udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Áros Károly

2000. március 15.

Március 15-én a Háromszék két munkatársa, Sylvester Lajos és Áros Károly részesült rangos anyaországi elismerésben. Sylvester Lajosnak a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége "több évtizedes, eredményes újságírói munkássága elismeréseképpen Aranytollat adományozott", Áros Károlyt a Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége tüntette ki MOB-médiadíjjal. /Kitüntetettjeink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

2007. augusztus 21.

Augusztus 19-én nagyszámú helybeli, kézdiszéki és távolabbról hazalátogató vendég, valamint az anyaországi testvértelepülések képviselőinek jelenlétében tartották a kézdiszéki írók, költők felolvasóestjét Kézdiszentlélek művelődési házában. A rendezvényt Borcsa István, a művelődési ház igazgatója nyitotta meg, ezt követően pedig Kanabé Erzsébet a falu közművelődési múltjáról szólt. Dr. Borcsa János irodalomkritikus bemutatta Áros Károly sportújságírót, a Háromszék belső munkatársát, Bakk Pál szentkatolnai nyugalmazott tanítót, helytörténészt, Beke Ernő kézdivásárhelyi képeslapgyűjtőt, Fekete Vince kézdivásárhelyi költőt, írót, a Székelyföld főszerkesztő-helyettesét, Gáll Attila Kolozsváron élő költőt és szerkesztőt, Muszka Sándor Kolozsváron élő költőt, Sántha Attila kézdivásárhelyi költőt, a Moldvai Magyarság felelős szerkesztőjét, valamint Ráduly Béla kézdiszentléleki népi emlékírót, valamennyien felolvastak munkáikból. Közreműködött a kantai egyházi kórus, fellépett a Gergely Zoltán vezette helybeli Perkő és Borsika népi táncegyüttes. A művelődési ház felvette Petőfi Sándor nevét, nagytermében alkalmi kiállítás nyílt népművészeti alkotásokból, régi képeslapokból és amatőr alkotók festményeiből. /Dévai István: Felolvasóest Kézdiszentléleken (Kistérségek Napja). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./

2008. október 25.

Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke adta át a Háromszék szerkesztőségének az Árpád fejedelem díjat. Laudációjában hangsúlyozta, a Háromszék olyan magyar szellemi műhely, mely „romániai-erdélyi viszonylatban a legnagyobb példányszámban, legnépesebb olvasóközönség számára sugároz a Kárpát-medencéből világmagyarságig kihajló nemzeti megmaradást és jövőépítést célzó eszmeiséget anélkül, hogy bármely politikai vagy hatalmi szférával szembeni függetlenségét feladta volna. Ezért ma már nagyon sokan a Háromszéket a magyar nyelvterület hatalmi szféra által legbefolyásolhatatlanabb, legfüggetlenebb napilapjának tekintik. ”Történelmi nemzettudat-építését értékfelmutatás jellemzi. Népszerű összefoglalókat közölt a magyar nép történetéről (Nemeskürty Istvántól), s még tudományosabbat Székelyföld históriájáról (Egyed Ákostól) több mint ötven-nyolcvanezer olvasója ébresztésére. Rendszeresen megemlékezik nemzetünk történelmének, irodalmának, művészetének nagyjairól, figyeli a magyar diaszpóra szellemi világát is. A Háromszék a napilapok közül legkövetkezetesebb elkötelezettje az autonómia eszméjének. A lap újságírói: Sylvester Lajos, Kisgyörgy Zoltán, Bogdán László, B. Kovács András, Simó Erzsébet, Magyari Lajos, Ferencz Csaba, Fekete Réka, Áros Károly, Váry O. Péter, Farkas Réka, Farcádi Botond, Szekeres Attila, Mózes László. /Gubcsi Lajos: Árpád fejedelem-díj a Háromszék szerkesztőségének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

2009. szeptember 18.

Dr. Borcsa János író elkészítette a falunapokra szülőfalujáról a Kézdiszentléleki breviáriumot, a közel ötszáz oldalas monográfiát. A könyv szakírók, kutatók – Kónya Ádám, Cserey Zoltán, dr. Binder Pál, Tüdős S. Kinga, Coroi Artúr, Pozsony Ferenc, Gazda Klára, G. Olosz Ella stb. – munkáiból áll össze. Először látott nyomdafestéket a kötetben dr. Székely Zsolt (Kézdiszentlélek régészeti múltja), Áros Károly (Kézdiszentlélek sportélete) és Dávidné Bartalis Izabella (A kőfaragó Bartalis család) egy-egy tanulmánya is. /Dimény H. Árpád: Elkészült Kézdiszentlélek olvasókönyve. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 18./

2009. december 23.

Sepsiszentgyörgyön az akkori lap, a Megyei Tükör főszerkesztője, Vasas Ferenc keményen kézben tartotta a lapot, s űzte az újságírókat az üzemekbe, beszámolni a szigorúan ellenőrzött közhangulatról. A szerkesztőség egyik hátsó szobájában – melyet az újságírók maguk között Kelet-Európai Klubnak neveztek – szabadon beszéltek, vitatkoztak. Akkoriban úgy gondolták, ha már le nem írhatják, legalább szóban mondják el véleményünket. Utólag kiderült, jól gondolták: lehallgatókészüléket szereltek a szobába. Később – többszöri kérelmezés után -, máig sem szerelték azt le. 1989 decemberében készültek az ünnepekre. Beszerezték a névsor szerint osztott fejenként fél kilogramm sertéshúst, feketén kávét szereztek. Az újságírók lakásán is voltak lehallgatókészülékek. Amikor győzött a forradalom, Sepsiszentgyörgyön az akkori párttitkár, Rab István társaival a hátsó kapun elmenekült. Az újságírók rohantak a szerkesztőségbe, lapot kell csinálni. Jecza Tibor, leváltás előtt álló főszerkesztő-helyettes már megérkezett. Percek alatt összefutott a társaság kevésbé gyáva része, Áros Károly, Kisgyörgy Tamás, Gajzágó Márton, Sylvester Lajos, Incze Ibolya, Páljános Mária, B. Kovács András, Albert Levente, Tompa Ernő és Torma Sándor, akit az előző hónapokban főszerkesztő-helyettesnek készítettek elő Jecza Tibor helyett. Új lapot indítunk – döntötték el. Bejött a megyei pártbizottságtól az első titkárral együtt menekülő főszerkesztő, Vasas Ferenc is. Szokásával ellentétben csendes volt, kiment, telefonálgatott, újra visszatért. Vasas megszólalt: vegyék kicsit vissza az iramot! B. Kovács András megkérdezte: Te azt hiszed, hogy ezt a lapot veled fogjuk csinálni? Vasas hitetlenkedve szétnézett, majd sértődötten elment. Megegyeztek, Háromszék lesz a lap címe. Megérkezett Magyari Lajos. Akkoriban jó formában volt, hónapok óta nem ivott, tehetségét mindenki tisztelte, úgy határoztak, ideiglenesen irányítsa Magyari Lajos a lapot, majd sort kerítenek a vezetőségválasztásra is. Magyari Lajos két és fél évig vezette az újságot (1992-ben elment szenátornak), s el kell ismerni, a nehéz időkben végzett munkájával, napi politikai kommentárjaival beírta magát a romániai magyar sajtótörténetbe. Az első szám Győzött a nép akarata szalagcím alatt jelent meg. Az első oldalra került Magyari Lajos Kérdések című verse, Páljános Mária kis gazdasági beszámolója. A belső két oldalon Gajzágó Márton, Sylvester Lajos, Matekovics János, Áros Károly publicisztikái sorakoztak. Gyorsan elfogyott az első szám, s hónapokig 25–30 000-es példányszámban jelent meg a napilap. /Simó Erzsébet: Volt egyszer egy nap, született egy lap (Húszéves a Háromszék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998