udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Vajdasagi Magyar Mûvelõdesi/Kulturalis Szovetseg /VMMSZ/VMKSZ/

1995. november 1.

A közelmúltban Zentán rendezett konferenciát a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség /VMMSZ/, az erdélyi Interconfessio Társaság és a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör /SMIKK/. A téma: Magyar médiastratégia a harmadik évezred küszöbén. A konferencia a Magyar paradigmák /létmodellek/ eszmecsere-sorozat harmadik állomása volt Kolozsvár, illetve Székesfehérvár után. A résztvevők valamennyi találkozón a magyarságnak a világban, illetve a Kárpát-medencében elfoglalt helyéről, a kisebbségbe szorult nemzetrészek kilátásairól folytattak eszmecserét. A jelenlegi találkozón a felszólalók kifejtették, hogy a mai magyarországi írott és beszélt sajtó továbbra is a hatalom szolgálatában áll, ez a hatalom pedig nem képviseli az egyetemes magyarság érdekeit, nem képes meggyőző célt kitűzni a nemzet elé. Vass Csaba szociológus szerint a tájékoztatás a hatalom nyelvén beszél. Esztergály Előd a kölni Magyar Nemzeti Hírszolgálat képviseletében elmondta, hogy a tájékoztatás túlnyomó többségében nemzetidegen, kozmopolita erők kezében van, akik az információs hatalommal visszaélve manipulálják a tömeget. Pokol Béla politológus szerint a magyar tömegtájékoztatás alig néhányszáz kulcspozíciója át tudja venni a korábbi pártközponton keresztüli irányítást, különösen ha a pénzt és a bankokat irányítók birtokosai ugyanahhoz a politikai erőcsoporthoz tartoznak. Borbély Imre három célkitűzést szorgalmazott: a/ tudásközpontú nemzetfejlesztést, amelyet főleg az anyaországban állampolitikai szintre kellene emelni. b/ Szubszidiáris /önálló kiegészítő/ nemzetstruktúra- és tudat kialakítása, amely valamennyi nemzetrész önálló fejlődését jelentené. c/ Szervesítő algoritmusok felépítése, vagyis a közösségen belül közösségerősítő, szervesítő struktúrákat kell létrehozni. A résztvevők megalakították saját médiastratégiai műhelyüket, amely átfogó tanulmányban összegezi az elhangzott javaslatokat. B. Szabó Péter, a SMIKKE elnöke elmondta, hogy nem kívánnak új sajtóterméket megteremteni. A konferenciasorozat lényege az együttgondolkodás, felkészülés a Magyarok IV. Világkonferenciájára, melynek napirendjén szerepel a nemzettudat és nemzetstratégia. A konferencia résztvevői pártok fölöttiek, nem elkötelezettek egy ideológiának. Nemzetstratégiáról olyan társadalmi erőnek kell gondolkodnia, amely magába tudja foglalni az egész megosztott nemzetet. Ez ebben a pillanatban ilyen kizárólag a Magyarok Világszövetsége. - A hallgatag többséget kell megszólítani. - Az eddigi tanácskozásokon kikristályosított célkitűzés például a tudásközpontúság, amely nemzeti feladat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./ Előzmény: kolozsvári tanácskozás: 1994. nov. 19. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 26-27./, székesfehérvári tanácskozás: 1995. júl. 29-30.: 1551. sz. jegyzet.

1995. november 11.

Nov. 11-én Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör és az Északi Színház Harag György Társulata rendezésében rendhagyó színházi estet tartottak a "Néppel tűzön-vízen át?" címmel. A meghívott vendégek a Kárpát-medence kortárs magyar irodalmának a közéletben is szerepet vállaló kiemelkedő személyiségei voltak: Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, a pozsonyi Dobos László, az MVSZ alelnöke, Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Vári Fábián László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. Állásfoglalások, vallomások hangzottak el. Újból megfogalmazták: a magyar nemzeti közösségek sürgető feladata az autonómiaformák kivívása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 13., 660. sz./ Dobos László kifejtette: "A Trianon óta eltelt idő engedékenységre kényszerítette a határon túli magyarságot. Minden egyezkedés a hatalommal a mi kárunkra történt. De nem lehet tovább a magunk kárára egyezkedni, nem hátrálhatunk tovább, nincs hova hátrálnunk. Ha csak nem saját halálunkba, amelyet a szlovák nyelvtörvény és a román tanügyi törvény készít számunkra. A határon túli magyarság sorsa, küzdelme fennmaradásáért az egész magyarság ügye kell legyen." Dobos László úgy látja, hogy a magyar kormány politikai cselekvése a határon túli magyarság érdekvédelmében erőtlen, ernyedt, s ezt kihasználják az érintett országok vezetői. Dudás Károly még kategorikusabban fogalmazott: a vajdasági magyarságnak jelen pillanatban nincs anyaországa! Markó Béla Dél-Tirolban járt, ahol az autonómia negyven éves kemény munka eredménye. Csoóri Sándor kifejtette: "Nem csak azt várom, hogy Magyarország szót emeljen a határon túli magyarság érdekében, de azt is, hogy a határon túli magyarság elmondja véleményét az anyaországi állapotokról." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

1997. június 16.

Az erdélyi magyarság történelmi küldetése címmel tartott előadást dr. Kötő József, az RMDSZ oktatási, művelődési és egyházügyi ügyvezető alelnöke azon a "Szülőföldünk a Kárpát-medence" című konferencián, amelyet a Magyarok Világszövetsége Veszprém megyei szervezete rendezett 1997. június 14-15-én, Pápán. A népes hallgatóság előtt előadásokat tartott még Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke és Böszörményi István tanár Szlovákiából, Galambos Iréneusz bencés tanár, alsóörsi plébános Ausztriából, Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Göncz László, a Muravidéki Magyar Kulturális Intézet igazgatója és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. A konferencia zárónyilatkozat elfogadásával ért véget, amely síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek egyéni és csoportos jogainak szavatolásáért, a vallásszabadságért, az egyházak elkobzott javainak visszaadásáért, a felekezeti oktatásért, az önkormányzatot biztosító különböző autonómiaformákért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 16., 1049. sz./

1999. május 6.

A Kárpát-medencében működő magyar kulturális ernyőszervezetek, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselői az 1996-ban szervezett budapesti és az 1997-es lendvai kezdeményezést folytatva, május 6-án Szatmárnémetiben tanácskozást tartottak. Ezen a tanácskozáson a következő ajánlásokat fogadták el: 1. Szükségesnek tartják a magyar kulturális szervezetek állandó és folyamatos információcseréjét, azzal a céllal, hogy a szervezetek ismerjék meg egymás tevékenységét, tervezett és megrendezésre kerülő programjait. Ennek az információcserének eszköze lehet a nyomtatott és az elektronikus sajtó, egy évente megjelentetendő programfüzet és az internet. Felkérik a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, hogy honlapján ezeket a programokat helyezze el. 2. Szükségesnek tartják, hogy évente más?más kárpát-medencei országban rendezzenek "szabad fórumot" a feladatok egyeztetésére és az együttműködés megszervezésére. Ezen a "szabad fórumon" mindegyik magyar kulturális "ernyőszervezet" képviseltesse magát, és jelen legyenek azon a magyar kormány illetékes intézményei is. 3. Felkérik a magyar kormányt, hogy az Állandó Magyar Értekezlet létrehozandó kulturális szakosztályának munkájába vonja be a magyar kulturális ernyőszervezeteket és támaszkodjék a kárpát-medencei magyar civil társadalom tevékenységére, vegye figyelembe e szervezetek törekvéseit, ajánlásait. A tanácskozás résztvevői arra törekszenek, hogy olyan információs és szervezeti "hálót" hozzanak létre, amely hatékonyabbá teszi a magyar kulturális szervezetek szolidaritását és együttműködését. A közös nyilatkozat aláírói: Romániából az EMKE Országos Elnöksége, Magyarországról az Anyanyelvi Konferencia, a Magyar Írószövetség, a Magyarok Világszövetsége, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Szlovákiából a Csemadok, Jugoszláviából a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, és Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Szlovéniából a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet képviselői. /Közös nyilatkozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 8./

1999. május 7.

Máj. 7-én Szatmárnémetiben Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke nyitotta meg az V. Jakabffy Napok tudományos tanácskozását. Bárdi Nándor történész, a Teleki Alapítvány tudományos kutatója tartott lebilincselő előadást a romániai magyarság önszerveződéséről. Többek között előadást tartott Székelyhidi Ágoston történész, Pomogáts Béla, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szöllősy-Vágó László, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség főtitkára, Benedek Gyula, szatmárnémeti nyugalmazott statisztikus, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Markó Béla szövetségi elnök, Göncz László szlovéniai történész, az ottani Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet képviselője, Duray Miklós szlovákiai magyar parlamenti képviselő, Bence Lajos szlovéniai történész. /(kereskényi): V. Jakabffy Napok Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 8./ "Magyarország felértékelésével a határon túli magyarság is felértékelődött", mondotta előadásában Szabó Tibor. Hozzátettte: türelmes, de következetes politikával az integráció keretében megvalósulhatnak régiónkban a kisebbségi jogok. A koszovói kérdés megfelelő rendezése az egész térségben kedvezően befolyásolhatja a kisebbségek helyzetét, a demokrácia gyakorlati érvényesülését. A határon túli magyarság esélyei azért is jók, mert ők mindig békés eszközökkel kívántak érvényt szerezni jogaiknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1999. november 20.

November 20-án a tizedik alkalommal megrendezett érmindszenti Ady-zarándoklat alkalmából Adyfalvára sokan érkeztek a Vajdaságból, Magyarországról is. Az Ady-szobor előtt Muzsnay Árpád, az EMKE elnöke, a zarándoklat szervezője ünnepi megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy 1990-ben, amikor első alkalommal gyűltek össze, nem gondolták, hogy reményeiknek csak csekély hányada valósul meg. Gheorghe Buboi, Érkávás polgármestere a "Dunának, Oltnak egy a hangja" költőjének internacionalizmusát méltatta román nyelven. Carol König, a román művelődési minisztérium osztályvezetője kifejtette, hogy csak úgy lehet egészséges bármely ország képzeletbeli teste, ha benne a kisebbségek szabadon lélegezhetnek. Soltész Levente kolozsvári konzul az anyaország nevében köszöntötte az ide elzarándoklókat, majd Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke beszélt, majd Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke arra az Adyra emlékezett, aki látnoki erejével előrevetítette a 20. századi magyarság tragikus sorsfordulóit, az anyaországról leszakított testrészek magyarjainak vergődő harcait is. Számos szervezet, intézmény koszorúzott. /Érmindszenti zarándoklat - tizedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

2000. április 27.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívására, Markó Béla szövetségi elnök RMDSZ-küldöttség élén április 27-28-án látogatást tesz a Vajdaságban, A küldöttség tagjai: Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József államtitkár, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. A látogatás során az RMDSZ-küldöttség megbeszéléseket folytat a VMSZ vezetőivel, valamint részt vesz az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács (IMNT), illetve a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) ülésén. Ez utóbbi esemény alatt sor kerül a VMMSZ és az EMKE közötti együttműködés ünnepélyes aláírására is. A látogatás munkaprogramja szerint az RMDSZ, illetve a VMSZ vezető tisztségviselői lakossági fórumon vesznek részt Szabadkán. /Markó Béla a Vajdaságba látogat. Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2000. május 2.

Ápr. 27-28-án Markó Béla szövetségi elnök vezetésével RMDSZ-küldöttség látogatott a Vajdaságba, eleget téve a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívásának. A küldöttségben részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József államtitkár, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. A két küldöttség megegyezett abban, hogy a kétoldalú kapcsolatokat területi szervezeti szintig rendszeresítik. Az RMDSZ ismertette a kormányzati tevékenységére vonatkozó tapasztalatokat, amelyeket az MVSZ vezetői hasznosíthatnak; megítélésük szerint ugyanis igen valószínű, hogy a VMSZ hasonló helyzetbe kerül a szerbiai demokratikus ellenzék választási győzelme esetén - mondták. A sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: az RMDSZ számos kérdést tekintve elégedetlen a román kormány négy éves tevékenységével, az erdélyi magyarságot érintő számos kérdésben sikerült eredményeket elérnie, főként a kisebbségi intézmények létrehozása, az anyanyelvű oktatás kiszélesítése, a kisebbségi joggyakorlatot célzó törvényi keret megteremtése terén. - A két küldöttség áttekintette az egyetemes magyarság problémáit is, többek között a magyarországi alapítványok nyújtotta segítséget, a Magyar Állandó Értekezlet működését, a magyar közszolgálati médiumok tájékoztatását. A készülő státustörvényről egybehangzóan megállapították: a jogszabálynak elsősorban megengedőnek és nem kirekesztőnek kell lennie. Az RMDSZ és a VMSZ elsősorban a szülőföldön történő anyanyelvű képzést tartja követendőnek. - Az RMDSZ és a vajdasági szervezet képviselői közös lakossági fórumot tartottak Szabadkán. A látogatás másnapján az RMDSZ-küldöttség részt vett a vajdasági Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács (IMNT), valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) ülésén. Ez utóbbi esemény során az VMMSZ és az EMKE együttműködési megállapodást írt alá. A két magyar érdekvédelmi szervezet vezetői ezt követően megkoszorúzták a zentai csata emlékművét. Ápr. 28-án, Zentán aláírták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE) és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) közötti együttműködési megállapodást. A politikai határok által szétszabdalt magyar nemzetrészek országhatárokon átnyúló kézfogása jegyében, a magyar államiság millenniumának évében együttműködési megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség /VMMSZ/. A megállapodás értelmében a két művelődési szervezet kölcsönösen tájékoztatja majd egymást az éves programokról, eljuttatják egymáshoz kulturális eseménynaptárukat, minden évben közösen határozzák meg azt a három rendezvényt, amelyet együttesen szerveznek Erdélyben, a Vajdaságban és az anyaországban, figyelemmel kísérik egymás tevékenységét stb. A felek támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely Magyarországon és annak határain kívül élő nemzetrészek közeledését, együttműködését és kölcsönös megismerését célozza. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 2. - 1712. sz./

2000. november 13.

A Magyarok Világszövetsége Anyaországi Régiójának küldöttei nov. 11-én Budapesten tanácskozást tartottak. A tanácskozás nem kapott helyet az MVSZ székházában Patrubány Miklós elnöktől. Szíjártó István régióelnök szerint Patrubány ezzel újabb törvénytelenséget követett el. Bejelentették: több kulturális szervezet nov. 11-én megalakította a Magyar Kultúra Fórumát, és erről együttműködési megállapodást is kötöttek egymással. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Szlovákiai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Székelyföldi Társaság, az Erdélyi Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Szövetség által létrehozott Magyar Kulturális Fórum nem kíván az MVSZ ellenintézménye lenni, ez kizárólag egy kulturális szövetség - hangzott el az alakuló ülésen. Kötő József oktatásügyi államtitkár, az EMKE elnöke leszögezte, hogy a Magyar Kultúra Fóruma kimondottan a kárpát-medencei magyar közösségek közművelődési fóruma kíván lenni, és semmiképpen nem lép fel olyan széles igénnyel, mint amilyen szerepkört a Magyarok Világszövetségének be kell töltenie. A cél a közművelődéssel foglalkozó egyesületek koordinációja, a magyar-magyar integráció kérdésének megoldása, a kulturális nemzet kialakítása. /Megalakult a Magyar Kultúra Fóruma. Az EMKE is tagja a szervezetnek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2000. november 27.

Nov. 25-én Kolozsváron tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Elöljáróban Kötő József ügyvezető elnök emlékeztetett arra, hogy rendhagyó rendezvényről lesz szó, amelyet a millenniumi ünnepségek jegyében és a konkrét tennivalók előrevetítésének szellemében bonyolítanak le. Kötő József elnöki jelentésében emlékeztetett a nemzettudat ezeréves múltjára, amelyet soha nem lehetett megtörni. Hangsúlyozta, hogy az önvédelem cselekvő korszakába léptek, a mai feltételek közepette lehetséges az új nemzeti kulturális integráció. A közgyűlés elfogadta a Magyar kultúra fóruma elnevezésű együttműködési megállapodást, melyet az EMKE a következő kulturális szervezetekkel kötött: Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (CSEMADOK), Magyarok Székelyföldi Társasága, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. Ennek értelmében közös célkitűzéseik az anyanyelv ápolása és megőrzése, a szülőföld magyar kulturális hagyományainak megóvása és átörökítése, a magyar kulturális élet szervezése és összehangolása, az egyetemes magyarság jeles személyiségei emlékének méltó ápolása. Az EMKE és a CSEMADOK már alá is írtak egy szerződést, melynek kivitelezésével a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt bízták meg. Pillich László ügyvezető igazgató ismertette ennek tartalmát: 2001. január 15-ig a két szervezet adatbázist hoz létre Erdélyben és a Felvidéken, január 31-ig, kölcsönös művész vendégfellépéssel, megrendezik Erdélyben a felvidéki magyar kultúra napját, Felvidéken pedig az erdélyi magyar kultúra napját, évente díjazzák a két közösség kulturális életét, pályázatokra épülő közös költségvetést vezetnek. Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke a gazdasági előrelépést sürgette: enélkül nincs megmaradás! Az EMKE támogatja a csángó nap megszervezését és hagyományossá tételét. Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke ismertette ennek az Erdély-szerte megrendezésre kerülő rendezvénynek a lényegét, hogy ismertté tegyék a csángó kultúra kincseit és az otthonmaradást szorgalmazó üzleti terveikhez szponzorokat szerezzenek. Délután díjátadásokra került sor. Első ízben tiszteletdíjakat nyújtottak át olyan személyiségeknek, akik oktatói, művelődési, tudós munkásságukkal életpéldával szolgáltak környezetüknek. Oklevelet kaptak: Abodi Nagy Béla, Egyed Ákos, Cs. Erdős Tibor, Guttman Mihály, Kallós Zoltán, Lőrincz Lajos, Vencel Árpád, Veress István. Utána tizenheten vehették át az idei EMKE-díjakat. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság szerkesztője Kacsó Sándor-díjban részesült. További kitüntetettek: Janovits Jenő-díj - Boros Zoltán (bukaresti tévé magyar adásának vezetése), Kacsó András-díj - Antal Miklós, post mortem (a Maros és Hargita Népi Együttesek vezetése), Bányai János-díj - Bálint Erzsébet és Bálint Ferenc (inaktelki tájház megteremtése, Gazda Klára); Kun Kocsárd-díj - Zahoránszki Ibolya (máramarosi szórványmagyar kultúra ápolása) és Kálóczy Katalin (határon túli magyarok kulturális életének szervezése), Nagy István-díj - dr. Angi István (zenepedagógia és zeneesztétika), Bánffy Miklós-díj - Ferenczi István (erdélyi magyar színjátszás), Kolozsvári testvérek-díj - Kolozsi Tibor (Bocskai István nagyszalontai köztéri szobra), Kovács György-díj - Szélyes Ferenc (folyamatosan megújuló színészetért), Poór Lili-díj - Fülöp Erzsébet (meggyőző erejű színészet), Kádár Imre-díj - Visky András (korszerű dramaturgia és színházi szakemberképzés), Monoki István-díj - Róth András Lajos (könyvtárosi és tudományos kutatói munka), Kemény János-díj - Figura társulat (a 10 éve megalapított gyergyószentmiklósi színházi tevékenység), Vámszer Géza-díj - Mihály Zita (muzeológus és műemlékvédő munka), Szentgyörgyi István-díj - Puskás György (dicsőszentmártoni öntevékeny színjátszás megszervezése). Az ünnepség a Házsongárdi temetőben a Bánffy-kripta falán elhelyezett Bánffy Miklós-emléktábla leleplezésével és megkoszorúzásával zárult. /Ördög I. Béla: Önvédelmünk cselekvő korszakába léptünk. Átadták a 2000. évi EMKE-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2001. január 24.

Jan. 22-én együttműködési megállapodást írt alá Budapesten a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ), a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, valamint a Magyar Művelődési Intézet (Budapest) és a Magyar Kultúra Alapítvány (Budapest). Örvendetes, hogy együttműködési megállapodást kötöttek a kárpát-medencei magyar kulturális és közművelődési szervezetek vezetői, mert így szervezett keretek között járulhatnak hozzá a térségben élő magyarság politikai és kulturális együttéléséhez - összegezte véleményét Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, az eseményt követő budapesti sajtótájékoztatón. Ugyanakkor előrelépésként értékelte, hogy a jövőben valamennyi szomszédos országban élő magyar szervezet összehangolja munkáját. /Kárpát-medencei magyar kulturális szervezetek konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2001. február 1.

A Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Civil Kollégium szervezésében - Civil Akadémia II. néven jan. 18-19-én folytatódott a határon túli magyar civil szervezetek vezetői számára 1999-ben a Magyar Kollégium által Budapesten beindított szakmai képzés. A Civil Akadémia csak egy töredékét tudja ellátni a szomszédos országokban lévő magyar civil szervezetek által igényelt képzésnek. Távlatilag ennek intézményes keretet kellene kapnia. Az első Civil Akadémián résztvevők a közösségfejlesztéssel mint szakmával ismerkedtek elméleti síkon, a második, gyakorlati tudnivalók megszerzésére irányult. A képzésen olyan szakemberek vettek részt Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország és Szlovénia kulturális civil szervezeteinek küldötteiként, akik az elmúlt tíz évben jelentékeny eredményeket tudtak felmutatni ezen a téren. Erdélyből jelen volt a Domokos Pál Péter Alapítványtól András Mihály elnök Csíkszeredából (Hargita Állami Székely Népi Együttes igazgatója), az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványtól Egri István ügyvezető igazgató Kolozsvárról, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesületétől Musát Gyula alelnök Sepsiszentgyörgyről (Kovászna Megyei Művelődési Intézet szakreferense), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványtól Pillich László ügyvezető elnök Kolozsvárról és a szamosújvári Téka Művelődési Alapítványtól Póka Enikő gazdasági felelős. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségtől (Csemadok) részt vett a Galántai Választmány vezetője, Mézes Rudolf és a Dunaszerdahelyi Választmány vezetője, Huszár László, aki a Csemadok erdélyi kapcsolatainak egyik alapembere, illetve Hogya György, a királyhelmeci Majláth Kör elnöke és az ugyancsak Királyhelmecen működő Mécs László Népfőiskolától Ivanega Iván elnök. Jelen volt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alelnöke, Hajnal Jenő (Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója Zentáról), a Vajdasági Magyar Folklórközponttól pedig Nagy István szakmai tanácsadó Szabadkáról. A szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet küldötte Patyi Zoltán volt Lendváról. - Most mindegyik régió képviseltette magát. Jelenleg folyik a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetekről adatbázist létrehozása, melyet internetre is felvisznek. /Guther M. Ibolya: Civil Akadémia II. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2001. május 22.

Május 18-án Szatmárnémetiben tanácskoztak a Kárpát-medence magyar közművelődési ernyőszervezetei. Összeállították a kárpát-medencei művelődési eseménynaptárt és kérték a köz- és magánalapítványok kuratóriumait, hogy kiemelt módon támogassák az eseménynaptárban szereplő rendezvényeket. - A résztvevők elhatározták, hogy kialakítják a kárpát-medencei magyar közművelődési mozgalom koordinációját. A koordinációs munka megszervezésére és ellátására a jelenlevők felkérték a Határon Túli Magyarok Hivatalát. - A testület elhatározta, hogy évenként más-más régióban tanácskozik, s ennek keretében elfogadják a következő évi eseménynaptárt, ajánlásokat tesznek a kulturális stratégia végrehajtását illetően, és elkészítik közös pályázataikat a kárpát-medencei méretű rendezvényekre vonatkozóan. A tanácskozó testület kinyilvánította szándékát, hogy várja további szervezetek csatlakozását a kezdeményezéshez. (Kelemen László Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Kötő József EMKE, Pillich László Heltai Alapítvány, Fodor István Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Balogh Ferenc Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Pomogáts Béla Magyar Írószövetség, Kramarics Dóra Magyar Kultúra Alapítvány, Földiák András Magyar Művelődési Intézet, Göncz László Muravidéki Magyar Nemzetiségű Művelődési Intézet, Beder Tibor Székelyföldi Magyarok Társasága, Dudás Károly Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség) /Közművelődési ernyőszervezetek zárónyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./

2004. június 22.

Jún. 20-án, vasárnap befejeződött Budakalászon a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek háromnapos fóruma. Az idei találkozón 86 civil szervezet képviselője volt jelen Romániából, Szlovákiából, Szerbia-Montenegróból, Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából. Egyes meghívott előadók nem jöttek el, vagy másokat küldtek maguk helyett. Ezért a fórum egyik témája, a Kárpát-medencei kisebbségi ernyőszervezetek (EMKE – Románia, CSEMADOK – Szlovákia, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség – Szerbia és Montenegró, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség – Ukrajna, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége – Horvátország, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Szlovénia, Burgenlandi Magyar Kultúregyesület – Ausztria stb.) bemutatása csak részben valósult meg. A fórumon előadást tartott dr. Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Lakatos Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának vezetője, valamint Egyed Albert, a Magyar Művelődési Intézet Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője. Romhányi Andrást a Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője, a fórum főszervezője hangsúlyozta, a budakalászi találkozó egyik legnagyobb érdeme az, hogy folytatódik. Elégedetten zárhatják az idei találkozót. A tanácskozás összegzéseként a mintegy kilencven résztvevő zárónyilatkozatot fogadott el. /Péterszabó Ilona: Kárpát-medencei közművelődési tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ A zárónyilatkozat szerint a fórum tudatosította, hogy a kisebbségi lét pozitívumként, többletként is jelentkezhet. Szükségesnek tartják az anyanyelvű, szakmai képzést és továbbképzést. Szükséges az ifjúság fokozottabb részvétele a civil szervezetek életében. /A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2006. április 4.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) Erdélyi Köre március 31. és április 2-e között tartotta soros konferenciáját a kalotaszegi Nagypetri vendégházában Közösség – szétszóródás – lelki hazatérés témakörben. Vetési László, a szórványok apostola a református egyház gyülekezeteinek megfogyatkozásáról és az épített örökség pusztulásáról tartott vetítéses előadást, Dávid Gyula irodalomtörténész Kós Károly örökségéről és transzszilvanizmusáról értekezett, Szegedi László, Kőhalom neves lelkipásztora az általa tizenöt év alatt felépített szórványkollégiumról és az elesett sorsú gyermekek megmentéséről számolt be. Veres-Kovács Attila az idegenben otthont kereső, óceánokon túli magyarok életéről beszélt. A konferencia résztvevői sürgető feladatként fogalmazták meg: eljött az ideje a lelki építkezésnek, a módszeres és intézményesített értékmentésnek. Örömmel üdvözölték az EPMSZ vajdasági testvérszervezete megalakulását a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség égisze alatt, amely május 5-7. között tartja első konferenciáját A szecesszió Szabadkán címmel. /Veres-Kovács Attila: Szabadegyetemi Napok – 2006, Nagypetri. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 4./

2006. augusztus 30.

Tizenegyedik alkalommal tartották meg a szlovéniai Alsólendván, augusztus 24–27. között, a Kárpát-medencei Magyar Művelődési Napokat. A rendezvénysorozatot immár harmadik alkalommal szervezték Magyarországon kívül, régen a Magyar Kultúra Alapítvány égisze alatt Budapesten a Várban, a Szentháromság tér adott otthont e rangos fesztivál jellegű programsorozatnak. Felvidék (Révkomárom, 2004), Vajdaság (Zenta, 2005) után az idén a muravidéki Alsólendva várta a magyar határon kívülről érkezett kulturális csoportokat. Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Burgenland, Muravidék és a horvátországi magyar közösség közművelődési ernyőszervezetei vettek részt a program összeállításában. A rendezvény házigazdája a helybéli Magyar Művelődési Intézet volt. Erdély részéről az EMKE volt a társszervező. A rendezvénysorozat keretében a különböző régiókból érkezett művelődési csoportok színházi produkciókkal, zenés irodalmi összeállításokkal, film- és könyvbemutatókkal, népdalok és népi táncok előadásával szórakoztatták a helybéli magyar közönséget. Nagy sikerrel szerepelt a Zurboló néptáncokkal. Hamar a közönség kedvence lett Érsek Csaba Sándor gyimesi és moldvai csángó népdalaival. Megrendezték az Eszmecsere a határon túli magyar kultúráról című tanácskozást, ahol nemcsak a különböző régiók ernyőszervezeteinek a képviselői vettek részt, de a magyarországi új és leköszönő, határon túli ügyekkel foglalkozó, intézmények képviseletei is jelen voltak, mint az Oktatási és Művelődési Minisztérium, az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia. A rendezvény közös záródokumentum elfogadásával ért véget, amelyet a különböző magyarországi és határon túli régiók intézményeihez fognak eljuttatni a szervezők. /Dáné Tibor Kálmán: Kárpát-medencei Magyar Művelődési Napok Alsólendván. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Az elfogadott állásfoglalás: Zárónyilatkozat 1. Ismételten bebizonyosodott, hogy a magyar kultúra egy és oszthatatlan, tekintet nélkül arra, hogy milyen földrajzi-államigazgatási keretek között nyilvánul meg. Ezért rendkívül fontos, hogy Magyarország döntéshozó testületei ennek értelmében döntsenek stratégiai, szervezeti és anyagi kérdésekről. 2. Az illetékes magyar állami szervek a szomszédos államokkal történő bilaterális kapcsolatok keretében fordítsanak külön figyelmet az adott országban élő magyar közösség nemzeti és kulturális jogainak tényleges megvalósulására. 3. A Magyarország határain túl élő magyar közösségek kulturális tevékenységük keretében érvényesíteni kívánják a szakmaiság, a tevékenységek szervezésénél a fontossági sorrend betartásának és a helyi sajátosságok érvényesítésének az elvét. E tekintetben előrelépést kizárólag a magyarországi állami szervekkel és a szakintézményekkel karöltve lehet elérni. 4. Az illetékes magyarországi állami szervek a határon túli magyar kultúra támogatása során legyenek tekintettel a helyi sajátosságokra, amelynek feltétele a régiókban tevékenykedő legitim kulturális szakemberek és képviselők álláspontjának ismerete és figyelembe vétele. Minél rövidebb időn belül el kellene jutni a szubszidiaritás elvének lehető legteljesebb megvalósításához. 5. Létfontosságú követelmény, hogy a határon túli magyar kultúra támogatási kerete ne szűküljön, mi több, reális és stratégiailag indokolt program szerint szükségszerű annak fokozatos növelése. A jövőbeni támogatáspolitika szempontjából nagyon fontos az egyre jobban hozzáférhető európai keretek igénybevétele. Másrészt úgyszintén fontos, hogy a határon túli magyar kultúra segítése, támogatása jól szervezett és szakszerűen működő magyarországi intézmények, alapítványok révén valósuljon meg. 6. Az adott helyzetben rendkívül fontos, hogy a jelenleg legveszélyeztetettebb határon túli magyar közösségek (Vajdaság, Kárpátalja) az illetékes magyar állami szervek és szakintézmények megkülönböztetett figyelmét és támogatását élvezzék. Alsólendva, 2006. augusztus 27. Csemadok – Görföl Jenő, főtitkár; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület – Dáné Tibor Kálmán, ügyvezető elnök; Horvátországi Magyarok Szövetsége – Csörgits József; Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége – Dupka György, elnök; Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Alsólendva – Göncz László, igazgató; Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség – Dudás Károly, elnök. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2006. november 10.

A magyar szolidaritási ünnepségen, a Budavárban a Háromszék napilap főszerkesztője, Farkas Árpád révén átvehette az idei Bethlen Gábor-díjat. Bakos Istvánnak, a kuratórium elnökének felvezető szövege szerint Székelyföld és a magyar közösség hiteles tájékoztatásáért kapták a díjat. Az autonómia a kitüntetés-átadások alapszavaként is értelmezhető. Az idei Tamási Áron-díjat Ferenczes István nyerte el, a székelyföldi, a Székelyföld és a Moldvai Magyarság költő-főszerkesztője, s Sylvester Lajos Teleki Pál-érdemérmet kapott, mindez az erdélyi térségnek az autonómiaigényét emelte az érdeklődés középpontjába. A budapesti érdeklődésnek a kisugárzása eléri a világ legtávolabb lévő tájait is, ahol magyarok élnek. Az idei Márton Áron-díjat Sisa István, Egyesült Államokban élő közíró kapta, a budapesti Magyar Kultúra Alapítvány és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség társaságában. A Teleki Pál Emlékérem esetében. jelen van Ausztrália, Latin-Amerika, Észak-Amerika, Európa, a Kárpát-medence egésze, és a kurátorok nyitottságára jellemző, hogy a Trianon 86. évfordulóján Rieger Tibor szobrászművész Teleki-érdeméremmel jutalmazott 18 anyaországi kitüntetett mellé előbb 15 határon túli és nyugati szórványban élő magyar neve társult, akikhez a kitüntetések átadását megelőző napokban a Vértesaljai László atya neve is, Rómában és a forradalom 50. évében végzett magyarságszolgálata révén. Piotr Górecki pedig a Lengyel TV október 23-i hiteles tudósításáért és emberjogi kiállásáért kapott érdemérmet. Mindez a legkevésbé a magyarhoni sajtót érdekelte. /Sylvester Lajos: Díjat kapni öröm. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

2007. szeptember 15.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szervezésében szeptember 20–23. között Kolozsváron rendezik meg a XII. Kárpát-Medencei Magyar Kulturális Napokat. Kötő József elnök és Dáné Tibor Kálmán ügyvezető igazgató ismertette a részleteket. A rendezvénysorozat hagyományosan a Kárpát-medencei magyar művelődési szervezetek (EMKE, Csemadok, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség) együttműködésével valósul meg. Minden évben más-más régióban rendezik meg. Tavaly a muravidéki Lendván tartották, idén Kolozsváron és néhány környező településen lesz. A közművelődési seregszemle felöleli minden régió adott évi kulturális termésének a javát, színes és értékes képzőművészeti és hagyományőrző kínálatot tár a mindenkori helyi és Kárpát-medencei közönség elé. A rendezők 60-80 határon túli, és 60 hazai részvevőre számítanak. /Ördög I. Béla: Magyar kisebbségi közművelődési seregszemle. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2008. március 20.

Budapesten tartotta ülését a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). Ezen, többek között bejelentették, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének segítségét kérik Székelyföld területi autonómiájának elérése érdekében. A tanács ülésén az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségen kívül valamennyi jelentős határon túli politikai szervezet képviseltette magát. Tőkés László független európai parlamenti képviselő örömét fejezte ki amiatt, hogy egyre bővül a magyarság törekvéseiért küzdők köre, azaz a felvidéki után immár a délvidéki magyar szervezetek esetében is tapintható a nagyobb összefogás és jelenlét. A KMAT egyik leglényegesebb közös céljaként említették a nemzeti önazonosság megőrzését, és a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómiák rendszerének kiépítését. Tőkés László beszélt arról, hogy a magyarok által lakott országokban szinte mindenütt erősödik a magyarellenesség. Az utóbbi napokban ez már nem csak verbális agresszió, hanem tettlegesség formájában is megnyilvánul. Ennek kapcsán Tőkés László ismételten felhívta a figyelmet a csángókat érő, többféle módon megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetésre. A KMAT korábbi elnökének, Jakab Sándor mandátumának lejártával a tagok egyhangúan Tőkés Lászlót választották a szervezet új elnökévé Tőkés László lett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács elnöke. = Erdély. ma, márc. 20./ A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) a bukaresti NATO-csúcs alkalmából a tagországokhoz fordul azzal, tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus autonómiatörekvések támogatását – közölte Tőkés László, a határon túli magyar szervezeteket tömörítő szervezet március 19-én megválasztott elnöke budapesti sajtótájékoztatóján. Tőkés László EP-képviselő ismertette a KMAT frissen kiadott állásfoglalását, amely az említett kérésen túl tartalmazza azt is, hogy szorgalmazzák az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének kidolgozását, és ennek előmozdítására kérik az Európai Parlament magyar képviselőit. A négy éve alakult szervezet, a KMAT mostani, Budapesten tartott ülésén a résztvevők elhatározták, támogatják a Székely Nemzeti Tanácsnak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez intézett felkérését, és az ahhoz kapcsolódó, Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó Memorandumot. A KMAT a különböző autonómiakoncepciók egyeztetése és nemzetközi képviselete céljából egy szakmai munkacsoport létrehozásáról is megállapodott, valamint reményét fejezte ki aziránt, hogy a soron következő romániai és szerbiai választásokon az autonómia ügye iránt elkötelezett magyar színekben induló képviselők jutnak majd mandátumhoz. A tanács tagjai mindemellett elítélik a Kárpát-medencében egyre erősödő magyarellenességet, ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet a csángók hátrányos, és még mindig megoldatlan helyzetére. Ez ellen közös – magyar és nemzetközi – fellépést szorgalmaznak. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülésén az RMDSZ-t Szép Gyula ügyvezető alelnök képviselte. Jelen voltak az Erdélyi és a Székely Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Demokratikus Szövetség, a Vajdasági Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Horvátországi Magyar Demokratikus Szövetség képviselői is. „Az RMDSZ már több éve világosan megfogalmazta az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, amit az eltérő régiókban különbözőképpen lehet majd megvalósítani” – nyilatkozta a lapnak Szép Gyula. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: NATO-segítség az autonómiához. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998