udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Vajdahunyadi Magyar Haz

2004. szeptember 25.

A helybeli és környékbeli magyar fiatalokat kívánja összefogni a Vajdahunyadon nemrég megnyílt Magyar Ifjúsági Internet Klub, amely a település Magyar Házában működik – tájékoztatott Takács Attila, a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács elnöke. Eddig tíz darab számítógéppel, egy nyomtatóval, egy fax-telefonnal és irodai kellékekkel sikerült ellátni a klubot. Ingyenes számítástechnikai tanfolyamot is szerveznek. /Magyar Ifjúsági Internet Klub nyílt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2007. február 14.

Április végére ígéri a vajdahunyadi Magyar Ház új épületének átadását Winkler Gyula miniszter, a megyei RMDSZ-szervezet elnöke. Vajdahunyadon 2000 májusában avatták az első közösségi épületet, amely azóta civil szervezetek székhelyeként otthont biztosított már az ökumenikus óvodának, orvosi rendelőnek, internet klubnak, státus-irodának, és számtalan kulturális rendezvénynek. Ez utóbbi célra azonban szűknek bizonyult, szükség volt a bővítésre. A Communitas és az Illyés Alapítvány mellett jelentős segítséget nyújtott Szombathely önkormányzata is, amely testvérvárosi kapcsolat révén évi 400 000–1 millió forint közötti pénzbeli juttatással támogatta az eredeti Magyar Ház megvételét és rendbetételét, illetve az új felépítését. Emellett számtalan, használati és berendezési tárgyakból álló támogatást nyújtottak, kezdve a könyvtárral, számítógépekkel, fűtőtestekkel, mondja Winkler Gyula, aki a Magyar Ház adminisztrálására létrehozott Corvin Savaria Társaság elnökeként, majd vezetőségi tagjaként aktív részese volt az eseményeknek. A jelenlegi felállásban Vajdahunyadon elsőrendű cél a magyar nyelvű oktatás talpra állítása, mondta Winkler. /Gáspár-Barra Réka: Pedagóguslakások is lesznek a Magyar Házban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

2007. október 8.

Élő történelemórán emlékeztek az aradi 13-ra Vajdahunyadon, az EMKE és RMPSZ helyi szervezete által rendezett ünnepségen október 6-án, amely egyben megnyitotta a XIII. Hunyadi Kultúrnapokat. A Magyar Házban népünk múltját idéző könyvkiállítás várta az érdeklődőket, akik Tolcsvay Béla zenéjét hallhatták. Kofity Magda megyei RMPSZ-elnök a magyar- és világirodalom igazi gyöngyszemeit szólaltatta meg diákjaival. /Gáspár-Barra Réka: Értékteremtő emberként élni. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

2007. november 14.

Második otthonát avatta november 13-án a vajdahunyadi magyar közösség: hét év alatt immár a második épületét sikerült felavatni a vajdahunyadi Magyar Háznak. Úgy nézem, itt van mindenki azok közül, akik 1989 decemberében RMDSZ-t alapítottak Vajdahunyadon és mindazok, akik később úgy érezték, ez már nem elég: művelődési, ifjúsági szervezetek kellenek – emlékezett avatóbeszédében Winkler Gyula, akit elsősorban a ház megálmodója és megvalósításának fő támogatójaként üdvözölték a vajdahunyadiak. A Magyar Ház első épületét a testvérváros Szombathely önkormányzatának támogatásával sikerült elindítani. A továbbépítésbe besegített az Illyés Közalapítvány, a Communitas Alapítvány is. Az első Magyar Házban folytatott tevékenység hét év alatt túlnőtt a falakon. Az új, tágas “testvérépületben” egy 60-80 személyt befogadó konferenciateremre nyílik az ajtó. Az Új Magyar Szó napilap fotókiállítását nyitották meg az avatóünnepség alkalmával. Az új épület emeleti részén klubhelyiséget, vendégszobákat alakítottak ki. /Gáspár-Barra Réka: Bővülő Magyar Ház Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ November 13-án a frissen felavatott vajdahunyadi Magyar Házban zajlott az RMDSZ kampánya, Winkler Gyula, Bíró Rozália, Kelemen Hunor és Borbély Károly az érdeklődők kérdéseire válaszolt. /Hármas esemény Hunyadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2008. október 6.

Zsúfolásig megtelt október 5-én a vajdahunyadi magyar ház a helyi 6-os számú általános iskola, valamint a dévai Téglás Gábor Iskola vajdahunyadi diákjainak ünnepi megemlékezésén. Október 6. nem ünnep, hanem megemlékezés a magyarság számára. Megemlékezés azokra a hősökre, akik életüket adták a magyar szabadságért. Üzenetük most is aktuális, aktuális valamennyi nemzedéknek, hangsúlyozta felszólalásában Doboly Beatrix tanárnő. Winkler Gyula Európa-parlamenti képviselő elmondta, a vajdahunyadi megemlékezés, valamint a másnapi dévai rendezvény része a mai nagy aradi ünnepi megemlékezésnek, mert az emlékezés nem lehet teljes a Hunyad megyei szórvány-magyarok nélkül. Winkler Gyula felhívást intézett az erdélyi magyarság többi részéről, főként a szórványról megfeledkezni hajlamos székelyeknek: „Ébresztő, Székelyföld”, a magyar nemzet az összefogással erős, míg egyes csoportok saját céljaik önző hajhásza meggyengítik a nemzetet. /Chirimiciu András: A vértanúk üzenete. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

2008. október 29.

Mozgalmas októbert tudhat magáénak a Hunyad megyei magyarság kulturális rendezvények terén. Október elején Vajdahunyadon a Magyar Házban a helyi 6-os számú Általános Iskola és a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport diákjai mintegy 120 érdeklődő jelenlétében irodalmi műsort mutattak be 1849. október 6-a emlékére. Másnap ugyanezzel a műsorral Déván a Téglás Gábor Iskolacsoportban is felléptek. Megszervezték a hagyományos Hunyadi Zenei Ősz fesztivált is, amely régizene koncertnek adott otthont a Vajdahunyad várában, orgona koncertnek Déván a görög katolikus templomban, ezzel egy időben Piskin is zenefesztivál zajlott. Október 26-án Lupényban a református templomban a Kolozsvári Református Kollégium kórusa lépett fel. /Kun Árpád: Hunyad megye. Gazdag kulturális élet a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

2009. február 11.

Civil fórumot tartottak február 6-án a vajdahunyadi Magyar Házban, Winkler Gyula megyei RMDSZ-elnök, EU-parlamenti képviselő, a Corvin Savaria Társaság elnökének jelenlétében. A városban jelenleg hét bejegyzett, magyar civil szervezet működik, ezek közül a Magyar Házat a Corvin Savaria Társaság működteti. Megjelent a Hunyad megyei Hírmondó új sorozatának januári száma. A lapban szó esik a bukovinai székelyekről, a dévai művelődési életről a 20. század első felében, valamint helyi kulturális eseményekről. A hét végén Vajdahunyadon, Sztrigyszentgyörgyön, Déván és Csernakeresztúron (ahol a bukovinai székelyek leszármazottai élnek) a bátaszéki (Magyarország) Rudolf László bemutatja a bukovinai Józseffalváról írt monográfiáját. /Kun Árpád: Vajdahunyadi hírmorzsák. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2009. március 9.

Hauer Erich, nyugalmazott vajdahunyadi sebész-főorvost jelölték idén Hunyad megyéből az Ezüst-fenyő díjra. A marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartott átadási ünnepségen egészségi okokból nem lehetett jelen, az emlékplakettet és oklevelet otthonában vette át. Hauer Erich alapító tagja volt Vajdahunyadon az EMKÉ-nek, a Hunyadi János Humanitárius Társaságnak (HJHT), a Corvin Savaria Társaságnak, támogatta Déván a Segesvári Miklós Pál Egylet megalakulását, a Magyar Egészségügyi Társaság munkáját, a Hunyad és Fehér megyei szervezet megszervezését is elvállalta, és támogatta a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport tanárainak kezdeményezését, hogy létrehozzák a Hauer Erich Társaságot, 2003-ban meghalt fia emlékére. Jelenleg is a társaság elnöke. A legjobb eredményt elérő diáknak pedig Hauer Erich díjat osztanak egy kis anyagi juttatás kíséretében. Létrehozták a Vajdahunyadi Magyar Házat, amihez azután építettek egy újat. Orvosi rendelőt és magyar könyvtárat is alapítottak. Hauer Erich érdeme, hogy megalapították a Christiana nővérképzőt, ezzel Vajdahunyadon magyar tannyelvű asszisztensképzés indult. 1998-ban kezdték az első tanévet. Ebben nagy szerepet vállalt dr. Schmidt Alfréd kollegája is. Később elfogytak a diákok, leállt a magyar nyelvű képzés. Addig azonban 65 magyar gyermek anyanyelvén tanulta meg a szakmáját és elhelyezkedett az egészségügyben. /Gáspár-Barra Réka: „Nem sokat unatkoztam”. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./

2009. május 26.

A Magyar Összefogás listáját létrehozó Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Markó Béla és Tőkés László közös felhívást adott ki. „A történelem sokszor állított választás elé minket, magyarokat. (…) Utólag mindig bebizonyosodott, hogy csakis akkor döntöttünk jól, amikor összefogtunk, amikor félre tudtuk tenni a nézetkülönbségeket, és képesek voltunk közös álláspontot kialakítani” – hangzik Markó Béla és Tőkés László közös EP-választási felhívása. Az aláírók hangsúlyozták: „Nekünk, romániai magyaroknak az elmúlt kilencven esztendőben újból és újból szembe kellett néznünk kívülről jövő megosztási kísérletekkel, de a nehéz pillanatokban együtt maradtunk, egységesen cselekedtünk. Lehetnek viták, de a cél közös, és ezt csak együtt képviselhetjük eredményesen. Ezért fogott össze a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, ezért egyeztünk meg, ezért indítunk közös listát – a Magyar Összefogás listáját – az európai parlamenti választásokon”. „Mi, politikusok összefogtunk. Most minden magyarnak össze kell fognia, szavazatával kell bizonyítania, hogy értelme van közös munkánknak. Mondjunk nemet a széthúzásra és a közönyre, mondjunk igent a magyar összefogásra. Közösen arra kérünk minden magyar szavazópolgárt, hogy június 7-én válasszák az RMDSZ jele alatt induló Magyar Összefogás listáját, szavazzanak a tulipánra! –a közös EP-választási felhívás. Közösen kampányolt Winkler Gyula és Sógor Csaba a Temes megyei Igazfalván. Sógor június 7-ét történelmi pillanatnak nevezte, amikor is „Trianon óta először szavaznak egyszerre az erdélyi, magyarországi, burgenlandi, felvidéki, muravidéki magyarok”. Ugyanakkor gondolni kell „azokra a nemzettársainkra is, akik a csatlakozás előtt álló Horvátországban élnek, de azokra is, akiknek az uniós tagság távolabbi cél, a vajdasági és kárpátaljai magyarokra” is – mutatott rá Sógor Csaba Vajdahunyadon, a Magyar Házban megszervezett fórumon. /A közös cél jegyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2009. október 19.

Hunyadi János emlékplakett avatással kezdődött a XV. Vajdahunyadi Kultúrnapok október 17-i zárórendezvénye. A helybeli Magyar Ház falára helyezett bronzplakettet Balázs Tibor képzőművész készítette. Kettős cél vezérelte munkájában: egyrészt emléket állítani a magyarság körében a törökverő Hunyadi Jánosnak, aki névadója lett a helyi közösségi háznak is. Másrészt idén október 18. -án ünneplik Vajdahunyad okleveles említésének 600. évfordulóját. A bronzplakett leleplezésére a rendezvény főszervezője, Doboly Beatrix EMKE elnök a helyi RMDSZ szervezet elnökét Győrfi Jenőt és a városnapok alkalmából Vajdahunyadon tartózkodó szombathelyi polgármestert, dr. Ipkovits Györgyöt kérte fel. Ezt követően Babos Aranka tanárnő vezetésével a helybeli diákok Hunyadi János emlékműsort adtak elő. A konferenciateremben Fazakas Tibor, szintén Hunyadit ábrázoló grafikája kapott helyet. A helyi Magyar Házban Kun Kriza Ilona, Húsvéttól-Feltámadásig című kötetét mutatták be. A szerző harmadik kötetének megjelentetésével vigaszt, támaszt, szeretne nyújtani mindazoknak, akik hasonló nehézségekkel néznek szembe. Bemutatták még László Gergely Pál: A bukovinai Istensegíts és Fogadjisten című önéletrajzi ihletésű, dokumentum jellegű könyvét. – A kötet tekinthető település-monográfiának is, néprajzi írásnak is. /Gáspár-Barra Réka: XV. Vajdahunyadi Kultúrnapok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./

2009. október 24.

Vajdahunyadon a városnapok alkalmával jelen volt Szombathely város vezetősége, élén Ipkovits György polgármesterrel, aki pénzadománnyal is támogatta a Magyar Ház működését. Október 17-én a városi Művészeti Galériában az ötvenéves Balázs Tibor festőművész-szobrász kiállítása nyitotta az ünnepnapot. A szombathelyi polgármester leplezte le a bronzból készült Hunyadi János domborművet (Balázs Tibor munkája) a Magyar Ház falán. Ezután könyvbemutató volt. Kun Kriza Ilona Húsvéttól feltámadásig című munkájában a szerző naplószerűen foglalja össze egy súlyos betegség történetét, amely éppen húsvét napján kezdődött, és több hónapi kezelés után a következő húsvét idejére tehető a gyógyulás. Az érdeklődők Fazakas Tibor helyi festő és grafikusművész festményeit tekinthették meg. /Kun Árpád: Vajdahunyad. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2009. november 2.

A lap munkatársai beszámoltak arról, hogy a régióban az RMDSZ és a magyar civilszervezeteknek az elmúlt húsz év alatt hol sikerült saját ingatlanhoz jutniuk. Arad megyében az RMDSZ székházát később az egykori tulajdonos örököse(i) visszakérték. Az RMDSZ és az alakuló magyar civil szervezeteket, köztük az AMISZ, a Kölcsey, egy évtizedig voltak a székházban, majd jelentkeztek az örökösök. Az RMDSZ és a civilszervezetek 2006. március 15-én költözhettek a Püspökség utcai épületbe, jelenleg is itt vannak. Most lehetőségük van méltányos áron megvásárolni a székházat. Ez fontos lenne, mert a Jelen Ház mellett az aradi magyarság kapna még egy saját házat. Az Arad megye más településein működő civil szervezetek nem rendelkeznek saját ingatlannal. Jelenleg Arad megyében körülbelül 25 magyar civilszervezet létezik. Nem sikerült Pankotán megvásárolni Csiky Gergely szülőházát, s abból magyar közösségi házat kialakítani. Hunyad megyében 16 magyar RMDSZ-szervezet van, közülük egyedül petrillai székház saját tulajdonú: 2001–2002 táján vásároltak egy tömbházlakást, amelyben az RMDSZ székháza működik. A megye többi településén bérlik a székházakat, mivel a pártok törvénye nem teszi lehetővé a székházak megvásárlását, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A civil szervezetek nagyobb ingatlanvagyonnal rendelkeznek. A megyeszékhely, Déva magyarsága 2003-ban kapta vissza a csángótelepen lévő Magyar Házat. Pontosabban az önkormányzat 49 évre koncesszióba adta a Petőfi Egyesületnek, illetve a Segesvári Miklós Pál Egyesületnek a telep hagyományos közösségi központját. Azóta a telepi Magyar Ház a dévai magyarság egyik „erődje”: bálokat, előadásokat, kulturális rendezvényeket szerveznek benne. Hasonló a helyzet a vajdahunyadi Magyar Házzal, mely a Hunyadi János Humanitárius Társaság tulajdona. Orvosi rendelő és internetklub, valamint nyugdíjasklub működik benne, de kicsi a befogadóképessége. Ezért a régi ház tőszomszédságában, ugyanazon a telken a Corvin-Savaria Társaság egy újabb, lényegesen nagyobb, emeletes házat épített az utóbbi években, részben Vas megyei anyagi támogatással. 2007 óta szinte valamennyi rendezvény ott zajlik, és néha az is szűknek bizonyul. Ez is eltörpül a dévai Téglás Gábor Iskola mellett. Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű középiskolája állami intézmény, az épület azonban, amelyben működik, a Geszthy Ferenc Társaság tulajdonát képezi. A 2002 őszén alakult társaság eleve így vélte megóvhatónak a magyar oktatást az esetleges állami önkénytől. Szintén az oktatáshoz köthető a Zsil-völgyi kezdeményezés. Még a kilencvenes évek végén az Iskola Alapítvány kétszobás tanári lakást vásárolt Vulkánban, hogy a Székelyföldről, vagy Erdély más vidékeiről a helyi magyar iskolába kerülő tanerőknek. Miután több mint 10 évig használták, a lakást nemrég adták el, s a szomszédos Lupényban szándékoznak egy hasonlót vásárolni, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc. A vulkáni magyar oktatás megmentését ugyanis a jobb erőnlétű szomszédos lupényi iskola magyar tagozatának egyesítésével képzelik el. Mivel a súlypont áttevődött, természetes, hogy a tanári lakást is oda képzelik. Temes megyében az öt Magyar Házból négy RMDSZ-tulajdonban van. A bánsági magyarok számára a Székely László temesvári főépítész tervezte, a közösség tagjainak adományaiból a két világégés közötti időszakban felépült Temesváron a Magyar Ház, melyet a diktatúra éveiben elkoboztak, majd 1989 után a benne működő (párt)lapkiadó vállalat magánosítása során az új tulajdonosoknak sikerült az épületet is bekebelezniük. A magyar érdekképviselet húsz éve próbálja peres úton visszaszerezni a Magyar Házat, bírósági perek zajlanak ez ügyben Temesvártól Strasbourgig, mindeddig eredménytelenül, számolt be Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök. Az ingatlan első emeletén albérlőként megmaradhatott a helyi magyar újság /Heti Új Szó/ szerkesztősége, ugyanott működik az RMDSZ-iroda, a civilszervezetek rendelkezésére álló Bolyai-terem és TEMISZ ifjúsági szervezet irodája. Magyar tulajdonban van két temesvári ingatlan: a Kós Károly Közösségi Központ és a nemrég felavatott Geml József Magyar Központ. A Kós Károly Közösségi Központot éppen a temesvári Magyar Ház bizonytalan jövőjére való tekintettel vásárolta meg a státusirodákat működtető Progress Alapítvány. Az épületet sikerült felújítani, a státusiroda mellett az alagsorban működik a Szórvány Alapítvány, amely sikeres pályázatokból elnyert támogatásokból tette lakhatóvá a pincehelyiségeket, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület és az ITD Hungary temesvári irodája is. A Közösségi Központban kismamaklubtól a borklubig élénk közösségi élet zajlik. A Geml József Társaskör által működtetett Magyar Központ épülete a Temes megyei RMDSZ-szervezet tulajdona. Az RMDSZ szerződést kötött a kerületben működő magyar civilszervezettel, a Geml József Társaskörrel az ingatlan ingyenes használatáról és adminisztrálásáról. Az RMDSZ birtokában van a zsombolyai és a lugosi Magyar Ház is, mindkettőt a polgármesteri hivatal utalta ki a helyi RMDSZ-szervezeteknek és 2005-ben, illetve 2007-ben sikerült ezeket megvásárolni, majd felújítani. Lugoson a székház felújítására és működtetésére két civilszervezet, az Arató Andor Egyesület és a Putnoki Miklós Alapítvány pályázott. A lugosi Magyar Házban több mint 4000 kötettel rendelkező könyvtár működik. /Magyar Házak a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998