udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 132 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-132
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Velencei Bizottsag

1996. június 28.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése megvitatta Bindig német képviselő jelentését a kisebbségek jogainak védelméről., amely támogatását fejezte ki az eddig elfogadott kisebbségvédelmi dokumentumok - köztük az 1201-es ajánlással kapcsolatban -, felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok szerezzenek érvényt a kisebbségvédelmi keretegyezménynek, s a regionális és kisebbségi nyelvek Európa-chartájának.Hangsúlyozta, hogy az új értelmezés, melyet a Velencei Bizottság adott az 1201-es ajánlásnak, elhárít minden kétértelműséget a vitatott 11. szakaszt illetően. Megfogalmazásai módot nyújtanak olyan értelmezésre, hogy a dokumentum a pozitív diszkrimináció eszköze, miután bizonyos kollektív jogokat megad a kisebbségeknek. Frunda György RMDSZ-szenátor kijelentette, hogy a Velencei Bizottság által adott értelmezés elhárítja egyes államok fenntartásait az 1201-es ajánlást illetően. Végül a közgyűlés elfogadta az új kisebbségvédelmi ajánlást, melynek értelmében a kisebbségvédelmi keretegyezmény hatályba lépése után megalakítandó tanácsadói bizottság a kormányok fölötti széles körű meghatalmazásokkal rendelkező, független testületté válik. - Gyakorlatba ültetésére azonban - a Curierul national bukaresti lap szerint - ultra maximalista jellege miatt kevés az esély. A román küldöttség tagjai közül csupán Frunda György és Adrian Severin szavazta meg a Bindig-jelentést és az ajánlást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

1996. augusztus 16.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Népszabadságnak nyilatkozott, váratlannak nevezte, hogy ilyen hamar megszületett a közös álláspont. "Ezekben a napokban összevetjük a rendelkezésre álló információkat... szövetségünk már régebben kialakított, teljesen világos és egyértelmű álláspontjával arra vonatkozólag, hogy mit kellene tartalmaznia az alapszerződés kisebbségi jogokra vonatkozó fejezetének." A lábjegyzettel kapcsolatban meg kell nézni, hogy pontosító jellegű-e, mint az ET által a velencei bizottságtól kért értelmezés, vagy leszűkítő jellegű-e. Másrészt "számunkra rendkívül fontos, hogy ez az alapszerződés tartalmazzon kitételeket a teljes körű anyanyelvi oktatással, a nyelvhasználattal, meg olyan konkrét kérdésekkel kapcsolatosan, mint az egyházi és közösségi javak helyzete." A garanciák is szükségesek. /Népszabadság, aug. 16./

1996. augusztus 22.

Váratlanul érte, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, hogy egyetértés született az alapszerződés ügyében. Ennek semmi előjelét nem érezték a kisebbségi kérdés megközelítésében. Szokatlan dolog, hogy a választások előtt történik a megegyezés. A román kormánnyal, a külügyminiszterrel az elmúlt években volt néhány találkozó az alapszerződéssel kapcsolatban, a magyar kormánnyal rendszeresen konzultáltak és minden esetben az RMDSZ kifejtette véleményét: nincs szükség az 1201-es ajánlás értelmezésére, kiegészítő megjegyzésre. Az Európa Tanács tisztázta az 1201-es ajánlást a Velencei Bizottság értelmezésével. AZ RMDSZ nem tudja elfogadni azt, hogy kollektív jogokat kiiktatják az 1201-es ajánlásból. "Szerintünk kollektív jognak az számít az is, hogyha egy közösség a maga által delegált személyek által igazgatja a saját a saját intézményeit." A "kollektív jogok kizárására vonatkozó kitételt veszélyesnek tartjuk." Hiányzik az alapszerződésből a nemzetközi ellenőrzés garanciája. Nem véletlen, hogy Iliescu máris magyarázgatja: az 1201-es nincs is benne a szerződésben. Nagyon fontos, hogy a határon túli magyar kisebbségek helyzete rendeződjön /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1996. augusztus 22.

Váratlanul érte, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, hogy egyetértés született az alapszerződés ügyében. Ennek semmi előjelét nem érezték a kisebbségi kérdés megközelítésében. Szokatlan dolog, hogy a választások előtt történik a megegyezés. A román kormánnyal, a külügyminiszterrel az elmúlt években volt néhány találkozó az alapszerződéssel kapcsolatban, a magyar kormánnyal rendszeresen konzultáltak és minden esetben az RMDSZ kifejtette véleményét: nincs szükség az 1201-es ajánlás értelmezésére, kiegészítő megjegyzésre. Az Európa Tanács tisztázta az 1201-es ajánlást a Velencei Bizottság értelmezésével. AZ RMDSZ nem tudja elfogadni azt, hogy kollektív jogokat kiiktatják az 1201-es ajánlásból. "Szerintünk kollektív jognak az számít az is, hogyha egy közösség a maga által delegált személyek által igazgatja a saját a saját intézményeit." A "kollektív jogok kizárására vonatkozó kitételt veszélyesnek tartjuk." Hiányzik az alapszerződésből a nemzetközi ellenőrzés garanciája. Nem véletlen, hogy Iliescu máris magyarázgatja: az 1201-es nincs is benne a szerződésben. Nagyon fontos, hogy a határon túli magyar kisebbségek helyzete rendeződjön /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

0. október 1.

Márton Árpád háromszéki képviselő szept. 28-i sajtóértekezletén kitért a román-magyar kapcsolatokat érintő kisebbségvédelmi szakbizottság üléséről, de nem tudott arra válaszolni, hogy a megállapodás ellenére miért nem jelent meg a román küldöttség Budapesten. A szakbizottsági ülésen az éjszakai órákba nyúló vitán körvonalazódtak az álláspontok, s alapvető véleménykülönbség csak a romániai állami magyar nyelvű egyetemi oktatás szövegbe foglalása kapcsán merült fel. A magyar küldöttség közölte álláspontját, a jegyzőkönyv aláírása azonban elmaradt, s a következő budapesti forduló során a kellett volna egyeztetni. A bukaresti tanácskozás megerősítette meg, hogy a román küldöttség kivár, arra számít, hogy a Velencei Bizottság netán kedvező álláspontot fogalmaz meg a státustörvénnyel kapcsolatos román álláspont mentén, ezért is késik a vitásnak tűnő problémák világos tisztázása. Márton Árpád a tárgyalásokat követően részt vett a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén is, ahol a művelődési albizottság tagjaként jónéhány észrevételt fogalmazott meg. A megbeszélések alapján viszont bizonyosnak tűnik - véli -, hogy a magyar kormány az új év első napjától alkalmazni fogja a státustörvény rendelkezéseit az ország területén, s ezzel kapcsolatban ismertették az utazási, munkavállalási, egészségügyi és végül a még kevésbé körvonalazott művelődési támogatással kapcsolatos elképzeléseket. Addig, amíg az utazással, munkavállalással összefüggő kérdésekben lényegében a már létező magyar rendelkezések szövegeit bővítették ki a magyar igazolvánnyal rendelkező személyeket megillető jogok leszabályozásával, az egészségügyi ellátással kapcsolatban az a nézet alakult ki, hogy a két ország között már létező szerződés marad érvényben - a sürgősségi ellátás kezelésénél, a krónikus betegek esetenkénti magyarországi kezelése alapítványok révén valósul meg. /Flóra Gábor: A kivárás a "gyógyír"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2001. június 30.

Lehet, hogy az Európa Tanács közgyűlésének állandó bizottságából tovább sem jut a magyar státustörvényt elítélő román javaslat, de ez a lehetőség a román küldöttek számára szinte hihetetlennek látszik - jelentette ki Radu Berceanu (DP), a közgyűlés munkájában részt vevő román delegáció tagja. Berceanuék reményei szerint a testület egy raportőrt nevez majd ki, aki, miután meghallgatta mindkét országot, jelentést készít. A jelentés vitájára lehet, hogy szeptemberben, esetleg télen kerülhet majd sor. Ha elfogadják a román előterjesztést, akkor Magyarországnak le kell mondani a törvényről, vagy lényegesen módosítania kell annak szövegét. Ezt vagy megteszi Magyarország, vagy sem. - Ha megteszi, győztünk, ha nem teszi meg, akkor arra számíthat, hogy felfüggesztik tagságát, vagy megbüntetik - fogalmazta meg a román reményeket Radu Berceanu. - Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése úgy döntött, hogy a Velencei Bizottsághoz küldi a román indítványt a státustörvény alkalmazásának megakadályozásáról. A kisebbségi kérdésekre szakosodott nemzetközi jogászokból álló bizottság novemberig kell hogy jelentést készítsen a jogszabályról. /Berceanuék remélik: ET-raportőrt neveznek ki a státustörvény ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2001. július 10.

Az európai kisebbségek identitásának védelmét szolgáló kedvezmények általános összehasonlító elemzésére vonatkozó magyar kezdeményezést fogadta júl. 8-án az Európa Tanács Velencei Bizottsága, szemben azzal a román javaslattal, amely csak a magyar státustörvény vizsgálatára irányult. A Velencei Bizottság - hivatalos nevén az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága - az Európa Tanács tagországainak neves jogi szaktekintélyeiből álló testület. /Státustörvény. Elfogadták a magyar kezdeményezést. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./ Rodica Stanoiu igazságügyi miniszter szerint nem lehet arról beszélni, hogy a Velencei Bizottság elutasította volna a magyar státustörvénnyel kapcsolatban előterjesztett román kormányfői javaslatot. A miniszter, aki részt vett a bizottság munkájában kijelentette, hogy a bizottság úgy döntött: egy munkabizottság július végéig megvizsgálja azokat az érveket, amelyeket Adrian Nastase miniszterelnök, illetve Martonyi János magyar külügyminiszter terjesztett elő, s ennek alapján októberre elkészíti jelentését. Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő kiemelte: tény, hogy a Velencei Bizottság olyan javaslatot fogadott el, amely összeurópai kitekintésben vizsgálja majd meg a kisebbségek identitásának védelmét és ápolását célzó európai jogi szabályozást és gyakorlatot. A bizottság nem hozott olyan döntést, ami csak a magyar törvényt lett volna hivatott vizsgálni, fejtette ki Horváth Gábor. /Újabb román-magyar nézeteltérés forrása a Velencei Bizottság jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2001. augusztus 29.

Szlovákia és Románia nem tervezi, hogy a magyar státustörvény ügyében közösen lépjen fel, ehelyett Pozsony és Bukarest egyaránt külön-külön, "a kétoldalú kapcsolatok keretei között kívánja tartani a kérdést." Erről Jaroslav Chlebo, a szlovák külügyminisztérium államtitkára nyilatkozott aug. 28-án Pozsonyban azt követően, hogy román kollégájával, Cristian Diaconescuval tárgyalt. Pozsony "keményen védelmezni fogja az álláspontját" - vetítette előre Jaroslav Chlebo. A román és a szlovák külügyi államtitkár "egyetértett a magyar jogszabály elleni kifogások" kérdésében, bár Diaconescu elismerte, hogy a státustörvény "a magyar kisebbség kulturális és etnikai identitásának megőrzését célzó törekvések ügyében tartalmaz hasznos rendelkezéseket is". Diaconescu ugyanakkor helytelenítette, hogy "a törvény végrehajtásával kapcsolatos mechanizmusokról nem folyik kellő bárbeszéd". Chlebo szerint: "Kellőképpen erősnek érezzük magunkat ahhoz, hogy ezt a kérdést bármelyik pillanatban a szükségesnek ítélt fórumok elé vigyük." A "bármilyen szintű, bármilyen párbeszédet" a román fél sem zárja ki - tette hozzá Diaconescu. A román diplomata szerint országa a Velencei Bizottság és az Európa Tanács fórumain már folytatott ugyan eszmecseréket a státustörvényről, "de ha Romániában a törvény érvényesítésének egyes elemei mégis problémát jelentenének, akkor Bukarest semmilyen, így a nemzetközi szintű vita elől sem fog kitérni". Addig is azonban Bukarest a Budapesttel folytatandó kétoldalú megbeszéléseket kívánja előnyben részesíteni - mondotta a román külügyi államtitkár. /Nincs szlovák-román közös front a státustörvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2001. szeptember 5.

A parlament nem fogja megvitatni a magyar státustörvényt - közölte Cozmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt főtitkára. Elmondta: a képviselőház jogi bizottsága megvizsgálta ugyan a magyar törvényt. A Nagy-Románia Párt egy ellentörvény benyújtását is kilátásba helyezte. /Nem fogja megvitatni a román parlament a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./ Románia nem kíván más országokkal közösen fellépni a státustörvény kérdésében, ebben az ügyben a maga útját járja, ami azt jelenti, hogy közvetlen tárgyalásokat folytat Magyarországgal - jelentette ki Mircea Geoana külügyminiszter. Geoana elmondta, hogy a külügyminisztérium szakértői szinten konzultációkat folytatott a szlovák és a jugoszláv külügyminisztériummal a státustörvény kérdéséről is, de ezeknek a konzultációknak nem az álláspontok összehangolása volt a célja. - Románia továbbra is napirenden tartja ezt a kérdést, kifejti álláspontját az európai fórumokon, de nem kíván másokkal kézen fogva panaszkodni sem Brüsszelben, sem máshol - fogalmazott a külügyminiszter. Kijelentette, hogy a magyar fővárosba utazik a hónap folyamán. Geoana végezetül hangsúlyozta: "nem áll szándékunkban, hogy a státustörvény miatt befagyasszuk viszonyunkat Magyarországgal, sőt minél gyorsabban fejleszteni szeretnénk kapcsolatainkat." /Románia (már) nem kíván közös frontot szervezni a státustörvény ellen. A Velencei Bizottság véleménye lesz a döntő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2001. szeptember 29.

Minél hamarabb szeretné elkészíteni a magyar státustörvénnyel kapcsolatos jelentését Erik Jürgens holland képviselő, akit szept. 27-én bízott meg ezzel a feladattal az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottsága. Munkáját megkönnyíti, hogy mind a magyar, mind a román fél egyaránt őt javasolta a jelentés összeállítójának. Jürgens megfigyelőként részt vesz majd a Velencei Bizottság október végén esedékes ülésén, hogy lássa, milyen következtetésekre jutnak a törvényt szintén elemző független jogászok. / Jürgens siet a státustörvénnyel. Mind a magyar, mind a román fél őt javasolta. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2001. szeptember 29.

Románia bízik abban, hogy a státustörvény kérdésében a Velencei Bizottság számára kedvező álláspontot fogalmaz majd meg, de készül az ellentámadásra is, ha a dolgok mégse így alakulnának - írta szept. 27-i számában a Curentul. A román szakértők több száz oldalnyi dokumentumot állítottak össze a jelentés elkészítőinek. Mintegy 30 oldalon sorolják fel azokat a jogi érveket, amelyek - a román fél véleménye szerint - azt bizonyítják, hogy a magyar törvény diszkriminatív jellegű, a magyar igazolvány pedig közvetlen kapcsolatot teremt román állampolgárok és egy másik állam között. - A Velencei Bizottság - hivatalos nevén az Európa Tanács (ET) Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága - az ET-tagországok neves jogi szakértőiből álló testület, amely a nyáron rangos európai szakértőket jelölt ki a kisebbségek identitása védelmének általános elemzésére. A román külügyminisztérium képviselői a múlt héten Párizsban találkoztak azzal az öt szakértővel, akiket a bizottság a román-magyar dosszié elemzésére kért fel. /Nemzetközi szakértők vizsgálják a státustörvényt. A román fél a Velencei Bizottságban bízik. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

2001. október 9.

Az Európa Tanács júniusi parlamenti közgyűlésén a román küldöttség egy ajánlástervezetet nyújtott be, amelyben elítélte a státustörvényt. Azt kifogásolta, hogy a törvény nem eurokon-form, nem felel meg az Európa Tanács ajánlásainak és a Kisebbségi Keretegyezmény előírásainak. Az őszi közgyűlésen ismét napirendre került a téma, melyet az Európa Tanács jogi bizottsága tárgyal. Frunda György szenátor, a jogi bizottság alelnöke tájékoztatott a történtekről. A magyar küldöttség is benyújtott egy ajánlástervezetet, amiben a határain túl élő magyar kisebbségek védelméről beszél. A két tervezetet elküldték a Velencei Bizottsághoz. Még nem döntöttek az ügyben. A román küldöttség azt szerette volna, ha még júniusban, sürgősségi eljárással döntenek. Ezt nem fogadták el. A román beadványnak három sarkalatos pont van. Egyik az extraterritorialitás, tehát a törvény határon túli hatálya, a másik magának az igazolványnak a kérdése, a harmadik a határon túli közösségek támogatása. A román kormány többször kijelentette, hogy extraterritoriális hatálya van a kedvezménytörvénynek. Az egészségügyi szolgáltatás, munkavállalás, ingyen utaztatás, múzeumlátogatás, mind Magyarországon történik. Az, hogy támogatják anyagilag is azokat a gyermekeket, akik magyar iskolába járnak, nem egy jogi, hanem identitásmegőrző effektus. Ami minden nemzetközi egyezményben benne van, s Románia sem kifogásolhatja, akkor, amikor ő is támogatja a határain túli románokat. A másik a magyar igazolvány kiadása. A jóváhagyást bárki elvégezheti a határon kívül. Lehet ez az RMDSZ, lehet az egyház, vagy egy civil szervezet, bárki, akit kitalál a magyar kormány, amikor az alkalmazási normákat elkészíti. Ez csak véleményez. A második lépés, az igazolvány kiadása Magyarországon történik, az alkalmazása szintén. Tehát nincs olyan pont, amelybe sikeresen beleköthetne a román kormány. A szlovákoknak például van szlovák igazolványuk, a horvátok alanyi jogon megkapják a kettős állampolgárságot. /Mózes Edith: Hogyan verik Strasbourgban a cigányt? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

2001. október 19.

A Velencei Bizottság - hivatalos nevén az Európa Tanács (ET) Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága - neves, független jogi szakértőkből álló testület. Románia azt javasolta korábban, hogy ez a bizottság vizsgálja meg, mennyire felel meg a magyar státustörvény az európai normáknak. Ezt követően Martonyi János azt indítványozta, hogy a testület ennél átfogóbb módon foglalkozzék a kérdéssel: azt vizsgálja meg, hogy az egyes európai országok milyen jogi szabályozás és gyakorlat keretében nyújtanak kedvezményeket a határaikon túl élő kisebbségeknek. A Velencei Bizottság Martonyi javaslatának szellemében tűzte napirendre a kérdést. A nemzetközi jogászokból álló testület a nyáron megbízott öt jelentéstevőt: készítsen jelentést a kérdéskörrel összefüggő európai jogi szabályozásról és gyakorlatról. E jelentés tartalmát ismertetik a raportőrök az okt. 19-i, velencei ülésen, amelyen részt vesz Martonyi János, és várhatóan jelen lesz Mircea Geoana román külügyminiszter is. Strasbourgi diplomáciai források szerint a Velencei Bizottság jogszerűnek és előremutatónak ítéli az anyanemzet határon túl élő kisebbségének nyújtott egyoldalú támogatást. Az Európai Parlament már korábban megállapította, hogy a státustörvény megfelel a Magyarország és az Európai Unió társulási megállapodásában foglaltaknak. - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény kidolgozásakor éppen a létező európai jogi szabályozást és gyakorlatot vette a magyar fél körültekintően figyelembe - hangsúlyozta Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő. /Velencei jelentés a státustörvényről. Jogszerűnek és előremutatónak értékelik. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 19./

2001. október 20.

Nyilvánosságra hozták az ET Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságának, az úgynevezett Velencei Bizottságnak a státustörvényről szóló jelentését. Okt. 19-én Adrian Nastase román miniszterelnök azt nyilatkozta: a bizottság jelentése visszaigazolta a státustörvénnyel szembeni román aggodalmakat a jogszabálynak a területen kívüli jellegére vonatkozóan. A román fél értelmezése szerint a jelentésből kiderül: egy ország nem bízhat meg hivatalos ügyek intézésével más államok területén tevékenykedő nem-kormányzati szervezetet valakiknek az etnikai hovatartozását bizonyító igazolvány kiállítására vonatkozóan. A kibocsátott igazolvány pedig nem tüntetheti fel valakiknek az etnikai hovatartozását, hanem csak a törvény hatálya alá tartozását. Nastase olvasatában a jelentés kimondja: az anyaország csupán az oktatás és a kultúra területén biztosíthat kedvezményeket, és ezeknek arányosaknak kell lenniük a megoldandó probléma súlyával. A törvény alkalmazását tekintve nem tehet kivételt az országok között, minden határon túli magyarra érvényes kell hogy legyen. Az anyaország egyoldalúan nem biztosíthat kedvezményeket, ehhez annak az országnak a beleegyezése is szükséges, amelynek az érintett személyek állampolgárai. - A Szabadság közölte a bizottság jelentését. A bizottság megalapozottnak tartja, hogy egyes államok egyoldalúan előnyökhöz igyekeznek juttatni a határaikon túl élő nemzettársaikat. E cél eléréséhez a bizottság a következő módosításokat javasolja a kialakult gyakorlathoz képest: 1. Egy állam akkor hozhat egyoldalú intézkedést külföldi állampolgárok tekintetében, ha a jogszabály hatása az illető állam határán belülre esik. Ha ez a hatás külföldön érezhető, akkor a hiányzó nemzetközi szabályozások esetén a jogszabály meghozatala előtt el kell érni az érintett államok beleegyezését. 2. Nem ruházható fel majdnem hivatalos szereppel egyetlen más állam nem-kormányszervezete sem, minden igazolást az illető államban található konzuli hatóságokon keresztül lehet kiadni azok közösen elfogadott hatásköre alapján. A nem-kormányszervezetek nyilatkozatban leszögezhetik, hogy milyen ismérvek alapján végezhetik a konzulátusok az igazolási eljárást. 3. Határon túli kisebbségi nemzetrészeket érintő egyoldalú intézkedések nem érinthetik a már kétoldalú megállapodásokban szabályozott területeket az érintett állam beleegyezése nélkül. A kétoldalú egyezmények eltérő értelmezése esetén csak akkor tehető egyoldalú lépés, ha minden jóhiszemű egyeztetés kudarcot vallott. 4. Az anyaországnak jogában áll hivatalos irat kibocsátásával feljogosítani bárkit, hogy a kedvezmények haszonélvezőivé váljon, de ez az irat nem tartalmazhat semmiféle vonatkozást az illető nemzeti hovatartozására, és együtt kell járnia a lakhely szerinti állam kibocsátotta érvényes személyazonossági igazolvánnyal. 5. A kisebbségben élő nemzetrészek tagjainak kiváltságos kedvezmények biztosíthatók oktatási és művelődési téren, de csak amennyiben elősegítik a jogos kulturális kapcsolatot anyaország és határon túli kisebbség között. 6. Más téren kiváltságos kedvezményeket csak abban az esetben lehet biztosítani, ha egyszerűbbé teszik a minden külföldi által elérhető kedvezményekhez való hozzáférést. /Nyilvánossá tette jelentését a Velencei Bizottság. Adrian Nastase szerint visszaigazolták a román aggodalmakat. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./

2001. október 22.

A Velencei Bizottság okt. 19-én megvitatott jelentése és a megfogalmazott ajánlások az alapvető kérdésekben elfogadták a kisebbségvédelemmel kapcsolatos eddigi magyar érvelést - mondta a bizottság Velencében tartott ülése után az MTI-nek Martonyi János. A bizottság elemzéséből kiderül, hogy a több európai országban bevezetett, a magyaréhoz hasonló törvényi szabályozás messzebbre megy, mint a magyar. A jelentés összeállítói pozitív tendenciának nevezik, hogy Európában az utóbbi időben születtek olyan törvények, amelyek a határon túli kisebbségeknek akarnak kedvezményeket adni. A kisebbségvédelemért az elsődleges felelősség mindig azt az államot terheli, amelynek területén a kisebbségek élnek. Emellett azonban azoknak az országoknak is joguk van ilyen törvényeket hozni, amelyek kapcsolatot tartanak fenn más országokban élő kisebbségeikkel. Ez a jelentésnek a legfontosabb következtetése - fogalmazott a külügyminiszter. A jelentés pozitív tendenciának minősíti a szóbanforgó törvények születését, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy mindig be kell tartani a nemzetközi jog általános elveit. - A megfogalmazott általános tételek rendkívül hasznosak számunkra, mert például a végrehajtási rendeleteknek a megalkotása során ezeket figyelembe lehet majd venni, de hasznosak azoknak az országoknak is, amelyek a jövőben szeretnének hasonló törvényi szabályozásokat kidolgozni - jelentette ki Martonyi János. A bizottság javaslata szerint az ajánló szervezet a tájékoztatást, ajánlást eljuttathatja "fizikailag" a konzulátusra, az igazolást pedig ez utóbbi adja át a jogosultaknak. - Ezek után a jövőben talán könnyebben lehet majd rendezni a Románia és Magyarország között még meglévő nyitott kérdéseket - fűzte hozzá Martonyi János. /Martonyi: Az alapvető kérdésben elfogadták a magyar érveket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2001. október 22.

A Velencei Bizottság Romániának adott igazat a státustörvényről Magyarországgal folytatott vitájában - állapította meg az okt. 20-i román sajtó. Adevarul: a bizottság minden téren Románia igazát ismerte el, és ezzel felkérte Magyarországot: "ne alkalmazza a magyar igazolvány törvényét", Jurnalul National: az európai jogászok "szétszedték a magyar igazolványt" és "meglékelték a státustörvényt"; Curentul: a Bizottság úgy döntött, hogy a magyar státustörvény meghaladja az európai normákat; Cronica Romana: a velencei ajánlásokból az olvasható ki, hogy a státustörvény nem illeszthető össze az európai elvárásokkal; Evenimentul Zilei: a bizottság Romániának adott igazat a magyar státustörvény kérdésében; Curierul National: bizottság legnagyobb részt Romániának adott igazat; a Cotidianul szerint a bizottság Románia javára billentette el a mérleg nyelvét, javaslatai igazolják a román fenntartásokat. A román lapok értelmezése szerint a Velencei Bizottság jelentése azt fogalmazta meg, hogy a magyar státustörvény nem érvényes Románia területén, az RMDSZ, az erdélyi magyar egyházak és a romániai magyar civil szervezetek nem vehetnek tevőlegesen részt a törvény alkalmazásában. A tervezett magyar igazolványok nem utalhatnak a tulajdonos nemzeti hovatartozására. Az anyaország csak az oktatás és a kultúra terén nyújthat kedvezményeket a határain túl élő kisebbségeinek, és a kedvezmények megadásánál nem tehet különbséget kisebbségei között annak alapján, hogy mely országban élnek. /Román visszhang: "meglékelték" a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2001. október 22.

A Velencei Bizottság állásfoglalása azt mutatja, hogy szükség lesz a román és a magyar kormány közti konzultációkra és a bizonyos eljárásokban való egyetértésre - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Markó szerint a bizottság véleményéből talán a legfontosabb az, hogy nem vonta kétségbe a státustörvény alapelveit. Kimondta, hogy egy ország nyújthat kedvezményeket más országokban élő nemzettársainak, ez összhangban van a nemzetközi normákkal. Egyetértett azzal is, hogy ezeket a kedvezményeket kerettörvényben foglalják össze. - Az állásfoglalásából azonban az is kiderül, hogy az RMDSZ-nek igaza volt, amikor óvatosságra intett mindenkit, és arra kérte a két kormányt, hogy minél mélyebbre ható konzultációkat folytassanak egymással - mondta. Hangsúlyozta, a törvény mindenképpen életbe léphet január 1-jén, hiszen annak tartalmával kapcsolatban nem volt alapvető kifogás, de az alkalmazás módja nagyban függ majd attól, hogy a két kormány miben és mikor tud majd egyetértésre jutni. Markó megerősítette, hogy az RMDSZ álláspontja továbbra is az: Romániában az igények összegyűjtését a szövetség apparátusának kell elvégeznie, s ezt a tevékenységet egy - az RMDSZ, az egyházak és a civil szervezetek képviselőiből álló - védnöki testületnek kell felügyelnie. /Markó: Nem vonták kétségbe a státustörvény alapelveit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2001. október 22.

Sólyom László alkotmánybíró, a Velencei Bizottság magyar tagja szerint a jelentés kimondja: a státustörvény nem lóg ki a többi országban hatályban lévő, a határon túli kisebbségek helyzetét érintő törvények sorából. Sólyom szerint kedvező, hogy a bizottság elismerte: új trend van kialakulóban a földrészen, ez azonban még nem elég ahhoz, hogy nemzetközi szokásjognak lehessen minősíteni. Sólyom László hangsúlyozta: a bizottság román tagja, Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke rendkívül korrekt álláspontot képviselt. Az öt raportőr főleg a francia iskolát képviselte, szemléletmódjukra rányomta bélyegét a nemzetállam-központúság. /Új trend a kisebbségvédelemben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2001. október 22.

Gheorghi Prisecaru, Suceava megyei kormánypárti képviselő, a magyar státustörvény alkalmazásának a felfüggesztésére kidolgozott román indítvány európa tanácsi előterjesztője a Mediafaxnak nyilatkozva elmondta: Románia az Európa Tanács plénumán továbbra is azért harcol, hogy felfüggesszék a magyar státustörvény alkalmazását. Prisecaru szerint várható volt a Velencei Bizottság Románia számára kedvező döntése. A román képviselő elfogadhatatlannak tartja, hogy "egyes országok a kisebbségi kérdéssel visszaélve viszályt keltenek, és bizonyos európai térségek destabilizációját idézik elő, ahogyan az Délkelet-Európában is történt". /Románia továbbra is a státustörvény felfüggesztését követeli. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2001. október 22.

Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke szerint kedvező, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalását mind a magyar, mind a román vezetés örömmel fogadta, és pozitívnak ítélte. Kovács egy Bukarestben rendezett nemzetközi konferencián vett részt okt. 20-án, az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta: ez a fogadtatás jó jel arra, hogy a törvény végrehajtása is ilyen egyetértésben történhet majd. Kovács László úgy vélte, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása nem fogja késleltetni a törvény romániai végrehajtását. Az állásfoglalás összességében hozzájárul a magyar-román viszony javításához, a kedvezménytörvény körüli vitákból adódó feszültségek enyhítéséhez, felszámolásához. /Kovács: Kedvező, hogy mindkét fél "pozitívan" értékelte a jelentést. A magyar ellenzéki politikus reméli: a törvény végrehajtása is ilyen egyetértésben történik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2001. október 23.

Okt. 22-én Kolozsvárott munkaülésen találkoztak történelmi egyházak vezetői, az RMDSZ képviselete és a jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai. A megbeszélés tárgya a kedvezménytörvény alkalmazása volt. Az egybegyűltek elégtétellel üdvözölték, hogy a Velencei Bizottság kisebbségpolitikai dokumentumában egyetemlegesen elismeri az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészeket identitásuk megőrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék. - A törvény a nemzeti integráció jegyében a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását, versenyképességét, értékteremtő készségét szavatolja, következésképp közérdek, hogy az erdélyi magyarság valamennyi tagja részesülhessen a kedvezményekben. A jelenlevők konszenzusos alapon elfogadták, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű, RMDSZ, egyházi és civil társadalmi testületek működjenek közre. A törvény lehetővé teszi, hogy valamennyi magyarlakta településen állampolgáraink gyakorolhassák jogaikat, a kisközösségek delegálják a testületekben dolgozókat a három képviselet tagjai közül, ezt tartalmazza a nyilatkozat. /Hárompillérű ajánlószervezeteket. Egyházak és civil szervezetek állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./ A Szabadság nem jelezte, hogy viták, voltak, a Krónika viszont így tudósított: Alig közeledtek az álláspontok azon a tárgyaláson, melyet a státustörvényben megszabott erdélyi ajánlószervezetekről a történelmi egyházak vezetői folytattak okt. 22-én az RMDSZ és a jelen lévő civil szervezetek képviselőivel. A tanácskozás résztvevői nyilatkozatban kérték, hogy az erdélyi magyarság képviselői a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) az RMDSZ, az egyházak és a civil szervezetek együttműködését képviseljék a státustörvény alkalmazásában, Takács Csaba ügyvezető elnök viszont kijelentette, a MÁÉRT elé az Operatív Tanácsnak - az RMDSZ kizárólagosságát rögzítő - határozatát terjesztik. Konszenzusos alapon fogadták el az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői és az RMDSZ, valamint a meghívott civil szervezetek képviselői, hogy a MÁÉRT erdélyi résztvevői a státustörvény alkalmazására vonatkozóan a hárompillérű (RMDSZ, egyház és civil társadalom) testületek együttműködését képviseljék. A nyilatkozatot a tanácskozás valamennyi résztvevője aláírta, a korábban távozó Takács Csabát leszámítva. A tanácskozás után Tőkés László püspök elmondta, az RMDSZ-nél reprezentatívabbnak érzi azt a testületet, mely most tanácskozott. A püspök erkölcsileg is elfogadhatóbbnak tartotta, hogy a tanácskozáson a konszenzus lehetőségét keresték. "Mi felülemelkedünk az RMDSZ egyoldalú határozatán. Meggyőződésünk, hogy ezt sikerül majd módosítani. Tudomásul kell venni, hogy a három pillér közül az RMDSZ csak az egyik. Az általa tett javaslatot úgy tekintjük, mint egy megoldást a lehetségesek közül." /Gazda Árpád: Hárompillérű ajánlótestületeket kérnek. Ellentmondásos tanácskozás a státustörvény romániai alkalmazásáról. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

2001. október 25.

Okt. 25-én kezdődik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kétnapos tanácskozása a magyar kormány-, illetve ellenzéki pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselőinek a részvételével. Az ülésen mindenekelőtt a státustörvény végrehajtásáról lesz szó, figyelembe véve a Velencei Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott jelentésében megfogalmazott ajánlásokat. Jóllehet a román diplomácia a státustörvény "meglékeléséről", "aggodalmai visszaigazolásáról", a jogszabály "területen kívüliségének" és az "európai normákkal való szembehelyezkedésének" bebizonyulásáról harsogott a bizottsági jelentés kapcsán, a nemzetközi jogászokból álló testület álláspontja világos: előremutató, pozitív tendenciának minősítette a státustörvényt. - Az ajánlószervezetekkel kapcsolatban más félreértések is vannak - mindenekelőtt Erdélyben. A törvény világosan kimondja: ebben a határon túli magyar szervezetek, a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői vesznek részt. Az RMDSZ elképzelése szerint azonban nem kell önálló testületet létrehozni, hanem a szövetség területi szervezetein keresztül végezné az adminisztrációs munkát, a másik két "pillérnek", az egyházaknak és a civil szervezeteknek így csak afféle "szimbolikus szerep" jutna. A MÁÉRT-ra induló Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnökök ezt, az RMDSZ legfelsőbb vezetőit tömörítő operatív tanács által megerősített álláspontot képviselik majd. Ezzel ellentétben a magyar történelmi egyházak és civil szervezetek közül többen is azt a véleményt fogalmazták meg, amelyet várhatóan a delegáció harmadik tagja, Tőkés László tiszteletbeli elnök fog megjeleníteni az értekezleten, miszerint a státustörvény alkalmazása az RMDSZ-nek, az egyházaknak és a civil szervezeteknek a közös, partneri alapokra épülő munkája kell hogy legyen. /Székely Kriszta: Ma MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2001. október 25.

Az okt. 23-i találkozón Adrian Nastase miniszterelnök azt javasolta, hogy az RMDSZ tagsági könyv szolgáljon magyar igazolványként a romániai magyarok számára Magyarország területén. A találkozó után Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: "nagyon érdekes felvetés, és úgy néz ki, hogy a miniszterelnök komolyan gondolja". Markó hangsúlyozta: természetesen a magyar kormánynak kell döntenie arról, hogy figyelembe veszi-e ezt a javaslatot. Véleménye szerint Nastase felvetése járható útnak látszik. /Nastase: RMDSZ-tagság a magyar igazolványhoz. A szövetség szerint "érdekes" és "megfontolandó" a felvetés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ - Nagyon megdöbbentett a javaslat annál is inkább, mert az Operatív Tanács legutóbbi ülésén az egyik jelenlevő már felvetette ezt a gondolatot - kommentálta a Szabadság kérdésére Tőkés László tiszteletbeli elnök az okt. 23-i találkozón elhangzottakat. - Ez az összefüggés azért is feltűnő, mert az RMDSZ nem tiltakozott a felvetés ellen. Közismert: az RMDSZ-tagság nem jelent föltétlenül etnikai hovatartozást, a státustörvény pedig magyar nemzethez való tartozáshoz kapcsolja az igazolvány kiadását. Ilyenformán az RMDSZ hajlamos a szabad identitásválasztás helyett a "szabad pártválasztás" alternatívájával kacérkodni - mondotta. - Megerősödött az a gyanúm, hogy az RMDSZ valóban kizárólagosságra törekszik a státustörvény ügyében, hiszen már csak az egyházakért, és a civil szervezetekért vissza kellett volna azonnal utasítani a javaslatot - jelentette ki a tiszteletbeli elnök hozzátéve: a kommunista pártra volt jellemző az, hogy a párttagságtól tett függővé bizonyos előnyöket. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Szabad identitásválasztás helyett "szabad pártválasztás"? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Rendkívül hevesen bírálta Adrian Nastase javaslatát Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke. Stoica úgy fogalmazott, hogy Adrian Nastase megsemmisítette mindazt, amit Románia az elmúlt fél évben tett a magyar státustörvény ellen. Válaszában Markó Béla úgy nyilatkozott: Valeriu Stoica nacionalista megnyilvánulásaival politikai tőkét akar kovácsolni. - Nem szeretnénk vitába bonyolódni a liberális párttal, amellyel négy évig partnerek voltunk. Abban a periódusban, amikor a Nemzeti Liberális Párt az RMDSZ partnere volt a kormányban, a liberálisok mindig európai magatartást tanúsítottak a kisebbségi kérdéskörrel kapcsolatban, mostani megnyilvánulásuk - véli Markó - afféle "konjunktúra-méltatlankodás". /Stoica: Nastase egy csapásra megsemmisítette a státustörvény elleni hadjárat eredményeit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ - A miniszterelnök javaslata nem tette semmissé Románia eddigi lépéseit. A felvetés a kialakult helyzet áthidalására szolgált, s logikusan következik a Velencei Bizottság ajánlásaiból - hangsúlyozta szerdán Victor Micula román külügyi szóvivő. Elmondta, hogy az elkövetkező időszakban további román-magyar konzultációk lesznek a státustörvény kérdéséről. Mint mondta, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás november 16-ra tervezett bukaresti csúcstalálkozója újabb lehetőséget adhat arra, hogy olyan megállapodásra jussanak, amely megfelel mindkét fél érdekeinek. /Újabb egyeztetés november 16-án? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2001. október 25.

Nyilatkozatban fejezik ki elégedettségüket a romániai történelmi magyar egyházak, valamint országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai, amiért a Velencei Bizottság elismerte "az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészüket identitásuk megőrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék." A kolozsvári tanácskozás témája a magyarokról szóló kedvezménytörvény alkalmazása volt. A résztvevők ugyanakkor szükségesnek tartják, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű testületek működjenek: "RMDSZ, egyházi és civil társadalmi testületek", és a MÁÉRT-on is megjelenítik ezt az akaratot, ugyanakkor felkérik a magyar kormányt: kormányközi protokollumban igényelje Romániától, hogy segítse elő hárompillérű testületek működését. A nyilatkozatot 16 szervezet képviselői írták alá. Az RMDSZ és a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye képviselője nem írta alá a dokumentumot. Nyilatkozat 2001. október 22-én Kolozsvárott, a Református Diakóniai Intézetben munkaülésen találkoztak az alább megnevezett történelmi egyházak vezetői, az RMDSZ képviselete és a jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai. A megbeszélés tárgya a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazása volt. Az egybegyűltek elégtétellel üdvözlik, hogy a Velencei Bizottság kisebbségpolitikai dokumentumában egyetemlegesen elismeri az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészeket identitásuk meg-őrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék. A résztvevők egyöntetűen, nemzeti konszenzusként fogadták el azt az alapelvet, hogy a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény a nemzeti integráció jegyében a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását, versenyképességét, értékteremtő készségét szavatolja, következésképp közérdek, hogy az erdélyi magyarság valamennyi tagja részesülhessen a kedvezményekben. Ugyanakkor minden köztestület felelőssége és joga, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű, RMDSZ-, egyházi és civil társadalmi testületek működjenek közre. A többség részéről várható politikai nyomásgyakorlást a maga eszközeivel mindhárom képviselet az érvényes nemzetközi és hazai joggyakorlat szerint határozottan visszaveri, s egyben felkéri a Magyar Kormányt, hogy a minden reménységünk szerint aláírandó kormányközi protokollumbanigényeljék a román féltől, hogy segítse elő az említett hárompillérű testületek tevékenységét. Az alkalmazásért felelős, kialakítandó testület a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtási szabályai szerint kidolgozza azt a rendszert, amely a megfelelő infrastruktúra birtokában lehetővé teszi, hogy valamennyi magyarlakta településen állampolgáraink gyakorolhassák jogaikat, a szubszidiaritás elvére alapozva a kisközösségek delegálják a testületekben dolgozókat a három képviselet tagjai közül. Meggyőződésünk, hogy a konszenzuson alapuló nemzeti közképviselet a közösség javát szolgáló módon alkalmazza majd a vonatkozó törvényes előírásokat. Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye - Jakubinyi György, Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye - Tempfli József, Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Evangélikus-Lutheránus Egyház - Mózes Árpád, Erdélyi Református Egyházkerület - Papp Géza, Királyhágómelléki Református Egyházkerüle - Tőkés László, Unitárius Egyház - Szabó Árpád, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége - Bartha András, Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József, Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Szőcs Judit, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor, Bolyai Társaság - Wanek Ferenc, Erdélyi Kárpát Egyesület, Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége - Szabó László, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet. Kolozsvár. 2001. október 22. /Hárompillérű testület a státustörvényért. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./

2001. október 26.

Okt. 25-én Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet. Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondott beszédet. A magyar külpolitika elérte azt a célját, hogy amikor a határon túli magyarokról esik szó, akkor az általános európai ügy is - jelentette ki Orbán Viktor. Magyarország európai uniós csatlakozási törekvései összhangban vannak a Kárpát-medencei nemzetpolitikai törekvésekkel. A kormányfő utalt arra, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény meghozatalában nagy szerepet játszott az anyaországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek akarata, és ezáltal valósulhat meg a határokat átívelő, nemzetegyesítő program. Jelezte: a magyar fél a továbbiakban is folytatni kívánja megbeszéléseit a törvény végrehajtásával kapcsolatosan a szomszédos államok képviselőivel, amennyiben azok ezt igénylik. Elmondta: a határon túli magyarok hosszú távon is számíthatnak az anyaország támogatására, mert tartósnak ígérkezik a gazdasági növekedés és fokozódik Magyarország nemzetközi versenyképessége. Megemlítette: a magyarországi közvélemény kívánatosnak tartja a határon túli magyar közösségek támogatását. Németh Zsolt külügyi államtitkár leszögezte: Át kell formálni az államapparátus gondolkodásmódját is. A Velencei Bizottság elfogadta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényben lefektetett jogelveket, a törvény filozófiáját és gyakorlati megoldásait is - jelentette ki az államtitkár. Hangoztatta: a törvény végrehajtásával el kell számolniuk a határon túli magyar szervezetek vezetőinek is saját választóik előtt azzal, hogyan sáfárkodtak az adott lehetőséggel. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy nem lehet pártpolitikai alkudozások tárgya a magyarságtudat. A státustörvény sajnálatos módon átpolitizálódott, de a magyarság ügye nem párt-, hanem nemzetpolitikai kérdés. Köszönetet mondott a magyar kormánynak, az Országgyűlésnek és a magyarországi politikai pártoknak, amiért a határon kívüli magyarokat a "nemzet polgáraivá fogadták". Elmondta: az erdélyi magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil szervezetek közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben konszenzusos alapon elfogadják, hogy az erdélyi magyar közösséget a Máért-ban képviselő küldöttek megjelenítsék azt a közakaratot, hogy az alkalmazás folyamatában három pillérű, RMDSZ, egyházi és civil társadalmi testületek működjenek közre. /Európai ügy a határon túli magyarok ügye. Ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet. Orbán Viktor: Lehet számítani az anyaország hosszú távú támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2001. október 27.

Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget okt. 26-án Budapesten a IV. Magyar Állandó Értekezlet. A Máért résztvevői megállapodtak, hogy a 2002. január 1-jével hatályba lépő törvény megfelel azon elvárásnak, hogy hozzájáruljon a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez és gyarapodásához szülőföldjükön. A zárónyilatkozat megállapította, hogy a törvény a kisebbségben élő magyar közösségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzéséhez és erősítéséhez történő hozzájárulása révén előmozdítja a térség biztonságát és Magyarország kapcsolatait a szomszédos államokkal. Az aláírók megelégedéssel vették tudomásul az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottságának (velencei bizottság) jelentését a nemzeti kisebbségek számára anyaországuk által nyújtott kedvezményekről, megállapították, hogy a bizottság jelentésének fényében a magyar törvény nem szorul módosításra. A dokumentum megerősítette, hogy a kisebbségekért elsősorban a lakóhelyük szerinti állam tartozik felelősséggel, és pozitív megítélés alá esik, ha valamelyik ország anyaországként kedvezményeket és támogatást nyújt határon túli nemzeti kisebbségei számára. A zárónyilatkozatban foglaltak szerint a törvény végrehajtását és az érintett közösségek magyarországi jogvédelmét hatékonyan szolgálná a határon túli magyarok országgyűlési biztosának intézménye. A zárónyilatkozat szerint a résztvevők fontosnak tartották, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát bízzák meg a végrehajtás koordinálásával. A zárónyilatkozat második fejezetét, az úgynevezett státustörvényről szóló megállapításait egyedül az SZDSZ képviselői nem írták alá. - A velencei bizottság jelentése mindenképpen győzelem, de nem feltétlenül magyar vagy román győzelem, hanem az európai kisebbségek arattak győzelmet - összegezte Máért ülése után megtartott sajtótájékoztatón a munkálatok eredményét Németh Zsolt külügyi államtitkár. Bizakodását fejezte ki, hogy 2002. január elsején a jogszabály életbe léphet, s az első igénylők már februárban megkaphatják magyar igazolványukat. - A Magyar Állandó Értekezlet döntése szerint a törvényt nem kell módosítani: az igazolvány a jogalanyok jogosultságát igazolja majd, nem pedig az illető nemzetiségét - hangoztatta az államtitkár. Németh Zsolt tájékoztatott a kialakult konszenzusról, miszerint az ajánlásokat a magyar konzulátusok igazolják. Ennek kapcsán reményét fejezte ki a Kárpát-medencei magyar konzuli hálózat erősödése iránt. - Az kaphat magyar igazolványt, aki magyarnak vallja magát, vagy aki magyarul beszél, vagy pedig tagja valamelyik magyar társadalmi szervezetnek, történelmi egyháznak és ha az illető állam magyarként tartja nyilván - közölte az államtitkár. Markó Béla, RMDSZ elnök azt hangoztatta, hogy a Máért bebizonyította létjogosultságát, amikor sikerült megoldást találnia a magyarországi pártokat, a magyarországi közvéleményt és a határon túli magyar közösségeket foglalkoztató e fontos kérdésben. /Egyetértés a lényeges kérdésekben. A HTMH koordinálja a státustörvény végrehajtását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27.

2001. október 30.

A román kormány okt. 29-i közleménye leszögezte: amennyiben nem történik meg a státustörvény módosítása annak hatályba lépéséig, végrehajtását mindaddig fel kell függeszteni, amíg meg nem szerzik a szomszédos országok beleegyezését és meg nem teremtik a módosításhoz szükséges feltételeket. A közlemény szerint Bukarest tartja magát a velencei bizottság ajánlásaihoz, s fenntartja azt az álláspontját, hogy a státustörvény módosításra szorul. A román kormány szerint a MÁÉRT ülésén elfogadott álláspont annak elutasítását jelenti, hogy iktassák ki a törvényből az igazolások mechanizmusát és kétoldalú tárgyalásokon rendezzék a gazdasági-szociális jogokkal kapcsolatos kérdéseket. A román felet elégedetlenséggel tölti el az a tény, hogy magyar részről ragaszkodnak a törvényben szereplő, etnikai alapon nyújtott gazdasági-szociális jogokhoz. /Kormánynyilatkozat a státustörvényről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

2001. október 30.

Dávid Ibolya magyar és Rodica Stanoiu román igazságügyi miniszter is részt vesz az okt. 29-én kezdődött magyar-román jogásztalálkozón Kolozsváron, melynek témája a korrupció megelőzésében és leküzdésében folytatott nemzetközi jogi együttműködés. Dávid Ibolya cáfolta Ioan Rus belügyminiszter korábbi vádjait, miszerint a magyar állam "belső anyaországot" akar létrehozni a Székelyföldön. Rodica Stanoiu tárcavezető szerint Rus a kormány álláspontját hangoztatta, a státustörvény pedig nyugtalanságot kelt Romániában. Dávid Ibolya Kolozsváron kifejtette, Ioan Rus kijelentései nem igazak, és amint a Velencei Bizottság jelentéséből is kitűnik, a magyar kormány felelősséget vállalhat a határokon túl kisebbségben élő magyarokért. "Számomra a bukaresti kormány véleménye releváns. Remélem, a belügyminiszter kampányelemeket és politikai túlzásokat tartalmazó kijelentése magánvélemény - nyilatkozta a kincses városban Dávid Ibolya. "Egy dologban azonban egyetértek a belügyminiszterrel: el kell jutni odáig, hogy ne legyen tilos arról beszélni, Erdély évszázadokon keresztül európai térség volt, jelenlegi küldetése pedig az, hogy az egész román térség európai integrációjának motorja legyen. Erdély ugyanis az a kapu, amelyen az európai gazdaság belép Romániába." Mint a magyar igazságügyi tárca vezetője elmondta, kívánatos lenne a gazdasági és politikai kérdéseket egymástól különállóan kezelni. Dávid Ibolya leszögezte: nem szabad elfelejteni, hogy a Velencei Bizottságnak a kisebbségi jogok területén nagy előrelépést jelentő jelentése nemcsak Romániáról és Magyarországról szól, hanem több ország kisebbségi problémáit foglalja össze. "Nem vitás, hogy az anyaországnak jogában áll foglalkozni nemzettársai identitásával és gondjaival" - mutatott rá az igazságügyi miniszter, aki örömmel üdvözölné, ha Románia a határain túl élő románoknak is kedvezményeket biztosítana. "Békés megoldást akarunk - nyilatkozta a miniszter asszony. "A magyar kormány azt szeretné, ha a törvényt közösen töltenénk ki tartalommal, a közös munkához azonban nyugodt légkörre van szükség." Rodica Stanoiu román igazságügyi miniszter nem volt hajlandó kommentálni Ioan Rus kijelentéseit. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Stanoiu elmondta, Románia is foglalkozik a határain túl kisebbségben élő románokkal, mindezt azonban a megengedett keretek között teszi. "A magyar státustörvény nyugtalanságot keltett Romániában, amelyet ha a román kormány véleményének figyelembe vétele nélkül alkalmaznak, mindenképp alapvető változásokat idéz elő az Erdélyt érintő stratégiában" - nyilatkozta a román igazságügyi miniszter. /Lázár Lehel: Dávid: Erdélyen keresztül Európába. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2001. október 30.

A státustörvényt illetően jó okunk van arra, hogy büszkék legyünk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában, okt. 28-án. Nem véletlen, hogy az előterjesztést a parlament több mint 90 százaléka megszavazta. Kifejtette, hogy a státustörvény a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítését tűzte ki célul. A kormányfő közölte: a jogszabály abban próbál segítséget nyújtani a határon túli magyaroknak, hogy szülőföldjükön maradhassanak úgy, hogy ott hozzák létre a saját kis magyar világukat. - Ennek a törvénynek az a célja, hogy az elmúlt nyolcvan évben tapasztalt, magyarokat sújtó asszimilációt megállítsa, visszafordítsa, és helyette a magyar nemzethez való tartozás érzését és az önbecsülést erősítse meg - tette hozzá. Szavai szerint egy olyan úton indultunk el, amelyen 80 éve nem járt magyar. - 2015-ben szeretnék elégedett lenni, amikor azt tudjuk mondani, hogy Magyarország felzárkózott az Európai Unió tagállamainak átlagához - fogalmazott a miniszterelnök. Mint mondta, addig a magyar embereknek ki kell törölniük az elégedettség szót a szótáraikból. A kormányfő utalt arra, hogy nekünk 25 év alatt kell bejárnunk azt az utat, amelyet Európa szerencsésebb országai 70 esztendő alatt tettek meg. A velencei bizottság jelentésének megítélése kapcsán Orbán Viktor kijelentette: nem azt állítjuk, hogy magyar győzelem született. Hozzátette: a testület jelentése az összes európai kisebbség nagy győzelme. Kitért arra, hogy a jelentés olyan elemeket is megfogalmaz, amelyek visszaigazolják mindazt, amit hosszú idő óta a nemzet sorsáért aggódó magyarok gondoltak határon innen és túl, és visszaigazolják a magyar kormányzat gondolkodását és ide vonatkozó programját is. A jelentés egyes részleteinek értékelésekor leszögezte: nagyon derék dolog, hogy a magyar állam létrehoz a történelmi egyházaknak egy magyar nyelvű tudományegyetemet, de valójában az lenne a helyes, ha egy magyar nyelvű egyetem a román állam fenntartásában működhetne. Orbán Viktor elmondta: a velencei bizottság azt is kimondja, hogy az anyaországnak is lehetősége van a saját területén kívül élő kisebbségek támogatására. Az eltérő román és magyar értékelések kapcsán a miniszterelnök megjegyezte: mindenki az adott lehetőségekből próbál a legtöbbet valóra váltani. Orbán Viktor értékelése szerint Romániának az a problémája, hogy 2 millióval több, Magyarországnak pedig az, hogy 2 millióval kevesebb magyar él a területén. A státustörvény végrehajtására vonatkozó kérdésre válaszolva a kormányfő jelezte: a Magyar Állandó Értekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy az elfogadott jogszabályon nem kell változtatni, ettől eltérő a román, valamint a szabad demokrata álláspont. A kormányfő közlése szerint a törvény azokra terjed ki, akik három feltételnek együttesen felelnek meg: magyarnak vallják magukat, magyarul beszélnek és valamelyik magyar szervezet, vagy történelmi egyház tagjai, illetve magyarként vannak az adott országban nyilvántartva. Hozzáfűzte, hogy a jogosultságról Magyarországon fognak dönteni. A miniszterelnök szólt arról, hogy az egészségügyi ellátásokra vonatkozó szabályozások tekintetében szükség lesz az országok közti egyezetésre. Arra a román miniszterelnöki kijelentésre reagálva, miszerint Románia területén nem fogják engedni olyanok jelenlétét, akik a magyar etnikumhoz való tartozást vizsgálnák, Orbán Viktor úgy fogalmazott: nem erőből kellene ezt a kérdést eldönteni. A beszélgetésből kiderült továbbá, hogy Orbán Viktort Széchenyi István gróf nemzetépítése inspirálja leginkább, és mint mondta: a bethleni feladat talán a legnagyobb volt a XX. században, amely miniszterelnökök előtt tornyosult. /Orbán Viktor: "Romániának az a problémája, hogy 2 millióval több, Magyarországnak pedig az, hogy 2 millió magyarral kevesebb él a területén" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 30./

2001. október 31.

Rolf Ekeus kisebbségi főbiztos politikai nyilatkozatával kapcsolatban a magyar külügyminisztérium szóvivője közleményt adott ki, mely szerint a főbiztos hivatalától származó értesülés megerősíti: a nyilatkozat címzettje nem Magyarország. A szóvivő hozzáfűzi: a magyar törvény jogi szempontú megítélését az Európai Parlament, majd a Velencei Bizottság jelentése és annak ajánlásai egyértelműen rendezik és lezárják. A törvény végrehajtásáról a szomszédos országok többségével folynak a konzultációk. "Az Európai Bizottság és más európai testületek mellett valamennyi szomszédunk, így Románia is elismerte, hogy bár vannak vitatott kérdések a törvény megvalósítását illetően, az sem a kétoldalú kapcsolatokban, sem a térségben nem okozott feszültséget. A szóvivő hangsúlyozza: a határon túl élő magyarok ugyanakkor hagyományosan és következetesen az állampolgárságuk szerinti országok belső demokratikus fejlődését és európai haladását képviselték és mozdították elő. Martonyi János, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága novemberi eleji üléséhez kapcsolódóan egyébként megbeszélést folytat majd Ekeus kisebbségi főbiztossal. /A külügyi szóvivő szerint: Nem Magyarország a címzett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-132




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998