udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Ziua de Ardeal

1999. szeptember 18.

Szept. 16-án este táblát helyeztek el Kolozsvár főterén, a magyar főkonzulátus épülete előtt azzal a felirattal, hogy "Itt található a magyar kémfészek". A durva provokáció hátterében Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere áll, aki napok óta valóságos hadjáratot folytatott a kinevezett új magyar főkonzul, Alföldi László személye ellen. Funar arra hivatkozott, hogy a kolozsvári magyar konzulátust 1988 júliusában a volt kommunista diktátor azért záratta be, mert a képviselet "kémtevékenységet" folytatott. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta : szept. 16-án éjszaka telefonon felhívta Constantin Dudu Ionescu belügyminisztert, és arra figyelmeztette, hogy Kolozsvárott diplomáciai konfliktus keletkezhet. Egyben kérte közbelépését ennek megakadályozására. A tábla megjelenése után Buchwald Péter kolozsvári alprefektus a városi rendőrkapitányt kérte a magyarellenes felirat eltávolítására. Szept. 16-án Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő így nyilatkozott az Alföldi-ügyben Budapesten: "Az Alföldi Lászlót ért alaptalan vádak a kétoldalú kapcsolatokat megzavarni törekvő, ám kommentálásra sem méltó politikai kultúra maradványai..." - Szept. 17-én reggelre eltűnt a kolozsvári magyar főkonzulátus előtti gyalázkodó tábla. Több helyi napilap szerint Gheorghe Funar polgármester ezzel diverziókeltéssel próbálta elterelni a figyelmet a rá leselkedő valós veszélyről. A Ziua de Ardeal napilap ugyanis Funar közeli letartóztatásáról írt, fölemlítvén a Nagy-Románia Párt főtitkárának egyik legnyilvánvalóbb törvénysértését. Az Alimentara Rt. igazgatója, Ioan Muresan másodszor is beperelte a polgármestert, aki megtagadta a vásárcsarnok földszintjére tervezett áruház megvalósításához szükséges építkezési engedély kibocsátását. Az első kereset kapcsán végleges ítéletet született, amely az engedély azonnali hatállyal történő kibocsátására kötelezte Funart.- A mostani egyébként Funar második, diplomáciai botrányt is kavarható megnyilvánulása, miután két ével ezelőtt kitüntetésben részesítette azt a hivatali alkalmazottat, aki lelopta a magyar lobogót az épület homlokzatáról. /(Turós-Jakab László): Tábla a konzulátus előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2000. május 2.

Kolozsvárott az etnikumok közötti civil kultúra megteremtését szorgalmazó Provincia c. új kiadványt mutatták be a szerkesztők, Bakk Miklós, Marius Cosmeanu, Marius Lazar, Molnár Gusztáv és Szokoly Elek, ismertetve azokat az elveket, melyek e két nyelven megjelenő kiadvány létrehozását vezérelték. A kiadvány anyagai mind magyar, mind román nyelven azonosak, s két erdélyi lapban - a Ziua de Ardeal és a Krónika - terjesztik. Szokoly Elek arra figyelmeztetett, hogy a két világháború között is történt próbálkozás a közös párbeszédre, s a Jakabffy Elemér munkásságát hozta fel példaként. Bakk Miklós rámutatott: Itt az ideje, hogy az erdélyiek felleltározzák közös gondjaikat. Molnár Gusztáv szerint a céljuk: Erdélyre vonatkozó kérdéseket európai szinten tárgyalni. Románia ugyanis olyan új történelmi helyzetben van, amelynek nincsenek történelmi hagyományai; nem értékátadásról, hanem új értékek közös létrehozásáról van szó. A lap internetes kiadása (www.provincia.ro) is ezt szolgálja. /Provincia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ A Provincia "Olyan témákat vet fel, amelyekről eddig nem beszéltek. Kritikai módon viszonyul mind a román, mind a magyar nacionalizmus hagyományaihoz, s egyben megpróbálja azt is megfogalmazni, hogy az új európai környezetben a román-magyar együttműködésnek milyen esélyei vannak az erdélyi regionalizmus újrafogalmazásában" - mondta az MTI-nek Bakk Miklós politológus, a szerkesztő bizottság tagja. A beköszöntő vezércikk szerint "Nem akarjuk, hogy a mi provinciánk ezután is egy harmadrangú ország másodrangú tartománya legyen. Azt akarjuk, hogy Erdély centrummá váljon. Nem mások fölött, hanem egyensúlyban és partnerségben más centrumokkal. Olyan Erdélyt akarunk, amelyben a vallási, etnikai, kulturális különbségek kölcsönösen kiegészítik egymást, az egész térség javára. Nem akarunk újjáéleszteni - és még kevésbé kiváltani vagy támogatni - valamiféle helyi érdekű, a román, magyar és német különbség fölötti vagy éppenséggel e különbségek ellen irányuló transzilvanizmust. Európai erdélyiséget akarunk, amely ezeket az eltérő hagyományokat és identitásokat modern, az egységesülő Európa szellemiségéhez közelítő rendszerbe tudja foglalni". Az első számban kilenc román és öt magyar nemzetiségű politológus, szociológus, egyetemi tanár, író, újságíró, emberi jogi szakértő írása kapott helyett. A két felelős szerkesztő - Molnár Gusztáv politológus és Alexandru Cistelecan, a marosvásárhelyi Vatra című kulturális havilap főszerkesztője - havonta egy-egy meghatározott témára kér fel szerzőket. /Kétnyelvű Provincia az európai erdélyiségért. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 5./

2000. november 3.

A román hadsereg új vezérkari főnöke, Mihail Popescu tábornok ugyanaz a Mihail Popescu ezredes, aki 1989. december 22-én, a IV. Erdélyi Hadsereg tisztjeként Ceausescut támogató és a "temesvári huligánokat" elítélő nyilatkozat szerzője - emlékeztetett a Ziua de Ardeal a lemondott Mircea Chelaru tábornok utódjának személyéről. A cikk szerzője a "Lőjétek le őket, mert nem emberek" című kötet szerzőit, Liviu Domsát és Victor Lungut szólaltatta meg, akik tudni vélik, Popescu akkor "mély elkötelezettségét fejezte ki Nicolae Ceausescu elvtárs és a Román Kommunista Párt igazságos és bölcs politikájával szemben". (A szerző szerint különben Popescu elsők között tett szert egy forradalmár igazolványra is.) Az újdonsült vezérkari főnök nagybátyja és az egykori diktátor közötti barátság is közismert, és a fenti kapcsolat alapján Popescut még tisztiiskolásként a szilágysomlyói katonai egység parancsnokává nevezték ki - írta a Ziua. A lap meg nem nevezett forrásai szerint az 1989 decemberében a IV. Erdélyi Hadsereg parancsnokhelyettesi tisztségét ellátó Popescu a forradalom után a Victor Athanasie Stanculescu tábornokhoz és Ion Iliescuhoz közel álló, a Hadsereg Stabilitásáért Tevékenykedő Bizottság tagja volt, Constantin Degeratu tábornokkal, jelenlegi elnöki tanácsossal együtt. Doina Cornea a Szabadság kérdésére nem tudta alátámasztani a sajtóban megjelent információkat. /Ceausescut támogató nyilatkozatot fogalmazott 1989. december 22-én az új vezérkari főnök. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2001. február 17.

Márciustól önálló lapként jelenik meg a második évfolyamában lépő Provincia - jelentették be febr. 16-án sajtóértekezlet keretében a szerkesztők. A magyar és román nyelven kiadott lap egy éve a Krónika, illetve a Ziua de Ardeal havi mellékleteként került az olvasók elé. Az "önállósodást" a költségeket felvállaló kiadó, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja tette lehetővé. Amint az a januári-februári összevont számban Molnár Gusztáv politológusnak, a lap egyik felelős szerkesztőjének a Provincia egyéves pályafutását értékelő írásából kiderül, teljesítették a célt: "sikerült megteremteni az erdélyi és bánsági nyilvánosságban egy olyan közös fórumot, amelyben az erdélyiséget identitásuk fontos, de nem kizárólagos elemének tekintő román, magyar és német értelmiségiek otthon érzik magukat, és hasonlóképpen értelmezve a legfontosabb fogalmakat és kategóriákat, értelmes és hasznos eszmecserét tudnak folytatni egymással". A szerkesztőgárda tagjai között van Alaxandru Cistelecan (felelős szerkesztő), Ágoston Hugó, Bakk Miklós, Mircea Boari, Marius Cosmeanu, Caius Dobrescu, Sabina Fati, Marius Lazar, Ovidiu Pecican, Traian Stef, Szokoly Elek, Daniel Vighi. /Önálló Provincia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./ Molnár Gusztáv "Budapest és Kolozsvár között ingázó politológus" és Daniel Vighi, a szerkesztőbizottság tagja február 15-én Temesváron bemutatták az önállósult Provincia folyóiratot. A Provincia megteremti az erdélyi és a bánsági nyilvánosságban azt a közös, transzetnikus vitafórumot, amelyben román, magyar és német értelmiségiek egyaránt otthon érzik magukat, jelentette ki Molnár Gusztáv. A Provincia és a köré csoportosuló értelmiség számára a nemzeti identitásnál fontosabb a közép-európai, illetve földrajzilag jobban körülhatárolva az erdélyi és bánsági identitás. Úgy tűnik, a Provincia hasábjain, a transzszilvanizmus közös nevezőjén sikerült egy olyan román-magyar-német értelmiségi párbeszédet beindítani, amelynek során végre megbeszélhetjük közös dolgainkat, leásva az ellentétek gyökeréig és felmutatva a bennünket összekötő értékeket. - Egy román regionalista pártra gondolnak, amely nyitott lenne a magyarság és a kisebb nemzeti közösségek felé - fejtette ki Molnár Gusztáv. /Pataki Zoltán: Bemutatkozott az önálló Provincia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

2001. március 19.

Az 1989 decemberében történt romániai fordulat után felszabadult indulatok kezelése szükségessé tette a magyar-román értelmiségi párbeszéd mielőbbi megkezdését. Éppen a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején, 1990 márciusában ültek össze Budapesten román és magyar írók, költők és filozófusok, hogy a közös tennivalókról beszélgessenek. Villámcsapásként érkeztek akkor Erdélyből a magyar fővárosba a marosvásárhelyi véres összecsapás hírei. Azóta többen próbálták a párbeszédet feléleszteni. A kolozsvári Korunk folyóirat Cumpana néven évek óta román nyelvű antológiát jelentet meg, Magropress, illetve Sajtófókusz címmel pedig a magyar, illetve a román sajtó legfontosabb írásait adja közre hetente, fordításban. Újabban a Korunk napi rendszerességgel készíti el Komp-Press név alatt ismert sajtó- és tévészemléjét, amely a közelmúltban mindennapos hírügynökségi tevékenységgé fejlődött. - Az első kezdeményezés volt Szilágyi Júlia irodalomkritikus és Marius Tabacu tévérendező közös irányításával indult Puntea-A Híd nevű kiadvány. - Tavaly áprilisban Kolozsváron a Ziua de Ardeal és a Krónika napilapok döntöttek úgy, hogy havi mellékletet adnak ki Provincia címen. Ebben a magyar szerzők cikkeit románra, a románokét pedig magyarra fordítják. A lap társszerkesztői a kolozsvári Alexandru Cistelecan és a szintén erdélyi származású, de Budapesten élő Molnár Gusztáv politológusok. A Provincia nemrég jelentette be önállósulását. Az önállósult Provincia bemutatása alkalmából felmerült egy regionális párt gondolata. Erről Molnár Gusztáv kijelentette, a szóban forgó párt "90 százalékban az erdélyi románságra alapozna, de nyitott lenne a magyarság felé, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel is együttműködne". Egy ilyen transzetnikai regionális párt gondolata nem tetszik a bukaresti központnak. Az RMDSZ ezzel az kapcsolatban még nem fogalmazta meg álláspontját. - A kolozsvári születésű, Budapesten élő Tamás Gáspár Miklós "román barátainak" írt levelet. A levél az Élet és Irodalom 2000. december 15-i számában jelent meg, románul pedig néhány héttel ezelőtt közölte a Bukarestben megjelenő Dilema hetilap. A lap február 16-22-i száma nem csupán a vitaindító levelet, hanem az arra közismert román értelmiségiek által írt válaszokat is közölte. A párbeszédbe eddig Andrei Plesu, Theodor Baconsky, Pavel Campeanu, Zigu Ornea, Mircea Iorgulescu és Andrei Cornea kapcsolódtak be a Dilema révén, Nicolae Manolescu a Romania literara útján, Marin Mincu pedig a Ziua című napilapban közölt írásával. TGM azzal vádolta a román értelmiséget, hogy más módszerekkel ugyan, de egyazon forrásból merít a szélsőségesen nacionalista Corneliu Vadim Tudorral és az annak pártjában tömörülő neofasisztákkal, s némán asszisztál ahhoz, hogy fasiszta vagy fasisztoid szerzők egész sorát adják ma ki Romániában, Antonescu marsallt, a fasiszta diktátort pedig szobrok avatásával, utcanevekkel rehabilitálják. Az említett forrás pedig azon két világháború közötti román írók művei, akik a legionáriusokhoz, a román fasiszta mozgalomhoz közismerten közel álltak. TGM szerint az a román értelmiség, amelyet a magyarság dialóguspartnernek tekint, ezeket a szélsőjobboldali nézeteket valló, vagy abból merítő szerzőket manapság legitimálja. A feltette a kérdést, hogy miért nem létezik ma Romániában egy korszerű baloldali erő. Több válasz érkezett román oldalról. Andrei Plesu szerint TGM nem érti azt, ami ma Romániában folyik. Mások, így Theodor Baconsky TGM szövegét zavarosnak, és provokatívnak minősítik, és visszautasítják azt, hogy a román értelmiséget ilyen súlyos dilemmáiban éppen TGM oktassa ki, Pavel Campeanu pedig egyetért TGM üzenetével, csak az eszközök tekintetében keresne más megközelítési lehetőségeket. Egy másik romániai kisebbségi, a zsidó Zigu Ornea pedig TGM állításait, további érvekkel támasztotta alá. Mircea Iorgulescu szerint a levél nem több, mint a templomban való fütyörészés, csakhogy a templom - sajnos - üres, tehát talán nincs kivel párbeszédet folytatni. Nicolae Manolescu több pontban vitatta TGM érvelését. Leszögezte, hogy lehet jobboldali anélkül, hogy fasiszta lenne. Szerinte nem igaz, hogy a a két világháború közötti román értelmiség nem szállt szembe a hazai fasizmussal. Az sem igaz, hogy az 1989 utáni román értelmiségiek egészére jellemző a tehetetlenség az új nacionalista megnyilvánulásokkal szemben, hiszen itt van a Dilema hetilap, továbbá a marosvásárhelyi Vatra, a Sfera politicii, a 22, a temesvári Orizont, a nagyváradi Familia, s nem utolsósorban a Romania literara. Marin Mincu viszont kijelentette, hogy ennél súlyosabb és megalapozottabb vádakat a román értelmiséggel szemben ez idáig senki sem fogalmazott meg, s főképp erről kellene szólnia a vitának. /Tibori Szabó Zoltán: Tamás Gáspár Miklós fütyörészése az üres templomban, avagy Magyar-román értelmiségi párbeszédkísérletek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2001. szeptember 11.

Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei RMDSZ-elnök leszögezte a mostani, Reform Tömörüléssel /RT/ kapcsolatos vitáról: elindítója az volt, hogy az újságíró esetleges politikai szimpátiája szerint válogat az események között, és adagolta mindazt, amit szükségesnek tartott. Tibori Szabó Zoltán, immár az RT-vita elindítójaként és gerjesztőként a Szabadság szept. 1-i számában Az igazság végül csak kiderül című cikkében már azt állította, hogy "A dokumentum hitelességével kapcsolatosan nem merült fel kétely az RMDSZ Kolozs megyei elnökében sem". "Kónya-Hamar Sándor a Ziua de Ardeal című napilap augusztus 23-i számában elismerte: "bár a megyei szervezet a Reform Tömörüléssel egyazon politikai irányvonalat folytat, ezúttal mély csalódást okoztak nekünk". Kónya-Hamar Sándor kifejtette: Ziua de Ardeal valóban közlölte válaszait, csakhogy általa soha nem mondott, tehát kifogásolt címmel (Campanie FIDESZ in Ardeal/FIDESZ-kampány Erdélyben), illetve az általa mondottak megcsonkításával. Kónya-Hamar helyesbítést kért. Másnap, augusztus 24-én a Ziua nem közölte az általa kért pontosítást és kiegészítést, ehelyett új, a szerkesztőség által adott címmel (Puciul din UDMR se vede de la Cluj ca o diversiune/Kolozsvárról diverziónak látszik az RMDSZ-puccs), jelent meg a kiegészítés, ennek megfelelően az alcímek is változtak. Tibori Szabó Zoltán "olyan zenész, aki borotvával játszik egyes politikusok nyakán, de az olvasók idegein is." - Jóideje "az RMDSZ is mint intézmény és politikai keret olyan nyelvpolitikai küzdőtérnek bizonyul", amelyből a választópolgárok, csak menekülni fognak majd. Kónya figyelmeztetett, hogy figyelni s feljelentő felhangra és tartalomra is, amelyet T. Sz. Z. felvezető és körülíró-minősítő "esettanulmánya" és tárgya tartalmaz. Nem a véletlen műve az, hogy több román napilap a magyar kormányfő fényképével együtt közölte a különböző ide- és odavágó kommentárokat. /Kónya-Hamar Sándor: Krokodilfióka a gyík avagy kiderülhet-e a beborított igazság? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Tibori Szabó Zoltán - mint mindig - a neki nem tetsző cikk mellett közölte elutasító kommentárját, sőt támadott: Kónya-Hamar Sándornak szembe kellene néznie a tényekkel, az emlékeztető által rögzített, elhangzott dolgokkal és azok következményeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Minősítés helyett önrevíziót ajánlok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2002. március 29.

Az Academia Catavencu csoporthoz tartozó Media Monitoring Ügynökség a FreeEx internetes hálózat útján közzétett egy dokumentumot, amely a ma is aktív szekuritátés tisztek nevét tartalmazza. A Ziua de Ardeal napilap márc. 27-i száma közölte a dokumentumba foglalt egykori szekus tisztek névsorát. Több mint 1600 érintett nevét tartalmazza a lista, nagyrészt olyan személyekét, akik ma is aktív szerepet játszanak a hazai közéletben, politikában és gazdaságban. – A NATO azt követeli Romániától, hogy tisztítsa meg hatalmi struktúráit az egykori hírhedt titkosszolgálat, a Securitate által foglalkoztatott, majd 1990 után az új hatalmi gépezetbe átmentett személyektől. Az észak-atlanti szövetség számára ugyanis elképzelhetetlen, hogy a NATO-titkok olyan személyek számára is hozzáférhetővé váljanak, akik éveken át a KGB-vel is szoros kapcsolatban álltak. /Újabb listabotrány, szerzőit ezúttal is homály fedi. 1600 átmentett szekus tiszt nevét adta közre a FreeEx internetes hálózat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998