udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 149 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-149
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Vilagbank

1992. május 11.

G. Danielescu gazdasági miniszter az Egyesült Államokban tartózkodik, megbeszélést folytatott a Világbank képviselőivel. Románia kölcsönt akar felvenni. /MTI/

1993. február 20.

Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnöke az Egyesült Államokban előadást tartott a demokrácia meghonosításának lehetőségeiről, tárgyalt a Világbank képviselőivel. A DK nevében Románia számára a legnagyobb kedvezmény megadását javasolta. /Emil Constantinescu Washingtonban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

1993. július 30.

A Világbank képviselője, Arnraub Hartmann kijelentette, hogy a Világbank nem fektet be tőkét egy súlyos inflációval küzdő országba, a 150 millió dolláros hitel átutalását bizonytalan időre elhalasztották. Bogdán Tibor, Bukarest: A Világbank is megvonta a hitelt Romániától. = Magyar Hírlap, júl. 30./ Az Adevarulnak nyilatkozva Arntraud Hartmann, a Világbank bukaresti képviselője kijelentette, hogy a pénzintézet nem függesztette fel a Romániának szánt 400 millió dolláros szerkezetátalakítási kölcsön második részének átutalását, azt hamarosan folyósítják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31.-aug. 1./

1994. május 30.

Máj. 30-án Iliescu elnök meghívására hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Shanker Dayal Sharma, India elnöke. Iliescu elnökkel folytatott megbeszéléseiken a román-indiai együttműködés bővítési lehetőségeit vitatták meg. Máj. 30-án Artnold Hartman asszonnyal, a Világbank romániai képviselőjével tárgyalt Vacaroiu miniszterelnök. A Világbank hajlandó támogatni a román privatizációs törekvéseket. Máj. 30-án befejezte Bukarestben munkálatait a Románia és az EFTA /Európai Szabadkereskedelmi Társulás/ vegyes bizottságának első ülésszaka. Georg Reicsh, az EFTA főtitkára találkozott Vacaroiu miniszterelnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

1994. szeptember 26.

Iliescu elnök szept. 25-én New Yorkba utazott, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés szept. 26-án kezdődő ülésszakán és találkozzon Bill Clinton elnökkel. Iliescu elnök találkozott Mexikó, Bosznia-Hercegovina, Lettország elnökével, Simon Perez izraeli külügyminiszterrel, majd Clinton elnökkel. Az amerikai elnökkel folytatott megbeszélése során Clinton elismerően szólt Románia belső stabilitásáról és a térségben stabilitási tényezőként betöltött aktív szerepéről. A román államfő kifejezte reményét, hogy a jelenleg egyéves határidőre szóló legnagyobb kedvezményt kiterjesztik határidő nélkülire, majd meghívta az amerikai elnököt, aki a meghívást elfogadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27, 28./ Iliescu az ENSZ-közgyűlésen elmondott beszédében felvetette a világszervezet szerepének újradefiniálásának kérdését. Románia részt vesz a regionális konfliktusok elsimítására tett nemzetközi kérdésekben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./ Iliescu elnök szept. 27-én Washingtonban találkozott a Világbank alelnökével, Franc Thalwitzcal, megbeszéléseket folytatott amerikai kongresszusi képviselőkkel. Iliescu sajtónyilatkozatában rendkívül konstruktívnak minősítette a megbeszélések légkörét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Iliescu szept. 28-án - Melescanu külügyminiszter kíséretében - találkozott a Képviselőház külügyi bizottságának elnökével, Hamiltonnal, majd a Szenátus külügyi bizottságának elnökével, Bell szenátorral és más kongresszusi tagokkal. Lloyd Bensen pénzügyminiszterrel tartott megbeszélésén a romániai reform haladását méltatták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1995. január 28.

A Collegium Transsylvanicum Alapítvány Tankönyvtanácsa Kolozsváron Székely Győző vezetésével működik, sok tankönyvet készítenek, illetve készíttetnek, köztük az alternatív tankönyvek is. Legalább 250-300 tankönyvre van szükség, jelenleg 80 van forgalomban. A Világbank tanulmánya 250 alternatív tankönyv bevezetést javasolja a reform első lépéseként. A román oktatásügy túlzott centralizáltsága megmaradt. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

1995. március 4.

A márc. 4-i bukaresti lapok szerint Arntraud Hartmann, a Világbank bukaresti képviselője kijelentette, hogy a Világbank Románia számára biztosított kölcsönének második, 250 millió dolláros részletét csak a privatizálás tényleges felgyorsítása esetén folyósítják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1995. május 11.

Megnyílt az első értéktőzsde Romániában, ez előfeltétele a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap hitelnyújtásainak is. /Magyar Hírlap, máj. 11./

1995. augusztus 31.

A Világbank 110 millió dollár hitelt hagyott jóvá Románia részére, az ország elektromos hálózatának korszerűsítésére. /Népszabadság, aug. 31./

1995. augusztus 31.

A Világbank 110 millió dollár hitelt hagyott jóvá Románia részére, az ország elektromos hálózatának korszerűsítésére. /Népszabadság, aug. 31./

1996. február 23.

Florin Georgescu pénzügyminiszter közölte: elhárult az akadály a Romániának megítélt világbanki hitel első részletének folyósítása útjából. Korábbi jelentések szerint a 60-100 millió dollár összegű hitelrészlet folyósítása azért szenvedett késedelmet, mert a Világbanknak fenntartásai voltak a romániai kuponos privatizáció módszereivel kapcsolatban. /Románia megkaphatja a világbanki hitel első részletét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

1996. április 5.

A román gazdaság teljesítménye még mindig nem éri el a fordulat előtti szintjét, csupán 80 százaléka az 1989-es produktumnak, közölte Ion Iliescu Bukarestben újságírók előtt. Iliescu szerint Románia 1995-ben 700 millió dollárnyi külföldi adósságot törlesztett, miközben semmit sem kapott a Világbanktól vagy más fejlesztési pénzintézettől. Az államfő szerint a külföldi hitelezők tartózkodó magatartását egyebek közt az magyarázza, hogy "román ellenzéki politikusok kopogtatnak az ajtajukon, és azt követelik tőlük, hogy ne nyújtsanak hitelt a bukaresti kormánynak". /Iliescu: a pénztelenségért is az ellenzék a hibás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

1996. november 12.

A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap szakértői Bukarestből távozván jelentést írtak a lassú privatizációról, a mesterséges valutaárfolyamokról, a végre nem hajtott radikális intézkedésekről, a 30 %-ot meghaladó inflációról. A választási harc idején sok helyen nem volt üzemanyag. Szinte az összes pártvezér ígérte, hogy Európa felé fordítja az országot, csak azt nem említették, hogy ez mibe kerül, írta Márványi Péter. /168 Óra, nov. 12./

1997. január 17.

Kenneth Lyn, a Világbank Bukarestben tárgyaló küldöttségének vezetője jan. 16-i sajtóértekeztén kijelentette, hogy a román gazdaság helyzete távolról sem hasonlítható a bolgáréhoz és a Világbank támogatásáról biztosította a romániai reformokat. A nemzetközi pénzintézetek jelezték, hogy 400 millió dolláros kölcsönnel készek támogatást nyújtani a szerkezetátalakításhoz, illetve a szociális terhek ellensúlyozásához. A nagy román szakszervezetek vezetői is tárgyaltak a Világbank képviselőivel. - Jan. 17-én szakszervezetek, a kormány és a munkavállalók képviselői kezdtek tárgyalni. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

1997. január 25.

Jan. 28-án Markó Béla szövetségi elnök részt vett az RMDSZ képviseletében a Cotroceni Palotában Emil Constantinescu államfő és Victor Ciorbea miniszterelnök találkozóján a koalíciós pártok vezetőivel. A tanácskozáson a kormánynak a nemzetközi szervezetekkel (Nemzetközi Valutaalap, Világbank) a napokban folytatott tárgyalásairól, a reform megkívánta, elkerülhetetlen gazdasági és pénzügyi intézkedésekről, illetve a velük összhangban szükséges szociális védelmi intézkedésekről folyt konzultáció. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 30., 956. sz./

1997. február 25.

Volt párttitkárok hirtelen megtértek. Murvai László, aki Ceausescu kormányhivatalaiban éberen őrködött, hogy az oktatásban más ne történjen, mint amit a politika megenged, most a világbanki reformok híve lett, állapította meg Cs. Gyimesi Éva. Murvai a tanterv- és tankönyvpályázatok bizottságába nem vonta be a kolozsvári két magyar tanszék tagjait. Orbán Gyöngyi tanárnő alternatív tankönyvsorozatot írt. Murvai nem restellte kioktatni Orbán Gyöngyit, írta felháborodottan Cs. Gyimesi Éva. /Cs. Gyimesi Éva: A hivatalnok, akit átmentettünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1997. március 1.

Hans van der Broek, az Európai Unió biztosa márc. 5-én Romániába érkezett, találkozott a román vezetőkkel. Látogatásának egyik központ témája a Nemzetközi Valutaalappal /IMF/ és a Világbankkal kimunkált román reformprogram lesz. Románia a Phare-programból eddig 731 millió ECU /majdnem egymilliárd dollár/ gazdasági támogatáshoz jutott ebből a keretből, és 199-ig további 400 millió dollárra számíthat. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

1997. április 17.

Markó Béla ápr.7-e és 16-a között a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation) meghívására az Egyesült Államokba látogatott. Az RMDSZ elnöke azt tapasztalta, hogy Amerikában támogatják az új román kormány reformterveit és demokratizálódási erőfeszítéseit, így azoknak a kisebbségi helyzet javítására vonatkozó részeit is. Markó Béla találkozott Daniel Fried és Richard Schifter elnöki tanácsadókkal, Stuart Eizenstat kereskedelmi államtitkárral, képviselőkkel és szenátorokkal, kongresszusi szakértőkkel, mindkét ház külügyi bizottságának demokrata és republikánus szakértőivel, a külügyminisztérium és a kereskedelmi minisztérium, valamint a Fehér Ház felelős tisztségviselőivel, valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap szakértőivel. Találkozóra került sor többek közt Tom Lantos képviselővel, Toby T. Gati külügyminiszter-helyettes asszonnyal, a Nemzetbiztonsági Tanács Közép- és Kelet-Európai főosztályvezetőjével. Marshall Adair külügyi államtitkár-helyettessel. A megbeszéléseken ismertette az új kormánykoalíció terveit és nehézségeit, benne a magyar kisebbség elképzeléseit. Az amerikai tárgyalópartnerek támogatják a romániai magyar kisebbségi oktatás és nyelvhasználat garanciáira vonatkozó terveket. Amerikai részről úgy vélik, hogy Románia a novemberi választások után vált reálisan esélyessé a NATO-tagságra, de az ország meghívásának időpontjáról egyelőre nincs döntés. Markó Béla elmondta tárgyaló feleinek, hogy Bukarest esélyeinek kinyilvánítása erősítené a kedvező folyamatokat Romániában. A vendéglátók kijelentették, hogy ismerik a közösségi javak visszajuttatásának és kárpótlásának kérdését és szorgalmazzák megoldásukat. Az őszi RMDSZ-kongresszussal kapcsolatban a szövetség elnöke elmondta, véleménye szerint a program módosítása is sorra kerül, a kormányzati tapasztalatok alapján a program néhány elemét jobban kell részletezni és konkretizálni, illetve át kell tekinteni a szervezet néhány szerkezeti és alapszabályzati kérdését is. Markó Béla látogatása során előadást tartott a washingtoni, New York-i és New Brunswick-i magyarok körében. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17. , RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17., 1010. sz./

1997. április 22.

Az Adevarul tájékoztat a Bukarestben a társadalmi Párbeszéd Csoportja által rendezett vitaestről, melynek címe a "Babes-Bolyai Tudományegyetem ? merre?" volt. A cikkíró szerint a vita "mondhatni az értelmiségi elegancia szintjén folyt", de az utolsó negyedórában több ellentmondást nem tűrő igazságot mondtak ki, mint amennyit a résztvevők el tudtak volna viselni. A vita román résztvevői illetve a vitavezető a multikulturalizmusra fektették a hangsúlyt, "ami nagy szó egy olyan egyetem esetében, amelyen nemcsak románok és magyarok vannak, hanem németek és romák is". Úgy véli, hogy a magyarok vetettek véget ennek a beszélgetésnek, azzal, hogy hangsúlyozták, a kérdés politikai, azokkal a kijelentésekkel, hogy a románok a multikulturalizmus érdekében tett intézkedésekről beszélnek, "mi pedig az 1959 óta felgyűlt frusztrációkról", "egyenlőségre alapozott kompromisszumot akarunk, vagy külön autonómiát (autonomie separata)", valamint "újra akarjuk tárgyalni a románokkal a szerződést". A cikk szerzője megemlíti, hogy felhívta a figyelmet, ne használják a résztvevők a szétválasztás (separare) szót, mivel az a Bécsi Diktátumot juttatja a románok eszébe és azt sugallja nekik, hogy az egyetem szétválasztása egy másfajta szeparáció első lépése. Egy meg nem nevezett rektor-helyettes szerint az egyetem szétválasztása 89 millió dollárba kerülne, tehát annyiba, amennyit a Világbank adott a romániai felsőoktatás számára. a cikk szerzője a beszélgetés hevesebb pillanatait emeli ki és végül kifejti álláspontját, hogy "a kérdés már nem az egyetem, hanem a politikusok kezében van. de vajon tudják a politikusok, hogy mivel játszanak?". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 22., 73. sz./

1997. április 22.

Az RMDSZ szokásos sajtóértekezletét ápr. 22-én tartották meg a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök beszámolt amerikai útjáról. Elmondotta, hogy a HHRF meghívására látogatott el az Egyesült Államokba, és ez alkalommal számos amerikai politikussal, kormánytisztviselővel, illetve a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel találkozhatott, akikkel a Romániában végbement politikai és gazdasági változásokról, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a nemzeti kisebbségek, elsősorban a magyar közösség helyzetére vonatkozó, a kormányprogramban szereplő és megoldásra váró célkitűzésekről folytatott eszmecserét. Szólt e találkozókon arról, hogy megalakult a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, és hogy a kormányprogram első ízben tartalmazza a kisebbségi kérdés megoldása szempontjából kulcsfontosságú szabályozások módosítását, elsősorban a tanügyi törvényben szereplő megszorító rendelkezések törlését, továbbá a helyhatósági törvény módosítását, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását. Beszélgetőpartnerei egybehangzóan elismerően értékelték a Romániában végbement változásokat, az RMDSZ részvételét a kormányban. Valamennyi találkozón hangsúlyosan szóba került Románia euro-atlanti integrációja, s az amerikai politikusok szerint Románia előtt csak a novemberi választások utáni változások teremtettek reális esélyt a NATO-ba való felvételhez. Markó Béla amerikai partnereivel folytatott megbeszélései során is kifejtette, hogy az RMDSZ határozottan támogatja Románia mielőbbi NATO-integrációját, és meggyőződéssel vallja, hogy ez egyaránt érdeke az egész romániai társadalomnak és a Romániában élő nemzeti kisebbségeknek, így a magyar nemzeti közösségnek is. Ugyanakkor kérdésre válaszolva a szövetségi elnök elmondotta, hogy az euroatlanti integrációt nem lehet a madridi csúcsértekezlethez kötni, ez egy folyamat, a meghívott országok a nyári madridi NATO-csúcs után kezdik el a tárgyalásokat a betagolódás módjáról, körülményeiről, és a "16-ok" csak 1998 nyarán hoznak döntést a felvételről. Az amerikai politikusok nagy többsége egyértelműen amellett foglal állást, hogy a NATO-t bővíteni kell ? és fogják is ? Kelet felé, arról azonban még nincs döntés, hogy mely országokat hívják meg az első körben. Ám minden országot külön bírálnak el, egyik sorsa sincs a másikéhoz kötve. Markó Béla kifejtette, hogy amerikai politikai körökben három ország ? Csehország, Lengyelország és Magyarország nevét említik az első kör esélyesei között, ezekhez az utóbbi időben felzárkózott Románia és Szlovénia, amelyek egy évvel ezelőtt szóba sem jöhettek, majd ezután következhetnek más kelet-európai országok. Romániának ? fogalmazott a szövetségi elnök ? lemaradást kell behoznia az esélyesebb országokhoz képest, hiszen voltaképpen csak az 1996 novemberi változások után kezdődött meg a kötelező kritériumok teljesítése. Egy másik, a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésével kapcsolatos koalíciós egyeztetésekre vonatkozó kérdésre válaszolva Markó Béla elmondotta, hogy a koalíciós egyeztetések parlamenti szinten Romániába küldéséből, az európai egyetemi rendszeren belüli közös tervek kidolgozásából és az egyetemi oklevelek kölcsönös elismeréséből fog állni. Az ápr. 19-i Ziua ismerteti a magyar küldöttség vezetőjének kijelentését, Magyarország mégis Bolyai Egyetemet akar címmel. Az ápr. 18-i Libertatea Magyarország kedvezően tekint Romániára címmel tájékoztat. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 21., 73. sz./

1997. május 12.

Máj. 11-én kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett James D. Wolfensohn, a Világbank elnöke, aki Victor Ciorbea miniszterelnökkel tárgyalt. A mezőgazdasági struktúraváltásra szolgáló kölcsön összege 250 millió dollár, ehhez járul egy 50 millió dolláros szociális kölcsön, és tárgyalnak még a 180 millió dolláros ipari szerkezetváltási hitelről is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

1997. május 13.

James Wolfensohn, a Világbank elnöke, bukaresti tárgyalásai befejezése után sajtóértekezletet tartott, ahol bejelentette: Románia az elmúlt öt hónapban "óriási haladást ért el a reform útján". A Románia iránti bizalom jeleként az országnak nyújtott hitelt százmillióval megemelik, így a kölcsön 625 millió dollárt tesz ki. Ebből az első szakaszban 340 millió dollárt adnak. - Románia adóssága jelenleg 6,5-7 milliárd dollár, ez a GDP 25 %-ának felel meg. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1997. május 14.

A Romániai Magyar Szó átvette a pozsonyi Új Szó máj. 9-i számában megjelent interjút, melyet a lap Markó Bélával készített az RMDSZ küldöttségének szlovákiai látogatása alkalmával. A Szövetség elnökét a koalícióba való belépés kérdéséről az RMDSZ-en belül lezajlott vitával kapcsolatban kérdezték. Markó Béla úgy értékelte, hogy a koalícióban való jelenlét ellentmondásos helyzet, hiszen egy "olyan kisebbség képviseletében léptünk kormányba, amely egyenlőtlen helyzetben van, ugyanakkor egyenlő partnerként próbálunk fellépni a kormánykoalíció tagjaként". Romániában most is van nacionalizmus, még a kormánykoalíción belül is éles viták vannak a kisebbségi kérdésben. Azonban a kormánykoalíció felismerte, hogy Románia számára egyetlen járható út van, a gyors integráció, s ez másképpen, mint a latens kisebbség-többségi konfliktus kezelésével és megoldásával nem érhető el. A nyugati tőkének az országba való áramlásával kapcsolatban Markó Béla kijelentette, "ha arról beszélünk, hogy a Nyugat csak akkor közeledik bizalommal egy országhoz, ha ott biztonságot vél felfedezni, arról is beszélnünk kellene, hogy a biztonságot csak úgy lehet megteremteni, ha a Nyugat bizalommal közeledik". Elmondta, hogy Románia megkapta az első hiteleket a Világbanktól és a Nemzetközi Valutaalaptól, s ez a bizalom kinyilvánítását jelenti a kormány reformprogramjával szemben. Az RMDSZ elnöke a kisebbségi kérdések megoldásával kapcsolatban elmondta, hogy a gazdasági intézkedésekkel párhuzamosan a törvényhozásban is neki kell fogni a kisebbségi kérdések megoldásának. Ilyen irányú jelenleg a tanügyi törvény módosítása is. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ döntéshozó testülete szabott-e meg olyan határvonalat, melynek a koalíciós partnerek részéről való áthágása az együttműködés felmondását eredményezné, Markó Béla elmondta, hogy "ilyen döntés nem szükséges, mert ez a határvonal maga a kormányprogram. Ami azt jelenti: ahhoz, hogy továbbra is együttműködhessünk koalíciós partnereinkkel, az oktatásban, a nyelvhasználatban meg kell történniük a változásoknak". Amennyiben nem valósulnak meg, az azt jelenti, hogy a koalíció nem tartja tiszteletben a kormányprogramot ? jelentette ki végül a Szövetség elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

1997. június 5.

Románia három újabb, összesen 550 millió dolláros kölcsönt kap a Világbanktól, jelentették be Washingtonban. A Világbank támogatja a reformot. A feltételek kemények: Románia költségvetésének fizetési hiányát még az idén az össztermék /GDP/ 3,7 %-ára kell leszorítani, ez tavaly 8,3 %-volt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

1997. július 31.

A Világbank 70 millió dollár hitelt nyújt Romániának az oktatási reform támogatására, különösen a vidéki területek felkarolására. A kölcsön 900 iskola fejlődését hivatott szolgálni. /Új Magyarország, júl. 31./

1997. november 1.

Az új román kormányra vonatkozó eddigi legkeményebb bírálatát fogalmazta meg Francois Ettori, a Világbank romániai képviselője. A román kormánynak gyorsítania kell a szerkezetátalakítást és a magánosítást, szögezte le. Amennyiben ezt nem teszik meg, akkor a makrostabilizáció eredményei fél év alatt elenyésznek. Bár a statisztikai adatok szerint a román gazdaság 45 százalékát stabilizálták, csak néhány nagyvállalat került magánkézbe, jegyezte meg. Véleménye szerint bizonytalan, hogy miként valósul meg a 16 veszteséges nagyvállalat bezárására vonatkozó kormányhatározat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1-2./

1997. november 19.

További pénzügyi támogatást ígértek Romániának nov. 19-én a nemzetközi pénzügyi közösség tagjai, akik külön méltatták a kelet-európai ország idei reformeredményeit. A Románia javára rendezett brüsszeli felajánlási konferencián résztvevők megállapították, hogy Bukarest az idén már kétmilliárd dollárnál nagyobb értékű támogatást kapott, ami egyértelmű jele annak, hogy a világ elismeri az ország reform-erőfeszítéseit. A konferenciát a Világbank és az Európai Unió szervezte. Utóbbi illetékese, Hans van den Broek külügyi biztos kijelentette, hogy a további segítség újabb lökést adhat az átalakulási folyamatnak. A brüsszeli konferencián részt vett Mircea Ciumara román pénzügyminiszter, aki szerint a nemzetközi segítséggel országa hamarosan utolérheti az EU-tagságra törekvő kelet-európai államcsoport éllovasait. Ciumara szerint ez most már egy évnél nem vesz többet igénybe. Van den Broek szerint a támogatást a piacgazdasági áttérés befejezésére és az EU-csatlakozást érintő gazdaságfejlesztésre tanácsos fordítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ A Nemzetközi Valutaalap /IMF/ áprilisban hagyta jóvá egyéves programját Románia javára, összesen 430 millió dollár értékben. Júniusban a Világbank 700 millió dollár értékű támogatáscsomagot hagyott jóvá, és bejelentette, hogy 1998 és 2000 között további 1,4 milliárd dollárt bocsát Bukarest rendelkezésére. Az EU 1998-1999-ben a PHARE-programon keresztül 265 millió ECU-val /302 millió dollárral/ segíti a tagságára törekvő országot. /MTI/

1997. december 18.

Románia közepes és hosszú lejáratú külföldi adóssága szeptemberben 8,241 milliárd dollár volt, 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban - jelentette a Román Nemzeti Bank dec. 17-én. A tartozás 59 százaléka állami, 25 százaléka állami garanciás és 16 százaléka magánadósság. Románia 3,23 milliárd dollárral adós nemzetközi szervezeteknek, ebből majdnem 43 százalékkal a Világbanknak - idézte a jelentést a Rompres hírügynökség. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

1998. január 21.

A Minisztereink vallanak a kormányzásról sorozatban Bara Gyula munkaügyi és szociálisvédelmi államtitkárral készített interjút a lap. Az államtitkár kifejtette: intézménye szempontjából az eredmények, illetve a sikertelenségek meghatározása azért nehéz, mert azok az eredmények, melyeket ők annak könyvelnek el, nem feltétlenül jelentkeznek ugyanolyan súllyal a társadalomban, mint ahogy azt megtervezték. A múlt évi, főleg a bányászat területén elért nagyarányú munkaerő leépítéssel kapcsolatban Bara úgy vélte, európai szemmel nézve, gazdasági szempontból az nagyon olcsó intézkedés volt, azonban ezt az eljárást követnie kellett volna azoknak a programoknak, intézkedéseknek is, amelyek az elbocsátott, utcára került munkaerőt újból működésbe hozzák és alakítják. Bara Gyula hangsúlyozta a helyi vezetőségek szerepének fontosságát a helyi szintű fontos gazdasági döntések meghozatalában. Intézménye szempontjából igazi eredménynek tartja, hogy az egymástól viszonylag elkülönülő politikák, mint társadalombiztosítás, munkavédelem, lassan elkezdtek kis elszigetelt területekből integrált tevékenységi területekké válni. Bara Gyula a múlt évi sikertelenségek között a fekete-munkát, valamint a társadalombiztosítási szolgáltatások nemirányítottságát említette meg. Elmondta a lapnak, minisztériuma számos munkacsoportba küldi - ő volt a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások fő alkusza - ez pedig az RMDSZ-re nézve is jó. Végül a szövetség államtitkára megemlíti, "nem telik el olyan hónap, hogy ne merülne fel a kérdés: hogyan tovább, maradunk vagy megyünk, együttműködünk vagy nem a kormánykoalícióval; azt hiszem, ha ezeket a dolgokat nem járjuk végig, nem lesz esélyünk felfedezni, hogy a romániai magyarság sorsa hogyan illeszkedik be ebbe a nehezen alakuló romániai jövőképbe". /Darvas Enikő: Beszélgetés Bara Gyula munkaügyi és szociálisvédelmi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

1998. március 28.

Magyarország és Románia munkaügyi minisztere márc. 28-án, Budapesten aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely a két ország munkaügyi tárcáinak közvetlen kétoldalú együttműködéséről készült. Kiss Péter és Alexandru Athanasiu román munkaügyi és szociálisvédelmi miniszter az európai munkaügyi miniszterek kétnapos konferenciájának zárónapján látták el kézjegyükkel a dokumentumot. A jegyzőkönyv a két ország gazdasági érdekeinek kölcsönös érvényesülését hivatott elősegíteni; fontos közös teendőket jelöl meg a munkaerőpiaci, foglalkoztatási, munkajogi, szakképzési, munkavédelmi területeken éppúgy, mint a szociális partnerekkel történő kapcsolattartás és az európai integrációval való jogharmonizáció terén. A megállapodás keretében konzultációkat, szakmai találkozókat szerveznek, emellett a két minisztérium nemzetközi szervezetek - például a Világbank által - finanszírozott projektek megvalósításában is együttműködik. A Románia és Magyarország közötti munkaügyi kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében szakértői tárgyalások folynak két foglalkoztatási egyezmény megkötéséről. Az úgynevezett gyakornokcsere egyezmény fiatal szakemberek kölcsönös cseréjét, a szezonális határ menti foglalkoztatási egyezmény - a kölcsönösen kialakított kvóta erejéig - szezonmunkálatok elvállalását teszi majd lehetővé. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-149




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998