udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ács Alajos

1998. november 28.

November 28-án, a kolozsvári Protestáns Teológia dísztermében tartották az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) rendes évi közgyűlését. Dávid Gyula elnök üdvözlő beszéde után Kötő József ügyvezető elnök beszámolójában az elmúlt év eseményeit elemezte. Szerinte továbbra is szembe kell nézni ama kihívásokkal, hogy egy kisebbségi kultúrát a közösségnek magának kell eltartania. Úgy kell európai globális szemlélettel gondolkoznunk, hogy kulturális identitásunk megmaradjon - hangoztatta. A felszólalók elsősorban az anyagi gondokat taglalták, s rendre kiderült, mily nehéz anyagi körülmények között születik az erdélyi művelődés. Délután az egyesület díjkiosztó ünnepségére került sor. EMKE-díjas lett Dávid Gyula, 70. születésnapja alkalmából, a romániai magyar művelődés szolgálatába állított életművéért, Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar művelődés és újságírás szolgálatában kifejtett több évtizedes minőségteremtő tevékenységéért (Kacsó Sándor-díj) részesült kitüntetésben; Koczka György, az 1956-os magyar szabadságharc eszményeihez való hűséges ragaszkodásáért és ezek szolgálatába állított magas szakmai színvonalú munkásságáért (Janovics Jenő-díj); Sándor Csaba kiváló népművelői és pedagógiai tevékenységéért (Könczei Ádám- díj); dr. Pozsony Ferenc néprajztudósi munkásságáért, a zabolai néprajzi múzeum létrehozásáért és működtetéséért (Bányai János-díj); Metz József önismeretünket gazdagító helytörténeti és honismereti kutatásaiért (Kun Kocsárd-díj); Guttman Mihály művelődéstörténeti értékű több évtizedes zenepedagógiai és karnagyi munkásságáért (Nagy István-díj); Witlinger Margit minőségi díszlettervezői munkásságáért (Bánffy Miklós-díj); Lőrincz Ágnes sokszínű és kiváló színművészi teljesítményéért (Poór Lili-díj); Jánó Mihály a Barabás Miklós emlékkiállítás megszervezéséért, Vinczeffy László az emlékkiállítás képanyaga restaurálásáért, Varga Mihály a kiállítás megszervezéséhez való hozzájárulásáért (Szolnay Sándor-díj); Ács Alajos színháztörténeti jelentőségű színművészi és társulatépítő tevékenységéért (Kovács György-díj); Nemes Levente színházteremtő munkásságáért és színművészi teljesítményéért (Kádár Imre-díj); Fülöp Mária a romániai magyar bibliográfiai szakirodalom gazdagításáért végzett tevékenységéért (Monoki István- díj); a Marosvásárhelyi Vártemplom Nőszövetsége példamutató közösségi hagyományőrző tevékenységéért a tárgyi népi kultúra körében (Vámszer Géza-díj); Szalmán Lóránd hagyományteremtő, kiemelkedő több évtizedes karnagyi munkájáért (Rónai István-díj); Méhes Béla öntevékeny színjátszó tevékenységéért, Jancsó Árpád az öntevékeny színházi mozgalom szervezéséért és összefogásáért (Szentgyörgyi István-díj); Kilyén Ilka az erdélyi és egyetemes magyar kultúra terjesztéséért (Kemény János-díj). Az erdélyi kultúra szép ünnepe volt az idei számvetés is. /Csomafáy Ferenc: Európai lélekkel, de erdélyi szemmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2000. július 27.

Július 28-án tölti be 70. évét Ács Alajos, a szatmárnémeti magyar társulat egyik legrégibb - és máig is aktív - tagja. Életéből csaknem félszáz esztendőt töltött "a világot jelentő deszkákon", évekig volt az Északi Színház igazgatója. Néhány évvel ezelőtt kollégái titkos szavazata alapján megkapta a Harag György Emlékplakettet. Ács Alajos Kolozsváron kezdte, Nagybányán folytatta, majd következett Szatmárnémeti. 1956 óta Szatmárnémetiben játszik, most már szatmárinak érzi magát.1992-ben Életműdíjat kapott a kisvárdai színházi fesztiválon, 1998-ban EMKE-díjat. /Ágopcsa Marianna: Köszöntjük a 70 éves Ács Alajost. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

2000. augusztus 22.

Parászka Miklós, a Harag György Társulat igazgatója a vele készült beszélgetésben ismertette a műsortervet. Az évadnyitó előadás /Peter Schafer Amadeus/ az erdélyi színjátszás élvonalába tartozó, 70. évét betöltő Ács Alajos előtti elismerést fejezi ki A Harag György Társulat a szárnyai alá kívánja vonni a Brighella Bábszínház fiatal bábcsoportját. Folytatják a Csíki Játékszínnel való közös produkciók sorát. /Ágopcsa Marianna: ″A színház fordulóponthoz érkezett″ = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./

2000. október 31.

A most 70. éves Ács Alajos Kolozsvárról indult a színpad csodálatos világa felé. Születésnapi bemutató előadása szeptember utolsó napjaiban volt. Először - 47 éve! - mint a vizsgaelőadás Liliomfija szerepelt sikeresen. Eljátszott szerepei oldalakat töltenének meg! /S. Muzsnay Magda: Köszöntő a színpadon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2000. december 28.

Szatmárnémeti önkormányzata díszpolgárává választotta Ács Alajos színművészt. A 70 éves művész egyik alapító tagja ama legendás hírű társulatnak, mely 1953-ban még Nagybányán jött létre, aztán 1956-ban Szatmárnémetibe költözött s évtizedeken át együtt játszott Csiky Andrással, Elekes Emmával, Soós Angélával vagy az oly korán eltávozott Köllő Bélával és más neves színészekkel. /(Sike Lajos): Ács Alajos Szatmárnémeti díszpolgára lett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2001. február 23.

Ács Alajos /Szatmárnémeti/ elismert színművész a határokon túl is. Az elmúlt héten Szatmárnémeti díszpolgára lett. Visszaemlékezett a kezdetre: 1953-ban az egész évfolyam, 17-en Nagybányára mentek, a csapat kiegészült tapasztalt színészekkel, így történt a színházalapítás. Erdős I. Pál, grafikusművész volt a Nagybányai Színház igazgatója és Rappaport Ottó a főrendezője. 1958-ban az egész társulat eljött Szatmárnémetibe. /Dancs Artúr: Társalgások az ezredfordulón. "Szatmárt tekintem szülőföldemnek" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

2002. március 11.

Márc. 7-én Szatmárnémetiben a premieren a színház társulatának két alapítótagjának tapsolt a közönség, Soós Angélának és Vándor Andrásnak. Bessenyei István Tennessee Williams: Beszélj, mint az eső, hadd hallgassalak című egyfelvonásosát vitte színre a két művésszel. Az előadás második része a meglepetés a közönség számára: kötetlen beszélgetés a művészekkel pályafutásukról, a színházalapításról, az első szatmári társulatról. A nézőtéren helyet foglaló színművészek, köztük Ács Alajos és Diószegi Iván hangulatos történetetekkel hozakodtak elő. András Gyula színművész Harag Györggyel párhuzamosan a színház korábbi vezetőjét, Parászka Miklóst méltatta. /Dancs Artúr: Köszönjük a Színházat és az 50 évet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

2002. augusztus 5.

Szatmárnémetiben járt Darvay Nagy Adrienne, budapesti színháztörténész és -kutató, szakíró, többek között a Magyarországon jól ismert Critikai Lapok színházi szaklap állandó munkatársa, továbbá szakmai tanácsadója a Vendégségben Budapesten - Határon Túli Színházi Estek eseménysorozatnak. A Nagyváradon született szerző fő kutatási területe a határon túli magyar színjátszás története, illetve a kelet-európai színjátszás. Az ő nevéhez fűződik a Megkönnyezett szabadság címet viselő könyv is, melynek témája a román és magyar színházak közötti kölcsönhatás 1989 és 1999 között. Ő a szerzője az 1998-ban megjelent Bohócruhában című könyvnek is, mely a kolozsvári és a szatmárnémeti színház életén keresztül mutatja be a Ceausescu-diktatúra alatt sínylődő hazai magyar színjátszást. Jelenleg az Északi Színházzal közösen dolgozik egy Ács Alajosról szóló köteten. A kötet a tervek szerint Ács Alajos színészi pályája kezdetének ötvenedik évfordulóján, 2003-ban jelenik meg, mely évforduló egybeesik a szatmárnémeti színház fennállásának fél évszázados évfordulójával. /C. L. Könyv készül Ács Alajosról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 5./

2002. december 27.

Életének hetvenharmadik esztendejében elhunyt Ács Alajos színművész /Braila, 1930. júl. 28. - Szatmárnémeti, 2002. dec. 26./, az elmúlt öt évtized erdélyi magyar színjátszásának meghatározó alakja. 1956-tól Szatmárnémetiben játszott, 1969-től tíz éven át a szatmárnémeti színház igazgatója volt. Pályája során több mint száz főszerepet játszott. Az összmagyar színjátszás és kultúra érdekében kifejtett munkásságát 1995-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjével tüntették ki, de megkapta az EMKE Kovács György-díját és a Harag György-emlékplakettet is. 2000-ben Szatmárnémeti város díszpolgárává avatta. Ács Alajostól a Szatmárnémeti Északi Színház előcsarnokában felállított ravatalnál vehetnek végső búcsút tisztelői, innen kísérhetik utolsó útjára. /Elhunyt Ács Alajos. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./

2003. április 30.

Lőrincz Ágnes, a Harag György Társulat igazgatója leszögezte, minden nehézség ellenére sikeres évad volt. Az évadot beárnyékolta Ács Alajos színművész halála, ami érzelmileg is megviselte a társulatot, hiszen kiváló kolléga volt. Sorozatosan jöttek a megbetegedések a többi színész esetében is, ezért vagy a próbákat kellett halasztani, vagy előadások maradtak el. A vendégtársulatok meghívását az óriási anyagi megterhelés, amit nem tudták vállalni. Stúdióelőadásuk lesz május folyamán, a Wass Albert-emlékműsor. A magyar társulat tizennyolc tagú, ennyien maradtak a leépítések után, ennyire van keret. Az elmúlt évadban egy civil kezdeményezés sikeresen útjára indította a mecenatúrát. A jövő évad legkiemelkedőbb eseménye lesz az 50. évforduló megünneplése. /Benedek Ildikó: "Zűrös évadunk volt, de azért elégedettek vagyunk". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 30./

2003. október 20.

A szatmári magyar társulat fennállásának ötvenéves évfordulója alkalmából annak tavaly elhunyt alapító tagjáról és egykori igazgatójáról, Ács Alajosról nevezték el a színház stúdiótermét. Lőrincz Ágnes társulatigazgató elmondta, az ötlet Szugyiczky István színművésztől származik, a terem külső falára szintén ebből az alkalomból elhelyezett Ács Alajost ábrázoló domborművet szintén ő rendelte meg Lakatos Pál szobrászművésztől. A helybeli önkormányzat magára vállalta a terem felújításának, öltözővel és mellékhelyiségekkel való ellátásának költségeit. Az emlékplakett ünnepélyes leleplezése okt. 19-én történt, a szatmári színészek és közönség, valamint a kolozsvári és marosvásárhelyi magyar színtársulatok évfordulóra érkezett tagjainak jelenlétében. /B. É.: Ács Alajos nevét viseli ezentúl a szatmári színház stúdióterme. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./

2003. október 20.

Okt. 18-án a szatmárnémeti temetőkben nyugvó pályatársaik sírjához zarándokoltak el a fennállásának ötvenedik évfordulóját ünneplő szatmári magyar színtársulat egykori és jelenlegi tagjai. A Mátyás király utcai temetőben Nyiredi Piroska és Ács Alajos, a katolikus temetőben Török István, az Amaci úti köztemetőben Tompa Attila, a református temetőben Tarnói Emilia, Nagy Iza, Deésy Jenő és Kovács Ádám földi maradványainál helyezték el a kegyelet koszorúit. A más városokból vagy külföldről érkezettek (Elekes Emma, Kovács Ferenc, Boér Ferenc, Kiss Imre, Balogh András, Kilyén László, Krasznai Paula, Krizsovánszky Szidónia, Miklós Tamara, Bartis Ildikó, Papp Éva, Szélyes Ferenc, Gyöngyösi Gábor, Fülöp Zoltán, László Zsuzsa, Moldvay Katalin, Szabó Ágnes és mások) számára az egymással való találkozás külön élményt jelentett. Délután a társulat tagjai Tasnádon, Harag György sírjánál rótták le kegyeletüket. /B. É.: 50 éves színtársulat. Elhunyt pályatársaikra emlékeztek szombaton a szatmári színtársulat tagjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./

2003. október 20.

Okt. 19-én Darvay Nagy Adrienne: Címszerepben Ács Alajos /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című portrékötetét mutatták be Szatmárnémetiben, a színház pódiumtermében. Darvay Nagy Adrienne elmondta, hogy Eötvös-ösztöndíjjal szabadon végezhetett színháztörténeti kutatómunkát Szatmárnémetiben, akkor vette magnószalagra a kötet gerincét adó Ács Alajos-vallomásokat, amelyekhez azután összekötő szöveget írt. A kiadásra az Identitas Alapítvány és a Kulturális Örökség Minisztériuma anyagi támogatásával került sor. /B. É.: Könyv Ács Alajos életéről és pályájáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./

2003. december 27.

Varga Attila képviselő beszámolt éves tevékenységéről. Teendői oktatási tevékenységgel bővültek, ugyanis ez évtől kezdődően három helyen tanít alkotmányjogot és polgárjogot: a szatmári közigazgatási főiskolán, Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem politológia és újságírói, valamint a Sapientia Egyetem kommunikációs szakán. Megállapította, hogy egyre inkább a törvényerejű sürgősségi kormányrendeletek megvitatása teszi ki a parlament jogalkotási tevékenységének majdnem kilencven százalékát. Ez azt jelenti, hogy a kormány meghozza ezeket a rendeleteket, a parlamentet emiatt az esetek nagy többségében kész tények állítja. Az alkotmánymódosítás az RMDSZ-frakciók és az egész parlament számára is a legfontosabb jogalkotási tevékenység volt. Az RMDSZ megbízásából Varga Attila Eckstein-Kovács Péter szenátorral vett részt mind az előkészítő munkálatokban, a szövegező különbizottság munkálataiban és az általános, illetve cikkelyenkénti vitáiban. Varga Attila az Identitás Alapítvány elnöke, munkatársaival szervezte meg a II. Partiumi Magyar Napokat, illetve támogattak különböző rendezvényeket. Az Alapítvány jelentette meg Gúzs Imre "Elsüllyedt évek hordalékai" című önéletrajzi kötetét és a Status Kiadóval közösen Darvay Nagy Adrienne "Címszerepben Ács Alajos" című kötetét. /Varga Attila: Év végi képviselői beszámoló. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 27./

2004. január 17.

Darvay Nagy Adrienne új könyve /Címszerepben Ács Alajos, Státus Kiadó, Csíkszereda, 2003/ a 2002 decemberében, 72 éves korában elhunyt Ács Alajos színművész pályaképét idézi föl. Valójában csak a keretet adja meg hozzá, a bevezetőt és az epilógust, a könyv anyagát a ,,címszereplő” beszéli végig. Ács Alajost méltán lehetne nevezni Sinkovits, Bessenyei, Kállai Ferenc és mások mellett a Nemzet (Szatmári) Színészének. /Kudelász Ildikó: A Nemzet Színésze. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

2004. szeptember 25.

Szatmárnémetiben a városi tanács legutóbbi egyöntetűen megszavazták, hogy Deák Árpád szobrászművész Petőfi szobrát a városi kórház előtt állítsák fel. Dr. Fanea Dumitru kormánypárti tanácsos kifejtette: Petőfinek előkelőbb helyet is választhatott volna az RMDSZ, azt is megszavazták volna. A liberálisok képviselője, dr.Enatescu Virgil kifogásolta, hogy az RMDSZ nem kért anyagi támogatást a tanácstól a szoborállításra. Ugyancsak megszavazták, hogy hivatalosan is a nemrég elhunyt kiváló színész, Ács Alajos nevét viselheti a színház stúdióterme. /(Sike Lajos): A románok is egyöntetűen Petőfire szavaztak! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2005. január 14.

Darvay Nagy Adrienne Címszerepben Ács Alajos című könyve újabb példája annak, hogy mindent be kell gyűjtenünk, írta Zsehránszky István, a lap munkatársa. Az utóbbi időben négy nagy mentőakció folyt: Kötő József Senkálszky Endre élő színháztörténeti kincsestárát rögzítette, Máthé Éva Lohinszky Loránd rendkívüli színészi tapasztalatát mentette könyvbe, Köllő Katalin Orosz Lujza színészi egyéniségét vázolta fel, és most Szatmár magyar színházi életéből is megmentődött egy darab. /Zsehránszky István: Színházi könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

2005. október 29.

,,Könyvek között talált otthonra életed, de végül is a játékban leltél igazi szellemi örömet, s krónikása lettél a színpadi játéknak, amely életre kelti az írott szót a rivaldafényben.” – búcsúztatta Horváth Andor Kacsir Máriát 2005. április 6-án Kolozsváron. 2000 nyarán távozott a Sepsiszentgyörgyön született és élt 41 éves Tóth J. Tamás színész. 2001 augusztusában Dorián Ilonát, a kolozsvári színház érdemes művészét kísérték a Házsongárdi temetőbe. December 17-én pedig az örökösen ,,lázban égő” sepsiszentgyörgyi Zsoldos Árpád színész költözött át a túlvilágra. 2002-ben Sepsiszentgyörgy színházának egykori két irodalmi titkára – dramaturgja – gyors egymásutánban távozott az élők birodalmából. Áprilisban Veress Dániel indult Gerzson fia után, júniusban Sombori Salamon Sándor tért meg a rétyi családi kriptába. Mester András színész is a 2002. év halottja Kolozsváron. Az év karácsonyán távozott Ács Alajos, a szatmári színház alapító, oszlopos tagja. Darvay Nagy Adrienne könyvet jelentetett meg utóbb róla Címszerepben Ács Alajos címmel. 2003-ban halt meg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházból Ferenczy István, a legendás Székely Színháznak is közkedvelt aktora. Ebben az évben távozott a fiatal, 42 éves szentgyörgyi pályatárs, Bocsárdi Angi Gabriella. Novemberben a 93 esztendős Ambrus Sándort a temesvári földbe, felesége és színpadi partnere, Hegyessy Magda mellé temették. 2004-ben Kolozsváron Nagy Dezsőt, Marosvásárhelyen Illyés Kingát veszítettük el. 2005 júniusában László Gerő, a kolozsvári Magyar Színház nyugdíjasan is közismert tagját, számtalan főszerep alakítója koporsóját kísérték pályatársai a Házsongárdba, írta emlékezésében Kudelász Ildikó. /Kudelász Ildikó: A színház volt az életük. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2006. január 16.

„Fejlett demokráciákban is a legtermészetesebb dolog, hogy aki a pénzt adja, beleszólhat annak felhasználásába, véleményt mondhat, milyen színvonalú művekre, előadásokra költhetik azt: tehát mi is szóljunk bele!” – mutatott rá Muzsnay Árpád. Kifejtette, hogy Háy János budapesti szerző trágárságokkal teli darabjára /A Senák/ gondol, amely Szatmárnémetiben a magyar tagozat műsorán szerepel. Nem azt mondja, hogy nem kell kísérletezni, de ne a nagyszínpadon, ahová a gyermekek és diákok is járnak. Nem cenzúrát, több felelősséget és színvonalasabb előadásokat akarnak, továbbá nem támogathatnak közpénzekkel olyasmit, ami a közízlést semmibe veszi – összegezte Muzsnay. A lap munkatársa megkérdezett erről ismert személyiségeket. „A trágárság nem tesz kíváncsivá, bármi van mögötte: amit hallottam róla, az bőven elég, hogy ne nézzem meg és másnak se ajánljam!” – nyilatkozta Kónya László tanár, megyei főtanfelügyelő-helyettes. Erdei D. István parlamenti képviselő: „Lesújtó a véleményem!” „Az meg egyenesen felháborító, hogy diákbérletes előadásként is megnézhető.” Szabó István, a megyei tanács elnöke: „Nem érdekelnek az ilyen előadások, nem láttam és nem is fogom megnézni!” Riedl Rudolf alprefektus: „Nem járok mostanában arrafelé, mert ez a színház már nem Ács Alajos színháza. Szomorú vagyok, hogy mostanában mik történnek ott.” Muzsnay Árpád javaslatával a megyei tanács minden tagja egyetértett, ami azt jelenti, hogy az önkormányzat ezután jobban beleszólhat, mire költik a közpénzekből adott támogatást a művelődési intézmények. Lőrincz Ágnes színművésznő, a Harag György Társulat igazgatója elmondta, jogosnak tartja a határozatot. „Jöjjenek csak a tanácsbeliek, és lássák, hogy az adott lehetőségeken belül milyen nehéz összeállítani a műsort, kiválasztani egy-egy darabot, s rendezőt találni hozzá” – fogalmazott a társulatvezető. A Senák a budapesti Nemzeti Színház 2003. évi drámapályázatának díjazott darabja. A darabot a Színházi Dramaturgok Céhe a 2003/2004-es évad legjobb magyar drámája díjjal tüntette ki. Ősbemutatója 2004. május 2-án volt a Nemzeti Színház stúdiószínpadán. /Sike Lajos: Kultúrkontroll a trágárság ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

2007. november 29.

A színi évad negyedik bemutatójára készül Szatmárnémetiben a Harag György Társulat. Franz Xaver Kroetz Felső–Ausztria című darabját a huszadik század utolsó harmadában írta. Nem ismeretlen a magyar színpadon. Márk-Nagy Ágota, a színház rendezője vette elő Franz Xaver Kroetz darabját. A Színházi arcképek 2. füzetében mint elkötelezett gyermekelőadás–rendező beszélt arról, hogy a legnagyobbak között is kevesen vannak olyanok, akik megtalálják a gyermekközönséghez azt az utat. Most egy felnőtteknek szóló darabot rendez az Ács Alajos Stúdióban. /Csirák Csaba: A Felső-Ausztria című dráma bemutatója előtt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 29./

2008. január 22.

Erdély több városában már hét végén elkezdődtek a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett események. A marosvásárhelyi Magyar Kulturális Központ és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata január 20-án tartotta, rendezvényét. Január 22-én a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen a múlt évad egyik sikeres produkciójának /John Pielmeier Isten Ágnese/ felújított változatát mutatják be. A városban vendégszerepel a Codex régizene-együttes, továbbá a Bernády-házban a sepsiszentgyörgyi, brassói, csíkszeredai zenetanárokból alakult zenekar a 16–18. század magyar, főként erdélyi főúri zenéjéből nyújt válogatást. Kolozsváron tudományos előadásokkal és táncházmulatsággal köszöntik a jeles napot. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában konferencia lesz. Kétszer is bemutatták Nagyváradon az Eltáncolt cipők című táncjátékot. Szatmár megyében, az Ady Endre Társaság szervezésében egész hetes rendezvénnyel ünneplik a magyar kultúrát. Szatmárnémetiben, majd Nagykárolyban fellépett a felvidéki Rock Színház a Mert tiéd az ország című előadással, melyben Koltay Gergely A Megfeszített és A napba öltöztetett lány című rockoperájából, valamint a Kormorán együttes dalaiból adtak elő válogatást. Január 22-én Kovács Emil Lajos festőművész munkáiból nyílik tárlat, majd a Nagykárolyi Collegium régizene-együttes lép fel. Január 23-án Szatmárnémetiben a Háromszék Táncegyüttes lép fel a Csávási balladával, 24-én az Ács Alajos Stúdióban Franz Xaver Kroetz Felső-Ausztria című darabját játsszák Márk-Nagy Ágota rendezésében. Gellért Sándor halálának 20. évfordulójára Miske László debreceni színművész emlékezik január 25-én, A tanú című előadóestjével. 26-27-én rendezik ugyancsak Szatmárnémetiben a 17. Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdaléneklési verseny elődöntőjét, illetve döntőjét. Székelyudvarhelyen január 21-én a Tomcsa Sándor Színház felolvasóestjével kezdődött rendezvénysorozat. 22-én az Udvarhelyszék Fúvószenekar ad ünnepi koncertet, este pedig a Cabaret című musicalt láthatja a közönség a Tomcsa Sándor Színház előadásában. 23-án Bálint Arthur rendező-operatőr Poros öltöny című dokumentumfilmjét mutatják be, 24-én a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontban egész napos szakmai tanácskozás lesz az udvarhelyszéki népi építészetről. Az estét az Udvarhely Néptáncműhely előadása, az Ige zárja. 25-e a zene és a film napja lesz Székelyudvarhelyen: Székely Zsejke, a Kolozsvári Magyar Opera énekesnője kortárs magyar zeneszerzők dalaiból tart előadást Valaha címmel, este pedig két dokumentumfilmet vetítenek a könyvtárban: Jakab Ervin Költözés és Bálint Ibolya–Bálint Arthur Asszonyélet című alkotását. 26-án gyermekrajz-kiállítás nyílik a könyvtárban, délután pedig a Kecskeméti Jazz Band koncertezik Székelyudvarhely művelődési házában. 27-én, vasárnap Orbán Balázs szemével Homoródalmáson címmel fotókiállítás nyílik, majd este az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak kiosztásával, továbbá Siculus-emlékkoncerttel, gálaesttel zárul a rendezvénysorozat. A Csíki Székely Múzeumban a gyergyóremetei 12. Nemzetközi Fotótábor anyagából készült kiállítással, valamint albumbemutatóval kezdődik a rendezvénysorozat Csíkszeredában. Sepsiszentgyörgyön január 21-én Benczédy Sándor és Tüzes István tartott vetített képes előadást Az altorjai Apor-kastély reneszánsz faliképei témával, majd a kolozsvári Passamezzo historikus együttes előadta a Mátyás, az igazságos című reneszánsz táncjátékát. Január 22-én Baróton, Erdővidék Múzeumában nyílik fotókiállítás a sepsiszentgyörgyi Képvidék Alkotócsoport munkáiból. /A Himnusz születésnapjára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

2009. június 9.

Az utcanevek magyarosítását szeretné elérni a szatmárnémeti önkormányzat RMDSZ-es frakciója, az erre vonatkozó határozattervezetet a következő rendes tanácsülésen tűznék napirendre. A magyar utca- és intézménynevek tekintetében a partiumi megyeszékhelyen 2003 óta pozitív elmozdulás tapasztalható. Az utóbbi években a városi tanács a Bethlen Gábor tér, Kossuth-kert, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos, Gellért Sándor, Teleki Blanka, Csipler Sándor és Mese utca, Ruha István-átjáró, Ács Alajos Stúdióterem, Gyurkán György Sportterem elnevezéseket hagyta jóvá. Emellett 2004-ben a középületekre is magyar feliratok kerültek. A közeljövőben benyújtandó határozattervezet szerint minden olyan utcanevet lefordítanának magyarra is, amely a nyelv szabályai szerint lefordítható. „A személynevek, valamint a Kárpátokon túli helységnevek kivételével szinte minden utcanévnek van magyar megfelelője is a városban. A Strada Basmelor elnevezés alá már felkerült a Mesék utcája felirat, ennek példájára más, hasonló utcanév is lefordítható. /Végh Balázs: Szatmárnémeti: Lefordítanák az utcaneveket. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

2009. november 21.

November 20-án ülésezett Szatmárnémeti tanácsa. Engedélyezte a tanács egyesület létrehozását „Észak-nyugati foglalkoztatási és társadalmi befogadási regionális egyezmény“ elnevezéssel, melynek feladata megoldáskeresés lesz a városi lakosság szociális problémáira. Új utcák elnevezéséről is döntöttek. Összesen 13 új utcanevet hagytak jóvá. Az RMDSZ-es tanácsosok öt új utcanevet javasoltak: Scheffler János, Károli Gáspár, Kaffka Margit, Krúdy Gyula és Ács Alajos. Három utca városokról lesz elnevezve: Ungvár, Beregszász, Gyulafehérvár, míg öt új utca román személyiségek nevét kapja. /Öt új magyar utcanév. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 21./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998