udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ákos Zoltán

2005. augusztus 1.

Nagyváradon 66, Bihar megye többi településén 192 magyar szakiskolai hely állt a sikertelenül képességvizsgázók rendelkezésére. Ákos Zoltán, Bihar megyei főtanfelügyelő helyettes közölte: a nyolcadik osztályt befejező 1456 magyar kisdiákból 1268-an jelentkeztek a líceumi továbbtanulást jelentő tudáspróbára. Körülbelül 200-an lemorzsolódtak még a képességvizsga előtt és közben, amelyen ezúttal 763-an mentek át és 463-an buktak meg, főleg a románból. A képességvizsga 60,17 százalékos eredménnyel zárult a megye magyar diákjai számára, ezért 246 nagyváradi és 217 vidéki tanulónak kell szakmát tanulnia. A tanulóknak a szakiskola után is van lehetőségük az érettségire. Biharban fogyatkozik évről évre a magyar tanulók száma, ugyanakkor növekedett a szakközépiskolákba kerülők aránya. /Lakatos Balla Tünde: Sikertelen képességvizsgával mit kezdjen a diák? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

2005. október 21.

Nagyváradon a 16. számú Általános Iskola román földrajztanárnője a magyar osztályokban tanuló gyerekeket nem nevükön szólítja, hanem sorszám szerint. „Megszámoz bennünket, mint a kutyákat, ordibál...”- mondja egy diáklány, a többiek bólogatnak. „Első órán be sem mutatkozott, ha csendben ülünk is ordít velünk, azt mondta, hogy úgyis megbukunk, hiába az egész.” I. F., az érintett tanárnő a kérdés hallatán, hogy csak számokon szólítja a nyolcadikosokat, határozottan nemmel válaszolt. Mégis kiderül, hogy padsorok szerinti csoportok vannak, azon belül számok. „A gyorsan pergő kérdések miatt. Olyankor nincsen idő neveket keresgélni.” – mondja a tanárnő. Az iskola igazgatója az újság munkatársától értesült az esetről. Vasile Garba szerint a gyerekeknek először az osztályfőnökhöz kellett volna fordulniuk panaszukkal, majd leszögezte, utánanéz a problémának, és amennyiben igaz, hogy a tanárnő diszkriminálja a gyerekeket, figyelmezteti, hogy többé ne csinálja. Ákos Zoltán Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint az éremnek több oldala van. Kiderül, már értesítették róla, hogy az iskolában járt az újságíró. „Ha olyan kontextusban használták hogy van értelme, például csapattevékenységben, akkor metodikailag is elfogadható. Abban a pillanatban, amint ez az elnevezés a gyerekeket sérti, iskolai szinten kell ezen változtatni” mondja a számozott gyerekekkel kapcsolatban. /Csabai Ede: Sorszámozott gyerekek egy nagyváradi iskolában. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

2006. szeptember 8.

Elébe kívánunk menni az európai uniós integráció nyomán az oktatás terén várható mélyreható változásoknak, vázolta Lakatos András, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke annak a találkozónak a célját, amelyet Nagyváradon tartottak a Bihar megyei magyar polgármesterek és alpolgármesterek, valamint a helyi tanügyi szakértők részvételével. Elejét kívánják venni annak, hogy a községi iskola-összevonások nyomán a kistelepüléseken élő magyar gyerekek román iskolába járjanak. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke elmondta, a szövetség nagyobb beleszólást kér az önkormányzatok számára az oktatási intézmények irányításába. Ákos Zoltán megyei tanfelügyelő-helyettes elmondta, a most kezdődő tanévben a Művészeti Gimnáziumban magyar nyelvű első és ötödik osztályos zene szakos külsős csoportok indulnak, amelyekbe azonban felsőbb osztályokba járó diákok is jelentkezhetnek. Több nagyváradi iskolában gondot okoz a magyar nyelvű első osztályok indítása, mivel kevesen jelentkeztek. Pető Csilla tanfelügyelő szerint a jelenség nem a diákok létszámcsökkenésének, hanem annak tudható be, hogy mind a Szent László-, mind a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban indultak első osztályok. /Balogh Levente: Önkormányzati felkészítő a tanügyi változásokra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

2009. március 23.

Közel kétszáz Bihar megyei pedagógus jelent március 21-én Nagyváradon a közoktatási konferencián, melyet a református püspöki palotában tartottak. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által szervezett találkozón a pedagógusok munkájának számtalan fontos és aktuális jelenségét, gondját villantották fel. Ez a rendezvény egy konferenciasorozat része, hogy minél több lehetőséget biztosítsanak a magyar tanároknak szakmai eszmecserére. A PKE részéről Tolnay István tanügyi előadó-tanácsos ismertette az egyetem akkreditálásának történetét, majd Ákos Zoltán főtanfelügyelő-helyettes és Lászlófy Pál, az RMPSZ országos elnöke mondott üdvözlőbeszédet. A reál szakos tanárok felháborítónak nevezték, hogy gyakorta idejük nagy részét azzal kell tölteniük, hogy a román példatárakat fordítják le a magyar gyermekeknek egy-egy tantárgyverseny, sőt még az érettségi előtt is, mert a minisztérium nem hajlandó magyar nyelven is megjelentetni a tananyagot. /Szőke Mária, Péterfy Orsolya: A jó pedagógus mindig pedagógus. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 23./

2009. július 22.

Két magyar főtanfelügyelő-helyettest helyeztek vissza tisztségébe: az elmúlt héten Ákos Zoltán Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes került vissza vezető tisztségébe, most pedig Illés Ildikó Maros megyei helyettes vezetővel közölték a döntést. Ahhoz, hogy Illés Ildikót visszavegyék, egy negyedik főtanfelügyelő-helyettesi állást hoztak létre. /Visszahelyeztek két magyar főtanfelügyelő-helyettest. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998