udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Édler András

2008. szeptember 5.

Majdnem ötórás maratoni ülésen rangsorolta az RMDSZ küldöttgyűlése a szövetség háromszéki szenátor- és képviselőjelöltjeit. A két szenátori tisztségért heten szálltak versenybe, a legtöbbet, 200 szavazatot kapott a kézdivásárhelyi Bokor Tibor iskolaigazgató, Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök a második helyen végzett 167 szavazattal. Képviselőnek tízen jelentkeztek, de Ördög Lajos a gyűlés elején visszalépett. A küldöttek szavazata alapján az első helyen Olosz Gergely végzett 309 vokssal, második lett Márton Árpád (302), harmadik a sepsiszentgyörgyi Édler András (226), negyedik pedig az erdővidéki Molnár Gábor (128). /Farkas Réka Döntöttek az RMDSZ jelöltjeiről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

2008. október 14.

Olosz Gergely körül országos botrány kerekedett. A sajtó érdeklődött házai, földjei, telkei, üzletei, készpénze után, ugyanis – ifjúkorához viszonyítva – ez rendhagyóan soknak tűnt. Olosz Gergely felfuttatásának okát az RMDSZ politikáját figyelő körök nem nagyon értik. Négy évvel ezelőtt képviselői mandátumért indult, nem jutott parlamenti székhez, kárpótlásként előbb Románia atomenergia-ellenőrző hatóságának vezetője lett, majd beült az energiaügynökség elnöki székébe. Telefonvégre sem lehetett kapni, amikor a szerkesztőség kereste azzal, hogy miért drágul a gáz vagy a villany. Az RMDSZ-nek éppen Olosz Gergelyre vagy a Rétyi-klánhoz és Sepsiszentgyörgy polgármesteréhez üzleti kapcsolatok révén szorosan kötődő Édler Andrásra van szüksége a parlamentben, ez mutatja, hogy hódít a Verestóy-modell: gazdagodni, terjeszkedni bármi áron, bárkivel szövetségben. /Simó Erzsébet: Fiatal reménységek az RMDSZ-ben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

2008. november 5.

A képviselő- és a szenátorjelöltek mellett a helyi elöljárók is fogadták november 4-én az RMDSZ országos ifjúsági kampány-karavanját Szatmár megyében. A Szavazni menő elnevezésű turné zenészei, táncosai és humoristái Krasznabélteken, Erdődön, Szatmárhegyen, majd Szatmárnémetiben jártak. Sepsiszentgyörgyön is tart a kampány. Édler András, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje elmondta, hogy a Kovászna megyei ellenőrző hatóságok túlkapásainak megszüntetését, befektetők vonzását, valamint a kormánypénzekért való lobbitevékenységet tartja legfontosabb célkitűzésének. „Nem szabad azt hinnünk, hogy a mi munkánk csupán a kisebb horderejű kérdések megoldására korlátozódik. Munkánk lényege, hogy a legfontosabb kérdésekben hozott döntéseket befolyásoljuk. Befolyásoljuk, ahogyan a magyarság érdekei kívánják Románia és Erdély sorsát, Erdélyét, ahol élünk” – mondta Markó Béla szövetségi elnök Brassóban, az RMDSZ Brassó megyei kampányindítóján. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Menő a Szavazni menő. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2008. december 2.

Székelyföldön és a szórványban is jól szerepeltek az RMDSZ jelöltjei, akiknek zöme a magyarság számarányának megfelelő eredményt ért el. A szövetségnek népes székelyföldi parlamenti képviselete lesz, a székely megyék körülbelül az RMDSZ-mandátumok felét teszik ki. Hargita megyében a kiosztásra váró hét mandátum közül hatot az RMDSZ jelöltjei nyertek meg úgy, hogy saját választókerületükben megszerezték a szavazatok többségét. Biztos képviselői mandátumot nyert Kelemen Hunor (89,35 százalékkal), Korodi Attila (87,9), Antal István (74,51) és Pál Árpád (69,8), míg Verestóy Attilát (70 százalék) és Gyerkó Lászlót (89,65) megválasztották szenátornak. A Magyar Polgári Párt (MPP) által támogatott független Sebestyén Csaba a szavazatok 19,72 százalékát szerezte meg, míg a szintén független Garda Dezső 20,19 százalékot kapott, ők biztosan nem jutnak a parlament padsoraiba. Kovászna megyében a hat, kiosztásra váró mandátum közül öt esetében az RMDSZ jelöltjei megszerezték a voksok több mint felét. Képviselői mandátumot nyert Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely. Ez utóbbi 12 551 szavazatot kapott, míg egyik kihívója, a független Rákosi János 1559-et gyűjtött. Az RMDSZ színeiben szenátori mandátumot nyert Albert Álmos is, aki 16 337 szavazatot kapott, míg egyik ellenfele, a független Szilágyi János 5783 szavazatot gyűjtött. Az RMDSZ második szenátori mandátumot is megszerzett Kovászna megyében, Bokor Tibor révén. Maros megyében a részleges eredmények szerint képviselői mandátumot nyer Borbély László, Kelemen Atilla és Kerekes Károly, akik megszerezték a szavazatok több mint felét, akárcsak Markó Béla, aki majdnem 90 százalékos feldolgozottságnál a szavazatok 65,13 százalékát birtokolja. Kincses Előd független jelölt a voksok 6,31 százalékát gyűjtötte össze. Bihar megyében az RMDSZ egy szenátori és két képviselői helyhez jutott úgy, hogy jelöltjei megszerezték kerületükben a voksok többségét. Cseke Attila (59,41) szenátorjelöltként, Derzsi Ákos (54,97) és Lakatos Péter (54,46) viszont képviselőjelöltként győzött. Szatmár megyében pedig egyelőre Günthner Tibor (51,99) révén egy szenátori, Erdei-Doloczki István (52,82) révén pedig egy képviselői mandátum biztos. Kettőt is szerezhetett volna az RMDSZ, de Varga Attilának öt (!!) szavazata hiányzik a megyei visszaosztás után mandátumszerzéshez. Varga az érvénytelenített szavazatok átvizsgálását kéri. /Székelyföldön az RMDSZ tarolt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 3.

1990 után először nincs RMDSZ-es szenátora Kolozs megyének. Eckstein-Kovács Péter helyett Szedilek Lenke nyerte el a szenátori mandátumot, december 2-án végül kiderült: a felsőházban Kolozs megyét senki nem fogja képviselni RMDSZ-színekben, annak ellenére, hogy Eckstein-Kovács és Szedilek is külön-külön több mint 10 ezer szavazatot gyűjtött. Képviselő lesz viszont az egyik külföldi kerületben induló, Kolozsváron élő Kötő József, aki összesen 34 szavazatot kapott. Az RMDSZ képviselőházi frakciója 22 főből áll, akárcsak a korábbi, szenátorokból viszont csak 9-et ad a szövetség a korábbi 10 helyett. A Központi Választási Iroda (BEC) közzé tette a választások végleges eredményét. Mandátumok tekintetében a Demokrata Liberális Párt (PD-L) nyert, amely a képviselőházban 115 helyet kapott. A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a Konzervatív Pártnak (PC) együtt csak 114 képviselője lesz, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 65 képviselőt, az RMDSZ pedig 22 képviselőt küldhet az alsóházba. A szenátusban viszont kettő a PD-L és a PSD+PC közötti mandátumkülönbség, így a demokraták 51 szenátort, a PSD+PC viszont csak 49 szenátort küld a felsőházba. A PNL 28, míg az RMDSZ 9 mandátumot szerzett. Az RMDSZ mindkét frakciójának a fele kicserélődött, hiszen a 22 képviselő közül 11 először szerzett mandátumot (Béres István, Derzsi Ákos, Édler András, Faragó Péter, Farkas Anna Lili, Korodi Attila, Kötő József, Olosz Gergely, Pál Árpád, Pálfi Mózes Zoltán, Pető Csilla), a szenátusban pedig a kilencből öten számítanak újoncoknak (Albert Álmos, Bokor Tibor, Cseke Attila, Günthner Tibor, Gyerkó László). Az eddig biztos befutónak tűnő Szedilek Lenke szintén elesett a szenátori mandátumtól. Az elkövetkező négy évben Kolozs megye magyarságát Máté András és Pálfi Mózes fogják képviselni a parlamentben. Kolozs megyében 1990–1992 között Szőcs Géza, 1992–1996 között Buchwald Péter, 1996-tól mostanáig pedig Eckstein képviselte az RMDSZ-t a parlament felsőházában. /Mandátumok szerint a demokraták győztek a parlamenti választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2008. december 3.

A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ 7 szenátor és 14 képviselőjelöltje nyert első körből mandátumot. BIHAR MEGYE: Szenátus: Cseke Attila – 59,41%; Képviselőház: Derzsi Ákos – 54,37%, Lakatos Péter – 59,46%. HARGITA MEGYE: Szenátus: Gyerkó László – 86,77%, Verestóy Attila – 71,57%; Képviselőház: Antal István – 74,51%, Kelemen Hunor – 89,35%, Korodi Attila – 87,90 %, Pál Árpád – 71,90%. KOVÁSZNA MEGYE: Szenátus: Albert Álmos – 55. 62%, Bokor Tibor – 68,57%; Képviselőház: Édler András – 67,08%, Márton Árpád – 56,29%, Olosz Gergely – 78,1%. MAROS MEGYE: Szenátus: Markó Béla – 66,53 %; Képviselőház: Borbély László – 55,52 %, Kelemen Atilla – 62,08 %, Kerekes Károly – 81,77 %. SZATMÁR MEGYE: Szenátus: Günthner Tibor – 51,99%; Képviselőház: Erdei Dolóczki István – 52,82%. SZILÁGY MEGYE: Képviselőház: Seres Dénes – 65,39%. /Első körben nyert RMDSZ-es képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2008. december 5.

Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ mandátumot nyert törvényhozói. Az RMDSZ 31 parlamenti helyet szerzett meg, a legtöbb törvényhozói mandátumot – hatot – a Hargita megyei jelöltek nyerték el. A megyének négy képviselője (Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Pál Árpád), és két szenátora (Verestóy Attila, Gyerkó László) lett. Bihar megye: az RMDSZ négy törvényhozói mandátumot szerzett: három képviselő (Lakatos Péter, Derzsi Ákos, Pető Csilla) és egy szenátor (Cseke Attila). Kovászna megye: három képviselő (Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely) és két szenátor (Albert Álmos és Bokor Tibor). Maros megye: három képviselő (Borbély László, Kerekes Károly, Kelemen Atilla) és két szenátor (Markó Béla, Frunda György). Szatmár megye két képviselő (Erdei Doloczki István és Varga Attila) és egy szenátor (Günthner Tibor). Kolozs megye: két képviselő (Máté András és Pálfi Mózes Zoltán). Szilágy megye: egy képviselő (Seres Dénes) és egy szenátor (Fekete Szabó András). Egy-egy képviselői mandátumot kapott a visszaosztás során Arad megye (Faragó Péter), Brassó megye (Farkas Anna Lili) és Máramaros megye (Béres István). RMDSZ-színekben képviselő lett az Afrikát és Közel-Keletet lefedő képviselői választókerületben Kötő József. Az RMDSZ 22 fős képviselőházi frakciójában 11 befutó „újonc”, a kilencfős szenátusi frakcióban pedig öten jutottak először mandátumhoz. /Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ törvényhozói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

2008. december 10.

Egy székházba költözik az RMDSZ és az MPP Sepsiszentgyörgyön, erről döntöttek a helyi tanács tagjai. Ugyanott rendezheti be irodáját Édler András és Márton Árpád képviselő, valamint Albert Álmos szenátor is, továbbá a Volt Politikai Foglyok Egyesülete, amely tíz évig ingyen használhatja a helyiségeket. Az RMDSZ jelenlegi székhelyén a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Kovászna megyei fiókja rendezkedik be, és ott szakkönyvtárat alapít. /Kovács Zsolt: Egy fedél alatt az RMDSZ és a polgáriak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

2009. január 5.

A sepsiszentgyörgyi Édler András első ízben jutott képviselői mandátumhoz az RMDSZ színeiben. A parlamentben eltöltött első hét tapasztalata számára az, hogy szörnyszövetség jött létre, a két kormánypárt már nem is erőből, hanem erőszakból politizál. Nem hallgatnak senkire, azt tesznek, amit akarnak. /Bíró Blanka: Beszélgetés Édler András háromszéki képviselővel. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2009. május 28.

A huszonöt esztendővel ezelőtti szoborrobbantási kísérletben életét vesztett Vaszi Jánosról kellene elnevezni a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul teret, javasolta Édler András RMDSZ-es képviselő. Édler szerint helyi referendumot kell szervezni a tér nevének megváltoztatására. A képviselő írásban nyújtotta be javaslatát Antal Árpád polgármesternek. A tér jelenlegi névadójának kevés köze van a város 75 százalékos magyarságának történelméhez, érvelt Édler András. A téren valamikor Gábor Áron szobra állt, azt bontották le, és építették fel bukaresti utasításra a Mihai Viteazul-szoborcsoportot. A 12 éves Vaszi János 1984-ben feltehetően azért veszítette életét, mert az akkori állambiztonsági szervek bombát helyeztek a szoborcsoport talapzatára, azzal a céllal, hogy a magyar vezetőket eltávolíthassák. A kisfiú életét kioltó robbantás körülményeire azóta sem derült fény. Édesanyja Petre Strachinaru, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi politikusa tavaly parlamenti interpellációjában arra hívta fel a figyelmet, tisztázni kell, hogy a szoborrobbantást nem a magyar szélsőségesek követték-e el. /Bíró Blanka: Sepsiszentgyörgy: átneveznék a Mihai Viteazul teret. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

2009. július 6.

Veszélyesnek tartja az állampolgárok ujjlenyomatának tárolását Édler András RMDSZ-es képviselő, a parlament külügyi bizottságának tagja. „Az új típusú útlevelekben más adatok mellett a tulajdonos ujjlenyomatát is tárolják. A korszerű technológiával ezt le is lehet lopni, ami veszélyes, hiszen a jelenlegi jogrend szerint perdöntő bizonyíték lehet az ujjlenyomat. Bárki abba a helyzetbe kerülhet, hogy beidézik a rendőrségre, mert egy betörésnél azonosították az ujjlenyomatát” – magyarázta a képviselő. A biometrikus útlevelet az ortodox egyház egy része is ellenzi, mert az Antikrisztus számát /666/ látják a chippel ellátott úti okmányok számában. /Édler: veszélyes az új útlevél. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

2009. augusztus 27.

A Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezete szeptember elsejétől abban épületben fog működni, amely az RMDSZ megyei szervezetének is otthont ad. Ebben az épületben működik az RMDSZ háromszéki és sepsiszentgyörgyi szervezete, a Volt Politikai Foglyok Egyesületének sepsiszentgyörgyi fiókja, valamint az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselőinek – Márton Árpád és Édler András képviselők és Albert Álmos szenátor – az irodája. A Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete eddig a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kovászna megyei szervezetével működött egy épületben. /Háromszék: egy épületben az RMDSZ és az MPP. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

2009. szeptember 1.

Edler András háromszéki RMDSZ-es képviselő bejelentette, országos körutat tervez, hogy az ország különböző részein élő románoknak az erdélyi magyarokról, a magyar közösség célkitűzéseiről, a területi autonómiáról beszéljen. A képviselő úgy véli, az ország több vidékén élők csak a sajtóban megjelent információk alapján alkotnak képet az erdélyi magyar közösségről, és ezek az információk sokszor elferdítettek. /Románoknak mesél magyarokról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

2009. december 17.

Jobban kell kommunikálnia az RMDSZ-nek, meg kell tanulnia megértetni az emberekkel döntéseit – vélte Édler András háromszéki parlamenti képviselő –, hiszen Traian Basescu újraválasztásához a magyarok is hozzájárultak, hatvan százalékuk rá szavazott, annak ellenére, hogy több ízben is kijelentette, soha nem lesz Székelyföldön területi autonómia. /Farkas Réka: Egyértelműbb üzenet kell. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998