udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 73 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-73
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Vocea Romaniei

1994. január 7.

Melescanu külügyminiszter a román kormány napilapjának, a Vocea Romaniei jan. 6-i számának adott interjújában hangsúlyozta a jószomszédi viszony megteremtésének fontosságát Magyarországgal és Ukrajnával. /Magyar Hírlap, jan. 7./

1994. január 12.

Nyugtalanságot keltett Romániában és Szlovákiában, hogy Magyarország Oroszországtól 30 MIG-29-es repülőgépet kapott, adósságai fejében - jelentette ki a Vocea Romaniei kormánylapban Spiroiu védelmi miniszter. /Népszabadság, jan. 12./

1994. január 31.

Tőkés László meghívására Romániába látogatott Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke. A területi és közösségi autonómia esélyeit vitatták meg. Duray Miklós a helyi önrendelkezés szavatolását elengedhetetlennek mondta a térség felzárkózása szempontjából. – Román politikai körökben elégedetlenséget váltott ki Borbély Imrének az ET parlamenti közgyűlésén elhangzott felszólalása. A kormány lapja, a Vocea Romaniei kifogásolta Borbély Imre állítását, hogy az autonóm közösségek létrehozása jelentené a legbiztosabb módját annak, hogy minden állampolgár számára szavatolják az identitás szabad megválasztását. /Bogdán Tibor, Bukarest: Duray Miklós Erdélybe látogatott. = Magyar Hírlap, jan. 31./

1994. február 1.

Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének előírásai alkotmányellenesek, "bantusztánokat" hoznának létre, tagadják a szuverén román állam jogát, írta Valentin Borda, a Vatra Romaneasca alelnöke a kormány napilapjában, a Vocea Romanieiben. /Pesti Hírlap, febr. 1./

1994. február 8.

Febr. 5-én tartotta a Vatra Romaneasca alapításának negyedik évfordulója alkalmából Marosvásárhelyen nagygyűlését. A felszólalók között volt Ioan Racoltea, Maros megye prefektusa, Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke is. Zeno Opris elnök a Vocea Romaniei kormánylap febr. 7-i számában kifejtette, hogy a szervezet egy álnok veszéllyel szemben jött létre és ez az RMDSZ, "ez az etnikai párt, a revansvágyó hungarizmus képviselője". A Vatrát - évfordulója alkalmából - köszöntötte Iliescu elnök is, a kormánylap hozta a köszöntés szövegét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8., Népszabadság, febr. 8./

1994. február 10.

Febr. 10-én a Képviselőházban Turlea képviselő interpellációjában elítélte a külföldi román- és Antonescu-ellenes kampányt, személy szerint pedig Moses Rosen főrabbit. Tokay György RMDSZ-képviselő a kormányhoz címzett interpellációjában a Vocea Romaniei kormánylapnak azt a cikkét tette szóvá, amelyik azzal vádolja az RMDSZ parlamenti frakcióját, hogy az 1918 előtti határokat akarja visszaállítani. Az egyik képviselő pedig Borbély Imre RMDSZ-képviselőt nevezte románellenesnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

1994. március 18.

Márc. 11-én Nagykároly polgármestere a városba vezető utak mentén háromnyelvű /Carei - Nagykároly - Grosskarol/ helységtáblákat állíttatott fel. Ismeretlen tettesek a táblákat bemázolták. Valter Suciu, Szatmár megye prefektusa a Vocea Romaniei kormánylapban bejelentette, hogy a közigazgatási bíróságon eljárást indít a polgármester ellen, mert a háromnyelvű táblák törvényellenesek. Suciu figyelmeztetett: amennyiben a helyi tanácsi döntés Románia épségét veszélyezteti, a polgármester, illetve a helyi tanács felfüggeszthető. /Magyar Nemzet, Népszava, márc. 18./

1994. április 6.

A barátság nem esik embargó alá címmel számolt be a bukaresti Vocea Romaniei kormánylap ápr. 6-i száma Milosevics ápr. 5-i látogatásáról, egyben bejelentette, hogy még ebben a hónapban aláírják Románia és Jugoszlávia közötti alapszerződést. Ez lesz az első, melyet Kis-Jugoszlávia szomszédjával köt. /Népszabadság, ápr. 7./

1994. április 14.

Márc. 30-án házkutatást tartottak Málnási László Levente, Kovászna polgármestere lakásán, feljelentésre hivatkozva, hogy gyanúsan meggazdagodott, a román-holland vegyesvállalkozás iratait vitték el. A feljelentő, Popa Teodor Zaharia évekkel ezelőtt a múzeumból értékes kelyhet lopott el. Málnási polgármestert előzőleg a Vocea Romaniei kormánylap azzal vádolta, hogy nem engedi a vajnafalvi ortodox templom felépítését. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14., a cikket átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

1994. június 2.

Teodor Melescanu külügyminiszter a Vocea Romaniei kormánylap jún. 1-jei számában közölte, hogy már júniusban fel akarja újítani a tárgyalásokat a Magyarországgal kötendő alapszerződés ügyében. Szeretné, ha 1995. februárjáig megkötnék az alapszerződést. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, jún, 2,/

1994. június 16.

Kolozsváron a román egyetem fennállásának 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen megjelent Iliescu elnök is, aki beszédében támogatást nyújtott Marga rektornak. Iliescu a megyeházára is ellátogatott, ahol Funar előrukkolt az egyetem névcseréjének tervével, de Iliescu elnök ezt elutasította. A távozó elnököt diákok kifütyülték, dulakodás támadt, a rendőrség közbelépett. A kormány lapja, a Vocea Romaniei egészen máshogy számolt be a történtekről, nem említette azt, hogy Iliescu elvetette az egyetem nevének megváltoztatását, sőt ezzel a címmel tudósított: Felső Dacia Egyetemének megünnepléséről. /Népszava, jún. 16./ Éppen ez volt Funar javaslata, Babes-Bolyai helyett Dacia Superior.

1994. július 6.

A román kormánylap, a Vocea Romaniei a román történelemkutatás gáncsolójának nevezte az RMDSZ-t, mert ellenzi az ásatásokat. /Magyar Nemzet, júl. 7./

1994. augusztus 11.

A Vocea Romaniei kormánylap aug. 11-i száma durva hangú kommentárt fűzött Tőkés Lászlónak a Magyar Hírlapban megjelent interjújához, sérelmezte, hogy Budapest konzultál az RMDSZ-szel az alapszerződés ügyében. A cikkíró szerint a szerződést kormányok és nem politikai szervezetek szintjén tárgyalják. A Dimineata, Iliescu szócsöve szintén az aug. 11-i számában "hungarista következetességet" vetett Horn Gyula miniszterelnök szemére, majd kioktatta a kormányfőt Erdély kérdésében. Budapest állandóan az erdélyi magyar etnikumúak különleges jogaival hozakodik elő, sőt azzal fenyeget, hogy Romániának kellemetlenségei is akadhatnak, ha nem hajlandó engedményeket tenni. A magyarok nem képesek megbékélni a békeszerződéssel. "Álmuk Nagy-Magyarország marad. Mindegy, milyen égisz alatt." "Az egységes és demokratikus Románia ebben a tekintetben semmilyen engedményt nem fog tenni." - A bolgár lapok aug. 11-i száma szerint botrányt keltenek a romániai magyarok autonómia követelésükkel. A román kormánypárt elnökhelyettese abszurdnak nevezte az ilyen követeléseket, hangoztatva, hogy a világ egyetlen civilizált országában sem létezik olyan, amit a magyarok követelnek. - A bukaresti külügyminisztériumi szóvivő szintén abszurdnak nevezte a magyarok követelését. - Magyarország és Románia kapcsolatai még rosszabbra fordultak, amikor a román kormány aug. 10-én elutasította, hogy több jogot adjon a magyar kisebbségnek, tudósít a The Independent aug. 11-i száma. /Népszabadság, aug. 12./ A hivatkozott Tőkés László interjú: Magyar Hírlap, júl. 30.

1994. szeptember 9.

A Vocea Romaniei bukaresti kormánylap szept. 9-i száma először kommnetálta Melescanu külügyminiszter budapesti látogatását. A vezércikk szerint a kapcsolatok normalizálásának útjában a fő akadály az autonómiakövetelés. /Népszava, szept. 10./

1994. szeptember 14.

A Vocea Romaniei kormánylap szept. 14-i számában Dan Mihalache azt fejtegette, hogy a magyar kormány politikája megváltozott, az RMDSZ, a szlovákiai és a vajdasági magyarság azonban önállósodik, eltér a Budapest által hirdetett vonaltól. Az autonómiatörekvések mögött "az etnikai elit privilégiuma" húzódik meg. A RMDSZ által igényelt közigazgatási, igazságügyi és kulturális struktúrák szorgalmazása nem a magyar lakosság tömegeit szolgálja, hanem az "elit" érdekeiben keresendő. A cikket ismertető Gyarmath János felteszi a kérdést, mit szól a szerző a magyar oktatási rendszer érdekében összegyűlt félmillió aláíráshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1994. szeptember 21.

Ioan Adam A hutukról és a tutszikról címen ír a román kormánylapban arról, hogy a "ruandai kölcsönös mészárlások története román szempontból is tanulságos." A tutszi kisebbség diszkriminációval vádolta a hutu többséget, majd megindultak a főváros felé, rettenetes vérfürdőt rendeztek. "Gondoljanak arra, mi történne, ha a Har-Kov-i tutszik /szintén a lakosság tíz százaléka/, akiket ... Uganda támogat, egy éjszaka megindulnának ... a déli hutuknak pedig nem lenne muníciójuk." "Egy erős védelmi ipar éppen annyira szükséges számunkra, mint a levegő." /Vocea Romaniei, szept. 21./

1994. szeptember 22.

Iliescu elnök nyitotta meg szept. 20-án a nagyiparosok és vállalkozók nemzetközi kongresszusát. A találkozón a volt KGST-államok, illetve az azóta szétbomlott Szovjetunió egykori tagköztársaságai képviseltették magukat. Iliescu beszédéből kiderült, hogy a most létrehozott új szervezetet amolyan KGST-pótlónak képzelik el. A keleti országoknak össze kell fogniuk és együttes erőfeszítéssel felemelkedniük. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./ Arkagyij Volszkij és George Constantin Paunescu az orosz, illetve a román gyáriparosok nevében aláírtak egy 12 pontból álló megállapodást, amely a vállalkozók támogatásáról szól "ebben a térségben". /Vocea Romaniei (Bukarest), szept. 22./

1994. november 7.

Iliescu elnök kijelentette, hogy nincs szükség közvetítőre, ez derül ki a Vocea Romaniei című kormánylapnak adott nyilatkozatából, ezzel reagált arra, hogy esetleg Németország közvetítsen a Magyarországgal kötendő alapszerződés ügyében. /Vocea Romaniei (Bukarest), nov. 7., Magyar Nemzet, nov. 8./

1994. december 28.

Teodor Melescanu külügyminiszter szerint, ahogy a Vocea Romaniei lapnak nyilatkozta, a román diplomácia legnagyobb sikere 1994-ben az volt, hogy elérte: a különböző euroatlanti szervezetekkel kapcsolatos helyzete hasonló a többi közép-európai országéhoz. Elégedetlen azért mert egyes szomszédaival, Magyarországgal, Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos alapszerződések megkötése késik. Csalódásként élte meg a Moldovával kialakult helyzetet. /Vocea Romaniei, dec. 28., ismerteti: Új Magyarország, dec. 29./

1995. január 11.

Az Evenimentul Zilei jan. 11-i száma "a püspök környezetében levő forrásokra" hivatkozva azt írta: Tőkés László "elhatározta, hogy Markó Bélával szemben jelölteti magát az RMDSZ elnöki tisztségére". Barabás Zoltán püspökségi szóvivő cáfolta ezt a hírt. A kormány lapja, a Vocea Romaniei és a Dimineata nem írt az RMDSZ kolozsvári évfordulós ünnepségéről, a jan. 11-i számban viszont ismertették Grigore Zanc, Kolozs megyei alprefektus nyilatkozatát, aki szerint az RMDSZ által szorgalmazott autonómia nem valósítható meg. Zanc részt vett a kolozsvári ünnepségen, azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy "választási gyűléssé" alakította át az évfordulós megemlékezést és "megpróbálta az autonómiaformákért való harcra mozgósítani az egész etnikumot". Liviu Medrea Kolozs megyei alprefektus felszólította az ügyészséget, hogy haladéktalanul lépjen fel "mindazzal szemben, amit az RMDSZ nyíltan és föld alatt az egységes román nemzetállam aláaknázására tesz. Ez bizonyos budapesti körök által irányított bűnös akció." /Népszabadság, jan. 12./

1995. április 8.

A londoni székhelyű Európai Beruházási és Fejlesztési Bank /EBRD/ 28 millió dolláros hitelt nyújt Brassó, Craiova, Temesvár, Marosvásárhely és Iasi közműveinek fejlesztéséhez. /Vocea Romaniei (Bukarest), ápr. 6., ismerteti: Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

1995. április 18.

A Vocea Romaniei kormánylap ápr. 14-15-i száma szerint Kovászna megyében a magyar lakosság a rendőrség megfélemlítésén munkálkodik. A rendőrség szabályos "bűnlajstromot" adott át a szerkesztőségnek, azt bizonyítva /36 esetet felsorolva/, hogy a megyében a magyarok az őket igazoltató román rendőröket "fizikai és nyelvi agressziónak vetik alá", ugyanakkor a megyébe helyezett rendőrök feleségeinek nem biztosítanak állást. Az egyik rendőrtiszt feleségét azért nem alkalmazták a magyar iskolában, mert nem tud magyarul, olvasható a kormánylapban. Az országot sújtó munkanélküliség és lakásínség épp úgy sújtják a székelymagyarok százezreit, mint a föléjük rendelt őrangyalok tucatjait, jegyzi meg Cseke Gábor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

1995. május 10.

A kormány lapja, a Vocea Romaniei máj. 10-i száma közölte Doru Ioan Taracila belügyminiszternek a szenátus előtt tett kijelentését. A sepsiszentgyörgyi városi tanács elutasította a csendőrlaktanya építésének jóváhagyását, arra hivatkozva, hogy ezzel megbontanák a város etnikai összetételét. A belügyminiszter kijelentette, hogy a törvény által előírt engedélyezés nélkül is felépítik a laktanyát, mert "Romániában élünk". /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

1995. május 10.

A Vocea Romaniei kormánylap máj. 10-i száma azzal vádolta Göncz Árpád köztársasági elnököt, hogy megsértette Romániát, mert nem hívta meg Iliescu elnököt a német, osztrák, lengyel, olasz, szlovén, cseh és szlovák elnök részvételével május végén Keszthelyen sorra kerülő találkozóra. Mircea Geoana külügyi szóvivő viszont máj. 10-i sajtóértekezletén viszont kifejtette, hogy ezzel nem sértették meg Romániát. A szóvivő elmondta, hogy máj. 11-én Melescanu az ET strasbourgi miniszteri értekezletén átadja a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikációs okmányait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., Magyar Hírlap, máj. 11., Magyar Nemzet, máj. 11./

1995. május 25.

A Vocea Romaniei kormánylap számon kérő jelzése nyomán az ügyészség eljárást indított a bukaresti Ziua napilap ellen, amely azt állította, hogy Iliescu elnököt, aki Moszkvában végezte tanulmányait, beszervezte a KGB. /Magyar Nemzet, máj. 25./

1995. május 25.

Máj. 25-én Ana Bladiana és Nicolae Prelipceanu PSZ vezetők jelenlétében Temesváron felavatták a Forradalom Dokumentációs Központját. Az eddigi gyűjtő- és rendszerező munka javát dr. Traian Orban, a Forradalom Emlékezete Társaság elnöke végezte el. Iosif Continas temesvári újságíró elmondta, hogy tanúvallomásokat és dokumentumokat tartalmazó magánlevéltárát is a most fölavatott központnak ajánlja fel. Ana Bladiana költőnő, a Polgári Akadémia Alapítvány elnöke elmondta, hogy a temesvárihoz hasonló dokumentációs központ Máramarosszigeten is létesült, annak ő az egyik kezdeményezője. Mindezekért vezércikkben "fenyítette meg" őt a Vocea Romaniei, a kormány lapja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

1995. június 28.

A Vocea Romaniei kormánylap Tabajdi Csaba államtitkárt támadta egy korábbi, Kolozsváron tett kijelentéséért: "egy jogállamban a többségnek biztosítani kell a feltételeket ahhoz, hogy a kisebbség lojálisnak érezhesse magát". A lap vezércikke szerint ezzel Tabajdi lovat adott az RMDSZ szélsőségeseinek. /Népszabadság, jún. 29./

1995. július 28.

A debreceni nagygyűlés irreális álláspontot fejezett ki az európai integráció felé való általános haladás szempontjából - jelentette ki Iliescu elnök Románia külföldre akkreditált nagyköveteivel való találkozóján. "Bizonyos primer, primitív, szélsőséges nacionalista érzelmek buzdításáról volt szó, ezek nem szolgálják sem Magyarország, sem a határain túl élő, kisebbségi helyzetű magyarok érdekeit" - fűzte hozzá. A júl. 28-i román lapok sorra elítélték a debreceni tiltakozó gyűlést. Az Adevarul "A debreceni irredenta provokáció" címen foglalkozott a történtekkel. Az alcímek: "A romániai magyar vezetők gátlástalanul mérgezték a légkört, apokaliptikus képet festve a kisebbségek sorsáról. Expanzionista álmok a térképeken. A romániai magyarok vezetői szabad utat adtak a szélsőségeseknek és az aljas hazugságoknak." Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke őrültnek nevezte Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, aki a debreceni nagygyűlésen kifejtette, hogy Szlovákiában kulturális fasizmus van. Slota hozzátette, hogy pártja szorgalmazni fogja, hogy a parlament módosítsa a büntetőtörvénykönyvet, akkor majd Duray rács mögött találja magát. /Új Magyarország, júl. 29./ A román sajtó a debreceni tiltakozó gyűlésről ilyen címekkel számolt be: "A debreceni irredenta provokáció - A romániai magyarok vezetői szabad folyást engednek extremizmusuknak és a legaljasabb hazugságoknak" /Adevarul/. A debreceni ökumenikus tiktakozás: "Támadás Erdély ellen" /Tineretul Liber/. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./ Több lap kiemelte a magyar hivatalosságok tüntető távolmaradását. A Vocea Romaniei az RMDSZ-t vádolta a nagygyűlés összehívásáért. A templom bejáratánál Nagy-Magyarországot ábrázoló térképet is osztogattak. A Ziua szerint a térkép miatt Gheorghe Funar, az RNEP elnöke követelte: tartóztassák le a Debrecenben jelen volt romániai magyar vezetőket. A lap idézi Markó Bélát, aki helyt adott Tőkés László püspök véleményének: ez provokáció. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

1995. augusztus 2.

A parlament két háza fiókjaiban 243 törvénytervezet porosodik, köztük néhány olyan is, amelynek elfogadását különböző nemzetközi politikai, gazdasági szervezetek, illetve pénzintézetek követelnek már hosszabb ideje, s amely véglegesítésére Románia ígéretet is tett. Ilyen például a nemzetiségi törvény tervezete. A kormány lapja, a Vocea Romaniei erről a tervezetről érdeklődött a parlamenti bizottság egyik tagjánál. Az RMDSZ készítette az első nemzetiségi törvénytervezetet még a múlt évben, a másodikat a kormány mellett működő Kisebbségi Tanács. A tervezet parlamenti előterjesztését novemberre halasztották. A kormány augusztusban fogja beterjeszteni saját tervezetét, tudósít Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, aug. 2./

1995. augusztus 2.

A parlament két háza fiókjaiban 243 törvénytervezet porosodik, köztük néhány olyan is, amelynek elfogadását különböző nemzetközi politikai, gazdasági szervezetek, illetve pénzintézetek követelnek már hosszabb ideje, s amely véglegesítésére Románia ígéretet is tett. Ilyen például a nemzetiségi törvény tervezete. A kormány lapja, a Vocea Romaniei erről a tervezetről érdeklődött a parlamenti bizottság egyik tagjánál. Az RMDSZ készítette az első nemzetiségi törvénytervezetet még a múlt évben, a másodikat a kormány mellett működő Kisebbségi Tanács. A tervezet parlamenti előterjesztését novemberre halasztották. A kormány augusztusban fogja beterjeszteni saját tervezetét, tudósít Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, aug. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-73




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998