udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ábrám Noémi

1995. július 26.

Lezajlott Szovátán a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága által másodszor megrendezett Honismereti Népfőiskola, magyarországi, kárpátaljai, felvidéki és hazai népfőiskolai szakemberek részvételével. A szervező dr. Ábrám Zoltán volt. Kolozsvárról dr. Kötő József, Egyed Ákos professzor, Dáné Tibor Kálmán és Salat Levente, Magyarországról Sz. Tóth János, a Magyarországi Népfőiskolai Társaság főtitkára érkezett. Egyed Ákos arról beszélt, hogy a fogyó mennyiséget minőséggel kell pótolni. Salat Levente, a Soros Alapítvány kolozsvári fiókjának vezetője Soros Közép-Európában címmel tartott előadást. A népfőiskolai előadásokkal egyidőben Szovátán másik táborozás is folyt: a Talentum Tehetséggondozó Alapítvány segítségével 30 tanuló számára környezetvédelmi oktatást tartottak, Ábrám Noémi vezetésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./ Előzmény: 1462. sz. jegyzet.

1997. szeptember 24.

Mit vár el az RMDSZ V. kongresszusától? - tette fel a kérdést Ábrám Noémi Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének és Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének. Markó Béla szerint elemezni kell az RMDSZ kormányzati tevékenységét, cselekvési programra, határozott célkitűzésekre van szükség. Világos cél volt például, hogy szükség van kisebbségi minisztériumra, de az RMDSZ nem dolgozta ki ennek hatáskörét, jellegét, működését. Markó Béla szeretné, ha az Operatív Tanács rendszeresen működő testületté válna. - Az SZKT-ban működési zavarok vannak: nem tudják befejezni a munkát. Tőkés László attól fél, hogy demonstratív jellegű, tartalmában szegényes kongresszus lesz. Az SZKT tevékenysége eljelentéktelenedik, nem tölti be a kisparlament szerepét, ezáltal az RMDSZ leglényegesebb jellemzője károsodik.- Az Operatív Tanács nem rendeltetésszerűen működött, döntött az SZKT felhatalmazása nélkül. /Népújság (Marosvásárhely), Hírmondó mell., (az RMDSZ Maros megyei szervezetének kiadványa), szept. 24./

2000. február 26.

Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei elnöke arról tájékoztatott, hogy Szente Ibolya továbbra is ügyvezető alelnök marad. A többi alelnök: dr. Vass Levente (tanügy), Ölvedi Zsolt (szervezés, ifjúság); Magos György (ideiglenes gazdasági alelnök, vallásügy); dr. Ráduly Levente (sajtó, kultúra, és a választási kampány idején ő felel a sajtóval való kapcsolattartásért). A korábban sajtó- és művelődési ügyekkel megbízott Ábrám Noémi megindokolta lemondását: leszavazták jelentését, ezt a bizalmatlanság jelének látta, ezért visszavonul az alelnöki tisztségből. Másrészt gyermeket vár. Ennek ellenére továbbra is felvállalja a Marosvásárhelyen felállítandó Petőfi-szobor ügyét, és azt ígéri: júliusban állni fog a szobor egy köztéren. - A Kincses Előd kinevezte ügyvezető csapat fő jellemvonása, hogy néhány tagja igen fiatal. (Hárman huszonévesek.) A megyei vezetőség munkájával elégedetlen TKT-tagok fő kifogása az, hogy szakszerűtlen a vezetőség tevékenysége. A kinevezett fiatalok orvosi egyetemre járnak, vagy éppen most végezték az orvosit. Hogy mennyire felelnek majd meg az elvárásoknak, ezután fog kiderülni. Lehet, jót tesz a vezetőségnek a drasztikus fiatalítás. De megtörténhet, a fiatalok tapasztalatlansága, egyoldalú képzettsége újabb okot ad majd a TKT-nak, a Maros megyei képviselőknek, szenátoroknak, az innen származó államtitkároknak és más RMDSZ tisztségviselőknek arra, hogy továbbra is megkérdőjelezzék a megyei vezetőség szakszerűségét. A hatékonyság mércéje pedig a helyhatósági és általános választások eredménye lesz. /Máthé Éva: Sorozatos lemondások és kinevezések a Maros megyei RMDSZ-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2000. március 9.

Kozsik József színművész Marosvásárhelyen "... most vagy soha" címmel Petőfi Sándor költeményeiből válogatott előadást mutat be. Az előadás bevételének nagy részét a marosvásárhelyi egész alakos Petőfi-szobor támogatására szánják. /(Ábrám Noémi): Szünetben is lehet adományozni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

2001. március 27.

Márc. 24-én Marosvásárhelyen ülésezett a Reform Tömörülés, az RMDSZ nemzeti liberális platformjának Maros megyei csoportja. A Toró T. Tibor elnök, Borbély Zsolt Attila, Sógor Csaba elnökségi tagok, valamint Kolumbán Gábor, az RT önkormányzati szakértőjének jelenlétében tanácskoztak. Toró T. Tibor kifejtette, hogy az RMDSZ-en belül keletkezett törésvonal nem annyira a magyar nemzeti közösséget, mint inkább a politizáló elitet osztja meg. Az elnök szerint a jelenlegi csúcsvezetés és az RT között alapvető szemléletbeli különbség: a politikai elit az anyanyelvhasználat terén kivívott és kivívandó jogokban, másod-, harmadvonalas politikai-gazdasági pozíciók megszerzésében látják a magyarság megmaradásának legfőbb zálogát, addig az RT kizárólag az autonóm közösségi jogok által tartják azt elérhetőnek. Érdemes-e egyben tartani az RMDSZ-t? Borbély Zsolt Attila szerint nem érkezett még el az RMDSZ-szel való szakítás. Kerekes Károly Maros megyei képviselő, aki meghívottként volt jelen, sürgette a neves közéleti személyiségek, egyházi vezetők, az utóbbi évek RMDSZ-politikájából kiábrándult értelmiségiek megnyerését a nemzeti liberális platform célkitűzéseinek támogatására. Ábrám Noémi szerint az erdélyi magyar politizálásból hiányzik a versenyszellem, az RMDSZ diktatórikus, kizáró politikát folytató szervezet, már az RT-t is bedarálta. Kincses Előd úgy vélte, jelenlegi állapotában az RMDSZ nem tekinthető sem a magyar nemzeti közösség önkormányzatának, sem a vezetői által előszeretettel hangoztatott ernyőszervezetnek. Kolumbán Gábor szellemes figyelmeztetett: az RT fordulóponthoz érkezett, egyes tagjainak alapállása között ma már nagy a távolság. Nemcsak az RMDSZ-ben van baj, hanem magában a romániai magyar nemzeti közösségben is. Románia számára sem az Európai Uniós, sem a NATO-tagság nem kerül elérhető közelségbe. A magyar közösség előtt tehát komoly nemzetpolitikai kihívások állnak. Kolumbán szerint ma a magyarság nem ellenőrizheti a politikai elit munkáját. Úgy látja, hogy az RMDSZ-t nem érdemes megújítani. Mert az RMDSZ-en kívül is van élet. /Szentgyörgyi László: Az RMDSZ-en kívül van-e élet? RT-ülés Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./

2001. december 4.

Tőkés László püspök büntetése /az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa elmarasztaló határozata/ ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek abban az állásfoglalásban, amelyet a MÚRE Hírcsere szolgálata révén hoztak dec. 3-án nyilvánosságra az interneten. 72 Maros megyei lelkész, pedagógus, orvos és politikus egyúttal az SZKT megújulását is követeli, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának jelenlegi összetételét nem tartja legitimnek. "Közösséget vállalva Székelyudvarhely és Szatmárnémeti hasonló nyilatkozatot megfogalmazó magyar polgáraival, arra kérünk fel minden erdélyi magyart, lépjenek fel Tőkés László védelmében!"- olvasható a nov. 14-én kelt Állásfoglalásban. Az aláírók között van Fülöp G. Dénes lelkész, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Vekov Károly parlamenti képviselő, Izsák József, Fodor Imre, Csíky Csaba, dr. Pokorny László, Fekete Zsolt tanár, volt Hunyad megyei képviselő, Kincses Elemér, Kilyén Ilka, Kárp György, dr. Kincses Ajtay Mária egyetemi tanár, Donáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes, dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, dr. Csép Katalin egyetemi tanársegéd, Tőkés Béla egyetemi tanár, Brassai Zoltán egyetemi tanár, P. Bakó Pál, a marosvásárhelyi ferences közösség házfőnöke, gr. Bethlen Anikó, Feszt György nyug. egyetemi tanár, Ábrám Noémi, az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetségének elnöke, dr. Ábrám Zoltán előadótanár, az EMKE Maros megyei elnöke, Mészáros József és Márton Zoltán, a Teleki Oktatási Központ igazgatója. /Tőkés László püspök büntetése ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke és az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa nyilatkozatban reagált a tiltakozásra. "Veszélyesnek tartjuk azt, hogy az aláírók mondvacsinált vádak alapján megkérdőjelezik a Szövetségi Képviselők Tanácsának legitimitását." Idézték az SZKT szept. 29-i ülésén elhangzott, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság által készített határozatot: "megrovásban részesíti Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, amiért a 2000. évi általános választások alkalmával a saját maga és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa nevében tett nyilatkozataiban hevesen támadta az RMDSZ-t és Seres Dénes urat, Szilágy megye szenátorjelöltjét, rombolva ezáltal a szövetség tekintélyét és zavart kelt megnyilatkozásaival a választópolgárok körében." Az RMDSZ-ben nem széthúzásra, hanem összefogásra, együttműködésre van szükség. /Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa: Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

2001. december 27.

Megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) elismerése jeléül nem csak életműdíjjal jutalmazta a tanerőket, hanem kitüntetésben részesítette a kiváló pedagógusokat. Tőkés András, a Maros megyei RMPSZ elnöke a díj fontosságát hangsúlyozta. Maros megyében Ezüst Gyopár-díjat vehetett át Donáth Árpád - főtanfelügyelő-helyettes, Kovács Júlia - szaktanfelügyelő, RMPSZ- ügyvezető elnök, Horváth Gabriella - a Bolyai Líceum aligazgatója, RMPSZ-ügyvezető elnök, Ábrám Noémi - tanítónő, Mihály István - tanár, Bocskai László - a segesvári pedagógus-szövetség elnöke, ugyanakkor díszoklevélben részesült Szabó György Pál - tanár, Mánya Béla - tanár, Farkas Ernő - szaktanfelügyelő, Csegzi Sándor - alpolgármester, tanár, Borsos Szabolcs - tanár, Andrási Árpád - marosludasi pedagógus- szövetség elnöke, Kun László - a régeni pedagógus-szövetség elnöke, Pataki László - a dicsőszentmártoni pedagógus-szövetség elnöke. /Kovács Orsolya: Ezüst Gyopár- díjak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 27./

2004. augusztus 3.

Augusztus elsején negyedik alkalommal szervezték meg a Kolozs megyei Magyarfrátán a hagyományossá vált Szent László kútja zarándoklattal egybekötött mezőségi szórványtalálkozót. Néhai Kövesdi Kiss Ferenc volt e találkozók megálmodója és mozgatója. A kultúrotthonban a nagysármási tánccsoport lépett fel Trombitás Jolán vezetésével. Magyarfrátáról már Rogerius váradi kanonok is említést tett Carmen miserabile című könyvében (Siralmas ének, fordította Szabó Károly, Pest, 1861). Azért van  Magyarfrátán a találkozó, jelezte Ábrám Noémi szervező, a Maros megyei EMKE titkára. Azért is, mert e település immár ezeréves, azért is, mert kötődik hozzá Szent László király Keserű kútja, s azért is, mert a frátaiak nem engedik gyermekeiket vegyes házasságot kötni. Ábrám Noémi megemlékezett a július végén 91 éves korában elhunyt Kövesdi Kiss Ferencről, aki korát meghazudtolva járta a Mezőséget, bekopogott a házakba, hogy az emberekbe lelket öntsön. Ismert minden házat, tudta, hogy melyik házból hiányzik a cukor, melyikből az olaj, de azt is tudta, hol van házasulandó leány, vagy olyan fiú, aki nem talál magának menyasszonyt. Ilyenkor elment hozzá, s elmondta, hogy az ötödik faluban hova kell bekopogtatni. Kövesdi Kiss Ferencet egy éve, augusztusban tüntette ki a magyarországi református egyház Makkai Sándor-díjjal.    Az ünnepi istentiszteleten Somogyi Botond lelkipásztor, az Üzenet főszerkesztője hirdetett igét. A jelenlevőket köszöntötte dr. Ábrám Zoltán orvosprofesszor, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke is, aki hangoztatta: vissza kell térni értékeinkhez: családhoz, hazaszeretethez, hithez. Egyre kevesebben vagyunk, mondta Balló György lelkész. A gyülekezet 104 lelket számlál, de sokan nincsenek itthon. Egyesek Magyarországon próbálnak szerencsét, mások még nyugatabbra mennek dolgozni. Magyarul csak elemi osztályban tanulhatnak a gyerekek, heten. Négyen, akik már nagyobbak, román tagozatra járnak. A Historia Domus szerint néhány évtizeddel ezelőtt a lelkészi jelentés alapján még létszámnövekedésről írtak. Az utóbbi két évtized óta azonban szinte folyamatos az apadás, a szomszédos Berkenyes leányegyházközség lélekszáma felére csökkent, ma már csak 42 lélek van. Berkenyesen ez a maroknyi ember elhatározta, hogy templomot épít. /Mezőségi szórványtalálkozó Magyarfrátán. Kövesdi Kiss Ferenc nyomában. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 3./

2005. március 15.

Megnyílt Csatlós Levente tárlata a marosvásárhelyi Bernády Házban. Grafikák, festmények, különleges technikákkal készült képek váltják egymást a tárlaton. Csatlós Levente vállalja önmagát, tudja, hol a helye a világban, tudja, mi a küldetése – hangoztatta Ábrám Noémi a megnyitón. /(mészely): Tárlatnyitó argentin dallamokra. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

2005. március 22.

Virágvasárnapon, március 20-án Marosvásárhely kilenc református templomában 343 ifjú konfirmált. Az igét a gyülekezetek lelkipásztorai hirdették, két gyülekezetben viszont magyarországi vendéglelkész szolgált, egyikük a december 5-e előtti erdélyi lelkészi szolgálatot viszonozta. Az idén konfirmálók létszáma általában minden gyülekezetben csökkent a tavalyihoz viszonyítva. /Ábrám Noémi: Virágvasárnapi konfirmáció. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

2005. november 21.

November 18-án tartották Marosvásárhelyen az EMKE-közgyűlését. Folytatják a hagyományos tevékenységeket – mint a Gyöngykoszorú találkozók, civil szervezetek fóruma, Mindentudás Egyeteme, részvétel a Marosvásár-helyi Napokon, emellett pedig újabb rendezvények szervezésére is lehetőség nyílik – fogalmazták meg a jövő évi teendőket. Az elmúlt év tevékenységéről dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke számolt be. A legnagyobb megvalósításként a Don-kanyarban elesett áldozatok tiszteletére felállított emlékmű felavatását említette. A Marosvásárhelyi Napokon társszervezőként szerepeltek a Kárpát-medencében fekvő Vásárhely elnevezésű települések találkozóján. A tagsággal és a szimpatizánsokkal való szorosabb kapcsolattartás, az információszolgáltatás, a megyében működő közművelődési egyesületek, csoportok feltérképezésének fontosságát emelte ki az EMKE elnöke. A közgyűlésen tisztújításra is sor került. Ábrám Zoltán elnök mellett Kilyén Ilka, Ábrám Noémi, Barabás László, Náznán B. Olga, Fazakas Ildikó, Kiss Zoltán tölt be a megyei EMKÉ-ben vezető funkciót. /Mészely Réka: Tisztújítás és jövő évi tervek az EMKÉ-nél. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./ Az elnök által többször felfüggesztett, majd határozatát mindannyiszor visszavont tisztújító közgyűlést tartott a hét végén az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete. A vita alapvető forrása a megyei szervezet elnöke, Ábrám Zoltán és alelnöke, Náznán Olga közötti nézeteltérés volt. Előbbi kijelentette ugyanis, nem óhajt alelnökével tovább dolgozni, az alelnökhöz viszont a közgyűlés ragaszkodott. Náznán Olga azt rótta fel Ábrámnak, hogy nincs tekintettel az alelnökök munkájára. Ábrám visszautasította a személye elleni kifogásokat. Nagy Pál közíró, miután az alapszabályhoz ragaszkodva felrótta, hogy a közgyűlés nem statutáris, továbbá: a nem volt pénzügyi beszámoló, otthagyta a közgyűlést. A távozó példáját többen követték. A maradék testület, rövid tanácskozás után, a régi vezetést közfelkiáltással új mandátummal bízta meg. /Lokodi Imre: EMKE-tisztújítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2006. május 15.

Ötödik alkalommal tartották meg a Gyermek-Gyöngykoszorú-találkozót Marosvásárhelyen, a vár kisszínpadán, május 13-án. A 300 óvodás és iskolás színes programmal lepte meg az érdeklődőket. Az előadások mellett kézműves-foglalkozások is folytak. – Nagyon sokan jelentkeztek az idei találkozóra – tájékoztatott Ábrám Noémi EMKE-vezető, a rendezvény főszervezője. A fő támogatónak, az EMKE Maros megyei szervezetének jóvoltából minden vezető tanító egy könyvből és emléklapból álló ajándékcsomagot kapott. Délután a Deus Providebit Tanulmányi Házban népdalvetélkedővel folytatódott a műsor. /Ferenczy Anna: Gyermek- Gyöngykoszorú-találkozó a várban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

2006. június 26.

Kolcsár Sándor nyugalmazott unitárius esperest, a marosvásárhelyi civil szervezetek egyik nagy mecénását, aki az erdélyi közművelődés szolgálatában állt, alkotott, tevékenykedett, nyolcvanéves születésnapja alkalmából köszöntötték június 23-án Marosvásárhelyen a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban az intézmény vezetői, az EMKE, lelkésztársak, a szabédi gyülekezet tagjai, barátok és ismerősök. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület fél évtizede jelöl díszpolgárokat, ünnepli, tiszteli meg Marosvásárhely egy-egy neves nagy öregjét a város napjai keretében – hangsúlyozta Ábrám Noémi. Eddig Haáz Sándort, Kövesdi Kiss Ferencet, Kerekes Tóth Erzsébetet, és Széllyes Sándort köszöntötték közösen, idén pedig a nyugalmazott unitárius esperesre, Kolcsár Sándorra esett a választás. Ábrám Zoltán, az EMKE megyei elnöke átnyújtotta a születésnapi ajándékokat, emléklapot, emlékplakettet, könyvet, majd a szervezet credójával zárta a gondolatmenetét: Ki a köznek él, annak élni érdemes. Kolcsár Sándor 1926 májusában látott napvilágot Olthévízen. A teológia elvégzése után Szabédon kezdte el a lelkészi szolgálatot. Marosvásárhelyi lelkészsége, esperessége során, a közel harminc év alatt, a város megbecsült tagjává vált, aki hozzájárult ahhoz, hogy az unitárius tanácsterem a megyeszékhely egyik kulturális központjává alakulhasson, kiállítások, előadások helyszínéül szolgálva. Az ünnepség záróakkordjaként megnyílt Novák József címerkiállítása. /Mészely Réka: 80 év az erdélyi közművelődés szolgálatában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

2008. január 3.

Immár hetedik esztendeje, hogy január elsején délben Petőfi szobránál gyűlnek össze bensőséges ünneplésre a költő marosvásárhelyi hívei. A viszonylag hideg idő ellenére szép számban jelentek meg Petőfi Hunyadi László által alkotott bronzszobránál, a Kossuth és az Arany János utca találkozásánál kialakított kis tér megtelt az emlékezőkkel. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete által kezdeményezett eseményen a kialakult szokásrend szerint a történelmi egyházak egy-egy vásárhelyi papja hirdet igét, ezúttal Papp Noémi evangélikus lelkészen volt a sor. Kilyén Ilka színművésznő és Ábrám Noémi szavalataikkal idézték fel művészetét. /Király K. László: Újévi ének Petőfinek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2008. január 14.

Január 12-én Marosvásárhelyen Maros megyei Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület a római katolikus temetőben a bejáratnál felállított emlékműnél a Don-kanyari áldozatokra emlékezett, az 1943. január 12-i offenzíva 65. évfordulója alkalmából. – Kevés olyan tragédiája van a magyar hadtörténelemnek, amely akkora létszámú halott, eltűnt és sérült katonát eredményezett, mint az 1943. január 12-én kezdődött doni áttörés. Akkor és ott, a megindított nagy erejű szovjet ellentámadásnak nem tudtak ellenállni a magyar hadosztályok, emlékezett dr. Ábrám Zoltán. Az elesett hősökre való emlékezést öt éve kezdeményezte az EMKE, amikor Marosvásárhelyen létrejött a szoborbizottság, kiállításokat kezdtek szervezni és kutatómunkába kezdtek. Két éve állították fel a római katolikus temetőben az áldozatoknak szentelt emlékművet. Ábrám Noémi, aki többek között Nemeskürty István Rekviem egy hadseregért című, 1972-ben megjelent művéből idézett. Figyelmeztetett arra, hogy egy nemzet nem feledkezhet meg halottairól, emlékük megőrzése mindannyiunk számára fontos. Az a nemzet, amely nem temeti el hőseit, nem siratja halottait, nehezen várhatja el az utókor megbecsülését. A koszorúzást követően az „Ott, ahol zúg az a négy folyó…” – kezdetű dal csendült fel. A megemlékező ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Berekméri Ildikó: A Don-kanyari áldozatok emléke ma is él. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

2008. február 1.

A magyar kultúra napját ünnepelték január 30-án Marosvásárhelyen a Kultúrpalota kistermében. Simó Józsefnek, a Czegei Wass Alapítvány elnökének Maradnak az igazak című előadóestjével az író születésének századik, halálának tizedik évfordulójára emlékeztek. Ábrám Noémi elmondta: Marosvásárhelyen 2004 óta ünneplik a magyar kultúra napját, s ebben az EMKE úttörő szerepet játszott, hisz évekig csak ők szerveztek ünnepséget ez alkalomból. Az EMKE emléklappal jutalmazta Lokodi Editet, a Maros megyei önkormányzat elnökét a közművelődés érdekében kifejtett eddigi munkájáért s a Kultúrpalotában folyó újjáépítés kezdeményezéséért. Lokodi elmondta: a nagyterem után – amelyet nemrég avattak fel – idén a tükörteremmel, valamint a kisteremmel folytatják, és az orgonával fejezik be. /Király K. László: „Maradnak az igazak” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2008. augusztus 8.

Körülbelül 800 magyarországi és romániai magyar fiatal vett részt augusztus 6-án a negyedik EMI-tábor megnyitóján. A tábort a Gyergyószentmiklós közelében fekvő Hétvirág panzió területén szervezik. A megnyitó ünnepségen beszédet mondott Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester, Bagoly Zsolt, az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke, Strahl Zoltán, az Egyesült Magyar Ifjúság elnöke, Nagy Endre unitárius lelkész és Csergő Tibor, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. Az első napi programban szerepel többek között A transzszilvanizmus tájszemlélete Wass Albert epikájában című előadás, a Lehull nevedről az ékezet – emigráns magyar élet az óceánon túl előadás, az Erdély, a hét autonómia országa, valamint Az autonómiáért való küzdelem a román parlamentben előadás. A szervezők szerint a tábor célja az, hogy "egyesítse azokat a magyar fiatalokat, akiknek egészséges nemzeti öntudatuk van". A tábor meghívottjai között van Tőkés László református püspök, Asztalos Lajos író, Bakk Miklós politológus, Toró T. Tibor képviselő, Sógor Csaba parlamenti képviselő, Patrubány Miklós MVSZ-elnök. A tábor szervezői, az EMI és az Egyesült Magyar Ifjúság, naponta ezer személy részvételére számítanak. /Mintegy 800 magyar fiatal az EMI-táborban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./ A délvidéki helyzetről, a népesedésről, a ’89 előtti magyar ellenzékiségről, a székelyek eredetéről, valamint Erdély európai értékeiről esett szó a negyedik EMI-táborban augusztus 7-én. Vincze Gábor történész és Tóth Károly Antal irodalmár, az Ellenpontok című nagyváradi szamizdat egyik szerkesztője idézte fel az akkori időket. Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom elindítója népesedési helyzetről szólt, rámutatva, a 24. óra utolsó perceiben vagyunk. Megállapította: a politikumban nincs elképzelés a folyamat megállítására, s ha így megy tovább, 2200-ban eltemetik az utolsó magyart. A szakember a defetista, pesszimista hozzáállás ellen emelte fel szavát, bizalmának adva hangot a civil szervezetekben, melyek végzik a felvilágosító munkát addig, míg egy olyan politikus meg nem jelenik a színen, aki a megfelelő jogszabályok megalkotására felhívja a figyelmet, s így államilag ösztönzik majd a gyermekvállalást. A beszélgetésen részt vett Csíki Sándor, a Pro Familia Egyesület vezetője és Ábrám Noémi nagycsaládos, aki személyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal. A délvidéki helyzetről tartott előadást Matuska Márton temerini újságíró, őt Grandpierre Attila követte, aki a székelység eredetéről beszélt, Csetri Elek akadémikus pedig Erdély európai értékeiről tartott előadást. A táborba várják Wittner Mária ’56-os szabadságharcost is. Augusztus 7-én délutánig napi 3500 látogatót tartottak számon a szervezők. /Népesedés, ellenzékiség (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./

2009. március 24.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) március 23-án véglegesítette európai parlamenti jelöltlistáját. Az EMNT az RMDSZ-szel kötött belső koalíciós megállapodása értelmében az európai parlamenti választásokra felállítandó Magyar Összefogás Listáján a lehetséges 43 hely egynegyedére, számszerűen 11 helyre jogosult. Az EMNT Választási Bizottsága a jelöltek között az alábbi sorrendet véglegesítette: Tőkés László – püspök, EP-képviselő, az EMNT elnöke, Szilágyi Zsolt politológus, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, az EMNT alelnöke, László János – mérnök, székelyudvarhelyi nagyvállalkozó, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke, Dávid László – mérnök, egyetemi professzor, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Ábrám Noémi – tanítónő, kommunikációs szakértő, a Diakónia Keresztyén Alapítvány ügyvezető igazgatója, az Erdélyi Nagycsaládosok Egyesületének alelnöke, Boros Zoltán – zeneszerző, filmrendező, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője, Sándor Krisztina – ifjúsági vezető, a Bálványosi Szabadegyetem főszervezője, a Magyar Ifjúsági Tanács volt elnöke, Márton Zoltán – mérnök, a Teleki Oktatási Központ igazgatója, az MPP önkormányzati képviselője, Lakatos Róbert – filmrendező, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Fotó, film, média szakának tanára, Toró T. Tibor – kutatófizikus, volt parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke és Bakk Miklós politológus, egyetemi előadótanár, a Babes–Bolyai Tudományegyetem politológia tanszékének helyettes vezetője. Mint ismeretes, az RMDSZ és az EMNT között létrejött megállapodás értelmében a lehetséges befutó első, illetve negyedik hely a tanácsot illeti meg, a második és a harmadik pedig az RMDSZ-é. Az RMDSZ múlt héten rangsorolta jelöltjeit: az első két helyet a szövetség jelenlegi két európai parlamenti képviselője – Winkler Gyula és Sógor Csaba – tölti be. Következésképpen a Magyar Összefogás Listája így nézne ki: az első helyen Tőkés László, a másodikon Winkler Gyula, a harmadikon Sógor Csaba, a negyediken pedig Szilágyi Zsolt szerepel. /EMNT: rangsorolták az EP-jelöltjeiket. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2009. április 20.

Európában akkor sikeresek a magyar képviselők, ha a magyar ügyet tudják képviselni – mondta április 18-án Marosvásárhelyen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Marosvásárhelyen ülésezett az EMNT, amelynek egyik fő feladata, hogy a szervezet átalakulását készítse elő az RMDSZ-szel nemrég született együttműködési megállapodások következményeként. Az EMNT közleményében beszámolt Tőkés László marosvásárhelyi beszédéről. Szerinte a választási összefogás során mozgósítani kell az erdélyi magyarokat. Idézte az EMNT választási üzenetét: „Legyen négy képviselőnk Brüsszelben!” Utalva az április 17-i fideszes programalkotó gyűlésére, kifejezte meggyőződését: legkésőbb 2010-ben új, nemzeti magyar kormány felállása várható, amelynek külpolitikáját erősítheti az európai parlamenti képviselők együttese Felvidéktől az anyaországon át Erdélyig. Nincsenek „külön magyar ügyek” – vélekedett a püspök, aki szerint Európában a magyarok akkor lehetnek sikeresek, ha egy erős Magyarországhoz erős nemzetrészek hálózata csatlakozik. „Akkor egy tizenötmilliós nemzet hallatja szavát, és ez közép-kelet-európai szomszédaink viszonylatában számottevő lélekszám” – fogalmazott Tőkés. /Tőkés László: Európában a magyar ügyet kell képviselni. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ Az EMNT Választási Bizottsága megvitatta Toró T. Tibor EMNT-alelnök által ismertetett, az EMNT jövőjét illető elképzeléseket, majd javaslatokkal egészítették ki a Demeter Szilárd kommunikációs igazgató által vázolt kampánystratégiát. Markó Béla, az RMDSZ elnöke levélben üdvözte a tanácskozást, ugyanígy Csávossy György, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) tiszteletbeli elnöke, valamint Bardócz Csaba, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke. A „nemzeti lista” kudarcában meghatározó szerepe volt az SZNT és az Magyar Polgári Párt (MPP) vezetőségének, jelentette ki Tőkés László. Az RMDSZ-nek sem lehetett könnyű a döntés, hiszen többéves politizálásukat kellett felülvizsgálniuk. Ennek köszönhetően most a plurális összefogásról beszélhetnek. Szükséges az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács újjáalakítása. Amikor Székelyföld területi autonómiájáért harcolnak, akkor egyben kérik az érmelléki autonómiát is, a szilágysági önrendelkezést, a határ menti régiók tényleges „eurorégiókká” való alakítását, a személyi elvű és a kulturális autonómiát, hangsúlyozta Tőkés László. A Vásárhelyi Találkozó ünnepi pillanatai következtek: bemutatkoztak az EMNT jelöltjei. Dávid László, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora emlékeztetett, tíz évvel ezelőtt elhatározták a Sapientia-EMTE megalapítását, ennek eredményeként most magyar nyelvű egyeteme van Marosvásárhelynek, Csíkszeredának és Kolozsvárnak is. Ábrám Noémi a nők, az édesanyák szerepéből indult ki. Sylvester Lajos közíró, a Háromszék napilap munkatársa kijelentette, a menni vagy maradni dilemma igazi tétje abban áll: bárhol a világon arra kell törekednünk, hogy hasznára legyünk nemzetünknek. Lakatos Róbert filmrendező a vizuális kultúra fontosságát emelte ki. /Vásárhelyi találkozó – Újjáalakult az EMNT, személyi és pártérdekek fölött. = Erdély. Ma, ápr. 19./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998