udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Zold Erdely Egyesulet

2004. május 22.

Néhány nap múlva egyéves lesz a Zöld Erdély Egyesület. Az egyesület tagjai – iroda hiányában – Kovács Zoltán Csongor elnök lakásán gyűléseznek. Pályázatokat nyújtanak be több programra. Tavaly decembertől jogi személyiségként léteznek. Támogatni fogunk minden olyan kezdeményezést, amely a környezetvédelmi mozgalom hasznára válik. A csoport tavaly ősszel a szilágysági Kraszna nagyközség falunapi rendezvényén lépett színre először a Zöld Sátor Karaván elnevezésű vándorprogrammal. Egy éve a PontLap és PontWeb pályázatfigyelő Zöldrovatának szerkesztését is végzik. Idén a Civil Fórum környezetvédelmi szekciójának szervezését is elvállalták, s nemrégiben útjára indították a Környezetvédelmi Tudományos Maraton elnevezésű előadássorozatot is. További működésükhöz segítséget kérnek. /Oláh Levente: Zöldarany. Egyévesen fedél nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2004. augusztus 28.

A Zöld Erdély Egyesület is csatlakozik azokhoz a szervezetekhez, amelyek aláírásgyűjtést kezdeményeznek Verespatak megmentéséért, a cián alapú aranykitermelés megakadályozásáért. Verespatakon Európa legnagyobb külszíni fejtésű bányáját akarják megnyitni, 10 ezer hektáron. /Újabb tiltakozó akció Verespatakért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2004. december 20.

Nyílt levélben fordul a Zöld Erdély Egyesület Markó Béla szövetségi elnökhöz, arra kérve az RMDSZ-t, hogy egyértelműen foglaljon állást Verespatak ügyében. /Verespatak is legyen tárgya a koalíciós tárgyalásoknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2005. október 5.

Szeptember 9–10-én Kolozsváron zajlott a VII. Civil Fórum. A közeledő európai uniós csatlakozások kölcsönhatásait elemezték, majd az ezt követő vitafórumon dr. Bodó Barna irányításával kiegészítették az elhangzottakat. A szekcióüléseken próbáltak közös erővel megoldást találni az esetleges problémákra. A média szekcióban Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke megállapította, hogy a civil szervezetek és a sajtó közötti szakadás csakis a kommunikáció hiányának tudható be. A környezetvédelmi szekcióban Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke Korody Attilát (a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkárát) faggatta. Szóba hozták azt is, hogy a civil szervezetek számára a minisztériumtól megpályázható pénz gyakorlatilag hozzáférhetetlen: a minisztérium elvárja, hogy a projektre áldozott pénz maradék 60%-át „saját zsebből” állja a civil szervezet, holott az nem profitorientált. Hasznos volt az egyházi, építészeti örökségvédelmi, gazdasági, ifjúsági, művelődési, oktatási, szociális, valamint szórvány szekciókban folyó vita is. /Enyedi Sarolta: A civilek összefogtak. Civil szervezetek és a közösségi önrendelkezés az EU-s csatlakozás folyamatában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

2005. november 26.

November 25-27-e között Torockón tartanak közéleti felkészítőt környezetvédő fiataloknak, a Zöld Erdély Egyesület szervezésében. A képzés célja az erdélyi környezetvédelmi civil szféra erősítése. A Zöld Erdély Egyesület partnere a rendezvény megszervezésében a magyarországi Független Ökológiai Központ Alapítvány. Lesz még egy képzés december 9–12-e között. /Dézsi Ildikó: Közéleti Felkészítő Környezetvédő Fiataloknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2006. február 10.

Első alkalommal mutatták be a romániai közönség előtt a Fehér megyei Verespatakon tervezett aranybányáról szóló Új Eldorádó című dokumentumfilmet – jelezte Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. Az erdélyi környezetvédelmi szervezet – amely tagja a Mentsék meg Verespatakot Egyesületnek – a kolozsvári Tranzit Házban zsúfolásig telt ház előtt mutatta be Kocsis Tibor által rendezett dokumentumfilmet, amelynek levetítését a résztvevők közötti beszélgetés követte. /B. T.: Kolozsváron is bemutatták az Új Eldorádót. Fókuszpontban a verespataki aranybányaterv. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

2006. február 15.

Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár és Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke magyar szakértőket toboroznak a Környezetvédelmi Minisztériumban létrehozott köztisztviselői állások betöltésére. E köztisztviselők feladatkörébe tartozik majd a környezetvédelemre szánt európai pénzalapokból finanszírozott projektek regionális szintű menedzselése. Kovács Péter elmondta, hogy felveszik a kapcsolatot a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), a Romániai Doktoranduszok és Fiatal Kutatók (RODOSZ), a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) képviselőivel. A lehetőségről tájékoztatják a környezetvédelemmel foglalkozó Zöld Erdély Egyesület szakmai szervezetet. /Köztisztviselőket toboroznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

2006. október 26.

Levélben fordult Markó Béla miniszterelnök-helyetteshez a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a Zöld Erdély Egyesület a Rosia Montana Gold Corporation által Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás kapcsán. A civil szervezetek kérik, hogy a kormánykoalíció magyar vezetőtagjaként vesse latba befolyását, annak érdekében, hogy a verespataki bányaberuházás engedélyezése során a román és a magyar civil szervezetek, valamint a magyar kormány aggodalmai megfelelő súlyt kapjanak. /Markótól kérik a verespataki beruházás leállítását. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2006. december 20.

Környezetvédelmi álláspontot képvisel az RMDSZ a Verespatakon tervezett bányaberuházás ügyében – szögezte le az RMDSZ hét végi közleménye. A dokumentum szerint Markó Béla, az RMDSZ elnöke a hét végén fogadta Marosvásárhelyen a magyarországi környezetvédő szervezeteket képviselő Védegylet, illetve a hazai Zöld Erdély Egyesület vezetőit, Jávor Benedeket és Kovács Zoltán Csongort, akikkel a két ország környezetvédelmi kérdéseiről, köztük a sokat vitatott verespataki bányaberuházásról beszélgetett. Markó kijelentette, hogy amennyiben a verespataki aranykitermelés akár minimális környezeti kockázattal jár, akkor nem szabad megvalósítani a beruházást. A környezetvédő szervezetek arra kérték az RMDSZ-t, hogy kormányzati tényezőként kövesse figyelemmel, és tegyen meg mindent az európai környezetvédelmi előírások romániai betartása érdekében. /Környezetvédelmi állásponton az RMDSZ Verespatak ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2007. április 17.

Április 16-tól új székhelyen fejti ki tevékenységét Kolozsváron az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítvány a (ERMACISZA), valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ). Az irodaavatóra Április 14-én került sor. Egri István, az ERMACISZA elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, és hangsúlyozta: szponzorok segítségével lehetett megvalósítani az új székhelyre való költözést. Bodó Barna, a MCSZESZ elnöke megjegyezte: ez is bizonyítja, hogy a civil és a gazdasági szféra között javult a kapcsolat. A Balassa (Aviator Badescu) utca 35. szám alatti irodába befogadták a Zöld Erdély Egyesületet, valamint a Bolyai Kezdeményező Bizottságot is. /(köllő): Hétvégi irodaavató. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2007. június 6.

A környezetvédelmi világnap alkalmából a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodája (Ifi-Infotin) szervezésében diákok takarították meg június 5-én a Suta-tó környékét. A Zöld Erdély és a Zöld Székelyföld egyesületek kezdeményezésére Csíkszeredában 151 választópolgár szólította fel a Hargita megyei parlamenti képviselőket arra, hogy tekintettel a ciántechnológia használatának rendkívüli környezeti és egészségügyi kockázataira, menjenek el szavazni, amikor a ciántechnológia betiltásáról szóló törvénytervezetről kell dönteni a képviselőházban. A választópolgárok azt követően fordultak választott képviselőikhez, miután a szóban forgó törvénytervezet elbukott a szenátusban amiatt, hogy a május 30-i ülésen a 137-ből csupán 73 szenátor volt jelen. Így a jelenlévők nagy többsége (75 százaléka) hiába szavazta meg a törvényt, mert a szükséges 69 szavazat helyett csak 55 gyűlt össze. A szenátus üléséről négy RMDSZ-es szenátor is hiányzott (Frunda György, Markó Béla, Szabó Károly Ferenc és Verestóy Attila). Markó Béla szövetségi elnök május 23-án biztosította a hozzá nyílt levélben forduló 32 erdélyi civil szervezetet, hogy az RMDSZ támogatni fogja a szóban forgó törvénytervezetet. – Hiába biztosított minket Markó Béla az RMDSZ támogatásáról, ha ő maga sem jelent meg a szenátus ülésén, amikor a törvénytervezetet meg kellett volna szavazni – mondta Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. /Környezetvédelmi világnap – Megtisztították a Suta-tó környékét. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

2007. július 28.

Gyergyóditróban a lakosok tüntettek a szienitbánya megnyitása ellen. A tüntetést a Zöld Erdélyért Egyesület szervezte, ott voltak a csíkszeredai Zöld Székelyföld Egyesület képviselői is. Ezután kezdődhetett a közmeghallgatás. Az egyik lakos megkérdezte Bardócz Ferenc ditrói polgármestert, hogy a tavalyi népszavazás jogos, vagy nem jogos? A polgármester kifejtette, a referendumot tiszteletben tartja. Ezután sokan kivonultak a közmeghallgatásról. /K-T. Gy. : Tüntettek, majd kivonultak a közmeghallgatásról. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 26. – 30. sz. /

2008. április 25.

Gyergyóditróban a lakosok tiltakoznak a tervezett szienitbánya ellen, a bányanyitást megakadályozzák, akár erőszakkal is. Az olasz cég álláspontja: a szienitet kitermeli, akár csendőrségi felügyelet mellett is. Az olasz cég képviselője kijelentette, hogy jogilag nem akadályozható meg a bánya megnyitása, „a kitermelésre felhatalmazó húszéves bérleti szerződés ugyanis érvényes”. Kovács Árpád András, a Ditró Közbirtokosság alelnöke jelezte, a közbirtokosság fellebbezést nyújtott be. „Az RMDSZ fejlesztési politikája egyértelmű: azt támogatjuk, amit a lakók szeretnének” – hangsúlyozta Borboly Csaba megyei tanácselnök-jelölt. Constantin Strujan Hargita megyei prefektus támogatja a bányanyitást. Az olasz cég képviselője szerint Verestóy Attila szenátor üzletember hajlandó lenne jelentős összeggel beruházni a bányába. Verestóy nem cáfolta a hírt, de hozzátette, a befektetés csak abban az esetben jön létre, ha nem ütközik a helyi közösség többségi véleményével. Szerinte a bánya több száz munkahelyet teremt és nem jelent veszélyt a természeti környezetre. „Ha megnyitják a bányát, ki fizeti meg a turizmus, vadászat, méhészkedés, mezőgazdaság visszaeséséből származó jövedelem-kiesést? A bányatervben legtöbb 26 munkahely szerepel, Gyergyóditró lakossága pedig közel hatezer fő. A bánya megnyitása kizárólag a befektetőnek jó üzlet” – hangsúlyozta Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. Aggodalomra ad okot a radioaktivitás kérdése is, ugyanis az a masszívum, amelynek része a kitermelés körzete, radioaktív anomáliákat mutat, létezik itt radioaktív urán, tórium és kálium is – igazolta az állítást Huszár Jenő gyergyói geológus. /Barabás Márti: Csend-völgyben bányazaj. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

2008. május 15.

Fennállásának ötödik évfordulóját ünnepli a Zöld Erdély Egyesület. A kolozsvári székhelyű szervezet az elmúlt öt évben maroknyi környezetvédő kezdeményezéséből emberek ezreit megmozgató, székelyföldi társszervezettel rendelkező egyesületté fejlődött. A Zöld Erdély Egyesület 2003. május 15-én tartotta alakuló ülését. Egy évvel később már elkezdték az aláírásgyűjtést Verespatak megmentéséért – a kampány során háromezer aláírás gyűlt össze, de a küzdelem a mai napig zajlik. A Zöld Erdély évente részt vesz a verespataki Szénafesztivál szervezésében, ahol a fiatalokat megmozgató, szórakoztató rendezvényekkel próbálják felhívni a figyelmet a Verespatak és környéke kulturális és természeti értékeit fenyegető veszélyre. A Zöld Erdély fontos részt vállalt a gyergyóditrói szienitbánya megnyitását ellenző kampányban: sikerült elérni, hogy az ügyben helyi népszavazást szervezzenek, amelyen a résztvevők 97 százaléka a bányanyitás ellen voksolt. /Ötéves a Zöld Erdély Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./

2009. május 20.

Környezetvédelmi témájú ifjúsági projektet indít az Areopagus Alapítvány, partnerségben a Zöld Erdély Egyesülettel, erre a Kolozs és Szilágy megyében működő, vidéki ifjúsági szervezetek pályázhatnak, ennek alapján kiválasztanak öt csoportot. Varga Zoltán, az Areopagus Alapítvány alelnöke elmondta, hogy a fő célcsoport az ifjúság, mert a fiatalokon keresztül lehet szemléletváltást elérni. /J. J. : Magatartásunk fejlesztése környezetvédelemből. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998