udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Vasarhelyi Hirlap

2007. augusztus 31.

Főtéri bulival, közvélemény-kutatással, Republic-koncerttel és a nulladik szám megjelenésével indul szeptember 2-án, vasárnap a Vásárhelyi Hírlap. Maros megye új, magyar nyelvű napilapja. Farczádi Attila főszerkesztő szerint a lap kevesebbet politizál, és többet foglalkozik az olvasók társadalmi gondjaival. A hétfőtől csütörtökig 16, pénteken 20 oldalon megjelenő lapot többnyire a Népújságnál is megfordult újságírók írják-szerkesztik. Az Albert András és Petroczky Géza tulajdonában lévő Vásárhelyi Hírlapot az első héten 25 ezer példányban, ingyen terjesztik, szeptember 10-étől pedig ötezerre csökkentik az eladásra kínált lapok számát. A két székelyudvarhelyi vállalkozó az elmúlt években Hargita megye két régiójában indított napilapot: az Udvarhelyi Híradót és a Csíki Hírlapot. A lap politikai irányvonalát illetően Farczádi Attila elmondta, a befektetők anyagi háttere megengedi, hogy „ne szoruljanak egyetlen párt vagy politikus támogatására sem”. „Bárhol dolgoztam, mindig a kiegyensúlyozottság híve voltam. Nem mi fogjuk megírni, hogy ki a jó és ki a rossz, ezt majd az olvasóink döntik el. Attól sem kell tartani, hogy az RMDSZ-t ha kell, ha nem, dicsérjük” – nyilatkozta. Farczádi cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a három hírlapot birtokoló cég Verestóy Attila tulajdonában lenne. Farczádi Attila a héten lemondott a szintén marosvásárhelyi Központ című hetilap vezetéséről. – A lap felelős szerkesztője Bálint Zsombor. /Szucher Ervin: Új napilap Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

2007. szeptember 7.

Új napilappal gazdagodott a helyi sajtópiac, megjelent Marosvásárhelyen a Vásárhelyi Hírlap. Kiadója az Udvarhelyi Híradó Kft. Főszerkesztője Farczádi Attila, RMDSZ iránti lojalitása közismert. Farczádi a Népújság munkatársa volt, majd a Gaga rádiós hírszerkesztője, később a Központ című marosvásárhelyi lap főszerkesztője, ezt cserélte fel az új napilappal. /Szentgyörgyi László: Vásárhelyi Hírlap. = Polgári Élet (Székelyudvarhely), szept. 7.

2007. december 21.

Benyújtotta két szak végleges akkreditációs kérelmét a Marosvásárhelyen a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Most már a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökségen (ARACIS) múlik a pedagógia és az informatika szak elismerése. „Az ARACIS-nak át kell vizsgálnia az akkreditációs dossziét, majd háromtagú bizottságot küld le hozzánk, amely ellenőrzi, hogy az adatok megfelelnek-e a valóságnak, és azt, hogy az intézmény eleget tesz-e az akkreditációs feltételeknek. A törvény azt írja elő, hogy néhány hónapon belül kell hogy kiszálljon a bizottság, de mi fel vagyunk készülve arra, hogy bármelyik pillanatban jöhetnek” – nyilatkozta a Vásárhelyi Hírlapnak az egyetem dékánja, Hollanda Dénes. „Ha politikai okokból nem akadályozzák a folyamatot, akkor a jövő évi felvételin már két akkreditált szak várja a tanulókat. ” – mondta Hollanda. Az idén két marosvásárhelyi és négy csíkszeredai szak akkreditálását kérvényezi az egyetem. Az EMTE-n három városban összesen tizenkilenc szak működik, vagyis további 13 szakot kell akkreditálni. 2008-ban várhatóan tíz-tizenegy újabb szak jóváhagyását kérvényezi a Sapientia. /Szász Cs. Emese: Várólistán a Sapientia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 21./

2008. március 20.

Egy hónappal ezelőtt meggyalázták Marosvásárhelyen a Vár körüli Rákóczi Ferenc- és a Borsos Tamás-mellszobrokat. Március 20-a körül újabb magyarellenes falfirkák jelentek meg a város különböző pontjain. A Moarte bozgorilor! felirat a város szívében, az egykori Egressy Gábor utcából a volt Baross Gábor (ma Horea) utcába vezető átjáró falán jelent meg, egy másik, Fara bozgori a Ballada utca egyik házfalán. A jelenség a Marosvásárhely fekete márciusára való emlékezés előestéjén annál is inkább súlyosabb, mivel az 1990-es események is közvetlenül kapcsolódnak bizonyos feliratokhoz, még akkor is, ha ezek – a magyar közösség részéről teljesen jogos – kétnyelvűséget, anyanyelvhasználatot követeltek. Kincses Előd, aki egyike azoknak, akik akkor is kiálltak a magyarok ügyéért, a mostani falfirkákról elmondta: az ifjúság egy részének ez az ultranacionalista megnyilvánulása – amelynek az utóbbi napokban Kolozsváron és Bukarestben is tanúi voltunk, s amely oda vezetett, hogy egyre több fiatal ma már nyíltan Hitlerjugend-pólókat vesz fel, és tiltott fasiszta jelvényeket használ – a román oktatási rendszernek a bűne, annak a romantikus történelemszemléletnek, amelynek semmi köze a valósághoz. A nem túl intelligens fiatalok beveszik ezeket a szövegeket, és mindenkiben, aki nem román és nem ortodox, ellenséget látnak. Emlékeztetett: 1990. március 19-én vasvillával, botokkal felfegyverzett, leitatott Görgény-völgyi parasztokat hoztak be teherautókkal Marosvásárhelyre. A megvadult tömeg megtámadta és szétverte az RMDSZ székházát, és az ott tartózkodó Sütő Andrást mintegy 70 társával együtt előbb a padlásra szorította, majd a katonai vezetők és rendőrök szeme láttára megtámadta őket, és kiverte az azóta végképp eltávozott európai hírű író egyik szemét. „Megengedhetetlen, hogy az akkori véres eseményekért senki se feleljen” – hangsúlyozta a fekete március egyik főszereplője. – Erélyesen elítéli a falfeliratokat Csegzi Sándor alpolgármester is. Livia Popa rendőrségi szóvivő a Vásárhelyi Hírlaptól értesült a falfirkákról, s megígérte: megpróbálják minél hamarabb kézre keríteni a tetteseket, de az egy hónappal ezelőtti szoborrongálás kapcsán tett hasonló jellegű ígéretének sincs semmiféle kézzelfogható eredménye. /Bögözi Attila: A magyarellenes falfirkákban a fekete március szelleme kísért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 20./

2008. július 4.

Június 14-én megalakult a Sütő András Baráti Egyesület Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Bölöni Domokos „Úgy szeretem Marosvásárhelyt, hogy sosem feledhetem Pusztakamarást” címmel számolt be az eseményről a Népújságban /jún. 23./ „Sütő András sokat tett azért, hogy a magyar szellem, a magyar lélek, és a nemzetegység spirituális temploma fölépüljön” – hangsúlyozta előadásában dr. Bertha Zoltán egyetemi tanár, irodalomkritikus. Cs. Nagy Ibolya irodalomkritikus, Sütő András több kötetének szerkesztője arról számolt be, milyen könyvei jelentek meg az író halála óta. Cs. Nagy Ibolya szavait hallhatta félre mind Kovács András Ferenc, aki elhagyta a helyszínt, mind Sebestyén-Spielmann Mihály, a neves történész-levéltáros, aki a jeles költő és főszerkesztő távozta után nyomban KAF „védelmére kelt”. Cs. Nagy Ibolya hiába próbálta magyarázni az álláspontját, Sebestyén kikérte magának, hogy őt szülővárosában idegenek oktassák ki Sütőből és helytállásból. A marosvásárhelyi Vásárhelyi Hírlap június 27-i számában megjelent egy glossza, Sebestyén Mihály tollából. Azt írta, hogy „a meghívott előadó, debreceni egyetemi tanár gyöngécske apológiával, méltatlan színvonalon méltatta Sütő András munkásságát, irodalomtörténeti helyét. Vásárhely többet érdemel. A felkért szerkesztő, Cs. Nagy Ibolya az „erdélyi magyar irodalom megosztására tett kísérletet”. A hölgy a debreceni Digitális Irodalmi Akadémia bennfenteseként közölte, hogy az idei díjazott Kovács András Ferenc, »különben nagyon tehetséges költő« lett, de ezzel ki- vagy elütötte az elismeréstől Szilágyi István (Kő hull apadó kútba) kolozsvári főszerkesztőt, Kossuth-díjast. A kormányzat beleszólt, és most különböző írói csoportosulások szavazhatnak be akárkit, „olyan jöttment nemzetietlen taknyosokat is, mint KAF. ” Sebestyén Mihály felállt, jelezte, hogy „nem kérnek a magyarhonui pártvitákból és országmegosztó agyarkodásból, a hölgy férje, maga is nevetlen irodalomtörténész, felkért, hogy tartsam a számat. ” Az ügyben Bölöni Domokos megkérdette Cs. Nagy Ibolya véleményét, idézett leveléből. Cs. Nagy Ibolya leszögezte, nem tett kísérletet az erdélyi magyar irodalom megosztására. Nincs mit megosztani: nincs egységes erdélyi magyar irodalom. Ennek n kirívó példája lehet a három évvel ezelőtti esemény is: amikor a Sütő András elleni, A Hét-beli sajtóhadjárat miatt szükség lett volna az »egységes« erdélyi (de legalább vásárhelyi) magyar irodalmi kiállásra, az író védelemére. Mellesleg kik írták a Sütő-monográfiákat (az elsőt már 1986-ban): a „nevetlen“ magyarországi irodalomtörténészek, vagy az egységes erdélyi magyar irodalomtörténetírás jelesei? Cs. Nagy Ibolya sorolta Sebestyén tévedéseit: nincs »debreceni Digitális Akadémia«, s ő nem »bennfentes«., nem mondta, hogy Kovács András Ferenc »ki- vagy elütötte« az »elismeréstől« Szilágyi Istvánt, nem mondta, hogy a »kormányzat beleszólt«, és átalakította a régi rendszert, nem mondtam, hogy »KAF jöttment, nemzetietlen taknyos«. A másik »nevetlen irodalomtörténész«, a »hölgy férje«, nem mondta, hogy Sebestyén »tartsa a száját«, a »magyar demokratikus chartáról« sem esett egyetlen szó sem. A két megrótt irodalomtörténész, Bertha Zoltán és Márkus Béla csak azért nevetlenek, mert Sebestyén Mihály nem írta le a nevüket. Bölöni Domokos jelen volt, jegyzetelt, tanúsíthatja: Cs. Nagy Ibolya igazat mondott. /Bölöni Domokos: Amik elhangzottak és amik nem. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

2008. július 26.

Nagy Pál irodalomtörténész, szerkesztő a nemrég létrehozott Sütő András Baráti Egyesület alapításáról beszélt. Szászrégenben Demeter József tiszteletes megpendítette: jó lenne létrehozni baráti kört Sütő András emlékének ápolására. Nagy Pál egyetértett a kitűnő ötlettel, s hozzákezdett a tájékozódáshoz: felkeresett több írókollégát, újságírókat, közéleti embereket, művészeket, irodalombarátokat, érdeklődvén a véleményeket illetően. Egyetértés volt a szükségességében. Létrehoztak egy héttagú kezdeményező bizottságot, megfogalmazták az alapvető célkitűzéseket. Június 21-én Marosvásárhelyen megalakították a Sütő András Baráti Egyesületet. Folyamatos a jelentkezés; eddig legalább százan nyilatkoztak. Hosszadalmas lenne felsorolni mindazokat, akiket már az egyesület tagjai, köztük van Gróf László egyetemi professzor Oxfordból, Lauer Edith az Egyesült Államokból, Csoóri Sándor költő Budapestről, Egyed Ákos történész Kolozsvárról, Görömbei András irodalomtörténész Debrecenből, Fodor Sándor író Kolozsvárról. Sajnálatos módon volt az eseménynek furcsa "utórezgése" is. A Vásárhelyi Hírlap munkatársa "konkolyhintő", "kútmérgező" vélekedés megnyilatkozását fedezte fel az előadásokban, megjegyezve egyebek között: "Nem kérünk a magyarhoni pártvitákból és országmegosztó acsarkodásból (...)" Ugyanekkor "gyöngécske apológiának" titulálta a jeles debreceni irodalomtörténésznek, Bertha Zoltánnak – Sütő egyik monográfusának – az előadását, és "nevetlen"-nek azt a Márkus Bélát, aki feleségével, Cs. Nagy Ibolyával együtt kötetekre menő tanulmányt írt az idők során irodalmunkról, nem utolsósorban éppen Sütő Andrásról is. Mindezekkel szemben az az igazság, hogy szó sem volt itt semmiféle "konkolyhintésről", "országmegosztó acsarkodásról". /Bölöni Domokos: Épülő szellemi "szálláshely". = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

2008. szeptember 19.

A Realitatea Tv román szerkesztőségnek a műszakisokkal együtt harminc munkatársa van, akik között egyetlen magyar újságíró, Korpos János, aki eddig is a román médiában dolgozott. A marosvásárhelyi stúdió magyar szerkesztője, Bartha Zsuzsanna most állítja össze a magyar csoportot. Magyar szerkesztőkre és riporterekre is szükség van, akik saját híranyagokat készítenek. Tizenöt perces magyar híradó lesz a Realitatea Tv-ben. Bartha Zsuzsanna korábban a marosvásárhelyi Vásárhelyi Hírlapnál dolgozott olvasószerkesztőként, de újságíró is volt a szintén marosvásárhelyi Központ című hetilapnál is. /Antal Erika: Realitatea Tv magyarul is. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2008. október 23.

Megszűnt a két éve Marosvásárhelyen rendszeresen megjelenő Központ című magyar hetilap. Tulajdonosai, Cristian Teodorescu és Marius Libeg újságírók úgy döntöttek, hogy már nem jelentetik meg a következő lapszámot, mert annak költségei meghaladták az eladásból és a reklámból származó bevételeket. A Punctul című román hetilap magyar kiadásaként 1500 példányszámban megjelenő lap tulajdonosai magyar vállalkozóknak adták volna el a kiadási jogot, de nem sikerült vevőt találniuk rá, pedig továbbra is biztosították volna a technikai hátteret és a terjesztést. Az első évben Farczádi Attila, a Vásárhelyi Hírlap főszerkesztője, majd egy évig Máthé Éva irányította a Marosvásárhelyen és környékén terjesztett közéleti lap magyar szerkesztőségét. /Megszűnt a Központ című Maros megyei hetilap. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

2009. január 7.

A helyhatósági és a parlamenti választások új helyzetet teremtettek a politikai életben. Marosvásárhelyen a román polgármester pártja hatalomra került. A legutóbbi tanácsülésen, annak ellenére, hogy az RMDSZ-frakció kivonult, Claudiu Maior személyében PD-L-s alpolgármestert választhattak. A városi tanácsban az RMDSZ kisebbségbe került. Csegzi Sándor alpolgármester elmondta, nehéz év lesz 2009 a marosvásárhelyi önkormányzat, különösen az RMDSZ-frakció számára. Az RMDSZ-tanácsosoknak aktív szerepet kell vállalniuk a szervezetben. A körzeti RMDSZ-elnököknek rendszeres találkozókat kell szervezniük a tagsággal. Jelenleg nincsenek olyan helyiségek, ahol ezeket meg lehetne szervezni. Molnár Gábor tanácsos azt nyilatkozta a Vásárhelyi Hírlap december 30-i számában, hogy a „magyar tanácsosokat tömörítő frakció hozzásimult az új polgármester elképzeléseihez, a városvezető tükörképe lettünk”, illetve azt is, hogy a többi pártnak tulajdonképpen nincs szüksége az RMDSZ-re, idézte az újságíró. Csegzi kifejtette, az elmúlt helyhatósági ciklusban az a szemlélet került előtérbe a nyilvánosság előtt, hogy a tanács RMDSZ-frakciója magatehetetlen. Szerinte ez nem igaz. Valójában történtek előrelépések, amelyekben az RMDSZ-frakciónak oroszlánrésze volt. A közszállítás, távhő- és ivóvíz-szolgáltatás, a lakásgazdálkodás, a köztisztaság jelentősen javult. Azonban a törvények miatt nem tudják számon kérni a polgármestertől a határozatok végrehajtását, s a Kossuth utca esete is igazolja, a romániai igazságszolgáltatás a magyarok ellen van. /Vajda György: Új helyzetben a tanács RMDSZ-frakciója. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

2009. január 9.

A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója kisebbségbe került az önkormányzatban. Molnár Gábor tanácsos szerint a frakció túlságosan „hozzásimul a polgármester elképzeléseihez”. A Vásárhelyi Hírlapnak nyilatkozva azt mondta, hogy a frakció a városvezető tükre lett. Ezt cáfolta Csegzi Sándor alpolgármester, viszont kifejtette, hogy az új helyzetben át kell gondolni az önkormányzati politikát, szerinte – többek között – egy „olyan frakcióvezetőre lenne szükség, aki bármilyen kérdés vitájánál a sarkára áll. ” Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, a helyi tanács frakcióvezetője elmondta, nehéz összehangolni a frakcióban a véleménykülönbségeket. Azt mondják róla, hogy konfliktuskerülő magatartást tanúsít. Dávid Csaba szerint inkább arról van szó, hogy a vitás kérdéseket konfliktuskezelően közelíti meg. Visszautasította Molnár Gábor tanácsos véleményét, hogy az RMDSZ-frakció „hozzásimult a polgármester elképzeléseihez. ” /Vajda György: Kötéltánc hátrányos helyzetben? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

2009. január 26.

Egyszerre látja el a következő időszakban az Udvarhelyi Híradó és a Vásárhelyi Hírlap főszerkesztői tisztségét Jakab Árpád. Az Udvarhelyi Híradó eddigi főszerkesztője azután vette át a kiadó marosvásárhelyi napilapjának szakmai vezetését is, hogy a két lapot, valamint a Csíki Hírlapot is kiadó Udvarhelyi Híradó kft. a múlt héten menesztette Farczádi Attilát a Vásárhelyi Hírlap éléről. Köllő Bálint, a kiadó ügyvezetője elmondta, a Csíki Hírlap 11 ezres és az Udvarhelyi Híradó tízezres eladott példányszáma mindenképpen premier a helyi napilapok piacán. ” A Vásárhelyi Hírlap példányszáma nyolc- és tízezer között van. Farczádi Attila elmondta, közölték vele, hogy már nem főszerkesztő. Menesztése okáról nem tájékoztatták. /Két lap, egy főszerkesztő= Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998