udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Vremea

1996. április folyamán

A Ceausescut kiszolgáló, 1989 után pedig az új rezsimet szolgáló Hajdu Győző saját lapjában, a kétnyelvű Együtt /román változata: Impreuna/ folyóiratában megemlékezik arról, hogy öt éve, 1991. ápr. 25-én alakult meg Bukarestben az Együtt-Impreuna Művelődési és Baráti Társaság. Ez a "társaság" adja ki az Együtt lapot. Természetesen a kormány fizeti a folyóiratot, ezt az impresszumban is feltüntetik: "Lapunk a Kultúrminisztérium anyagi támogatásával jelenik meg. Hajdu Győző lapja dühödten támad minden magyar kezdeményezést és kiáll a szélsőséges, xenofób, kisebbségellenes Adrian Paunescu és gyűlölködő lapjai, a Vremea, a Totusi iubirea mellett. Ízelítőül idézet Hajdu Győz folyóiratából: a Romániai Magyar Szó és az Orient Expressz "a hazai magyar extremizmus két főfészke" aljas rágalmakat terjeszt Adrian Paunescuról és róla /Hajdu Győzőről/, azonban ő nem reagál a mocskolódásokra. Õt nem érdekli, írja, "e lapok RMDSZ-láncon tartott skriblereinek a habzószájú ugatása, undorító magyar szájhősködése." Hajdu Győző - akárcsak a román kormánylap és más lapok - néhány gyűlölettől elvakult RMDSZ vezérről, ezek uszító propagandájáról beszél. Szerinte Paunescu "Európa-szerte ismert és megbecsült költő, kiemelkedő politikai személyiség. - Végig lehetne idézni, hogy támadja az RMDSZ-t, támadja Markó Bélát és - hasonlóan a kisebbségellenes román lapokhoz - azt írja, hogy egyre többen kiábrándulnak az RMDSZ-ből, szembefordulnak az RMDSZ "Románia területi integritása szétzúzására törő akcióival és diverzióival"... /Együtt (Bukarest), ápr. - VI. évf., 4. szám. Főszerkesztő: Hajdu Győző, szerkesztőségi főtitkár: Antal András, rovatvezető: Várdai Ferenc. /

1992. augusztus 25.

Hajdu Győző Ceausescu idejében is Paunescu munkatársa volt, a fordulat után ugyancsak ő Paunescu magyarja a Totusi Iubireában, most pedig Paunescu új lapjában, a Vremeában ő képviseli a "kisebbségi véleményt". Hajdu Győző újabb cikkében Bogdán Tibort, a Magyar Hírlap bukaresti tudósítóját támadta és Zolcsák Istvánt, továbbá a magyar világtalálkozókat. /Vremea (Bukarest), aug. 25-26., MTI/

1992. augusztus 26.

Hajdu Győző - román nyelvű cikkében - újabb durva támadást intézett Tőkés László püspök és Szőcs Géza ellen. /Vremea (Bukarest), aug. 26-27., MTI/

1993. január 30.

Adrian Paunescu lapjában, a Vremeában Hajdu Győző dühödt kirohanását olvashatjuk a tévé magyar adása ellen. Már a címe is jellemző: Aici emisiunea UDMR a Televiziuni Romane /Itt az Román Televízió RMDSZ-adása/. A magyar adás az RMDSZ kiszolgálója, így "felháborítóan szélsőséges". Példa erre az RMDSZ brassói kongresszusának minden szereplője, elsősorban Markó Béla, Tőkés László, Csoóri Sándor és Éva Mária Barki, akik az "ördögi magyar irredentizmus hirdetői". Hajdu Győző minden rossz kútfejének az adás főszerkesztőjét, Boros Zoltánt tartja. Hajdu Győző Ceausescu rendszerének gátlástalan kiszolgálója volt, feljelentéseiben, jelentéseiben támadta a magyar írókat, támadta a marosvásárhelyi magyar színház nacionalizmusát. 1989 decemberében Hajdu Győző elmenekült Marosvásárhelyről, hónapokig rejtőzködött, majd Adrian Paunescu védőszárnyai alatt visszatért. Azóta a szélsőséges román lapokban közlik a romániai magyar értelmiségiek elleni kirohanásait. /Vremea (Bukarest), jan. 27. - ismertette: Barabás István: A paranoia édes álma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30-31./

1993. március 4.

A román sajtó is hevesen kikelt az RMDSZ tiszteletbeli elnökének kijelentése ellen. A márc. 3-i bukaresti lapok néhány első oldali címe: Export nyilatkozatok /Romania Libera/, A püspök és az ördög keze /Tineretul Liber/, Egy áruló, egy provokatőr, egy senkiházi, az ördög ügyvédje: Tőkés László /Vremea/. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1993. március 9.

Deáky András Gyimesbükk RMDSZ elnöke cáfolta Adrian Paunescu szélsőséges, fasiszta lapjában, a Vremea-ban márc. 4-én megjelent Vasárnap Gyimesen /Bákó megyében/ kitört az RMDSZ és Magyarország háborúja Románia ellen című cikkét. Pontról pontra cáfolta a lap állításait, nem igaz, hogy aláírásokat gyűjtött a független "Székely-Magyarország" létrehozása érdekében. A cikk célja az uszítás volt. /Deáky András Gyimesbükk község RMDSZ elnöke: Nincs háború a Gyímesekben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

1993. május 10.

Máj 10-én a szenátusban két interpelláció is elhangzott az RMDSZ részéről. Magyari Lajos arra kért választ, mikor vesz részt a kormány a megalakult Megyei Önkormányzatok Ligája munkájában. A liga ugyanis a helyi önkormányzatok autonómiájával foglalkozik. Hajdu Gábor szenátor Vremea lapban a Románia területi integritását veszélyeztető szervezkedéssel megvádolt gyimesbükki magyarok mellett állt ki. Az Adrian Paunescu által megvádoltak nem is tartózkodtak a faluban a jelzett napon, az aláírásgyűjtés pedig nem politikai, hanem gazdasági vonatkozású, nevezetesen a helyi gáter sorsát kívánták eldönteni. /Interpellációk a parlamentben. = Temesvári Új Szó (Temesvár), máj. 13./

1993. július 24.

A Vremea című lap közzétette Adrian Paunescu főszerkesztő, szenátor, a Szocialista Munkapárt alelnöke, Ceausescu hajdani hű lakája 50. születésnapján megjelentek listáját. Köztük van Ovidiu Gherman, a szenátus, Adrian Nastase, a képviselőház, egyben a kormánypárt elnöke, Vacaroiu miniszterelnök, több miniszter, Ceausescu lányának családja és Paul Everac, a televízió igazgatója. /A szenátor születésnapi vendégei. = Új Magyarország, júl. 24./

1993. szeptember 6.

A román sajtó egyöntetűen elutasította az RMDSZ ET-nek küldött memorandumát. Néhány újságcím: Az RMDSZ álnoksága csődöt mondott /Adevarul/, Az RMDSZ ismét meg akart alázni bennünket /Vremea/, Az RMDSZ ütést mér Romániára /Tineretul Liber/, az ellenzéki lap is hasonló szellemben írt: Melléfogás, diverzió vagy provokáció címmel a Romania Libera azt ajánlotta, hogy a Demokratikus Konvenció vizsgálja felül az RMDSZ-szel való viszonyát. /Gyarmath János, Bukarest: Szövetségesek nélkül marad az RMDSZ. = Magyar Nemzet, szept. 6./

1993. október 15.

Amióta Razvan Theodorescu kijelentette, hogy Románia akkor lesz igazán európai ország, amikor a tévében nem lesz nemzetiségi adás, azóta folyik a kampány a műsor megszüntetésére. Az 1989 decemberében kivívott három órás adást Razvan Theodorescu elnöksége alatt kettévágták, másfél órányit a 2-es adásba tettek, amely nem látható a magyarlakta részeken. Az Audiovizuális Tanács, melynek egyetlen kisebbségi tagja sincs -, olyan határozatot hozott, hogy tilos nem román nyelvű reklámot sugározni. A közvélemény-kutatás szerint a magyar adás nézettsége 30-34 %-ról 7 %-ra csökkent. A megkérdezettek között egyetlen magyar sem volt! A Romania Mare, a Vremea és Hajdu Győző Együtt lapja rendszeresen gyalázza Boros Zoltánt, a magyar adás főszerkesztőjét, sőt ezek a szélsőséges lapok közölték Boros Zoltán lakáscímét és autójának rendszámát. Azóta többször feltörték a főszerkesztő kocsiját. A rádió magyar adásánál is baj van: a szerkesztőség tagjai nem ismerik el főszerkesztőnek a magyarul rosszul beszélő Lucia Jurcát. /Ambrus Attila: Veszélben a romániai magyar tévézés, rádiózás?! = Brassói Lapok (Brassó), okt. 15-21./

1993. november 24.

Paunescu szenátor csatlósa, Hajdu Győző segítségével kíméletlen kampányt folytat a Román Televízió magyar nyelvű adása ellen. Szenátusi felszólalása tel volt csúsztatásokkal, ferdítésekkel. Boros Zoltán, a tévé magyar adásának vezetője válaszolt Paunescu szenátor, a szenátus kulturális bizottsága elnökének vádaskodásaira /Paunescu a szenátusban 11 pontos interpellációt terjesztett be a magyar szerkesztőség ellen/. Paunescu szerint az adásokban románellenes személyek szólalnak meg, köztük Tőkés László, Tom Lantos, Király Károly, Szőcs Géza, Csoóri Sándor, az adások a románokat szélsőséges magyarfalóknak mutatja be, ezért a szenátor követelte, hogy szüntessék be a "románellenes fertőző gócot", a magyar adást, továbbá a felsoroltak ne szerepelhessenek a képernyőn. Boros Zoltán elutasította ezt a vádaskodást, a magyar-román megbékélésre az egyetlen esély a tolerancia, hangoztatta. A Vremea lapban Paunescu azt állította, hogy Corneliu Vadim Tudor csak viccelt, amikor azt mondta, hogy a magyaroknak le kell nyomni a torkán a gyertyát, és le kell dobni őket a brassói Fekete templomból. /Máthé Éva: Adrian Paunescu ténykedése a Román Televízió magyar nyelvű adása körül. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

1995. április 20.

A Szocialista Munkapárthoz közel álló Vremea napilap, melyet Adrian Paunescu, a párt alelnöke szerkeszt "A hungarizmus újra faultol" című cikkében azt állítja, hogy Budapest meg akarja ismételni a párizsi értekezleten alkalmazott "becsapást" és figyelmezteti Melescanu külügyminisztert: "a hungarista dosszié változatlanul torz célokat tartalmaz.". A Jurnalul National című bukaresti lap Valentin Lipattival készített interjút A magyar irredentizmus báránybőrben címmel, ebben az 1201-es ajánlást támadta. /Magyar Nemzet, ápr. 20./

1995. július 31.

Adrian Paunescu, a Szocialista Munkapárt alelnöke udvari dalnoka volt Ceausescunak, most Iliescu elnökről kezdett hasonló hozsannát zengeni lapjában, a Vremea júl. 29-i számában. Ami kivételes volt Ion Iliescunál és néhány más volt kommunista vezetőnél, köztük említve Nicu Ceausescut, a diktátor fiát, "az gondolkodásuk relatíve szabad volta" - írja. "Ion Iliescu abban a pillanatban vált a nagy nemzeti építőtelep főnökévé, amikor minden összeomlott." /Gyarmath János: Iliescu, a "reformátor". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998