udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 62 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Vigado Mûvelõdesi Haz (Kezdivasarhely)

2004. szeptember 30.

Megérkezett Budapestről a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Háznak adományozott, több mint egymillió forint értékű, modern mozirendszer, melyet az anyaországi Uránia Filmszínház és a szentendrei önkormányzat ajándékozott a céhes városnak. A projektoros filmvetítés állandó helyszíne a Vigadó kiállítóterme lesz, tájékoztatott a jövő hónapban induló filmklub vezetője, Damó Csaba. /(Gáll Zoltán): Mozi a Vigadóban mérleg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2004. október 7.

Okt. 6-án Kézdivásárhelyen  A szülőföld szerepe a XX. század lírájában címmel szavalóversenyre került sor, majd a résztvevők kezükben egy-egy szál gyertyával a Vigadó elé vonultak, ahol az aradi vértanúkra emlékeztek. /Iochom István: Az aradi Golgotára emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

2004. október 13.

A Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Megyei Könyvtár, a Székely Nemzeti Múzeum, a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház, valamint a Kovászna Megyei Tanács szervezésében megkezdődtek Sepsiszentgyörgy az Őszi Művelődési Napok. Az október 23-án záruló rendezvény nemcsak a megye városaira, de a falvakra is kiterjed. Sepsiszentgyörgyön Jánosi József Háromszéki táncok c. könyvbemutatója után az Eszterlánc táncegyüttes, majd a Háromszék Táncegyüttes lépett fel. Délután a Hajnal akar lenni népdalénekes vetélkedő helyi elődöntőjére került sor. Kézdivásárhelyen a Magyar Mise rockoratóriumot mutatta be Tolcsvay László és Tolcsvay Béla, Kovásznán Incitato képzőművészeti kiállítást nyitottak meg, Zabolán pedig Kovászna és vidéke című könyvet mutatta be a két szerző, Váradi Péter Pál és Löwey Lilla. A következő napok programja is gazdag. Lesznek kiállítások, könyvbemutatók, előadások, író-olvasó találkozók, koncertek. Ezeken a napokon a Kovászna megyei múzeumokba, képtárakba ingyenes a belépés. /(Éltes Enikő): Őszi Művelődési Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2004. október 13.

Okt. 12-én Kézdivásárhelyen, a Vigadó kistermében bemutatták Beke Ernő Üdvözlet Kézdivásárhelyről /Ambrózia Könyvkiadó/, című, helybeli képeslapokat megjelenítő, könyvét. /Iochom István: Üdvözlet Kézdivásárhelyről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

2004. október 29.

Okt. 28-án tartotta az RMDSZ kampánynyitó rendezvényét Kézdivásárhelyen. Lovasok alkotta sorfal között vonult be a Vigadó épületébe Markó Béla, a szövetség államfőjelöltje, valamint az RMDSZ parlamenti képviselői, szenátorai, ügyvezető elnökei, önkormányzati tisztségviselői és a kézdivásárhelyi polgárok. Tamás Sándor képviselő köszöntötte az államelnök-jelöltet, valamint a közönséget. Markó Béla hangsúlyozta: nem programot kíván bemutatni, sokkal fontosabbnak tartja azokat az üzeneteket elmondani, eljuttatni a választópolgárokhoz, a magyarokhoz, amelyek meghatározó jellegűek lehetnek az elkövetkező időszakban, a közeledő választásokra való tekintettel. /Megkezdte választási kampányát az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

2005. február 7.

 Február 5-én Kézdivásárhelyen ismét megszervezték az immár hagyományos lovas-szekeres farsangi kalákát, melyen idén anyagi okok miatt csupán négy falu – Ozsdola, Torja, Vargyas és a Brassó megyei Hétfalu – hagyományőrzői vonultak fel. A 2002-ben alakult vargyasi Csudálókő Együttes első alkalommal mutatkozott be a céhes város közönsége előtt. A helyi együttesek közül a hattagú ,,Úri cigányzenekar” a Vigadó előtt szórakoztatta a közönséget. A maskarás felvonulást követően a Vigadó nagytermében a Kurta Béla által vezetett sepsiszentgyörgyi Mikes Együttes zenélt. Este a Kézdivásásárhelyi Családegyesület (KÉCSA) álarcos kosarasbálja zárta az idei farsangot. /Iochom István: Lovas-szekeres farsangi felvonulás (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

2005. június 1.

Május 28-án Kézdivásárhelyen, a Vigadó nagytermében a nyugdíjasok második kórustalálkozójára került sor. A dalosokat a kézdiszent­léleki gyermektánccsoport előadással köszöntette. A második kórustalálkozón Major László, a Romániai Magyar Dalosszövetség volt elnöke, a székely­ud­var­helyi zeneiskola pedagógusa elismerően szólt a jól megszervezett kézdi­vásárhelyi seregszemléről. /(Iochom): Nyugdíjasok kórustalálkozója (Kézdivásárhely) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./

2005. november 1.

Az Erdélyi Magyar Ifjak célja a Trianon-film bemutatókörútjának megszervezésével az volt, hogy bevigyék a magyar és román közbeszédbe a diktátum kérdését. Az erdélyi Trianon-járás kronológiája 2005. január 7. – Kolozsváron kezdődik a Trianon-film erdélyi körútja. A Protestáns Teológia Dísztermébe nem férnek be az érdeklődők. Mintegy ötszáz ember nézheti meg a filmet, legalább annyian kint rekednek. A szervezők megígérik, a körút végén visszatérnek a kincses városba, és megismétlik a vetítést. Január 8. – Sepsiszentgyörgyön is szűknek bizonyul a megyei könyvtár Gábor Áron terme. Január 9. – Kézdivásárhelyen mintegy ezren vesznek részt a Vigadóban rendezett filmvetítésen. Január 10. – Hasonló a létszám a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel már délelőtt, bár nem szerepelt az előzetes programban, Gyergyószentmiklós zsúfolásig telt Uránia filmklubjában is bemutatta filmjét Koltay és Raffay. Mona Musca kulturális miniszter törvénytelennek nyilvánítja a filmvetítéseket, utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tesz a Belügyminisztériumnál. Január 11. – Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban vetítik le a filmet több száz embernek. Az EMI nyilatkozatban tiltakozik a feljelentés ellen, jelezve, a díjmentes, kulturális intézményekben történő filmvetítésekre nem vonatkozik a mozitörvény. Az aláírók mondvacsinált indokokat és cenzúrát emlegetnek, felkérik a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben az illetékes szerveknél a vizsgálat mielőbbi megszüntetése érdekében. Választ nem kapnak. Január 12. – Marosvásárhelyen elmarad a vetítés. A szervezők nem kívánják tovább élezni a helyzetet, ezért elhalasztják a bemutatót a helyzet tisztázásáig, így csak a film alkotóival találkozik az ezeregynéhány ember. Az eredeti helyszín, a Diakóniai Központ egyik terme kicsinek bizonyul, a tömeg átvonul a Vártemplomba, ahol „hirtelen és váratlan” áramszünet miatt gyertyafénynél beszélgetnek. Közben mintegy száz kommandós és több rohamkocsi veszi körül a templomot, az előadókat állandó megfigyelés alatt tartják. Szintén január 12-én, miután előzőleg levélben arra figyelmeztette az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, amennyiben levetíti a Trianont, büntetésre számíthat, a prefektus felsőbb utasításra ötvenmilliós büntetést ró ki Jakab Attila UFF-elnökre a 418/2003-as kormányhatározat 2-es paragrafusának h.) cikkelyére hivatkozva. Kovács Csabát is megbüntetik Csíkszeredában. Ugyancsak felső utasításnak engedelmeskedve megszólal Mihai Hardau, Kolozs megye főispánja is. Közleményben emel szót a filmvetítés ellen, azt állítva, hogy a film „Nagy-Magyarország visszaállításáért száll síkra”. Fenyegetést is megfogalmaz: a vetítés megismétlése esetén büntetést eszközöl ki. Ezenkívül magánbeszélgetésre hívja Juhász Tamást, a Protestáns Teológiai Intézet rektorát, hogy nyomást gyakoroljon rá, s ezáltal elérje a következő vetítés felfüggesztését, valamint az EMI-től való elhatárolódást. Nem sikerül neki. Az Egyesült Magyar Ifjúság nyílt levélben szólítja fel Somogyi Ferenc külügyminisztert a megfelelő diplomáciai lépések megtételére. Markó Béla RMDSZ-elnök a román ultrák szája íze szerint beszél: a szervezők nem vették figyelembe a filmvetítésekre vonatkozó törvényeket, Frunda György szenátor szerint az előírásokat azok használják fel, akik nem értenek egyet a film tartalmával. Január 13. – A szervezők bejelentik, hogy a film vetítése nélkül tartanak fórumot Kolozsváron. A beszélgetésre ott maradó mintegy százötven résztvevő azt kéri az RMDSZ-től, az ügy melletti kiállása jeléül március 15-én vetítsék le a filmet a Sportcsarnokban. Az EMI másnap nyílt levélben közvetíti a kérést a pártnak. Válasz nem érkezik. A fórumot sajtótájékoztató előzi meg, ezen Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész és Bagoly Zsolt EMI-alelnök a román sajtó valótlan állításait cáfolja, a vitás jogi és ideológiai kérdéseket próbálja tisztázni. Január 14. – Koltay Gábor és Raffay Ernő nyílt levélben fordul Románia miniszterelnökéhez, melyben kérik, a szervezőket mentsék fel a vádak alól, s tegyék lehetővé, hogy a filmet bárki megnézhesse félelem és retorziók nélkül. Választ nem kapnak. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke szerint nem legális a kirótt büntetés. Január 15. – A Székely Nemzeti Tanács sajtóközleményében kifejti: a kulturális szaktárca és a rendőrség politikai indíttatású intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke szintén kéri „az erdélyi fiatalok ellen irányuló megfélemlítő és megtorló akciók” leállítását. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) határozottan elítélik a Művelődési és a Belügyminisztérium intézkedéseit. Január 16. – Kézdivásárhelyen Salamon Ferenctől, a vetítésnek helyet adó intézmény igazgatójától, valamint Damó Csabától, az Uránia Filmklub vezetőjétől telefonon érdeklődnek a vetítésről a Román Hírszerző Szolgálat megyei hivatalától. Január 17. – A sepsiszentgyörgyi rendőrség kihallgatásra hívja be Nemes Előd háromszéki EMI-elnököt. Január 18. – A kolozsvári rendőrség kihallgatja Juhász Tamás rektort, Soós Sándor elnököt és Bagoly Zsolt alelnököt. A Kolozs megyei főispán feljelentésére bűnügyi eljárás indul Soós és Bagoly ellen fasiszta, rasszista, xenofób jelképek népszerűsítése címén. Mona Musca levelet ír Soós Sándor EMI-elnöknek, melyben igazát bizonygatja. Ismerteti a tényállást, ámde levelében Velünk élő Trianon című filmről beszél, amely a tizennégy részes dokumentumfilm címe. Január 19-én a miniszter asszony közleményben tagadja, hogy a Minisztérium ismerné a film tartalmát, és tagadja a cenzúrázás vádját. Január 20. – Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász politikai és jogi szempontból egyaránt felháborítónak mondja mind a filmvetítés megakadályozását, mind pedig a magyar parlament tiltakozásának hiányát. Január 24. – Németh Zsolt fideszes képviselő a parlamentben arra kér választ Somogyi Ferenc külügyminisztertől, milyen lépéseket szándékozik tenni a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. Nem kap konkrétumokat tartalmazó választ. Január 25. – Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kijelenti, a hatalom megsértette a szólás és a gyülekezés szabadságát, és reményét fejezi ki, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga EP-képviselő felhívja az Európai Parlament és a Bizottság figyelmét az eseményekre, melyeket elfogadhatatlannak és az EU alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevez. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, valamint az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei, valamint a Protestáns Teológiai Intézet rektora és dékánja nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy az állami hatóságok a szervezőket kifaggassák és a törvénysértés gyanújába hozzák, s ezáltal beleszóljanak egyházaik életébe. Január 27. – Schöpflin György fideszes képviselő az Európai Parlamentben követeli a hatósági zaklatások leállítását. Február 7. – Sajtótájékoztatón adja hírül a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, hogy a csíkcsicsói művelődési házban vasárnap este engedély nélkül levetített Trianon-film miatt Lukács Péterre, a Magyar Polgári Szövetség helyi elnökére 100 millió lejes pénzbírságot rótt ki. Február 9. – Az Antena 1 kereskedelmi televízió – román lapok szerint titkosszolgálati utasításra – bemutatja a filmet. Az alkotást bombariadó előzte meg, és parázs vita követte az alkotók és román történészek, újságírók között, közben magyargyűlölő üzenetek tucatjai érkeztek be a stúdióba drótpostán és telefonon. Február 10. – Koltay és Raffay sajtóértekezletet tart Bukarestben. A megjelent újságírók hevesen támadják őket, Európa-ellenes revizionista propagandának nevezve a Trianon-filmet. Február 14. – Somogyi Ferenc külügyminiszter válaszol az Egyesült Magyar Ifjúságnak. Megígéri, figyelemmel követi az eseményeket, már csak a „minél kiegyensúlyozottabb magyar–román viszony ápolása iránti felelősség” miatt is. Március 5. – Az EMI országos gyűlése közleményben ismerteti a valós tényállást, és bebizonyítja, hogy a film tartalma miatti politikai kampányról van szó, melyet az emberi jogok durva megsértésének tartanak. Március 7. – Alapfokon tárgyalják Jakab Attila fellebbezését. Védelmét Marosi György ügyvéd díjmentesen vállalta el. Március 12. – Jakab Attilát értesíti ügyvédje, hogy megnyerte a pert, a székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette büntetését. Március 21. – Megjelenik Koltay Gábor új, filmjével azonos című kötete Botrány Erdélyben! alcímmel. Április 4. – Újabb tárgyalás zajlik le Udvarhelyen, tanúkat is kihallgatnak. Április 12. – Jakab pert nyer első fokon. A rendőrség bejelenti, élni fog a fellebbezés jogával. Április 20. – kihallgatják az EMI országos elnökét és alelnökét az ügyészségen. A vád: fasiszta, rasszista, xenofób jelképek terjesztése, melyért a 31/2002-es kormányrendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki. Április 25. – Elejtik a vádat a kolozsvári ügyészségen. Május 6. – Írásban értesítik az EMI elnökét és alelnökét, hogy a filmvetítés ügyében ellenük indított vizsgálatot lezárták. Június 6. – A csíkszeredai bíróság alapfokon elutasítja Kovács Csaba fellebbezését. A bíró nem indokolja meg döntését. Június 21. – A Csíkszeredai Bíróság helyet ad a csíkcsicsói Péter Lukács fellebbezésének. Július 28. – Lemond Mona Musca. Távozása után folytatódik szervezetünk februárban indított bejegyzése, melyre a Kulturális Minisztériumnak is áldását kell adnia. Szeptember 22. – Az Erdélyi Magyar Ifjak bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetté válik. A bejegyzés február óta húzódott különböző formai és eljárásbeli hibák ürügyén. Október 6. – Csíkszeredában Kovács Csaba megnyeri a pert. Sem az ítéletet, sem az indoklást nem közlik hivatalosan a felekkel. Október 26. – Jogerős ítéletet hoz a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében: nem kell kifizetnie a pénzbírságot. /B. Zs.: Az erdélyi Trianon-járás kronológiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 30.

November 27-én Kéz­divásárhelyen a Vigadóban megnyílt a gyergyó­csomafalvi Borsos Miklós (1906–1990) Kossuth-díjas szobrász vándorkiállítása. A kiállítás szervezői: a budapesti Borsos Miklós–Kéry Ilona Alapítvány, a gyer­gyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a csíkszeredai Hargita Megyei Művelődési Központ. A céhes város a vándorkiállítás nyolcadik állomása, ahol a művész harmincegy ké­pe, tíz érme és nyolc kisplasztikája látható. /Iochom Zsolt: Borsos Miklós-vándorkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

2006. május 24.

Május 23-án mutatták be Kézdi­vásárhelyen a Vigadó kiállítótermében Beke Ernő legújabb, Üdvözlet Orbaiszékről című, képeslapokat tartalmazó albumát. A megszállott gyűjtő második köny­vét – az első, Üdvözlet Kézdi­vásárhelyről 2004-ben az Amb­rózia Kiadó gondozásában je­lent meg – 2005-ben mutatták be első ízben. Bevezetőt mondott Kisgyörgy Tamás grafikusművész, a kötetet megjelentető Charta Kiadó igazgatója. Az orbaiszéki képeslapokat magyar nyelven bemutató kötet hamarosan német, angol és román nyelven is megjelenik. A képeslapgyűjtő jelenleg az Üdvözlet Sepsiszékről című kiadvány összeállításán dolgozik, majd a Kézdiszéket és Miklósvár­széket bemutató album következik. A nem mindennapos vállalkozást egy vaskos, Üdvözlet Háromszékről című album megjelentetése zárná. /Iochom István: Üdvözlet Orbaiszékről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

2006. május 25.

Néhai Seres András nép­rajzkutató több mint harminc évvel ezelőtt összeszámolta Háromszék megyében az akkor ismert és jobbára ismeretlen népi faragómestereket, műkedvelő faragókat. Hasonló számbavétel most meglepetéssel szolgálna, mert ezeknek az alkotóknak a száma bizonyára megkétszereződött. Ritka az a falu a megyében, ahol ne lenne egy asztalosmester, egy faragó, aki ne tudna elkészíteni egy fejfát. S eljön az idő, amikor minden falunak meglesz a maga faragómestere, hála a csernátoni népfőiskolának, ahonnan évtizedek óta fiatal faragók kerülnek ki Haszmann József keze alól. A megye faragóművészetében különleges színt jelentenek az egyházi témájú faragványok, domborművek, faszobrok. Ezek egyik legkiválóbb művelője a farkaslaki származású Tamás Károly, a kézdialmási P. Kelemen Didák Általános Iskola igazgatója, matematikatanára. Majdnem ismeretlen a közönség szá­mára, pedig mintegy másfél évtizedes munkásságát ün­nepelve a nyárra tervezi a művész gyűjteményes kiállítását Kézdi­vásárhelyen a Művelődési Ház. A magyar művészetkedvelők felfigyeltek munkájára, s Leányfaluban 1996-ban szob­raival vett részt egy vallástörténeti kiállításon, Monor település képeslapján pedig ott látható a szőlő védőszentjének, Szent Orbánnak az általa készített szobra. Tamás Károly számos munkája látható a kézdi­almási római katolikus templomban: Márton Áron, Szent István, Lurdi Mária, Szent sír például, a lemhényi templomban Jézus szíve és Szent Antal szobra és domborműve. Ő faragta meg az almási iskola névadójának, a jeles katolikus paptanárnak a domborműportréját. Műhelyében készült a Ma­gyarok Nagyasszonyának 1,5 m magas szobra, alkotásából köztéri szobrot állítottak Kézdi­almás magyarhoni testvértelepülésén, Püspök­szilágyon. Ne­mes fába örökítette a Csík­somlyói Máriát, Szent Mártont és Szent Ritát. Nem kis feladat számára a vértanú püspök Márton Áron szabadtéri szobrának elkészítése, melyet Kézdiszáraz­pataki katolikus egyházközség lelkésze, Bodó Imre nyugalmazott fő­esperes rendelt meg. Túl a tanár, a pedagógus és iskolavezető, de még a faragómester munkáján is, Tamás Ká­roly Kézdialmáson cserkészcsapatot alakított. Falvakban ez eléggé ritkaságszámba menő vállalkozás, és lépést jelent az ifjúság nemzeti és vallási-szellemi nevelésében. /Szakrális faragás Kézdialmáson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

2006. július 8.

Kézdivásárhelyen a Vigadóban búcsúzott az alma matertől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett hároméves tanítóképző főiskolája ötödik évjáratának huszonegy végzőse. Eddig 242-en végezték el a főiskolát és kapták meg a felsőfokú képesítést. Bajcsi Ildikó, a főiskola tanulmányi igazgatója köszöntötte a ballagókat, jelezve, a következő tanévtől bővül a képzés skálája: a nappali tanító- és óvodapedagógus-képzés kiegészül a távoktatási formával.  /Iochom István: Elballagtak a tanítóképzős főiskolások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 8./

2006. augusztus 29.

A Szeret-Klézse Alapítvány klézsei székházában a hét végén nyílt meg Petrás Ince János emlékszobája. A moldvai csángómagyarok között a tizenkilencedik században szolgáló pap halálának 120. évfordulóján az egybegyűltek a balladagyűjtőre, nyelvjáráskutatóra emlékeztek. Az alapítvány kertjében felavatták Csoma Gergely magyarországi szobrászművész emlékoszlopát. Petrás Ince János munkásságát Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke méltatta, beszédet mondott Sántha Attila, a Moldvai Magyarság főszerkesztője és Salamon Ferenc, a kézdivásárhelyi Vigadó igazgatója. A kétnyelvű szentmisét Gergely István csíksom-lyói esperes celebrálta, felléptek a klézsei, frumószai, külsőrekecsini és pusztinai, valamint a kézdivásárhelyi és a csernátoni táncosok. /(Fer-): Petrás Ince János-emlékszoba Klézsén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2007. március 1.

Építőteleppé alakult a kézdivásárhelyi Vigadó művelődési ház belseje, a tervek szerint szecessziós épület nagyterme hamarosan visszanyeri eredeti pompáját. A Vigadó ötszáz férőhelyes színháztermét a kommunizmus éveiben teljesen átalakították. /Bartos Lóránt: Domborodnak a páholyok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2007. március 31.

Április 1-jén, vasárnap, szentmisét követően a berecki művelődési központban ünneplik meg a kilenc éve havi rendszerességgel megjelenő Berecki Harangszó századik számát. Az ünnepségen a lap régebbi és jelenlegi szerkesztői, támogatói lesznek jelen. A független művelődési és közéleti lap főszerkesztője Balogh András, a művelődési központ igazgatója. Ebből az alkalomból nyílik meg Salamon Ferenc tanár, a kézdivásárhelyi Vigadó igazgatója ex libris-gyűjteményéből álló kiállítás. /(Iochom): A Berecki Harangszó századik száma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

2007. április 4.

Berecken nagyszámú közönség jelenlétében ünnepelték meg a Balogh András által főszerkesztett Berecki Harangszó századik lapszámának, valamint a Berecki Harangszó hetedik évkönyvének megjelenését. A megemlékezést Balogh András, a művelődési központ igazgatója, a lap főszerkesztője nyitotta meg. A rendezvényen közreműködött a Comenius Általános Iskola énekkara és szavalócsoportja. Ezt követően Salamon Ferenc tanár, a kézdivásárhelyi Vigadó igazgatója ex libris gyűjteményét mutatta be, és vezette be a jelenlevőket a kisgrafika készítésének titkaiba. /Iochom István: Hármas ünnepség Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

2007. május 12.

Az idén tizenhatodik alkalommal megszervezett Bod Péter-napok koszorúzással kezdődtek Kézdivásárhelyen a névadó szobránál. Ezt követően egykori tanárukra, Fülöp Kálmánra (1905-1996) emlékeztek az ötvenöt éves véndiák-találkozó résztvevői, köztük Sylvester Lajos, a lap főmunkatársa. Felidézték a nagy tudású pedagógus személyiségét, majd az iskola egyik tantermében Sylvester Lajos és Bajcsi Ildikó, a tanítóképző igazgatója leleplezte Vetró B. András Fülöp Kálmán-domborművét. A megnyitón közreműködött az iskola Gyöngyvirág tánccsoportja és énekkara. A Vigadó kistermében Nyelvi változások címmel tudományos ülésszak kezdődött. Megtartották a Kossuth-szónokverseny erdélyi szakaszának döntőjét. Az irodalmi kávéház meghívottja Fekete Vince költő volt. A rendezvény első napja táncházzal, népdalénekléssel és tábortűzzel ért véget. /Iochom István: Bod Péter-napok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

2007. május 22.

Egyhetes kulturális rendezvénysorozat keretében nyitják meg a nagyközönség előtt a Kézdivásárhelyen a Vigadó Művelődési Házat; ez az önkormányzat ajándéka az idén 600 éves vargavárosnak. Az újjászületett Vigadóba visszaépítették a kommunista rezsim ideje alatt lebontott páholyokat, korszerű fény- és hangtechnikával látták el, restaurálták Földi István 20. század elején készített freskóját is. Május 22-én történelmi vetélkedővel kezdődik a céhes város születésnapi rendezvénysorozata, majd a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Liliomfi című előadása következik. A következő napokban bemutatják Földi István Gábor Áronról szóló színdarabját, amelyet Szőcs Géza, a Siculus Rádió főszerkesztője rendezett, fellép a Ghymes Együttes. Több könyvbemutató is lesz. A városünnepre jelent meg Kocsis Károly szerkesztésében a Kézdivásárhely és vidéke című kiadvány. /Bartos Lóránt: Megnyílik a Vigadó. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

2007. május 24.

Kézdivásárhely első írásos említésének 600. évfordulója tiszteletére kilencnapos rendezvénysorozatot szerveznek. Az ünnepség május 22-én történelmi vetélkedővel kezdődött. A rendezvénysorozat fénypontját jelentette Földi István Gábor Áron című színművének bemutatása a Vigadóban. A Földi-darabot már 1943-ban játszották Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Gyergyószentmiklóson. Dr. Szőcs Géza a háromfelvonásos darabot kétfelvonásosra dolgozta át, ennek ősbemutatója május 18-án Bereckben volt. /(Dévai): /Ünnepre készül a hatszáz éves város. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

2007. május 25.

Kocsis Károly szerkesztette a Kézdivásárhely és vidéke című, 48 oldalas kiadványt, amely röviden összefoglalja mindazt, amit a céhes város és a kézdiszéki falvak múltjáról, építészeti örökségéről, nevezetességeiről, jeles szülötteiről tudni érdemes. A rendkívül igényes kivitelezésű füzet Kézdivásárhely hatszáz éves fennállásának tiszteletére a Pro Press Egyesület és a Vigadó Művelődési Ház közös kiadásában, a kézdivásárhelyi önkormányzat támogatásával néhai Incze László múzeumigazgató emlékére jelent meg. /(Iochom): Incze László emlékére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

2007. június 15.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete két rendezvényt is tartott Trianonnal kapcsolatban. Június 3-án a Vigadó Művelődési Házban Bejan András történelem szakos tanfelügyelő, a Nagy Mózes Gimnázium pedagógusa előadásában a békediktátum megkötésének körülményeiről beszélt, azt követően pedig levetítették az Igazságot Magyarországnak! című dokumentumfilmet, melyet a HVIM magyarországi szervezete készített a Kárpátia zenekar közreműködésével, tájékoztatott Szőcs Zoltán főszervező. Június 4-én a kézdivásárhelyi szervezet 13 tagja a kézdiszentkereszti világháborús emlékműnél emlékezett meg a magyar történelem gyászos eseményéről. A megemlékezés egyik helyszínén sem volt jelen helyi politikus, polgármester vagy önkormányzati képviselő. /Trianonra emlékeztek, elöljárók nélkül. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 15./

2007. június 16.

Június 15-én Kézdivásárhelyen a Vigadóban megnyílt a csíkszeredai származású, huszonnégy éves Tódor Előd festő harmadik egyéni tárlata. /Iochom István: Egy fiatal festő harmadik egyéni tárlata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

2007. június 23.

Június 22-én Kézdivásárhelyen a Vigadóban megnyílt a csíkszeredai származású, huszonnégy éves Tódor Előd festő harmadik egyéni tárlata. /Iochom István: Egy fiatal festő harmadik egyéni tárlata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

2007. augusztus 21.

Több időszakos tárlatot nyitottak meg Kézdivásárhelyen a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmával a Vigadó Művelődési Házban. Kakas Zoltán, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója Esztelnekkel kapcsolatos fotóit állították ki. A Kézdiszéken élő, illetve onnan elszármazott képzőművészek impozáns tárlatán – amelyen a helybeli Vetró, Kosztándi és Sárosi művészcsaládokat többen is képviselik – festményeket, grafikákat, szobrokat és számítógépes grafikai programmal készült kompozíciókat lehet megtekinteni. A műalkotások zöme a magyarsághoz, a találkozóhoz kötődik: Vetró Bodoni Zsuzsa pasztellképein a perkői búcsú összetartó erejét érzékelteti, Kosztándi Jenő festményén a széttöredező harangokból ágyú körvonalazódik. A tárlat megnyitóján a Fórika Balázs által vezetett kantai kórus lépett fel. A földszinti kiállítóteremben a csernátoni népművészek munkáiból nyílt tárlat, a pincében pedig a Beke Ernő vezette Hobby cserebere-klub rendezett tárlatot. /Bartos Lóránt: A pincétől a padlásig. Kiállítások nyara Kézdivásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

2007. október 11.

Kézdivásárhelyen a Vigadó emeleti termében megnyílt a Kézdisárfalván élő és alkotó Szabó Ottó első itthoni kiállítása, melyen tizenhárom faragott munka, valamint huszonöt olajfestmény látható. Évek óta nem voltak ilyen sokan tárlatmegnyitón. Az ötvennégy éves Szabó Ottó az 1989-es rendszerváltás után Magyarországra, Százhalombattára telepedett át, de a honvágy hazahozta. Nemrég végleg hazatért szülőföldjére. Az utóbbi években készített festményein, faragásain a magyar történelem vagy jeles alakjai (aradi vértanúk, Gábor Áron, Attila, Bálványosvár legendája stb.) is megjelennek. /(Iochom): Szabó Ottó a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

2007. október 24.

Október 23-án Sepsiszentgyörgyön együtt tartották emlékező ünnepségeiket a helyi ötvenhatosok és a volt politikai foglyok. A kommunizmus börtöneit megjárt háromszékiek közül jelenleg közel ötszázan élnek. A sepsiszentgyörgyi köztudatban leginkább jelen lévő helyi ötvenhatos megmozdulás a mikós diákokból alakult Székely Ifjak Társasága (SZIT) tagjainak sok év börtönnel megtorolt koszorúzása a negyvennyolcas emlékműnél (1957-ben és ‘58-ban). Felnőtt tanácsadójukra, a szamosújvári börtönben ismeretlen okokból elhunyt Szalay Attilára évente emlékeznek az egykori SZIT-tagok. A Csíki utcai Szalay-ház falán elhelyezett emléktáblát minden október 23-án koszorúzza meg a SZIT, a háromszéki Volt Politikai Foglyok Szövetsége (VPFSZ), a városvezetés és a helyi RMDSZ. A megemlékezők tizenöt bajtársuk sírjánál koszorúztak a város temetőiben. A délutáni megemlékezések sora a kommunista diktatúra áldozatainak Erzsébet-parkbeli kopjafájánál kezdődött, ahol Józsa Csaba Árpád, az Erdélyi ‘56-os Bajtársi Társaság elnöke kiemelte: ötvenhat tanulsága, hogy egy kis nép egy emberként állt ki a szabadságért. A megemlékezések a tavaly felavatott ötvenhatos emlékműnél folytatódtak, ahol Török József, a VPFSZ elnöke beszélt. Dr. Kiss Tamás, a magyarországi POFOSZ alelnöke megköszönte az erdélyi ötvenhatosok egykori szolidaritását és a jelen lévő fiatalok érdeklődését ötvenhat iránt. /Fekete Réka: 1956-ra emlékeztünk Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./ Kézdivásárhelyen október 23-án a Szoboszlay-perben kivégzett hősök emlékére állított kopjafánál rótták le kegyeletüket. Farkas Ferenc történelemtanár, a Református Kollégium igazgatója felelevenítette az ötvenegy évvel ezelőtti magyarországi és erdélyi forradalom és szabadságharc fontosabb mozzanatait, a Szoboszlay-kirakatperről is szólva. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom háromszéki szervezete által szervezett megemlékezés a Vigadóban volt, levetítették a Hajdú Gábor által 2006-ban rendezett, Boldog napok – hulló csillagok című dokumentumfilmet, majd fáklyákkal a Hősök emlékművéhez vonultak. /Iochom István: Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./ Kovásznán az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub Imádkoztam, ha félni kellett című rendezvényével emlékezett az 1956-os forradalomra, amelyen Varga László marosvásárhelyi nyugalmazott lelkész szemtanúként beszélt. Ezt követően a központi park ‘56-os emlékművénél a kovásznai Magyar Polgári Szövetség és Székely Tanács rendezett gyertyás megemlékezést. /Bodor János: Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

2007. november 8.

Tőkés László Csernátonban és Kézdivásárhelyen folytatta kampánykörútját. Alsócsernátonban a Haszmann Pál Múzeumot látogatta meg, majd a zsúfolásig telt alsócsernátoni református templomban tartott istentiszteletet. A fórumot Sánta Imre bikfalvi református lelkész, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke vezette. Tőkés László püspök az 1998 szeptemberében tartott alsócsernátoni autonómiafórum főbb mozzanatairól, következményeiről szólt, amikor a négy magyar történelmi egyház képviselőinek jelenlétében a székelység kinyilvánította autonómiaigényét. Tőkés László Kézdivásárhelyen a Vigadó nagytermében tartott fórumot. Tőkés László párhuzamot vont az egykori Magyar Népi Szövetség és a mai RMDSZ vezetői között, akik a mindenkori román hatalom érdekeit képviselték, képviselik. A püspök a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszust említette, ahol Markó Béla egy sorban ült Medgyessy Péterrel és Andrian Nastaséval, az akkori magyar és román miniszterelnökkel. Az Új honfoglalás RMDSZ-es jelszó kapcsán kifejtette: valóban zajlik honfoglalás, de nem magyar, hanem román honfoglalás Erdély-szerte. Tőkés László két pártfogoltjáról, Tamás Sándor parlamenti képviselőről és Sógor Csaba szenátorról is szólt, akiknek karrierjét támogatta, s most köszönetképpen ellene fordultak. Tőkés László még Rétyen, Illyefalván, Málnásfürdőn és Málnáson találkozott a választópolgárokkal. /Iochom István: Tőkés László Csernátonban és Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

2007. december 8.

Egy napon két könyvbemutató volt Kézdivásárhelyen, egyik a Vigadóban, másik a Céhtörténeti Múzeumban. Czegő Zoltán mutatta be az Irodalmi Jelen pályázatán különdíjra érdemesült regényét, az Időrianást, majd dr. Szőcs Géza családkönyvével, A lélek hangja cíművel ismerkedhetett a közönség. A Vigadó kiállítótermében az Erdélyi Magyar Könyvklub mutatta be imponáló választékát de jelen volt Sántha Attila cége is, a Zelegor Könyvkiadó székely és csángó könyveivel. Könczey Lilla elmondta, a könyvesszakmáról diplomát szerzett Budapesten, és saját könyvárus vállalkozást indított Kézdivásárhelyen. /Sylvester Lajos: Karácsonyi könyvvásár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./

2007. december 13.

A Cimbora által kezdeményezett találkozósorozat állomásaként december 12-én Kézdivásárhelyen, a Vigadóban rendhagyó irodalomórán mintegy harminc olvasóval találkozott Farkas Kinga, a népszerű gyermeklap főszerkesztője, Szonda Szabolcs szerkesztő, valamint két meghívottjuk, Fekete Vince kézdivásárhelyi költő és Molnár Vilmos csíkszeredai prózaíró. A gyermeklap szerkesztői tavasszal Sepsiszentgyörgyön, az előző napon pedig Csíkszeredában tartottak derűs irodalomórát. /Iochom István: Derűs irodalomóra Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

2008. március 31.

Március 29-én Kézdivásárhelyen a Vigadóban Magyarósi Imola művészettörténész megnyitotta Koszta Ervin festészeti kiállítását. Festményeivel a közönségnek feladatot ad, azok felfedezést ígérnek ― zárta méltatását. /Iochom István: Festészeti tárlat a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998