udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ágoston Albert

1993. február 7.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt febr. 6-7-én tartja kongresszusát Marosvásárhelyen. A magyar Kereszténydemokrata Néppártot dr. Gáspár György parlamenti frakcióvezető-helyettes és dr. Giczy György képviseli. /A KDNP a kisebbségekért. = Pesti Hírlap, febr. 6./ A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt II. kongresszusán megjelentek magyarországi pártok képviselői is, így Csapody Miklós /MDF/, Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos a Határon Túli Magyarok Hivatalát, Timkó Iván a Magyarok Világszövetségét képviselte. A kongresszuson új programot és új alapszabályt fogadtak el, átvették az RMDSZ meghatározását: romániai magyar nemzeti kisebbség, elengedhetetlennek tartják a személyi és kulturális autonómiát, kimondták, hogy létre kell hozni a romániai magyarság munkavállalóinak és adófizetőinek érdekvédelmi szervezeteit. A párt a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti. A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszerveződésre vonatkozóan. Katona Ádám és Bardóczi Csaba tiltakozásul elhagyták a termet, mert nem vették fel a párt programjába a területi autonómiát. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felolvasott nyilatkozata szerint ezt sajnálatosnak tartották. Ugyancsak sajnálatosak tartották, hogy nem olvasták fel a kongresszus előtt Tőkés István professzornak a párt elsó elnökének a párt válságára vonatkozó két levelét. - Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Varga László marosvásárhelyi tiszteletes, a három alelnök: Bárányi Ferenc /Temesvár/, Bibza István /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, a főtitkár Kelemen Kálmán /Marosvásárhely/ maradt. /Pesti Hírlap, Magyar Hírlap, Népszava, febr. 8./ Dr. Tőkés István volt elnök levélben közölte távolmaradásának okát. A nélküle összehívott kongresszuson nem vesz részt, mivel nem vállalhatja az utóbbi időben a pártban kialakult szellemet, mely "se nem keresztényi, se nem magyar". Az újonnan megválasztott elnök, Varga László elmondta, hogy nehéz feladatot vállaltak. "Dezinformált, kiábrándult emberekkel, tömegekkel állunk szemben. Ezeknek az embereknek segítségre van szükségük." /Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

1993. február 19.

A Magyar Kereszténydemokrata Pártban nagy ellentétek feszültek. A párt elnöke, dr. Tőkés István 1991. febr. 5-én lemondott, majd meggyőzték, hogy átmenetileg adja tovább a nevét, majd 1992. dec. 2-án immár véglegesen lemondott elnöki tisztségéről. Az RMKDP programjához változatlanul ragaszkodik, de az RMKDP semmiképpen sem lehet helye az üres és hamis szócsatáknak, írta Kelemen Kálmánhoz intézett levelében. Az ideiglenes elnök Varga László lelkész lett. A párton belül létezik a Kolozsvár-Marosvásárhely ellentét, ez részben magyarázza az elnökváltást. Dr. Tőkés István Kocsis Istvánnak, az RMKDP Kolozs megyei területi elnökéhez írt levelében jelezte: nem vehet részt az RMKDP II. kongresszusán, nem vállalhatja azt a munkaszellemet, amelyet Kelemen Kálmán és Varga László helyesnek tartanak. Ez a szellem se nem keresztényi, se nem magyar. Az ellentét politikai színezetű a párton belül. Dr. Újvári Ferenc, Bálint Júlia és más kolozsváriak radikálisabb, nemzetibb, jobbközép pártot szeretne látni az RMKDP-ben, amely nem feltétlenül az RMDSZ uszályában halad. A marosvásárhelyi "reálpolitikusok" a lassú, belső építkezést, az RMDSZ-hez és a többségi nemzet pártjaihoz való türelmesebb viszonyulást tartanak mérvadónak. Az RMKDP febr. 6-7-i kongresszusán a megjelent, rokon eszmeiségű RMDSZ-platform, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében Katona Ádám és Bardóczy Csaba számon kérte, hogy az RMKDP "kifelejtette" programjából a területi autonómia és nemzeti közösség fogalmakat. Az EMK szerint az RMKDP megalkuvó, ezért tiltakozásul elhagyták a kongresszust. Nem várták meg az "ellennyilatkozatot", melyet Nagy Benedek szerkesztett és fogadtatott el a kongresszussal. - Végül a RMKDP elfogadta a programot, elnöknek megválasztotta Varga László, Kelemen Kálmán maradt a főtitkár, a megválasztott alelnökök: Bibza András /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, Bárányi Ferenc /Temesvár/. /Dénes László: RMKDP-kongresszus. Kibujt a bolha a pohárból. = Orient Expressz (Bukarest), febr. 19./

1995. február 25.

Az 1395-ben alapított marosvásárhelyi Református Kollégium történetét idézte fel dr. Ágoston Albert. 1948-ban államosították az egyházi iskolákat, ezzel megszűnt a híres iskola, amely 1956-ban megkapta a Bolyai Farkas Líceum nevet. Az 1960-61-es tanévben helyeztek román osztályokat az addig magyar középiskolába. Az 1989-es változások után a város magyarsága remélte, hogy visszakapja a magyar tanintézetet, de ez nem történt meg. Az 1994-95-ös iskolaévtől egy magyar nyelvű református IX. osztály indulhatott a Bolyai Farkas Líceumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./

2000. szeptember 1.

Nemrég volt nyolcvanadik évfordulója a trianoni döntésnek, és máris újabb két döntés évfordulójára kell emlékeznünk, írta dr. Ágoston Albert. A trianoni diktátum Magyarország területének kétharmadát és lakosságának is mintegy felét szakította el az anyaországtól. Kétségtelen, hogy kellett végezni határmódosításokat a környező népek javára, de feldarabolni igazságtalanul egy ezeréves országot, mely azért javára is volt a nyugatnak több századon át, kárt jelentett a XX. század folyamán egész Európának. Ágoston emlékeztetőnek felsorolta a veszteségeket, melyek sokkolták és sokkolják ma is a magukat magyarnak valló embereket országhatáron belül és kívül. Románia kapott 102 813 km2 területet 5 237 981 lakossal, Szerbia kapott 20 829 km2 1 527 886 , Horvát-Szláv. 42 541 km2 2 621 954, Csehszlovákia 61 646 km 2 3 518 815, Ausztria 4 020 km2 292 031, Lengyelország 589 km2 24 880, Olaszország 21 km2 49 806. Összesen elszakított terület: 232 459 négyzetkilométer. Magyarországnak hagytak 92 952 négyzetkilométert. Természetesen a területtel együtt gondolni kell a rajta és benne található összes javakra, értékekre, melyek több évszázados munka termékei, eredményei, tartozékai, kellékei. Elvárhatják a Trianonban diktáló nagyhatalmak és a koncból (jogos, jogtalan területből) részesedő államok, hogy ez ne fájjon? Ágoston kiemelte: jogosan lehet arra gondolkodni, hogy a bécsi döntés 1938 és 1940 őszén csak azokat a területeket adta vissza Magyarországnak, amelyeket Trianon nem kellett volna hogy elvegyen, mert nagyrészben, vagy csak magyarok által lakott terület, kerület, vagy város volt. - Szent István népét ezer esztendő óta csak az Úr Isten óvta, védte és védi ma is. /Dr. Ágoston Albert: Trianon és a két bécsi döntés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2001. október 24.

Dr. Ágoston Albert szerint nagy hűhó van a "tiszteletbeli" szó körül, csaknem egy évtizede, ez táborokra, platformokra bontja az amúgy is törékeny magyar egységet. Szerinte Tőkés László püspöknek nincs szüksége tiszteletbeli címekre. Dr. Ágoston Albert szerint senki sem tudott volna több eredményt elérni a romániai magyarság érdekében, mint amennyit az RMDSZ elért. Olvasta, hogy egy újabb csoport, mely orvosokat, mérnököket, közgazdászokat, újságírókat foglal magába, a tiszteletbeli elnök védelmére kelt. Ez a csoport inkább az illetékes állami szervekhez fordulhatna jogaink kiharcolása érdekében, ajánlotta a cikkíró. A magyar egység bomladozik, erre nincs szükség. /Dr. Ágoston Albert: Mi is a tiszteletbeliség? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2001. november 7.

A Romániai Magyar Szó október 24-i számában dr. Ágoston Albert (Mi is a tiszteletbeliség?) leszögezte, hogy Tőkés László püspök úrnak nincs szüksége tiszteletbeli címekre. Izsák Balázs vitába szállt ezzel az érveléssel, azzal sem értett egyet, hogy nem lehetett volna többet elérni, mint amit az RMDSZ elért. A romániai magyarság nyilvántartásának, a magyar nemzetiségi kataszternek az elkészítésénél hiányzott a politikai akarat az RMDSZ vezetése részéről. Románia számos, a kisebbségi jogokra vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalását nem teljesítette, de az RMDSZ egyszer sem élt a kisebbségvédelem nemzetközi jogi eszközével. Izsák Balázs felsorolta, mit nem kellett volna megtenni. Nem kellett volna a neptuni tárgyalásokat folytatni, nem kellett volna Szőcs Géza-ügyet kreálni, nem kellett volna azt kérni Horn Gyulától, Ciorbea miniszterelnök felé közvetítse: lemondunk arról, hogy az állami magyar egyetem Kolozsváron legyen. Nem kellett elmarasztalni Tőkés Lászlót. /Izsák Balázs: A tiszteletbeli elnök és az értékek tisztelete, avagy vitairat a szavak tisztaságáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2004. március 18.

Dr. Ágoston Albert a Bibliából idézte Pál apostolt, ezzel ítélte el Tőkés Lászlót és Fodor Imrét, akik a radikális állásponton vannak, holott „a radikalizmus nem a mi járható utunk”. Pál apostol „jobbakat mond, mint egyes mai igehirdetők vagy szópufogtatók!” /Dr. Ágoston Albert: Pál apostolt idézve. Válaszféle Tőkés Lászlónak és Fodor Imrének. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

2004. december 16.

Dr. Ágoston Albert szerint rosszkor indították el a kettős állampolgárságról szóló népszavazást. A „politikusi baklövések miatt nem a népet, a nemzetet kell hibáztatni és rajta bosszút állni.” A forrófejű cselekedetek nem helyesek. /Dr. Ágoston Albert: "Szálljon a sebekre jobb idők balzsama". /Népújság (Marosvásárhely), 2004. dec. 16./

2005. február 24.

Elhunyt dr. Ágoston Albert /Székelykál, 1921. márc. 28. – Marosvásárhely, 2005. febr. 22./, aki 84 évesen is sokat dolgozott. A Romániai Magyar Szó gyakran közölte intelmeit. Mindig összetartásra, munkára, küzdelemre, a magyarság megőrzésére buzdított. A Bolyai Farkas Líceum, a református egyház és családja között osztotta meg életét. /Berci bácsi elhagyott bennünket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2005. november 1.

Mindenki hiányzik valakinek. Végső búcsút kellett venni többektől, köztük van Fülöp G. Dénes, a felejthetetlen marosvásárhelyi vártemplomi lelkipásztor, Kövesdi Kiss Ferenc, a Mezőség szórvány-magyarjainak fáradhatatlan istápolója, Illyés Kinga előadóművész, Izsák József irodalomtörténész, Ferenczy István, az erdélyi magyar színjátszás kiemelkedő alakja, Szabó György Pál, a mindenes EMKE-elnök és pedagógus, Imreh Ernő jogász, Sipos Lajos, Vásárhely házainak, hajdani nagyjainak szenvedélyes ismertetője, Ágoston Albert, a kollégium ügyét védelmező öregdiák... néhány név a hiányzók hosszú névsorából. Folytatni lehet a korábban eltávozottakkal, akik a kultúra különböző ágazataiban nagy betűkkel írták be nevüket Marosvásárhely újkori történelmének könyvébe: Molter Károly, Tompa Miklós, Kovács György, Bözödi György, Gagyi László, Csorba András, Erdős Irma, Gyarmaty István, Kabós Éva, Székely János, Tóth István, Oláh Tibor. /Nagy Pál: Akik hiányoznak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998