udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 166 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-166
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Árpád-házi Szent Erzsébet

1993. augusztus 19.

Gyergyószentmiklóson a város szélén épül a Szent Erzsébet Otthon, Hajdó István római katolikus esperes elmondta, hogy jövőre szeretnék átadni. Külföldi segítséggel folyik az építkezés. A Csíky-kertbe az egyház megvett egy épületet, Barth Ottó plébános Temesvárról került ide, már ott építkezett, öregek otthona mellett Caritas-központot létesített s egy hatalmas raktárt. Itt Gyergyószentmiklóson a külföldi segítséggel megvett épület tanulmányi központ lesz. A gazdákat oktatják korszerű mezőgazdasági ismeretekre, emellett külföldről kapott mezőgazdasági gépek használatára. /T. Szabó Edit: Egyházi segítséggel Gyergyóban új világoz építenek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

1994. november 29.

Az Aradi Minorita Kultúrházat, a belvárosi római katolikus templomhoz tartozó épületet 1992-ben visszaadták az egyháznak. Renoválása költségeinek egyharmadát az Illyés Alapítvány, egyharmadát a római katolikus plébánia vállalta, a többi a hívek munkája volt. Nov. 19-én, Szent Erzsébet ünnepén volt az ünnepélyes átadás. Felléptek - többek között - a Periszkóp Népszínház, a Pedagógusok Színjátszó Köre, az aradi Kölcsey Stúdió szavalói, a Vox Juventutis ökumenikus gyermekkórus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1996. július 12.

A római katolikus egyház Caritas szeretetszolgálata az egész világot átfogja, az igehirdetés és a szentség-kiszolgáltatás mellett ezt tekinti harmadik hivatásának. 1995 májusától a romániai Caritas hivatalosan is tagja a nemzetközi szervezetnek. Az eltelt egy esztendő tapasztalatairól beszélt Szász János, a gyulafehérvári főegyházmegye Caritas szolgálatának igazgatója. A szeretetszolgálat nem korlátozódik az adományok gyűjtésére és szétosztására, ezt mutatják legújabb eredményeik és terveik. Idén szeptemberben nyitja meg kapuit a Csíksomlyói Tanulmányi Központ, amely 120 árva gyermeknek nyújt szállást és képzést. Ugyancsak szeptemberben avatják Gyergyószentmiklóson a 140 személyes Szent Erzsébet Öregotthont, ezzel egyidőben kezdi meg működését Csíkzsögödön az üdültető központ, árva gyermekek részére. Parajdon az óvodás asztmás gyermekek szanatóriuma épül, a sóbánya terápiás lehetőségeit fogják gyümölcsöztetni. Nagyobb igényű vállalkozás Székelyudvarhelyen a Szent Lukács Egészségügyi Központ orvosi rendelőkkel és gyógyszerlerakattal, mely majd ellátja a Caritas többi városi szervezetét, közben készül Kézdiszentléleken az öregek otthona. A Caritas minden plébánián kialakítja a kis közösséget, amely segít a szeretetszolgálatban. A külföldi források fokozatos kiapadásával a Caritas igyekszik a maga lábán megállni, ebből a célból saját gazdasági egységeket hoz létre. A Caritas tevékenységét ismertető Barabás István Gyergyószentmiklóson nézett körül. A városban Hajdó István főesperes bemutatta a plébánia készülő művelődési központját /előadóterem színpaddal, étkezde, könyvtár, stb./ A központ egyik elkészült szárnyában működik a Caritas mezőgazdasági részlege, Barth Ottó vezetésével. Az előzmény az Agro-Caritas Transsylvania Alapítvány, amelyet Bálint Lajos érsek alapított 1993-ban. Az alapítvány egyesült a Caritas szeretetszolgálattal. Barth Ottó elmondta: "Egyházunk felismerte a gazdák nehéz és válságos helyzetét", az 1989 után visszajuttatott földön nem boldogultak gépek nélkül. Gépköröket szerveztek, a gazdákat német nyelvtanfolyamon vettek részt, majd Svájcban, Németországba mentek négy hónapos, fél éves gyakorlatra. Hazatérésük után mintagazdaságot létesítettek. Német segélyszervezetek eddig 1200 gépet juttattak el Gyergyószentmiklósra, köztük 18 kombájnt, hat traktort. Szeretnének hitelszövetkezetet létrehozni a falusi gazdák számára. /A Hét (Bukarest), júl. 12./

1996. szeptember 18.

Szept. 18-án szentelték fel Gyergyószentmiklóson a Szent Erzsébet Öregotthont. Magyari Vencel, az otthon igazgatója ismertette az épület történetét. Ez Románia első egyházi idősek otthona, egyben a legkorszerűbb ilyen intézmény Romániában, 66 kétágyas szobájában 132 személynek ad otthont. Orvosi rendelő, könyvtár, klub, barkácsműhely, konyha, mosoda is van az otthonban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

1996. november 17.

Gyergyószentmiklóson a Szent Erzsébet Öregotthon ünnepélyes megnyitása szept. 18-án volt, az épület megszentelése pedig nov. 17-én. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta az ünnepi szentmisét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

1997. szeptember 22.

Csíkszeredában a Segítő Mária Katolikus Gimnáziumban 189 diák kezdte meg az új tanévet. A vidékieket az iskola részben elkészült új kollégiumában szállásolták el. Gyimesfelsőlokon a Szent Erzsébet Katolikus Gimnáziumban idén több mint százan folytatják tanulmányaikat abban a házban, amelyet a debreceni katolikus értelmiségiek alapítványa és a helybeliek segítségével építettek. /Katolikus gimnáziumok hírei. =Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

1998. április 15.

Néhány hónapja Gyergyóhodosra nevezték ki plébánosnak Salamon Józsefet, aki máris elkezdte összegyűjteni a fiatalokat. Kiváló ismerője a kisebbségi sorsnak, hiszen egy moldvai csángó faluból, Luizikalagorból származik. A Szent Erzsébet búcsúra az iskolásokkal verses összeállítást adatott elő a szokatlanul nagyszámú közönségnek. Ezt a műsort azóta bemutatták Gyergyótölgyesen és Hágótőn is. Magalakult a cserkészcsapat is. /Zöld János: Emberek a szórványban. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 15., 14. sz./

1999. szeptember 13.

A napokban moldvai körúton vett részt a Duna TV munkatársainak egy csoportja. A látogatás célja többek között az volt, hogy felmérjék, milyen lehetőségeik vannak a moldvai és gyimesi csángóknak a Duna Televízióra való hangolásra, meghallgassák a helybéliek javaslatait, illetve hogy a Duna TV-sek betekintést nyerhessenek a csángók mindennapi életébe. A körút utolsó állomására, Gyimesfelsőlokra, szept. 10-én érkezett a delegáció, ahol a nemrég felszentelt Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban találkoztak az érdeklődőkkel. Sára Sándor, a Duna TV elnöke bevezetőjében a moldvai tapasztalatokra tért ki. Mirk László csíkszeredai magyar szakos tanár ezután azt mesélte el, hogy milyen formában tudja hasznosítani a Budapesten sugárzott műsorokat. /Moldvai körúton a Duna TV. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

1999. november 3.

Húsz évvel ezelőtt, 1979 karácsonyán magyar írók, tudósok és művészek kezdeményezésére hozták létre, de csak 1985-ben engedélyezték hivatalosan a Bethlen Gábor Alapítványt, amely évente azokat jutalmazza, akik munkájukkal az egyetemes magyar kultúra értékeit gyarapítják az anyaországban és a határokon kívül, tevékenységükkel hozzájárulnak a közép-európai népek megbékéléséhez, szellemi együttműködéséhez. Az idei díjazottak között van Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános, az iskolaalapító: az ő nevéhez fűződik a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium létrehozása, csakúgy, mint az intézménynek otthont adó modern iskolaépület megépítése. A felsőloki gimnáziumban nemcsak gyimesi gyerekek tanulnak, hanem nagyon sok moldvai csángó fiatalnak is továbbtanulási lehetőséget biztosít. /Márton Áron-emlékérem Berszán Lajosnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

1999. november 18.

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek körlevelet adott ki Szent Erzsébet napja alkalmából, azt kérve, hogy a következő vasárnapon a templomi gyűjtést minden egyes plébániai közösség karitatív célra ajánlja fel. A gyűjtés idei célcsoportja az értelmi fogyatékosok köre. /Érseki körlevél. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

1999. november 25.

A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet öregotthon bentlakói és ápolói szerkesztésében jelent meg a Hárászkendő időszakos kiadvány első száma. Az öregotthon 1996 szeptember 18-án nyitotta meg kapuit a magányos, idős emberek előtt, ma 105 személynek nyújt otthont. A közeljövőben kibővítik az öregotthon barkács- és kézimunka műhelyeit. /Megjelent a Hárászkendő, az öregotthon lapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

1999. december 5.

A 6000 lakosú Gátalján a plébánia adatai alapján 664 katolikus él, túlnyomó részük magyar (570 magyar, 50 szlovák, 25 német, 11 román, 6 cseh, 2 horvát). Miklós Csaba plébános úgy szervezte meg a Szent Erzsébet búcsút november 19-én, hogy meghívott horvát, román és német anyanyelvű papot, továbbá református lelkészeket is. Az evangéliumot 5 nyelven (magyar, német, román, szlovák és cseh) olvasták fel, a szentbeszédet a pécskai esperes, Heinrich József magyar és román nyelven tartotta. /Többnyelvű búcsú Gátalján. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 5./

1999. december 8.

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós napi rendezvények keretében Papp Kincses Emese rendezésében csíkszeredai fiatalok bemutatták a Szent Erzsébet-legendát. /Véget értek a Szent Miklós-napi rendezvények. Ünnepből ébredve Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./ Dec. 4-6-a között Gyergyószentmiklóson több rendezvénnyel ünnepelték Szent Miklós napját, amelyet a város ünnepének választott. Koszorúztak a Petőfi- és Kossuth-szobornál, valamint Kiss Antal kopjafájánál, a megemlékezésen részt vettek a magyarországi és gyergyószentmiklósi hagyományőrző szövetségek huszár-egyenruhásai. Városfejlesztési tanácskozást tartották, ez mintegy folytatása volt annak az előadás- és tanácskozássorozatnak, amelyet Kolumbán Gábor megyei tanácselnök a múlt hónapban elkezdett. Az egyik rendezvényen fellépett a Domokos Pál Péter Női Kórus. Gyergyószentmiklós díszpolgárává avatták Vákár Tibor gyergyószentmiklósi születésű, Budapesten élő Ybl-díjas 91 éves építészmérnököt, aki nem lehetett jelen az ünnepségen. Gyergyószentmiklós városi tanácsa első ízben osztott ki Pro Urbe-díjat, amelyben dr. Garda Dezső parlamenti képviselő részesült a vidékért kifejtett közösségi, történészi és nevelői. Bemutatták dr. Garda Dezső Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ című könyvét. Felavatták a gyergyószentmiklósi főiskola új amfiteátrumát, amely a főiskolának otthont adó dentrológiai park létesítője, dr. Csiky Dénes nevét vette fel. Dec. 6-án az ünnepi szentmisét a medencéből érkező keresztalják fogadása előzte meg. A szentmisén részt vett 30 pap is, akik Bácska környékéről zarándokoltak Gyergyószentmiklósra. /Gál Éva Emese: Városünnep Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

2000. február 19.

Csernakeresztúr Hagyományőrző Csoportja a magyar iskola osztálytermében tartotta próbáját. A csoport február végén részt vesz a kézdivásárhelyi farsangi felvonuláson, majd rövid turnéra indul a környékbeli falvakba. Csernakeresztúron mindig volt tánccsoport, énekkar, az idetelepedett bukovinai székelyek őrzik hagyományaikat. Hivatalosan 1994-ben jött létre a Hagyományőrző Egyesület és ugyanabban az évben, november 19-én, Szent Erzsébet napján felavatták a Tájházat. Az egyesületnek nem engedték meg, hogy a kultúrotthonban próbáljon, ezért a magyar iskolában folynak a próbák. A csoport legtöbbször Magyarországon lépett fel, de Erdély számtalan településén is jártak már. /Gáspár Barra Réka: Bukovinai székely hagyományőrzés Csernakeresztúron. = Nyugati Jelen (Temesvár), febr. 19./

2000. március 23.

Megjelent a Moldvai Magyarság idei 2. száma. Duma-István András autodidakta költő és a moldvai magyarság egyik leghatározottabb, naponként megalázott szószólója ebben a számban közölt versében olvasható: "Én országom Moldova / Ott nem tudok szólni (...) Szájam bé van dugva / Szemem el burkolva". A dioszéni (Gioseni) Füstös Gabriella életpályáját vázolta föl: a családban magyarul beszéltek, két testvérével együtt Erdélybe került, Csíkszeredába, majd a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőbe. Ezután sikeresen felvételizett, bejutott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem gyógypedagógia szakára. 2000-ben összesen 103 csángó gyermek tanult Erdélyben anyanyelvén. A legtöbb gyermek (44) a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium tanulója, öt fiatal a bukaresti Ady Endre Líceum diákja, többen Gyulafehérváron tanulnak. Sylvester Lajos megjegyezte, hogy egyetlen háromszéki iskolában sem tanulnak csángók. Fekete Réka Moldvában tiltás, Erdélyben elfogadás címen beszámolt arról, hogy Sepsiszentgyörgyön Hajdu János plébános román nyelvű misét tart. Erdélyben más településeken is tartanak román nyelven misét a moldvai katolikusok számára. Moldvában viszont a csángók hiába kérik a magyar nyelvű misét. /Sylvester Lajos: Én országom Moldova. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

2000. április 12.

A Temesvári Csiky Gergely Színház adott otthont a Bánsági Magyar Napok ápr. 10-i rendezvényének. Illyés Kinga marosvásárhelyi színművésznő Az élet kenyere című játékkal Árpád-házi Szent Erzsébet sorsát idézte fel. /V. Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

2000. május 19.

Tízéves a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas-szervezet. A főegyházmegye területén Caritas-kirendeltségek a következő helységekben vannak: Gyulafehérváron (a központi iroda), Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Déva, Torda, Dés, Nagyenyed, Kolozsvár és Kapnikbánya. Csíkszeredában üzemel a Caritas központi raktára, Csíksomlyón van a Caritas információs iroda, valamint a Venczel József Vallásszociológiai Intézet. - A szegényekkel való találkozás a plébániai Caritas-csoportokon keresztül történik. - A képzésekre és továbbképzésekre a csíksomlyói, Jakab Antal Tanulmányi Ház nyújt lehetőséget. A gyergyószentmiklósi Szent Benedek Tanulmányi Házat 1994. április 30-án szentelték fel. Számos színvonalas találkozónak, szimpóziumnak, német nyelvkurzusnak adott helyet. - A Caritas gyergyószentmiklósi mezőgazdasági részlege 1994-től működik, ahol tavaly 124 fiatal gazdát készítettek fel, ezek közül 74 gyakornok utazott Svájcba, 50 pedig Németországba. - A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon ünnepélyes felavatását 1996. szeptember 18-án tartották, jelenleg 106 lakója van. - A kézdiszentléleki Szent Klára Öregotthont 1995. szeptember 10-én szentelték fel. - A csíkzsögödi gyermeküdültető /Caritábor/ 1996. szeptember 17-én nyitotta meg kapuit. - Roma gyermekek számára épült fel Sepsiszentgyörgyön a Néri Szent Fülöp Pasztorációs Központ, ebbe a Caritas is besegített. A város 70 ezer lakosából körülbelül 5 ezer a roma. Márkus András plébános megkezdte integrálásukat. 1999. október 15. óta romaiskola működik a központban. - A Caritas házi betegápoló és szociális gondozó központjainak feladatai: házi szak- és segédápolás, háztartási és szociális vonatkozású adminisztratív segítségnyújtás, önkéntes segítők felkészítése és tevékenységük megszervezése. Nagyenyeden és Déván 1997-ben alakultak meg a szakápoló központok, Székelyudvarhelyen és Szecselevárosban 1998 decemberében, Marosvásárhelyen és Szászrégenben pedig 1999 decemberében. Az öt éve működő székelyudvarhelyi Szent Lukács Egészségügyi Központ keretében három alaptevékenység zajlik: szakrendelések, gyógyszerkiosztó központ és művégtag-gyártás és -javítás. - 1999-ben kilenc árvíz sújtotta területen 851 családnak nyújtottak segítséget. - A Caritas működését három forrás biztosítja: a külföldi támogatók, a gyulafehérvári főegyházmegye híveinek adományai és a Caritas tulajdonában lévő három gazdasági egység. A Caritas tulajdonában lévő gazdasági egységek: a Com-Carlia és a Csíksomlyó Tours korlátolt felelősségű társaságok Csíksomlyón, valamint a gyergyószentmiklósi Fraternitas Kft. /Tízéves a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas-szervezet. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

2000. június 5.

Jún. 2-án tartották az I. Csángó Oktatási Konferenciát Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának előadótermében. Deáky András gyimesfelsőloki iskolaigazgató emlékeztetett, hogy a moldvai csángó falvakban a szülők kérése ellenére sem tanulhatnak magyarul a gyermekek. Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke kijelentette, hogy a jelenlevők felelősek a magyar nemzet ezen darabjáért, mert az összmagyarságnak is érdeke a csángómagyarok integrálódása. Csicsó Antal statisztikai adatokkal ismertette az általános-, közép és felsőfokú iskolákat magyar nyelven elvégzett csángó gyerekek számát, kiemelve ennek fontosságát. Felmérések alapján 50-60 000 megmenthető csángó lélekkel kell számolni - mondta dr. Kötő József államtitkár, a közoktatásügyi minisztérium képviselője. Sajnos nagyon sok településen csak meghatározott számú anyanyelvi órákra vagy vasárnapi oktatásra van lehetőség. Nem elég csak az anyanyelv ismerete, a nemzettudat formálására is szükség van - hangsúlyozta dr. Kötő József. Az előadók között volt dr. Szilágyi Pál, Tánczos Vilmos, mindketten a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai, Borbáth Erzsébet csíkszeredai tanárnő, Berszán Lajos gyimesfelsőloki katolikus esperes, Szalay Gyula, a Magyar Nyelvi Intézet képviseletében, Mesterházy Szilvia, Ríz Ádám, mindketten a budapesti Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársai. Délután Merre, hogyan tovább címmel kerekasztal beszélgetésre került sor a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban. /(Hátsekné Kovács Kinga): Hogyan tovább, csángó oktatás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ A magyar oktatási intézmények létrehozása, a már beindult oktatási formák megtartása a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSSZ) legfontosabb célja - jelentette ki Csicsó Antal, a szervezet elnöke. Dr. Kötő József, a Román Oktatási Minisztérium államtitkára a magyar nyelvnek a csángóföldi iskolákban való oktatásának törvényes kereteit vázolta. Dr. Szilágyi Pál professzor a felsőfokú oktatásban való részvétel lehetőségeiről beszélt. Előadást tartott továbbá a BBTE két, a csángó-kérdés szakavatott oktatója, Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc. Tapasztalatokról számoltak be Borbáth Erzsébet csíkszeredai ny. iskolaigazgató és Berszán Lajos esperes, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium igazgatója. /Csángó oktatási konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2000. jún. 3./ Tánczos Vilmos egyetemi tanár álláspontja képviselte a radikális vonalat, mely szerint a moldvai csángó fiatalokat magyarországi kitelepedésükben kell segíteni. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az elmúlt tíz évben a csángó oktatásra fordított szakmai és szervezési munka, a befektetett pénzmennyiség jóval meghaladja az elért eredményeket. A csángó gyermekek erdélyi iskolákba irányítása nem bizonyult sikeresnek, többnyire beilleszkedési gondjaik voltak, legtöbben korán lemorzsolódtak. A magyarországi főiskolákra, egyetemekre bejutó ösztöndíjas fiatalok közül is többen abbahagyták tanulmányaikat, munkát vállaltak, és nem tértek haza. Miközben folyt a konferencia, az oktatási minisztérium küldöttsége a bákói tanfelügyelőségen vizsgálta: adottak-e a feltételek, hogy azokban a falvakban, ahol a szülők és a csángó szövetség kérte, ősztől magyar nyelvű órák beindítását engedélyezzék. /(fekete): I. Csángó Oktatási Konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

2000. június 5.

A budapesti Szűcs Ildikó előadóművész Magyarország határain túl élő magyar költők verseiből állította össze Határon című műsorát. A műsorral a következő napokban fellép Gyimesfelsőlokon, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban, Székelykeresztúron, az Orbáb Balázs Gimnáziumban, Székelyudvarhelyen az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskolában, Gyergyóalfaluban a Sövér Elek Iskolában, Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnáziumban és Csíkszeredán a Venczel József Faipari Szakközépiskolában. /Szűcs Ildikó versműsora. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./

2000. június 7.

Megjelent a Szent Ferenc Alapítvány évkönyve, 2000 - Déva. Tartalmazza az 1993 decemberétől jogi személyként működő Szent Ferenc Alapítvány által létrehozott és fenntartott intézmények történetét, a munkatársak, a gyermekotthonok és kollégium diákjainak névsorát. Déván a korszerűsített ferences kolostor lett 1993-tól az új magániskola otthona. Hét év alatt gyermekmentő és -védő intézmények jöttek létre az alapítvány égisze alatt: a Magyarok Nagyasszonya Gyermekotthon, a Szórványkollégium, 1995-től a Magyarok Nagyasszonya Iskola, a marosnémeti cigányóvoda, a dévai óvoda. Az Erdélyi Ferences Rendtartomány felajánlotta a szászvárosi ferences kolostort a rászorult gyermekek megsegítésére, így 1999 januárjában beindult a Szent Erzsébet Gyermekvédelmi Intézet, amely jelenleg 24 gyermeknek ad otthont. Gyermekmentés folyik a ferences kolostorokban. Itt is, akárcsak Déván, szociális családokat alakítottak ki, amelyekben a családanyát pótló nevelők 8-10 gyerekről gondoskodnak. A fenti intézményekben 204 gyermeket, fiatalt nevel 52 fiatal és idősebb munkatárs, akik, akárcsak gondozottjaik, az ország minden részéről verbuválódtak. /Deák Piroska: Évkönyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2000. június 14.

Illyés Kinga /Marosvásárhely/ előadóművész és színészpedagógus Az élet kenyere című egyszemélyes műsorával lépett fel Zilahon. Pódiumjátéka Árpád-házi Szent Erzsébet élettörténetéről szól. Illyés Kinga a műsort gazdag forrásanyagra támaszkodva állította össze, felhasználva az Érdy-kódexet is. Példaértékű élet volt, a magyar királylány leszállt a trónról, hogy szegényeket, betegeket, támogasson. Illyés Kinga szerint ez a példa kalkuttai Teréz anya tevékenységéhez hasonló, ellenben az Árpád-házi királylány gazdagságot, hatalmat, családot hagyott ott azért, hogy teljesítse elhivatását. /Fejér László: Történelmi példa pünkösdi ajándékba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ Illyés Kinga Az élet kenyere című műsorával a marosvásárhelyi bemutató óta több meghívásnak tett már eleget itthon és külföldön. Nemrégiben Hollandiában járt, Brüsszelben a Magyar Házban lépett fel, Liége-ben a Szent Erzsébet Kör vendége volt, Kölnben a Mindszentyről elnevezett Magyar Házban játszott. Emlékezetes volt a burgkasteli fellépése, a 40 éve megszakítás nélkül működő Magyar Gimnáziumban, amely egyetlen ilyen jellegű, azaz anyanyelvű iskola a vidéken. Berlinben a Magyar Ház fogadta Illyés Kingát. Ősszel várják Párizsban és Londonban. /S. Muzsnay Magda: Az élet kenyere. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2000. július 11.

A csíkszépvízi születésű Sebestyén Péter római katolikus plébános, aki most Erdőszentgyörgyön teljesít szolgálatot kiadta Életutak /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című könyvét, amelyben szentek, egyházi ünnepek, tanulmányok, előadások, cikkek, prédikációk sorakoznak. A szerző a Marosvásárhelyi Rádióban hetente jelentkezik, emellett folyik a templomépítés Erdőszentgyörgyön. A szentek sorából nem hiányoznak a magyar szentek, Árpád-házi Szent Margittól Árpád-házi Szent Erzsébetig, Szent István királytól Szent Imre hercegig. /Ferencz Imre: Egy hiánypótló könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

2000. július 16.

A dévai Szent Ferenc Alapítvány évkönyve dokumentum-értékű. Böjte Csaba ferences szerzetespap érdeme, hogy megszületett 1993-ban a Szent Ferenc Alapítvány. Először szórványtáborba gyűjtötték a bányász- és munkástelepek gyermekeit, majd "állandósították" a tábort: a gyermekeket beköltöztették az alapítványok támogatásával renovált dévai kolostorba. A Szent Ferenc Alapítvány jelenleg 204 gyermeket (háromévestől 22 évesig) a következő intézményekben lát el: Déván van a Magyarok Nagyasszonya Gyermekotthon (3-7 éves gyermekek), a Magyarok Nagyasszonya Szórványkollégium (nyolcadik osztályt végzett fiatalok számára), a Magyarok Nagyasszonya Iskola (négy elemi osztállyal, folyamatosan kialakul a közép- majd felső tagozat is), az óvoda, Marosnémetiben pedig a cigányóvoda, Szászvárosban 1999 januárjától a ferences kolostorban működik a Szent Erzsébet Gyermekotthon. /A "védnök" Szent Ferenc. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 16./

2000. szeptember 23.

Aradon, a belvárosi minorita rendházban ülésezett a Szent Erzsébet Tartomány minorita káptalanja. Ez alkalomból Aradon járt dr. Hubert Lipinski a rend generálisának, Agostini Gardinnak az asszisztense, a kelet-európai minorita régió minisztere Rómából, valamint dr. Kartal Ernő minorita tartományfőnök Miskolcról. A tanácskozás fő témája az aradi minorita közösség újjászervezése volt. /Minorita káptalan Arad-belvárosban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2000. szeptember 30.

Dr. Kartal Ernő debreceni minorita tartományfőnök elmondta: Aradon hívták össze a káptalant, hogy megbeszéljék mindazokat a teendőket, amelyek a megerősített minorita közösség jövőjére vonatkoznak. A háború előtt Erdélyben több minorita rendház létezett, Aradon, Marosvásárhelyen, Lugoson, Nagyenyeden például, de mind megszűnt. Az egyik idős minoritát hozták most el Marosvásárhelyről, ahol ketten voltak. A másikat nagy nehezen sikerült rábeszélni a Miskolcra történő átköltözésre. Amikor Lugoson az utolsó minorita is meghalt, a helybeli rendházat átadták az egyházmegyének. Az aradit rendházban még 6-7 minorita van. Az újságíró, Balta János közbevette: a magyar katolikusokat aggodalommal tölti el, mi lesz, ha a minorita rendházban túlsúlyba kerülnek a moldvai minoriták? Kartal elmondta, hogy a házfőnök, Pável atya lengyel, a többi minorita pedig erdélyi magyar ember. Egyetlen moldvai minorita, Horvát János atya fog Aradra kerülni, aki magyarul jól beszél, jószándékú ember, akire szükség van. Ha ugyanis a püspök nem fogadja el plébánosként Csergő Ervint, akkor Horváth János lesz a plébános.- Szeretnék megőrizni a Szent Erzsébet Tartományt a maga mivoltában, tehát a magyar kultúrát is támogatni kívánják. /Balta János: Egy pénzcentrikus világban újfajta lelkiség szükséges. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./

2000. október 6.

Lengyel-litvánként magyar nyelven hirdeti az igét Romániában Pável atya, az Aradi Minorita Rendház új főnöke. Egerben végezte a szemináriumot, Seregély István érsek szentelte pappá Miskolcon, a minoriták Szent Erzsébet tartományának székhelyén. Idejövetelével az aradi várból kiszabadult Szabadság-szobor az ő gondjaira van bízva. Elmondta, hogy félt idejönni, magára vállalni ezt a hatalmas felelősséget. "Keresztényként, katolikusként és minoritaként azon leszek, hogy szeretet, keresztény egység legyen és az evangélium legyen az első...Nagyon örülök, hogy a szobor itt van. Kelet-Európában sokat szenvedtünk a szovjet uralom alatt, sokat harcoltunk is a szabadságért; de amikor megkaptuk a külső szabadságot, kiderült: a belső szabadság fontosabb, ezért még nehezebb. A szobor fölött ott van a kereszt, ami első pillantásra talán nem is illik oda, de azt jelenti, a magyarok szabadsága csak egy része a teljes szabadságnak." /Lengyel-litván egyházfőnök az aradi minoritáknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2000. október 18.

Okt. 15-én szervezte meg Gyimesfelsőlokon a falunapot a Gyimesfelsőloki Ifjúsági és Közművelődési Egyesület /GIM/ a Polgármesteri Hivatallal közösen. Az ünnepi szentmise után a kultúrotthonban Berszán Lajos, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum igazgatója és Ferencz Laura Kinga, a GIM elnöke köszöntőt mondott. Bemutatták a Gyimesfelsőlokról készült képeslapot, fellépett a hely Vadhajtás néptánccsoport. A falunapon lovasbemutató és más rendezvények is voltak. /Ferencz Laura Kinga, Gyimesfelsőlok: Jól sikerült falunapok Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2000. november 1.

Az erdélyi római katolikus líceumok igazgatói okt. 28-án második tanácskozásukat tartották Gyimesfelsőlokon, a Szent Erzsébet Gimnáziumban. A tanácskozáson nyolc egyházi középiskola képviseltette magát, valamint a gyulafehérvári Majláth Kisszeminárium és a P. Böjthe Csaba ferencrendi páter által létesített és fenntartott dévai szórvány általános iskola. (Hiányoztak a sepsiszentgyörgyi és a nagykárolyi gimnáziumok igazgatói.) A tanácskozás tárgya e tanintézetek közelgő akkreditálása feltételeinek az előkészítés, valamint a középiskolák jogállásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatos közös álláspont egyeztetése volt. A tanácskozást Horváth István főegyházmegyei tanfelügyelő vezette. /Katolikus iskolaigazgatók tanácskozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2000. december 4.

Dec. 3-án Csíkszeredán az ünnepi csángó-misét Tamás József segédpüspök celebrálta, a szentbeszédet Darvas Kozma József esperes-plébános mondta. Mindketten kitértek arra, hogy a moldvai csángómagyarságra mint embertársainkra kell tekintenünk, érezniük kell az erdélyi magyarság szeretetét. A szentmise előtt Ádám Gyula Csángósors című fotókiállítása nyílt meg a Szakszervezetek Művelődési Házában. Rendhagyó könyvbemutatón Ferenczes István Duma-István András költészetét méltatta. Délután a megyei kulturális központban a csángó-ügy aktuális kérdéseiről szerveztek fórumot. A csíkszeredai csángó-napot a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a külsőrekecsinyi hagyományőrző csoport közös produkciója zárta, ezt moldvai magyar táncház követte. Valamennyi rendezvényen jelen voltak a külsőrekecsinyiek, akárcsak a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnáziumban tanuló csángó fiatalok is. /A csángókért szólt a harang. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./

2000. december 14.

Egy éve, 1999. dec. 9-én alakult meg a 14 tagszervezetet tömörítő Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ). A BINCISZ az Anna Nőszövetség, az Árpád-házi Szent Erzsébet Ökumenikus Intézet, a Bihari Gáz Alapítvány, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihari Osztálya, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Bihar Megyei Szervezete, az Erdélyi Múzeum Egyesület Nagyváradi Fiókegyesülete, a Lazarus Alapítvány, a Matyi Műhely Magánbábszínház, a Mindennapok Kereszténye Szövetség, a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete, a Sapientia Varadiensis Alapítvány, a Tempo Klub, az RMGE, valamint a Tibor Ernő Galéria ernyőszervezete. Fő célkitűzése a civil szervezetek közötti együttműködés javítása, szorosabb összefogás és közös álláspontok kialakítása. Dr. Fleisz János történész, BINCISZ elnöke arról tájékoztatott, hogy kidolgozták az alapszabályzatukat. Első rendezvényük a Magyar Tudomány Napjának megszervezése volt. Azt tervezik, hogy jogi keretet adnak a szövetségnek, ezzel több esélyük lesz a pályázatok elnyerésére. Jövőre január 22-én szeretnék megszervezni első alkalommal Nagyváradon a Magyar Kultúra Napját. A következő rendezvényük - valamikor májusban - a Civil Társadalom Napja lesz. - Dr. Fleisz János igen aktív, a BINCISZ mellett a Sapientia Varadiensis és az EME fiókszervezetének vezetői tisztét is betölti. /Pásztai András: BINCISZ. Számvetés az első évről. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-166




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998