udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Vasile Goldis Nyugati Egyetem (Arad)

1997. november 27.

Gajdos Balogh Attila emlékeztetett Tokay Györgynek vagy Markó Bélának a kolozsvári önálló magyar egyetemmel kapcsolatos vita idején a Groza-korszakkal való összehasonlításra adott magabiztos válaszára: ilyen analógiák nincsenek. A történelmi tanulságok megfelelő biztosítékokat sürgettek az új tanügyi törvényt illetően, beleértve magyar egyetem jogaiba visszahelyezését. A cikkíró Vasile Goldisra hivatkozik, akinek 1911-ben jelent meg az eredetileg magyarul írt A nemzetiségi kérdésről című műve, amelyet 1976-ban újra kiadott a Kriterion. Ebben Goldis írja: "Ha el lehetne érni azt, hogy valamely nép összessége magyarul megtanuljon, akkor egészen bizonyos, hogy ez a nép saját nyelvét idővel elfelejti." /Gajdos Balogh Attila: Viták és analógiák. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

1998. november 25.

Aradon aláírták a helyi Vasile Goldis Nyugati Egyetem és a békéscsabai Körös Főiskola /az újságban így szerepelt, helyesen: Kőrösi Csoma Sándor Főiskola/ közötti stratégiai együttműködési megállapodást. Dr. Köteles Lajos rektor elmondta, hogy a békéscsabai főiskola angolszász elveken alapuló oktatási rendszert valósít meg. Nincsenek tanszékek, hanem pályázatot hirdetnek egy-egy szakra. A román egyetemmel együtt szeretnének pályázni Brüsszelben egy közös program anyagi támogatásáért. Dr. Aurel Ardelean rektor kifejtette, hogy a tanár- és diákcseréket rendszeresítik. /Együttműködési egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2000. április 27.

Nagyszalontán az Elméleti Középiskola (korábban Arany János Gimnázium) igazgatója, Ioan Herdean egyezségre jutott az aradi székhelyű Vasile Goldis Egyetem vezetőivel. A két fél elhatározta, hogy Nagyszalontán az aradiak kihelyezett tagozatot működtetnek. Ennek értelmében már az ősztől "egyetemi várossá" léphet elő a település. Két levelező szakot indítanak szeptembertől, 50 jogászt és 50 közgazdászt képeznek majd. Ezzel egy időben létrehoznak egy távoktatási rendszerben működő tanítóképző kollégiumot, 40 helyet román, 30-at magyar anyanyelvűeknek hirdetnek meg. /Egyeteme lesz Szalontának. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./

2001. október 2.

Az akkreditációs szakbizottság nyolc magánegyetemi központ akkreditálását javasolja. A parlament hamarosan eldönti, hogy ezek közül melyiket hagyja jóvá. A bukaresti Nicolae Titulescu Egyetem, a Titu Maiorescu Egyetem, a Dimitrie Cantemir Keresztény Egyetem és Római Katolikus Teológiai Intézet, a bákói George Bacovia Egyetem, a pitesti-i Constantin Brancoveanu Egyetem, a nagyváradi Emanuel Egyetem és az aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem számíthat kedvező döntésre. A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem nincs közöttük. /Akkreditált magánegyetemek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2002. augusztus 16.

Az Oktatásügyi Minisztérium több mint harminc magánegyetem működését tiltotta be - néhány egyetem esetében a 2002/2003-as tanévvel kezdődően teljesen megszüntetik a működést, a többi intézmény az előírás szerint nem indíthat újabb évfolyamot. A minisztérium ezen intézkedése az aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetemet is érinti, itt a 2002/2003-as tanévtől nem indulhat tanítói főiskola. /(anikó): Harminc magánegyetem működését tiltották be. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./

2003. július 25.

Ősztől indul az aradi Vasile Goldis Egyetem keretében működő Pedagógiai Főiskola temesvári magyar tannyelvű csoportja. A még szabad helyekre folytatódik a beiratkozás a Bartók Béla Elméleti Líceum titkárságán. /Pedagógiai Főiskola magyarul. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./

2003. október 10.

Magyar tanítóképző főiskolai csoport indult Temesváron. Az aradi Vasile Goldis Egyetem keretében működik a kihelyezett temesvári tagozat. A 23 magyar fős tanítóképző főiskolai csoport távoktatás keretében tanul. Tácsi László köszöntötte a hallgatókat, akik hetente egyszer járnak előadásokra. /Jantó-Petneházi István: Magyar tannyelvű tanítóképző főiskola Temesváron. = Heti Új Szó (Temesvár), okt. 10./

2003. november 25.

Aradon az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és szellemiségének "kivégzése" harmadjára is megtörtént (először a Tizenhármakat végezték ki az osztrákok, aztán az emlékükre állított Szabadság-szobrot a románok, legutóbb újra "kivégezték" a "demokratikus románok"), írta Molnos Lajos. Újabb újsághír: "Ion Iliescu elnök november 30-án érkezik Aradra, hogy - többek között - részt vegyen a Nagy Egyesülés szobrának alapkőletételén (...), részt vesz a Vasile Goldis Nyugati Egyetem múzeumának avatóünnepségén, az Állami Színházban meghallgatja a Román Akadémia professzorainak az 1918-as eseményekkel kapcsolatos előadásait, majd megtekinti az épülő új ortodox katedrálist (...), villámlátogatást tesz az Állami Aurel Vlaicu Egyetem új mikeházi épületében (...), december elsején reggel elnöki vonattal indul "a gyulafehérvári nagy ünnepségekre". /Molnos Lajos: Törmelék. - Kitépett irkalapok - 29. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2004. január 14.

A volt zilahi Wesselényi Református Kollégiumban, a jelenleg "Colegiu National SILVANIA" névre hallgató főgimnáziumban a közel tíz román tannyelvű párhuzamos osztály mellett évfolyamonként két magyar tannyelvű osztály működik, ezenkívül itt tartja óráit a Vasile Goldis magánegyetem néhány tagozata is. A napokban az egyházi javak visszaszolgáltatását elemző bizottság átiratot küldött a Zilahra, a Polgármesteri Hivatalhoz, amelyben pontosítást kértek a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek az épületre igényt tartó kérésére. A város polgármestere ismertette a polgármesteri hivatal válaszát. Eszerint az igényelt ingatlan tulajdonosa a román állam általi átvétel pillanatáig a Wesselényi Kollégium volt, a Wesselényi Kollégium épülete soha nem volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vagy valamely református egyház-község joghatósága alatt. Az egyházkerület által megfogalmazott igényt a fenti indokok alapján elfogadhatatlannak tartja. /J. L., K. E.: Kié a zilahi Wesselényi Kollégium? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2005. március 21.

Március 21-én Aradon ünnepélyesen megnyitották a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny idei országos döntőjét. Kötő József oktatásügyi államtitkár mondott beszédet, megjelent Aurel Ardelean szenátor, az Aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem rektora, Búza Gábor, Arad megyei tanácsi alelnök, Horváth Levente Ákos, Arad megyei alprefektus is. Máthé Dénes, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára, a bizottság elnöke azt kívánta, a magyar és nyelv és irodalom mindenkiben találja meg a maga otthonát. A tantárgyverseny főszervezője, Matekovits Mihály Arad megyei helyettes főtanfelügyelő volt. Az ünnepélyes megnyitó az ősi székely himnusszal zárult, a Bátkai Melinda vezette Vox Juventutis kórus előadásában. /Kiss Károly: “Lengessük nyelvünk láthatatlan lobogását”. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

2005. március 25.

Március 24-én Aradon a Jelen Házban díjkiosztó ünnepséggel zárult az idei Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalomverseny országos döntője. 15 megye 165 versenyzője indult a versenyen. Matekovits Mihály Arad megyei helyettes főtanfelügyelő, a verseny főszervezője és dr. Máthé Dénes, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára, az országos bíráló bizottság elnöke értékelték a lezajlott versenyt. A díjakat jócskán megfejelte elsősorban Böszörményi Zoltán, valamint a Vasile Goldis Nyugati Egyetem vezetősége. A különdíjak felajánlói is igen széles skálán mozogtak. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága a három maximális pontszámot elért versenyzőt háromhetes magyarországi táborozással jutalmazta. Ezúttal tanárok és iskolák is kaptak különdíjat. /Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

2005. szeptember 27.

Zimándújfalu általános iskolájában Walter Zsuzsa címzetes tanítónő elmondta, mennyire hálás a Nyugati Jelennek, amiért az újság közvetítésével teljesült gyermekkori vágya. Valamikor a kilencvenes évek elején, amikor Gyorokon kisegítőként tanított, a vele készített interjúban elmondta: gyermekkori vágya, hogy címzetes tanító legyen, csakhogy erre alig van esély, mivel családos, s anyagi helyzete nem teszi lehetővé a továbbtanulást. A Nyugati Jelent a világhálón, így Németországban is olvassák, így az egykori gyoroki igazgató, Seicht Miklós kapcsolatba lépett Walter Zsuzsával. Amikor 1994-ben a Goldis Egyetemen beindult a magyar nyelvű pedagógusképzés, Seicht Miklós támogatásával Walter Zsuzsa is oklevelet szerzett.A tanítónő ezúton is köszönetet mondott Seicht Miklósnak és családjának, és természetesen a Nyugati Jelennek. /(balta): Írt róla a Nyugati Jelen. Gyermekkori vágya teljesült. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./

2007. november 24.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége egy hónapja osztotta ki az idei Ezüstgyopár díjakat, melyekből kettő Temes megyébe jutott: Vámos Margit óvónő munkásságát, valamint Tácsi László tevékenységét post mortem ismerte el a szakmai szervezet. Vámos Margitot így jellemezték: “Kisebbségi létben, ráadásul szórványban rendkívül fontos olyan nevelők munkálkodása, akik nemcsak szakmájukért, hírnevükért, de nemzetükért is tenni akarnak. ” Nyugdíjazása után megírta az Egy óvónő emlékei című riportkönyvét, amely egyelőre nem jelenhetett meg. Tácsi László /Temesvár, 1935. febr. 11. – Temesvár, 2005. szept. 28./ tanári oklevelet a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett 1957-ben. Pedagógusi pályája Zsombolyán kezdődött, ott volt tanár, majd igazgató 1957–1963 között. Pályafutásának csaknem felét tanfelügyelői tevékenysége határozta meg (1973–1990). 1990 után nyugdíjazásáig, 1998-ig, a Temes Megyei Fogyatékos Személyek Állami Felügyelőségén dolgozott főfelügyelőként, emellett számos civil- és karitatív szervezet alapításánál bábáskodott (róla nevezték el a Pentru Voi Alapítvány idén márciusban megnyitott, fogyatékos felnőtteket gondozó napközi otthonát). Tudományos munkássága is kiemelkedő, aktív egyénisége volt a megye magyar kulturális és közéletének. Nyugdíjasként is fáradhatatlanul dolgozott, óraadó tanár volt a Nyugati Egyetem szociológia–pszichológia karán, az aradi Goldis főiskola keretén belül pedig magyar nyelvű tanítóképzőt indított Temesváron, amely gyakorlatilag halálával szűnt meg. /Tisztelgés a nemzet napszámosai előtt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./

2008. július 2.

Aradon bemutatták az aradi származású, jelenleg Németországban élő dr. Otto Grefner nyugalmazott egyetemi tanár legújabb, Secretele tragediilor uitate (Elfeledett tragédiák titkai) című könyvét. Egykori kollégák, barátok, ismerősök jöttek el a Grefner-kötet bemutatójára. A második világháború utolsó hónapjainak elfeledett tragédiáiról szól, friss kutatások alapján. Stelean Ioan Boia történész, a Goldis Egyetem lektora a bemutatott könyv kettős – történészi és irodalmi, azaz olvasmányos – minőségére utalva kifejtette: ebből is kiderül, hogy a második világháború mennyi titkot rejteget még. A szerző elvetette az egyoldalú történelemszemléletet, miszerint mindig a győzteseknek van igazuk. A nürnbergi per a győztesek szája íze szerint zajlott le, miközben teljesen elhallgatták azokat a bűntetteket, amelyeket, például, a szovjet hadsereg hajtott végre a megszállásuk alá került területeken a civil lakosság ellen. Annak a több mint 18 millió német ajkú civil lakosnak a tragédiájáról nem is beszélve, akiket a második világháború után telepítettek ki önkényesen a lakóhelyükről. Otto Grefner mások számára elérhetetlen katonai levéltári iratokat tanulmányozhatott nemcsak Münchenben, hanem Londonban is, és ezekből a megszokottól eltérő következtetésekre jutott. A németországi magánkiadónál román nyelven megjelent tanulmánykötet komoly hozzájárulást jelent a második világháború végkifejlete jobb megismeréséhez. /Kiss Károly: Otto Grefner legújabb könyvének bemutatója. Kiegyensúlyozott történelemszemléletet! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./

2008. szeptember 18.

Romániában elsőként az aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetemmel kötött együttműködési megállapodást a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem. Az oktató- és diákcsereprogramokra, közös kutató- és tudományos munkára, a diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozik. /Kirendeltséget nyitna Romániában a Semmelweis Egyetem. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./

2008. december 24.

Az oktatási tárca elismerte: tehetetlenül szemléli, hogy a hazai egyetemeken könnyedén jutnak törvénytelenül diplomához a külföldiek. „Nincs Romániában központi nyilvántartás arról, hány külföldi diák tanul az országban, ugyanakkor nem létezik egységes módszer arra sem, hogyan lehetne ellenőrizni a külföldi diákok oktatásával is foglalkozó egyetemek, főiskolák tevékenységeit” – összegzett a minisztérium ellenőrző testülete azután, hogy vizsgálat alá vett 12 romániai orvosi és fogorvosi egyetemet. Az ellenőrzésekre májustól kezdődően az olasz hatóságok kérésére került sor, miután kiderült, hogy Olaszországban olyan személyek dolgoztak fogorvos-technikusként, akik gyakornokoskodásukkal egyidőben szereztek egyetemi oklevelet Romániában. A legtöbb rendellenességet az aradi Vasile Goldis Egyetemen, a Nagyváradi Egyetemen, a iasi-i Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, valamint a bukaresti Titu Maiorescu Egyetemen tapasztalták. Az olasz nagykövetség már 2000-ben figyelmeztette az akadémiai akkreditáló tanácsot a csalásokra, amikor kiderült, 63 olasz állampolgárnak a iasi-i orvosi egyetemen szerzett diplomája törvénytelen. Két éve a nagyváradi felsőoktatási intézmény olyan tantárgyakból is adott diplomát, melyeket Romániában nem is oktatnak. /O. M. : Zöld út a hamis a diplomáknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998