udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Zilahi Reformatus Egyhazmegye

1999. május 10.

IKE-Sarok címen új kiadvány, a zilahi Református Egyházmegye ifjúsági szervezetének lapja látott napvilágot. A kiadvány tájékoztat az egyházmegye helyi ifjúsági szervezeteinek tevékenységéről. Az első számában templomismertetőt közölnek, Erdély legnagyobb református templomát, a zilahit mutatják be. A lap főszerkesztője Rigó Piroska. /IKE-Sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1999. július 22.

`Új kiadvány indult útjára, megjelent a Kút, a temesvári református gyülekezet lapja, Gazdáné Mátyus Melinda szerkesztésében. A másik új lap az IKE-Sarok /Zilah/, amely a Zilahi Református Egyházmegye IKE-közgyűlésénak határozata alapján született meg, főszerkesztője Rigó Piroska. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), júl. 22./

1999. október 15.

A Zilahi Református Egyházmegye lelkészei karának ülésén a lelkészek megemlékeztek az aradi vértanúk kivégzésének 150. évfordulójáról. Meghívták Kovách Géza történészt, aki a nemrégiben megjelent, általa gyűjtött és szerkesztett Az emlékező város, 150. október 6. Arad című kötetét mutatta be. A kötet rövid román és német nyelvű ismertetőt is tartalmaz és ismeretlen dokumentumokat hozott felszínre. Könyvében külön fejezet foglalkozik az ereklyemúzeum létrejöttének történetével. /A lelkipásztorok emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

2000. július 13.

Júl. 9-én tartották meg Zilahon a Zilahi Református Egyházmegye főrendezvényét a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója keretében, Tőkés László püspök részvételével, istentiszteletekkel, ünnepi műsorral, könyvbemutatókkal, koszorúzással, kiállítással. A belvárosi templomban tartották meg az ünnepi istentiszteletet, a másik helyszín a Kálvineum volt, jelenleg művelődési ház, ahol a hívek bérlőkként jelentek meg egykori saját otthonukban. Apa és fia címmel a két Wesselényiről tartott előadást dr. Kovách Géza, a Zilahról Aradra elszármazott történész. Ismertették Kovács-Kuruc János helytörténész Szilágysági magyarok című munkáját, továbbá a Molnár Kálmán esperes Tövisháti emlékezések 1989-1999 című, a menyői száműzetésről szóló könyvét. Fellépett a Zilahi Református Wesselényi Kollégium kórusa, majd megkoszorúzták a Wesselényi-szobrot és az Ady mellszobrot. A kanadai származású Brian Johnston fotókiállításán a zilahi egyházmegye műemléktemplomait mutatta be. Brian Johnston hét éve él Romániában, a Kolozsvári Protestáns Teológia Intézetben angol nyelvet és zenét tanít. Tőkés László püspök hirdetett igét az épülő zilah-ligeti református templomban. Kifejtette: "A jövendőt keresve az Urat tartjuk hajlékunknak, mert aki templomot épít, az toronyiránt halad, az Úr felé a kiutat keresve". A Szilágyságban a legjobb az egyházi demográfiai mutató, mert népe belegyökerezett múltjába. /Fejér László: Világtalálkozói vasárnap rendezvényei. "A Szilágyság újrafelfedezése" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2001. február 26.

Két egyházmegye - a zilahi és a szilágysomlyói - presbiterei tanácskoztak febr. 24-én Zilahon. A tanácskozást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és főgondnoka hívta össze. Tőkés László püspök megnyitójában jelezte, az egyházi fegyelem megszilárdítása érdekében szükséges a találkozó. A jelenlévők tiltakoztak amiatt, hogy az iskola vezetése a visszahívott lelkészek helyett, esperesi jóváhagyás nélkül, a Sulyok István főiskolán végzett vallástanárokkal oldotta meg a hitoktatást. Az iskolában a múlt hét közepén törvényszéki végrehajtók kötelezték László Kálmánt, az egyház által kinevezett gondnokot a kollégium raktárának és leltárának átadására. /Megvitatták a kollégium-botrányt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./ A zilahi Református Wesselényi Kollégium ügyében az iskolafenntartó Zilahi és Szilágysomlyói Református Egyházmegyék Presbitériumának febr. 24-ei zilahi nagygyűlése nyilatkozatot fogadott el, amely több követelést tartalmaz: Seres Magda igazgató önkéntes visszavonulása vagy állásából való leváltása, a kialakult helyzetért felelős Szilágy megyei tanügyi főfunkcionáriusok és RMDSZ-tisztségviselők felelősségre vonása, az egyházellenes perbe bekapcsolódott és egyházellenes magatartást tanúsító kollégiumi tanárok önkéntes lemondása vagy leváltása. A nagygyűlés számos egyházi, civil és politikai szervezethez, többek között a testvéregyházakhoz, az erdélyi magyarsághoz, "román testvéreinkhez", Ion Iliescu elnökhöz és Adrian Nastase miniszterelnökhöz, az RMDSZ elnöki hivatalához, az RMDSZ platformjaihoz fordult támogatásért. Amennyiben e felhívás eredménytelen marad, a nagygyűlés kész a strasbourgi bíróságokhoz, a Kereszténydemokrata Unióhoz fordulni. A nagygyűlés küldöttséget menesztése Bukarestbe, az illetékes minisztériumokhoz, az állam-, illetve kormányfőhöz, "peres és fegyelmi eljárás beindításának megfontolása egyházunk vezetőinek megrágalmazása és egyházi, iskolai, valamint közéleti visszaélések és vétségek tárgyában", továbbá kilátásba helyezték a polgári engedetlenség eszközeinek igénybevételét is. A nyilatkozatot Tőkés László püspök, Molnár Kálmán és Lukács József esperesek, Kovács Zoltán, Baksay Károly, Márkus László főgondnokok írták alá. /Presbitériumi nagygyűlés a zilahi református kollégium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

2001. szeptember 18.

Kettős tanévnyitója volt az idén a Zilahon a Református Wesselényi Kollégiumnak. Szept. 15-én került sor az állami jellegű ünnepélyre, szept. 16-án pedig az egyházira. Igét hirdetett Tőkés László püspök. Tolnai István, az egyházkerület tanácsosa felsorolta mindazokat a lépéseket, amelyeket a kerület foganatosított a kollégiumi intézményt ért különböző sérelmek orvoslására, és rámutatott azokra az esetleges rendelkezésekre, amelyek véget vethetnének az áldatlan helyzetnek. Az istentisztelet után az egybegyűltek tiltakozó menetben indultak az egykori Wesselényi Kollégium épületéhez. /Sz.Cs.: Kettős tanévnyitó a Wesselényi Kollégiumban. Tiltakozó menet az iskola egyházi épülete előtt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./ Tanévnyitó istentiszteletet tartottak szept. 16-án Tőkés László püspök részvételével Zilahon. Megjelent Vida Gyula parlamenti képviselő, Fekete Károly alpolgármester, a két szilágysági ref. egyházmegye esperese, gondnokok, több ref. gyülekezet képviselői. Molnár Kálmán, a Zilahi Református Egyházmegye esperese ismertette a középiskola "áldatlan állapotát". Tőkés László püspök hangoztatta, hogy "aki eltéríti az egyházi iskolát, az terrorista" a "hatalommal szövetségben eltérítőket" felszólította "adják vissza az iskola kormányrúdját". Ismertette a történelmi egyházak vezetőinek Kolozsvárt aláírt állásfoglalását ingatlan-, státustörvény- és iskolaügyben, a négypontos dokumentumot Csüry István generális direktor olvasta fel, eszerint azt várják el, hogy az RMDSZ tegyen sürgős lépéseket az iskolaügy megoldásáért. Tőkés László szerint a Szilágy megyei RMDSZ a román hatóság oldalán sorakozott fel, a konfliktust dűlőre viszik, de reméli, Seres Magdolna igazgatónő magától távozik. Ismertette, hogy az etikai bizottságnál eljárást indított ellene Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei ügyvezető elnöke, valamint Takács Csaba országos ügyvezető elnök, ám ezzel még az SZKT-nek kell foglalkoznia. - Idén három kilencedik osztály indult a ref. középiskolában, egy filológiai és két informatikai osztály. Az 50 végzett tanulóból eddig 31-et vettek fel egyetemre, főiskolára. /(Fejér László): Kettős tanévnyitó. Tőkés szerint, aki eltéríti az egyházi iskolát, az terrorista. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2002. február 12.

Az RMDSZ–SZDP együttműködési megállapodás mintájára a szövetség és a kormánypárt megyei szervezeteinek is egyezséget kell kötniük. A helyi megállapodásokat február végéig kell aláírni. Az egyezkedések előreláthatóan nem lesznek zökkenőmentesek, Kolozs megyében például a megyei SZDP-elnök kijelentette: szó sincs az ingatlanok korlátlan visszaadásáról, vagy újabb magyar karokról. Előtte a párt főtitkára jelezte: "félreértették" az aradi Szabadság-szoborra vonatkozó ígéretet. Az SZDP "visszatáncolásáról" szó volt a kétpárti egyezmény első kiértékelő ülésén. Grigore Zanc szenátor, a Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke azzal "nyugtatta" azokat a kormánypárti politikusokat, akik bírálták az SZDP–RMDSZ protokollumot, hogy a megállapodás távolról sem olyan "veszélyes", mint ahogy az első látásra tűnik. Véleménye szerint az egyezményben nincsenek kötelező érvényű rendelkezések. Nincs szó benne az elkobzott egyházi ingatlanok azonnali és korlátlan visszaszolgáltatásáról, ami pedig a magyar felsőfokú oktatás kiszélesítését illeti, a megegyezés csak arról szól, hogy elemzik az új karok létrehozásának szükségességét. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök a Szabadságnak elmondta: aggasztónak tartja mind Cosmin Gusa főtitkár, mind pedig Grigore Zanc kijelentéseit, és jelezte az RMDSZ vezetőségének, hogy ezt vessék fel a protokollumot monitorizáló vegyesbizottság első ülésén. Akik így értelmezik a protokollumot, azokkal nincs mit egyezkedni. Kónya-Hamar Sándor szerint természetes, hogy Kolozsvár áldatlan helyzetének javítása részét fogja képezni a helyi megállapodásnak. Rácz Levente, Fehér megyei RMDSZ-elnök szerint ahhoz, hogy bármiféle együttműködésre sor kerülhessen, a Fehér megyei SZDP-nek előbb illene visszavonnia bírósági keresetét ingatlanügyben és alkalmazni kellene a tavaly hatályba lépett helyi közigazgatási törvénynek a kétnyelvű táblák kihelyezésére vonatkozó rendelkezéseit. Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke szerint fontosnak tartják, hogy a Calvineum visszakerüljön a zilahi református egyházmegyéhez, amelynek visszaszolgáltatásáról a 83-as sürgősségi kormányrendelet rendelkezik ugyan, de erre nem került sor. Szántó Árpád Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke szerint a helyi megállapodásba elsősorban az oktatással kapcsolatos megoldásra váró gondok kerültek. /Székely Kriszta: "Rugalmas" a kétpárti megállapodás. Megtörtént az első monitorizálás — Készülnek a helyi egyezmények. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2002. szeptember 18.

A reformátusok szept. 18-án, az RMDSZ pedig okt. 12-én koszorúz Zilahon. Tekintettel a zilahi RMDSZ és a Zilahi Református Egyházmegye közötti nézeteltérésre, a Wesselényi-szobor 100. évfordulóját kétszer is megünneplik a zilahiak. A zilahi városháza nekilátott, hogy felújítsa a szobor környezetét. A református egyház egyébként Egyházmegyei Napot is tart, amelyen Ady Endre születésének 125. és Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóját is megünneplik. /Deák Zoltán: Kétszer ünneplik Wesselényit. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2002. szeptember 19.

A zilahi Református Egyházmegye Esperesi Hivatalának és a Presbiteri Szövetségnek a szervezésében került sor szept. 18-án Zilahon az Egyházmegyei Nap ünnepségére, amelyet négy évforduló jegyében hirdettek meg: 100 éve leplezték le Fadrusz János Wesselényi-szobrát, 100 éve került sor a Zilahi Református Wesselényi Kollégium főépületének alapkőletételére, 125 éve született Ady Endre, a kollégium egykori diákja, valamint 200 éve született Kossuth Lajos. Tőkés László püspök azért nem vehetett részt a rendezvényen, mert Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel találkozott Budapesten. Az államfő október 5-én Nagyváradra látogat, ahol részt vesz az Arany János Kollégium hivatalos felavatásán. Molnár Kálmán helyi esperes jelezte: a zilahi Református Kollégium helyzete továbbra is válságos. Egy olyan egyházi iskola többszáz éves múltját ünnepeljük, amelynek diákjai és tanárainak többsége nem vesz részt egyházi rendezvényeken, jegyezte meg. A zilahi kollégium gyakorlatilag megtagadta az együttműködést az egyházzal. Felolvasták Németh Zsoltnak, a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének az ünneplő gyülekezethez intézett levelét. Starmüller Géza művészettörténész tartott előadást a Wesselényi-szobor-kompozícióról, és annak alkotójáról, Fadrusz Jánosról. A templomi rendezvényt Budai Ilona csodálatos ének-imádsága egészítette ki, majd az egybegyűltek megkoszorúzták a felújítás alatt álló Wesselényi-szobrot és a Wesselényi Kollégium épülete előtti Ady-szobrot. A Kálvineumban Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnökének Ady erdélyiségéről szóló előadása és dr. Csetri Elek akadémikus Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós című előadása hangzott el. Az egybegyűltek Magyarország, édes hazám címmel Budai Ilona műsorát hallgathatták meg. /Makkay József: Négyes ünnep Zilahon. A tanárok és diákok nem vettek részt az egyházi rendezvényen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2002. szeptember 20.

Zilahon a Zilahi Református Egyházmegye szept. 18-i ünnepségére a zilahi és a Szilágy megyei RMDSZ tisztségviselői nem voltak kíváncsiak. A Wesselényi-szobrot és a Wesselényi Kollégium száz évvel ezelőtti alapkőletételét ünneplő gyülekezetből a kollégium tanárai és diákjai is hiányoztak. A szervezők minden érdekelt félnek idejében elküldték a meghívót. A tanév elején szokásos templomi istentiszteleten sem az igazgató, sem a hozzá közel álló tanárok nem vettek részt. A diákok igazgatói tiltás ellenére is szép számban eljöttek a templomi tanévnyitóra. Az ünnepelt fél, a Wesselényi Kollégium tüntető távolmaradása megbotránkoztató, szögezte le Makkay József, a Szabadság munkatársa. Ez az intézmény 1991-ben a református egyház anyagi és erkölcsi támogatásával jöhetett létre, majd RMDSZ-politikusok nyomására elhatárolódott attól az egyháztól, amelynek az iskola létét kellene megköszönnie. Miért akarta a helyi RMDSZ szenátorfeleség, aki az egyházkerület tiltakozása ellenére a kollégium igazgatói feladatait látja el, egy már létező egyházi iskolát az egyház és a szülők tiltakozása ellenére világivá alakítani, oly módon, hogy az újraállamosított magyar tanintézmény egyháztól kapott óriási értékű felszerelését világi célokra fordítsák? Mindez megmérgezte a zilahi magyarság életét, hogy egyház és RMDSZ szinte hermetikusan elzárva, külön él egymástól. Ilyen körülmények között a közösségi célok a viszály áldozatává válnak. /Makkay József: Zilahi önfeladás? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

2002. szeptember 28.

Négyes ünnepet ültek nemrég Zilahon: arra emlékeztek a református Egyházmegyei Napon, hogy a város főterén száz éve leplezték le Fadrusz János Wesselényi-szobrát, ugyancsak kereken száz esztendeje tették le a Református Wesselényi Kollégium alapkövét, 125 éve született a kollégium egykori jeles diákja, Ady Endre, és emlékeztek arra is, hogy 200 éve született Kossuth Lajos. A rangos ünnepséget a zilahi Református Egyházmegye Esperesi Hivatala és a Presbiteri Szövetség szervezte. A zilahi négyes évforduló kapcsán létrejött ünnepségnek mégsem lehetett örülni felhőtlenül. Kettészakadt a közel hetvenötezer lakost számláló Zilahon a húszszázaléknyit kitevő, azaz majdnem tizenötezer fős magyarság. Olyannyira, hogy a minapi ünnepségen éppen az ünnepeltek nem vettek részt: a kollégium tanárai és az IKE-sek kivételével a diákok sem, sőt bejelentették, hogy ők majd külön ülik meg a négyes évfordulót. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület külföldi támogatással saját kollégiumot hozott létre a kilencvenes évek elején. Új igazgató került az iskola élére, egy RMDSZ-es szenátor felesége. Közben a román állam továbbra sem adta vissza az egyháznak a Református Wesselényi Kollégiumot, következésképpen az egyháznak ma sincs saját felekezeti iskolája. A vita annyira elmérgesedett, hogy a helyi RMDSZ és az egyház között immár semmilyen együttműködés nincs. Kinek jó ez? Kinek jó az, ha magyar marja a magyart? /Benkő Levente: Vigyázó szemetek Zilahra vessétek! = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

2003. január 10.

Jan. 7-én Zilah polgármestere és a zilahi református egyházközségek megbízottai aláírták a Kálvineum átadási jegyzőkönyvét. A zilahi református egyházközség 1947-ben elkobozott művelődési háza, a Kálvineum visszaszolgáltatásáért folytatott harc több éve folyik. 1998 novemberében a zilahi református egyházmegye és az RMDSZ Szilágy megyei szervezete a Református Kollégium diákjaival közösen tüntetett az iskola és a Kálvineum visszaszolgáltatásáért. Az ingatlan felkerült arra a listára, amelyben tíz egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezett a kormány. Egy évvel később megszületett az egyházi ingatlanok restitúciójának sürgősségi kormányrendelete, amelyet a parlament később szentesített. Zilah város akkor pert indított a rendelet ellen, és ez a per a legfelsőbb bíróságig jutott. Az átadás az 1999/83-as sürgősségi rendelet értelmében történt. A megállapodás szerint a művelődési ház tulajdonjoga a református egyházra száll, és az elkövetkező öt évben biztosítják az eddigi művelődési tevékenység folytatását. Öt év letelte után a felek megegyezése alapján felújítható a bérleti szerződés. Az első két évben nem kell bérleti díjat fizetni, ezután a bérleti díjat a helyi tanács fogja meghatározni. /Józsa László: Visszaadták a zilahi Kálvineumot. Jövő héten hálaadó istentisztelet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2004. január 27.

Az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének január 23-án tartott tisztújító közgyűlésén a 250 küldöttből mintegy 220 jött el. A szövetség belső ellenzéke nem hallatta a hangját. Seres Dénes elnök beszámolójában kiemelte, hogy a Szilágy megyei lobbi döntő módon befolyásolta az észak-erdélyi autópálya nyomvonalának meghatározását. A vegyes tannyelvű általános iskolákban gyakran a magyar osztályokban is románul tanítják a tantárgyak nagy részét – azzal az indoklással, hogy a "kollégák" katedrája másképpen nem kiegészíthető. Magyar pedagógusok szívesen nem vállalnak vezető tisztségeket az iskolában, emiatt több oktatási intézmény vezetősége maradt magyarok nélkül. Az etikai bizottság jelentette, hogy Molnár Kálmán, a zilahi református egyházmegye esperese és az RMDSZ városi szervezetének elnöke közötti viszály nem rendeződött. A küldöttgyűlésen ellenjelölt hiányában Seres Dénes szenátor vállalta az újabb négy évre szóló elnöki mandátumot. /Józsa László: Újraválasztották Seres Dénest. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

2008. június 27.

Régi és új szentírásokat bemutató kiállítással ünnepli a Biblia évét a szilágycsehi református gyülekezet. Szilágycsehbe érkezett a Váradi Biblia egy példánya, amelyet a Biblia évének jegyében indított útjára a zilahi református esperesi hivatal. A vándorló Biblia április 12-én kezdte meg útját Zilahról, a Szentírást gyalog viszik el a fiatalok egyik református gyülekezetből a másikba. A Szentírás 26 Szilágy megyei református egyházközségbe jut el egy napló kíséretében, amelyben megörökítik útját. A magyarországi egyházak a Biblia évének meghirdetésekor összeállítottak egy 18 tablóból álló bibliatörténeti kiállítást, amely Magyarországon vándorol. Az erdélyi kezdeményezők ezek pontos mását is elkészítették, és a tablók szintén megtekinthetők a szilágycsehi kiállítás keretében. A 2800 lelkes szilágycsehi református gyülekezetben biztosított az utánpótlás, idén 31 fiatal konfirmált. /Fried Noémi Lujza: Biblia mellé ingyenkenyér. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

2008. december 20.

Szilágy megye magyarsága mindössze 23 százalékos, aktivitásban mégis az élen járnak – szögezte le Sojka Attila zilahi alpolgármester. A parlamenti választások idején Szilágy megye országosan az első helyen állt, ami az RMDSZ támogatottságát illeti. Az RMDSZ segítségével számos magyar vonatkozású megvalósítást tudhatnak maguk mögött az év végén. A legfontosabbak közé sorolható az utak felújítása, amire 1 millió 500 ezer lejes támogatást kaptak. Ezenkívül szeptemberben Zilahon tartották a református iskolák országos tanévnyitóját, több magas rangú egyházi elöljáró jelenlétében, erre 4 ezer lej támogatást kaptak. Az országban elsőként sikerült elérniük a Wesselényi-kollégium akkreditálását, és a magyar egyházak is jelentős támogatási összeghez juthattak idén. Ugyancsak az eredmények között említette az alpolgármester, hogy két zilahi óvoda visszakerült a református egyházközség tulajdonába. /(sbá): Eredményes évet zárnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998