udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Vatikani Radio

2004. április 7.

Kolozsvár vendége volt ápr. 2–5. között dr. Szabó Ferenc jezsuita tudós, az összmagyarság egyik kiemelkedő személyisége, a Magyarországon megjelenő Távlatok című világnézeti, lelkiségi, kulturális folyóirat főszerkesztője. Szabó Ferenc 1956 novemberében kénytelen volt elhagyni hazáját. Leuvenben (Belgium) filozófiai és teológiai licenciátust szerzett. 1962-ben szentelték pappá Brüsszelben, majd 1964–66 között Párizsban teológiai doktorátust szerzett. 1967–1992 között a Vatikáni Rádió magyar tagozatának szerkesztője, majd vezetője. Nagyszámú könyvet és tanulmányt írt, fordított, szerkesztett és adott ki, de a szellemtörténeti, filozófiai, teológiai és irodalmi témák feldolgozása mellett költeményekkel és műfordítással is jelentkezett. Kolozsvári látogatása során a jezsuiták Manréza Lelkigyakorlatos Központjában Dienes Valéria, Prohászka Ottokár püspöki, Henri Bergson és Teilhard de Chardin keresztény gondolkodóról – akiknek kutatója – tartott színvonalas előadásokat. Felkereste a Vasárnap katolikus hetilap székhelyét is, ahol találkozott Jakab Gábor főszerkesztővel, Bodó Márta felelős szerkesztővel és az újság több munkatárssal. /Fodor György: Szabó Ferenc jezsuita tudós Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2006. november 14.

Ünnepelni szeretett volna Budapest az 1956-os szabadságharc félévszázados évfordulóján, október 23-án. Nagy volt az előkészület, de a Gyurcsány-kormány félelme még nagyobb. Féltek a Kossuth téri tüntetőktől, féltek az egész jobboldaltól. A Kossuth teret a rendészet kisepertette. Hogy lehet mindazt, ami előttünk történt, amit saját szemünkkel láttunk, hogyan lehet titkosítani? A Fidesz nagygyűlése után bevetették a rendőrséget, hogy megleckéztesse az embereket. Titkosítani kell nyolcvan évre, hogy kik álltak bátorítólag a nekivadult agresszív rendőrök háta mögött.      A budapesti Keresztény Élet november 5-ei számában jelent meg, hogy Vértesaljai László jezsuita atyát alaposan megverték Gergényi főkapitány legényei. Vértesaljai 1996 és 2002 között a Vatikáni Rádió magyar szekciójának felelős szerkesztője volt. A Vatikáni Rádió az események után azonnal interjút kért az atyától. A magyar és székely himnusz eléneklése után rendőrök rohantak a hazaigyekvő tömegbe. „Mindenkit ütlegeltek – tanúsítja az atya. A jezsuita atya, miután talpra segítették, zászlóval a kezében elindult a rendőrök felé, megtudni, hogy miért verik az embereket. A rendőrök meg is magyarázták: „Húzd be a papot! Ragadd meg!” Berántották maguk közé, másodszor is agyba-főbe verték. A magyar zászlót megtaposták, rajta a lábuk nyoma. – A Fidesz mindent a teljes nyilvánosság elé akar tárni. Vértesaljai László szerint: „Minden felelős magyar embernek, különösképpen a keresztény lelkiismeretünknek nem szabad hallgatnia, jelen kell lennie ott, ahol a lelkiismerete arra szólítja, és soha, soha nem fogadjuk el a hazugságot.” /Plesa Vass Magda: A nyilvánvaló titkosítása. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 14./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998