udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Vajdasagi Magyarok Demokratikus Kozossege/Szovetsege /VMDK/VMDSZ/

1991. október 6.

Aradon mintegy tízezren gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a szabadságharc vértanúiról. Először ökumenikus istentiszteletet tartottak, többek között Tőkés László püspök és Emilian Ardaleanul aradi ortodox püspök részvételével. A megemlékezések történetében először vett részt ortodox püspök. Beszédet mondott Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke és Tokay György RMDSZ-képviselő. Az emlékezésen szép számban voltak jelen csendőrök, antiterrorista kommandósok, mindez félelmet keltett. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Jelen volt Rudas Ernő nagykövet, több magyarországi politikai párt, a Magyarok Világszövetsége és más szervezetek képviseltették magukat. Részt vettek a koszorúzáson a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselői, viszont az Arad megyei prefektúra és a polgármesteri hivatal távol maradt a megemlékezésről. /MTI/

1992. február 18.

Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja sorravette az autonómia ellenzőinek érveit és kitért az egységbontásra. Az ellenérvek: 1. a románságot nem készítették fel az autonómiára. A "magunk követeléseinek megfogalmazása ránk tartozik". Referendum útján kell megkérdezni a székelységet, akarja-e az önrendelkezést. 2. Az idő alkalmatlanságának érve. A román kormány egyre kevesebb megértést tanúsít: alkotmányban megfogalmazták, hogy nem tekintik politikai tényezőnek az erdélyi magyarokat, az alkotmány nem ismeri el a kollektív jogokat, nem ismeri el, hogy Románia többnemzetiségű állam. Tudnivaló volt, hogy a "Kovászna-Hargita jelentés" közzétételével magyarellenes gyűlölethullám indult el. Nos, ekkor lett volna időszerű előállni az autonómiával? 3. A törvénytelenség érve. Ez már megdőlt az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa 1991. okt. 5-i ülésén. Az autonómia kialakítását az új helyhatósági törvény nem teszi lehetővé. Ezért lett volna szükség a referendumra. 4. A politikai kényszert ellenző érv szerint ajánlatos a jugoszláv példából tanulni. Valójában a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/ referendum révén kinyilvánított véleményét a katonáskodásról. Kárpátalja magyarsága területi autonómiát követel. 5. A parlamenti-szenátusi érv: a székely autonómia ügye megnehezítette az RMDSZ-képviselők és szenátorok munkáját. Valójában az új alkotmány, az új helyhatósági törvény nem az autonómia-követelés miatt született meg. 6. A külföldi elutasítás érve: nem felel meg a valóságnak, hogy az USA hivatalos külpolitikája elutasította volna az agyagfalvi kísérletet, mint ahogy nem utasította el az Európa Tanács vagy Magyarország kormánya sem. Persze Magyarországon a szabad demokraták /SZDSZ/ és a neokommunisták táborából egyesek kifejezték nemtetszésüket. Viszont a szomszédos országok magyar érdekvédelmi szervezetei kiálltak az autonómiát kezdeményezők mellett. Az autonómia-válság tetőzésekor Agyagfalván egymást érték a harckocsik, a kormányfő pedig betiltotta a szabadtéri agyagfalvi megemlékezést, ezért a Székelyföldi Politikai Csoport lemond a népgyűlésről, helyette közölték az agyagfalvi népgyűlés résztvevőinek küldött üdvözletet, amelyet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében Dupka György, az Együttélés Politikai Mozgalom nevében Duray Miklós, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nevében Hódi Sándor írt alá. - Az RMDSZ több vezetője elítélte, felelőtlennek, szerencsétlennek nevezte a Székelyföldi Politikai Csoport autonómia-törekvését. A Székelyföldi Politikai Csoport nem az RMDSZ nevében, hanem minden alkalommal a maga nevében fogalmazta meg véleményét. /Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportjának epilógusa az autonómiáról és az egységbontásról. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 18. - márc. 3. - 7-8. sz./ Amikor Agyagfalva környékén harckocsik voltak, megjött a sorstársak üzenete:

1993. július 23.

A kisebbségi autonómiák lehetőségeiről és az együttműködés intézményesítéséről kezdenek tárgyalásokat Kolozsváron az RMDSZ és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/ vezetői. A VMDK küldöttsége jún. 23-án érkezik Kolozsvárra Ágoston András elnök vezetésével. Markó Bélával megvitatják majd a kisebbségi autonómiatörekvések esélyeit is. /RMDSZ-VMDK csúcs az autonómiáról. = Népszabadság, júl. 23./

1993. szeptember 10.

Antall József miniszterelnök szept. 10-én hivatalában fogadta a legnagyobb, határon túli magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőit: Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, Csáky Pált, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti frakciójának vezetőjét, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét és Milován Sándort, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökét. A találkozón, melyre a Balladur-terv néven ismertté vált kezdeményezés miatt, a határon túli magyar vezetők kérésére került sor, értékelték a tervezet által nyújtott lehetőségeket a kisebbségi magyar közösségek demokratikus törekvéseinek megvalósítására. A Balladur-terv eljut a kisebbségekkel kapcsolatban a kollektív jogokig. A résztvevők egyetértettek abban, hogy tárgyalások kezdődjenek az érintett kormányok és a kisebbségek legitim képviselői között. A találkozón jelen volt Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. "Az RMDSZ maga alakítja ki a koncepcióját, amihez természetesen politikai támogatást kér és kap a magyar politikai pártoktól és intézményektől, akárcsak az európai szervezetektől"- jelentette ki Markó Béla azokra a romániai vádakra reagálva, hogy a szövetséget Budapestről irányítják. /Antall József magyar kisebbségi vezetőkkel tárgyalt. = Új Magyarország, szept. 11./

1994. február 11.

Febr. 11-én Budapesten Boross Péter miniszterelnök fogadta a határon túli magyar szervezetek vezetőit. A találkozáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Duray Miklós, az Együttélés, Bugár Béla, az MKDM, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége /KMKSZ/, Pasza Árpád, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Pozsonec Mária, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség elnöke, továbbá Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Boross Péter leszögezte, hogy a kárpát-medencei őshonos magyarság vonatkozásában Antall József néhai miniszterelnök felfogását kívánja követni. A magyar kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a határon túli magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. A tárgyaló felek leszögezték, hogy ez a kapcsolat már eddig is nagyban hozzájárult a közép-európai térség stabilitásának megerősítéséhez. Megállapították: ez a politika teremtette meg annak alapját, hogy térségünkben a XX. század folyamán felhalmozódott megoldatlan problémák, az ebből szármató válságjelenségek, a nemzeti kizárólagosságra irányuló törekvések, a türelmetlenség, a magyarellenesség és a politikai visszarendeződési folyamatok ellenére a határon túli magyarság megőrizhette politikai józanságát, elkötelezettségét a pluralizmus és a parlamenti demokrácia mellett. A határon túli magyar vezetők kifejtették, továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, illetve közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok számbeli többségben lévő nemzeteivel. Ennek érdekében demokratikus eszközökkel kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat, mindenekelőtt szabadon választott saját képviseletei testületeiken keresztül, amelyek a közösséget, illetve az általa lakott területeket érintő kérdésekben önálló döntési joggal bírnak. Boross Péter miniszterelnök kifejtette: a legitim magyar szervezetek által megfogalmazott elvek teljes mértékben összhangban állnak az európai integráció alapeszméivel és a maastrichti szerződésben megfogalmazottakkal. Az érintett közösségek helyzetének rendezésére kidolgozott konkrét tervezetekhez hasonló modellek számos esetben bizonyultak működőképesnek Európában, ezért a Magyar Köztársaság kormánya a határon túli magyarok ezen jogos törekvéseit teljes egészében, minden rendelkezésre álló legitim eszközzel támogatja. A találkozó résztvevői értékelték az európai közösségek által tett eddigi erőfeszítéseket az Európai Stabilitási Egyezmény létrehozására. Megállapították, hogy az ilyen egyezmény csak akkor töltheti be küldetését Közép- és Kelet-Európa stabilizálásában, ha az egyes országok kormányai és az érintett közösségek legitim képviselői között jön létre megegyezés az adott közösségek jogállását illetően. A Magyar Köztársaság kormánya úgy ítéli meg, hogy ez megteremthet megfelelő feltételeket a térségben a stabilitás hosszú távon biztosítani hivatott kétoldalú egyezményekre irányuló tárgyalásokra is. Az érintettek megállapították, hogy mind a kormányok és a magyar közösségek szervezetei, mind a Magyarország és az illető ország közötti kapcsolatokban jelentős pozitív lépések történtek Horvátország, Szlovénia és Ukrajna vonatkozásában. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a határon túli magyar közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a magyar állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16., Új Magyarország, Magyar Nemzet, febr. 12., Kormányszóvői Iroda közleménye/

1994. augusztus 18.

A Független Kisgazdapárt kezdeményezésére ülnek tárgyalóasztalhoz aug. 18-19-én Budapesten a határon túli magyarok képviselői, melyre a pártvezetők, politikusok, a magyar emigráció jeles tagjai, kisebbségi és emberi jogi szakértők kaptak meghívást. A Szent István 1994 nevű konferencián először Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke szólalt fel, aki szerint olyan multilaterális szerződéseket kell kötni, amelyekben a nagyhatalmak garantálják a dokumentumok betartását. A magyar kormánynak nem szabad túlzásba vinni az engedékenységét, jelentette ki Popély Gyula, a szlovákiai Magyar Néppárt elnöke. Marácz László, a Hollandiai Magyar Szövetség elnöke szerint a magyar kormány nincs felhatalmazva arra, hogy a magyarság nevében beszéljen. Mester Zsolt erdélyi professzor Tőkés László levelét olvasta fel, eszerint az alapszerződések kérdése az összmagyarság ügye. Nemzetpolitikai stratégiát kell kidolgozni. Ágoston András, a VMDK /Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke szerint a magyar politikai színtéren nincsenek olyan erők, amelyek az autonómiakoncepciók alálicitálnának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18., 20./ A Szent István 1994 című budapesti tanácskozás végén a jelenlevők létrehoztak egy nemzetstratégiai bizottságot, amely a magyarság számára sorsdöntő kérdésekben foglal majd állást. /Magyar Nemzet, aug. 22./

1998. június 13.

A magyarság érdekében kifejtett tevékenységéért Szörényi Levente zeneszerzőt tüntetik ki a kisvárdai Tőkés László Alapítvány idei egyéni díjával, melyet június 16-án Kisvárdán adnak át. A Tőkés László Alapítvány egyéni díját eddig öt alkalommal adták ki. A díjazottak között van Gelu Peteanu /elhunyt/ román író és műfordító, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Sára Sándor, a Duna Televízió elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke és Benkő Samu művelődéstörténész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), jún.13./

1999. november 10.

Nov. 10-én, egy nappal a magyar-magyar csúcs előtt az MSZP képviselői sajtóértekezleten fogalmazták meg fenntartásaikat az értekezleten elfogadásra előkészített dokumentumokkal kapcsolatban. Szerintük az értekezlet nem képviseli teljes mértékben a kárpát-medencei magyarságot, mert most sem hívták meg az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségét, a Horvátországi Magyarok Szövetségét, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét és a Csemadokot. Tabajdi Csaba szerint probléma az is, hogy a Fideszhez közelálló tiszteletbeli elnökök (Duray, Tőkés) játsszák a főszerepet, s megfigyelhető egy Markó kontra Tőkés megosztási törekvés is. Az MSZP jelezte: amennyiben kifogásait nem veszik figyelembe, nem írja alá a zárónyilatkozatot. /Fenntartások a MÁÉRT előestéjén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2003. augusztus 9.

A kettős állampolgárság bevezetésének támogatására kérte öt vajdasági magyar párt és mozgalom /Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom és a Kereszténydemokrata Európa-mozgalom/ Mádl Ferenc államfőt, Medgyessy Péter kormányfőt és Szili Katalin házelnököt. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség szerint a kettős állampolgárság hosszú távon a kárpátaljai magyarság szempontjából is megoldást jelenthet az akadálytalan kapcsolattartásra Magyarországgal. A levélhez csatolták a kettős állampolgárságot támogatók aláírását is. Eddig mintegy négyezer aláírás gyűlt össze - közölte Ágoston András, az aláírásgyűjtést kezdeményező Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke. A kettős állampolgárság bevezetése iránti igény alátámasztására az aláírásgyűjtés teljes anyagát is elküldik Budapestre. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szabadság című kolozsvári lapnak kijelentette, az RMDSZ is szívesen tárgyal a határon túli magyaroknak biztosítandó kettős állampolgárság kérdéséről, de ebben az ügyben a döntés alapvetően a magyar kormányon múlik. Kovács László külügyminiszter korábban úgy fogalmazott: a magyar kormány kész szakértői tárgyalásokat folytatni a kettős állampolgárság kiterjesztéséről a határon túli magyar szervezetekkel, a szomszédos országok kormányaival és az Európai Unióval." /S. M. L.: Vajdasági egység. Kárpátalján üdvözlik a kezdeményezést. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

2004. január 29.

Az eljövendő választásokon való közös fellépésre szólította a délvidéki magyar pártokat a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). A VMSZ két alelnöke, Bunyik Zoltán vajdasági oktatási és művelődési miniszter és Egeresi Sándor tartományi parlamenti alelnök Újvidéken tartott közös sajtótájékoztatóján tette közzé a legnagyobb délvidéki magyar párt felhívását. A választáson a VMSZ mellett a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom és a Kereszténydemokrata Európa-mozgalom is részt vett a 19 kisebbségi és regionális pártot tömörítő Együtt a toleranciáért nevű választási koalícióban. Két párt – a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége – ebből kimaradt, az előbbi a VMSZ-től külön indult a választáson, az utóbbi pedig bojkottra szólította a délvidéki magyarságot. /A VMSZ közös fellépésre szólítja a magyar pártokat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./

2004. november 15.

A kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot fogadott el a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezeteinek többsége Budapesten. A dokumentumot a két kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége nem írta alá. A nyilatkozat szövege: A Magyar Állandó Értekezlet alábbi tagszervezetei a kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatban a következő nyilatkozatot teszik. 1. Felkérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-i népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. 2. Kijelentjük, hogy a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. 3. Felkérjük a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot próbál szítani a határon túli magyarsággal szemben. 4. Sikeres népszavazás esetén felkérjük a Magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. Aláíró szervezetek: Markó Béla, Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bugár Béla, Magyar Koalíció Pártja Kasza József, Vajdasági Magyar Szövetség Ágoston András, Vajdasági Magyar Demokrata Párt Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Gajdos István, Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Juhász Sándor, Magyar Egyesületek Szövetsége Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Hámos László, Hungarian Human Rights Foundation Deák Ernő, Észak- és Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetsége Léh Tibor, Magyarok Világszövetségének Nyugati Régiója Orbán Viktor, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Dávid Ibolya, Magyar Demokrata Fórum /A kettős állampolgárságot támogató nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

2004. december 14.

A népszavazás arra volt jó, hogy a határon túliaknak még nagyobb öntudatot adjon, szögezte le Somogyi Botond. A népszavazás sok mindenkit megmozgatott. Megszólaltak az ausztráliai és amerikai magyarok, a nyugat-európaiak és a Kárpát-medence anyaországon kívüli magyarjai, az egyházak, az ifjúsági szervezetek, egyesületek, társulások, szövetségek, írók, költők, tudósok, és a felsorolásnak itt még nincs vége. Egymás mellé állt az RMDSZ és az MPSZ, a délvidéki VMDK és VMSZ, a két kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet, a felvidéki magyar pártok, a horvátországi és szlovéniai magyarok képviselői. De igenre buzdítottak Magyarországon a jobboldali parlamenti és nem parlamenti pártok, valamint az egyházak mellett számos közéleti személyiség az államfőt is beleértve, a professzorok Battyhányi Köre, közéleti személyiségek, egy napra abbahagyta az ellenségeskedést az örök rivális FTC és Újpest labdarúgócsapata is.   És mindez mégsem volt elég. E nagyszerű összefogást sikerült meghiúsítania a két kormányzópárt néhány vezető tagjának. Akik mögött ott áll a pénz, a média, a manipuláláshoz szükséges összes eszköz. Ideje lenne tenni valamit. /Somogyi Botond: Mire volt jó? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

2006. augusztus 1.

Sikeres kezdeményezés főszervezője Bácsfainé Hévizi Józsa történelem szakos tanárnő, autonómiakutató, aki első alkalommal szervezte meg az autonómiavetélkedőt Európai integráció és önigazgatás címmel gimnazista fiatalok számára július 6-án Budapesten, a Szent Margit Gimnázium dísztermében. A mintegy 34 csapatból a legjobb hat mérte össze erejét a döntőn. Csoportok érkeztek Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és Nagykőrösről. A tanárnő fontosnak tartja a helyes nemzeti önértékelés kibontakoztatását a területi, egyházi és kulturális autonómiatípusok bemutatásával. A diákok felkészülését két könyv segítette: Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnökének műve: Autonómiák és autonómiatörekvések, illetve a tanárnő saját könyve: Autonómiatípusok Magyarországon és Európában. Az autonómiaverseny zsűritagjai között neves politikusok ültek: Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokrata Szövetségének elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyar Demokrata Közösség elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, valamint Lipcsey Ildikó kandidátus történész. A gimnazista diákok felkészültségét mutatta, hogy mindegyik csoport bemutatta saját térségének adottságait, valamint többszintű autonómiamodelleket dolgoztak ki a fiatalok a helyi adottságok figyelembevételével. A versenyt a Beregszászi Magyar Gimnázium csapata nyerte, második helyezést ért el a nagyváradi Ady Endre Líceum csapata, harmadikként végeztek a Baróti Szabó Dávid Középiskola tanulói. A győztes csapatok Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fórum elnökének felajánlására lakiteleki üdülést nyertek, valamint részvételt a kiskunmajsai ’56-os táborban.  A verseny társszervezője az Erdélyi Szövetség, Lipcsey Ildikó vezetésével. /Frigyesy Ágnes: Autonómiaverseny a Szent Margit Gimnáziumban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 1./

2006. szeptember 18.

Jogutód nélkül megszűntnek tekinti a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), ezért új, összmagyar szándékú érdekérvényesítő és érdekegyeztető fórum létrehozásáról tanácskozott a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Budapesten, a Magyarok Házában. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a rendezvényre meghívtak valamennyi kárpát-medencei nagyobb magyar pártot és szervezetet, de azok többsége nem válaszolt. Patrubány Miklós a 16 szavazóképes résztvevő közül kiemelte a Székely Nemzeti Tanácsot, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot, valamint az Erdélyi Magyar Polgári Szövetséget. Hozzáfűzte, hogy két ifjúsági szervezet is elfogadta a meghívást: a Hatvannégy Vármegye Mozgalom, valamint az Erdélyi Magyar Ifjúság. A létrehozandó új szervezetnek még nincs neve, eddig népszerű az Új Magyar-Magyar Csúcs vagy az Új Magyar Csúcs kifejezés – jelezte. Az MVSZ elnöke sérelmezte a Határon Túli Magyarok Hivatalának jogutód nélküli megszüntetését is. /Máért-utódot szülne az MVSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2007. január 15.

A délvidéki magyar pártok nemcsak szerb vetélytársaikkal, hanem egymással is megküzdenek a hét végi szerbiai parlamenti választásokon – a három vajdasági párt két listát állított a megmérettetésre. A legnagyobb vajdasági magyar politikai alakulat, a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) az elsők között nyújtotta be 250 képviselőjelöltjének névsorát a központi választási bizottságnak. Ágoston András Vajdasági Magyar Demokrata Pártja (VMDP) és a Páll Sándor vezette Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) Magyar Összefogás Koalíció (MÖK) néven lépett szövetségre, s 92 képviselőjelöltet állított. Valamivel több mint tíz év után tehát a vajdasági magyar politikai erők újból összemérhetik az erejüket, kiderülhet, hogy melyiküknek milyen a tényleges támogatottsága. Utoljára erre 1996 végén került sor, amikor a két évvel korábban alakult VMSZ fölényes győzelmet aratott az akkor még Ágoston András vezette VMDK fölött, elnyerve a több mint százezer magyar szavazó zömének a voksát. Négy évvel később viszont már a VMSZ a demokratikus ellenzék pártjaival közös listán indult, s került be a parlamentbe, 2003 decemberében pedig vajdasági és közép-szerbiai szerb pártokkal, valamint egy dél-szerbiai bosnyák párttal alkotott koalíciót, amelynek nem sikerült átlépnie a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Mirnics Károly szociológus kijelentette, hogy a magyar politikai erők széthúzása a szerb pártoknak kedvez. /Választások Szerbiában: egymás ellen is küzdenek a vajdasági magyar pártok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2007. március 3.

Az erdélyi magyar egység gondolata határozta meg a nyolcadik RMDSZ-kongresszus első vitanapját. Többen szóvá tették a májusban sorra kerülő Európai Parlamenti választások fontosságát, annak veszélyét, hogy a megosztottság miatt az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül maradhat. Erre a magyarországi pártok küldöttjei is reflektáltak. A viták során sokan hangsúlyozták: az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára fontos vállalásokat teljesített. A szövetségi politikát bírálók úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ az önfeladás útján haladt, visszaélt a magyarság bizalmával. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ nagy mértékben járult hozzá Románia európai integrációjának sikeréhez, s ezt a résztvevő román politikai pártok képviselői is elismerték. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke köszöntötte azokat a személyiségeket, akik jelenlétükkel a kongresszust megtisztelték, közöttük Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső evangélikus püspököt, Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, Domokos Géza volt RMDSZ-elnököt, Gémesi Ferenc budapesti államtitkárt, Bugár Bélát, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Demokratikus Szövetség elnökét, Gheorghe Falca aradi, Petru Filip nagyváradi és Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert, Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét, Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét és Ilie Dancat, a Romák Pártjának főtitkárát. A fórumon a Magyar Szocialista Pártot Újhelyi István, a Szabad Demokraták Szövetségét Kovács Kálmán, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte. Király András aradi RMDSZ-elnök az aradi magyarok nevében üdvözölte a küldötteket. A helyi RMDSZ-szervezet azt akarta bizonyítani, a szórvány nem jelent hátrányt, a 14 százaléknyi aradi magyar elegendő ahhoz, hogy komoly közösségszervező munkát végezzenek. Gheorghe Falca aradi polgármester arra összpontosított beszédében, hogy a térségben a magyarok és a románok békében élnek egymás mellett. Traian Basescu államfő üzenetét Frunda György olvasta fel. Az államelnök kifejtette: az RMDSZ teljes súlyával hozzájárult Románia EU-tagságához. Reményét fejezte ki, hogy a magyarság szervezetének eddig tapasztalt bölcsessége és kiegyensúlyozottsága a továbbiakban is példaértékű lesz az egész hazai politikai osztály számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét Gémesi Ferenc államtitkár tolmácsolta. A miniszterelnök szerint „hosszú út vezetett Nagyváradtól Aradig”, az RMDSZ első kongresszusától a mostaniig, amikor mind Magyarország, mind pedig Románia az unió tagja, s amikor „rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e sikeresen, egységes európai magyarságot teremteni, vagy továbbra is leragadunk múltbeli nemzeti és politikai sérelmeinknél”. Szerinte el kell utasítania „a sehová sem vezető álmodozó, sérelmi politikát”. Gyurcsány Ferenc szerint az RMDSZ új programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy az erdélyi magyarság sikeres integrációjához „minden támogatást” megadnak. A kormányfő megállapította: „az RMDSZ eddig bölcs vezetőnek bizonyult”, sikeres munkája „magában hordozza az új kihívásokra való válaszadás képességét”. Összefogásra van szükség, mert „akinek nincs más programja, csak a védekezés és bezárkózás programja, annak előbb-utóbb nem lesz mit megvédenie”. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint azok győztek, akik az együttműködés erejében bíztak. Hozzátette: az MDF nem tartja szerencsésnek azt, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeibe kívülről szóljanak bele. Leszögezte: az MDF támogatja az erdélyi magyarság önrendelkezését. Crin Antonescu, PNL-alelnök Calin Popescu Tariceanu pártelnök és kormányfő üdvözletének átadását követően elmondta: a romániai magyarság és a románság hosszú utat tett meg 1990 márciusa óta, és mára sikerült magunk mögött hagyni korábbi félelmeinket, bizalmatlanságainkat. A kongresszus hatalmas tapssal nyugtázta Antonescu kijelentését, miszerint a PNL-nek „soha nem volt az RMDSZ-nél korrektebb és biztosabb kormányzati partnere”. Petru Filip nagyváradi polgármester pártelnökének, a demokrata Emil Bocnak az üdvözletét adta át a fórumnak. Közölte: a Demokrata Párt és az RMDSZ átlépett a vitákon, és pragmatikusan a közös érdekek valóra váltásáért dolgozott. Bugár Béla MKP-elnök arra emlékeztetett, hogy pártja és az RMDSZ többször is átvette egymás tapasztalatát. Kasza József, a VMSZ elnöke azt kérte, hogy a magyarság ne feledkezzen meg az EU-n kívül rekedt délvidéki és kárpátaljai magyarságról. Ilie Danca a Romák Pártjának és annak elnökének, Nicolae Paunnak az üdvözletét közvetítette, majd leszögezte, hogy a romák is igyekeznek hozzájárulni a hazai társadalom fejlődéséhez. Üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mindig megbízható partnere volt az Európai Néppártnak. Toró T. Tibor képviselő azt indítványozta, hogy a kongresszus vegye saját hatáskörébe az európai parlamenti választás jelölt állításának kérdését. Kifejtette: nem vezet jóra az, ha olyan stratégiai szövetségesnek üzenünk hadat, mint például a református egyház. Ezért arra kérte a fórumot, hogy vizsgálja felül az RMDSZ európarlamenti jelöltlistáját. Frunda György ülésvezető elnök feleslegesnek ítélte a javaslatot, majd szavazás alá bocsátotta azt. A javaslatot 24 igen szavazattal, 20 tartózkodás mellett elvetette a kongresszus. Beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kós Károly szavait idézve, miszerint „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság két alapvető célt tűzött ki maga elé valamikor, az integrációt és az autonómiát. Az előbbi mára megvalósult. Markó kiemelte: amit ezekben az években ki lehetett küzdeni, azt kiküzdöttük. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ma több tagja van, mint 2003-ban. Markó rámutatott: a legnehezebb év 2004 volt, kiszabadították az aradi Szabadság-szobrot, a megosztási kísérletek ellenére megnyerték az önkormányzati és parlamenti választásokat. Az alkotmány módosításával sikerült kiterjeszteni az anyanyelvhasználat jogát az önkormányzatok után a helyi intézményekre, az igazságszolgáltatásra, és bizonyos helyzetekben „hivatalossá tették a magyar nyelvet Erdély magyarok által is lakott régióiban”. Markó hangsúlyozta: érdekünk hogy Budapesten konszenzus legyen a határon túli magyarságról. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a népszavazás a kettős állampolgárságról „hosszú időre visszavetett minket”, szerinte ezt azóta sem dolgozta fel sem a magyarországi, sem az erdélyi magyar közvélemény. Mint fogalmazott, az RMDSZ ebben az időszakban arra törekedett, hogy legalább „az addig kialakult jó megoldások ne essenek áldozatául ennek a magyarországi befelé fordulásnak”. Markó szerint a magyar-magyar kapcsolatok döcögtek, a magyar-román viszony hozott eredményeket, két közös kormányülést sikerült tartani, megnyílt a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, új határállomás jött létre. A jövőre nézve az RMDSZ vezetője elmondta: „Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, elfogadtattuk a fontos elveket. Kollektív jogainkat viszont ezután kell kivívni”. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa ellenállásával bizonyította: mégiscsak az önálló intézmény az egyedüli megoldás. Az elnök kifejezte reményét, hogy az RMDSZ másik fő célkitűzése, az autonómia is előbb-utóbb valóra válik. „A legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel voltam, fejet hajtottam Tőkés László előtt az 1989-es kiállásáért, de azóta az a piedesztál, amelyen ő állt, egyre alacsonyabb lett. Nagy szükség lenne arra, hogy ez a piedesztál megint arra a szintre emelkedjen, mint 1989-ben volt. Ez úgy valósulna meg, ha Tőkés László felül tudna emelkedni egyéni ambícióin, amelyeket feláldozna az erdélyi magyarság történelmi előrehaladása és felemelkedése érdekében. Ez legalább akkora történelmi cselekedet lenne az ő részéről, mint 1989-es kiállása volt” – ezekkel a szavakkal foglalt állást az EP-választások romániai magyar jelöltjei kapcsán kialakult vitára reagálva Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az RMDSZ-nek a helyhatósági és parlamenti választásokon elért eddigi sikereit méltatva Nagy Zsolt távközlési miniszter elmondta: az újabb kihívás az, hogy Románia EU-csatlakozása után sikerüljön felzárkóztatni a romániai magyarságot. Frunda György szenátor Tőkés László önálló EP-jelöltségére utalva elmondta: ki kell hívni a püspököt vitára, mert bízik abban, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján befutó helyen álló Nagy Zsolt és Winkler Gyula „jobban tudják képviselni az erdélyi magyarságot”. Winkler Gyula az EP-választásokra utalva arról beszélt, hogy „mindenütt ott kell lenni, ahol rólunk döntenek”. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök olyannak nevezte az RMDSZ ellenzékét, akik sem hitet, sem békét, sem szeretetet nem hirdetnek. Szintén az RMDSZ támogatása mellett érvelt Albert Álmos, Háromszék területi RMDSZ-szervezetének elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita megye alelnöke és Takács Csaba országos ügyvezető elnök is. Toró T. Tibor képviselő elmondta: vannak olyan kérdések, amelyeket csak párbeszéddel és konszenzussal lehet megválaszolni. Toró szerint azért lett volna jó fontolóra venni az RMDSZ-jelöltlista felülvizsgálatát, Tőkés Lászlónak a befutó helyre kerülését, mert a romániai magyarságnak minden erejét össze kell fognia. Vekov Károly volt parlamenti képviselő felrótta: a romániai magyarság érdekeinek képviselete, ezen belül például a Bolyai Tudományegyetem, a székelyföldi területi autonómia ügyének felvállalása és képviselete helyett az RMDSZ „az önfeladás politikáját folytatja”, visszaélt a magyarság bizalmával. Éppen ezért komoly reformra van szükség, az első lépés pedig az lenne, ha Tőkés László az RMDSZ EP-listáján befutó helyre kerülne. Vekov szavaira reagálva Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt mondta: vannak, akik képesek tenni, és vannak, akik állandóan csak siránkoznak. /Hosszú út vezetett az RMDSZ aradi kongresszusáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3. / Markó Béla rámutatott: „A közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ”. A „kudarcpolitikusoknak” nem sikerült a parlamenti képviselettől megfosztania a magyarságot. Markó kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak” nevezett ellenzőket. Az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája /Mózes Edith: „Az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3. / /Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra időzítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Toró T. Tibor javasolta, hogy az EP választási program vitája előtt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezető Frunda György indoklásra nem adott lehetőséget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. A többség elutasította Toró javaslatát. /Farkas Réka: Folytatni akarják a küzdelmet (RMDSZ-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3. /

2007. március 29.

Tizenkét év után köszön le a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöki tisztségéből Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, ha beváltja ígéretét, és idén, mandátuma felénél leköszön pozíciójábólA VMSZ tanácsa bejelentette, hogy május 5-ére Magyarkanizsára összehívja a VMSZ tisztújító közgyűlését. Az eredetileg közgazdász-végzettségű Kasza József évekig szabadkai polgármesterként, 2000 és 2003 között pedig miniszterelnök-helyettesként tevékenykedett. A VMSZ és a VMDP egyaránt az 1990 márciusában megalakult Vajdasági Magyar Demokratikus Közösségből nőtt ki. Az 1990. decemberi szerbiai első többpárti választáson a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség jelöltjei valamennyi olyan választókörzetben győztek, ahol a magyarok többségben voltak. A 250 tagú szerbiai parlamentben 8 képviselője volt, és megkapta a magyarokat részarányuk alapján megillető leadott szavazatok 80 százalékát. 1994-ben aztán a belső konfliktusok nyomán több, a belgrádi hatalommal való szorosabb kapcsolattartást támogató képviselő kivált a szervezetből, és létrehozta a VMSZ-t. A VMDK ezek után fokozatosan veszített jelentőségéből, 1997-ben pedig Ágoston Andrással az élen néhány egykori vezetője létrehozta a VMDP-t, amely azóta is hevesen bírálja Kasza Józsefet és pártját. Egyes értesülések szerint Kasza utódját sikerült megtalálni Pásztor István, Vajdaság tartományi privatizációs titkára személyében. /Balogh Levente: Véget ér a Kasza-éra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

2007. május 10.

Ismeretlen tettesek megtámadták május 9-én éjjel a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VDMK) óbecsei székházát, és betörték az épület összes ablakát. A támadást a tettesek a győzelem napjára időzítették, ami nem véletlen, a Délvidéken élő magyarság megfélemlítésére irányul.,,A VDMK-t, ahogy azt az elmúlt időszakban sem, úgy most sem lehet megfélemlíteni” hangsúlyozta a közleményben Páll Sándor, a szervezet elnöke. /Vajdasági megfélemlítés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./

2007. június 6.

Jó kezdeményezésnek tartja a nemzeti összetartozás napjáról szóló esetleges törvényjavaslat ötletét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki ugyanakkor kételkedik abban, hogy éppen a Trianon-évfordulót kell ilyen nappá nyilvánítani. Németh Zsolt, a magyar külügyi bizottság fideszes elnöke budapesti sajtótájékoztatóján bejelentette: a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója törvényjavaslatban kezdeményezi, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának emlékére június 4. legyen a nemzeti összetartozás napja. Különböző hangsúlyokkal, de támogatják a vajdasági magyar pártok a Fidesz és a KDNP törvényjavaslatát. Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke támogatásáról biztosította a javaslatot. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke szimpatikusnak nevezte a javaslatot. „Ezer százalékkal támogatja” a javaslatot a legfiatalabb vajdasági magyar párt, a délvidéki Magyar Polgári Szövetség elnöke, Rácz Szabó László. Szintén üdvözölte a kezdeményezést Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem utasítja el a törvényjavaslatot. Csáky Pál, az MKP elnöke leszögezte, pártja véleménye szerint „a végső döntést a magyar Országgyűlés pártjai hivatottak meghozni. ” /Vélemények a nemzeti összetartozás napjának ötletéről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

2007. szeptember 14.

Egynapos látogatást tett szeptember 13-án Szabadkán Sólyom László köztársasági elnök. Az államfőt a legnagyobb délvidéki magyar politikai erő, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hívta meg. A találkozón a vendéglátókon kívül jelen volt a többi délvidéki magyar párt – a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a délvidéki Magyar Polgári Szövetség – elnöke is. Pásztor István, a VMSZ elnöke két hete jelentette be, a párt felkéri Sólyom Lászlót, hogy minden, tisztségéből adódó lehetőségét kihasználva próbálja elérni a határon kívül élő magyarok kettős állampolgárságának lehetővé tételét magyarországi letelepedés nélkül. A köztársasági elnök a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatát betöltő Magyar Nemzeti Tanács vezetőivel is találkozott. /Állampolgárságot kérnek a vajdaságiak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2007. december 13.

Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét indítja közös jelöltként három délvidéki magyar párt a legközelebbi szerbiai elnökválasztáson. A VMSZ, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) vezető testületei december 10-én hagyták jóvá a jelölést. A negyedik vajdasági magyar párt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) egyelőre várakozó állásponton van, támogatását feltételekhez kötötte. A négy délvidéki magyar politikai erő pár hónapja jutott elvi egyetértésre arról, hogy közös elnökjelöltet állít a szerbiai elnökválasztáson. Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke elmondta, pártja támogatásának legfőbb feltétele az, hogy szülessen egy részletes, az elnökválasztáson túl a helyhatósági választásokkal is foglalkozó, s a politika egyéb területeire is kiterjedő koalíciós szerződés. Pásztor István áttörésként értékelte jelölését, azt, hogy az éveken át tartó sokfelé húzást követően a vajdasági politikai erők egy része össze tudott fogni egy fontos kérdésben. /Közös magyar elnökjelölt Szerbiában. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2008. február 14.

A romániai magyarság most kezdi ízlelgetni: milyen érzés is az, ha több magyar politikai szerveződés közül választhat. Délvidéken a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége együtt indulnak a májusi tartományi és helyhatósági választásokon. Egy évvel ezelőtt még nehéz lett volna elhinni, hogy az egymással csatározó vajdasági magyar politikai szerveződések leülnek a tárgyalóasztalhoz. /Salamon Márton László: Ivartalanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2008. március 20.

Budapesten tartotta ülését a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). Ezen, többek között bejelentették, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének segítségét kérik Székelyföld területi autonómiájának elérése érdekében. A tanács ülésén az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségen kívül valamennyi jelentős határon túli politikai szervezet képviseltette magát. Tőkés László független európai parlamenti képviselő örömét fejezte ki amiatt, hogy egyre bővül a magyarság törekvéseiért küzdők köre, azaz a felvidéki után immár a délvidéki magyar szervezetek esetében is tapintható a nagyobb összefogás és jelenlét. A KMAT egyik leglényegesebb közös céljaként említették a nemzeti önazonosság megőrzését, és a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómiák rendszerének kiépítését. Tőkés László beszélt arról, hogy a magyarok által lakott országokban szinte mindenütt erősödik a magyarellenesség. Az utóbbi napokban ez már nem csak verbális agresszió, hanem tettlegesség formájában is megnyilvánul. Ennek kapcsán Tőkés László ismételten felhívta a figyelmet a csángókat érő, többféle módon megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetésre. A KMAT korábbi elnökének, Jakab Sándor mandátumának lejártával a tagok egyhangúan Tőkés Lászlót választották a szervezet új elnökévé Tőkés László lett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács elnöke. = Erdély. ma, márc. 20./ A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) a bukaresti NATO-csúcs alkalmából a tagországokhoz fordul azzal, tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus autonómiatörekvések támogatását – közölte Tőkés László, a határon túli magyar szervezeteket tömörítő szervezet március 19-én megválasztott elnöke budapesti sajtótájékoztatóján. Tőkés László EP-képviselő ismertette a KMAT frissen kiadott állásfoglalását, amely az említett kérésen túl tartalmazza azt is, hogy szorgalmazzák az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének kidolgozását, és ennek előmozdítására kérik az Európai Parlament magyar képviselőit. A négy éve alakult szervezet, a KMAT mostani, Budapesten tartott ülésén a résztvevők elhatározták, támogatják a Székely Nemzeti Tanácsnak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez intézett felkérését, és az ahhoz kapcsolódó, Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó Memorandumot. A KMAT a különböző autonómiakoncepciók egyeztetése és nemzetközi képviselete céljából egy szakmai munkacsoport létrehozásáról is megállapodott, valamint reményét fejezte ki aziránt, hogy a soron következő romániai és szerbiai választásokon az autonómia ügye iránt elkötelezett magyar színekben induló képviselők jutnak majd mandátumhoz. A tanács tagjai mindemellett elítélik a Kárpát-medencében egyre erősödő magyarellenességet, ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet a csángók hátrányos, és még mindig megoldatlan helyzetére. Ez ellen közös – magyar és nemzetközi – fellépést szorgalmaznak. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülésén az RMDSZ-t Szép Gyula ügyvezető alelnök képviselte. Jelen voltak az Erdélyi és a Székely Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Demokratikus Szövetség, a Vajdasági Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Horvátországi Magyar Demokratikus Szövetség képviselői is. „Az RMDSZ már több éve világosan megfogalmazta az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, amit az eltérő régiókban különbözőképpen lehet majd megvalósítani” – nyilatkozta a lapnak Szép Gyula. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: NATO-segítség az autonómiához. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2008. március 29.

Tőkés László püspök, EP-képviselő, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács elnöke nyílt levelet intézett a NATO tagországainak vezetőihez a szervezet bukaresti csúcstalálkozója alkalmából. „A Magyarországgal szomszédos országokban számbeli kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek politikai érdekképviseleti szervezeteit – Romániából a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, a Magyar Polgári Pártot, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a Székely Nemzeti Tanácsot, Szlovákiából a Magyar Koalíció Pártját, Szerbiából a Vajdasági Magyar Szövetséget, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot és a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösséget, Ukrajnából a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget és Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét – tömörítő Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács megbízásából fordulok Önökhöz” – kezdődött levele. A 20. század geopolitikai átrendeződéseinek egyik sajátos következménye, hogy ebben a régióban a nemzetek és az államok határai nem esnek egybe. Ez azt jelenti, hogy számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek kollektív identitásmegőrző törekvései az elmúlt száz évben többször szembekerültek a többség homogén nemzetállam-építő politikájával. Erre a helyzetre sem a NATO, sem az Európai Unió mindeddig nem talált megnyugtató megoldást. A népek önrendelkezésének joga ugyanolyan alapelve a világrendnek, mint az államok területi sérthetetlensége. A múlt század világháborúit lezáró békeszerződések alapján Magyarország határain kívülre került, de szülőföldjükön megmaradni akaró őshonos magyar közösségek a megoldást a kulturális, sajátos jogállású települési és területi autonómiák közjogi rendszerében látják. Azt kérik a NATO csúcstalálkozó résztvevőitől, tegyék biztonságpolitikai elemzés és megfontolás tárgyává a kisebbségi kérdés megnyugtató rendezését. /Tőkés nyílt levele. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

2008. március 29.

A vajdasági Magyar Koalíció bemutatta közös – a szövetséget alkotó három párt által kidolgozott – autonómia-koncepcióját március 27-én a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) újvidéki irodájában tartott sajtóértekezletén – jelentette a Vajdaság Ma nevű hírportál. A koncepció legfontosabb pontjai: a perszonális autonómia, a regionális önigazgatás, vagyis a területi autonómia, a politikai autonómia, a szavatolt parlamenti helyek, Vajdaság autonómiájának kérdése, a helyi önkormányzat megvalósítása. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke nyilatkozatában kiemelte, hogy a vajdasági magyarok két évtizede először szavazhatnak majd a parlamenti választásokon egységes magyar listára. Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke arról beszélt, hogy a 90-es évektől a területi autonómia kérdése pártja politizálásának egyik fontos tényezője volt. /Elkészült a vajdasági autonómia-koncepció. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./

2008. április 4.

Kidolgozta a vajdasági magyarokra vonatkozó új, közös autonómiakoncepcióját a Magyar Koalíció, mely a Vajdasági Magyar Szövetségből (VMSZ), a Vajdasági Magyar Demokrata Pártból (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségéből (VMDK) áll. A Szabadka központtal elképzelt Magyar Autonóm Körzet tervét, amely több magyarlakta járást fogna össze, Tari István, a VMDK alelnöke ismertette. Törekvéseik között szerepel a szubszidiaritás elve alapján az, hogy minden magyarlakta településen legyen önkormányzatuk. Pásztor István, a VMSZ elnöke előrelépésként értékelte, hogy a vajdasági magyarokat képviselő három politikai erő történetében először született közös koncepció az autonómiát illetően. /Vajdasági autonómia-elvek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

2008. szeptember 27.

Kevesebb mint egy évvel létrejötte után felbomlott a vajdasági magyar pártok alkotta Magyar Koalíció. Megszűnését hivatalosan még nem mondták ki, de egyértelműnek látszik, hogy a szövetség, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) alkotott, felbomlott. A négypártinak indult, de végül ― a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) távolmaradása miatt ― hárompártivá vált összefogást az a remény hívta életre, hogy a magyar pártok jobb eredményt érhetnek el választásokon, ha összefognak. Az idei, különböző szintű választásokon bebizonyosodott, ez illúzió; a Délvidék egyetlen számottevő magyar politikai erejének számító VMSZ és az elenyésző számú követővel rendelkező, de hangos, a politikai tényező szerepében tetszelgő törpepártok összefogásának nincs igazi hozadéka. Januárban, a szerbiai elnökválasztás után még úgy tehettek a politikusok, mintha lenne. Pásztor István, a VMSZ elnöke, a koalíció jelöltje ugyanis 92 000 szavazatot kapott, többet, mint amennyi a tavalyi parlamenti választáson a VMSZ-nek jutott. A májusi parlamenti választáson a koalíció négy helyet szerzett Belgrádban, eggyel többet, mint ahány korábban a VMSZ-nek volt. Mindet a VMSZ kapta, mert a koalíción belüli megállapodás úgy szólt, hogy négy képviselőig övék a helyek, s csak azon felül osztozik két partnerével. A VMSZ a választási eredményén messze túlmutató pozíciókhoz jutott. Parlamenti elnököt ad, négy minisztert, és a helyi önkormányzatokban is erősíteni tudta pozícióit. Ezért mondhatta a VMSZ egyik, a vajdasági parlamentben is csúcsvezetőnek számító politikusa rögtön a májusi parlamenti választások után, hogy ,,most egy kis szünet következik. Nem hiszem, hogy a következő hónapokban különösebben forszíroznunk kellene ezt az együttműködést. " Pásztor István VMSZ-elnök a koalíció nevében, de a partnerekkel való egyeztetés nélkül írt alá együttműködési szerződést a Szerbia vezető politikai erejévé vált Demokrata Párt elnökével, Boris Tadic államfővel. Emiatt az egyik törpe koalíciós partner, a VMDK elnöke, Páll Sándor a Vajdaság Ma internetes hírportálnak adott interjúban lényegében eltemette a Magyar Koalíciót. /Felbomlott a vajdasági Magyar Koalíció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

2009. február 14.

A délvidéki magyarok ellen a második világháború vége előtt elkövetett bűnök feltárására és beismerésére szólította fel a szerbeket három magyar pártvezető a szerb államfőnek, miniszterelnöknek és parlamenti elnöknek írt közös levelében. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDK) és Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elnöke az 1944-es és 1945-ös atrocitásokról írt, amelyeknek, több ezer magyar polgári áldozatuk volt. A VMDK, a magyar nemzeti közösség első politikai szervezeteként, amely közvetlenül a többpártrendszer bevezetése után jött létre, már 1990-ben kezdeményezte a szerbiai, a vajdasági és a Magyar Tudományos Akadémiánál, hogy kezdjék meg az említett események kivizsgálását, de az elmúlt két évtized semmilyen eredményt nem hozott. Levelükben kitértek a szerb sérelmekre is – azokra a bűncselekményekre, amelyeket magyar katonák és csendőrök követtek el 1941-1942 telén Újvidéken és Nyugat-Bácskában polgári lakosok ellen. A szerzők szerint azonban a „hideg napokról” szóló, Cseres Tibor regénye alapján Kovács András által rendezett film szembesítette a magyarokat katonáik és csendőreik bűneivel. „Ez volt az első lépés a történelmi megbékélés felé, de a másik fél részéről a mai napig nincs válasz” – írták. /A magyarok elleni bűnök feltárására szólította fel a szerbeket három vajdasági magyar pártvezető. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

2009. július 22.

Nem használhatja hivatalosan magyar anyanyelvét a vajdasági Törökbecsén (Novi Becej) a három vajdasági magyar párt által létrehozott Magyar Koalíció két képviselője a községi képviselő-testületben. A magyar képviselők nem kapják meg magyarul a képviselőtestületi anyagokat, ezenfelül a testületi ülések kizárólag szerb nyelven folynak. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége több mint tíz évig pereskedett a törökbecsei önkormányzattal, hogy a városhoz tartozó járásban található falvak magyar neveit is használhassák. 2008 júniusában az önkormányzat ezt elfogadta, de máig adós maradt az alkalmazással. /Nyelvi gondok a vajdasági Törökbecsén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

2009. augusztus 6.

Borisz Tadics szerb államfő megígérte, hogy az ősz folyamán kinevezik a Vajdaságban 1944–45-ben elkövetett háborús bűntetteket kivizsgáló szerb–magyar történész munkacsoport szerb tagjait – közölte Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Az ígéret a két politikus magyar részről három hónapja várt találkozóján hangzott el. 1944 őszén és 1945 tavaszán legkevesebb 20 000, más becslések szerint 50 000 magyart gyilkoltak meg ítélet nélkül a partizánok. Nagygyörgy Zoltán történész elmondta, Horgoson a halálra szántakkal ásatták meg saját sírjukat, a tufaköves rétegben azonban nem tudtak mélyre ásni, a kutyák a hantolásokat később kikaparták. A nyolcvan horgosi áldozatot az út mellől az éj leple alatt szállították át a Horgosi csárda mögötti területre, csontjaik ma is ott vannak. A 60-as években egy építkezéskor előkerült itt cipő, reverenda és más ruhadarab is. 2004-ben a horgosi temetőben egy kripta épült, ide akarják elhelyezni az áldozatok földi maradványait. Szabadkán a téglagyár agyaggödrében végezték ki az áldozatokat. Több mint 850 név került fel a márványtáblákra. Az emlékművet időről időre meggyalázzák, ezt tették az Újvidék melletti Csúrogon – ahol háromezer ártatlanul kivégzett magyar holttestét rejti a szeméttelep – felállított márványtáblával is. A most alakuló állami bizottság szeptembertől kezdi feltárni a tömegsírokat. Azonosítják az elhunytakat, hogy a hozzátartozók eltemethessék őket. /Még idén létrejöhet a délvidéki megtorlásokat kivizsgáló bizottság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./ Borisz Tadics szerb államfő felkérte Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét /a legnagyobb délvidéki magyar párt vezetőjét6, hogy tegyen javaslatot a Belgrád által kiválasztandó személyekre. Pásztor István szerint számítani lehet rá, hogy Budapesten is döntenek a közös munkacsoport magyar tagjairól. A testület felállítását Pásztor István, valamint Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke február közepén kezdeményezte a szerb államfőnek, miniszterelnöknek és parlamenti elnöknek írt közös levelében. Szerbiában nemrég kezdődött meg a Tito partizánjai és a kommunista rendszer által 1944 és 1946 között bírói ítélet nélkül kivégzettek sorsának felderítése. /Vizsgálják a vajdasági háborús bűntetteket. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998