár: Bukaresti egyházpolitika. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 14./

1999. május 8.

A kormány máj. 6-i ülésén elfogadta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében 36, köztük 15 magyar közösségi ingatlant juttatnak vissza egykori tulajdonosaiknak. Az épületek névleges listájáról hírügynökségi jelentés nem érkezett. A magyar közösségnek visszaszolgáltatott épületek között egyaránt szerepelnek egyházi székházak, iskolák, kórházak és rendházak. Az ingatlanok közül három a gyulafehérvári, kettő-kettő a szatmári, a temesvári és a nagyváradi római katolikus püspökség, további kettő-kettő a Királyhágómelléki, illetve az Erdélyi Református Egyházkerület, egy-egy az evangélikus és az unitárus egyház volt tulajdona. A Kisebbségvédelmi Hivatal jogi főosztályának igazgatója konkrétan nem nevezte meg, hogy melyek lennének ezek az épületek, mindaddig, amíg a kormányrendelet nem jelenik meg a Hivatalos Közlönyben az ingatlanokat tartalmazó névleges listát nem hozzák nyilvánosságra. A román sajtónak kiszivárogtatott hírek szerint a magyar ingatlanok között szerepel az unitárius egyház tulajdonában lévő Brassai Sámuel Elméleti Líceum épülete, valamint az Erdélyi Református Egyházkerület egykori tulajdona, a Gheorghe Sincai Elméleti Líceumhoz tartozó épületrész, a volt Református Kollégium épülete a Farkas utcában. A kormányrendelet értelmében az új tulajdonosoknak az épületek feletti tulajdonjogát az ingatlanok tulajdonjogi helyzetét vizsgáló bizottság jegyzőkönyvének kibocsátása után ismerik el véglegesen. /Papp Annamária: Újabb tizenöt magyar közösségi ingatlant szolgáltatnak vissza. A listán van a Brassai-líceum épülete és a volt Református Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

1999. május 14.

Ismeretes, hogy a kormányrendelettel 15 ingatlant juttat vissza a romániai magyar történelmi egyházaknak. A gyulafehérvári érsekség visszakapja azt a csíksomlyói iskolaépületet, amelyben jelenleg a járványkórház működik. El is készült már a részben használt épület átadási-átvételi protokollja. Gyulafehérváron a katolikus teológia visszakapja a Képzőművészek Szövetsége használta épületet; megvan hozzá a prefektúra beleegyezése. Déván visszakerül eredeti tulajdonosához a ferencrendiek kolostora; jelenleg árvaház működik benne ferencrendi szerzetesek irányításával. A szatmári katolikus püspökség két épületet kap vissza: Nagykárolyban a Szent László konviktust, amely jelenleg használatlan; valamint Szatmárnémetiben a római katolikus konviktust, jelenleg az Unio szaklíceuma működik benne nagyon kevés diákkal. A váradi római katolikus püspökség tulajdonába visszajut Nagyváradon a Szent József kórház használatlan épülete, valamint a misericordiánus kórház épülete, amelyet jelenleg a megyei egészségügyi igazgatósága használ. A temesvári római katolikus püspökség Temesváron visszakapja a katolikus líceum épületét, amelyet részben az egyetem Elektrotechnika Kara használ, valamint a Miasszonyunk kolostort, amelyben jelenleg javítóműhelyek vannak. A Királyhágó környéki református egyházkerület tulajdonába kerül újra a zilahi református művelődési ház, jelenleg a városi művelődési ház; valamint Barátkán a református egyház tanácsterme a helyi kórház használatából. Az erdélyi református püspökség visszakapja Kolozsváron a Farkas utcai Református Kollégium régi, megrongálódott, s csak részben használt épületét, valamint Marosvásárhelyen a református leánylíceum épültét; a marosvásárhelyi városi tanács gondoskodik az épületben működő jogi személyek elköltöztetéséről. Az unitárius egyház visszakapja Kolozsváron a püspöki székhelyt; az evangélikus egyház pedig Nagyváradon a parókia könyvtárának épületét. /Zsehránszky István: A 15 visszaadott ingatlan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

1999. július 1.

Jún. 29-én Székelyudvarhelyen az unitárius templomban bemutatták Kedei Mózes unitárius esperes Vallomás magunkról II. című gyűjteményét és egy angol nyelvű kötetét, valamint Gerendás Lajos budapesti tanár Székelyderzs és erődtemploma című könyvét. Kedei Mózes első vallomáskötete 1997-ben jelent meg; ugyanúgy, mint a második, egyházi beszédeket tartalmaz. Az angol kiadvány úttörő a maga nemében: az első olyan angol nyelvű könyv, amelyet az unitárius egyház adott ki Erdélyben. Történelmi, valamint az erdélyi unitárius egyház amerikai meg angol testvérkapcsolatairól szóló részt és az erdélyi unitárius Káté angol fordítását tartalmazza. /Hármas könyvbemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

1999. július 12.

Az Unitárius Kollégium 1993-ban történő újraindítása Kolozsvár egyház- és iskolatörténete számára egyaránt nagy jelentőségű volt. A felekezeti oktatási formát még nem sikerült újrahonosítani az országban, ezért az Unitárius Kollégium az állami oktatás keretében kezdte újra életét, de a fenntartás költségeinek jó részét az unitárius egyház vállalta fel. Popa Márta, a kollégium igazgatója elmondta, hogy a felekezeti iskolákat a lelki nevelés különbözteti meg leginkább az állami líceumoktól. A tanügyi reform egyik legfontosabb eleme éppen az egyéni és helyi kezdeményezések érvényesítésének lehetősége. Az eddigi központi tantervi szabályozással ellentétben az új kerettanterv lehetőséget kínál arra, hogy az iskolák a kötelező törzsanyag mellett olyan tantervet alakítsanak ki, amelyben 20-25 százalékban saját elképzeléseiket is érvényesíthetik. Szociális téren igyekeznek segíteni a diákoknak: megpróbálnak otthont biztosítani a vidéki tanulók egy részének, és ösztöndíjakat is kitűznek. - Az idei beiratkozáson túljelentkezés volt az Unitárius Kollégiumban. /Az Unitárius Kollégium és az ezredforduló kihívásai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-186




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998