udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 34 találat lapozás: 1-30 | 31-34
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Varmegye Galeria (Budapest)

1996. augusztus 21.

A nagybányai művésztelep centenáriumát ünnepelte Budapesten a Vármegye Galériában rendezett kiállítás, ahol három erdélyi művész mutatkozott be Nagybánya művészete címmel: Véső Ágoston festő, Walter Frigyes grafikus és Tőrös Gábor szobrászművész. A kiállítást beárnyékolta Walter Frigyes tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 21./

1996. augusztus 21.

A nagybányai művésztelep centenáriumát ünnepelte Budapesten a Vármegye Galériában rendezett kiállítás, ahol három erdélyi művész mutatkozott be Nagybánya művészete címmel: Véső Ágoston festő, Walter Frigyes grafikus és Tőrös Gábor szobrászművész. A kiállítást beárnyékolta Walter Frigyes tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 21./

1997. december 3.

Erdélyi tárlat címmel nyílik csoportos kiállítás dec. 3-án Budapesten, a Vármegye Galériában. A tárlaton tíz - közöttük székelyudvarhelyi, marosújvári, csíkszeredai, kolozsvári, szovátai, marosvásárhelyi, korondi, valamint nagybányai - alkotó munkáját tekinthetik meg az érdeklődők. A bemutatóra Bíró Gábor festő; Botár Edit díszlettervező, textilművész, festő; Botár László festő; Kádár T. Tibor festő-szobrász, Kusztos Endre festő-grafikus; Orbán Sándor festő; Páll Lajos festő-keramikus és költő; Pócsai András festő; Szilágyi Géza festő, valamint Tőrös Gábor szobrász hozta el műveit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Az erdélyi művészek fővárosi galériája több mint hat esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuját, az V. kerületi Vármegye utca 11. szám alatt.

1999. január 13.

A 70 éves Maszelka János /Székelyudvarhely/ festőművésznek Budapesten, a Vármegye Galériában nyílt kiállítása. /Városházi Hírlap (A Székelyudvarhelyi Önkormányzat lapja, Székelyudvarhely), jan. 13. - IV. évf. 1. sz./

1999. szeptember 2.

Botár Edit Kolozsvár egyik leggyakrabban kiállító, legismertebb és legnépszerűbb akvarellistája volt. Néhány éve Budapesten él, a jelek szerint, nem változtatott munkastílusán. Szept. 7-én az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériájában, Budapesten Kolozsvár képekben címmel mutatja be alkotásait. A tárlatot Kányádi Sándor nyitja meg. A műsorban közreműködik Jancsó Adrienn előadóművész. /(németh): Botár Edit kiállítása a Vármegye Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

1999. december 7.

Dec. 2-án Molnár Dénes erdélyi grafikusművész 63 munkájából nyílt kiállítás Erdélyi templomok címmel Budapesten, a Vármegye Galériában. A tárlatot az Erdély Művészetéért Alapítvány támogatta. /Erdélyi templomok - Molnár Dénes kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2000. január 15.

Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg Budapesten, a Vármegye Galériában a Nagybánya festőtelep című tárlatot. A legjobb nemzetpolitika a művelődéspolitika, és a mai tárlat beszédes példája annak a törekvésnek, amelyet a mai magyar kormány ez irányban végez - mondta. Az Erdély Művészetéért Alapítvány által szervezett tárlaton több mint 40 mű, többek között Balogh Gyula, Gaál András, Gyurkovics Hunor, Kenéz Anikó, Lukács Katalin, Madarász Gyula, Simon Endre, Szakáll Ágnes, Véső Ágoston és Zsigmond Attila egy-egy festménye látható. /A nagybányaiak kiállítása a Vármegye Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2000. szeptember 13.

Szervátiusz Jenő (1903-1983) szobrászművész munkásságának meghatározó darabjaiból nyílt emlékkiállítás Budapesten, az V. kerületi Vármegye Galériában. Szervátiusz Jenő 1903. július 4-én született Kolozsváron. 1933-tól állított ki egyéni és csoportos, honi és külföldi tárlatokon. Bejárta Erdélyt, élt és dolgozott Nagybányán, Gyergyószentmiklóson, Csíkmenaságon és Csíksomlyón. Szervátiusz Jenő műveit múzeumok és magángyűjtemények őrzik. Köztéri szobrai állnak Farkaslakán, Csíkmenaságon, Székelyudvarhelyen, Pápán. Műveinek száma ezernél többre tehető. /Szervátiusz Jenő Emlékkiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

2000. szeptember 26.

Töretlen hittel címmel jelent meg Dinnyés József második CD-je az Aranyalmás kiadó gondozásában, melyet szept. 14-én Budapesten, a Vármegye Galériában mutattak be. Döbrentei Kornél, a neves költő elmondta, hogy Dinnyés egyike azoknak, akiket mindig is jellemzett egyfajta történelmi tisztánlátás, egyike azoknak, akik a gerincpuhító kádári diktatúra éveiben is érvényes üzenetet tudtak megfogalmazni a nemzet számára. E dalokra s Dinnyés össznemzeti szemléletére nagy szükség van ma is - mutatott rá Döbrentei -, mikor a hazátlanság, a nemzetellenesség uralja a média nagy részét. Dinnyés nem történelemórát tart, mégis: Kárpát-medencei kitekintésű versmegzenésítéseit hallgatva múltunk s jelenünk értékteremtő erejéről, a közös szellemi haza vonzásáról bizonyosodhatunk meg. Dinnyés József, a daltulajdonos frissen megjelent CD műsorával hatalmas turnéra indul: bejárja ismét, sokadjára, Csonka-Magyarországot s az elcsatolt területeket: a Partiumot, a Székelyföldet, Felső-Magyarországot, a Délvidéket s az Őrséget. Előreláthatólag november 1. és 5. között a Szilágyságban, 2001. március 7. és 11. között Csíkban és Gyergyóban, március 21-25. között pedig Háromszéken hirdeti majd a magyar összetartozás igéjét. /Pápaffy Endre: Töretlen hittel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 26./

2000. október 13.

Budapesten, a Vármegye Galériában okt. 17-én nyílik a Magyar Millennium égisze alatt rendezett képzőművészeti kiállítás, a Kárpát-medencében élő képzőművészek tárlata. Németh Zsolt államtitkár nyitja meg a tárlatot, amelyen a Hargita megyei képzőművészeket Antal Imre (Gyimesközéplok), Bíró Gábor (Székelyudvarhely), Fekete Miklós (Csíkszereda), Imets László (Csíkszereda) képviseli; továbbá jelen lesznek munkáik által, többek között olyan jeles képzőművészek, mint Gyurkovics Hunor (Szabadka), Kákonyi Csilla (Marosvásárhely), Kovács Géza (Segesvár), Kusztos Endre (Szováta), Miholcsa József (Marosvásárhely), Miklóssy Mária (Sepsiszentgyörgy), Páll Lajos (Korond), Torok Sándor (Szabadka), Zolcsák Sándor (Marosvásárhely). /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

2001. június 14.

Kulcsár Béla, a 47 esztendősen, 1976-ban elhunyt marosvásárhelyi szobrász- és festőművész halálának negyedszázados évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílik műveiből jún. 14-én Budapesten, a Vármegye Galériában: 36 festményét és 14 szobrát - márványból, kőből, bronzból, fából készített alkotásait - láthatja a közönség. Kulcsár Béla készítette a sepsiszentgyörgyi Dózsa György mellszobrot. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház előtti térre tervezett kompozícióját, a bronz szoborcsoportot 1974-ben avatták fel. 1976-ban az agyagfalvi emlékmű tervei körüli politikai viták közepette újabb szívroham érte, s még ugyanabban az évben, jún. 18-án meghalt. /Kulcsár Béla emlékkiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

2001. augusztus 2.

születésnapján, júl. 31-én Budapesten, az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériájában. /Véső Ágoston kiállítása Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2001. november 7.

A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma huszonegyedszer adományozta oda a Bethlen Gábor és a Tamási Áron Díjat, illetve a Márton Áron Emlékérmet nov. 5-én Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében. A kuratórium döntése alapján 2001-ben Bethlen Gábor Díjban részesült Kanyar József történész, Lezsák Sándor költő és a kárpátaljai Vári Fábián László költő. Márton Áron Emlékérmet kapott Horváth Arany kolozsvári író, a Melbourne-i Magyar Központ és a Budapesti Vármegye Galéria. Tamási Áron Díjban részesült Nagy Pál erdélyi irodalomtörténész. - A Bethlen Gábor Alapítvány célja, hogy anyagi és szellemi támogatásával, ösztöndíjaival és díjaival úttörő szerepet vállaljon a nemzeti összetartozás szolgálatában, a közép-európai szellemi együttműködésben és a határon túl élő magyarság hazai megismertetésében. Az ünnepségen jelen voltak a magyarországi és a szomszédos magyarlakta országok jeles értelmiségei és művészei. /A Bethlen Gábor Alapítvány díjainak átadása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2001. november 21.

A Kárpát-medencében élő képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás Budapesten, a Vármegye Galériában. A Határok nélkül című tárlat negyven képzőművésznek a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelepen készült munkáit mutatja be. Kolozsvárt Kopacz Mária és Székely Géza képviseli festményeivel, Marosvásárhelyről többek között Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Simon Endre, Csíkszeredából Márton Árpád, Nagybányáról Véső Ágoston, Dudás Gyula, Déváról Mátyás József, Sütő Éva, Zilahról Szabó Vilmos, Brassóból Ábrahám Jakab jelentkezett alkotásaival. /Határok nélkül a Vármegye Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2002. július 20.

Paulovics László erdélyi származású grafikus és festőművész 38 erdélyi íróról készített grafikájából nyílt tárlat Budapesten, a Vármegye Galériában. A Németországban élő művész a XX. század meghatározó erdélyi íróegyéniségeiről, köztük Sütő Andrásról, Féja Gézáról, Beke Györgyről készített portrékat az elmúlt két évben. /Erdélyi íróportrék a Vármegye Galériában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./

2002. augusztus 31.

Budapesten, a Vármegye Galériában láthatók Paulovics László munkái Erdélyi íróportrék címmel. Paulovics László festő-grafikus Szatmárnémetiben élt, 1985-ben távozott Romániából. Németországba ment, Iserlohnban telepedett le, néhány év alatt ott is elismerést szerzett művészetének. Az utóbbi esztendőkben kétlakivá vált, ideje egy részét Szentendrén tölti. Erdély irodalmi életének vezéralakjai késztették portrézásra, régiek és maiak. A portrék közé derűs tájképeket iktatott a festő, az emeleti teremben Paulovics sokrétű művészetének egy másik vonulatából is ízelítőt nyújt: a D43 sorozattal a II. világháború, a Don-kanyar magyar áldozatainak állít felkavaró művészi emléket. /(nk): Erdélyi íróportrék. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

2003. január 18.

Az Erdély Művészetéért Alapítvány falinaptárral tisztelgett Szervátiusz Jenő előtt, a szobrász születésének 100. évfordulója alkalmából. Budapesten a Vármegye Galéria folytatja az erdélyi művészeti értékek anyaországi népszerűsítését. Tavaly két hónapon át Erdélyi impressziók címmel lehetett megtekinteni a Modern Etnika Iparművész Csoport népművészeti ihletésű ruhakollekcióját. Tizenhét anyaországi, illetve erdélyi származású divattervező, iparművész jelentkezett. Sikeres volt Andrássy Kurta János szobrászművész tárlata is. /(nk): Szervátiusz-naptár. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

2003. március 21.

Szervátiusz Jenő kolozsvári szobrászművész születésének 100. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílt Budapesten, a Vármegye Galériában, márc.20-án. Az Erdély Művészetéért Alapítvány által szervezett tárlaton az 1983-ban elhunyt művész mintegy 40 munkája, köztük a Kőmíves Kelemen, a Menasági ballada, valamint a Bartók Béla-mű ihlette Cantata Profana látható. Csoóri Sándor költő a megnyitón elmondta: Szervátiusz Jenővel is az történt, ami Németh Lászlóval és Illyés Gyulával. Volt olyan két évtizednyi időszaka, amikor megnyomorító évtizedek után kitörhetett a rákényszerített politikai, kisebbségi és művészeti illegalitásból. Ez az időszak elég volt ahhoz, hogy végre megmutathassa magát, szobrait, fia, Szervátiusz Tibor világával együtt. Szervátiusz Tibor édesapja születésének 100. évfordulója alkalmából létrehozta a Szervátiusz Alapítványt s a Szervátiusz Jenő-díjat, amelyet minden évben egy, a nemzeti kultúráért elkötelezett képzőművésznek ítélnek majd oda. /Szervátiusz Jenő emlékkiállítása Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2003. szeptember 26.

Szept. 19-én nyílt meg Xantus Géza Beato Angelico-díjas festőművész tárlata Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában. A tárlaton kiállított pasztelljei és akvatintái révén mutatta be római élményeit a művész. Négy évre Róma volt otthona, annak utcáival, tereivel telítette most képeit. A római ösztöndíjas művészek a magyar művészettörténet jelentős fejezetét alkotják. /Gebauer Imola: Római hangok - Xantus Géza tárlata Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./ Megnyílt Xantus Géza kiállítása Gyergyószentmiklóson. Az 1958-ban Csíkszeredában született művész 1999-2003 között a római szépművészeti akadémia festészeti karának ösztöndíjasa, itt nyert művészeti diplomát. Ezt megelőzően 1995-ben fejezte be teológiai tanulmányait a budapesti Pázmány Péter katolikus egyetem hittudományi karán. Egyéni kiállításai voltak Kielben, Helsinkiben, Budapesten, Rómában, részt vett csoportos kiállításokon Torontóban, Hongkongban, Maastrichtben, Belgrádban, Kézdivásárhelyen, Ostrów Wielkopolskiban és máshol, tagja rotterdami, magyarországi és hazai képzőművészeti egyesületeknek, több külföldi kiállításon nyert díjakat és kitüntetéseket. Xantus Géza idén került vissza Rómából, kettős kötődéssel: családja, műterme van Csíkszeredában, de Budapesten is fenntart műtermet, mert szabad foglalkozású művészként ott dolgozik, ahol megrendeléshez jut. Jövőre a budapesti Vármegye Galériában lesz nagyobb kiállítása, amelyen bemutatja Rómában készült olajképeit. Jelenleg sorozatot készít Római látképek címmel, amely albumként jelenik meg Gebauer Imola művészettörténész kommentárjával. /Gál Éva Emese: Római hangok Gyergyószentmiklóson. Xantus Géza tárlatáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2003. december 12.

Moldován Gyula székelyudvarhelyi festőművésznek idén három egyéni és három csoportos kiállítását láthatta - belföldön és külföldön egyaránt - a tárlatlátogató közönség. Két hónap alatt Moldován Gyula két tárlattal is jelentkezett Budapesten: az őszi Fesztiválon a Vármegye Galériában, ahol - Határok nélkül címmel - több erdélyi, kárpátaljai és vajdasági alkotóval közösen vett részt, valamint egy egyéni tárlattal, melynek a Magyarok Világszövetségének Bartók Béla-terme adott otthont. /(fbz): Fordulópont Moldován művészetében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./

2004. november 6.

Okt. 26-án Budapesten, a Vármegye Galériában bensőséges emlékezés zajlott, megnyílt a tizenkét esztendeje elhunyt Szécsi András festőművész budapesti magángyűjteményekben található képeiből rendezett kamarakiállítás. A kezdeményező ezúttal is a galériavezető Kulcsár Edit volt, aki az Erdély Művészetéért Alapítvány nevében, támogatásával folyamatossá tette a tárlatokat, könyvbemutatókat, más hasonló eseményeket. Az alapítvány 1990 januárjában szervezte első nagy sikerű Szécsi-kiállítását az Országos Széchényi Könyvtárban, majd 1991-ben Hatvanban, Egerben nyitottak tárlatot a festő munkáiból. Utoljára 1992. decemberében mutattak be Szécsi-képeket. A mostani kiállításra a festőművész születésének 70. évfordulója adott alkalmat. /Hetven éve született Szécsi András festőművész. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

2005. január 14.

A közkedvelt kolozsvári, de Magyarországra áttelepült képzőművész, Botár Edit kiállítása nyílt meg január 12-én, Budapesten, a Vármegye Galériában. A Bolyongásaim Erdélyben és a világban című tárlatot Banner Zoltán művészettörténész ajánlotta a közönség figyelmébe. Botár Edit 1956-ban végzett a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben. 1986-ig a Kolozsvári Bábszínház díszlet- és bábtervezője volt. Az Erdély Művészetért Alapítvány 1999-ben a Vármegye Galériában, majd Erdélyben mutatta be Kolozsvár képekben című, a Gloria Könyvkiadónál megjelent száz színes akvarellt és tusrajzot tartalmazó albuma képanyagából összeállított kiállítást és 2001-ben ugyancsak a Vármegye Galériában nyílt tárlata. /(n): Botár Edit 75. jubileumi kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2005. április 26.

Kortárs marosvásárhelyi művészek tárlata látogatható a budapesti Vármegye Galériában: Haller József grafikáit és Gyarmathy János szobrait május 28-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Az idén hetvenedik születésnapját ünneplő Haller József a hatvanas évektől rendszeresen szerepelt egyéni vagy csoportos magyarországi tárlatokon. A szatmárnémeti születésű képzőművész eredetileg szobrászatot tanult a kolozsvári képzőművészeti főiskolán, majd négy évtizeden át a marosvásárhelyi bábszínház tervezője volt. Az ötvenéves Gyarmathy János kisplasztikái, domborművei, plakettjei mellett nagyméretű, köztéri emlékműveket is készített: többek között a Bukarestben található Bartók-plakettet, illetve a marosvásárhelyi Kós Károly-emlékművet. /Alkotások a helytállásról és elbukásról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2005. június 11.

Márton Árpád képei július végéig láthatók a budapesti Vármegye Galériában. A Gyergyóból elszármazott csíkszeredai művész a magyarországi alkotótáborok állandó vendége. A hatvanas éveit taposó Márton Árpád a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festőszakán szerzett diplomájával a Csíki-medence kulturális életének egyik lelkes alakítója lett. Előbb alelnöke, majd elnöke lett a Romániai Képzőművészek Országos Szövetsége Hargita megyei filiáléjának. Márton Árpád 1990-ben elnyerte Budapesten a Szülőföldem, Erdély elnevezésű pályázat első díját. 1993-ban a Magyarok Világszövetsége által alapított Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságának vezetőségi tagja lett, 2000-ben Boromisza Tibor-díjat, tavaly pedig Szervátiusz Jenő-díjat kapott. /Wagner István: A Székelyföld piktora. Márton Árpád a Vármegye Galériában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

2005. július 22.

Július 21-én benépesedett a gyergyóalfalvi Képzőművészeti Galéria. Gál Mihály, a Sövér Elek Alapvány elnöke köszöntötte az első Bükkfői Alkotó Táborban egy héten át dolgozó művészeket. György István polgármester Gyergyóalfalu önkormányzata nevében ígérte a folytatás lehetőségét. A helyi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület citerásai és táncosai köszöntötték a művészeket. A tábor résztvevői, illetve Kulcsár Edit, a budapesti Vármegye Galéria igazgatója és Demeter Ervin magyar országgyűlési képviselő virággal rótták le kegyeletüket Sövér Elek sírjánál. /(Bajna György): Táborzárás tárlatmegnyitóval. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

2005. augusztus 13.

Budapest belvárosában van az Erdély Művészetéért Alapítvány – Vármegye Galéria. Jelenleg két Szervátiusz Jenő-díjas művész, Márton Árpád csíkszeredai festőművész és Györfi Sándor karcagi szobrász közös tárlata látható. Márton Árpád legfőbb ihletője Gyergyóalfalu világa. A Vármegye Galéria újabban együttműködik a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadóval: Tőzsér József igazgató kezdeményezésére a Műterem-sorozatban megjelenő erdélyi képzőművészek rendre meghívást kapnak ide, hogy Budapest közönsége is megismerhesse őket. Márton Árpád után a kézdivásárhelyi Kosztándi-házaspárt látják vendégül. A Vármegye Galéria első kiállítását 2003-ban Szervátiusz Jenő életművéből szervezte. További jelentős eseménye volt a Határok nélkül tárlat erdélyi, vajdasági és kárpátaljai meghívottakkal. /Barabás István: Otthon, Pesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

2006. március 4.

Gaál András csíkszeredai festőművész 70. születésnapjára Kulcsár Edit kiállítást rendezett alkotásaiból a budapesti Vármegye Galériában, ahol a művész barátjával, a Budapesten élő Péterfy László szobrászművésszel együtt lépett a közönség elé. Gaál András, Gyergyóditró szülötte, Csíkszereda művészeti életének meghatározó személyisége. A legnagyobb ünneplés Csíkszeredában volt, a Kriterion Házban reprezentatív festményeiből mutattak be válogatást. A megnyitón barátja, pályatársa, Márton Árpád tekintett vissza a jubiláló útjára, majd Domokos Géza író, a Kriterion Alapítvány elnöke és Kassay Péter, a gyergyószárhegyi alkotótábor igazgatója köszöntötte. – Gaál Andrásnak Gyergyóditróban állandó kiállítása van. /N.M.K.: Gaál András 70 éves. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

2006. március 18.

2006 két nagy zeneszerző születési évfordulójának esztendeje. Mozart 250 éve jött a világra Salzburgban, Bartók 125 éve született Nagyszentmiklóson. A két jelentős jubileum köré szerveződő nemzetközi rendezvénysorozat kiemelkedő magyarországi eseménye a Budapesti Tavaszi Fesztivál. Az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériája 1992-től bekapcsolódott a fesztivál programjába, s annak hivatalos részvevőjévé vált, azóta gondoskodik arról, hogy az erdélyi képzőművészek minden alkalommal jelen lehessenek a fesztiválon. Az idén a két zeneszerző személyiségét, életművét választották a kiállítás témájául. A galériavezető Kulcsár Edit felhívást tett közzé a tárlaton való részvételre. Március 21-én a budapesti Vármegye Galériában lesz a kiállítás ünnepélyes megnyitója. A tárlatot Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző nyitja meg. Közreműködik a marosvásárhelyi, jelenleg Székesfehérváron élő szobrász, Székely János Jenő. A kiállítók nagyobbik hányada vásárhelyi alkotó, de Kolozsvárt, Csíkszeredát, Szatmárnémetit, Aradot, Tordát, Szászsebest, Máréfalvát, Diószént, Székelykevét is képviselik munkák a jubileumi rendezvényen. /(nk): Mozart és Bartók az erdélyi művészetben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

2006. május 26.

Az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériájában május 25-én Budapesten Kopacz Mária festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás. A születésnapi tárlatot Lászlóffy Aladár költő nyitotta meg. Kopacz Mária grafikus, festőművész, író Marosvásárhelyen született. Diplomáját Kolozsváron, a Képzőművészeti Egyetemen szerezte. Két kötete is megjelent saját rajzaival, A babiloni karperec című regény és a Borika világ körüli sétája egy szerda délután című gyermekkönyv. /Kopacz Mária kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

2006. szeptember 30.

Rövidesen Simon Endre festőművész is betölti 70. életévét. Ebből az alkalomból Budapesten, a Vármegye Galériában egyéni tárlatot rendeztek számára. A Szolnay-díjas festőművész alkotásait Banner Zoltán művészeti író ajánlotta a közönség figyelmébe. A Marosvásárhelyről Magyarországra nemrég áttelepült festő minden fontosabb alkotói időszakából láthatók képek a kiállításon. /Szín nélkül nem lenne világ a világ. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./


lapozás: 1-30 | 31-34




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998