udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Éder Ottó

1997. május 10.

Máj. 10-én az RMDSZ Oktatási, Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya és a Diaszpóra Alapítvány szervezésében Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban módszertani szórványtalálkozót tartottak a falvakat, iskolákat és közösségeket érintő gondokról. Az RMDSZ képviseletében Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök vázolták érdekképviseleti szervezetünk cselekvési programját a szórványtevékenységre vonatkozóan. Vetési László "Iskolabusz, bentlakás vagy valami más" címmel tartott átfogó ismertetést a szórványmunkáról. Az iskolabuszok megszervezésének, üzemeltetésének problémáiról szólt Becsky Emese /Apanagyfalu/ 21 gyermeket négy faluból hoznak a magyar tagozatra, Sárkány Ferenc /Beszterce/, a Beszterce Művelődési Egyesület elnöke, Szőke Zoltán lelkész /Tordaszentlászló/, Kónya Tibor lelkész /Magyarpalatka/, Éder Ottó /Arad/, Lakatos András /Kalotaszentkirály/ 6-7 településről hozzák a gyermekeket. A szakmai képzés lehetőségeiről szólt Incze Tünde /Székelyudvarhely/, Deák Márton /Szék/, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi államtitkárság munkatársa. A bentlakások, szórványkollégiumok, iskolatelepítés témakörében Vizi Imre /Kolozsvár/, Wolf György /Kolozsvár/, Farkas Miklós /Segesvár/, Juhász Péter /Hétfalu/, Szegedi László /Kőhalom/, Csicsó Antal /Csíkszereda/, Benedek Imre /Brassó/ ismertették a kollégiumok működtetésének tapasztalatait, a csángó oktatás feladatait, és javaslatokat tettek intézmények létrehozására. - Fischer Fülöp Ildikó oktatásügyi előadó a szórványoktatás megszervezésének aktuális kérdéseit világította meg és ismertette a szórványoktatás anyagi alapjainak megteremtésére vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Ferenczi Rita pályázati tanácsadást tartott. A megbeszélésen részt vett Egyed Albert és Berki Anna, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője, illetve tanácsosa./Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1024. sz./

1999. május 21.

Aradon a Csiky Gergely Gimnázium pincéjében kapott helyet az iskola új -még leltározás alatt álló - könyvtára. Éder Ottó igazgató elmondta, hogy eddig körülbelül 1350 könyvet vettek leltárba. Most folyik a Helikontól kapott 6400 kötet átnézése. Más iskoláktól is fognak könyveket kapni. Magyar könyvtárosa lesz a könyvtárnak, így be lehetett hozni az Alma Mater könyveit is. Ezek újabb, modern kötetek, amelyeket alapítványoktól, illetve magánszemélyektől kaptak. /Egy helyen a Csiky és az Alma Mater könyvtára. = Jelen (Arad), máj. 21./

1999. október 5.

Ötödik alkalommal gyűltek össze Aradon az egykori Katolikus Gimnázium és a Zárda volt növendékei. Éder Ottó, iskolaigazgató rövid köszöntő beszédében felvázolta a város egyetlen magyar középiskolájának helyzetét. Tájékoztatta az egybegyűlteket az iskola céljairól, a kollégiumi munkálatokról. Az ünnepségen a kollégiumi téglajegyeket árusították, illetve a Szövétnek folyóirat és az Alma Mater, valamint a Wieser Tibor Alap gondozásában megjelentetett könyveket. Ezek bevételét is az internátusi munkálatokra fordítják. /V. Véndiák-találkozó Aradon. "Még mindig van mit mondanunk egymásnak, még tudunk örülni, mint hajdan" = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), okt. 5./A véndiák-találkozó egyik fénypontja volt a Delta Nemzeti Galériában okt. 2-án délután megnyitott képzőművészeti kiállítás. Két évvel ezelőtt az Alma Mater Alapítványt támogató aradi képzőművészek egy csoportja bemutatta munkáit Brassóban és Háromszék városaiban. Viszonzásképpen most brassói, kézdivásárhelyi és sepsiszentgyörgyi festők, grafikusok, szobrászok küldték el munkáit az aradi tárlatra. Mellettük 13 aradi mutatta be új alkotásait. /Az Alma Mater Alapítvány képzőművészeti tárlata. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), okt. 5./

2000. március 21.

Márc. 17-én tartották az Arad megyei Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége közgyűlését az Arad megyei magyar nyelvű oktatás időszerű kérdése címmel, a Csiky Gergely Iskolacsoport Alma Mater termében. Király András megyei RMPSZ-elnök röviden visszatekintett az elmúlt tíz évre. Jelenleg 30 Arad megyei helységben oktatnak magyarul, 4-5 év múlva azonban a krónikus gyermekhiány miatt tragikusan látványos leépülésre kell számítani. Az elvándorlás okozta vérveszteségeket nem tudták kiheverni, a falvakban égető a pedagógushiány. Az iskolákból hiányzik több mint 30% magyar anyanyelvű gyerek. Ez a szám nagyjából fedi a nem RMDSZ-re szavazó magyarok arányát. Ez jelzi, hogy a magyar népesség egy része elszakad iskolájától, kultúrájától és anyanyelvétől is. Éder Ottó, a Csiky Gergely Iskolaközpont igazgatója ismertette az intézet jövő tanévre vonatkozó beiskolázási lehetőségeit és az eredményeket. /Réhon József: Az aradi RMPSZ évi közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

2000. június 10.

Befejezték be a törmelék elszállítását a Csiki Gergely Iskolacsoport /Arad/ bentlakásának udvaráról. Éder Ottó igazgató tájékoztatott az újjáépülő internátusról. Szeptemberig elkészül a két szinten az 5-5 szoba, amelyekben összesen 60 bentlakót tudnak elszállásolni. A Máltai Segélyszolgálattól kaptak egy korszerű konyhafelszerelést. Eddig a munkálatokra az Illyés Közalapítványtól 1 millió forintot kaptak, az Apáczai Csere János Alapítványtól pedig most érkezett meg a második 1,4 millió forint, a városi tanácstól erre az évre 400 millió lejt utaltak ki. /Balta János: Szeptembertől a Csiky bentlakásában. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

2001. január 24.

Rendhagyó szülői értekezletre hívta össze a megye VIII. osztályos diákjainak osztályfőnökeit és az érintett szülőket a Csiky Gergely Iskolacsoport /Arad/ igazgatósága. A találkozó célja az volt, hogy az érdekeltek megismerkedjenek a város egyetlen magyar tannyelvű középiskolájának beiskolázási tervével, az ősztől beinduló osztályok profiljával, az elvárásokkal. A megbeszélésre meghívták Matekovits Mihály helyettes-főtanfelügyelőt, Matekovits Máriát, az 1-es számú iskola aligazgatóját. Éder Ottó igazgatón üdvözölte a megjelenteket. Matekovits Mihály felhívta a figyelmet a képességvizsga fontosságára. Éder Ottó igazgató elmondta, hogy ismét öt líceumi osztályt kértek. /P. P.: Szülők, pedagógusok közösen. A Csikyben ősztől beinduló osztályok profiljáról. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

2001. április 21.

Tízéves az aradi Alma Mater Alapítvány, ebből az alkalomból ápr. 19-én az alapítvány kuratóriuma sajtóértekezletet tartott a felújítás alatt levő szórványkollégium épületében. Megjelent Ilona János, a Szövétnek - Aradi Kulturális Szemle - főszerkesztője is. Az alapítvány a kitűzött kezdeti célokat folyamatosan megvalósította (a diákok szociális támogatása, az iskolaépülettel továbbra sem rendelkező Csiky Gergely Iskolacsoport tanszerekkel, könyvekkel történő segítése stb. Az alapítvány eddig 14 könyvet adott ki, kiadja továbbá a Szövétneket és jelenleg - a helyi tanáccsal fele-fele arányban - finanszírozza a szórványkollégium felújítási munkálatait. A pénzügyi erőforrásokat az Apáczai Közalapítvány, a kölni Alma Mater Baráti Társaság, az Illyés Közalapítvány és a helyi adományozók biztosították. /Éder Ottó: Tízéves az aradi Alma Mater Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

2001. május 29.

Tizenegy esztendei huzavona után úgy tűnik, megoldódik Arad egyedüli magyar középiskolájának a sorsa: a "társbérlő" Henri Coanda Gimnázium kiköltözik az épületből. Ennek azonban ára van, mert "cserében" a magyarság föladja a belvárosi 1-es iskolát, a hajdani zárdát, valamint a hozzá tartozó iskolát. Ebben az egy iskolához tartozó két épületben eddig is párhuzamosan működött a román és magyar tagozat. Ha az aradi tanfelügyelőség áldását adja a tervre, akkor ősztől végképp megszűnik a magyar oktatás "az egyesben", ahol a két háború között apácák tanítottak. Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes termekért termeket kell adni, tehát az 1-es iskola I-VIII. osztályának oda kell költöznie a Csikybe. Az igaz, hogy osztálylétszám tekintetében továbbra is zsúfolt marad a Csiky, ám a diáklétszám jóval alacsonyabb lesz, hisz jön 370 tanuló, és elmegy közel 800. A tervek szerint a nyári vakáció alatt kell majd megoldani a költözés adminisztratív teendőit. Éder Ottó, a Csiky Gergely igazgatója elmondta, örül az intézkedésnek, ám hozzátette, szerinte nem ez a legoptimálisabb megoldás, mert a tanintézmény zsúfoltsága megmarad. /Irházi János: Megoldódhat a Csiky Gergely Gimnázium sorsa. = Krónika (Kolozsvár). máj. 29./

2001. június 5.

Az aradi Alma Mater Alapítvány megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából a kuratórium még áprilisban sajtóértekezletet tartott a felújítás alatt álló szórványkollégiumban. Jelen volt Ilona János, a Szövétnek című aradi kulturális szemle főszerkesztője is. Éder Ottó, az alapítvány elnöke, egyben a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója elmondta, hogy a kezdeti terveket sikerült folyamatosan végrehajtani (a diákok szociális támogatása, az iskolaépülettel továbbra sem rendelkező magyar gimnázium segítése tanszerekkel, könyvekkel, többek között az alapítvány autóbuszának felhasználásával stb. Az alapítvány eddig 14 könyvet adott ki, megjelenteti a Szövétneket, s jelenleg - a helyi tanáccsal fele-fele arányban - finanszírozza a szórványkollégium felújítási munkálatait. A szórványkollégiumban hamarosan átadják a további öt hatágyas, fürdőszobával, vécével ellátott lakrészt a fiúk számára (a már korábban átadott hasonló leánylakrészek mellé). A most készülő szárnyban lesz konyha, olvasó- és számítógépteremmel felszerelt könyvtár, és további lakrészek. A pénzt az Apáczai Közalapítvány, a kölniek, az Illyés Közalapítvány és más adományozók biztosították. A bútorok és a felszerelés az aradi és a csákovai Caritasnak, továbbá a Máltai Segélyszolgálatnak. Szó volt az őszi Véndiák-találkozó alkalmából rendezendő Alma Mater Napokról. Lesz könyvbemutató /Ujj János Arad történeti útikalauza és Husztik Katalin Az aradi Zárda története/, megnyitják az alapítvány képtárát és emlékkiállítását. /Aradon már őszre terveznek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./

2001. július 20.

Aradon az 1-es Iskola esetében megtörtént a költözés és a vagyonelosztás, megkezdődött a padok, a bútorzat és a tanfelszerelések, szemléltető eszközök elszállítása. A Csiky Gergely Iskolacsoportban is igyekeztek minden feltételt biztosítani a befogadáshoz. Végre visszakaptuk saját épületünket - mondta Éder Ottó, a Csiky igazgatója. A román iskolában húzzák, halogatják a költözést, az egy fedél alatt eltöltött évek során minden ingóságot saját leltárukba vettek. A tanárok, szülők többségének egyik szeme sír, a másik meg nevet. Örülnek annak, hogy sikerült visszakapni az egykori Katolikus Gimnáziumot, mások viszont fájó szívvel gondolnak arra, hogy az 1-es Iskolában viszont több mint száz év után megszűnik a magyar szó. Maga Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő, aki a leghatározottabban kardoskodott a Csikybe költöztetés ésszerűsége mellett, sajnálja azt az iskolát, amelynek tanára, aligazgatója, igazgatója volt annyi éven át. /Puskel Péter: Az aradi magyar oktatás erős fellegvára lesz ez az iskola. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2001. július 20.

Értékes kiadvány az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport Évkönyve a 2000-2001-es iskolai évről (megjelentette az aradi Alma Mater Alapítvány, közzéteszi: Éder Ottó igazgató). Olvasható benne az iskola történetéről, a most véget ért tanévről, a diákkörök és tantárgyversenyek eredményeiről is. Ugyancsak Aradon jelent meg az ARART 2001 című füzet, amelynek alcíme: Csoportkép, és amely - indítványozója és szerkesztője, Hevesi (Mónár) József orvos, közíró, költő szerint - az idei Simonyi-évforduló kapcsán a Simonyi Imre Emlékbizottság által meghirdetett képzőművészeti alkotóverseny hozadékát mutatja be (alkotókat és műveiket). - Közbirtokossági Hírvivő ("minden székelyföldi erdőtulajdonos lapja", Kézdivásárhely) júniusi számában található például dr. Birtalan Ákos parlamenti képviselő helyzetelemzése, Garda Dezső tanulmánya /A székely közbirtokosságok a XVI-XIX. században. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

2001. augusztus 1.

Siralmas látványt nyújt az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport épülete: az ingatlanból kiköltözködő Henri Coanda Gimnázium gyakorlatilag minden mozdíthatót elvisz, kitépik a táblákat a falból, leszedik a fénycsöveket, villanykapcsolókat. Gyakorlatilag tehetetlenül kénytelen szemlélni az eseményeket - nyilatkozta Éder Ottó igazgató -, mert az iskola leltárán minden a Coanda Gimnázium nevén szerepel. Ez még nem ok arra, hogy a román iskola vezetősége leszedje a táblákat, kapcsolókat. Abban az épületben, ahova a Coanda költözik, nyoma sincs a hurcolkodásnak. "Ma reggel még a kaput is betörték, mert késett a portás - magyarázta az igazgató. - A Coanda tavaly 40 millió lejért üvegfallal osztott ketté osztálytermeket, most ezt is leszerelik. A Coanda vezetősége ráadásul most zsarolja a tanfelügyelőséget is. Cioarsa igazgató ugyanis kijelentette, ha az új épületet nem sikerül az iskolakezdésre kellőképpen rendbe tenniük, akkor nem kezdik meg a tanévet. A Csiky vezetősége ezúton is kéri, ha bárki bármiben segíteni tudna rajtuk, akkor tegye meg, hisz - ahogy mondták -, a küszöbtől a kémcsőig mindenre szükségük lenne. /Irházi János: Taxival költözködik a Coanda. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2001. augusztus 7.

Aug. 6-án már nyoma sem volt a román iskolacsoport elköltözésével járó elképesztő jeleneteknek a Csiky Gergely Iskolacsoport által immár egyedül birtokolt épületben. A Krónikában előzőleg megjelentek hatására a magyar tanintézet gondjainak orvoslására már Bukarestből is jelentkeztek támogatók. Az elmúlt héten a két iskola igazgatója végre egy asztalhoz ült a tanfelügyelőségen, s elosztották a vagyont. "350 millió lejt kaptunk a városi tanácstól, ebből ötosztálynyi bútort vásárolunk - nyilatkozta a Krónikának Éder Ottó, a Csiky Gergely igazgatója. - Ugyanakkor 150 milliót kaptunk a termek elválasztására és kifestésére." A Csikyben viszont továbbra is megoldatlan a kémia és fizika laboratóriumok sorsa, ugyanis a román iskola teljesen kiürítette ezeket. A tanfelügyelőség utasítására a román iskola vezetőségének vissza kell szereltetnie a kitépett lámpákat. /Irházi János: Pénzt kaptak a tanácstól. Rendeződik a helyzet az aradi Csikyben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 7./

2001. szeptember 17.

Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport szűkös társbérletben élt a román Henri Coanda Kőolajipari Líceummal s hiába volt minden tiltakozás - kezdve Tokay György parlamenti képviselő éhségsztrájkjával -, beadvány, több mint egy évtized kellett ahhoz, hogy megszülessen a kényszermegoldás: a kőolajipari középiskola diákjai átköltöznek az 1-es Általános Iskola épületébe, az ottani magyar tagozat pedig a Csikybe jön, hogy végre legyen egy önálló magyar tanintézménye Arad magyarságának. A szülők egy része nem örül annak, hogy a szintén magyarok által épített egykori Zárdából önszántából távozott a magyarság. A nyár a költözéssel, az épület javításával, takarításával telt el, a volt társbérlők ugyanis valóságos csatateret hagytak maguk után, s szinte minden mozdíthatót elvittek, többek között a villanykapcsolókat is kitépték a falakból. Az önálló magyar iskola udvarán 810 I-XII. osztályos tanuló gyűlt össze. A tanévnyitón megjelent Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Nagy F. István oktatási ügyvezető alelnök, Tokay György parlamenti képviselő, Mózes Árpád evangélikus püspök, és Csergő Ervin minorita atya is, továbbá Bognár Levente alpolgármester. Éder Ottó iskolaigazgató megnyitója után Markó Béla elnök méltatta az aradiak okos politikáját, fáradhatatlan küzdelmét és kitartását. Tokay György képviselő elsősorban a 29 elsős kisdiákhoz szólt, majd román nyelven köszönte meg a románok segítségét. Pavel Sarbu főtanfelügyelő örömét fejezte ki az önálló magyar iskola létrejötte alkalmából. Mózes Árpád evangélikus püspök 30 millió lejt ajánlott fel az építkezési munkálatok befejezésére. /(Péterszabó Ilona): Aradi magyar iskolaavató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2002. március 15.

Márc. 15-én leplezik le Arad egyetlen Petőfi domborművét a Csiky Gergely Iskolacsoport épületében. A fehér márványból készült alkotás töredékeire véletlenül bukkant lomtalanítás közben az iskola padlásán Éder Ottó igazgató, Cziszter Kálmán és Kallós Csaba mérnök. A dombormű alkotója Aradi Zsigmond, a XIX. században élt szobrászművész. Éder Ottó felkérte Szívós László simonyifalvi kőfaragót, aki pár nap alatt teljes egészében összerakta, megtisztította a műalkotást. A dombormű restaurálásával Kocsis Rudolf aradi szobrászművészt bízták meg. /Puskel Péter: Petőfi dombormű a Csikyben!

2002. március 19.

Aradon tíz éve aktívan működik egy magyar civil szervezet, az aradi Alma Mater Alapítvány. Márc. 13-án tartották évi közgyűlésüket, számolt be Nagy István, az Arad megyei RMDSZ művelődésügyi alelnöke, pécskai alpolgármester. Az Alma Mater megalakítását jó tíz éve kezdeményezte Éder Ottó, aki évek óta az alapítvány elnöke és a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója, becsületes, önzetlen ember. A közgyűlésen, amikorra a szavazásra került volna sor, már nem volt meg a kvórum. Előtte ugyanis gittegyletnek, vagyis jelentéktelen, de fontoskodó szervezetnek nevezte az Alma Mater Alapítványt Király István, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Emiatt sokan távoztak. Ez az alapítvány évek óta a legnagyobb a költségvetésű a megyében működő magyar egyesületek közül, amelyik évente százmilliókat gyűjt össze és fordít a gyermekek oktatásának támogatására. - Nem az a jó, ha mindent és mindenkit ugyanaz a 8–10 ember vezet és irányít, szögezte le Nagy István. /D. L.: Bomlasztják az aradi békét. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./

2002. április 8.

Nem választották újra Éder Ottót az Arad megyei oktatás támogatásában kiemelkedő szerepet játszó Alma Mater Alapítvány élére az ápr. 6-i közgyűlésen. Az Arad megyei magyar oktatás egyik legfontosabb intézménye az 1991-ben létrehozott Alma Mater Alapítvány. Király András, az RMDSZ megyei elnöke ? aki maga is pedagógus ?kifejtette: Éder nem lehet egyszerre a Csiky Gergely Iskola igazgatója és a jelentős pénztámogatásokat elosztó alapítvány elnöke. A 26/2000. számú kormányrendelet megtiltja, hogy az alapítványi támogatást élvező intézmények vezetői az alapítvány vezetésében is szerepet vállaljanak. Az elmúlt másfél évben az Alma Mater erőfeszítései kétségtelenül a Csiky Gergely Iskola s főként a visszakapott bentlakás felújítására irányultak. Király András szerint fontos, hogy az alapítvány jogszerűen működjék, és szeretnék, ha az RMDSZ-nek nagyobb betekintése lenne az Alma Mater vezetésébe. A közgyűlésen megválasztották a kilenctagú kuratóriumot. Az RMDSZ által javasolt három személy közül csak egynek sikerült bekerülnie a kuratóriumba. A kuratórium által megválasztott új elnök, Pálfi Sándor kijelentette: ?Nem tartom szerencsésnek, ha a politikum beavatkozik a civil szervezetek működésébe.? /Nótáros Lajos: Tisztújítás két menetben. Éder Ottót leváltották, mégsem nyert az aradi RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

2002. május 24.

Az Arad megyei RMDSZ máj. 22-i ülésén megvitatta a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatói tisztségével kapcsolatban a helyi sajtóban megjelent tájékoztatásokat. Állásfoglalásukban leszögezték, hogy Éder Ottó megbízott igazgató az intézmény légkörét károsító magatartást tanúsít. Egyszemélyes döntései és a csapatmunkát mellőző vezetői stílusa összeegyeztethetetlen a közösséget szolgáló munka és a korszerű intézményvezetés követelményeivel. Ezért RMDSZ Arad megyei szervezetének Elnöksége nem támogatja Éder Ottó további igazgatói megbízatását. /Az RMDSZ Arad megyei Elnöksége: Állásfoglalás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

2002. május 24.

Máj. 24-én Éder Ottó, a Csiky Iskolacsoport /Arad/ igazgatója benyújtotta lemondását a tanfelügyelőségnek. Döntése okaiként mandátumának 2002 márciusi lejárását, valamint az RMDSZ Elnökségének máj. 22-i állásfoglalását nevezte meg. Éder nehezményezte, hogy az RMDSZ-elnökség meg sem hívta a sorsát megvitató ülésre. /Az RMDSZ Arad megyei elnöksége állásfoglalása szerint nem támogatja tovább Éder Ottó további igazgatói megbízatását./ Nagy István, a megyei RMDSZ művelődési alelnöke a döntés ellene szavazott. Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke szerint mindenki elismeri Éder érdemeit, de az iskolában hiányzott a csapatmunka. /Tovább gyűrűzik a Csiky-botrány. Lemondott Éder Ottó igazgató. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

2002. május 28.

Máj. 27-én megtörtént az igazgatóváltás Arad egyetlen magyar középiskolájában, a Csiky Gergely Iskolacsoportban. Éder Ottó igazgató lemondott. A versenyvizsgáig Szakács Ferenc matematikatanárt, az Újzimándi Általános Iskola igazgatóját nevezték ki a Csiky élére, azonban tanév közben nem hagyhatja cserben iskoláját, gyakorlatilag csak június 15. után foglalja el új tisztségét. Szakács Ferenc korábban már volt aligazgató a Csikyben. /(Puskel): Vezetőváltás a Csikyben. Szakács Ferenc a megbízott igazgató. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./ Király András megyei RMDSZ-elnök elmondta: ha Szakács Ferenc úgy dönt, megpályázza a Csiky igazgatói székét, akkor a szövetség elnöksége támogatni fogja. /(Irházi): Az RMDSZ támogatja. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./

2002. június 8.

Jún. 5-én oktatási fórumot rendezett a Nyugati Jelen napilap Aradon. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő hangsúlyozta, hogy nehéz helyzetben van az Arad megyei magyar nyelvű oktatás. A megyében 58 oktatási egységben folyik magyar nyelvű oktatás, kezdve a négygyermekes nagylaki elemi iskolától a 800 fős Csiky Gergely Iskolacsoportig. Létszámban a Csikyt követi a pécskai iskola százegynéhány tanulóval és az aradi huszonegyes iskola. A járható út továbbra is a kis létszámú osztályok, magyar iskolában. A szakszervezetek aláírtak a kormánnyal egy megállapodást, amely szerint a pedagógusok fizetését megemelik, ugyanakkor csökkentik a pedagógus-létszámot. Arad megyében szeptemberig 240 állást kell leépíteni, mert ennyivel kevesebb a béralap. Jelen folyik az osztályok összevonása. Három nagy gond van: az elvándorlás, a vegyes házasságok, végül az, hogy nem magyar iskolába adják a gyermekeket, ez főleg Aradon és Pécskán gyakori. Egyes magyarországi iskolák toborozzák a gyermekeket.  Több tanár megpróbálja meggyőzni a gyermeket és szülőt arról, hogy román tagozatról átjöjjenek a magyar tagozatra. – A peremvidéki iskolák előbb-utóbb el fognak tűnni. Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport aligazgatója: idén 400 családot látogattak meg, összesen huszonnyolc gyermeket tudnak toborozni.  Király András megyei RMDSZ-elnök: Arad megyében kb. 55 ezer magyar nemzetiségű lakos él. Arad Vlaicu negyedének csaknem 4000 magyar lakója van, az iskolában mindössze száz gyermek tanul magyarul. Ugyanabban az iskolában 67 magyar gyermek román tagozatra jár.  Murvai Miklós mérnök megjegyezte: Szomorú, hogy tizenkét éve sem az RMDSZ-nek, sem a tanügyi vezetőinknek nincs kidolgozott stratégiája az oktatásra vonatkozóan. Éder Ottó tanár leszögezte: mindent megtett a minőségi oktatás érdekében. Akivel nem volt elégedett, máshová tanácsolta. Megkapta az értékelést, hogy ellenségeskedést szít a tantestületen belül. Az RMDSZ elszabotálta a 3 millió forint értékű tanfelszerelést, személyesen Tokay Györgyöt kérte rá, hogy hagyassa jóvá. Nem tette. Az Alma Mater Alapítványnál puccskísérlet történt. "Én kényelmetlen voltam, mert beleláttam a kártyákba, s ezért le kellett engem váltani" – jelentette ki. Tokay György pontosított: Éder Ottó nem tudta, a papír elkerült Markó Bélához, érdeklődtek a HTMH-nál, azt ígérték, hogy rendben lesz. /Jelen-fórum. Felelősséggel oktatásunk jelenéről, holnapjáról (I.). = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8., II.: jún. 11./

2002. június 10.

Jún. 8-án tartotta az aradi RMDSZ-szervezet közgyűlését, amelyen Király András elnök megtartotta egyéves beszámolóját. A küldöttgyűlés fő témái között volt a Csiky Gergely iskolacsoport igazgatóváltása. A Reform Tömörülés /RT/ tagjai, szimpatizánsai kiálltak Éder Ottó mellett. Király András kijelentette: az RMDSZ jónak látta megvonni a politikai támogatást a Csiky volt igazgatójától, Nagy István művelődési alelnök szerint tulajdonképpen kirúgták Éder Ottót. Az RT támogatók elérték a napirend módosítását, így a küldöttek szavaztak: visszavonja-e az RMDSZ Éder Ottó tevékenységével kapcsolatos állásfoglalását. 53-19 arányban az RT hívei diadalmaskodtak, így várhatóan a napokban korrigálják a volt igazgatóról készített jellemzést. - Egyelőre megvizsgáltatjuk a szabályzat-felügyelő bizottsággal, mennyire jogos ez, nyilatkozta a gyűlést követően Király András elnök. Azonban Éder Ottómak nem sikerült elnyernie az RMDSZ oktatási alelnöki posztját. Ellenjelöltje, Nagy Gizella (a 10-es számú iskola aligazgatója) 17-11 szavazati aránnyal győzte le a Csiky Gergely volt vezetőjét. A küldöttgyűlésen elhangzott egy megdöbbentő kérdés: kit képvisel a megyében az érdekvédelmi szervezet? Az Arad megyében élő mintegy 55 000 magyarból alig 4400 RMDSZ-tag. A megyeszékhelyen 2600, vidéken 1800 személy rendelkezik tagsági könyvvel. Jóval kisebb azoknak a száma, akik eleget is tesznek az ezzel járó kötelezettségeknek: 12 olyan település van, ahol az elmúlt években egyáltalán nem fizettek tagsági díjat. Egyre inkább románok is a magyarok érdekvédelmi szervezete felé húzódnak Aradon. Ez abból is kitűnik, hogy a megye egyike annak a két választási körzetnek, ahol az RMDSZ által szerzett szavazatok száma nem csökkent az 1996., illetve 2000. évi helyhatósági és parlamenti választásokon. Az elnökség nem tartja kizártnak, hogy rövid időn belül román polgárok is igényeljék az RMDSZ-tagságot. Ennek "oka" a szervezet által nemrég beindított önsegélyező pénztár, amely akár 10 millió lejes kölcsönt is kész szolgáltatni az érdekvédelmi szervezet tagjainak. Búza Gábor szociális és jogi alelnök szerint több román nemzetiségű aradi lakos is érdeklődött már az RMDSZ-nél, hogyan juthatna hozzá a pénzkölcsönhöz. /Andó András: Románok pénzért kacsingatnak az RMDSZ felé. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

2002. június 12.

Egy éve választották meg Király Andrást az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökének, ebből az alkalomból készült vele az interjú. Létrehozták a helyi elnökök konzultatív tanácsát. Két hónaponként találkoztak az elnökökkel. Céljuk volt a helyi szervezetek megerősödése. Nehéz megmagyarázni, hogy például, Zimándújfalun csak 17 fizető RMDSZ-tag van. Zimándközön 10, Gyorokon 16. Pécskán nincs nyilvántartás; nem szednek tagdíjat. Király András nem tartja a megyei RMDSZ megosztásának azt, hogy a megyében is megalakult a Reform Tömörülés. Az aradi Szabadság-szobor elhelyezési tanulmányára megszerezték a pénzt a városi tanácstól. Rövid időn belül városi tanácsi határozatnak kell születnie arról, hol lesz fölállítva a szobor. A temetők kérdésében is léptek. A temetők új felügyelet alá fognak kerülni, s ezek után látnak hozzá ahhoz, hogy a húsz sírt (régi magyar aradi személyiségek nyughelyét) városi gondnokság alá tudják helyezni. Az utcaneveknél megkérték Ujj János történelemtanárt, hogy minden névről készítsen néhány soros román nyelvű tájékoztatót. Megdöbbentő volt, hogy a közelmúltban kétszer is meggyalázták a 13 vértanú obeliszkjét. Az RMDSZ sajtóközleményének óriási visszhangja lett. Akkor született az a döntés, hogy nappal és este is őrizzék a polgárőrök a szobrot. A Csiky Gergely Iskolacsoportot visszakapta a magyarság, az iskola külföldi pénzeket szerzett Éder Ottó vezetése alatt. Most viszont az RMDSZ megvonta az igazgatótól a politikai támogatást. Király erre azzal válaszolt, hogy az iskola vezetésében okvetlenül változtatni kellett. /Andó András: Interjú Király Andrással, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

2002. június 29.

A Reform Tömörülés aradi szervezete jún. 28-án az RMDSZ székházában tartotta első ülését. A nyolc részvevő megtárgyalta az alapszabályt, a rövid és hosszú távú tennivalókat. Nagy István, az RMDSZ aradi szervezetének művelődési alelnöke, a reformerek aradi elnöke, Pécska alpolgármestere elmondta: a közelmúltban tartott szövetségi küldöttgyűlés jól alakult számukra, s az Éder Ottóval való szolidaritásukkal berobbantak a köztudatba. Nagy István elmondta, hogy a közeljövőben lejár Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes négyéves mandátuma. Nagy István szerint az RMDSZ-nek meg kellene vonnia a bizalmat a főtanfelügyelő-helyettestől. Borbély Zsolt szerint Erdélyben is indulnia kellene a magyarországihoz hasonló polgári együttműködési mozgalomnak. /Irházi János: Ülésezett az aradi Reform Tömörülés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

2002. szeptember 21.

A Csiky Gergely Iskolacsoport /Arad/ vezetőtanácsa arról tárgyalt, megbízza-e Éder Ottó fizikatanárt - az iskola nemrégiben lemondott igazgatóját - a bentlakásnál folyó munkálatok újbóli vezetésével. A javaslatot maga Éder Ottó terjesztette a vezetőtanács elé, jelezve, hogy az Apáczai Alapítvány bizalmat szavazott neki. Szerinte az iskola vezetőtanácsa egyöntetűen elfogadta a javaslatát. Szakács Ferenc iskolaigazgató tagadta ezt, mondván, tisztázni kell még néhány aspektust. /Gujdár Gabriella: A Csiky vezetőtanácsi üléséről mindenki mást mond. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

2003. március 25.

Márc. 22-én hármas Alma Mater-találkozó színhelye volt a magyar főváros. Az alapítvány budapesti, kölni és aradi képviselői összeültek, hogy megvitassák közös dolgaikat. Az aradiak részéről dr. Pálfi Sándor elnök, Éder Ottó ügyvezető elnök, Czinczér Ágnes és Hadnagy Éva alelnök vett részt a találkozón. Jelen volt Erdélyi Ildikó, a kölni Alma Mater elnöke és Réhon József alapító tag is. A házigazdák részéről Fitori Péter elnök ismertette az aradi magyar oktatást támogató magyarországi szervezet tevékenységét. Az aradiak munkájáról Pálfi Sándor tájékoztatta az alapítvány jelen lévő mintegy félszáz tagját. A budapesti szervezet idén hozzájárult 12 kollégiumi diák bentlakási költségeinek 50 százalékos fedezéséhez. Először találkoztak kuratóriumi szinten az Alma Mater Alapítvány aradi, budapesti és kölni vezetői. /Alma Mater-találkozó Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

2003. október 3.

Okt. 3-án adják át az aradi Csiky Gergely Gimnázium kollégiumát, amelynek felújítási munkálatai 1999-ben kezdődtek el. A gimnázium száznyolc bentlakó diákja mintegy havi másfél millió lej ellenében lakhat és kosztolhat a megújult kollégiumban. Az utóbbi napokban építkezés zajától hangos az aradi Csiky Gergely Gimnázium bentlakása. A bentlakásban kialakított, nyolc számítógéppel fölszerelt informatika terem - a felügyelőtanár hiánya miatt - egyelőre csak az oktatás céljára használható. A több tízezer kötetet összesítő iskolai könyvtár zárva van még.Éder Ottó fizikatanár, a Csiky Gergely Gimnázium néhány évvel ezelőtti igazgatója, illetve a bentlakás nemrég lemondott vezetője úgy érzi, sikerült véghezvinnie azt, amit évekkel ezelőtt megálmodott. /Gujdár Gabriella: Elkészült a bentlakás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

2006. február 1.

Gyorokon a katolikus egyházközségben működő Rózsafüzér Társulat kezdeményezésére tavaly példás összefogás született, melynek eredményeképpen pénzt gyűjtöttek, építőanyagot vásároltak, rendbe tették a temetőben nyugvó magyar honvédek sírjait. Jövőre tervezik a leromlott állapotban, kihasználatlanul álló egykori egyházi iskola épületének a megjavítását. A több mint 50 katolikus hívet számláló társulat tagjai nagy lelkesedéssel kezdtek a munka megszervezéséhez. Éder Ottó az egyházi felügyelet mellett működő közösségi házban e-Pont kialakítását tervezi. A gyoroki magyarság tehát egy emberként áll a közösségi ház kialakításának az ügyéhez. /Balta János: Közösségi házat a gyoroki magyarságnak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./

2006. február 21.

Február 19-én, vasárnap Gyorokon megtartott újságíró-olvasó találkozón a résztvevők örömmel újságolták: a katolikus parókia mellett leromlott állapotban lévő egykori egyházi óvoda épületének a felújítása érdekében lépések történtek. Cziszter Kálmán építészmérnök elkészítette a felújításhoz szükséges felmérést, tanulmányt, míg Éder Ottó tanár a munkálatokhoz, illetve az épületben beindítandó Szent Donát Ifjúsági Központ létrehozásához szükséges anyagiakért pályázatban fordult a Communitas Alapítványhoz. A legtöbben a vízelvezetők eldugulása, a pangó vizek miatt esős időben járhatatlanná váló gyoroki járdák, utak miatt panaszkodtak. /(balta): Legnagyobb gond a sártenger. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

2009. november 28.

1947–1989 között gyakorlatilag elsorvasztották a kulturális életet Aradon (pl. megszüntették a magyar színházat és kultúregyesületeket), az értelmiségi-utánpótlást a magyar tannyelvű líceum hányatott sorsa miatt nem tudta biztosítani, megszűnt az igényesség: a hajdani színvonalas programok eltűntek. A humán értelmiség java elvándorolt. 1989 után sok kulturális céllal született vagy azt felvállaló csoportosulás működött a városban. Közülük kiemelhetők: a/ Tóth Árpád Irodalmi Kör. Az 1945-ben alakult Petőfi Sándor Irodalmi Kör jogutóda, aktivitását 1989 után is folytatta. Korábban havonta többször is rendezett felolvasó-estéket, előadásokat, de az évek során ezek gyakorisága csökkent. Legnagyobb sikerük két antológiájuk (Vagyunk – 1995, Vagyunk 2 – 2001). b/ Kölcsey Egyesület. 1990. január 22-én alakult újjá. Széleskörű művelődési tevékenységet folytatott/folytat, művelődéstörténeti előadásokat és irodalmi estéket rendez, könyveket jelentet meg (ezek közül kiemelkedik a Fecskés-sorozat, valamint több antológia), saját könyvtárat tart fenn, évente odaítéli a Kölcsey-díjat és diákszínpadot is üzemeltet. Ez utóbbi több elismert színészt indított útjára, pl. Posta Ervin, Incze Tamara, Kézdi Imola, Éder Enikő, Simon Mátyás, Kelemen Kinga, Tapasztó Ernő stb. A Kölcsey Egyesület másik jelentős teljesítménye a Havi Szemle művelődési folyóirat megjelentetése. Éveken keresztül a Havi Szemle volt az egyetlen magyar kultúrfolyóirat a városban, de 2001 végén megszűnt. Több évnyi kihagyást követően 2008-ban megváltozott szerkesztőgárdával, önálló formában sikerült újraindítani a lapot. A Kölcsey Egyesület motorja mindig is Pávai Gyula magyar nyelv és irodalom szakos tanár volt. Az Egyesület vezetősége 2007-ben és 2009-ben szerkezeti átalakuláson ment keresztül. c/ Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete. 2003-ban alakult, működése első éveiben igen aktív volt, főleg történelmi irányultságú ismeretterjesztő előadásokat és szavalóversenyeket rendezett. Az elmúlt évben kevesebbet lehetett róla hallani. d/ Alma Mater Alapítvány. A szervezet Éder Ottó és Réhon József tanárok kezdeményezésére született meg 1991. április 17-én, céljuk az Arad megyei magyar oktatás támogatása. Az Alma Mater Alapítvány több ízben tevékeny szerepet vállalt az aradi magyar kulturális életben: színházi előadásokat szervezett, jelentős számú könyvet adott ki, fontos a Szövétnek című művelődési szemléjük. d/ Kamaraszínház. A jelentős múltra visszatekintő aradi magyar színjátszás a központosítás áldozata lett, amikor a második világháborút követően a társulatot egyetlen tollvonással Temesvárra költöztették (ez a mostani Csiky Gergely Állami Színház). A kommunista idők kultúrszervezői vendégelőadásokkal és az országos szinten is jegyzett aradi Periszkóp Népszínházzal próbálták pótolni a keletkezett űrt. 1991 után a Periszkóp megszűnt, az évtized folyamán pedig egyre ritkultak a magyar nyelvű előadások Aradon: 1995-ben még tizenegy, 2004-ben már csak három vendégelőadás volt. 2002-ben Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen tulajdonosa megpróbált egy kamaraszínházat elindítani, de a próbálkozás megfeneklett. 2003-ban a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Karának végzős magyar csoportját próbálták állandó társulat formájában Aradra csábítani, de ők nem vállalták ezt a kihívást. 2007-ig nem volt újabb próbálkozás, de ekkor a városi közgyűlés jelentős anyagi támogatásával új csoport alakult, amely az Aradi Magyar Kamaraszínház nevet vette fel. Ez túlnyomó részben befogadó színházként működik. e/ A Nyugati Jelen csoportosulás. A megye egyetlen magyar nyelvű napilapját 1999-ben vette át Böszörményi Zoltán, aki jelentős anyagi befektetéseket eszközölve a megszűnéstől mentette meg az újságot (a kilencvenes években több ízben is csődközeli állapotban volt a lap, a hetilappá való átalakulása is felmerült). Az új tulajdonos nagy lendülettel fogott hozzá a lap gyökeres átalakításához és az aradi magyar kultúréletbe is megpróbált új színt vinni, 2001-ben színházat és irodalmi folyóiratot (Irodalmi Jelen) is alapított. Ez utóbbi hamarosan erdélyi, majd összmagyar jelentőségre tett szert. A lap novella és regénypályázatokat is indított, riportokat fogadott, szemlézte a megjelent szépirodalmi alkotásokat, és hamarosan a könyvkiadásban is szerepet vállalt. A lapba a kortárs magyar irodalom kiemelkedő képviselői (pl. Szőcs Géza, Orbán János Dénes, vagy haláláig Faludy György) is bedolgoztak. f/ Az RMDSZ Arad megyei szervezete. Az RMDSZ tevékenységében jelentős részt képez a kulturális élet támogatása és az ilyen jellegű események szervezése Évente több alkalommal szerveztek színházi előadásokat, több könyvet is megjelentettek. g/ Megemlítendők a romániai szintű irodalmi, művelődési körök és szervezetek helyi részlegei. Elméleti szinten létezik a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Romániai Magyar Dalosszövetség helyi fiókja is, gyakorlati tevékenységük azonban általában nem látható. h/ Más kultúrcsoportosulások is működtek az elmúlt évek folyamán (például a Beszélni Nehéz Kör, amely a Múzeumban tartotta összejöveteleit, a komolyabb nemzetközi sikereket is elért Vox Juventutis gyermekkórus, a rövid időt megélt Candide Társaság és Kisfaludy Társaság), de ezek manapság már nem működnek. Ennyi volt a felsorolás. Nehéz elitkultúráról beszélni egy olyan közegben, amelyet negyven év kommunizmusa teljes mértékben perifériára szorított. A lejtő aljáról kanyarodott vissza az aradi magyar kulturális élet és igyekezett behozni az évek folyamán összegyűlt elmaradását. Hosszú távon a Kamaraszínház nagyszínházzá való átalakítása lenne fontos, de ennek anyagi akadályai lesznek. A könyvkiadás terén a cikkíró, Lehoczky Attila tanár jelentős problémának tartja az aradközpontúságot. Az irodalmi és művelődési szemlék is aradközpontúak. A cikkíró hozzátette, csekély azon írások száma, amely összmagyar szinten is megállná a helyét. A megrendezett ismeretterjesztő előadások túlnyomó többsége történelmi vagy irodalomtörténeti jellegű, Lehoczky Attila szerint ez az aradi magyar társadalom konzervatív magatartásából következik. Van magyar művelődési élet Aradon, de többnyire provinciális jellemvonásokat hordoz. Lehoczky hozzátette, mindez nem kívánt rosszindulatú kritika lenni. /Lehoczky Attila: Magyar kulturális élet Aradon 1990 után – esettanulmány. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./


lapozás: 1-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998