udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ádám Sándor

2000. október 13.

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület és a Brassó megyei RMDSZ-szervezet millenniumi rendezvényei keretében október 19-én az Áprily Lajos Középiskola /Brassó/ dísztermében Ádám Sándor író előadást tart a magyar nemzet történelméről, amelyet könyvbemutató és dedikálás követ. Az előadás alkalmából fellép a négyfalusi kórus, Gyerkó András vezetésével. A megjelentek megismerhetik a novemberi parlamenti választásokon induló Brassó megyei magyar jelölteket is. /Történelmünkről, történelmünkért. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 13./

2003. szeptember 26.

Trianon előzményei és következményei címmel tart előadást és könyvbemutatót okt. 2-án Ádám Sándor Budapestről Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. A szerző "Trianon bűne", "Erdély sorsa", "Trianon jogszerűsége" és a többi könyvei a helyszínen megvásárolhatók. /Trianon előzményei és következményei. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 26./

2003. október 10.

Trianon előzményei és következményei a címmel volt okt. 3-án előadás és könyvbemutató Nagybányán a Teleki Magyar Házban. A rendezvény meghívottja Ádám Sándor Budapestről, aki a "Trianon bűne", "Trianon jogszerűsége" és hasonló könyveit ismertette. Többféle aktualitása is lehet manapság Trianonnak, írta Vásárhelyi D. Miklós. Történelmi szempontból az elmúlt másfél évtized a nagy változásoké volt Kelet-Európában. Korában örökkévalónak vélt (hirdetett) politikai rendszerek bomlottak fel, mesterségesen létrehozott országok hullottak darabjaikra, más országok egyesültek, állam- és katonai szövetségek omlottak össze. Sokakban felmerülhetett a kérdést: vajon nem lehetne a kedvező politikai konjunktúrát a javunkra fordítani? Miért épp a magyar nemzet várja tehetetlenül, karbatett kézzel, hogy elmúljon a talán soha vissza nem térő alkalom? Ludwig von Lang, a Vatikán kezdeményezésére 1984-ben létrehozott emberjogi intézet, az Institutum Pro Hominis Juribus főtitkára által 2001 februárjában megfogalmazott, s az ENSZ Háborús Törvényszékéhez eljuttatott levelében többek között a következőket írta: "...a Trianoni szerződés elfogadásakor Magyarországot az I. világháborúban való részvételéért büntették meg. A Párizsi Békeszerződés aláírásakor viszont Magyarországot a II. világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét szerződés kollektív büntetésről rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan. Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerződés alakilag és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területen élő magyar állampolgárok sérelmére 1920. évtől kezdődően olyan bűncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el. Szükséges annak bíróság által történő kimondása, hogy a fent említett Szerződések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg. [...] Az 1956-os Magyar Forradalom idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem volt lehetősége támogatni a magyar nemzet szabadságharcát. A körülmények megváltoztak. Az ENSZ-nek most lehetősége nyílik arra, hogy jóvátegye akkori közömbösségét." Az egyetlen gondolat, amely az elmúlt másfél évtizedben reálisnak látszó kiutat kínált a tudati-történelmi zsákutcából, az a nemzetprogram, amelyet a magyar polgári kormány a Kárpát-medencei magyarság szellemi-gazdasági egyesítésében, a magyarságtudat erősítésében jelölt meg, s amelyet Orbán Viktor volt miniszterelnök röviden csak így foglalt össze: "Merjünk magyarok lenni". Nagybányai magyar középiskolás diáklányok FÉLNEK román társaságban magyarságukat elárulni. Tartanak attól, hogy még el is verik őket. Ezt a félelmet úgy látszik genetikailag hordozunk magunkban, ez ijesztő. Ránkfér tehát a biztatás: merjünk (és akarjunk) magyarok lenni. És beszélni KELL Trianonról. Ahogyan 1848-ról is, Nagyenyedről is, a Don-kanyarról is, Recskről is, a Gulágról is, Szárazajtáról is. Meg az aradi Szabadság-szoborról. Csak így, magyarságunk vállalásával oldhatjuk fel Mohácstól, Trianontól eredeztethető görcseinket. /Vásárhelyi D. Miklós: Merni és nyerni. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 10./

2005. május 25.

A sepsiszentgyörgyi EMI május 17-én a könyvtárban József Attila-megemlékezést rendezett. Tavaly december óta ez volt a szentgyörgyi EMI negyedik irodalmi estje. Ugyancsak a szentgyörgyi EMI meghívására, május 22-én dr. Ádám Sándor budapesti történész tartott előadást Erdély sorsa, Trianon előzményei és következményei címmel. Az EMI szentimrei tagszervezete minden évben gyereknappal örvendezteti meg a település legifjabbjait. Változatos programmal várják a csöppségeket. /Bagoly Zsolt: Ifjúsági hírek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 24./

2005. június 1.

Előzőleg Temesváron, május 31-én pedig Aradon, az arad-belvárosi református egyházközség imatermében tartott előadást Ádám Sándor, a Magyarok Világszövetségének képviselője. A találkozót Erdély sorsa címmel szervezték, a szerző hasonló című könyvének apropóján, az aradi előadás Trianon jogszerűsége címmel hangzott el. Június 4-én lesz a trianoni békediktátum 85. évfordulója. Az előadó felidézte Trianon igazságtalanságát, a határmódosítás visszásságait (gyakori volt, hogy településeken, sőt házudvarokon húzták meg a határt). Szó esett a magyar külügy tehetetlenségéről, a román és a csehszlovák diplomácia agyafúrtságáról, s arról, hogy az irredentizmussal, revizionizmussal vádolt magyarok nem tesznek egyebet, mint amit annak idején az olaszok, a románok, a németek, törökök, bolgárok. Az előadás végkicsengése az volt, hogy nem a múlton kell keseregni, hanem összefogással kell építeni a nemzet jövőjét. /P. L. Zs.: Erdély sorsa és Trianon jogtalansága. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 1./

2005. június 14.

A sepsiszentgyörgyi EMI /Erdélyi Magyar Ifjak/ idei Trianon-megemlékezése négy részes volt. Május 22-én tartotta dr. Ádám Sándor Trianon előzményei és következményei című előadását. A június 4-i megemlékezés helyszíne a központi park volt, az EMI nevében Zsigmond József tartott beszédet. A polgármesteri hivataltól nem kaptak engedélyt az utcai gyertyás megemlékezésre, ennek ellenére az EMI huszonöt fős kis csapata egy székely meg egy magyar lobogóval kisétált a köztemetőbe, és mindenki egy szál gyertyát gyújtott a honvédemlékműnél. Az úton végigkísérte őket két szorgalmasan fényképező „vendég”, jelenlétüket rendezvényeiken már megszokták. Fodor András Szobordöntő Trianon című képeslapgyűjteményét néhány héttel később mutatták be. /Nemes Előd: Négyrészes Trianon-megemlékezés Sepsiszentgyörgyön. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 14./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998