udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 387 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 361-387
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Vasarnap (Kolozsvar)

2003. április folyamán

Ápr. 5-én Kolozsváron tartották a szerzetesek találkozóját. Az immár hagyományossá vált évi rendezvényeken az Erdély magyar területein tevékenykedő szerzetesek jönnek össze, kilenc közösségből. Jakubinyi György érsek előadásában a tanúságtételre buzdította a jelenlévőket. Felmerült egy ismertető könyvecske összeállítása a szerzetesi közösségekről. /Bőjte Mihály ofm: Szerzetesi élet - válasz a harmadik évezred kihívásaira. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 13./

2003. április folyamán

A papok és szerzetesek mellett a parlament, a köztársasági elnök, a kormány, az akadémia, a bukaresti egyetem, a Kovászna és a Hargita megyei prefektúra képviselői, román polgármesterek, román kulturális szövetségek és alapítványok vezetői részvételével márc. 22-én tartott tanácskozáson bemutatták Ioan Lacatusu, Vasile Lechintan és Violeta Patrunjel Romanii din Covasna si Harghita. Istorie. Biserica. Scoala. Cultura. (Kovásznai és hargitai románok. Történelem. Egyház. Iskola. Művelődés) című kötetét, amely a püspökség Grai Romanesc kiadójánál jelent meg, Ioan Selejan püspök támogatásával. A 750 oldalas könyv a Kovászna és Hargita megyében élő románok kontinuitását és szenvedéseit hangsúlyozza. A tanácskozáson foglalkoztak a két megyében élő románok problémáival: javasolták képviseletüket a képviselőházban és a szenátusban; az ország közigazgatási felosztása tekintetében az állami hatóságokhoz fordultak Hargita, Kovászna és Maros megyék etnikai alapú elkülönülésének megakadályozásáért; a román államtól fokozott anyagi támogatást kértek a kis parókiák számára; a kormány és a parlament segítségét igényelték a román nyelvű kiadványok megjelentetéséhez; megfelelő területet kértek szabadtéri néprajzi múzeum kialakításához. /Megbeszélés a kovászna-hargitai ortodox püspökségen. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 13./

1991. október 6.

Megjelent a Vasárnap című katolikus családi hetilap első száma. A Keresztény Élet katolikus folyóirat megmaradt az új lap mellett. /Vasárnap (Katolikus családi újság, Kolozsvár), okt. 6./

1991. október 6.

Megjelent a Vasárnap című katolikus családi hetilap első száma. A Keresztény Élet katolikus folyóirat megmaradt az új lap mellett. /Vasárnap (Katolikus családi újság, Kolozsvár), okt. 6./

1992. február 11.

Kolozsváron 1991. ápr. 1-jétől működik a Glória nyomda és kiadóvállalat, a Glória Kft. A Königsteinben székelő Ostpriesthilfe "keleti papi segélyszervezet" támogatásával létesülhetett a nyomda, onnan kaptak gépeket, felszerelést, melyet a segélyszervezet az erdélyi római katolikus püspökségnek ajándékozott, felügyelője a gyulafehérvári érsekség. Itt nyomják a katolikus családi hetilap, a Vasárnap mellett a Keresztény Szó folyóiratot, de az 1991 novemberétől megjelenő Okoskát, a nagy példányszámú rejtvényújságot is. Könyveket is kiadnak, pótolni kell azt, hogy 50 éven át nem jelenhettek meg katolikus könyvek. Felmerül az a vád, hogy nagyon drága a nyomda. Ennek az az oka, hogy nekik kell beszerezni a papírt, a nyomdának önellátónak kell lennie. A Glória fiatal ügyvezető igazgatója Kerekes Gábor, aki azon kevesek egyike, akik 1989 után nyugati országból visszatértek. Kerekes Gábor Kolozsváron végezte el a gépészmérnökit, majd Nagykárolyban dolgozott. Innen 1988-ban kitelepedett Németországba. Az 1989-es változás után hazajött. Sok nehézséggel kellett megküzdenie, a hatóságok nem akarták beengedni az országba, csak András Imre képviselő interpellációjára változtatták meg döntésüket. Jellemző, hogy a diktatúra utolsó évében Kolozs megye milíciájának főnöke kérte Kerekes Gábor kiutasítását az országból és ezt 1991. februárjában léptették életbe... /Miklós László: Glóriás gondok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

1993. február 7.

Hivatalosan is sikerült bejegyeztetni Gyergyóremetén a Szent László Népfőiskolát. Több mint egy hónapja működik a német nyelvtanfolyamuk. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 7./

1993. február 7.

Tisztújító közgyűlést tartott Klézsén a sepsiszentgyörgyi székhelyű Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. A volt elnök - Bartos János - örökébe Erőss J. Péter lépett. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 7./

1993. február 7.

Négyfaluban a római katolikus közösséghez félezernyi moldvai csángó is tartozik, akik az elmúlt évtizedekben telepedtek le a Barcaságban. Bár tudatában vannak magyar származásuknak, csak tíz százalékuk beszéli anyanyelvét. Számukra külön szentmisét tartanak. Ugyanakkor Zátyi Lajos magyar szakos tanár segítségével nyelvtanfolyamot szerveznek számukra az anyanyelv jobb elsajátítására. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 7./

1993. november 14.

Szeptemberben megvolt a tanévnyitó Gyulafehérváron, a Hittudományi Főiskolán Hajdu Gyula rektor hivatalosan megnyitotta a tanévet. Itt működik a katolikus líceum, a Szemináriumi líceum 226 diákkal és a főiskolán 117 kispap tanul. Az 1993/94-es tanévben közülük az első évre 26, másodévre 27, harmadévre 18, negyedévre 33, ötödévre 9 és hatodévre 4 hallgató iratkozott be. /Balla Árpád diakónus: Ami az Úr szemében kedves. Tanévnyitó Gyulafehérváron. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 14./

1994. február 5.

1991. áprilisában német segélyszervezet adományként érkezett egy nyomda Kolozsvárra, ez lett a Glória Kft, amely a Keresztény Szó folyóiratot és a később megindult Vasárnap hetilapot, a két katolikus újságot kiadta. A Glória kereskedelmi vállalkozás, másrészt viszont feladata a katolikus kultúra ápolása. Ez a két tevékenység ellentmond egymásnak, ebből súrlódás támadt, 1992-ben ugyanis még 10 könyvet adtak ki, 1993-ban azonban már csak kettőt. Megpróbálják visszaállítani a kiadóhivatal függetlenségét. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

1994. augusztus 2.

A Keresztény Szót 1990-ben alapítottuk Bajor Andorral, Fodor Sándorral és Czirják Árpáddal, emlékezett a kezdetekre Jakab Gábor főszerkesztő. 1991. októbertől új formátumban jelent meg a lap, 16, 24, majd ez év második felétől 32 oldalon. A Keresztény Szó folyóirat ötezer, a Vasárnap hetilap 17 ezer példányban lát napvilágot,. A két kolozsvári katolikus lap szerkesztői ugyanazok: Bodó Márta, Jakabffy Tamás és Jakab Gábor. /Új Magyarország, aug. 2./

1997. január 6.

A kolozsvári Vasárnap katolikus hetilap évkönyve, a Vasárnap Évkönyv 1997 sok érdekes írást tartalmaz, köztük van a Márton Áron emlékének szentelt összeállításban Balogh Edgár naplórészlete. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

1997. február 28.

A romániai magyar média címtára címen a napilap felsorolta a ma élő romániai magyar újságokat, szám szerint 28-at. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./Nem szerepelt a felsorolásban az egyházi sajtó sem. Megemlíthették volna legalább a következőket: Harangszó /Nagyvárad, református/, Keresztény Magvető /Kolozsvár, unitárius/, Keresztény Szó /Kolozsvár, katolikus/, Református Család /Kolozsvár/, Református Szemle /Kolozsvár/, Unitárius Közlöny /Kolozsvár/, Üdvüzenet /Arad, baptista/, Üzenet /Kolozsvár, református/, Vasárnap /Kolozsvár, katolikus/, ha már a kisebb helyi egyházi lapokat, plébániai értesítőket nem vették be a felsorolásba, például: Kistestvér /Csíksomlyó, 1990 óta él/.

1997. november 11.

Jakab Gábor kolozsvári plébános emlékezett az általa szerkesztett katolikus lap, a Keresztény Szó indulására. 1990. febr. 12-én jelent meg a hetilap első száma, akkor két jeles író, Bajor Andor alapító főszerkesztő és Fodor Sándor szerkesztette. Bajor Andor halála után Fodor Sándor kilépett a szerkesztőségből. Menet közben kiderült, hogy a Keresztény Szó egyes rétegeknek túlontúl igényes. Egyszerűbb, közérthetőbb lapra mutatkozott igény. Így született meg a Vasárnap hetilap, a Keresztény Szó pedig katolikus kulturális hetilap maradt. A szerkesztők évente részt vesznek a Pax Romana értelmiségi mozgalom magyarországi rendezvényein és a szegedi teológiai továbbképzőn is, az ott elhangzottakat hazahozzák. /Új Magyarország, nov. 11./

1998. február 1.

Fiatal Szemmel címen kis formátumú, négyoldalas lapot indított Kolozsváron a római katolikus monostori egyházközség ifjúsági csoportja. Az első szám 1998 januárjában jelent meg. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./

1998. március 6.

Márc. 6-7-én a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a négy erdélyi - már működő vagy épülőfélben levő - tanulmányi ház /a csíksomlyói, alvinci, gyergyószentmiklósi és marosvásárhelyi/ Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban Új öntudat Romániában - Az egyház, a demokrácia és az oktatás viszonya címmel rendezett kétnapos konferenciát. A rendezvény megnyitásakor dr. Jakubinyi György római katolikus érsek celebrált szentmisét, majd Paul Card. Poupard, a Kultúra Pápai Tanácsa elnökének képviseletében dr. Kovács Gergely mondott üdvözletet és bevezetőt. Az előadások az állam és egyház viszonyát, valamint az oktatás kérdését állították központba. Markó Béla a konferencia első napján A demokratizálási folyamat jelenlegi állapota és kilátásai Romániában címmel tartott előadást. További előadásokat tartottak: prof. dr. Szegő Katalin, aki az önállóan gondolkodó pedagógus eszményét kérte számon a kortárs oktatási rendszertől (Új életszemlélet és új öntudat Romániában). dr. Kötő József, az RMDSZ oktatás-, művelődés- és egyházügyi alelnöke és dr. Bencsik István egyházjogász (Egyház és állam Romániában), prof. dr. Cs. Gyimesi Éva a Láthatatlan Kollégium példájára hivatkozva szorgalmazta a nevelőmunkát, és prof. dr. Vencser László (Egyház, oktatás, demokrácia). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 9., 1222. sz., Jakabffy Tamás: Másfél nap öntudat. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 24./

1998. április 10.

1997 decemberében jelent meg a Szövétnek, egy új folyóirat első száma Aradon. A Szövétnek a régi aradi hagyományok ápolását tűzte ki célul. P. Csergő Ervin minorita szerzetes és Ujj János jegyzete indította a lapot. Puskel Péter újságíró az ötven éve megszűnt Vasárnap című katolikus hetilap emlékét idézte fel, dr. Kovách Géza A romániai magyar történetírás a II. világháború után című tanulmányával jelentkezett. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ A Szövétnek 2. száma februárban, a 3. áprilisban jelent meg, szerkeszti Régon József.

1998. április 19.

Idén virágvasárnap, ápr. 5-én immár harmadik alkalommal láthatta a közönség a Csíksomlyói passiót. A csíkszeredai Segítő Mária és Márton Áron Gimnázium diákjai a csíksomlyói fiatalokkal együtt mutatták be a misztériumjátékot. A körmenet Csobotfalváról, a Szent Péter templomból indult, majd a csíksomlyói kegytemplom előtti téren következtek a keresztút állomásai. A Csíksomlyói passiónak közel 200 éves története van. Első ízben 1721-ben mutatták be Csíksomlyón. Az előadást az 1774-es betiltásáig évente megismételték. Felújítására csak 170 év múlva, 1946-ban került sor. Ezután újra 50 évek kellett eltelnie, hogy felelevenedjen az előadás: 1991 és 1995 között Gergely István plébános vezetésével a csobotfalviak emlékeztek Jézus jeruzsálemi bevonulására. Ezt egészítették ki 1996-ban a lelkes fiatalok. /Csúcs Mária: Passió az idén is. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 19./

1998. július 5.

Idén is megtartották Csíksomlyón az Ezer Székely Leány napját. A találkozó júl. 5-én a kegytemplomban szentmisével kezdődött. Ezután a népviseletbe öltözött résztvevők műsort mutattak be. A műsor keretében leleplezték az Ezer Székely Leány ünnep egykori kezdeményezőjének, Domokos Pál Péternek az egész alakos szobrát, Bodó Levente alkotását. E szoborral cserélik fel a kegytemplommal szemben álló mellszobrot, amelyet a moldvai csángók kapnak meg. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 19./ A mellszobrot 1996. júl. 6-án leplezték le. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1996. júl. 8./

1998. július 19.

Júl. 26-án szentelik fel a mikolai egyházközség filiájában, Szárazbereken az új római katolikus templomot. A szatmári egyházmegye e kis közössége számára Plackinger Pál tb. kanonok anyagi támogatásával épült fel a templom. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 19./

1998. július 19.

Nagybányán a Szentháromság plébánia adott otthont jún. 27-28-án a római katolikus ifjúsági kórustalálkozónak. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 19./

1998. július 23.

Hozz egy szál virágot Petőfiért jelszóval tartották meg júl. 23-án Kézdivásárhelyen a Petőfi-emléktábla avatót, melynek díszvendégei Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, Kötő József és Kelemen Hunor államtitkárok voltak. Az avató után A magyarság jövője a Kárpát-medencében címmel polgári fórumot tartottak a városban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./ Ugyanerről: Vasárnap (Kolozsvár), aug. 16./

1998. augusztus 1.

A Gyulafehérvár-főegyházmegyei Caritas újabb intézménnyel gazdagodott: aug. 1-jén nyílt meg Nagyenyeden a Szociális Gondozó és Otthoni Betegápoló Központ, másodikként ennek az intézménytípusnak a sorában, hasonló működik Déván. A további készülő állomáshelyek: Szecseleváros, Szászrégen, Székelyudvarhely, tervezett központok: Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár. A központ feladata a betegápolás mellett az idősek, mozgáskorlátozottak, fogyatékosok gyógyszerrel való ellátása, vérnyomás stb. mérése, tolókocsikkal való ellátás, számlák kifizetése. A nagyenyedi központ megnyitásán részt vett dr. Jakubinyi György érsek mellett a német Caritas Konföderáció elnöke, Helmuth Puschmann prelátus is. /Joó Kristóf: Veled lenni gondjaidban. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 16./

1998. augusztus 16.

Kézdivásárhelyen másodszor rendezték meg a Hozz egy szál virágot Petőfiért! nevű emlékezést arra, hogy a költő 1849. július 24-ről 25-re virradóan, halála előtt két nappal Kézdivásárhelyen, a Szarvas Fogadóban szállt meg. Július 23-án a fogadó helyén felépült postaépület falán háromnyelvű emléktáblát lepleztek le, rajta Vetró András helybeli szobrászművész Petőfit ábrázoló domborművével. Az ünnepséget Tamás Sándor parlamenti képviselő nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Németh Zsolt külügyi államtitkár koszorúzta meg az emléktáblát. "Most már nemcsak Gábor Áronnak, hanem Petőfi Sándornak is a városa lett Kézdivásárhely" - mondta Németh Zsolt, megállapítva: "Az igaz szabadság és hazaszeretet személyiségei ők és azt hiszem hogy ... nem lehet Petőfi és Gábor Áron mércéjénél megfelelőbbet és jobbat találni." /(Kisgyörgy) [Kigyörgy Zoltán]: Hozz egy szál virágot Petőfiért! = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 16./ Ugyanerről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25.

1998. augusztus 23.

A nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület által kiadott EMKE-füzetek sorozatban megjelent a Felsőbányai Kalauz című kötet. A könyvben a felsőbányai katolikus egyházközség történetével is megismerkedhetünk, továbbá néhai dr. Czumbel Lajos felsőbányai plébánosról, továbbá a szatmári irgalmas nővérek felsőbányai rendházáról és iskolájáról. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 23./

1998. szeptember 6.

Medgyesen egy évtizeddel ezelőtt még tízezer főnyi volt a szászok lélekszáma, ma már alig akad hírmondó közülük. A város magyarjainak új katolikus templomát /Szent István templom/ aug. 23-án szentelte fel dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Beszédében emlékeztetett arra, hogy Szent István király tíz egyházmegyét alapított, köztük volt Gyulafehérvár, Várad és Csanád alapítása. A templomépítés a reménység jele, hangsúlyozta az érsek. A templomszentelés alkalmával a kolozsvári Szent Cecília kamarakórus énekelt Geréd Vilmos karnagy vezetésével. Szent István éneket adott elő Nyisztor Ilona moldvai csángó népdalénekes. A templom még nem készült el teljesen, világosított föl Harai Pál esperes-plébános, a főoltárra kerül majd a Szent Istvánt ábrázoló szobor, Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész fába faragja a mintegy 2 méter 20 centi magas, egész alakos szobrot. Az oltár felszentelését 1999. aug. 20-ra tervezik. /Schuller Mária: A templomépítés a reménység jele. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 6./ Ugyanerről: Új templom a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26.

1998. szeptember 13.

Megjelent Erőss Alfréd Lelkipásztori néprajz /Gloria, Kolozsvár, 1998/ című munkája. Dr. Erőss Alfréd katolikus teológiai tanár Gyulafehérváron megkezdett tanulmányait Rómában fejezte be, ott szerzett doktorátust. Most kiadott dolgozatát az 1940-es években, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola kolozsvári működési idején állította össze. Dr. Erőss Alfrédot 1949-ben titokban püspökké szentelték. Munkáját dr. Marton József, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola professzora állította össze, Walter Ilona szerzetes nővér lektorálta. /Erőss Alfréd: Lelkipásztori néprajz. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 13./ Dr. Erőss Alfréd /Perestyén, 1909. júl. 7. - Kolozsvár, 1950. júl. 31. - Tordán temették el/

1998. szeptember 20.

1997 augusztusától szerepel a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye Interneten: W3.Datanet.hu/~inigo. Az erdélyi érsekség honlapján szerepel a püspökség felépítése nevekkel, címekkel, szerepelnek a szerzetesrendek és a lelkiségi mozgalmak is. /Barta Tibor: Egy éve az Interneten. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 20./

1998. szeptember 20.

A Batthyaneaumot 1949-ben vette el az állam, de hivatalosan csak 1961-ben államosították, ismertette a nagyhírű könyvtár helyzetét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek. A kommunista rendszer idején az egyház beadványaival visszakövetelte a könyvtárat. Elmondta, hogy szentírástudományt tanított, ennek ellenére a magyar töredékes szentírásfordítást tartalmazó kódexeket és a híres Gyulafehérvári Glosszát csak 1989 után láthatta először. "Hivatalos állásfoglalásainkban az erdélyi történelmi egyházakkal együtt mindig azt kértük, hogy az egy tollvonással elorzott egyházi javakat egy tollvonással adják vissza." Célszerűtlen lenne minden esetben pert indítani. A Hivatalos Közlöny /Monitorul Oficial al Romaniei/ 1998. júl. 8-i, 255. száma közölte a júl. 7-én kelt, 13. számú kormányrendeletet az egyházi javak visszaadásáról. A felsorolt 17 tulajdon között szerepel a Batthyaneum múzeum és csillagvizsgáló. - Sajnos ez a rendelkezés még mindig csak írott malaszt. Fehér megye prefektusa, Ananie Garbovean közgazdász azonnal tiltakozott és kérte a rendelet visszavonását. Úgy látszik, hogy a kormányrendelet taktikai időhúzás. Jelezni kell Nyugat felé, hogy Románia megkezdte az egyházi vagyon visszaszolgáltatását. Egyébként a döntésről semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak. A rendeletet aláíró Tokay György miniszter jelezte, hogy augusztus első felében megtárgyalják a visszaadás körülményeit. Eltelt augusztus, azóta semmi sem történt. /Fodor György: Beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 20./

1998. szeptember 20.

A kommunista diktatúra idején több pap - köztük Márton Áron püspök - szenvedett Nagyenyed börtönében. Gajdátsy Béla gyulafehérvári teológiai rektor és dr. Bogdánffy Szilárd nagyváradi püspök ebben a börtönben halt meg. A mártírok emlékét szeretnék megörökíteni az okt. 4-én leleplezésre kerülő emlékművön. Az emlékmű felirata: In memoriam qui tempore dictaturae communiste mortuit sunt. Név szerint feltüntetik a gyulafehérvári egyházmegye vértanú papjainak a nevét. Ugyancsak szeretnék felírni a történelmi egyházak elítélt, elhunyt papjainak számát, ha sikerül megbízható adatot találni. /Papp László: Az áldozatok emlékére. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 20./ Bogdánffy Szilárd /Feketetó, 1911. febr. 2. - Nagyenyed, 1953. okt. 1./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 361-387




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998