udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Varad

2005. február 17.

Február 15-én bemutattak két új helytörténeti témájú könyvet Nagyváradon, Péter I. Zoltán újságíró, helytörténész Nagyváradi emlékképek című művét és Tavaszi Hajnal, a Várad című kulturális folyóirat szerkesztőjének Jeles váradi férfiak című kötetét. Mindkét kiadvány a Partium, illetve a Mecénás Alapítvány gondozásában jelent meg. A több helytörténeti művet is jegyző Péter I. Zoltán könyvében a város ismert építészeti műemlékeinek történetét mutatta be. Tavaszi Hajnal könyvében száz neves nagyváradi, illetve a városhoz szorosan kapcsolódó személyiség rövid élettörténetét ismertette a városalapító Szent László királytól Ady Endréig. /Balogh Levente: Emlékképek és jeles férfiak Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./ Bejelentették, hogy február 17-én tartják Nagyváradon a Várad idei első számának nyilvános bemutatóját. A megyei tanács támogatta periodika az idén már nagyobb költségvetésből gazdálkodhat, tette hozzá Tavaszi Hajnal. /(Lakatos Balla Tünde): Jelentős váradi férfiak és emlékképek Nagyváradról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

2005. augusztus 2.

Betörtek Nagyváradon a Várad irodalmi folyóirat és a Bunyitay Vince Könyvtár székhelyére. „Olyan volt a szoba, mintha házkutatást tartottak volna: mindent feldúltak és szétszórtak” – jelezte Szűcs László, a Várad irodalmi folyóirat főszerkesztője. A Várad szerkesztőségéből – amely a neves nagyváradi költő, Horváth Imre emlékszobájában kapott helyet – 22 millió lej értékben vittek el számítástechnikai berendezéseket: lába kelt az egyetlen számítógépnek, a nyomtatónak, valamint a szkennernek. „Emellett eltűnt néhány érme, a költő által kapott kitüntetések, amelyeknek csupán eszmei értéke van – sorolta a főszerkesztő. – Viszont itthagyták a falakon az értékes festményeket. A betörők az RMDSZ által működtetett Bunyitay-könyvtár íróasztalának fiókjából elvittek 14 millió lej, amit az intézmény elektromos hálózatának felújítására szántak. Az elkövetők helyismerettel rendelkeztek. /Balogh Levente: Ellopták a Várad számítógépét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

2005. szeptember 14.

A nagyváradi római katolikus püspökség Kanonok sori székhelyre betörtek ismeretlen tettesek. Az elkövetők a püspökség könyvelőségéről elvitték két számítógép memóriaegységét, valamint hatmillió régi lejt és az alkalmazottak személyi iratainak másolatát. „A károkat tetézi, hogy már ötödik alkalommal törtek be ily módon hozzánk az elmúlt néhány hónapban, valószínűleg ugyanarról a bandáról lehet szó” – vélte Fodor József püspöki helynök. Alina Popa, a Bihar megyei rendőr-főkapitányság szóvivője nem tudta megmondani, van-e összefüggés a mostani és a korábbi betörések között. Legutóbb nyár elején történt betörés a Kanonok-soron, akkor behatoltak a Bunyitai Vince Könyvtárba és a Várad folyóirat szerkesztőségébe is: készpénzt, valamint számítástechnikai eszközöket vittek el. /Balogh Levente: Újabb betörés a Kanonok soron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

2005. szeptember 27.

A Magyar Kultúra Alapítvány és a Kráter Műhely Egyesület PoLíSz című folyóirata a X. Kárpát-medencei Napok keretében szeptember 23-24-én szervezte meg Budapesten a Kárpát-medencei irodalmi és kulturális folyóiratok találkozóját, amelynek végén a résztvevők cselekvési ütemtervet és közös állásfoglalást fogalmaztak meg. A tanácskozás célja az volt, hogy szélesebb összefogást teremtsen a Kárpát-medencei irodalmi és kulturális folyóiratok között, azonban a hatvannégy meghívóra csupán tíz folyóirat főszerkesztője jelent meg a fórumon. A romániai magyar folyóiratokat csak a partiumi Várad képviselte. Turcsány Péter, a PoLíSz folyóirat főszerkesztője kifejtette, hogy szükségesnek látja egy érdekvédelmi közösség létrehozását. /Vincze Ferenc, Budapest: Halványulóban a kulturális folyóiratok szerepe. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

2005. december 12.

Dr. Indig Ottó, a Nagyváradi Ady Társaság elnöke, a jeles irodalom- és művelődéstörténész, kritikus, publicista és tanár 69 esztendős korában elhunyt /Gertyámos, 1936. okt. 18. – Nagyvárad, 2005. dec. 9./. Több évtizedes középiskolai és főiskolai pedagógusi munkája mellett a Kelet-Nyugat, a Bihari Napló, az Erdélyi Napló, majd a Várad folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedett. Irodalom-, sajtó- és színháztörténeti szerzőként tizenegy kötetet jelentetett meg, képzőművészeti kritikusként és műgyűjtőként is nagyra becsült tagja volt a város polgárságának. /A Nagyváradi Ady Társaság: Elhunyt dr. Indig Ottó. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./

2006. január 11.

Emlékbe forduló idő címmel jelent meg Gittai István tizenötödik kötete, melyet január 15-én mutatnak be Nagyváradon. A visszaemlékezésekből álló prózakötetet a nagyváradi Ady Társaság adta ki, egyes részletei előzőleg a Várad című folyóiratban láttak napvilágot. Szűcs László, a Várad főszerkesztője biztatta, hogy folytassa emlékei megírását, így született meg a könyv. /G. Z.: Nem hagyományos életrajz. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 11./

2006. január 13.

Ez a mű inkább költészet, mint próza, vagy, ahogy ő mondja, „szerelmes földrajz” – jellemezte Gittai István legújabb, Emlékbe forduló idő című kötetét Molnár Judit magyartanár. Nagyváradon a Tibor Ernő Galériában január 11-én tartott könyvbemutatón a Nagyváradi Ady Társaság által kiadott, rövid prózai írásokat, visszaemlékezéseket tartalmazó kötetről Szűcs László, a Várad folyóirat és az Erdélyi Riport hetilap főszerkesztője kérdezte a szerzőt. A beszélgetésben kitértek a 60-70-80 és 90-es éveknek az alkotó számára legmeghatározóbb időszakaira. /Pap Melinda: Gittai időmozaikja. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

2006. október 17.

Szlovákiában, Rimaszombat közelében szervezett találkozót az első felvidéki kulturális honlap működtetője, a Rovás Polgári Társulás, internetes és nyomtatásban megjelenő irodalmi lapok szerkesztőségeinek számára. Szászi Zoltán költő-főszervező elmondta: a cél egy olyan hálózat létrehozása, “amely laza szövetségként a magyar kulturális és irodalmi honlapok egyfajta szervezeteként tudna együttműködni”, akár úgy, hogy majd létrehoz egy közös, többnyelvű internetes folyóiratot is. A találkozón minden résztvevő szerkesztőség – Rovás Kulturális Galéria, a miskolci Spanyolnátha, a budapesti litera.hu, a nagyváradi Várad, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága, az Irodalmi Jelen – alkalmat kaptak egy rövid bemutatkozásra. Egyetértettek abban, hogy gyakrabban kell találkozni. A résztvevő szerkesztőségek vállalták, hogy első lépésben saját honlapjukon fogják népszerűsíteni egymás internetes oldalait. /(irházi): Irodalmi találkozó az együttműködésért. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./

2007. február 1.

A Bihar megyei önkormányzat támogatásának köszönhetően immár évente tíz alkalommal jelenhet meg az eddig kéthavonta kiadott Várad című, irodalmi-művészeti-társadalmi-tudományos folyóirat. A Nagyváradon szerkesztett, Szűcs László által vezetett szerkesztőség reményei szerint a havi megjelentetésre is kilátás nyílhat. /Megyei mecénással gyarapodott a Várad. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2007. február 5.

A Várad folyóirat és a Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár vendége volt hét végén Nagyváradon a magyarországi Závada Pál író. Az est házigazdája Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője, valamint Kőrössi P. József váradi származású, Magyarországon élő író, szerkesztő volt. A könyvtár és a Várad folyóirat szeretne hagyományt teremteni az ilyen irodalmi estekből. /Both Abigél: A hűség írója – hűtlenül. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

2007. április 23.

Április 20-án a magyar származású, argentin, de Kanadában élő Pablo Urbányi volt a vendége Nagyváradon a Várad folyóiratnak. Urbányi legújabb magyarul megjelent könyvét, az Isten állatkertjét /Noran, Budapest/ mutatta be a szerző és a kiadó vezetője, Kőrössi P. József. Urbányinak eddig két regénye – a Silver és a Naplemente szimptóma – jelent meg magyarul. Pablo Urbányi 1939-ben született a felvidéki Ipolyságon, és a háború után szüleivel kivándorolt Argentínába. Ott nőtt fel, alapított családot, majd 1977-ben életét mentve el kellett hagynia Buenos Airest, és Kanadába emigrált. /Both Abigél: Prérikről jött író Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2007. május 9.

Az irodalmi lapok és folyóiratok mellett elsősorban az RMDSZ-párti napi- és hetilapokat támogatta a Communitas Alapítvány sajtószaktestülete. Idén 790 000 lejt osztottak ki. Egyetlen lej támogatást sem kapott a kritikus Erdélyi Napló és a Krónika. A Háromszék a Roma Szombat mellékletére 3000 lejes támogatást vehet át. 30 000 lejes támogatást kap a Verestóy Attila szenátor tulajdonában lévő Erdélyi Riport, ennek főszerkesztője, Szűcs László a pénzosztó bizottság tagjaként egy másik, általa szerkesztett lapra, a Várad folyóiratra is szerzett 12 000 lejt. A bizottság másik tagja, Ambrus Attila, a MÚRE elnöke és a Brassói Lapok főszerkesztője nemcsak saját újságának lobbizott 15 000 lejt, de a MÚRE lapjának is 10 000-et. A Tamás Sándor képviselő tulajdonában levő Székely Hírmondó 15 000 lejt kapott. Kelemen Hunor a tulajdonában levő Transindex hírportálnak 25 000 lejes támogatást szerzett, miközben más internetes újságok jó esetben alig pár ezer lejt kapnak az alapítványtól. A napilapok közül a szintén Verestóy tulajdonában levő Új Magyar Szó és a marosvásárhelyi Népújság kapott jelentősebb anyagi segítséget, a Communitas Alapítvány 15 000-15 000 lejjel támogatja mellékleteiket. Az alapítvány ebben az évben is támogatja az irodalmi, művelődési lapokat, a legnagyobb összegeket a Látó, a Helikon, a Korunk és a Székelyföld kapja 40 000-40 000 lej értékben, de 30 000 lej jutott az RMDSZ vezetőségéhez közel állók által szerkesztett Magyar Kisebbség folyóiratnak is. A gyermeklapok közül 15 000 lejt kapott a Napsugár, 10 000-et a Szivárvány, 5000 lejjel támogatják a Cimbora megjelenését. /Farkas Réka: Megfizetik az RMDSZ-hűséget (Kiosztották a Communitas sajtótámogatásait). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

2007. május 24.

Média-különkiadással folytatódik a Várad folyóirat és a Bihar Megyei Könyvtár Törzsasztal sorozata: május 25-én Nagyváradon Vörös T. Károllyal, a Népszabadság napilap főszerkesztőjével beszélget Kőrössi P. József /Budapest/ és Szűcs László, a Várad főszerkesztője. /Törzsasztal VTK-val. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2007. június 20.

Esterházy Péter író és Dés László zeneszerző, előadóművész lesz a vendége június 22-én Nagyváradon a Várad folyóirat és a Bihar Megyei Könyvtár évadzáró Törzsasztal-estjének. A Törzsasztalnak eddig olyan vendégei voltak, mint Konrád György, Závada Pál, Spiró György, Vámos Miklós írók, illetve Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője. /Both Abigél: Esterházy és Dés Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

2007. június 25.

Nagyváradon a Törzsasztal vendégei Esterházy Péter író és Dés László előadóművész voltak. Kőrössi P. József, a budapesti Noran Kiadó vezetője és Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője beszélgetett a meghívottakkal. Esterházy Péter műveiből olvasott fel részleteket, majd Dés László szólaltatta meg szaxofonját. /Both Abigél: Váradi Esterházy–Dés show. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Esterházy Péter szerint míg húsz évvel ezelőtt a világ semmit sem tudott a magyar irodalomról, mára – főként Márai Sándor nemzetközi sikerének köszönhetően – megváltozott a helyzet. /Gergely Gizella: Esterházy és Dés – irodalom és zene. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

2007. augusztus 29.

Várja a beiratkozókat az új tanévre a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium. Szűcs László igazgató elmondta: az előadói gárda viszonylag stabil, és sok a magyarországi tanár is. A diákok választhatnak: olvasószerkesztést, laptördelést, médiamenedzsmentet is. Olyan elméleti tudományokba kaphatnak betekintést, mint: műfajismeret, internetes sajtó, szociológia, jogi, gazdasági ismeretek, médiaetika, sajtótörténet, világkultúra, kommunikációelmélet és, sajtónyelv. A nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumot (AESK) 1994 őszén hozták létre. 2002. augusztusától Szűcs László, az Erdélyi Riport hetilap és a Várad folyóirat főszerkesztője végzi az igazgatói teendőket. Részleteket az intézmény honlapja, a www.aesk.ro tartalmaz. /O. A. M. : Ahol mindenki megtalálja a kedvére valót. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

2007. szeptember 21.

A nagyváradi Várad kulturális folyóirat hamarosan megjelenő szeptemberi száma válogatást nyújt az idei magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyen született dolgozatokból. Szép számban jelentek meg a versenyen jó íráskészségű fiatalok. Hova tűnnek el érettségi után ezek a tehetséges diákok? Nem a magyar nyelv és irodalom tantárgyból jelesre vizsgázók, olimpiászokon jól szereplők közül kerül ki a hazai magyar nyelvű sajtó utánpótlása – sajnos, írta Kinde Annamária. Ezek a jó képességű fiatalok más, pénzesebb, nagyobb társadalmi elismertséget biztosító szakmát hamarabb választanak majd, mint az újságírást. /Kinde Annamária: Kiket is vonz ma a pálya? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2007. december 7.

Nagyváradé, Debrecen egyik testvérvárosáé a főszerep a mostani Debreceni Könyvszemlén. December 6-án bemutatkozott a már havonta megjelenő Várad folyóirat, az újságíróképzésben jeleskedő Ady Endre Sajtókollégium, illetve néhány lapszámmal az Új Magyar Szó is képviseltette magát. A „váradosok” legalább harmincféle könyvet, határon túli irodalmi és napilapokat hoztak a debreceni vásárba. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Debreceni vendég-Várad. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2008. január 4.

A Sepsiszentgyörgyön őrzött ötszáz éves Apor-kódex restaurálása vállalkozik a budapesti Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). Boka László, az OSZK nagyváradi származású kutatója több mint kilenc éve dolgozik a könyvtárban, de a mai napig van nagyváradi kötődése. 2007-től vendégelőadóként az angol szakos hallgatóknak összehasonlító irodalmat tanít Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen. Örömmel fogadta el a felkérést, mert mindig jó hazajönni. A Várad folyóiratnak is alapító tagja. Az OSZK-nak a régi, jó kolozsvári kapcsolata mellett az utóbbi hónapokban sikerült a stratégiai egyezményt aláírnia a Román Nemzeti Könyvtár újonnan kinevezett vezetőjével, Elena Tarzimannal. Az OSZK-nak hagyományosan jó kapcsolatai vannak az erdélyi múzeumokkal. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeummal egy kiállítás kapcsán kezdtek együttműködni. Ennek célja az Apor-kódex megmentése. Ezért az OSZK két restaurátorát elküldi Szentgyörgyre, hogy felmérje a kódex állapotát. A kódexet a 2009 eleji nyelvemlék-kiállításhoz szeretnék kölcsönkérni. Eddig a román minisztérium nem mutatott rá hajlandóságot Most úgy néz ki, hogy Románia uniós csatlakozásával új lehetőségek nyíltak. /Both Abigél: Újjászülető Apor-kódex. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2008. február 11.

Február 8-án Csíkszeredában, a Kriterion Házban is bemutatkozott a nagyváradi Várad című kulturális folyóirat. Szűcs László főszerkesztő örömmel újságolta, hogy a Várad havilappá válik. A köszöntőt követően Herman Ferenc színművész Svejk című előadását mutatta be huszonötödik alkalommal, majd a szerkesztők kötetlen beszélgetést folytattak az olvasókkal. Február 9-én székelyföldi körutat tett a folyóirat: Sepsiszentgyörgyön ismertették, este pedig nyolckor a kézdivásárhelyi érdeklődők ismerkedhettek a hatodik éve működő Váraddal. /Horváth István: „Svejkes” Várad Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

2008. február 22.

A Kolozsváron szerkesztett Korunk című folyóirat 2008/2-es számában a filmipar és filmművészet időszerű kérdéseit vizsgálja. A szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj akkor is figyelt az elszakított területek magyar irodalmára, amikor az még nem volt divat. A februári számban Vári Attila Ügynöklista című elbeszélése tanúsítja ezt a folytonosságot. Vári Attila erdélyi író, még ha Magyarországon is él, írásának színhely- és témaválasztása jelzi, nem szakadt el ihlető emlékforrásaitól. Lesz hasonló írás a márciusi számban is, akkor Csíki László novellájának közlését ígérik. A csíkszeredai Székelyföld 2-es számában olvasható Székely János: Esszé a fiamhoz című írása, mely 1981-ben jelent meg. A lapszámot a költő fia, Székely János Jenő szobrászművész munkáival illusztrálták. A magyarországi Gerendás Lajos az 1916-os román betörés homoródszentmártoni szenvedéseit tárta fel. A moldvai csángók lélekszámáról Seres Attila közölt tanulmányt. Hetedik évfolyamánál tart a Nagyváradon megjelenő Várad című folyóirat. A 2008/1-es szám mutatja a sokszínűségét. Pár szerző, pár cím: Balla D. Károly: Relaktív, versek Horváth Imre hagyatékából, Bogdán László regényrészlete, Gittai István, Fábián Sándor versei, a Fordítói műhelyben Christi Greller versei olvashatók Balázs Ildikó tolmácsolásában, a Törzsasztalban szerkesztett formában közlik Körössi P. József beszélgetését a Várad egyik legutóbbi vendégével, Csaplár Vilmos magyarországi regényíróval, Varga Gábor: Confessionis IV , Péter I. Zoltán: A Holnap centenáriuma. A diktatúra idején kevés magyarországi laphoz lehetett hozzájutni, járatni lehetett viszont a kárpátaljai magyar újságot (Kárpáti Igaz Szó), olvasni a Szabadkán megjelenő magyar hetilapot, a Hét Napot. A Hét Nap számon tartja az erdélyieket. Egyik tavalyi lapszámuk címoldalán a szentegyházi Gyermekfilharmónia látható, Székelyföld és Délvidék ölelkezése címmel képes riportban számoltak be az együttes vendégszerepléséről. Az egyes lapszámokban a délvidéki magyarság gondjait bemutató, a megmaradásukért folytatott elszánt küzdelmükkel foglalkozó írások az érdekesebbek. Dicséretes konoksággal folytatja a Művelődés című közművelődési folyóirat kiadását a Szabó Zsolt vezette szerkesztőség. Legutóbb a 2007/11-es szám érkezett meg Csíkszeredára, a Hargita Népe szerkesztőségébe. Ebből néhány cím: Sas Péter: In memoriam Kós Károly, Vas Géza: Volt egyszer egy Kalotaszeg, Szémán E. Rózsa: Báthory Napok, Kolozsi Gergely István: Petőfi Sándor látogatása, sétája Szamosújvárt, Szabó Emília: Árpád-házi Szent Erzsébet az irodalomban. Lexikonnal ér fel a Művelődés tavalyi összevont lapszáma az Erdélyi Mezőségről. A kötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2006-os Mezőség-konferenciáján elhangzott előadásokat tartalmazza, kiegészítve a Mezőségről rendezett marosvásárhelyi tapasztalatcsere néhány népesedési, településfejlesztési, környezetföldrajzi témájú írásával. /Borbély László: Látókörünket tágító folyóiratok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./

2008. május 26.

„Táboroktól és kánonoktól független lapot akartunk” – mondta Elek Tibor irodalomtörténész, kritikus, a magyarországi Bárka című irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat főszerkesztője Nagyváradon, a megújult külsejű lap május 23-án történt bemutatóján. Az író-olvasó találkozóra Kiss László író, a folyóirat szerkesztője, Szabó Tibor író, az elektronikus kiadás szerkesztője és Kiss Ottó író, költő, a lap munkatársa kísérte el a főszerkesztőt. A Bárkát egyelőre csak Magyarországon terjesztik, de elektronikus változata, a www.barkaonline.hu világszerte hozzáférhető. „Ablak a kortárs magyar irodalomra” – olvasható az internetes magazin fejlécén, a magyarországi alkotók munkái mellett ugyanis számos erdélyi és felvidéki szerző műveit is publikálja. Elek Tibor főszerkesztő egy esszé felolvasásával búcsúzott, végül Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője kihirdette a nagyváradi irodalmi lap közelmúltban lezárult pályázatának eredményét. A pályázatra a „shoppingolni” szó által „ihletett” irodalmi alkotásokat vártak, a tíz legjobb pályamunka közül az olvasók internetes szavazatai alapján Veres Bernadett egyetemi hallgató Hurrá!? Shoppingolunk… című írása bizonyult a legsikerültebbnek. /Fried Noémi Lujza: Szekértáborok nélkül. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

2008. június 27.

Június 25-én felavatták a Várad című folyóirat nagyváradi székházát. Az épületet megyei művészeti központként tartják nyilván, és itt fog működni majd a szerkesztőség. Az előző, Kanonok sori „lapcsinálda” helyén visszaállítják a Horváth Imre költő hagyatékával berendezett emlékszobát – sorolta Szűcs László főszerkesztő. Bemutatták a Várad 150 oldalas, összevont, idei negyedik-ötödik számát. /D. Mészáros Elek: Székházavató barátok közt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

2008. szeptember 22.

Szeptember 19-én Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban megtartott A Holnap-antológia estéjén a nagyváradiak voltak többen. Kőrösi P. József, a Noran Kiadó vezetője is váradi származású, Szűcs László pedig főszerkesztőként pedig a Várad folyóiratnak a holnaposok emlékét időző legújabb számát mutatta be. Boka László, a Széchényi Könyvtár aligazgatója méltatta a száz éve megjelent antológia születésének kronológiáját, majd pedig Kőrösi az egykori holnaposok polgárpukkasztó mondásait idézte fel. A Holnap első számát 1908. szeptember 27-én Nagyváradon a városházán mutatták be. /D. Mészáros Elek: A Holnapról pénteken. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

2008. október 7.

A 6. Szárhegyi Írótábor három napja alatt mintegy ötven író fordult meg a táborban Gyergyószárhegyen, zajlottak a szakmát, az írómesterséget, a könyvkiadást, fordítást, a szép könyvek előállítását, illetve az értékesítés nehézségeit taglaló műhelybeszélgetések. Meghívott irodalomtörténészek tartottak előadást. Többek között Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője a román irodalom „új közép” képviselőiről beszélt, Németh Zoltán a szlovákiai magyar irodalomról adott helyzetelemzést. Alkotói műhelyként ezúttal a Várad kulturális folyóirat mutatkozott be, Kinde Annamária a lap versszerkesztője foglalta össze a hetedik évfolyamában tartó kiadvány működését. /Várad-várás Szárhegyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

2008. november 12.

Tiltakozást helyezett kilátásba a Gheorghe Sincai Bihar Megyei Könyvtár, illetve a Bihar Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság szakszervezete a két intézmény magyar elöljárója, Tavaszi Hajnal és Koncsek Vadnai Zita ellen. Tavaszi Hajnalt, a megyei könyvtár igazgatóhelyettesét azzal vádolja a téka szakszervezete: lejáratja az intézményt azáltal, hogy Traian Stef menesztett könyvtárigazgatóval közösen különböző hazai és európai fórumoknál tiltakozik. Koncsek Vadnai Zita igazgatót a szakszervezet azzal vádolja, hogy csak saját szimpatizánsainak osztott prémiumot, és diktatórikus rendszert vezetett be az igazgatóságon. A két intézményvezető cáfolta a vádakat. Traian Stefet augusztusban menesztette Radu Tarle megyei tanácselnök azzal az indokkal, hogy elkülönített 10 ezer eurót az intézmény költségvetéséből egy franciaországi körútra. Stef azt állította, lemondatásának az az oka, hogy számos magyar írót meghívott a Várad irodalmi lappal közösen szervezett Törzsasztal című író-olvasó találkozókra. A volt könyvtárigazgató mellett a Pro Európa Liga is kiállt, és számos romániai és magyarországi értelmiségi levélben fordult a két ország kormányfőjéhez, hogy a közös kormányülésen tűzzék napirendre a kérdést. Tavaszi Hajnal elmondta, tizenegy napja betegszabadságon van, most megy vissza munkahelyére. Hozzátette, a könyvtár jól működő, jól felszerelt intézmény. Elmondta, egy jövő heti magyarországi könyvtárostalálkozóra készül, ahol arról tart majd előadást, hogyan működnek a külkapcsolatok a romániai könyvtárakban. Tavaszi Hajnal nem kívánta kommentálni, hogy nemrég panaszt nyújtott be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz a Bihoreanul hetilapban vele kapcsolatosan megjelent cikkek ügyében. A szakszervezete sztrájkot is kilátásba helyezett, hogy leváltsák tisztségéből Koncsek Vadnai Zita igazgatót és helyetteseit. A szakszervezet egyetlen célja „idegileg kikészíteni a vezetőséget”, közölte Koncsek Vadnai Zita. Az 1600 alkalmazott közül a gondozók munkáját koordináló személyzet tagjainak, 200 alkalmazottnak ítéltek meg prémiumot az ételjegyek helyett, mivel a gondozók más jellegű juttatásokban részesültek, indokolta a korábbi döntést az igazgató. /Pap Melinda: Bírált nagyváradi vezetők. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2008. november 28.

Egy új nagyváradi kávézóban, a Calvin utcai Almában mutatták be november 26-án a www.varad.ro honlapot, amely partiumi kulturális portálként kíván működni. Erről a címről eddig a Várad folyóirat friss és archív számait lehetett elérni, melynek tartalma a jövőben a www.varadlap.ro címre költözik. /Szűcs László: Várad-est az Almában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

2008. december 9.

Naponta frissülő, a Partium kulturális életével foglalkozó portál indult a varad.ro címen, ahol korábban a Várad című folyóirat tartalma volt elérhető. A havilap anyagait ezután a varadlap.ro weboldalon olvashatják. Szűcs László maradt az új portál és a havilap főszerkesztője is. Némi átfedésekkel ugyan, de két egymással párhuzamosan működő csapat készíti a folyóiratot, és frissíti az új portált, ugyanis az irodalommal, művészettel, társadalommal és tudománnyal foglalkozó havilap néhány munkatársa más újságírókkal és a váradi színháznál dramaturgként dolgozó fiatalokkal együttműködve teszi naprakésszé az új kulturális weboldalt. „A tervezett tíz rovat között vannak már aktívan működő rovataink, és vannak még fejlesztés alatt lévők is. Néhány anyag esetében már megvan a lehetőség a hozzászólásra, ugyanakkor egyfajta fórum létrehozásán is dolgozunk” – mondta el Szűcs László. /Boncidai Éva: Kultúra kattintásra. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

2009. január 7.

A Svédországba két évtizede áttelepült Sall László látogatott nemrég haza Nagyváradra, s hozta el bemutatni a Göteborgban 69 példányban megjelent (a gyermekkor) Vége. Folytatás című verses füzetét. A Várad szerkesztőségében novemberben bemutatott kötet előszavát Bodor Béla írta. A költő elmondta, jótékonysági célokra fogja fordítani a könyvéért bejövő összeget. /SZ. M. : Egy poéta köszönete. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 7./

2009. január 22.

Az erdélyi magyar kulturális folyóiratok sikeres évként könyvelték el a 2008-as esztendőt: műfordítói műhely, kreatív írásműhely, folyóirat- és könyvszerkesztői képzés, szabadegyetemi előadássorozat, könyv- és folyóirat-bemutatók, közönségtalálkozók szerveződnek a lapok védnöksége alatt, ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kiadványok weboldalai is. Az 1990-ben átalakult Utunk volt a közvetlen előzménye a Kolozsváron szerkesztett Helikon című lapnak, de az irodalmi folyóirat múltja még régebbre nyúlik vissza, így nem véletlen, hogy a lap nevében az Erdélyi Helikonra is történik utalás – mondta el Karácsonyi Zsolt költő, a lap főszerkesztő-helyettese. „Megpróbáljuk ébren tartani az irodalmi emlékezetet különböző, nem is olyan rég még kortárs szerzőkről szóló tanulmányok, összeállítások és visszaemlékezések révén” – ismertette a Szilágyi István főszerkesztésében megjelenő lap szerkesztési elveit Karácsonyi. A helikon.ro weboldalon olvashatók a nyomtatásban megjelent szövegek, lehet, hogy a közeljövőben itt önálló rovatok is indulnak majd. Tavalyi két új szerkesztő, Demeter Zsuzsa és Papp Attila Zsolt került a laphoz, és nekik köszönhetően állandósult a film- és az interjúrovat, ugyanakkor megerősödött a kritikarovat is. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője beszámolója szerint a folyóirat 1200–1500-as példányszámban jelenik meg havonta, de a www.korunk.org címen elérhető honlap olvasóinak száma havonta közel tízszerese a nyomtatott példányok számának. A Korunk a teljes kultúráról tájékoztatást kíván nyújtani, legfontosabb műfajuk tanulmány. Minden lapszámunkban van egy-egy tematikus összeállítás, ez jó lehetőséget biztosít, hogy nyitottak maradjanak több kultúra, több tudományág felé. A Korunk nem csupán folyóirat, hanem komplex intézményhálózat. A Korunk Akadémián kreatív írásműhely, folyóirat- és könyvszerkesztői képzés, műfordítói műhely, szabadegyetemi előadássorozat működik. A Korunk Galéria 1973 óta szervez kiállításokat. Tizenöt éve működik könyvkiadójuk, a Komp-Press, amelyik a tudományos és művészeti könyvek piacán az egyik legjelentősebb kiadó Erdélyben, évente mintegy tíz könyvcímet jelentet meg. 2008-ban a Korunk bekerült a magyarországi országos lapterjesztői hálózatba. A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat 1989 decemberében jött létre, az akkori Igaz Szó-s szerkesztők kezdeményezésére – emlékeztetett Szabó Róbert Csaba, a folyóirat főszerkesztő-helyettese. A főszerkesztő Kovács András Ferenc költő. A lato. ro címen a nyomtatott lap teljes anyaga hozzáférhető a világhálón. A folyóirat legfőbb műhelye a Látó Irodalmi Színpad. Hatvanadik születésnapját ünnepelte tavaly a kolozsvári Művelődés című közművelődési folyóirat, amely 1956-tól a Művelődési Minisztérium lapja volt – akkor Művelődési Útmutató címen Bukarestben szerkesztették –, a lap a nyolcvanas évekbeli rövid kényszerszünet után 1990-ben indult újra Kolozsváron – mondta el Szabó Zsolt egyetemi tanár, aki immár tizennyolcadik éve tölti be a Művelődés főszerkesztői tisztét. A havonta ezerkétszáz példányban megjelenő folyóirat kezdetben a kultúra és a tudomány minden területével foglalkozott, majd a helytörténeti témák és tudománynépszerűsítés felé fordultak, foglalkoznak faluszociológiával, falufejlesztéssel és az ezzel kapcsolatos társadalmi együttműködés gyakorlati kérdéseivel is. A folyóirat rendszeresen szervez kiállításokat és találkozókat. A folyóirat digitalizálása folyamatban van, egyelőre a 2005-ös és az azt követő évfolyamok érhetők el a www.muvelodes.ro weboldalon. „A legnagyobb eredmény az, hogy sikerült talpon maradni” – vonta meg a hatvanadik év mérlegét a főszerkesztő. A csíkszeredai Székelyföld kulturális havilap létrejöttét a Hargita Megyei Önkormányzat kezdeményezte, élén az akkori polgármesterrel, Kolumbán Gáborral –1997-ben indult Ferenczes István főszerkesztő vezetésével a folyóirat, amely köré tömörültek az 1990-es évek elején és derekán feltűnt fiatal alkotók: Fekete Vince, György Attila, Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos. „Úgyszólván előzmény nélküli volt a lap, hiszen a Székelyföldnek mindent a nulláról kellett kezdenie: megteremteni az infrastruktúrát, kialakítani a klientúrát, olvasótábort, terjesztőhálózatot” – ismertette a kezdeteket Fekete Vince költő, a Székelyföld főszerkesztő-helyettese. Átlagosan kétezres példányszámban jelenik meg a lap, de volt olyan számuk is, amelyből utána kellett nyomtatni, és több mint ezer előfizetőjük van nemcsak Erdélyből, hanem szinte a világ minden részéről, a www.hargitakiado.ro weboldalon pedig teljes terjedelmében olvasható a Székelyföld. A folyóirat terjedelmének nem egészen egyharmadát a szépirodalom teszi ki, emellett különféle rovataik vannak, mint az Academica Transsylvanica, Ujjlenyomat, Ködoszlás, Aranyág, Kelet Népe, Scripta Mundi, Literata Hungarica, Műteremtés, amelyekben portréinterjúkat, kordokumentumokat, oral-historyt, történelmi és szépirodalmi tanulmányokat, néprajzi írásokat, a csángókkal foglalkozó munkákat, magyar és világirodalmi figyelőt, színházi rovatot, politikai vagy képzőművészeti írásokat találhat az olvasó. A Székelyföld több könyvbemutatót és folyóirat-bemutatót is tervez 2009-re. A Várad című, Nagyváradon megjelenő, irodalmi, művészeti, tudományos és társadalmi folyóiratot 2002-ben alapította meg a Nagyváradi Ady Társaság, 2006 elején pedig a lap komolyabb anyagi támogatás reményében átkerült a Bihar Megyei Tanács kiadásába – foglalta össze röviden a Várad történetét Szűcs László főszerkesztő. A havi 300–500 példányban megjelenő folyóiratnak erdélyi és magyarországi előfizetői is vannak. A www.varad.ro weboldalt a közelmúltban átalakították, mert a partiumi régió kulturális portáljává kívánják fejleszteni azt, a nyomtatott folyóirat tartamát pedig a www.varadlap.ro oldalon találhatják meg az érdeklődők. A folyóirathoz kötődő legsikeresebb rendezvény, a havonta sorra kerülő, immár harmadik évadát élő Törzsasztal-beszélgetéssorozat, amelynek közismert, többnyire Magyarországon élő írók a meghívottjai. /Kultúra papíron és a világhálón. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./


lapozás: 1-30 | 31-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998