udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ádám Gyula

1990. március 23.

Két csíki fiatalember, Ádám Gyula és Barabás Zsolt fotókiállítása nyílt meg Csíkszeredán, márc. 10-én Moldvai magyarok címmel. Két csángó külsőrekecsini lány, Szarka Mária és Ádám Ágnes énekelt a megnyitón, csángó szőttes volt a teremben. A két fiatal évekig járta a csángó falvakat, több családdal összebarátkoztak, közben fényképeztek. /Egyed Emese: Isten, Tarts meg minket. = Helikon (Kolozsvár), márc. 23./

1991. június 22.

Ádám Gyula Barabás Zoltánnal a diktatúra idején éveken át járták a moldvai csángó falvakat, érdeklődve a csángó népélet iránt, fényképezőgéppel, filmfelvevővel, magnóval gyűjtötték az anyagot. Az ösztönzést Kallós Zoltántól kapták, aki buzdította, tanácsokkal látta el őket. A kéz fiatalember lopva, bujdokolva járta a falvakat. Pár héttel az 1989-es események előtt, amikor Felső-Rekecsényben egy lakodalmat filmeztek, lecsaptak rájuk a milícia emberei. Szerencsére jött a változás, így azután nem indítottak eljárást ellenük. Pár héttel a 89-es események után Ádám Gyula és Barabás Zoltán Csíkszeredában nagysikerű fotókiállítást mutatott be a csángó népéletről. Egy évre rá a kiállítás anyagát Budapesten is megtekinthették az érdeklődők, most pedig szeptemberben Genfben, az ENSZ-palotában fogják bemutatni - képeikkel - a csángó világot. /Ferencz Imre: Rekecsentől a genfi ENSZ-palotáig. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

2000. március 20.

A Kriza János Néprajzi Társaság tízéves fennállása alkalmából márc. 18-19-én Csíkszeredán nemzetközi konferenciát tartott. Nem véletlen a helyszín megválasztása sem, mert a társaság első vándorgyűlését ebben a városban rendezte meg 1990 szeptemberében. A konferencia kezdeteként Ádám Gyula alkalmi, a moldvai csángók életéből merített etno-fotó tárlatát méltatta Halász Péter budapesti kutató, majd dr. Pozsony Ferenc, a társaság elnöke felvázolta az elmúlt tíz év eredményeit. A konferencia egyik neves meghívottja, dr. Kósa László akadémikus, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke az itt dolgozó néprajzkutatókról elmondta, hogy nagy erdélyi elődeik a 111 évvel ezelőtt megalakult Magyar Néprajzi Társaság bölcsőjét is ringatták. Dr. Péntek János egyetemi tanár a kolozsvári BBTE keretében működő néprajzoktatásról értekezett. A Hargita Állami Székely Népi Együttes és a Kájoni János Szakközépiskola lánykara műsorral köszöntötte a konferencia résztvevőit. /Kristó Tibor: Tízéves a Kriza János Néprajzi Társaság. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

2000. december 4.

Dec. 3-án Csíkszeredán az ünnepi csángó-misét Tamás József segédpüspök celebrálta, a szentbeszédet Darvas Kozma József esperes-plébános mondta. Mindketten kitértek arra, hogy a moldvai csángómagyarságra mint embertársainkra kell tekintenünk, érezniük kell az erdélyi magyarság szeretetét. A szentmise előtt Ádám Gyula Csángósors című fotókiállítása nyílt meg a Szakszervezetek Művelődési Házában. Rendhagyó könyvbemutatón Ferenczes István Duma-István András költészetét méltatta. Délután a megyei kulturális központban a csángó-ügy aktuális kérdéseiről szerveztek fórumot. A csíkszeredai csángó-napot a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a külsőrekecsinyi hagyományőrző csoport közös produkciója zárta, ezt moldvai magyar táncház követte. Valamennyi rendezvényen jelen voltak a külsőrekecsinyiek, akárcsak a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnáziumban tanuló csángó fiatalok is. /A csángókért szólt a harang. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./

2000. december 6.

Csíkszeredában dec. 3-án, vasárnap egész napon át tartottak a csángó nap rendezvényei. Dr. Csedő Csaba polgármester valamikor a moldvai csángómagyarok körében kezdte pályáját. Borbáth Erzsébet nyugdíjas tanárnő az a pedagógus, akit a csángó gyermekek és a csángó szülők leginkább ismernek, hisz az utóbbi évtizedben a csíkszeredai József Attila iskola volt az egyik erdélyi központja a csángó fiatalok magyar nyelvű oktatásának. Ádám Gyula csángó fotóit már többször is kiállították és kötetekben is megjelentek. A Székelyföld folyóirat és annak főszerkesztője, Ferenczes István felvállalta a sok viszontagságot megért Moldvai Magyarság című havilap további kiadását, amely tizedik évfolyamában most már rendszeresen megjelenik. Megjelent a gyimesbükki Deáky András, akinek szívós és kitartó munkája nélkül a Bákó megyei községben bizony aligha lett volna újra magyar oktatás, továbbá Berszán Lajos gyimesközéploki plébános, akinek köszönhető a katolikus középiskola a Gyimesekben. - Csíkszeredában és Erdélyben 1990 után áttörésnek számító kísérlet kezdődött: alapítványok, pedagógusok, politikusok, a papság támogatásával magyar iskolákban tanítottak csángó gyermekeket, hogy ők majd Csángóföldre visszatérnek. Azonban nem ez történt. Csángóföldön szinte lehetetlen az elhelyezkedés. Borbáth Erzsébet megállapíthatta sorsukat: ″Kevés kivétellel visszaasszimilálódnak, vagy Székelyföldön és Magyarországon próbálnak munkahelyet találni, letelepedni″. Talán soha ennyi tanulmány nem jelent meg a csángók életéről, történelméről, eredetéről, talán soha ennyi intézmény nem foglalkozott megmentésükkel. Az egyének pedig szétszóródnak, írta Székedi Ferenc. /Székedi Ferenc: Zsögödből a világ. Haza az otthonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2001. február 13.

Febr. 10-én Csíkszeredában ünnepi előadáson emlékeztek a Hargita Táncegyüttes megalakulásának harmincadik évfordulójára és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tizedik születésnapjára. András Mihály az együttes jelenlegi művészeti vezetője hét éve vezeti a csapatot. Az ünnepségen Ádám Gyula dokumentum értékű fotóiból nyílt kiállítás, felvételek az elmúlt harminc évből. /(Daczó Dénes): Harminc év seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

2002. december 7.

Csíkszeredán a Szakszervezetek Művelődési Házban nov. 29-én megnyitott varsági témájú fényképkiállításon mutatták be a Zsindelyország című fotóalbumot, melynek alcíme: Székelyvarság képekben. A fotótábort tagjai májusban készítették a felvételeket. A kiadványt dr. Balázs Lajos néprajzkutató mutatta be. A HMKK-könyvek sorozatban megjelent albumot Ádám Gyula fotóművész szerkesztette. Bárth János írt bemutatást Varság történetéről. Szőcs Endre, a HMKK udvarhelyszéki irodájának osztályvezetője helytörténeti kordokumentumnak nevezte a képanyagot. /P. Buzogány Árpád: A székelyvarsági fotótábor gyümölcse. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 7./

2003. október 16.

Okt. 15-én a Csíki Játékszín negyedik évadjának megnyitása is - akárcsak az előzők - Ádám Gyula fotóművész "színházi képeinek" kiállításával vette kezdetét. Az elmúlt évad előadásainak egy-egy mozzanata felidézze az egészet. /Ferencz Imre: Ha évadnyitás, akkor kiállítás... = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

2004. november 22.

Csíkszereda is megtartotta (ötödízben) immár hagyományos csángó rendezvényeit. Ádám Gyula fotóművész nyolcvanas években készült csángóföldi felvételei sorakoztak a falakon. Fellépett egy csángó zenei kórus, a Borsika gyermektáncegyüttes csángó produkcióját eredeti klézsei muzsika kísérte, Ferenczes István, a Székelyföld, a Moldvai Magyarság főszerkesztője, illetve a Hargita Kiadóhivatal igazgatója tartott könyvszemlét, bemutatta a legújabb, csángó vonatkozású kiadványok jelenlévő szerzőit (Domokos Máriát, a 4 CD-ből álló gazdag moldvai és bukovinai csángó népzenei gyűjteményt; Halász Pétert, aki új kötetét hozta el, amelynek külön érdekessége, hogy tartalmazza mindhárom csángóföldi útjának izgalmas, dokumentumértékű naplóját; Kovács Lászlót és Nagy Zoltánt, akik Moldovai magyarok címmel képes albumban, mutatták be felfedező útjaik hozadékát; Csoma Gergely szobrászt, aki fotóalbumát ajánlotta a közönségnek, elmondta, hogy nov. 21-én Pusztinára készül, hogy az általa ott megfaragott Szent István szobrot felszenteljék.) A kerekasztal-beszélgetésen Borbáth Erzsébet beszélt a Moldvába hazatérő fiatal csángó értelmiségiek sorsvállalásáról. Akik visszatérnek, a mindennapi nehézségek alatt elbizonytalanodnak. A csángó-ügyre szánt különféle támogatások felhasználási módja indulatokat váltott ki. /Cseke Gábor: Csángó napok – csángó bajok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2006. augusztus 18.

Megújult külalakban jelenik meg a Moldvai Magyarság – Gazeta ceangailor din Moldova című kétnyelvű folyóirat. Továbbra is a Hargita Kiadóhivatal adja ki, a Székelyföld Alapítvány támogatásával (igazgató: Ferenczes István), főszerkesztője Sántha Attila, szerkesztő Iancu Laura, munkatársak Bartha György, Oláh-Gál Elvira, Sylvester Lajos, grafikai szerkesztője Ádám Gyula. Duma-István András a júliusi, 7. számban Képek a csángó-magyar világból, című írásában kifejtette, hogy 1992 és 2002 között 230.000-re emelkedett a moldvai magyar eredetű katolikusok száma. Közülük a magyar nyelvet beszélő katolikusok lélekszáma 70.000 lehet, akik között a 18 éven aluliak aránya 50 százalék, azaz 35.000. Így iskoláskorú kb. 20-22.000 fő, ez a moldvai magyarság igazi potenciálja, és nem 9.000. A magyar oktatási programban 12-13 faluról esik szó, valójában 60-70 falu van, ahol még beszélik a magyar nyelvet. A másik oldalon viszont a Iasi Püspökségnek van 13 óvodája, 5 középiskolája, két felsőoktatási intézménye és egy egyeteme. Itt nem tanítják a csángók eredeti történelmét, sem a magyar nyelvet, hanem valami teljesen mást. /b.d.: A másik gépezet is működik. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

2007. január 19.

Megjelent Ádám Gyula pompás fotóalbuma /Arcpoétika. Fotóalbum. HMKK-könyvek, Csíkszereda, 2006/. A százvalahány fotó, amelyből ez a tüneményes arcgaléria összeállt, hirdetik, hogy az embernél nagyobb csodája nincs a teremtésnek, írta méltatásában Cseke Gábor. /Cseke Gábor: Az emberi kaland poézise. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

2007. február 19.

Érdeklődés fogadta a hét végén Nagyszebenben, Európa kulturális fővárosában a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) bemutatkozását. Az eseményt a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete szervezte, az egész évben zajló Ars Hungarica rendezvénysorozat keretében. A karcfalvi fotótábor képanyagából nyílt tárlat Egy erdélyi falu hét napja címmel. Karda Emese, a HMKK igazgatója a megnyitón a rendszeres fotótáborok jelentőségét hangsúlyozta. A karcfalvi fotótábor anyagából készült tárlaton kívül bemutatták a varsági, borszéki, csíkszeredai és gyimesi táborok már albumba rendszerezett anyagait is, illetve Ádám Gyula fotóművész nemrég megjelent Arcpoétika című könyvét. A többnemzetiségű közönség megtekinthette Ádám Gyula 2006-ban készült filmjét, amelyen egy külsőrekecsini csángó lakodalmat örökített meg. /Jánossy Alíz: Csíki siker Szebenben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

2007. április 13.

Rendhagyó módon a Szeben megyei Vízaknán tartja idei táborát a Hargita Megyei Kulturális Központ. Az Ádám Gyula fotóművész köré csoportosuló, többségükben Hargita megyei fotográfusok a Nagyszebeni Magyar Kulturális Irodának tett korábbi ígéretüket váltják valóra a hagyományos tábor „kihelyezésével”. /Jánossy Alíz: Székely fotósok Vízaknán. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

2007. október 20.

Az 1978-ban Temesváron elhunyt neves magyar költő első versei 1906-ban jelentek meg, barátja volt Ady Endrének, megjárta az első világháború tűzvonalait, levelezett a magyar és világirodalom élő klasszikusaival, egyéb nagy emberekkel. Család híján egyedül élt otthonában. Temetésén váratlanul mégis megjelent egy müncheni fiatalember; németül közölte, hogy ő az egyedüli vér szerinti leszármazott. A lényeg azonban csak ezután következett: bejelentette, hogy igényt tart a megboldogult rokon házára és minden ingóságára. Kiderült, hogy a „nagybácsi” egyetlen sorát sem olvasta. Megkapta a házkulcsot. Jött a váratlan fordulat: a szomszédok kétségbeesetten telefonáltak szerkesztőségekbe, hogy napszámosok zsákokban hordják szemétre a dolgozószoba polcainak, fiókjainak tartalmát, főképpen testes papírkötegeket. Irodalmi mentőosztag az utolsó pillanatban érkezett a helyszínre, hogy megtudja: a német örökös egy betűt sem ért a kéziratokból, levelekből, a szobát fel akarja szabadítani, hogy az egész lakással együtt eladja. Szerencsére örömmel egyezett bele, hogy a kihordott „szemetet” írókból szervezett bizottság biztonságba helyezze. Így menekült meg a pusztulástól a romániai magyar irodalom számára felbecsülhetetlen értékű dokumentumanyag. A cikkben nem szerepel a neve, Franyó Zoltánról van szó. Pintér Lajos /Arad, 1910. jan. 18. – Bukarest, 2005. ápr. 20./ újságíró, a magyar és román zenetörténet kutatója, több monográfia szerzője két évvel ezelőtt, 95 éves korában hunyt el bukaresti lakásán. Magányosan élt. Egyetlen rokona, a szintén Bukarestben élő unokahúga, Szabóné Pintér Diána és férje látogatta rendszeresen, segítette élelemmel, anyagiakkal. Halála után ők örökölték minden ingóságát, beleértve megsárgult aradi újságokat, folyóiratokat, nagy zeneszerzők leveleit, dedikált fényképeit, háborús emlékeket, a családi irattárat stb. Szabóék meggazdagodhattak volna, ha mindezt régiséggyűjtőknek, antikváriumoknak eladják. Értelmiségiek lévén, tisztában voltak a hagyaték felbecsülhetetlen eszmei értékével, ezért szokatlan nagylelkűségről tettek tanúbizonyságot: az anyagot a bukaresti magyar közösségnek ajándékozzák. A Pintér Lajos-hagyaték így került a Viilor úti református egyházközség dokumentációs részlegének tulajdonába, ahol azóta is bárki számára hozzáférhető. Régi, úri hagyomány folytatói, például gróf Kemény József és gróf Kemény Sámuel 1841-ben aranyosgerendi birtokuk kézirat- és ásványgyűjteményét a Kolozsváron szerveződő erdélyi múzeumnak ajándékozták, mire példájukat követték Csík-, Udvarhely- és Marosszék közismert személyiségei is. A szép hagyomány folytatódott 1862-ben, amikor gróf Mikó Imre, Erdély főembere 800 régi könyvet ajándékozott egykori iskolájának, a nagyenyedi Bethlen Kollégiumnak. Úgyszintén, gróf Teleki Sámuel önzetlen gesztusának köszönhető a ma is nevét viselő marosvásárhelyi Téka, Batthyány Ignác püspöknek a gyulafehérvári csillagvizsgáló és érseki könyvtár. A legfrissebb példa: Molnár Attila dokumentumfilmes, Tekerőpatak szülöttje (1975), édesapjával, Molnár Jánossal és Ádám Gyula csíkszeredai fotóművésszel együtt tervezi az Erdélyi Fotográfiai Múzeum megalapítását. Céljuk összegyűjteni a családok birtokában lappangó régi fényképeket. /Barabás István: Mentsük múltunkat! = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./

2007. december 13.

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós Napok keretében több könyvet mutattak be. Bajna György újságíró a Salamon Ernő Irodalmi Kör nemrég megjelent Találkozások című antológiájáról szólt. Bákai Magdolna könyvtárigazgató válogatásában megjelent a Gyergyói mondák könyve /F&F International, Gyergyószentmiklós/. Gyergyószentmiklós várossá válásának 100. évfordulójára állt elő dr. Becsek Garda Dezső Gyergyószentmiklós története /Státus Kiadó, Csíkszereda/ címmel kiadott, egyelőre két kötetet tartalmazó monográfiával, mely a mely a település történetét a kezdetektől 1918-ig foglalja össze. A száz év fényei című albumról Kolcsár Béla, a művelődési központ igazgatója elmondta, a szerkesztés, grafikai tervezés a Hargita Megyei Kulturális Központ valamint Ádám Gyula fotós és Cseke Gábor munkája. Gyilkos-tó címmel látott napvilágot a Gyilkos-tó keletkezésének 170. évfordulójára az a kiadvány, melynek megjelenésében közreműködött Bajna György, Bákai Magdolna, Dezső László, valamint az Erdélyi Kárpát Egyesület gyergyói osztálya. /Baricz-Tamás Imola: Szent Miklós Napok. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 13. – 50. sz. /

2008. február 7.

A Hargita Megyei Kulturális Központ 14. fotóművészeti tábora már javában zajlik. Ezúttal a moldvai Pusztina kerül lencsevégre, a február 5-étől vették birtokba a vidéket. A HMKK 2002-től indította fotóművészeti táborát, legutóbbi eseményük a gyergyóremetei táborról elkészült fotóalbum karácsonyra időzített bemutatása volt – Óda Gyergyóremetéhez címmel, Ádám Gyula szerkesztésében. Ezt 2008. január 22-én, a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett nagyszabású csíkszeredai rendezvény követte a Csíki Székely Múzeumban, ahol az album bemutatása mellett megnyílt a projektben részt vevő fotósok 70 munkáját magába foglaló Egy nagyközség misenapjai c. kiállítás. /bb: Fotósok Pusztinán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 7./

2008. február 21.

Marosvásárhelyen a Bernády Házban megnyílt a Gyergyóremete képekben című fotótárlat, a kiállítás fényképeinek fotóalbumát is bemutatták. Ádám Gyula fotóművész, szerkesztő kiemelte, ez a könyv egy kicsit más, mint a többi, kevesebb pénzből is jobb, szebb kötetet, albumot tudtak szerkeszteni és kiadni. A fotótábor tagjai a régi falut keresték és megtalálták. /(n. b.): "Gyergyóremete fölül eltűnik minden felhő". = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

2008. május 26.

Május 26-án nyílik meg az Európai Parlament brüsszeli székházában Ádám Gyula fotóművész Az én Erdélyem című kiállítása. A tárlat Sógor Csaba EP-képviselő szervezésében valósult meg és első részét képezi az RMDSZ-es politikus Erdélyi Napok című rendezvénysorozatának. Május 26–27-én a marosvásárhelyi Ariel Bábszínház bábművészei A vitéz szabócska című, magyar és francia nyelvű előadással lépnek fel a brüsszeli Magyar Kulturális Intézetben. /Erdélyi Napok Brüsszelben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2008. június 12.

Hagyományokat megörökítő fotótábor tevékenykedett a hargitai Lázárfalván. Ádám Gyula fotográfus vezetésével 2002 óta rendeznek alkotótáborokat a Hargita megyei falvakban. Ilyenkor tizenöt, többnyire hivatásos hazai és magyarországi fotós készít szociofotókat a falvak hangulatáról, az épületekről, és dokumentálja a hagyományokat, a különböző generációk életformáját. A mostani, 15. alkalommal szervezett fotótábor fő témája a változó Lázárfalva és a település még élő hagyományai. A fotósok az András Alapítvány Tókerti Tánctanoda elnevezésű tanyáján ütöttek tábort, onnan járják be a falut. A tervek szerint visszalátogatnak egy-egy helyszínre, hogy az időközben történt változásokat is lencsevégre kapják, ősszel például Oroszhegyre térne vissza a tábor. A korábbi fotótáborokban készült képek a Mindennapi kenyerünk és a Szeretünk Székelyföld elnevezésű magyarországi kiállításon több díjat is nyertek. /Székely Zita: Igaz legyen a fénykép. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

2008. szeptember 6.

Attila király halálának 1555. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepség keretében szeptember 7-én, vasárnap Árpád fejedelem-díjjal tüntetik ki Kubik Anna színművésznőt Alpáron, ahol a legenda szerint hármas koporsóban a Tisza medrébe temették a hunok királyát. A díjat a Magyar Művészetért Alapítvány Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra alapította 2007-ben, Árpád vezér halálának 1100. évfordulóján. Az Árpád fejedelem-díj kuratóriuma úgy döntött, ebben az évben a díjat Kubik Annán kívül az Aracsi pusztatemplom és a bánsági püspökség, a Háromszék szerkesztősége, Győrfi Sándor, Dunaszerdahely városa, valamint posztumusz Illyés Gyula és Wass Albert kapja meg. A Háromszék szerkesztősége a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében október 23-án tartandó ünnepségen veszi át az Árpád fejedelem-díjat. Ugyanakkor adják át a Bartók Béla-emlékdíjat a csernátoni Haszmann Pál Múzeumnak, a Magyar Művészetért Díjat Ádám Gyula csíkszeredai fotóművésznek és Benedikty (Horváth) Tamás írónak, az 1956-os forradalomról szóló Szuvenír című regény szerzőjének. /Szekeres Attila: Árpád fejedelem-díj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./

2008. szeptember 13.

Tizenegy alkotó részesül idén Magyar Művészetért Díjban, a kuratórium emellett döntött a Bartók Béla- és a Kodály Zoltán-emlékdíjakról is – tájékoztatott Gubcsi Lajos, a grémium elnöke. Magyar Művészetért Díjat kap Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész, Benedikty (Horváth) Tamás író, az ExperiDance társulat – Román Sándor, Herczku Ágnes népdalénekes, Jandó Jenő zongoraművész, Kévés György építész, Litomericzky Nándor felvidéki építész, Lóránt János Demeter festőművész, Miklósa Erika operaénekes, Polgár Rózsa gobelinművész és Tarr Béla filmrendező. A Magyar Művészetért – Bubik István-díjat idén Tóth Tibor révkomáromi színművész kapja. Az 1987 óta odaítélt díj célja az alkotóművészek és a hagyományos magyar művészet alkotásainak megbecsülése valamennyi műfajban, határokon innen és túl. /Ádám Gyula magyar művészetért díjas. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

2008. október 24.

Október 23-án Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban rendezték meg a Magyar Művészetért díj XXII. díjátadó gáláját. A Magyar Művészetért díjat 1987-ben alapították, ,,akkor sem volt könnyű, most sokkal nehezebb” – mondotta bevezetőjében Gubcsi Lajos író, költő, a díj kuratóriumának elnöke. Magyar Művészetért Díjban részesültek az évek során művészek és mecénások egyaránt, mindazok, kiknek szívügye a magyar művészet éltetése. A mostani díjátadó gála egészét 1956 töltötte ki, a díjazottak méltatását és az előadóművészek műsorát egyaránt ’56 szellemisége szőtte át, legyen szó a Háromszék szerkesztőségéről, arról a ,,szellemi műhelyről, mely nemzeti megmaradást és jövőépítő szellemiséget sugall” (Árpád fejedelem-díj), a csángókat megörökítő Ádám Gyula csíkszeredai fotós művészetéről vagy Benedikty Horváth Tamás budapesi írónak a Szuvenír című ’56-os nagyregényéről (Magyar Művészetért Díj), a ,,megcselekedni haza nélkül is azt, amit megkövetelt a haza” eszméért alapított alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeumról (Bartók Béla-emlékdíj), illetve Kobzos Kiss Tamás alkalomhoz illesztett, sajátos előadásáról és Erdélyi Györgynek a Szuvenírből vett döbbenetes részletének előadásáról. Végezetül Gubcsi Lajos bejelentette, tárgyalni fog a Tamási Áron Színház vezetőségével, hogy a posztumusz Magyar Művészetért Díjat kapott, tragikus sorsú színművésznek, Visky Árpádnak szobrot, emlékművet állíthassanak a színházban, valamint, hogy Kós Károly posztumusz Árpád fejedelem-díját a Székely Nemzeti Múzeumban helyezhessék el. /Váry O. Péter: Magyar művészetért ’56 szellemében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

2008. november 14.

Februárban a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezte hagyományos fotótábor Pusztina csángó településen töltött egy hetet. Számos különleges, érdekes felvétel született. Ebből mutattak be válogatást Marosvásárhelyen a Bernády Házban. A fotósok felejthetetlen élményekkel gazdagodva tértek haza Pusztináról. Ádám Gyula fotóművész nemrég Brüsszelben állította ki pusztinai felvételeit. A székelyföldi vízimalmokról kiadott fotógyűjteménye pedig elnyerte a Marosvásárhelyi nemzetközi könyvvásár Szép Könyv I. díját. /(nk): Pusztinai életképek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

2008. december 6.

Az idén májusban elhunyt Zerkula Jánosra, valamint feleségére, a november elején eltávozott Fikó Reginára emlékeztek a múlt héten Csíkszeredán megtartott XI. Erdélyi Prímások Találkozójának első napján. A gyimesi népzenei örökség legendás közvetítőjéről, valamint a zenész férj muzsikáját gardonyon kísérő feleségről készült felvételek sorakoztak Ádám Gyula fotóművész In memoriam Zerkula János című kiállításán. A Zerkula-emlékkoncerten a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban tanító Antal Tibor csángó népdalt énekelt, a vajdasági Török Tilla, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia Népzene Tanszékének növendéke hegedűjátékát Rigmányi Júlia Katalin kísérte gardonyon. Fellépett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, majd a Zerkula Emlékzenekar, amely korábban Tücsök Zenekar néven muzsikált, aztán a prímás halála után fölvette az oktatónak tekintett Zerkula János nevét. A prímástalálkozón a széki (Pali Marci és zenekara), magyarlapádi (Sipos Ferenc és Piros Pátlinkás Zenekara), vajdaszentiványi (Horváth Elek és zenekara), mezőségi (Mácsingó Náci és zenekara), budapesti (Jánosi András és a Liszt Ferenc Zeneakadémia növendékei), valamint a házigazda és szervező Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes zenekara szerepelt. /Antal Ildikó: Zerkula-emlékest és prímástalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./

2009. február 13.

Hármas kötetbemutatónak és tárlatnyitónak adott helyet Marosvásárhelyen a Bernády Házban, a Hargita Megyei Kulturális Központ által kiadott három fotóalbumot ismertették és az intézmény által szervezett oroszhegyi fotótáborban született munkák tárlatát nyitotta meg a házigazda, Nagy Miklós Kund. A három kiadvány: a marosvásárhelyi Bálint Zsigmond munkáit tartalmazza a Lélekőrző falvaim, Ádám Gyula csíkszeredai fotográfus Arcpoétika című albuma ,a harmadik kötet Székelyföldi vízikerekek nyomában című album, mely a 2008-as Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron A legszebb könyv címet kapta meg. /Nagy Botond: Lélekőrző arcpoétika. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./

2009. május 7.

Május 7-én Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) székházában csíkszeredai estet tartottak. A rendezvényen láthatták Ádám Gyula Arcpoétika című fényképkiállítását. A HMKK-Könyvek sorozatban megjelent fotóalbumokat Péter Boglárka ismertette: Ádám Gyula egyéni albumai közül a Zsindelyország. Székelyvarság képekben, a Barangolás – Borszék és környéke, a Csíkszeredáról szóló Egy város lenyomata, az Arcpoétika, a Napom, napom fényes napom, a Képek a Gyimes völgyéből és a Száz év fényei című albumokat. /HMKK: Hargita Megyei Kulturális Központ/ Ádám Gyula és Bajna György Óda Gyergyóremetéhez című 2007-es albuma mellett szó esett Bálint Zsigmond Lélekőrző falvaim (2009) és Nagy P. Zoltán Címerem: fény és árnyék (2008) című albumairól is. /Ferencz Zsolt: Csíkszeredai est a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2009. november 17.

A Hegyen-völgyön járogaték vala címmel megnyílt Székelyudvarhelyen a csíkszeredai Ádám Gyula fotográfus tárlatát. A képek többsége a csángók életét mutatja be. A kiállítást Vécsi Nagy Zoltán, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum művészettörténésze nyitotta meg. Elmondta, hogy az alkotó már számos elismerésben részesült, 2006-ban első helyezést ért el a VI. Nemzetközi Magyar Fotóművészeti pályázaton, a Székelyföldi vízikerekek nyomában című fotóalbuma a 2008-as marosvásárhelyi könyvvásáron a legszebb könyv díját kapta, továbbá szintén 2008-ban kapta meg a Magyar Művészetért Díjat. /Csáki Emese: Ádám Gyula fotóiból nyílt tárlat Székelyudvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./


lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998